Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-02 / 35. szám
számban a juh és marha felhajtás is, vevők pedig! egyátalában nem jöttek, úgy hogy juhon és szarvas- marhán még pocsék áron is bajos volt túladni. Hogy ilyen előzmények után minő kilátásai lehetnek kereskedőink s iparosainknak a belső vásárra: azt amilyen könnyű elképzelni, époly súlyos átszenvedni. Halálozás. Egy a gyulai társadalom minden egyese által — ki őt ismerte — becsült matróna elhunytét kell jelentenünk, ki szerény anyagi körülmények között élve szorgalmas és munkás gyermekeket nevelt, akik aggkorában támaszai voltak. Váratlanul és birtelenül bekövetkezett halálát mély részvéttel fogadjuk és e részvét nyújtson enyhülőiét szerettei bánatának, melyben azok, kik az elhunytat ismerték osztoznak. Özvegy Schmidt An- talné szül. Müller Szidónia tegnap éjfél után hirte len és váratlanul elhunyt. Számos tagból álló csa ládja a következő gyászjelentést adta ki: Schmidt József és neje gyermekeikkel, Erzsébet özv. Hero dek Lipótné, Antal és neje gyermekeikkel, Károly és neje gyermekeikkel, Gyula és neje gyermekeikkel, Mariska özv. Draskovich Józsefné gyermekeivel Szidónia, Béla és neje gyermekével féjdalomteljes szívvel tudatják szeretett jó anyjok, illetve anyósuk és nagyanyjoknak: özv. Schmidt Antalné szül. Müller Szidóniának folyó hó 1-ón hajnali 2 órakor élte 68-ik, és özvegységének 27-ik évében tüdőszélhü désben történt gyászos elhunytál. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 2-án délután 5 és fél órakor fognak a helybeli szent-kereszt temetőben a rém. kath. egyház szertartása szerint eltemettetni; lelke üdvéért az engesztelő szent-mise pedig folyó hó 3-án reggeli 7 órakor fog a helybeli nagytemplomban az Eg Urának bemutattatni. Vóflh Gábor polgártársunkat és nejét fájdalmas veszteség érte; viruló egyetlen leánykájok Mariaka tegnap délután négy heti szenvedés után élte 10-ik évében elhunyt. Temetésé holnap délután 3 órakor menend végbe az ev. ref. egyház szertartása szerint. A sújtott szülők fájdalmában az ismerősök nagy száma bánattelt szívvel osztoznak. A második ártézi kút vize tegnap délelőtt 10 órakor bugygyant fel 243 méter mélységből, a földszinttől három méter magasságban; — a víz kénes íztt és 17 R. fok meleg tehát hasonló a belső kút vizéhez, a mérés szerint naponként 1500 hektoliter vizet fog adni. Második alma termés U. Tar István újvárosi kertjében egy augusztus elejen másodszor virágzott almafa, teljesen kifejlett és érett gyümölcsöt hozott, ami a szomszédban lakóknál különféle jövendölésekre ad alkalmat, egyik része a világ végét jósolja, másik része pedig csupa iker szülésekről álmodozik .á jövőben ; csak a gazda neje büszke rá, hogy olyan almafája van, amely kétszer hoz gyümölcsöt s többet pénzelhet az almából. Mezö-Berényben a munkások népgyülést akartak tartani, de a békési járás főszolgabirája, a belügyminiszteri rendeletre való hivatkozással nem adott rá engedélyt, amiben a vezetők azután békességben meg is nyugodtak. A békés-földvári vasúti állomáson augusztus 29-ikén beütött a villám a táviró hivatalba, de eltekintve tőle, hogy megrongálta a táviró készüléket, nagyobb bajt nem okozott. Állategészségügy. Békésen a bodzászugi majorban uralgott sertés orbáncz megszűnt. — Dobozon a füszegi majorban egy borjún veszettség tört ki, úgy hogy le kellett bunkózni. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Gyomán roncsoló toroklob lépett fel; az egészségügyi óvintézkedések megtörténtek. Szeghalmon Ambrus Imre 17 öl hosszú tanyai épülete villám csapás következtében múlt hó 10-én leégett. A kár 728 frt, mi biztosítva nem volt. Öngyilkosság, ßottlik István 64 éves földmi vés, fia Bottlik Lajos körös-ladányi gátőr lakásán felakasztotta magát. Öngyilkosságának oka gyógyit- hatlan betegség. Veszett ökör. Szomorú kimenetele volt napokban egy veszett eb kóborlásának a dobozi Füszeg nevű pusztán. Egy kutya éjnek idején sokat meg- mart a majorbeli kutyák közül s ezek folytatólag egy Ökörre rohantak. A düh az ökrön is kitört és ez a körülötte foglalkozó béresek közül négyet összeharapdált. Mivel pedig a levert kutyákon veszettség constatáltatott, úgyszintén az ökörnél is, hogy a megharapott béreseknél az megelőztessék, mind négy béres rögtön Budapestre hol a Högyes-féle gyógyintézetben vétettek. Lövöldöző mesterlegények. Farkas István és Szatmári János öcsödi mesterlegények Békésre mentek valami ügyes bajos dolgukban. Rájuk esteledvén, bementek egy rosszhirü házba a ott mulattak egész éjjel. Hajnali 3 órakor megbosszankodtak valamin, kimentek az udvarra s onnan az ablakon át belőttek a szobába. Aztán az ulczára mentek ki és még két lövést tettek a szobába. Éppen akkor mentek arra Kutyik és Tóth csendőrök. A két legény megfutamodott, de a rendőrök elfogták és bekísérték őket. A lövések közül szerencsére egyik sem talált. Szörnyű vád. Égető Jánosné Szántó Zsófia orosházi lakoBnő és ennek Czikora Mari nevű egyik alkalmazottja szörnyű vádát emeltek Mónus István szintén orosházi korcsmáros és a vele vadbázasság- ban élő Horváth Zsuzsánna ellen, hogy t. i. ezek Óvekkel ezelőtt egy utast agyonütöttek s kirabolván, korcsma udvarán elásták. A tett feljelentése kö- etkeztében a csendőr őrs, Mónust és Horváth Zsu- zsánnát azonnal elfogta, vallatni kezdte. Vádlottak kereken tagadják tettüket, bár a fenti tanuk eskü alatt állítani készek, hogy ezt Horváth Zsuzsa maga beszélte nekik akkor, midőn Mónussal egy ízben összeveszett. A jelzett korcsma udvarán az ásatáso kát szerdán megejtették, s nj ásás földre találtak is, hanem Mónus ezekre nézve azt állítja, hogy arról a helyről ő építkezett. Mindazáltal, mert évekkel ezelőtt csakugyan suttogott a szellő egy agyon ütött és kirabolt emberről, a fenti vádlottakat a csendőrség tegnapelőtt átadta az orosházi kir. járás bíróságnak. Henneberg G> (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, a privátmegrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól II frt. 65 krig póstabér és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és raintázottakat, damasz- tott stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szín s árnyalatban.) Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 15. 12—19. Nyílt-tér. Gottschlig Ágoston tea, rum és cognac-szállitó és nagykereskedő Budapesten. Főraktár Gyulán: Ferentzy Alajos úr fűszer és csemege kereskedésében. Mindennemű eredeti teák, braziliai és jamaicai rumok, valamint franczia cognacok erede 209 3-3 árak mellett. szállíttatott, beoltás alá Törvényszéki csarnok. * Az erős pipás. Érdekes kis bűnügyet tárgyalt az itteni kir. törvényszék bűntető bírósága az e múlt héten; Heinfort Antal gyomai lakos (41 éves, nős, béres), felett ültek törvényt. Nevezett igen erős dohányzó volt, de épen dohányja volt legke- vesebb, s leginkább másokat pumpolt, mit Megyer Laczi szemére is lobbantott, hogy mindig a Ladn Dani dohányzacskójára szorult, mely nyilatkozat bántotta Heinfortot s Megyerit felelősségre is akar vonni, de Megyeri neszét vette a dolognak s | társaságból „elszelelt“, Heinfort utánna, ki csakugyan a Ladnai Dani tanyájába menekült, s az ajtót erősen maga után becsukta; vádlott azonbaD az ajtót izzá porrá törte, s heves dulakodás fejlő dött ki közöttük, mig végre is sikerűit őket elvá lasztani. — E tettéért Heinfortnak is, nem azért, mert dulakodott, hanem, mert a más házába ily módon betört | ez által a magán lak megsértés vétségét követte el, a törvényszék eltiltotta neki két hétig a dohányzást de oly formában, hogy a büntetésnek foganatja legyen, a gyulai fogházban kell lennie, ne hogy a dohányzással csalhasson. — Erre a kir. ügyész is és Heinfort is ráállott, az ítélet jogerős. Irodalom. Bródy Sándor kitűnő regényírónk komoly kri tikai méltatásával foglalkozik a „Külföld“ e heti száma, melynek vezérczikke egy külföldi nagy regényíró, Ebers lendületes ösmertetése, arczképpel. Aki a honi és külföldi irodalommal alaposan meg akar ismerkedni, az olvassa el e gyönyörű hetilap minden számát, olvassa el Zola „ Lourdes*-ot, olvassa el Marcel Prévost Félszüzek czimű szenzátiós regényének kritikáját. A lap negyedévenként 2 frt 60 kr. kiadóhivatal Nádor-utcza 15. Egy év alatt valóságos albumot kap az olvasó a külföldi Írók albu mát. Tessék kérni ingyen mutatványszámot, mely- lyel készséggel szolgál a kiadóhivatal. A lap külső kiállításának diszességéről az Athenaeum kezeskedik. Közgazdaság-. A. munkáskérdés. (A békésmegyei gazdasági egylet emlékirata.) Mióta a békésmegyei munkások elégület- lensége zavargásokban tört ki, a békésmegyei gazdasági egylet sok ízben és több irányban foglalkozott az agrársocialista kérdéssel; a múlt évben a gazdák és cselédek közötti viszonyt körüliró szabályrendeletet is készített, melyet a vármegye közgyűlése elfogadott, de nem volt életbe léptethető, mert a felsőbb jóváhagyás mindezideig késik. Most a gazdasági egylet érdemes titkára, Zlinszky Isiván az egész kérdést felölelő memorandumot dolgozott ki és terjesztett az egylet múlt vasárnapi választmányi ülése elé, mely ülésen a nagy gonddal szerkesztett Beliczey István elnöklete alatt pontonkint gyaltatott és a lényeget nem érintő némi toztatással egész terjedelmében elfogadtatván, az a földmivelésügyi miniszternek tog felterjesztetni. Az emlékirat czirr.e: „Az agrár-socialis diáról* és következőleg szól; emlékirat tár- válkér, “T- f veiben feltiinV'a Hl .^megyénk némely közsé- I íáró SmÄ agrár-socialis mozgalom és az ezzel 1 mezeímlntf8!,“ Hill arra indította, hogy a ' a ho<?r h«ká80k eléSede‘len8éSének okait kutassa, f vannak eJLT" fleSedetIenségének alapos okai ! rft ^6r bajnak, orvos|ására nézve megtehesse 1 vagy elmérgesedését,' vagy ismétlődését megakadályozzák. • 1 felismtrtetkh*fgye SEf egy,et bar korán M a baJ‘- 8 legels<5 volt a vármegyében, a f* mbaj°k “«f^ntetése és lecsillapitásáía addig nin“|lg a n^aláni jogos sérelmek orvosolhatók len- intézkedést kért és sürgetett — mindeddig alig foglalkozhatott a vármegfe egyes községeiben mutatkozó agrár-socialises tünelekcsakhanmr Ptd'6 Bi °kbÓI> mert a k'töré8 «tán élére TÍ tk°rl?;aDybl2>t08 álli,tatott a vármegye na *• rés/h^n 8azdl8ági eFylet> nielynek tagjai túlnyomó Syakorla .lag, s részben elméletileg is Sénn! 61 M akik folyton a munkásnéppel érintkezve, legjobban ismerik annak viszonyait. úgyszólván soha sem kérdeztetett meg ez ügyben; a kormány biztosság által pedig véleményének nyilvánítására felhiva nem lett, s igy véle- rnényt, mint egylet, nem is mondhatott. De mind a. mellett várakozó állásában igyekezett a helyzetet fa,D“lma"yoz,ni' 8 ha “»st a vármegye felhívása folytán hozzászól ezen kérdéshez, teszi ezt azon meggyőződésben, hogy őszinte véleményének nyil- tend' aVa^ a k®rdés tisztázását némileg elősegi Nagyon szomorú jelenségnek tartja a gazdasági egylet az eddig nyugodt, bókeszerelő munkás, osztálynak; elégedetlenkedését, sőt erőszakoskodé tellépeset, mert hiszen ha Békésmegyében a munkás megélhetése oly nehéz, a minőnnk azt a mun- kasok szoszóllói állítják, kétségbe kell esnünk ha- zánk állapotán, mert minő lehet akkor a felei vármegyék, vagy az Erdély bérczei között éli székely vagy román munkásoknak sorsa?! Ha i i bekésvármegyei munkás is elégedetlen sorsával keresetevei; ha e dustalaju vármegyében okuk vai í a “ezel munkásoknak az elégedetlenkedésre, akkoi azok az okok, melyek ezt előidézik, milyek lehet nek, s kell, hogy felkutassuk azokat, s a helyzeten a mennyire lehetséges, segítsünk. A gazdasági egylet azon nézetben van, hog az eszlelt nyugtalanság több okra vezethető vissza t ezek egyike, — s ezt tartja a legfontosabbnak,- — ■ 1 jövő izgatást, mely a ma már Európaszert , észlelhető socialis tanok terjesztése által a mező , gazdaság eddig békés munkásainak lelkületét i megmételyezni igyekszik. A másik, a kisebb, mel r a gazdaközönség egynémely rövidlátó elemeine i inhumanus eljárása is, végre a megélhetés, vág i még inkább a gyors gazdagodási vágy mindé t Ipren észlelhető beteges kinövései okozzák. - j Ámde okozza barmi, a baj, az elégedetlenség me; van., s ezen kérdést elodázni nem szabad, s -azzi a nyflhatlanul számolnunk kell, s. hogy a munkái osztálynak, a mely úgy pénzével, mint vérévi z hozzájárul az államfentartás nagy feladatához, - a panaszait tekintetbe venni; sebeit, — amennyi) azfa társadalomtól és az államhatalomtól függ, - orvosolni; megélhetésére módot és alkalmat nyu tani, úgy az államnak, mint a társadalomnak elei i, gedhetleu kötelessége. 1 De nem kell hinni, miszerint az agrár-socii 8 linticus tanok iránt csupán a teljesen vagyontala í uiunkásnép bir hajlandósággal, mert tapasztala dolog, hogy e tekintetben a földdel, házzal s szi lőve! biró zsellérek, fuvarosok és kis gazdák n közösseget vallanak az előbbiekkel. S a munkásé- e|8Ő ízbeni mozgalma alkalmával, ezek is éléi z részt vettek a mozgalomban. Természetesen vagyonosabbnak félteni valója is lévén, nem exp; nálja magát annyira a társadalmi rend megzavar; sánál, hanem az izgatásban, az alattomos bujtog tásban ez jár elől ? S ép ezért ezeket sem szab: figyelmen kívül hagynunk. ti Nem szükséges fejtegetnünk, hogy ez okszei i- gazdaság viteléhez egyik legfőbb kellék a munki ii. kéz; 8 miután a kézi munkát a gazdaságnál se g nélkülözhetjük, tagadbatlan, hogy a gazda éput p van a munkásra, mint a munkás a gazdára utalv a Valóságos cserekereskedés ez; t. i. a gazda i i- munkát s fizeti a munkás közreműködését,- a mm 0 kás adja viszont a munkaerőt, melyért kell, hog r “élíány°8 diJát megkapja. a gazda és munkás; . között szükséges tehát, hogy a jó egyetértés őszin- legyen, mert tagadhatatlan, hogy a jó, az emberei 6 g0Si a méltányos és igazságos gazda iránt anna ;. cselédjei, szakmányosai, sőt napszámosai is, hason! érzelmekkel viseltetnek; mig ellenben az olya gazdát, a ki, a hol csak lehet, elhúzza vékon keresetét is annak a szegény, kétkeze munkája i arczának verítékével kenyerét kereső munkásnál a ki a maga és sok esetben számos tagból áll családja részére azt a mindennapi kenyeret, melyt az Istentől annyi ember kér naponta, — kér sok szór hiába: oly nehéz munkával tudja megkeresn — az olyan gazdát — mondjuk, — nem is lehi *. kívánni, hogy híven, becsületesen s odaadóla 1 szolgálják, mert az emberi természetben rejlil n hogy az ilyen lelketlen a hol csak lehet, igyekszi t fizetett munkása, követ dobni útjába I t Az alföldi munkásmozgalom a szociális ts a egyik szerencsétlen kinövésé a socialis sajtó szabi t dossága és idegen izgatás folytán keletkezett. A soc alizmus mint eszme, nem mai keletű és terjedés ha a felebaráti szeretet képezi kiindulási alapjé egyátalán nem is kárhoztatható. Az 1848-ik é h törvények eltörülték a középkori intézményeket i- a közszabadság és jogegyenlőség magasztos eszmény , ültette helyökbe. De egy nemzet átalakulása, 1 arra hosszabb időn át előkészítve nincs, rendsz y rint nagyobb rázkódtatással szokott járni: azz í, járt náluuk is, mert itt sem volt a talaj élők * szitve s ezt eléggé bizonyítja a régi nemesi osztá I- részbeni pusztulása, melyet a demokratikus inté i mények teljesen készületlenül találván, csak évi [ zedek múltán, úgyszólván az utolsó órában, tud magát az uj helyzetbe beletalálni. Az átmenet rá kódtatás nélkül ez alkalommal sem történheti * meg, de a nemzet öntudatra ébredt s human intézkedéseit az 1848-lei törvényekkel összhangb iytatva, társadalmi utón is igyekezett a demokra- [us eszméket tovább fejleszteni, ámde a hékésen dúlt átalakulás vérbe lett fojtva, s a nemzet egfosztatott hosszabb időre önrendelkezési jogától, úgy a köz-, mint a nevelési ügy ki lett véve izeiből, minden téren idegen ellenséges elemek tézték közügyéit, s ez volt oka, bogy úgy társo- ilmi, valamint népnevelési ügyei is kizökkentvén a helyes irányból, fokozatosan jutottunk oda, hol ma vagyunk 1 Lehet-e csodálni, hogy a szo- >s értelemben vett nép, — melynél hiányzott az z intelligentia, mely a középosztályt megóvta a Elsőségektől — nem tudta magát az uj viszo- yokba beletaláloi; lehet-e csodálni, hogy az alkot- íányosság vissza vívása után teljesen átalakult vi- zonyokkal, a rohamos haladással az egyszerű, ta- ulatlan nép, nem tudott lépést tartani?... Lehet-e sódéi kozni azon, hogy oly vágyai támadnak, mely elet az ellenőrizetlen, féktelen irányú socialis sajtó olyton élesztvén, —helyzetében megvalósítani csakis endkivüli eszközökkel lehetett volna, s hogy öntu- latlanul eszközévé lön annak a csábitó ördögnek, iki neki az Ígéret földjét oly szépen kiszínezve ■ nutatta be? .. , Bizonnyal nem 1 (Folyt, köv.) Országos vásári tudósítás, Gyula augusztus 29. Emberemlékezet óta, vagy- :án még soha ily gyarló őszi vásár nem volt; ha kedves sőtlen idő lett volna annak lenne tulajdonítható, de kedvezőbb, jobb időt vásárra kívánni sem lehet. Áru és vevő is nagyon kevés vol‘) a szállodák a legélénkebb napon üresek. Sertés alig 10,000 drb. ésazis nem hizlalásra beállitni való; ami kevés volt, az elkelt körülbelül 4000 drb. a következő árakon: urasági, príma egy faj, egy jegyű csak egy falka volt 110 kilós súlyban, elkelt 48 frtért, mig a többi jól összeállított sertésnek kilójáért, 170 kilótól föllebb élősúlyban 36—37 krt, 190 kilótól 200 kilóig 38—39 krig 4% levonással kelt el. Öreg sertéseknek párja jó beállitni való 180—220 kilós 68—72 írtig kelt szintén 4% levonással; Kőbányára és Bécsbe való zsíros sertésekért minőség szerint 39—41 krt adtak rendes élet és perczent mellett, mig a sovány 1 és fél éves süldőre vajmi kevés tekintet volt, mert vevő rája nem akadt; faj ebből szinte kevés volt, csak összeállítottak, igy tehát ami ezekből elkelt a legalacsonyabb áron történt, mert 100—115 kilósig fizettek csak 42—45 forintot párszámra szinte 4% levonással, 6—7 hónapos malaczokért fizettek párszámra 22— 25 forintot. Többrésze a hizlalóknak üresen ment haza. A felhajtok voltak: Báró' Wodianer Albert p.-halmi uradalmából, Czárán Géza Aradmegye csörmöi birtokáról, Yégh Aurél sziondai birtokáról, Baranovits Ferencz kötegyáni birtokáról, Balogh Ferencz Nagy Szalonta cserepesi birtokáról, Fridman Ferencz nagy-péli birtokáról, Tafler Bernáth megyes-bodzási birtokáról, Klein Lajos Szabolcs- megye kisvárdai birtokáról, -Wei’sz testvérek Kis- Nyusta sárréti birtokokról. Augusztus 30. A juh és birka vásár is nagyon gyengén fejlődött ki, pedig a felhajtás nem voll kicsi, mert 7—8 ezerre tehető, csak hogy azol akik ezzel foglalkoznak, felejtkeztek meg a vásárunkról, ennél fogva a kereslet nagyon gyeűge volt Jó vágni való kosokért fizettek páronként 12—Ú forintot, szintén vágni való magyar juhokért 6—1 forintot páronként. Egy éves űrükért 4—5 forintöl 2 és harmadfél évesekért 7—9 forintot; jerk? mos nem létezik. Augusztus 31. A marhavásár teljesen vevői hiányával folyt le, de a felhajtás sem volt nagy éi azért a legrosszabb árak lettek elérhetők ; a fel haj- i tás körül belül 7—8 ezerre tehető, Erdélyi ököl : kevés volt, ezek között első osztályú jármos ököré?! ; 6—8 évesért fizettek 300 írttól feljebb egész 320-^ i 360 írtig, közönséges gazdálkodásba valóért 200 — • 300 forintig páronkint, duókért 3—5 évesig 14Í ■ írttól 200 írtig, 1 és 2 éves borjukért 70—80 égési ■ 120—130 frtig páronkint, hizlalóra vett sovánj I meddő tehenek páronként 120—160 frtig; jó fejjgj kisborjas tehenekért fizettek 100—160 frtig, gyen , gébbekért 50 -70 egész 100 frtig darabonként, i , marhavásáron a székre való vágó marhát túl kellet , fizetni, mert kevés volt s igy magas árakat kértél . az eladók. I Szeptember l én. A ló vásárra fölhajtatott i elővezettetett 9—10000 darab ló, de vevők hiányoz - tak; 1-ső osztályú ménlóért fizettek 300 forinttó I 360-ig darabonként, lukszús hintés lovakért páron ( ként fizettek 450 írttól 600 frtig páronként, küldi közönséges gazdálkodásba valókért 130—250 égés: 300 frtig; fuvarozásra alkalmas lovakért 80 frttó fölfele egész 160—170 frtig páronként; a bécsi vá góbidra vásárolt lovakért gyenge árakat fizettek pedig a vásár végén ezen czélra kereslet volt. A bel vásár ma tartatik meg.
