Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-03 / 22. szám
lfj. Góg Mihály ur ivén: Szilágyi György —.20 Ifi. Góg Mihály 2.— Összesen: 220 Hauuer Gusztáv ur ivén: Hanner Gusztáv 1.— Hanner Gusztávné 1.— Hanner Tivadar —.60 Hanner Paula —.50 Hanner Luiza —.60 Összesen: 3.50 Eddigi gyűjtés eredménye: 522.71 Bitek. ~A közigazgatási bizottság junius havi rendes ülését folyó hó 11-én tartja. A békésmegyei régész és művelődés történelmi társulat — mint erről lapunk múlt heti számában irtunk — ma tartja közgyűlését, melynek különleges fontosságot kölcsönöz az elnökválasztás ténye. Habent sua fata ... mondhatnánk el a régészegyleti közgyűlésekről is. Az elsőt elhalasztották Kossuth Lajos halála okozta nemzeti gyász miatt, a mai közgyűlés iránti érdeklődést — amely iránt különben sem voltak vérmes illúzióink — teljesen lebilincseli a politikai életben közbejött válság. Ha csak az egylet tagjai tömeges megjelenésükkel és részvételűkkel meg nem czáfólják pessimistikus felfogásunkat, aminek mellesleg Írva mi magunk örvendenénk legjobban, nem tartjuk kizártnak, hogy a politikai válság következtében az elnök választás sem fog ezúttal megtörténni. A közgyűléssel kapcsolatos tanuságos és érdekesnek igózkezo felöl- vasútokat azonban legmelegebben ajánljuk helyi társadalmunk szives figyelmébe. Békés vármegye küldöttsége a kereskedelmi miniszternél. Május hó 28-án, hétfőn tisztelgett Békésvármegye törvényhatóságának küldöttsége a kereskedelmi miniszternél az alföldön építendő állami transversalis ut ügyében. A küldöttség tagjai voltak : Dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt : Dutkay Béla városunk polgármestere, Boßmann Mihály, Léderer Lajos, Beliczey István, Szalay József, Kollár János, Horváth János, M. Braun Józsefi Borgulya György, Vigh Mihály, Morvay Mihály, Dr. Pollner Aladár, Dr. Pollner Ödön ; csatlakoztak a küldöttséghez Budapesten Zerind és Tamásda községek bírái. Lukács Béla kereskedelmi miniszter d. u. 3 órakor fogadta a küldöttséget, melynek szónoka a vármegye alispánja volt, ki is bemutatván a megjelenteket mint Békesvármegye küldöttségét, átgondolt, magvas beszédben terjesztette elő Békésvármegye álláspontját a transversalis út ügyében; bejelentette, hogy miképen tett eleget a vármegye a miniszter e tárgyban kibocsátott rendeletéinek, s előadta a vármegye hármas kérelmét, hogy a műút Ztrindnél kötessék be a fennálló állami útba, hogy a Békés és Csaba községek közötti út is épitessék ki az állam által, s hogy vármegye által 1.200,000 frt kölcsön felvétele mellett létesítendő útépítésekhez a lehető legmesszebb menő vasúti szállítási kedvezmények adassanak meg. A miniszter válaszán meglátszott, hogy négy óra hosszan tartó miniszter tanácsról jött, melyen a válság kérdésével foglalkoztak, meg az, hogy rosszul lett informálva Békésvármegye közgyűlésének ez ügyben hozott határozatáról, mert keserű hangon apprehenzióját fejezte ki Békésvárm egye iránt a miatt, hogy mig más vármegyék köszönő feliratokat intéznek hozzá a transversalis út épitéseért, addig, mint értesül, Békésvármegyében minden nemű nehézségeket gördítenek az építés elé, feltételt diétáinak ő elé, országgyűlési garantiákat kérnek stb. Nem tagadhatja, hogy ezen értesülések neki igen rosszul estek, s annál nagyobb örömmel értesül most az alispán beszédjéből, hogy a vármegye közgyűlése átértette — Aubertl — Jelen! — Mohamed, Ali Lorrain! — Jelen! Szólt egy gyönge hang. Minden szem a trombitás felé fordult. Az öreg Lorrain állott ott ólmos, száraz szemekkel fia ruhájába öltözve. — Nevem I.orrain, a 5-ik zuáv ezred egykori trombitása I Fiamat megölte az ellenség, én fogom helyettesíteni. A kapitány szó nélkül tisztelgett a veterán elátt s a névsort tovább olvasták. * • * — Előre 1 Az ellenség nagy erővel szorította össze a kis csapatot. — Előre 1 A trombita rohamra szólt. A katona lelkén valami rémitő, romboló, borzadály fut végig' A borzasztó, a kétségbeesett, a vérszomjas düh kiáltása ez I A turkók vadul, a bosszútól részegen, el- lenállhatlanul rohannak előre. Az öreg Lorrain is velők. Mintha nem is lábai vinnék, /rohan előre, ajkain a trombitával fújja a rohamot szünet nélkül. Siáján kibugygyan a vér, szemei kidüledez- nek, halántéka lüktet ....... Ro han, mindig őrültebben fújva a rohamot. Jobb karját elhordja a golyó, balkezébe fogja a trombitát; másik golyó czombján fúródik át, tovább hatol, — végre egy szíven találja s elesik ott, épen azon a helyen, hol nehány órával előbb fia elhullott. .. Francaidból ford. V. J. czélzatait s nem tagadta meg közreműködését czél- zatai megvalósítására nézve. A kérelemmel egyébiránt behatóan foglalkozni fog. A küldöttség kedvetlen, neheztelést magán viselő válaszból kiérezte, hogy a vármegye kérelme vajmi rosszul áll, a a neheztelés a miniszternél, a közgyűlés kedvező határozata daczára még mindig fennáll. 8 ekkor előlépett a küldöttség köréből Beliczey István, s igazi úri gavallériával a következőket mondotta a miniszternek: Sajnálattal értesül róla, hogy a miniszter apprehendál Békésvármegyére s erkölcsi kötelességének érzi felvilágosítani ő excellentiáját, hogy nincs oka arra, mert Békésvármegye közgyűlési termében tényleg emelkedett hang oly értelemben, mint azt a miniszter ur jelezte, az azonban csak egy hang volt, az övé, ki felszólalt ily értelemben, s felszólalt hazafiságból, a Zerind vidéki magyarság érdekeinek megóvására, azonban a közgyűlés által leszavaztatott s nézetével egy maga maradt. Ily kö rülmények közt csupán ő reá neheztelhet a miniszter, de nem a vármegyére. Kéri is, hogy oszlassa el neheztelését és teljesítse Békésvármegye kérelmét. A minisztert láthatólag kedvezőbben hangolta Beliczeynek e nyilatkozata, térképet hozott a bősz- szasan conferált a küldöttség tagjaival az útirány felett. Legközelebb kitűnik, hogy mily eredménynyel járt fenn a küldöttség, a miniszter vagy utódának határozatából. Jótékony aranymisés pap. Schie/ner Ede nagyváradi kanonok mint már megírtuk, junius 3-án, ma fogja aranymiséjét mondani. A kanonok, akit a pápa ez alkalomból prelátussá nevezett ki, ötvenéves lelkészkedésének emlékére, a következő jótékony adományokat tette : A N.-Váradon létesítendő gyermekkórház alapjára 500 forintot, a Szent-László figyermek-menedékháznak 500 forintot, a Nogáll- intézetnek 500 forintot, az endrődi templomalapnak 100 forintot, a nagyváradi szegényeknek 100 forintot, az endrődi szegényeknek 100 forintot adott. Vármegyénk rom. kath. papságának két hitbuzgó érdemes tagját: Spett Gyula gyomai s Apostol Ubáld mező-herényi plébánosokat az az egyházi nagy kitüntetés érte, hogy ő szentsége a pápa őket kamarásaivá nevezte ki. A békésmegyei jegyző egylet tegnap délelőtt Popovics Jusztin elnöklete alatt tartott közgyűlésében 14 egyleti tag vett részt. Az egyesület újból megalakult és megejtette három éves cziklusra a tÍBztujitást következő eredménnyel: Popovics Jusztin elnök, Mezei Lajos alelnök, Nagy Gábor jegyző, Bán Károly pénztárnok. Elhatározta az egylet, hogy a békésmegyei összes községi jegyzőket tagjainak tekinti és az ez alkalommal 1 frt 50 krra leszállított évi tagsági dij fizetésére mindnyáját felhívja, belép az országos jegyzőegyletbe, az alapszabályok módosítására Nagy Gábor és Szatmáry Gábort küldi ki; a telekkönyvi betéteknek Békés vármegyében leendő soron kívüli elkészítésének kieszközlése érdekében az egylet a vármegyéhez kérvényt nyújt be. Szóba jött több megyei szabályrendeletnek részint koresztülvihetetlen, részint káros volta; a közgyűlés ilyen helytelen szabályrendeletek revideálá- sára Mezei Lajos elnöklete alatt Nagy Gábor, Szatmári Gábor, Serb Miklós és Viskovics Ignáczból álló bizottságot választott, mely munkálatát az elnöknek fogja beadni. Az alsó-fehér-körösi társulat hétfőn délelőtt tartotta közgyűlését, melynek főtárgya a miniszter által ideiglenesen engedélyezett ártéri kulcs alapján történt 1894. évi körösszabályozási költség kivetésének előterjesztése volt. Nevezetesen a folyó évi költséget a társulat már — nem csak mint eddig tévé — községenkint, hanem egyénenként vetette ki, kiállíttattak a bárczák is, melyek pár nap múlva az összes községi elöljáróságokhoz elfognak küldetni kézbesítés czéljából. Kapcsolatban megemlitjük, hogy a földmivelési miniszter Mester István és társai békési, úgyszintén Ludvig Mihály és társai gyulai lakosoknak az ötös bizottság, illetőleg a vármegye alispánja határozatai elleni ismeretes felebbezését élutasitotta és eme miniszteri határozat folytán az arterfejlesztés műszaki részé immár jogérvónyessó vált. A hétfői közgyűlésről egyébkint részletes tudósítást jövő számunkban közlünk. A gyulai önkéntes tűzoltó testület, május 27-én délután 4 órakor a városháza termében tartotta Dobay János elnöklete alatt évi rendes közgyűlését, melyen a tagok igen csekély számban jelentek meg. Első sorban felolvastatott Chriszto Miklós fő- parancsnok múlt évi jelentése, melyben a követ kező nevezetesebb pontok foglaltatnak: a múlt évben 12 tűz volt; ezek közül 2 vaktűz, 3 kémény tűz és 1 tanyai tűz; Füredi István és Orbán András a csővezetői vizsgát letették; a fecskendők egységes csavarral láttattak el és 100 meter tömlő szereztetett be; tavaly 48 honvéd képeztetett ki tűzoltóvá; a mentőzsák megrendelése iránti kérelmet a városi tanács elutasította: a vármegyei tűzoltó szövetség alapszabályait a belügyminiszter pótlás végett visszaküldte; a városi tanács 50 önkéntes tűzoltót biztosított baleset ellen, de a parancsnokságnak még nincs tudomása a felől, hogy a biztosítási szerződés meglett-e már valamelyik biztositó társulatnál kötve; a főparancsnoki iktatóba 455 drb érkezett, melyek mind elintéztettek; végül többféle oknál fogva főparancsnok lemondását jelenti be. A főparancsnoki jelentés tndomásúl vétele után elnök felszólalásában igyekezett főparancs nokot arra birni, hogy lemondását vonja vissza s elnök eme kérése viszhangra talált a jelenvoltaknál is, de főparancsnok szorosan ragaszkodott le* mondásához, mely azt eredményezte, hogy Sál József főparancsnok-helyettes és Uferbach János szertárnok s végül Dobay János elnök is bejelentették lemondásukat. Ezen nehéz helyzetben azt határozta a közgyűlés, hogy 4 hét múlva egy rendkívüli közgyűlés hivandó egybe, melynek tárgyát ezen lemondások fogják képezni s felszólitandók a meghívó levélben a testület összes tagjai, hogy okvetlenül megjelenjenek a gyűlésen, mert esetleg arról is fog határozat hozatni, hogy a testület fent maradjon-e továbbra is, vagy pedig feloszoljon. — Ezek után a számvizsgálati jegyzőkönyv olvastatott fel, mely szerint az 1893-ik évben bevétel volt az előző évi maradványnyal együtt: 1152 frt 45 kr; okmányolt kiadás: 501 frt 21 kr, s igy maradvány 651 frt 24 kr. 1894. január 1-től pedig május hó 25-óig a lezárt napló 745 frt 74 kr. bevételt, 149 frt 50 kr. okmányolt kiadást és 596 frt 24 kr. maradványt tüntetett fel, mely összegből 525 frt 64 kr. takarékpénztárban, 70 frt 60 kr. pedig a pénztárnoknál van elhelyezve. A számvizsgáló bizottság eme jelentése tudomásúl vétetett és Kocsis Károly önk. tűzoltó testületi pénztárnoknak a felmentvény megadatott. Végül Varga Károly azon indítványa, hogy azon működő tagoknak, kik szolgálati idejük 5-ik évét becsülettel kitöltötték : a szolgálati érem a legközelebbi népünnepélyen meg- adassék — elfogadtatván, a közgyűlés szétoszlott. A sárréti vasút közgyűlést megelőző igazgató- sági ülését vasárnap tartotta Gyulán, Terényi Lajos elnök akadályoztatása miatt Keller Imre igazgatósági tag elnöklete alatt. A vasút 1893-ik év folyamán kevesebb üzleti nyereséget produkált, mint a megelőző 1892-iki évben, aminek állítólagos oka a kedvezőtlen tavasz volt. Az igazgatóság a folyó hó 17-én tartandó közgyűlésnek elsőbbségi részvények után 2%„% fizetését s 13 elsőbbségi részvény kisorsolását hozza javaslatba. — A gyoma—kisújszállási helyi érdekű vasút közgyűlése pedig kedden volt Budapesten. Ez a vasútvonal forgalma határozottan kedvezőbb ami sárrétinknél, amennyiben az elsőbbségi részvények után 4%-ot lehet fizetni; a törzs részvények utáni osztalék azonban ennnél is messze jövő zenéje. Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter dr. Zsilinszky Endrét a csabai járásba gazdasági tudósítónak nevezte ki. A békésmegyei takarékpénztár, mint értesülünk, Békésen fiókintézetet akar létesíteni. Az eszmét feltétlenül üdvösnek találjuk. Békés városa nagyon rá van utalva még egy hitelintézetre s a békésiek óhaját és igényeit leginkább kielégítendi, ha ezt újból a vármegye legrégibb és legtekintélyesebb hitelintézete : a békésmegyei takarékpénztár által nyerendi. Laktanya kibővítés A gyulai m. kir. honvédhuszár laktanyának 55982 frt 38 krral előirányzott kibővítésére a gyulai honvéd állomás parancsnokságnál május 25-én megtartott árlejtésen ajánlkoztak : Sál József, Geszner József és Muldt György gyulai társvállalkozók százalék engedéssel, Ursitz Lipót és fia (Arad) 2%0 százalék áremeléssel, Glatz János és társai (Gyula) ly,0 százalék engedéssel, N. Szabados József gyulai építőmester 9j)0 százalék engedéssel, Lichtner Dávid (Kecskemét) 7y,o százalék engedéssel. Az építkezés végrehajtásával N. Szabados József gyulai építőmestert bizták meg 50664 frtért. Ezzel kapcsolatban megemlitjük, hogy a belügyminiszter a kibővítési munkálathoz szükséges telkekre nézve a kisajátítási engedélyt megadta. Időjárásunk a múlt hét folyamán is kedvező volt a vetésekre; meleg esős napok váltakoztak, a pénteki nagyobb eső pedig — eltekintve két emberi életet elpusztító Isten haragjától — valóságos áldásként hatott. Aggasztók a noha szórványosan és aránylag kisebb területekre kiterjedő ködök, melyeknek káros volta még eddig nem észlelhető ugyan, de a ködnek veszedelmessége — sajnos — nem szorul bizonyítékra. Sok kárt okoz a folyton terjedő hesseni légy, mely a vármegye alispánjához jött tudósítás szerint a hét folyamán a k.-tárcsái határban lépett fel tömegesebben. Halált okozó villám csapás. Folyó hó 1-én pénteken d. e. */a 12 órakor történt zivatar alkalmával, a sertés piaczon időző Farkas László 44 éves nőtlen, Farkas István 32 éves nős földmivesek, és Major János 47 éves nős fogház őr gyulai lakosok az eső elől a közelükben volt magas nyárfák alá menekültek, azonban vesztükre, mert egy villám oly szerencsétlenül csapott rájuk le, hogy a két Farkas azonnal élettelenül terült el a földön Major János börtönőrön pedig súlyos égési sebeket ejtett, a mely sebeket és az okozott ijedséget leszámítva különben nevezettnek nincB semmi baja és pár hét múlva szolgálatát ismét teljesítheti. A két Farkast tegnap délután nagy közönség jelenlétében helyezték örök nyugalomra. Gyógyszertár átruházási jog. A belügyminiszter a körös-tarcsai gyógytárjognak elhalt Nagy Sándorról Piltz Endrére való átruházását megengedte. A járványok krónikája. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Orosházán és P.-Szt-Tornyán a községi s tanyai iskolákban kanyaró nagymértékben lépett fel; Gyomén agyge- rinczlobban történt egy betegülési eset, mely pár óra múlva halállal végződött. K.-Ladányban a Da- bics-féle iskolában pedig roncsoló toroklob eset merült fel. A hatósági óvintézkedések mindenütt megtörténtek. Himlőnyirk termelő intézet felállítását engedte meg a belügyminiszter Kulpin Dániel és dr. Keleti Ignácz csabai orvosoknak. Dr. Barabás Béla gyomai országgy. képviselő vasárnap beszámoló beszédet mondott Szeghalmon, kerülete egyik legnépesebb helyén. Beszélt a polgári házasságról és a nemzetiségi kérdésről a közjogi ellenzék ismert álláspontjából nagyszámú hallgatóság tetszése között, A képviselő Szeghalmon Péter András földbirtokos megyebizottsági tag vendége volt. Legközelebbi beszámoló beszédét Barabás Béla F.-Gyarmaton mondja el. Kiss Elek. Nagy-Váradról gyászlapot veszünk, mely Kiss Elek káptalani urad. mérnök városunk szülötte, néh. Kiss János főispáni helytartó fia gyászos elhunytáról értesít. A boldogult már évek óta sinlődött gyógyithatlan bajban és nagy |szenvedései után halála már valóságos megváltás volt. Teme-' se csütörtökön délelőtt volt Nagyvárad városa, Bi- harvármegye és a káptalan legelőkelőbb férfiai nagy részvéte mellett. Az éltében közszeretet és tiszteletben álló derék férfiú ravatalát szebbnél szebb koszorúk valósággal elárasztották és koporsóját sokan kisérték ki örök nyugalom helyére. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Kiss Ernesztin és Gyula, valamint ennek neje Gyengő Judit és gyermekeik, úgy számos rokonaik nevében is elszomorodott szívvel tudatják feledhetetlen fivérük, illetve sógor, nagybátya és a legjobb rokonnak Kiss Elek lat. szert. kápt. uradalmi mérnöknek f. év május hó 28-án esteli 10 órakor, életének 53-ik évében, hosszas szenvedés éB a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai ugyan e hó 31-én d. e. V2 10 órakor a Barátok- utcza 804/2. számú háztól a róni. kath. szertartás szerint történt beszentelés és az olaszii plébánia- templomban engesztelő szentmise meghallgatása után, a várad-olaszii sirkertbe örök nyugalomra tétettek. Az örök világosság fényeskedjék neki! Halálozás. Banner Gusztáv Gyulán évtized óta lakó törekvő kávés, hosszas betegeskedés után folyó hó elsején virradóra meghalt. A jóravaló szorgalmas ember halálát özvegyén kivül három gyermeke s kiterjedt rokonság fájlalja. Temetése ma délután lesz. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés a következő: Ozv. Hanner Gusztávné szül. Jankovics Janka és gyermekei: Tivadar, Paula és Lujza; úgyszintén az elhunyt édes anyja: özv. Hanner Jánosné szül. Nádler Lujza és testvére Paula; özv. Intődi Adolfné és gyermekei: Ernő, Tivadar, Oszkár, Elvira és Eugénia a saját, valamint számos rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a szeretett férj-, gondos jó apa-, gyermek-, testvér-, nagybátya- és rokonnak Banner Gusztávnak f. évi junius hó 1-én hajnali 4 órakor életének 48-ik, boldog házasságának 12-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 3-án délután 4 órakor fognak az ev. ref egyház szertartásai szerint a gyulai róm. kath. szentháromság temetőbe eltemettetni. Gyulán, 1894. junius 1-én. Béke és áldás lengjen hamvaid felett! Huszka Kálmán nyugalmazott szolgabiró május hó 25-án Békésen szélhüdés következtében meghalt. A tagadhatlanul szép tehetségű ember zsenge ifjú korában lejtőre lépett, melyen csak is erkölcsi integritását óvta meg, de már a hozzáfűződő jogos várakozásokat elvesztegette s mert ambicziójának megfelelő tért nem talált, sőt nem is kereshetett, kedé- lyileg is meghasonlott, és az utóbbi évtizedben igazi hajlamai ellenére demagógia ösvényére lépett, ahol azonban fenmaradt ethikáján kivül megrendült egészségi állapota is gátul szolgált nagyobb fokú érvényesülésre. Temetése nagy részvéttel ment végbe. Béke lengjen hamvain I Szeghalomról vesszük a következő gyászlapot; Úgy magunk, mint számos rokonaink nevében is megszomorodott szívvel jelentjük, hogy feledhetetlen férj, szerető édes atya és testvér Ambrus Lajos birtokos Szeghalmon 1894. év május 30-án d. e. 10 órakor rövid szenvedés után életének 57-ik, boldog házasságának 26 ik évében elhunyt. Boldogult- nak földi tetemei május hó 31-én délután 4 órakor a ref. templomban tartott egyházi tanítás után az epreskerti sirkertben örök nyugalomra tétettek. Szeghalmon, 1894. május 30-án. Huszti Rozália özvegye. Ambrus Sándor és neje Mészáros Zsófi. Ambrus Lajos és neje Somogyi Erzsébet. Ambrus Juliánná és férje Daróczi Imre. Ambrus Zsuzsánna és férje Mészáros Sándor. Ambrus Rozália és férje Fülöp György. Ambrus Mária és férje Bencze József. Ambrus Imre, Ambrus Eszter, Ambrus Zsófia, Ambrus Ágnes gyermekei. Ambrus Erzsébet özv. Fekete Jánosné. Ambrus Imre és neje Cs. Nagy Zsófia testvérei. Huszti Eszter és férje Nagy Fe- rencz sógora. A helybeli kir. távirdahivatalnál folyó évi junius hó 1-vel a szolgálat akként rendeztetett be, hogy hétköznapokon reggeli 8 órától esti 6 óráig, vasárnapon pedig 8 V2 órától délelőtti II V2 óráig és délután 3—5-ig a táviratok megszakítás nélkül feladhatók, miről a t. közönséget van szerencsém értesíteni. Sándor Albert posta-, távirdafőtiszt, hiv. vezető. A repülő baptisták. A békési baptistákat úgy látszik be-becsapja „a menynyei sugallat,“ mert hol egyik, hol másik jár pórúl jámbor képzelődésével. A napokban Kocsor Erzsók hivő-nő adta meg az árát a világ abbeli hátramaradottságának, hogy még el nem érkezett az igazi Wellner, aki a békési baptistákat patent repülőgépeken szállítsa menynyei kihallgatásra. Kocsor Erzsóknak egy szép májusi éjszakán azt súgta a menynyei szó, hogy siessen föl, mert konfenrencziát kell tartani az Úrral a békési hívők érdekében. Erzsók asszony nem vette tréfára a dolgot, hanem fölmászott az eperfa tetejébe s ezen szavakkal; „Megyek
