Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-20 / 20. szám
Melléklet a „Békés" 1894.20-ik számához. Mint az édes anya, ki szerető gonddal fel* nevelt derék fiára bizza javait, — olyan bizalommal, olyan szeretettel adta át a közönség a vármegye vezetését, — s bár az elhatározás fontosságának gondolata megillette lelkünk, szivünk fohásza, áldást kérni, bizó reménységgel szárnyalhatott föl a Jövendő Idők urához. Mert alispánunk múltján épült a mi jövőnk reménye. Nem más, a becsületes munkálkodás, a tudás I a szorgalom emelték őt e diszes polczra s mert mi ezekben bizunk, nem kell, hogy féljük a jövőt. Aggódó kétség s emésztő tépelődés helyett igaz öröm tölti el lelkünk, mert bizton tudjuk, hogy mint eddig, minden tehetségét ezután is a vármegye javára fogja érvényesitni: tudása, tapintata megfogja találni s nem téveszti el a vezetés helyes irányát, felösmeri szükségleteink, megvédi jogaink, s igazaink s igy mindenha erős és derék vezetője lesz a vármegyének 1 Mint amaz édes anya, — a vármegye közönsége sem jelzi különös külsőségekkel lelkének örömét, — de szive szerint szeretettel s áldó gondolattal áldja ifjú alispánját működése kezdetén. Imhol, ez áldomáson, örömünk jeléül s bizonyságára annak, hogy bizalommal állunk a becsületes munka s tisztességes törekvés tiszta zászlója alá, — köszöntsük el e poharat dr. Fábry Sándor alispánunkra, azt kívánva: áldja meg az Isten minden áldásával, hogy vármegyénket sokáig vezesse kitartón, bölcsen, -szerencsével, dicsőségesen 1 Éljen 1 Ezután Dr. Fábry Sándor alispán emelkedett fel és általános figyelem közepette mogemlékezvén ama ősi magyar szokásról, hogy minden szerződést áldomással pecsételtek eleink, a közönségnek a fehér asztal körüli ily szép összegyülekezését, a vár megye és körötte, valamint újonnan megválasztott tiszittársai között kötött alkotmányi szerződésnek tekinti, melyet áldomással most pecsétel meg a közönség. Hosszabban ecsetelvén aztán megyéje iránti ragaszkodását, hűségét és szeretetét, a megye kö zönségére és minden lakosának jóvoltára üríti po barát. (Lelkes éljenzés.) Szabó János ref. esperes emelkedett szellemű szép felköszöntőben riadó éljenek között üriti poharát Tallián Béla főispánra, aki másfél év óta működik Békésvármegyében és aki ezen aránylag rövid idő alatt a közönség tiszteletét, bizalmát és szeretetét teljesen kivívta magának. Őszintén gratulál neki a mai nap öröméhez, mely a mi örömünk is, hogy három főtisztviselői állást a főispán a vármegye közönségével harmóniában egyhangú választás utján lehetett betölteni. Chriszto Miklós szép költői képlettel és szónoki hévvel az alispán kedves nejét köszönti fel lelkes éljenek között. Dr. Fábry Sándor alispán részletesen, s költői érzülettel ecsetelte a vármegyei közigazgatási pályára való léptét, oda magával hozott érzemé- nyeit, ambiczióját, 1 éltette azt a férfiút, ki őt a me gyei életbe behozta, s ki férfias következetességgel mindig támasza volt törekvéseiben, ki a megyének éltető szelleme, ereje : Beliczey Istvánt. Ismételten és ismételten megújuló lelkes éljenzés követte e beszédet, mely után sokan siettek Beliczey Istvánnak gratulálni. Dr. Hajnal István felköszöntőjében öreg embernek nyilvánítja magát, amit azonban a viharos ellenmondások és derültség folytán oda módosít, hogy élte delét meghaladta, a ma megválasztott három tisztviselőre Fábry, Bartöky s Bo- dokyra üriti poharát. Szabó János esperes ujabbi lendületes hosz- szabb beszédben a m. kir. honvédség és annak képviseletében Fürdők István ezredesre,- Garzó Gyula gyomai lelkész Novák Kamill törvényszéki elnökre-, dr. Bodoky Zoltán főszolgabíró pedig a kir. pénzügyigazgatóságra mondanak felköszöntőket, végezetül pedig Tallián Béla főispán Beliczey Istvánhoz szállva egy német példabeszédet idéz, t. i. hogy mindennek, van vége, búcsú felköszöntésképen ama, a választás előtt hónapokkal ezelőtt hangoztatott vádra reflektál, hogy ő a küszöbön állott alispáni választást nemcsak befolyásolni, hanem terrorizálni akarta volna. Ez tőle távol állt, távol annyival is inkább, mert a vármegyében töltött másfél esztendő alatt szerzett tapasztalatai is meggyőzhették róla, hogy itt a vármegyét kedve elleni választásra kényszeríteni nem lehet; dr. Fábry Sándor alispánnak képletével élve, a vármegye s az alispánjelölt házassági frigyre lépő pár lévén, ő csak a kérő s násznagy szerepét viselte. Mégis ez a vád üröm- csepp volt a választási mozgalom alatt, amely ürömcseppet most kiüríti ama reményében, hogy a mai nap lélekemelő tapasztalatai s lefolyása után mindnyájan karöltve a béke aegise alatt fogunk közös czélunk a vármegye békéjén és boldogságán közreműködni. (Lelkes éljenzés.) Ezzel a mindvégig emelkedett hangulatú bankett d. u. § órakor szétoszlott. A közigazgatási bizottság ülése. (Május 15-én.) Jelen voltak Tallián Béla főispán elnöklete alatt : Dr. Fábry Sándor alispán helyettes, Jancso- vice Péter árvaszéki elnök, Oláh György főügyész, Dr. Kovács István főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügy igazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, mint az államépitészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor kir. főmérnök, mint a kir. folyammérnöki hivatal főnöke, Zlinszky István közgazdasági előadó, Dr. Hajnal István, Jantsovits Emil, Vidovszky János, Ladies György, Keller Imre és Szabó János bizottsági tagok. Az alispáni rendszerinti havi jelentés, — melyet lapunkban már közöltünk — tudomásul vétetik, ennek alapján a pusztító hesseni légy elleni védekezés ügyében a szakminiszterhez felirat intéztetett. Azon alispáni jelentés, — mely szerint a kellő okmányok bemutatása alapján Erdei József részére — a községjegyzői vizsga letevésére haráridőt tűzött ki, — tudomásul vétetik, úgyszintén a megye területén létező erdők 1893. évi állapotáról bemutatott erdőfelügyelői jelentés is. A kir. pénzügyigazgatónak az adóügyek állapotát feltüntető havi jelentése, a mely szerint az elmúlt hánapban az egyenes állami adónál a befizetés 1205 frt 92 krral, a hadmentességi adónál pedig 989 frt 85 kr.-al volt kedvezőbb, mint a múlt év hason havában történt befizetés, továbbá a kir, ügyésznek a felügyelete alatt álló állami fogházak állapotárál szólló rendszeriuti havi kimutatása, a mely szerint az elmúlt ápril havában 65 fi és 11 nő volt a rab létszám, — végre a kir. tanfelügyelőnek, a kir. államépitészeti hivatal főnő kének, a vármegyei főorvosnak, a vármegyei árvaszéki elnöknek rendszerintt havi jelentéseik tudó másul vétettek. N.-szénási leány egyházközség községi leányiskola felállítása iránti kérelmére mielőtt érdemleges határozat hozatnék, nevezett község felhi vatott az ez ügyben szükséges adatok beterjesztésére. Csiszár Sámuel gyulai polgári fiiskolai tanítónak állásában véglegesítése ügyében hozott határo zat elleni felebbezése felterjesztetett a vallásminiszterhez. Gyoma és M.-Berény községek utasitva lettek a felső népiskola felállítása ügyében, hogy az, vagy e helyt polgári iskola, a törvény értelmében feltétlenül létesítendő. A gyulai ipariskola, a gyulai és csabai polgári iskola 189%-ik tanévi számadása a minisztertől felülvizsgálás után helybenhagyva leérkezvén, az kiadatott az ipariskolai bizottságnak. A Békés községi polgári iskola 3000 frt államsegély iránti kérelme pártolólag lett a vallásminiszterhez felterjesztve. Horvát Sándornak a p.-földvári lványi-té\e telek iskolaépités czéljára megvásárlása iránti kérelmének hely nem adatott. Az Endrőd községi iskolaszék utasittatik, hogy az ottani polgári iskolahelyiséget törvény kívánalmai szerint szerelje fel, az alkalmazandó tanitó fizetését, a költségelőirányzatot állapítsa meg és terjessze be. ■ Huszár László eperjesi pusztai tanitó állásától felfüggesztetik s ellene a fegyelmi eljárást meg előzni szokott vizsgálat rendeltetik el, melynek foganatosításával Gyula város polgármestere bi- zatik meg. A p.-földvári 3-ik iskola költségvetése kellően felszerelés végett visszaadatott. Szeghalom község az iránti kérelmének, hogy gróf Wenckheim Ferencz és társai nagybirtokosok, — mint ottani virilisek, — csak ottani községbeli lakossal képviseltethessék magukat, — hely nem adatott. Nogáll László gyulai lakos laktanya tartozása ügyében hozott tanácsülési határozat feloldatik, — miután ez ügy benbatározni a képviselőtestület illetékes. A kir. államépitészeti hivatal rendszerinti havi jelentésének tárgyalása során, feliratiing felkéretni határoztatott a kereskedelmi miniszter, hogy Gyulán a megváltozott posta szállítási rend nevezetesen, hogy a postát a táblai vonat hozza reggel, — mint a nagy közönségre hátrányos — helyett, a régi állapotot léptetné életbe. Öcsöd község hidvámszedési ügye kellően pótolva beérkezvén, az felterjesztetett az illető mb niszterhez, — Mezö-Berény község hidvámszedési ügye pedig pótlás végett a minisztertől visszaérkezvén, — hasonló őzéiből nevezett községnek visz szaküldetik.Szeghalom község kérelmére, ottan a 26. és 27. számú szelvénynél egy vasúti átjáró letesitése ügyében, a tárgyalás elrendelve lett, — ugyanosak Szeghalom község képviselőtestületének azon határozata, melyben a községi 1895 évi közmunka felének kötelező megváltása mondatik ki, — jóváhagyatott. Gróf Almásy Dénes nagybirtokos gyulavárii uradalmából az úgynevezett dugó gáton ^ át, a Kápolna-utczán keresztül, a Súgár-úton végig vezetendő lóvonalú iparvasút, részben pedig közhasz nálatú lóvonatú vasút közigazgatási bejárása elrendeltetik, melynek foganatosításával Dr. fábry Sándor alispán helyettes, Oláh György t. főügyész és Haviár Lajos kir. mérnök bízatnak meg, melyre az összes érdekeltek meghivatnak. Több, egyeseket érdeklő állami- és útadóügyek elintézése után az ülés még az első nap déli 12 órára bevégzödött, mely nap délután az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott rövid ülést. 1414/1894. szám. Hivatalos hirdetés. Gyulavárosa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó adókiszámitási javaslatokat kitüntető 1894. évi pótlajstrom az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. §-a értelmében f. hó 20 tói 28-ig terjedő 8 napra a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve, a hol azokat mindenki megtekintheti s netaláni észrevételeit az adókivető bizottságnál előterjesztheti. Gvidán. 1894. május hó 17-én. Dutkay Béla, polgármester. Adakozások Kossuth Lajos szobrára. Gyula város polgármestere a képviselő testület határozata folytán gyűjtő iveket bocsátott ki Kossuth Lajosnak a fővárosban emelendő szobrára. ^ Syüjtés eredménye időközönként lapunkban nyilvánosan fog közöltetni, és azt az alábbiakban folytatjuk : Oláh György tanácsos ivén pótlólag: Diószegi Sándor —.50 Szabó Sándor —.60 lar János _.50 ----------------------Ki ska Péter —.20 Összesen: 1.70 Csausz Lajos ur ivén : Csausz Lajostól 10.— Magda Illés tanácsos ivén : Sonnenfeld Miksa 1.— Kötele Erzsébet —20 Ozv. Máhr Si monoé —.20 Tanítónő 20 Verner József —.50 Daimel József — *30 rterbekutz Szilárd 1.— Máhr Károly —.10 Schmidt József 2.— Lindenberger István és Bonyhai László —.20 Lajos —.50 Havasi Herman —.50 Stark Sámuel —50 Fehn János özvegye 1.— Békési Lajos —!lo N- —80. Bekkey Mihály —.10 Alcser István —.50 Friedmann Matild 80 Bánhegyi István 1.— N. N. —.10 Werner István 1.— Rostás János .30 Kállai József — 10 Szabó Mátyás —.40 Spiczer Ferencz —.05 Luda Mátyás —.05 Pfaff Anna ^ —.05 Pikó Juliánná —,M) Knáifel Mátyásné —.10 Opra Péterné .10 Kránczler Márton —.10 Körösi János —.20 Pfaff István —.05 Hévezi György .10 Ozv. Nasicz Simonná —.10 Özv. Körösi Mihályné —.10 Kovács Ilona —.05 Moskovicz Herman —.30 Hak Reinhart —.10 Häring izr. kántor —.20 Dobay András —.10 Kátay Jánosné —.10 Ifj. Kohn Hermanne —.10 Rostás Mihály —.10 | Soltész Ferencz —.50 Csóra Száveta .30 N- N. —.20 Borbély Mnjsza —.40 Sok Erzsiké —.10 Márton József —.10, Danteik János —20 Páliukás István —.10 GligoreBzku György —.50 Lugzó Imre —.06 P* N- —.20 Ozv. Piroska György né —.50 Scheibert Jakab —.60 Demko Jakab —.50 Bujdosó József —.20 Szilágyi Moisza —05 Sál József állatorvos 1.— Anuló Pál .60 Kotsis Mihály utb. 1.— Alb Péter — ’30 Kotsis Mihályné —.50 Fáskerly Mihály —.20 Ifj. Kotsis Mihály —.50 Freikind Bertalan —.30 Kotsis János —.50 Tokár Pál —.20 Kotsis Lajos —.20 Kollárik Károly —.10 Kotsis István —.20 Id. Pallag Péter —.20 Összesen; 24.75 Muudruczó Demeter tanácsos ivén: Pánios György — 30 Tar András —.20 Fekete Ádám —.60 Horváth Péter —.10 Kiss Károly —.20 Miszlai Sándor —.30 Ifj. Czinczár Adolf —.60 Pálinkás András —.10 Alb János —.20 Varga Sándor —.10 Lelik István — 30 Szabó Mihály — 10 Tamás János —.50 Csiszár Mihály —.10 Botos Károly —.20 Szabó Józsefné —.10 Tóth János —.20 Oláh Lajos —.10 Portörő - Gábor —.20 Szilágyi Gábor —10 Srancz Ágostonná —.20 Nátházi István —.10 Srancz Luiza —.20 Remeczky Ferencz —.20 Bartyuk István —.10 Vidó Sándor —.10 Goldman József —.50 Székely János —.10 Kalló István —.50 Kiss J áu os —.10 Lukács Péter —.10 Vas Sándor —.10 Utlakán Demeter —.20 Szekeres Károlyné —.10 Kadaban Mojsza —.10 Csete Ferencz —.10 Nyikora János — 10 Weiszné —.10 Holländer Ignácz —.10 Takács Ferencz —.10 Török István —.20 Mészáros Lajos —.50 Cs. Tóth József —.20 Mészáros Lajosné —.50 Dászkál Miklós — 60 Militzei János —.20 Ozv. Pomucz Dávidné —.10 Tokai Gábor —.20 Pomucz György —.10 Ozv. Gálosi Mihályné 1.— Voniga Illés —.10 Ozv. Cseke Lajosné —.20 Erdey Sándor —.20 Kiss Lajos —.50 Ózv. Dudás Mihályné Baranyi János —.50 Tokaji András —.50 Ozv. Valastyán Jánosné 1.— Ulmandinger János —.20 Ifj. Czégényi Zsigmond —.60 Összesen: 16.10 Eddigi gyűjtés ei 'cdménye: 397.35 Hírek. A vármegye tavaszi közgyűlése, különsen az első napon nem volt olyan népes, mint azt várhattuk vagy remélhettük volna, a második napon azonban a választási aktus mégis benépesítette a nagytermet ; az érdeklődés természetesen csak a választás tartamára szorítkozott, addig a karzatot is gyönyörű hölgykoszoru foglalta el, látható rokonszenv vei kisérve a teremben lefolyó alkotmányos cselek- vényt. Második napon a közgyűlés délután is folytattatok; és egyúttal be is fejeztetett, úgy hogy pénteken délutánra csak a hitelesítés maradt. A közgyűlés lefolyásáról és a hozott határozatokról szóló részletes tudósítást lapunk más helyén közöljük. A pünkösti három ünnepnap, eltekintve a pa- viIlonban volt két tánczvigalom és magánkörökben tartott népies báláktól, minden társadalmi mozgalom nélkül vonult el fölöttünk. Az idő szép volt különben, noha mind a három napon volt eső is, amire úgy akkor, mint azóta is állandó s nagy szükségünk van. Az időjárásról reforálva, ama sajátságos helyzetben vagyunk, hogy noha konstatálnunk lehet, miszerint nem múlik el nap eső s zivatar nélkül, mindazonáltal esőhiány fölött kell panaszkodnunk. Eme kontradikozió magyarázata az, hogy a zivataros esők képzelhetlenül kis területre terjednek ki; akárhányszor megesik, hogy a város egyik részén bőrig ázunk, mig nem is a másik városrészen, hanem szomszéd utczában alig van csöpp eső is; egyes határrészeket pedig következetesen kerülik a felhők. Utóbbi helyeken, igy különösen a bánosokban a vetések — és pedig a tavasziak épen úgy miként a búza — sehogy sem tudnak erőre vergődni, sőt nemcsak hogy nem fejlődnek, hanem határozottan pusztulnak. Amire alig van kilátásunk, hosszantartó, csendes országos esőre volna szükség — mindenfelé. Tisztelgések. A csütörtök délelőtti megyei közgyűlés befejezte után a várm. tisztikar testületileg tisztelgett az új alispánnál. A tisztikar szónoka dr. Bartóky főjegyző volt, ki szép szavakban méltatta a nap rendkívüli jelentőségét, s az érdemeket, melyek a megye közönségét arra késztették, hogy ialispánjót ily egyhangú egyetértéssel és lelkesedéssel, Fábry Sándorban válassza meg. Az alispán meghatottsággal köszönte meg a tisztikar üdvözletét, kijelentette beszédjében, hogy mint a megye első tisztviselője, nem az őt megillető jogok élvezetében akarja elsőségét gyakorolni, de a kötelességek teljesítésében. Úgy tekiuti magát, mint primust inter pares, kit az elsőség arra kötelez, hogy példával szolgáljon a buzgalom s a tevékenység terén a tisztikar minden egyes tagjának, s ki legelső sorban vegye ki részét mindenkor a kötelmek teljesítésében. Hivatkozva ezután a harmonikus együttműködés szükségességére, kérte a tisztikar mindenkori támogatását, s kijelentette, hogy hivatalos téren feltétlenül megvárja a tisztikar buzgalmát, melyet eddig oly előnyösen tapasztalt, s mely biztosítéka a jövendő sikeres működésnek is. Áttért azután az alispán annak megemlítésére, hogy Békésvármegye közigazgatása az utóbbi években úgy állíttatott a közvélemény elé, mint amely az általános niveano alól áll. Egyik legfőbb törekvéséül jelezte, hogy a közvélemény e tekintetben a hamis információkkal szemben a valódi tényállásról felvilágosittassék, s a közigazgatásnak még fokozottabb mérvbe való tökéletesítése, s az eredmények által gyözessék meg arról, miszerint Békésvármegye tisztikara teljesen át van hatva a kötelesség érzettől, kötelmeinek lelkiismeretesen megfelel, s működése a niveaun messze felül, s nem alól áll. E feladat megvalósítása minden megyei tisztviselő becsületbeli kötelessége, s mert ösmeri a tisztikar ambiczióját, becsületbeli érzését, meg van róla győződve, hogy e törekvés megvalósításéban az egész tisztikar egy lesz vele. Ajánlottá azután magát, és az újonnan megválasztott fő tisztviselődet a tisztikar barátságába. Az alispánnál való tisztelgés után a tisztikar Tallián Béla főispánnál tisztelgett, hol a tisztikar szónoka már az uj alispán volt. Bészédjét azzal kezdte, hogy a megyei tisztikar, mely uj vezért nyert, s két új taggal erősödött, tisztelegni óhajt a főispánnál, s ez alkalomból ezutáni hivatali közigazgatás téren követendő programmját részletesen kifejtette, megemlítvén a tisztikarnak ama törekvését, hogy a megyei közigazgatás méltatlanul vádolt jó hírnevét együttes erővel helyre állítani igyekeznek, s kérik e tekintetben a főispán támogatását is. A hosszabb beszédre a főispán is hosszabban válaszolt, kifejezte örömét a felett, hogy a megyei tisztikar oly kitűnő három tisztviselővel gazdagabb, s hogy ismerve az alispán egyéniségét, tehetségeit, feltétlen bizalommal néz jövő működése elé, s meg van győződve, hogy kitűzött programmját mind be fogja váltani. Részéről támogatását minden téren megígéri, de különösen azon nemes ambiczió terén, mely feladatául tűzte ki a közigazgatásnak oly fokú javítását, hogy a közönség teljes elismerése kövesse azt. A tisztikar lelkesen megéljenezte a főispánt ób ezzel a tisztelgés véget ért. Gróf Csáky Albin vallás és közokt. miniszter pünkÖ8t ünnepét Szarvason töltötte sógora gr. Bolza Pálnál. A város intelligencziája megragadta ezen alkalmat és lelkes ováczióban részesítette a szimpatikus minisztert. Pünköst első napján este 8 órakor ezrével tolongott a közönség gróf Bolza Pál kastélya előtt; kevés idő múlva a daloskor színes lampionokkal bevonult a kastély parkjába s felhangzott az ének. A kastély egyik ablaka erre kinyílt s látható lön a miniszter, ki is néhány per- czig az ablakból hallgatta az éneket, majd lement a kertbe, hol az ének befejeztével Benka Gyula igazgató üdvözölte s rövid beszédjében a lefolyt fontos politikai eseményekre is rámutatott. Csáky gróf miniszter megköszönte az ovácziót s azután igy szólt „Az embernek, hacsak némi eredményt akar elérni, szüksége van sokakra, nekünk is ha eredményt akarunk felmutatni, szükségünk van az egész ország támogatására. Nagy küzdelmet, nagy lelki tusát álltam ki, nem most, de akkor mikor el kellett határoznom, hogy a reformokat mily irányban kell megvalósítani, de moBt mikor elhatároztam magamat, nincs az a hatalom, mely engem ettől az iránytól eltéríteni képes lenne." A miniszter kijelentését a kertben levő közönség zajos éljenekkel fogadta. A lófuttatás az idén kisebb közönséget vonzott a csabai gyepre, mint máskor szokott, amiben a bizonytalan időnek íb nagy osztályrésze volt. Maguk a futamok, és különösen az úrlovar verseny is nemcsak elég érdekes, hanem izgatottságot keltő is volt, mert meg kellett ismételni. A versenybíróság elnöke Tallián Béla főispán, tagjai : Schweitzer őrnagy, Öllé százados, Urszinyi Dezső, Rinder Lajos, Kállay főhadnagy, Vidovszky János, Horváth János. Az egyes futamok következőleg folytak le: A békésmegyei gazdák versenyére saját nevelésű lóval nevezett és futott Ruhoska György, Zsíros Pál, Zsíros János, Zsíros György, Csicsely K. Pál, Zvolenszkv János csabai, Nagy András kigyósi, Mór Baranyai Mihály orosházi gazda lova. Meglehetősen jó indítás után Zvolenszky „Madárja" vette át a vezetést s szépen elsőnek, mig másodiknak Nagy András „Bátor" pejcsődöre érkezett. Elsőnek 100 arany, másodiknak 50 arany frank. Zsíros P. lova mely már szép számú aranyat szerzett gazdájának, betört. A mezei gazdák versenyén bárhol nevelt lóval, kilencz ló iudult. Kazi András szegedi gazda „Livno" lova, mely már két izbeu volt nyertes, most is kanterben, elsőnek erkezett; Zsiros Pál ,Arany" sárga ménje másodiknak.
