Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-29 / 30. szám

Hírek.

Áthelyezés. 0 felsége a király, Domokos László gyülai kir. aljárásbirónak a gyulai kir. törvényszékhez eddigi minőségben saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter Such József csabai járásbirói napdijast a szeghalmi kir. járás- bírósághoz írnoknak nevezte ki.

A vármegye alispánja a hét első napjaiban a gyomai főszolgabíró s ezzel kapcsolatban Gyoma s Endrőd község ügykezelését vizsgálta. A tovább: hivatalos vizsgálatot, illetőleg a vármegyében való folytatólagos körútját dr. Fábry Sándor alispán az őszi hónapokra halasztotta.

Az új rendőrkapitány. Tallián Béla főispán, I dr. Bodoky Zoltán lemondása folytán megüresült rendőrkapitányi állásra báró Drechsel Gyula ügyvéd- jelöltet nevezte ki. Az uj rendőrkapitány fiatal ember, akinek még nem volt és nem is leheteti alkalma eddigelé érdemeket szerezni, s ha mégis rokonszenvvel fogadjuk kinevezései, ezt ama re ményben tesszük, hogy ambicziója s kifejtendő működése, a főispán bizalmát teljesen igazolni fogják.

A transversalis állami műút iránya ellen Mező-Berény és Békés községek tudvalevőleg szintén kérvényeztek olyan értelemben, hogy a műut' Szarvas-Ceaba helyett Szarvas-Mező-Berény-Békés- Gyula felé építtessék ki. A kereskedelemügyi miniszter folyó hó 20-án kelt leiratában elutasította a két község kérelmét. A miniszteri rendelet következő : Békésvármegye közönségének! A vármegye alispánjának folyó évi junius hó 19-én 8553. sz. a. kelt felterjesztésére értesítem a vármogye közönségét, miszerint jóváhagyólag tudomásul veszem folyó évi május hó 16-án s folytatva tartott rendes közgyűlésében 117.—6718. sz. alatt hozott határozatát — melylyel kimondotta, hogy nem foglalhat állást Békés község azon kérelme mellett, hogy a Duna-Tisza-Körös mentén épitendő állami transversalis alföldi út iránya Szarvas, M. Berény és Békésen keresztül vezettessék. Elismerem ugyan, hogy a felfolyamodásokban felhozott körülmények a vármegye közúti hálózatának fejlesztésénél figyelmet érdemelnek. Nevezetesen tény az, hogy a Mező-Beréuy-bókés-gyulai, illetve a Mező-Berény- Békés-Csaba-gyiilai útirány, a műúttal összeköttetésbe hozza Körös-Tarcsa, Körös-Ladány, Szeghalom és Füzes-Gyarmat községeket is, amennyi ben az ezen utóbb nevezett községeket összekötő törvényhalósági közút Mező-Berény községben szakadna be az alföldi transversalis műút Mező-Ber rény-békési vonalába. — Tekintettel azonban arra, hogy a Szarvas-Mező-berény-békósi vonal kiépítése esetére, a Szarvas-Kondoros-csabai útirány nem kerülne kiépítés alá, i ez által a Szarvas és Csaba közt elterülő termékeny vidék, — mely eddig is nélkülözte a jó közúti közlekedés előnyeit, — továbbra is tespedésnek maradna kitéve; tekintettel továbbá arra, hogy az alföldi transversalis műút létesítése egyik indokának, mely szerint ez oly vidékeket érintsen, a melyek eddig a közúti köz- lekedés tekintetében legelhanyagoltabbak voltak, a Szarvas-Kondoros-csabai útirány inkább felel meg; főleg azonban tekintettel arra, hogy a kérelmezett SzarvaB-Mező-Berény-békési útirány a felfolyamodásokban felhozott indokoknál fogva és az említett Körös-Tarcsa, Körös-Ladány, Szeghalom és Füzes-Gyarmat községek közlekedési érdekeinek kielégítése tekintetében, — csakis Mező-BerényA tenger egy szalagja tömör ezüstként csillogott a reggeli napfényben, a lombon át s a szellő egy maroknyi oázist, tengeri füvet sodort feléjük. A báró lassan, nyájasan kiszabadító kórját, felesége kezével végig simította arczát. megcsókolta öt és nevetett, De hangja remegett kissé, midőn üléssel megkínálta. Aztán nyugodtan folytató:

— Kedvesem, eljöttem, hogy valamire kérjelek. Egy boldog férj kérése ez, melyet nem lehet levélre bízni, mely kérést az embernek személyesen kell megtennie, önérzetesen s egyszersmind áhitatosan. E kérésemet már egyszer elrebegtem neked, de hangosan még nem mertem megtenni, mert az ideje még nem jött el, Nézz reára — nincs szó valami áldozatról. Vagy koldulok tőled, ha kérlek, hogy őrizd meg velem együtt boldogságunkat ezután is, mint eddig őriztük? Ugy-e, megértesz engem?

Odahajolt a nő felé s komolyan nézett sötét szemeibe. Az igenlőleg bólintott de szórakozottan, mintha gondolatái másutt járnának. A báró gyorsan folytató:

— Hallgass reám a helyett, hogy töprengenél rajta, miért jöttem ide, hogy boldogságunkra emlékeztesselek? Mindjárt megtudod. Én értem azt, hogy tetszeni vágyói, s hogy rajtam kivül másnak is tetszhetel. Hiszen jogod van hozzá, hogy élj ama ajándékokkal, melyekkel a természet felruházott és hogy élvezz általuk. Én magam vagyok az első, ki megbecsülöm a hódolatot, melyet irántad tanúsítanak, ha e hódolat méltó hozzád, ha hasonló ahhoz, melyet én nem nyújthatok neked. Ára én nem akarok féltékeny lenni, hallod f Nem akarok ama élhetetlenek közé sülyedni, kik félpillantásaikkal és szavaikkal körülöveznek téged, s ezt magad sem akarod. Megvetem a féltékenykedést, mert istői kezdve Békésre és innen Gyulára vagy Csabára vezetőleg bir fontossággal, a vármegye közönségének határozata ellen Békés és Mező-Berény községek által beadott felobbezéseket annál is inkább elutasítanom kellett, mivel e tekintetben a támasztható igények és felmerülő követelések teljesen kielégíthetők az által is, ha a transversalis műút most már végleg megállapított és Szarvasról Kondoroson és Csabán át Gyulára vezető fővonalából kiágazólag, Csabáról Békésre és tovább Mező Berényre vezetőleg, egy szárnyútvonal építtetnék ki, a mely kiépítés a folyó évi junius 4-én 38,457. sz. a. kiadott rendeletem értelmében annyiban biztosítható leend, amennyiben hajlandó vagyok a transversalis műút fővonalának kiépítésénél esetleg elérendő megtakarításokat első sorban ezen Csaba békési szárnyvonal kiépítésére fordítani. — Felterjesztésének mellékleteit visszaküldöm s felhívom a vármegye közönségét, hogy ezen intézkedésemről felfolyamodókat értesítse.

A munkáskérdés aktái. A vármegyének számos közgyűlésén hangoztatott régi kívánságát valósítja meg Tallián Béla főispánnak a vármegye alispánjához intézett átirata, melyben a főispán, a munkáskérdésre vonatkozó összes aktakat — kivéve természetesen a szorosan bizalmi természetüeket — a vármegye bizottságának megtekintés es tanulmányozás czéljából rendelkezésre bocsátja. E főispáni intézkedés következtében a törvényhatóság által, a munkáskérdés okainak tanulmányozására s javaslattételére választott bizottság olyan konkrét adatok birtokába jutand, melyek munkálatát meg fogják könnyíteni.

Jóváhagyott határozat. A belüg-miniszter a vármegye tavaszi rendes közgyűlésének ama határozatát, amellyel Eördögh Lajos orosházai s Kovács Mihály szeghalmi nyugalmazott főszolgabíróknak nyugdiját az l°/„-os megyei pótadóból évi 1000—1000 írtra emelte fel, a napokban jött leiratával jóvá hagyta.

Gyula városa képviselőtestülete holnap délelőtt rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri időszaki jelentés. 2. Az 1895. évi közpénztári, ápolda pénztári, regále pénztári, vágóhid-pénztári, városi közmunka pénztári költségvetések. 3. A harmadik kisdedovodára vonatkozó polgármesteri jelentés. 4. A gőzfertőtlenitő készülék beszerzésére vonatkozó rendelet a pénz-j ügyi szakosztály és tanács véleményével. 5, Nogáll László laktanya tartozásának leírása iránti kérvénye, a tanács véleményével. 6. Sebestény Mihály közmunka tartozásának leírása iránti kérvénye, a tanács véleményével. 7. A jóváhagyott városi tűz- rendészeti szabályrendelet meghirdetése. 8. Démusz József gyulai lakos felebbezése a tanács határozata ellen, melylyel a sitkai kaszáló bérbeadására vo-r natkozó julius hó 12-én tartott első árverés meg- semmisittetett. 9. Asbóth Kálmán szabadságoltatása iránti kérelme. 10. A gyulai országos vásároknak a hétfői napra való kiterjesztése iránti előterjesztése. 11, A „Göndöcs-népkert“-ben muzeum építésének engedélyezése iránti kérvény a tanács véleményével. 12. Furt kútak építési költségeire vonatkozó miniszteri rendelet, a tanács véleményével. 13. Szabályrendeleti javaslat a városon átvonuló útak védelme tárgyában. 14. Januschkowetz Mór erdőtisztnek hivatali állásáról való lemondása. 15. Árva pénztár vizsgálatáról felvett jegyzőkönyv. 15 Junius havában megtartott pénztár-vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. 17. Junius havi közegészségi állapotokról szóló jelentés. 18. Az alsó-fehér körösi

merem tőrül-hegyre. Ha mást fogsz megszeretni, úgy mint engem szerettél, — úgy jól van, akkor megnyugszom, .akkor nem aláztatom meg, mert szerelmed méltó lesz hozzád. De egy-két hónnp alatt ily szerelmet nem találsz, — s józan eszedbe vetett bizalmamon kivül ez a biztos tudat az, mi nyugodtságot, hidegvért kölcsönöz nekem. Ez a biztos tudat az, mi nevetni késztetett, midőn e fürdőről ezt az alávaló anonym levelet kaptam, mely azt állítja, hogy te megcsalsz engem, még ha ide jövök is.

A szép báróné alig nézett a levélre, melyet férje eléje tartott. Mintha ez az aljasság semmi hatással se lett volna rá, vagy mintha előre látta volna... semmi csudálkozás, semmi boszankodás, még csak egy árva szó sem,

Nagy, kerekre nyílt szemeivel lassan kisérte férje mozdulatait s arczkifejezését, — oly titokza fosán, oly kimondhatlanul, hogy féltékenységet kelthetett volna egy kőben is. De az 6 disting- “vált kis férje összefonta mellén izmos karjait, élesen ránézett, gúnyosan felhúzta ajkát s oly bangón, mely reszketett a megvetéstől, igy szólt j — íme, ez mind, a mit az alávalóság tehet két oly.jó barát ellen, mint mi vagyunk. És most — ugy-e, teljesíted kérésemet? Hisz oly boldogságról van szó, oly ritka, nagy boldogságról, hogy te magad sem mered egy szóval is érinteni. Mi értünk hozzá, hogy kell egymást szeretnünk, -- ugy-e, mi ketten 1

Elhallgatott, s miközben tekintete a nő tekintetébe mélyedt, szemei lassan megteltek kö- nyekkel a nélkül, hogy arczán egy vonás változott volna. A nő idegesen kapkodott maga körül kezeivel, mindkét oldalon megfogta a pad támlányát — úgy ült ott, mintha ugráshoz készülne, — és magába szívta férjének végtelenül gyöngéd tekintetét, miközben keble mind láza

ármentesitő-társulat közgyűlési jegyzőkönyve. 19. Bogyó Györgynek városi képviselői állásáról való lemondása. NO A vármegyei muzeum régi helyiségéből kiköl töztetett. Az igen értékes régiségek, a több mint 3000 kötetet tartalmazó könyvtár a templom-téren levő Czinczár-féle ház három tágas szobájában helyeztetett el. A tárgyak az egyleti alelnök felügyelete mellett a muzeumőr Gyulafi Endre tanár által nagy gonddal rendeztetnek s néhány nap múlva már a muzeum a nagy közönségnek hozzá férhetővé lesz. Igen helyesnek tartjuk, hogy a muzeum a vár- megyeházától megvált. A közönség alig vehetett tudomást létezéséről s csak igen ritkán akadt ott egy-két látogatója, — hisszük azonban — hogy az uj helyiségben a nagy érdeklődés könnyebben talál kielégítésre. Ez a helyiség is egyébként ideiglenes. Az egylet alelnöke Oláh György, állandó muzeum helyiség létesítését tervezi. Az igen díszes muzeum épület a Göndőcs-népkertben emeltetnék fel s a képviselő testület, hisszük, a hétfői közgyűlésen készséggel fogja a szükséges helyiséget átengedni, miután nem csak a város emelésére szolgál a csinos épület, de a nagy közönség érdekében is áll, hogy a közművelődés ezen intézményének hatását közvetlenebbül is érezze. A muzeum épület létesítésére az egylet Oláh György alelnököt, Keller Imre és Dr. Berényi Ármin választmányi tagokat bízta meg. Oly kezekbe tette le az ügyet, hogy az eredmény biztosítottnak látszik, annyival is inkább, mert az építési költségek már biztosítva vannak. Örvendetes jelensége ez társadalmi életünk fejlődésének, s oly lendületet nyer a régész és művelődés történelmi társulat, hogy a legszebb reményeket köthetjük jö vőjéhez, különösen ha sikerül azt — mint tervezve van — „Békésvármegyei közművelődési társulattá“ átalakítani. Figyelemmel kisérjük az egylet ügyeit s a fejlődés tüneteit feltüntetjük a közönség előtt.

Az I gyulavárosi takarékpénztár a f. évi február hóban tartott rendes közgyűlés határozatához képest az alapszabályok módosítása végett dr. Fábry\ Sándor elnöklete alatt tegnap rendkívüli közgyűlést tartott. Az alapszabályok a helyi és üzleti viszonyoknak megfelelően czélszerü módosításon mentek keresztül, — lényegesen módosul az intézet eddigi szervezete, amennyiben az igazgatóság jövőben az igazgató, aligazgató és 3 igazgatósági tagból, — a felügyelő bizottság pedig 3 tagból fog állani. Az uj alapszabályok életbeléptetésére 1895. január hó 1-je tűzetett ki, — az uj szervezet értelmében eszközlendő választások azonban még a f év deczember hó 10-ike előtt fognak megejtetni.— A tiszta haszon felosztását illetőleg az alapszabályok következőleg módosultak: A részvénytőke 5% kamatának levonása után fennmaradó tiszta jövedelemből, 109b a tartaléktökéhez csatolandó, 10% az igazgatónak, 8% az aligazgatónak és 3 igazgatósági tagnak, 2% a felügyelő bizottságnak, 4% a hivatalnokok jutalékára kiadandó, végre 66% a közgyűlés által, a tartaléktőke és nyugdíjalapra, valamint esetleges jótékonyczélokra adományozandó összeg levonásával a részvényeseknek osztalék czim alatt kifizetendő.

A 150 éves Orosháza. Mint már megírtuk, nagy ünnepe lesz október elején Orosháza nagyközségnek. Ekkor ünnepli meg fenállásának 150 éves jubileumát, s az ünnepély programmja már el is készült. Ebből az alkalomból Orosháza vendégei lesznek az evangélikus gyámintézet meghívott püspökei, esperesei, papjai s világi felügyelői, a kiket bandérium fogad a vasútnál. Miután a község előlsabban emelkedett. Midőn a báró első köny- cseppje kicsordult és legördült szakállára, kis macskaszerü ugrással felszökött s nyakába veté magát, oly odaadóan, mintha a halálba követné, s a nedves szakállba rejtve arczát, nagy, félig elnyomott örömkiáltást hallatott.

A báró nyugodtan kiszabadító magát, megcsókolta arczán, mint egy gyermeket, karját nyújtotta neki és lassan visszavezette a parkon keresztül. A nő sajátságos gyengédséggel, szinte akarat nélkül engedte magát vezettetni, közbe megállt, mintha valamit mondani akarna, de egy hangnak sem volt ura,

Szót sem szóltak egymáshoz, mig a gyógy- ház elő nem bukkant a fatörzsek mögül. Ekkor a báró egészen más hangon, melyből ki lehetett érezni a jó kedvet, igy szólt:

— Az én nagy barátnőm ugyancsak hallgatag, ha néha-néha tálálkozunk.

Az ő nagy barátnője erre feleszmélt. Lerázta a téta-á-téte gyöngédséget, rendbeszedte gondolatait s arezvonásait, de hangja még remegett a felindulástól, midőn megszólalt:

T- Nem tudok te veled is úgy beszélni én kedvesem, mint a többiekkel. Téged szavak nélkül akarlak szeretni!

Félórával később egy vasúti kocsi ablakából „Isten hozzád*-ot integetett zsebkendőjével a báró, a perronon álló neje felé. Frunden e beszélgetés után rögtön elutazott.

Amint a báróné megfordult, hogy hazatérjen, legnagyobb bámulóinak egyike igy szólt hozzá nevetve:

— Ah, ez a féltékenység!

— Hát oly sokat szenvedett ez alatt az egy óra alatt, szegény kapitány? kérdé leírhatatlan tekintettel.

járósága tisztelgett a vendégeknél, a gyámintézet választmányi ülést fog tartani. Este ismerkedési.estély és hangverseny lesz, melynek jövedelmét a községi szegényalap javára fordítják. Másnap ünnepélyes istenitisztelet lesz az evangélikus templomban, s újabb választmányi ülés után az egész közönség az uj polgári iskola felavatásánál lesz jelen. Délben közebéd, délután lóverseny, este a polgári körben nagy népmulatság lesz.

A belső vásár — mint az előrelátható volt — nagyon gyöngén ütött ki, minden szakmáju iparos és kereskedőre egyaránt; vasárnap délutáni órákban volt ugyan meglehetős tolongás, de a járókelő közönség nagyobb része nem volt vásárló, s az árúsok igen csekély forgalmat értek el. Különösen a ruházati s bőriparnak volt oka méltó panaszra. A nyersbőr vásárra, mely tudvalevőleg a kisvárosi Kakas-térre helyeztetett át és most harmadízbeh ott tartatott meg, annyi nyersbőrt hoztak, mint talán évtizedek óta nem, de az óriási árúkészletnek alicr harmadrésze kelt el rendkívül nyomott árakon.

Időjárásunk mégtartotta állandóan száraz, forró széllel fűszerezett jellegét, úgy annyira, hogy a ku- koricza termésről absolute le lehet mondanunk; még szerencsésnek mondhatja magát az oly tulajdonos, kinek kukoriczája legalább oly nagyra megnőtt, hogy kóróját takarmánynak használhatja. A múlt évi nyári esőzések megszűnése óta, amely időpont a múlt évi szeptember hó ejejón volt, esőt csak november hó 7., 8. és 9-én kaptunk, az egész télen az összes havazásokat összeadva nem volt 10 czen- timeter magas hóboritás, azóta csak márczius hó 15-én volt este rövid zápor szerű esőnk, ez időtől fogva pedig 3 rövid záporesőnél nem áztatta meg több határunkat. A múlt hét átlagos hőmérséke Celsius szerint napon 41°, árnyékban 32°. Az aratási munkálatok a határban teljesen el vannak végezve, a cséplés és nyomtatás szintén közel vannak a befejezéshez. Kitűnő minőségű átlag 80 kgr., minőségi súlyon felüli búza termésünk kát. holdanként 3 és 12 mm. között váltakozik, ott hol a bessern légy és egyéb rovarok nem pusztítottak benne, közép minőségű talajban 7 mm. termést hozott a búza vetés. A hesseni légy pusztítása nagy átlagban számítva határunkban körülbelöl 30—35 százalék kárt okozott. Az árpa is helylyel-helylyel kielégítő termést adott, rosszabbul müveit talajban azonban igen ritkán maradt és elnyomta a gaz. Átlagos mennyiségük kát. holdanként 3—5 mm. között váltakozik. Öregebb vetésű és gyengébb talajú hereföldek jó fél hozam mellett 3-Bzornál többet alig lesznek megkaszál hatók. Á takarmány növények szintén gyenge közép termést adtak, kivéve a burgundit és csalamádét, amelyek vagy egyáltalán ki sem keltek, vagy egészen elsültek. A legelőre hajtott állatok a hét elején alig-alig jártányi erőben haza hajtattak.

Eljegyzés. Özv. Exner Józsefné kedves leányát Gyulád Juliannát a napokban jegyezte el Lakatos József. Szívből gratulálunk.

Békésen a Jantyik féle gyógyszertár rövid idő. alatt már a negyedik gazdát. változtatja. Belenta Gábor Késői Istvánra ruházta ezen gyógyszer tár jogát, kitől most Lacsny István vette át,

A gyulai polgári kör augusztus hó 15-én d, u. 6 órakor céh. Göndöcs Benedek a kör volt elnöke arczképének leleplezése alkalmából ünnepélyes közgyűlést tart. Az ünnepély programmja : 1. Szózat.. Énekli a dalárda. 2. Emlékbeszéd. Tartja a kör elnöke. 3. Viszontlátás. Mendelsohntól. Énekli a dalárda. Az ünnepély befejezte után az egylet könyvtára javára, a kör helyiségeinek udvarán zártkörű tánczvigalom tartatik. Belépti díj személyenkint 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete este 8 órakor.

Meghívó. A gyulai iparos ifjúság öuképző és betegsególyzö egylete augusztus hó 19-én könyvtára gyarapítására fordítandó tiszta jövedelemmel a Göndöos népkertben, szabadban nyári tánczvigalmat rendez. Belópti-dij: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Felülfizetések — a czél iránti tekintetből — köszönettel fogadtatnak és a „Békésiben nyugtáztatnak. A tánczvigalom kedvezőtlen idő esetén a pavilion dísztermében tartatik.

Halálozás. A gyulai régi s kiváló iparos patri- czius családoknak egyik tekintélyes és közbecsülés- ben álló tagja : Szénásy György lakatos mester f. hó 24*én délután, hosszas, súlyos betegség után meghalt. Virágzó iparüzletét, melyet e téren szinte jó hírnevű atyjától vett át, évtizedek hosszú során folytatta becsülettel és nagy szakértelemmel, folytonosan lépést tartva a lakatos ipar terén felmerült elhaladással; szolidsága s megbízhatósága mindig olyan volt, aminőt példányképül állíthatni a fiata- talabb iparos generáczió elé. Néhány évvel ezelőtt gyöngélkedni kezdett és akkor üzletét átadta egyetlen fiának .Szénásy Jánosnak, aki minden tekintet- beu atyja nyomdokát követi s az iQu iparos osztálynak társadalmi tekintetben is egyik legrokon-. szenvesebb tagja. Az öreg Szénásy György halála széles körökben igaz részvétet keltett, ami impozánsan nyilvánult a csütörtök délutáni végtisztességen, mely nagy közönség jelenlétében történt. Legyen a föld könnyű a derék polgár porainak, béke hamvaira, áldás emlékére. A családi gyászjelentés a következő: Özv. Szénásy Györgynó szül. Keisch Rozália, a saját, valamint gyermekei: János és neje Beleznay Erzsébet; Anna férjezett Popp Fe- renezné, gyermekeik : Margitka, Jolánka és Ferike ; az elhunyt testvére Szénásy János, valamint számos rokon és jóbarát nevében is fájdalomtól mélyen megtört szívvel tudatja a legjobb férj, apa, nagyapa,