Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-04 / 5. szám
váts János, Csiszka Antal, Fridrich János, Fiáller Gyula, ltépási Ignácz, Stefan Janos, Bulla József, Kis József, Implom János, Goldstein Izidor, Kaisch Zsigmond, Tokai György, Szikes Ferencz, Cseri nyetzki József, ifj. Follinann Ferencz, Eisele János, Haverda Ferencz, Osváth Alajos, Bekker János, Verner Rezső. Kis Mihály, Ikotics Kálmán 50-50 krt; Székely N. 30 és Kis Ferencz 20 krt — Mely szives felülfizclésekért főj adják az egylet nevében hálás köszönetünket. Üémusz János péaztárnok, Múlt Rezső könyvtáruok. A polgári kör tegnap esti tánczvigalma — mint az előmozgalmakból sejteni lehetett a polgári kaszinó régi jó báljaira visszaemlékeztető népes mulatság volt, melynek lefolyásáról lapunk jövő számában referálunk. Kéry Gyula. A kereskedők és a kereskedő ifjak társulatának csütörtök esti társas estélyéről szóló tudósításunk élét azzal a névvel ékesítjük, amelynek viselője annak nemcsak szereplője, namcsak hőse, hanem aki ezen estélyt az abban résztvett közönség| előtt nagy időkön keresztül feledhetlenné teszi. Közönséget említve, bocsássuk előre, hogy abban helyi társadalmunk közül a szorosan vett kereskedők melléit a honoratior osztály is szépen képviselve volt és pedig együttesen oly nagy számba:;, mint a kör téli estélyein eddigeló együttesen sem voltak. Amidőn Kéry Gyula nyolez óra után harsány éljenek között a felolvasó asztal előtti székét elfoglalta, a már zsúfolásig megtelt teremben ragyogó női szépségekkel találta magát szemben, akiket azután másfél órán keresztül egyéniségének varázsával valósággal elbűvölt. Eme varázsban nem kis része volt azon körülménynek, hogy Kéry a várt felolvasás helyett — meglepetésül — egy sornyi jegyzet nélkül szabad előadást tartott, ami a hatást tetemesen fokozta. Egy ókori görög államocska Króton tyrunno- sza: Saletus volt czíme előadásának, melyet Kéry „essay“-nak nevezett, és tényleg az is: tanulmány, melybe azonban 6 annyi esztétikát, annyi szívet, annyi bölcsészetet, annyi ethikat és mindenek fölött annyi tudást öntött belé, hogy — távol sze rény referádánkban szuperlntivusok alkalmazásától, — előadása bármely hírneves egyetemi tanár tudományos akadémiai székfoglalójául teljesen beválnék. Az essayt, ha nem is szószerint, mert sajnálatunkra nem szte nografálhattuk azt le, de egész terjedelmében és lehetőleg hűen közölni fogjuk, és olvasóink bizonyára akczepiálandják kritikánkat, noha az előadás közvetlenségében, az előadás bajaban, az 'előadás nyújtotta műélvezetben — ami pedig a tanulmány egyik kiegészítő részéül mondható csak a hallgatóságnak lehetett szerencsés osztályrésze s abban már — sajnálatunkra — nem részeltethetjük olvasóinkat. Midőn az előadás befejoztévul, az igazán pazar élvezet fölötti meghatottságot követő s per- czekig tartó tapsvihar lecsillapult, fél órai intermezzo után Kery Gyula újra elfoglalta helyét és „Sztö és carrier“ czim alatt egy rendkívül megkapó, igazán gyönyörű s megható epizódot mondott el Pulcz tábornok temesvári volt hadtestparancsnok életéből, aki 1867 elején ezredes korában olyan válságos dilemmába került, hogy szíve sugallata s további karrierje között kellvón választania, hogy megmentsen egy fiatal magyar huszár szakaszvezetőt az életnek és menyasszonyának, leszámolt katonai jövőjével, ambicziójával, BŐt kitéve magát ellenségei s irigyei kárörömének, szíve sugallatát követte. Ebbe az előadásba is, a finom lélektani ismereteken kívül még annyi értékes reminisczoncziát, epizódot és tanúságot vegyitett, hogy nemcsak maga a történet, hanem annak háttere is teljesen lebilincselte a hálás közönséget, mely — ismételjük — másfél óra alatt olyan inprosBiók alatt állott, mint aki About—k és Ponsonok után Hugó Viktori regénybe, Schön- tanok és Rosenek után pedig Schiller; drámába kóstol és merül el. Szóval Kéry Gyula olyan estélyt szerzett a kereskedők és a kereskedő ifjak társulatának, mely fenállása tartama alatt mindig és méltán fénybetűkkel fog ragyogni a társulat krónikájában. Az előadásokat vacsora követte, melynek folyamán Czinczár Adolf elnök pohárköszöntőjében ékes szavakban nyilvánította köszönetét Kéry Gyulának, hogy a kereskedő társulatot olyan magas színvonalú előadással örvendeztette meg, moly felköszöntő _ mondanunk sem kell — az egész közönségben a leglelkesebb viszbangot keltette. A vacsorával parallel megkezdődött a táncz is, mely szakadatlan kitartással, kedélylyel és fesztelenül kivilágos kivi- radtig tartott; négyeseket 32 pár tánczolta. Az estélyen resztvettek: Asszonyok: Balogh Samuné, dr. Berkes Sándorné, dr. Berényi Árminné, Braun Mérné dr. Bárdos Arthurné, Braun Dávidné, Braun Vilmosné, Bleier Adolfnó, Czinczár Adolfné, Dutkay Bóláné, Dobay Jánosné, Dobay Ferenczné, Deutsch Jakaboé, dr. Fábry Sándorné, Fischer Kálmánné, Fogi Adolfné, Goldstein Mórné, Neumann Simonné, Roisner Emánuelné, Reisner Zsigáné, Reisner Edéné. Rosenzweig Hermanné, Sonnenfeld Miksáné, Szmetán Fülöpné, Weisz Mórné, Weisz Salamonná, Wolf Zsig- mondné, Weiszbrun Ádámné (Szalonta). Weisz Edéné. Leányok: Braun Vilma, Braun nővérek, Bleier nővérek, Beck Nelli, Czinczár Mariska, Fischer nővérek, Fogl Bella, Goldstein Róza, Grünwald Juliska, Kohn nővérek, Kohn Gizella (Baja), Rosinger Mariska, Rosinger Etel, Ufferbach nővérek, Weiszbrun Etel (Szalonta), Weiszglas Laura. A békésmegyei ifjúság péntek este tartotta fővárosi iparosok körének termében szinielőadással egybekötött tónezestélyét. Már 8 órakor megtelt a terem díszes és nagyszámú közönséggel. Színre került Szigethy József két felvonás vigjátéka „Szerelem és Örökség.“ Közreműködtek és különösen kitűntek jó játékukkal : Bódy Lajos, Dörfler Ferencz, i Vleuchert Irma, Kazlik Erzsiké, Frey József, Weisz József és Bokros József. — A közönség sokat mulatott és több ízben tetszésének sűrít tapsokban adott kifejezést. A rendezést Bokros József végezte. Az előadás után táncz következett. A befolyt tiszta jövedelem a gyulai Erkel Ferencz szobor alap javára fordittatik. A „békési torna egylet“ a korcsolyázó és csol- nakázó csarnok alapja javára folyó hó 17-én szombaton, a városi bérház nagy dísztermében korcsolya- Tánczestélyt rendez. Belépti-dij : személyunkint 1 írt. Családjegy 3 frt. Karzatié y 1 frt. Eljegyzés. Beliuzcy István vármegyénk volt főispánjának fia, Beliczey Géza. a vármegyei ifjúság egyik rokonszenves tagja, eljegyezte Bagi Imre földbirtokos kedvesés bájos leányát: Lujzát. A kötendő frigyhez legjobb szerencsekivánatunkat fűzzük. Gyertyaszentelő. A katholikusok pénteken Gyertyaszentelő Boldogasszony napját ülték. A templomban körmenetot tartottak és feldíszített gyertyákat szenteltek. A néphit még az ősöktől öröklött időjóslással hozza e napot kapcsolatba. Ugyanis, azt tartják, hogy Gyertyaszentelő napján a medve odahagyva téli fekhelyét, kijön odújából. 11a napfényes idő van és a maczkó meglátja árnyékát, morogva vissznezummog, lefekszik a másik oldalára s akkor még 40 napig lesz tél; de ha borult időt talál, kün marad, mert az annak a jele, hogy elmúlt a tél. Az idén szörnyű bajos kombinálni, hogy mit cselekedett a medve ? mert attól függ, hogy mikor talált a maczkó uraság az odúból kijönni. Ila délelőtt 10 óráig, akkor kün maradt, de 10 óra után egész alkonyaiig a legszebb napfény ragyogóit és csak ha mindkét szemére vak, akkor nem látta meg árnyékát és nem búit vissza barlangjába. Halálozás. Benedicty József békési gyógyszer- lártulajdonos, évtizedek óta a vármegye törvény hatósági bizottságának választott tagja, a békési társadalom egyik .közbe cs ül és b en álló kiváló s tisztelt alakja — mint részvéttel értesülünk — január 27-én meghalt. A gyász hirére Gyulán a vármegyeház erkélyére kitűzték a gyászlobogót és ott tartották temetés végéig, mely iniposans lefolyású volt és óriási nagy közönség részvételével történt. A boldogult derék férfiú halálát özvegyén sivül 5 gyermeke, kiterjedt rokonság és baráti kör fájlalja. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Ozv. Benedicty Józsefné szül. Kori- tsánszky Paulina, valamint gyermekei Gyula és neje szül. Majer Mária — Ilka férjezett Emperl Eruőné, József, Kálmán és neje szül. Rázel Krisztina, unokái és számos rokon nevében mély fúj da lomtól megtört szívvel jelentik a forrón szereteti férj, atya, nagyatya Benedicty Júzref gyógyszerész nek élete 66 ik, boldog házassága 47-ik évében történt elhunytét. A megboldogult (elemei január 29-én d. e. 10 órakor a szélmalmi ref. temetőben örök nyugalomra tétettek, Áldás poraira!! Csabán az egyházpolitikai kérdések érdekében mozgalmat indított Beliczey István elnöklete alatt az intelligencz'a nagy része. A czél az volt, hogy imposáns népgyülést fognak tartani a kötelező polgári házasság érdekében, de ettől a szándéktól elállónak, mert a szorosan veit nép — mint tapasz talták — idegenkedik a reformtól, amit azzal is manifesztált, bogy a földmívesek közül alig egy kettő vett részt a konferenczián. Népgyülés tartása tehát nagyon koczkáztatott volna, mert nincs kizárva Csabán, hogy a túlnyomó többség az előterjesztendő hivatalos javaslattal homlokellenkező rezolúcziót fogadna el. Különösen feltűnt, hogy a népre nagy befolyást gyakorló evang. papok elmaradtak a kon- ferencziáról, ami azon feltevésnek ád tápot, hogy Koren és Szeberényi ág. evang. lelkészek épen nem számíthatók a kötelező polgári házasság híveinek, amit különben senki sem vehet — tőlük rósz néven. — Az egyházpolitikai kérdések egyébkint Dobreczen városa átirata következtében a legközelebbi megyei közgyűlést is újból foglalkoztatni fogják, ha ugyan add'g — odafen a helyzet gyökeresen meg nem változik. A munkásmozgalom lappangása többé-kevésbé praegnans módon és résen elárúlja magát. Egyik legenyhébb és szigorúan alkotmányos nyilvánulása a puszta földvári vasárnapi népgyűlés, mely 80—100 ember jelenlétében az általános választói jogot proklamálta. Az orosházai járási községek munkásai egymásután állást foglalnak az altalános szavazatjog mellett, amit különben senki sem kifogásolhat, annál kevésbé, mert a népgyűlések mindenike csendes és békés lefolyású volt. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Gerendáson lép- fene esetek merültek föl. Az állategészségi óvintézkedések megtörténtek. A „gyulai böranyag beszerzési szövetkezet “ Január hó 29-é/i Krizsán András ig. elnök elnöklete alatt rendes évi közgyűlést tartott, melyen 269 rész- vénynyel 53 részvényes vett részt; az igazgatóság jelentése szerint a múlt évben vásároltatott 31,679 frt 66 kr, elárúsittatott 27,295 frt 80 kr. értékű anyag; ezen elárúsitott anyagból nyeremény 3115 frt 20 kr. A nyereményből kiadás volt 2504 frt 86 kr, az alapszabály 35. § a szerint szétosztatoit a nyert nyereményből ezen kezelési kiadás levonásával fent maradt 610 frt 34 kr. összeg; ezen összegből részjegytulajdonosoknak a fenti §. szerint ■H T'y ÖBSZC6b81 I teljesen befizetőt, eszjegyie esik egyenként 1 f, t 36 kr, - a mit ozgyuléa kifogástalanéi elfogadott, — és igy az évröfa ° f f 6S k0i!Cl5 *zemély*elnek az 1893 ik évtől a felmentvény megadatott; a költségvetés az-adtató., V6 i“Z ls“7'Sl‘ósíg javaslata szerint foImr Í ,- T k“ Ba ig^eató és Fábián mre felügyelő btzottsági tag által benyújtott lemondás az abban érintett indokok- figyelembe véle- level elfogadtatott és helyükbe SziUási Lajo, ■gazgatónak Junászka Mihály felügyelő bizottság tagnak egyhangúlag megválasztatott. A gyulai csizmadia ipartár.ulat évi rendo közgyűlését folyó hó 2-án Szabados István elnöklete alatt tartotta meg; a választmány működésérő telvett jegyzőkönyvek felolvastattak és az 1893 evt működés tudomáséi vétetett: a társulat által eveukent tartatni szokott tanoncz-verseny ez év ben is megtartatott; ezen tanor.cz-versenyre tanoncz pályázott, kik a társulat által meghatározott feltételek mellett a munkát elkészítették és az ern kirendelt bíráló bizottság által megejtett birála után a versenyzők a jutalomdíjjakra a következőié- méltattak : az 1-ső nyereményt 2 drb arany, Fékét. Adám lánoncza Kis Károly, a 2-ik nyereményt 4 korona Junászka Sámuel tanonoza Bondár Gábor, a 3 ik nyeremény 2 korona, Balázs István tanoncza Szilagyi Mátyás, a 4-ik nyereményt 2 korona, Krizsán András tanoncza Dobra János, az 5-ik nyere ményt 1 korona, Bene András tanoncza Baracsi István, a 6-ik nyereményt 1 korona, Török János tanoncza, Kiisik Mihály, a 7 ik nyereményt a tár sulat által megállapított 20 krt Demkó József mint ezen munkabíróié bizottság elnöke, 1 koronára kiegészítve, Tárnái Ferencz tanoncza Vere> József nyerte el. — Ezzel a közgyűlés a még fel merült társulati ügyek olintézése után vé-et ért. Szarvason Dobosfi Béla kezdeményezésére atlézi fürdő létesítésére mozgalom indúlt meg. _ Részvénytá rsaságot akarnak rá alakítani. Csaknem végzetessé válható tűz volt szerdán este Deutsch Jakab norinbergi kereskedő üzlet mel etli belső raktárában, hol egy ászul fölötti árú gyúlt lángra, de a személyzet szerencsére rögtö. észrevette, s | tüzet nagy ügyességgel elfojtotta Talán pár másodpereznyi késedelem és az egész üzlet menthetlenül lángokban van. A kár i-v jelen téklelen. J Tűz volt K -Ladányban január 23 án délután V42 órakor. Kovács Bálint házánál kigyuladt és elégett egy 4 öles szalmakazal; a kár jelentéktelen Lopás. Malik Adám kétegyházi lakos. Mihál- c*//: Vankó szintén kétegyházi lakos bezárt szobá jába álkulcs segélyével bemonvén, onnan 4 frt 50 kr. értékű apróságot ellopott. Tettes a lopott tár gyukkal együtt a bíróságnak átadatott. Makacs Öngyilkos. Gerendáson ritka körűimé nyék között lett öngyilkossá Gombkötő Zsuzsi. Előbb borotvával akarta a nyakát elmetszeni, do ezt férje kezéből kikapta, az elkeseredett nő erre kiróható és tíz ura-ági kútba vetette magát. Az elkeseredett tett oka családi scúna. Sikkasztó tonitő Pásztori Gábor szarvasi la nitó, ki az ottani tukarékmaglár szövetkezetnek volt ponztarosn, tízezer forintot sikkasztott. A magánszö vetkezet hajlandó lett volna hallgatni a sikkasztás ról, ha Pásztori 500 forintos évi részletekben kötelezte volna magát az elsikkasztott összeg vissza fizetésére. A szarvasi presbitérium azonban Pász torit fölfüggesztette és ellene vizsgálatot indított, | ezzel egyidejűleg a polgári hatóság is megindította ellene a vizsgálatot, mert kiderült, hogy az alapit - tanyt tokeket is elsikkasztotta. Pásztort egyszerű életet élt és ismerősei nem tudják elképzolni, hová tehette az elsikkasztott összeget? Epen úgy mint Viskó vies. A szégyen és Önérzet teljes hiányáról tanúskodó csaknem hihetetlen, de megtörtént eset, hogy pár nappal ezelőtt egy gyulai házas és 60 (mondd hatvan) holdas gazda beállított a vármegye helyettes alispánja, dr. Fábry Sándor főjegyzőhöz, sőt Tallinn Béla főispánhoz is, kéregetési engedélyért, mert a múlt évben kazalba rakott búza termése leégett és ő csak 600 forintot kapott biztosítási díj fejében, holott kára — szerinte — sokkal uagy'ohb volt. Első hallásra azt kellett gondolni, hogy valaki visszaélt az illető, máskülönben is gazdag földraívcs nevével, akit sem a főispán, som a főjegyző nem ismertek, de kiderült, hogy tényleg maga volt a gazda, akinek megnevezte magát. Mikor ezért szemrehányást tettek neki, el sem pirult, csak annyit hozott fel montségére, hogy nem akart ő szegény emberekhez is menni a kéregető-ívve), csak a gazdagokhoz, és sehogy sem képes felfogni' mi lehet ezen szégyenkezni való ? Szöktetett vagy szökött. K. Ignáczné gyomai lakosnő panaszszó) járt bent a vármegye alispánjánál, hogy 23 éves leányát Gocsik Kálmán ugyanottani lakos megszöktette s nem akarja visszaadni, sőt tartózkodási helyét sem elárúlni. A gyomai főszolgabíró — mint az anya panaszolta — nem akarta a lány körözéséro szükséges lépéseket megtenni, amiben a gyomai főszolgabírónak teljesen igaza is van, mert az alispánhoz általa tett hivatalos jeleutés szerint a lány 26 eves; nem is szöktették hanem maga szökött, amihez mint már nagykorú lánynak ha kedve, jj akkorjoga is volt és hjvatalo hatalommal való visszaélés lett volna részéről dolgaiba avatkozni. A főszolgabíró jelentése szeriül különben most már a szülék is tudják a leány Jóllétét, aki azonban hallani sem akar a hazajöve- l élről. A járványok krónikájából. Gyomén és Füzes- Gyarmaton, utóbbi községben Papp Lajos tanító Módjában roncsoló toroklobeset merült fel. A . járvány főfészkében Békésen is csak a tanyákon " van szórványosan égy-egy eset, de az a kétségbeejtő dolog, bogy egészen kiirtani nem lehet, ha 1 csak a fertőtlenítő gép nem feg csodát művelni. / Halálos vert8. A kondorost tanyákon Mlinárí Pál béres összeveszett Kriska Mihlálv szarvasi föld I mívessel és úgy elverte, hogy Kriska az ütés következményeibe belehalt. Mlinárt halált okozó |j ■«úlyos testi sértés miatt biróság elé állítják. Betörés Folyó hó 1 érői 2-árit virradóra reg- J gél eddig ismeretlen tettes Braun Dávid fuvarozási r' rodáján lévő ablakot befeszitve az irodába behatolt V s az ott lévő iróa-ztal több rendbeli fiókja közül | ízt, amelyben Bruun a pénzt szokta tartani egy vasszeg segélyével felfeszitve kihúzta s onnan kö- t-ülbelől 150 frt ezüst pénzt és egy 20 frt értékű -zürkés fehér kövü arany gyűrűt ellopott, azután -igyam ott hol bement eltávozott. A lopást nnnyivnl nkább zavartalanul hrjihatta végre a tettes, mert -áros egész családjával együtt mulatságon volt éri csak 12 óra után ment haza. A tettes kétségtelenül I smerto a helyi viszonyokat. Letartóztatás ntár tör-1 ént, azonban az igazi tettest ez ideig kipuhatolni! nem sikerült. A nyomozás a legnagyobb erélylyel J Ifolyik. Meglop'a a háziasszonyát. Kertész Fercncznéi i múlt hóban, mig a pinezon áiúit eladta s az igyi [hegyűlt koronákat a láda fiába akarta tenni, hol( nár néhány darab volt ellőve; nagy meglepetés -rte, mert a ládát felnyitva de abban a koronákat sehol sem találta; a lop:'st a nála lukó Szered"; ' Mária követte el, azonban a pénz már tikkor a tolvajnál megtalállhaió nem veit. Az eset a bírósághoz bejclcntulcll. Mérgezés. Ballig Kati a békésun gy- i közkor- j mázban ápolt nő, 19 napos csecsemőjét dnjkaságbaj ült a Bárdi Mihálynő szül. Dnrvnsi .Int antta gyűlni) llukosoőhöz, ki azonban a csecsemőt rövid idő alatt', vissza vitte az édes anyjához, azon kijelentéssel,t begy ti kis gyermokot tovább nem tartja, mert avá beteg ; az anya a gyermeket visszavette s a gyéé® ineket a kórházi orvossal ti egviz.sgáltutta. A c*0| cseinő pár órai kínlódás után kimúlt. A vizsgálatul teljesítő orvos előtt gyanítsunk tiint föl a betegség lefolyása s ezért az esetet bejelentette a vizsgáló bitónak a booczolás megejtósu czél jóból, n i megtörtént cs a belekben lévő ürülékből a mérgezés a tVBzéki orvos által is konstatállalnU, miért is az ürülék megvizsgálás végett Budapestre küldetett. \ vizsgálat folyamaiban vnn. Káli selyemszöveteket niétereukint 45 krtöL 11 frt 65 ki ig, Vzl hl Ilii III fVk i'ti1, fehér és színes siffj lyeiuBznvutoket is rnéteiénként 45 krfól )1 frt 65 kri£ i — sima, oíko/.ntt, koozk.'tzoll, ininlózoLt, dnimiszolt stb. I ininoí-éj'hen (mintegy 200 kiiloinhözö fajta os 2000 kulöiji- I j hözö szili és árnyain than) posta bér- és vámmentesen ja / privát megrendelők laloWira. szállít: Henneberg G. kír udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták posta fordul óval küldetnek. Svájczlm czimzett leve-.; leki e 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasz-; tnndö. 24. 1—4. I A vármegye millenáris bizottságának ülése.1 (.Január G.) 4 Tatlián Béla szívélyes szavakkal üdvözölve, megjelenteket, kiknek névsorát már közöltük hff púnkban, előterjeszti, hogy Basch Lipól, gróf Bőim Jéza, Gajdács Pál, Lederer Rudolf és Szekér Miltáf hozzá intézett leveleikben kinicntoiték a ntai ülés ről távol maradásukat s utóbbi — tekintettől hajlq' korára — bizottsági tagságáról való lemondásé' bejelentette. / ■ , Tudatja továbbá, hogy Kherndl György.' gazdasági és házi ipari albizottság megalakul jóból való összehívására kéretett fel, ezen tn továbbá ezen albizottsági tagságáról — teliin nagy elfoglaltságára — lemondott s helyette e> .& albizottság megalakulás czéljából való összehívására, elnökileg Székács István biz. tagot kérte fel. \ A helyi bizottság Szekér Mihálynak bizolitsagji, Kherndl Györgynek pedig a „gazdasági és házi iparvt“ albizottsági tagságáról vuló lemondását, valamint na most nevezett albizottság összehívása czcljából e/7l- nökileg tett intézkedéseket tudomásul vevőn, magnet. Rúzenthál Ignácz cs Dáni Józseffel kiegésziti, s nevezetteket n gazdasági s házi ipari albizottságba beosztja. Tallián Béla főispán előlorjeszii a gazdasági gycsületnek átiratát, amelybon éricsiti a helyi bizottságit, hogy a millenáris mezőgazdasági kiállításnak rendezése czéljából Közreműködését készségesen felajánlja, azonban a felmerülendő költségek viselését magára nem vá'lalhatja, hanem nézete szerint a költségek a vármegye összes polgárainak hozzájárulása útján lennének beszerzendők. Tekintettel arra, hogy a millenáris kiállításnak vármegye ’területén való előkészítése s rendezése vármegye összes lakosságát egyenlően érdeklő fontos ügy és igy méltányos, hogy annak költségeihez a vármegye összes polgárai, anyagi erejükhöz képest, uránylagosan hozzájáruljanak : ennélfogva a helyi bizottság, a gazdasági egylet .nézetével egy e- zőleg, helyesebbnek találja a kiállítás rendezésével felmerülendő költségeknek, a törvényhatósági bizottság hazafias áldozatkészségéből, varmegyei pótadó útján leendő beszerzését. —yv W Témüke miatt lapuak kel sa imaböU vrk
