Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-06 / 18. szám

A transversális út bizottság április 28-án Kis- Jenőn folytatta 1 bevégezte a műút Aradvármegye területét érintő szakaszának közigazgatási bejárását; A bejáráson Abonyi Emil miniszteri tanácsos elnök* lete alatt jelen voltak : a kereskedelmi minisztérium részéről: Landau Gusztáv miniszteri és műszaki tanácsos, Hártig Frigyes műszaki tanácsos; Arad- megye képviseletében Szathmary Gyula alispán) Péczely Elek kisjenői főszolgabíró, Bolyon József eleki szolgabiró I az aradi államépitészeti hivatal részéről Steinecker Gábor kir. főmérnök ; József fo- herczeg kisjenői uradalma és a Körös-szabályozo társulat részéről Ulrich Antal uradalmi felügyelő és Králitz Gyula ügyvéd, továbbá Kisjenő, Erdőhegy, Gy.-Varsánd, Nagy-Pél, Elek, Székudvar, Óttlaka, Sikló és Erdőhegy aradmegyei községek képviselői 8 végül az érdekelt birtokosok. Az útszakasz köz- igazgatási bejárását Gyula város határától kiindulva a kisjenői állami útig végezték. Az elkészült tervek alapján az útirány már felül is volt vizsgálva s a bejárás alkalmával csak azt a változtatást tették, hogy a nagy-péli határban erős kanyarulatban hú­zódó régi úttest irányát egyenes vonalba hozták. Ezenkívül a mostani úttesttől csak a siklói és szék­udvari § malmok mellett lenne csekély eltérés, egye­bekben | kiépítés mindenütt a régi közlekedési utón van tervezve. Az útvonal iránya ellen a főher- czegi uradalom, Nagy-Zerind es Fekete-Gyarmat községek képviseletében Králitz Gyula ügyvéd szó­lalt fel, hogy a műut ne a Nagy-Péltöl, Székudvaron át Kisjenő-Erdőhegyig megállapított vonalon, hanem azon a vonalon vezettessék, a mely eredetileg Gyúla-\ Varsándtól kiindulva a főhercZegi pusztákon és Fe­kete Gyarmaton át Nagy-Zerindre terveztetett. Králitz hangsúlyozta, hogy a módosítást az egész lakosság* nak, Simonyifalva, Fekete*Gyarmat, Nagy-Zerind, Talpas, Vadász aradmegyei és néhány biharmegyei falunak a létkérdése teszi indokolttá, mert ez az útirány sokkal jobban megfelel a megye forgalmi igényeinek. Szathmáry Gyula alispán a módosítás ellen nyilatkozott. Miután a gyulavarsánd kisjenő- erdőhegyi irány a kereskedelmi minisztériumban február 17-én tartott értekezleten az ő felszólalá­sára lett a miniszter által megállapítva, most is a másik irány ellen nyilatkozik és a gyulavarsánd- kisjenő erdőhegyi irányt, mint amely a megye for galmi érdekeire sokkal fontosabb, a bejárás alapján továbbra is fentartani kéri. Minthogy a miniszteri szakbizottság az e tárgyban hozandó határozatra magát hivatottnak nem tartotta, a bejárás eredmé­nyét a miniszter elé terjesztik, aki a két irány kö­zött majd választani fog. A transversális műut hossza Aradmegyében 26 kilométer s kiépítési költsége 288,000 forintban van előirányozva. Ehhez Arad megye közönsége egyszersmindenkorra 40,000 írttal járul -hozzá. Ha a zerindi útirányon. építtetnék ki a műut, akkor az hat kilométerrel rövidebb volna. Kinevezés Az igazságügy miniszter Sárost Samu szarvasi járásb. segéd telekkönyvvezetőt jelenlegi alkalmaztatása helyén a X-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába sorolással telekkönyvvezetőnek nevezte ki. Előléptetés. Az igazságügyminiszter ■ Jakó Zol­tán gyulai kir. törvényszéki aljegyzőt a temesvári kir. tőrVéttyszékhez jegyzőnek nevezte ki. A gyulai törvényszék tehetséges, munkás tagot vészit a tá­vozó aljegyzőben, kinek megérdemelt előléptetésé­hez szívből gratulálunk. Gyula városa központi választmánya, folyó hó 7-ikén, holnap délután ülést tart. A Vármegye közgazdasági bizottsága létesíté­sének tervezetével megbízott küldöttség hétfőn dél­után tárgyalta a lapunkban közült tervezetet, me­lyet, úgy általánosságban mint némi módosításokkal részleteiben is elfogadott. Az elaboratum a tavaszi közgyűlés elé terjesztetik. Szabolcs helyett Békés vármegyére jár a rúd a fővárosi ellenzéki lapokban és a függetlenségi párt klubjában,' a vármegye ama felirata miatt, melyet a képviselőházhoz' intézett, kérve, hogy ne legyen több tisztújitás, nevezetesen hozzon az országgyűlés törvényt, melynek értelmében a törvényhatósági tisztviselők a közigazgatás államosításáig újabb vá­lasztás nélkül hivatalukban megmaradhassanak. Az országos függetlenségi pártkör szerdán este tartott értekezletén többek felszólalása után kimondta, hogy tföiháborodassal utasítja vissza Békés vármegye ké­relmét, mint amely az alkotmányos felfogással hom­lokegyenest ellenkezik. Érdemileg nem szólunk a dologhoz, csak annak a konstatálására szorítkozunk, hogy ha van ódiuma, az nem Békésre, hanem Sza botosra bárul, mert az ioicziálta az ügyet és Békés vármegye deczemberi, tudvalevőleg igen gyéren lá­togatott rendkívüli közgyűlésében, általános figyel­metlenség közepette tette magáévá az átiratot; ál­talános figyelmetlenség közepette — ismételjük — amit ama körülmény is igazol, hogy a közgyűlések leghívebb látogatói s hallgatói sem emlékeznek rá vissza, hogy egyátalán tárgyalták volna s csak most vesznek tudomást róla, amikor „Bjkés várme­gye kérvényét“ egy pártkör felháborodással utasítja vissza. Békésen az ujonczállitás múlt szombaton a következő eredménynyel fejeztetett be: összeiratott 768, besoroztatok a közös hadsereg és a m. kir. honvédség ujonczjutalékába 236, a póttartalékba 48, visszahelyeztetett 282, fegyverképtelennek nyilvá­níttatott 120 hadköteles. Május elseje, mint az előre látható volt, és mint a járási főszolgabiráktól beérkezett hivatalos tudósítások is bizonyítják, a legkisebb mozgalom nélkül vonult el vármegyénk fölött. Az orosházai járásban terveztek ugyan néhány népgyülést, de a miniszteri rendeletben gyökerező tilalom folytán mindenütt készségesen elálltak tőle. Kapcsolatban megemlítjük, hogy a fővárosi lapokban pár nappal ezelőtt közölt hír, hogy t. i. a belügyminiszter az alföldi vármegyékben a munkásmozgalmak körül tapasztalatokat szerzett tisztviselőket ánketre hivja össze, Békósvármegyét illetőleg nem valósult meg, a mennyiben a vármegyéhez ily irányban semmi­nemű felhívás, vagy értesítés nem érkezett. Kertay Zsigmond emlékezete. Míg Istenben boldogult Zsiga bácsi élt, évek sőt évtizedek hosz- 8zú során át a kaszinó, Zsigmond napjának elő­estéjén gyakran dáridónak is beillő lakoma vi­dám színhelye volt; az öreg úr végrendeletének egyik pontja, melyben hírneves borából két hekto­litert testált a kaszinói asztaltársaságra, alkalmat nyújtott rá, hogy a halál utáni első Zsiga estén nem ugyan mint amikor köztünk volt, kitörő jó kedvvel, hanem kegyelettel adózzunk emlékének. A kaszinó díszes termében mintegy 60-an jöttek össze társas lakomára, nagy számban volt képvi­selve a helyben állomásozó honvédtisztikar, átjött ez alkalommal Csabáról bold. Zsiga bácsi régi barátja, Beliczey Rezső is. A második fogásnál Terényi Lajos kaszinói elnök lendületteljes és nagy hatást keltő igen szép beszédben emlékezett meg az éltében a kaszinói élettel csaknem összeforrt Kertay Zsigmondról, körülbelül a következőket mondván: „T. Uraim! Összegyűltünk körünk falai között, hogy jó emlékét megünnepeljük Kertay Zsigmondnak, azon férfiúnak, a ki férfi évei Isten kegyelméből hosszúra nyúló részének azon idejét, a melyet az egyén a társadalomnak kell hogy szenteljen, 1 a melyet pihenésre és szórakozásra kell hogy felhasználjon, szintén e falak között élte le. A szabadságharcz lezajlása után ezelőtt mintegy 41—42 évvel telepedett' ő le közénk, s ez idő óta költés társadalmi életünknek s ezen egyesületnek is tevékeny tagjává vált, s azon idő óta egyéni természetének és szivének egész melegével, erkölcsi befolyásának egész súlyával, sőt gyakran anyagi áldozatokkal is közreműködött körünk fennállásá­nak megszilárdítására/ Kaszinónk évkönyveinek bi­zonyára azok a legérdekesebb s példaadóbb lapjai, a midőn a 60-as évek elején vármegyénk hazafiás érzületű értelmisége, élén br. Wenckheim Bélával, e kaszinó helyiségeit használták fel politikai mű­ködésük irányának megbeszélésére, a midőn pohár­csengés és czigány zene mellett is a haza boldogu­lásának nagy és szent gondjai foglalták el a kedé­lyeket és sziveket, a midőn a közdolgok menetének« itt adatott az irány, az eszméknek itt volt n.legr, termékenyebb talaja, s a midőn a mi kedves elhunyt - Zsiga -bátyánk a kaszinónak igazgatója, lelke s mindenki által becsült és szeretett alákja volt. Rém tartozott ő azon egyének közé, a kik a világi hiúságtól elkapatva s portékájukat ügyesen árulva, ügyesen csillognak; nem a vezérszerep elr nyerése volt az ő fő törekvése, hanem komoly munkával integer jellemmel, igaz férfiasságyal küz­dött a vezérek mellett. Köztisztelet környezte'-'ót úgy is mint vármegyénk előkelő tisztviselőjét, “s úgy is, mint városunk egyik kiváló pénzintézetének vezetőjét. Műveltséggel, előkelő modorral birva, a művészet és tudományok iránt igaz élvezettel vi­seltetve, s úgyszólván egész Európát átölelő utazá­sai folytán bő tapasztalatokkal megáldva, kiváló hasznára volt a köznek, melynek több mint, fél századig szolgálatában állott. Szive hasonló volt a drága kövekhez, kemény és férfias, minden beteges érzékenységtől ment, de valamint e drágakövek egy-egy világitó sugárra megcsillanva felragyognak, úgy az ő szivének uemessége is folcsillámlott mind­annyiszor, midőn arra a haza- és emberszeretet, a jótékonyság és a barátság fenkölt tüzének sugarai reá estek. Kedélye a régi jó táblabirák kifogyhat- lan életkedvét és humorát és e mellett nemes gyengédségét tüntette fel, példa reá azon hagyo­mány, a melyet a vele együtt élő asztaltársaságnak adományozott. Pedig vele egy ívású barátai és asztaltársai mind elhagyták őt itt étkezésének ideje alatt, Bokát elkísért közülük a családi élet örömeibe s még többet a sír nyugalmas ölébe, s ő maradt régi barátainak és ismerőseinek utódai egy új ifjú nemzedék között, maradt testben lélekben egyenesen s kedélyében is egészségesen. O a tisz­tes ősz, egy hosszú múltnak külsőleg is nemes alakja, követendő példa gyanánt maradt vissza ifjú asztaltársai között, arany kedélyével elmulatva azok bohóságain, az életkedv fel-fel pezsdülő nyilvánu- lásain. Ifjú hajtások között élemedett tölgy, a melynek lombozata megvéd árnyékot s enyhelyet ad, de élvezetet talál a kikeletben, a madárdalban. Családi tűzhely nem melengette életét soha, de gyengéd szivü rokonainak odaadó szeretető, bará­tainak igaz ragaszkodása pótolta nála a családi élet örömeit. Hiába volt azonban a szeretet, hiába a ragaszkodás, a kérlelhetlen halál kiragadta őt a melengető karok közül. Nem rég ideje, a midőn mindannyian megrebbenve vettünk tudomást el- hunytáról, hiszen kicsi társadalmunknak nagy szá­mot tevő tagját vesztettük el benne. Összerezzen­tünk — mint a költő mondja, búsan, árván — mint a néma lomblevél, ha egy-egy társa hull le sárgán. De tegyük félre | bút, ma lakmározni jöttünk ide, ősi magyar szokás szerint torát meg­ülni az ő emlékének; s vájjon veheti-e ezt rósz néven tőlünk valaki, hiszen a szó igaz és nemes értelmében csak azok szoktak tort ülni, a kik sze­retni tudnak és csak azokért, a kiket nagyon meg­szerettek. Örüljünk annak, hogy az Egek ura oly hosszú ideig engedte őt kaszinónk felvirágoztatására közreműködni, örüljünk annak, hogy emléke kö­zöttünk igaz kegyelettel őriztetik, higyjük azt, hogy elköltözött lelke a jó és nemes lelkek hazá­jában örök és boldog életre talált, s fejezzük ki azon óhajtásunkat, hogy az ő szeplőtlen jelleme, forró baráti szeretető, nemes kedélye, komoly mun­kássága és az egylet iránt való igaz ragaszkodása, — mint az ő legbecsesebb hagyatéka — hassa át mindnyájunk szivét, hogy ez által egyletünk még hosszú időn békében, összetartásban s baráti sze retetben bővelkedve éljen i virágozzék. Most pedig ürítsük e poharat, a melyben az ő kristály jelle­méhez hasonló tiszta bor ragyog — Kertay Zsig­mond örök 8 boldog emlékére.« — A nagy hatást keltő szép emlékbeszéd után fel köszöntők voltak még a kör elnökére, a tisztikarra stb. A lakoma kö­rülbelül éjfélig tartott, de a társaság egy része Zsiga bácsi hamisítatlan kitűnő nedűje mellett reg­gelig hódolt az ő szép emlékének. A kaszinó igazgatója lapunk útján értesíti a tag urakat, hogy a Kertay Zsigmond emlékére tár­óit lakomán el nem fogyott 91 liter bor csütör­tökön délután 5 órakor jótékony czélra sl fog ár- vereltetni. A békésmegyei gazdasági-egylet május hó 14-én, d. «. 9 órakor Csabán a kaszinó nagyter­mében évi közgyűlését tartja. Tárgysorozat: 1. El­nöki jelentés a lefolyt évről. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése az évi számadások megvizsgálá sáról. 3. A vármegye és a gazdasági egylet közötti szorosabb kapcsolat érdekében módositott alapsza­bályok előterjesztése s helybenhagyása feletti hatá­rozat hozatala. 4. Netaláni indítványok. 5. Beliczey István egyleti elnök ő méltósága lemondása folytán megürült elnöki szék betöltése. Csaba, 1894. május hó 4-én. Az elnökség megbízásából: Zlinszky István, egyleti titkár. Előléptetések a honvédségnél. A májusi elő léptetések alkalmával városunkat érdeklő, követ­kező kinevezések történtek. A gyalogságnál előlép­tették : Heim Ferenczet alezredessé ; Pataki Endrét őrnagygyá; Münch Gyula és Kerékgyártó Józsefet I. oszt. századossá; Bállá Károlyt hadnagygyá. — A lovasságnál főhadnagyokká: Segesváry Ödönt, Benkő Sándort és Király Dezsőt. Őszintén gratulá­lunk az előléptetésekhez. Diszes esküvő volt tegnap délután Csorváson Benkő Sándor m. kir. honvédhuszár főhadnagy ve­zette oltárhoz a róm. kath. templomban aráját Csausz Elzát, özv. Csausz Istvánné kedves szép leányát. Az ifjú pár frigyére tartós boldogságot kívánunk. Házasság. Kalandra Béla kétegyházai urad. eédész folyó hó 1-én vezette oltárhoz K.-Ladányban Búzás Albert kedves szép leányát Paulinát. A dobozi községi orvosi állásra a szombati vá­lasztáson, három pályázó közül Godán János szeg­halmi gyakorló orvos választatott meg. A Gyurcso- vecz Gusztáv lemondása folytán megüresedett dobozi másodjegyzői állásra a szabályszerű pályázat már közzététetett s élénk korteskedés folyik a nem any- nyira jól javadalmazott, mint inkább igen sok mun­kásságot kívánó hivatal elnyerhetéseért. József Ágost kir. herczeg, kedves neje Auguszta bajor főherczegnővel, királyunk bájos unokájával tegnap délután Budapestről Kis-Jenöre átutazólag Csabán ebédelt az első osztályú váróteremben. A budapesti vonathoz udvari kocsi volt csatolva, mely­ből József Ágost kir. herczeg után a viruló színben levő főherczegnő leányos ruganyos léptekkel szállt le; az állomásnál levő nagy közönség közül akik felismerték, tiszteletteljes hódolattal üdvözölték az előkelő I kedves utaspárt. A csabai új kaszárnyát vasárnap szentelték fel, mely alkalommal Csaba város elöljárósága fé­nyes lakomát rendezett, melyen résztvettek Tallián Béla főispán, dr. Fábry Sándor alispánhélyettes, llaviár Lajos kir. mérnök, Sztraka György főszol gabiró, a 101. gy. ezred tisztikara, a városi elöljá­róság és az építő bizottság. Az ebéd alatt pohár­köszöntőt mondottak: Tallián Béla főispán ő fel­sége a királyra, Korosy László főjegyző az ezred tisztikarára, Schweitzer cs. és kir. őrnagy a fő- és alispánra, a főispán a katonaság és polgárság kö­zötti jóviszonyra, Vidovszky János a főispánra, dr. Fábry Sándor a tisztikar ób legénységre stb A vá­ros a felavató ünnepély után a legénységet is meg­vendégelte. Templom bő vitás. A kondorosi r. k. egyház templomának kibővítése még e nyár folyamán tör ténik. — Említettük volt, hogy e czélra Schiffner Ede nagy-váradi kanonok 5000 frtot adományozott. —■ A munkát árlejtésen Rohóska Pál szarvasi vál­lalkozó kapta. Szándékban van a jelenlegi fato­ronynak is lebontása, melynek helyébe kőtorony építtetnék. A gyulai r. kath. hitközség egyháztanácsának múlt vasárnapi közgyűlésén ólvastatott Schlauch Lőrincz püspök levele, melyben az egyháztanács megalakulása és megválasztásáról felvett jegyző­könyveket jóváhagyta I egyidejűleg az egész válasz­tást megerősítette, mit a közgyűlés nagy megnyug­vással vett örvendetes tudomásul. A megválasztó t- tak névsorát annak idején közöltük, most csupáD annyit jegyzünk még meg, hogy a gróf Wenckheim család mint kegyuraság — megbízottja a neki biztosított világi elnökséget személyesen gyakorolni nem kívánván, helyettesésül Hoffmann Mihály ügy­védet bízta meg. Gróh Ferencz gyulai rom. kath- lelkész, mint értesülünk hivatalát csak julius hó elején foglalja el, miután a nagyváradi tanítónő képezdénél és fel­sőbb leányiskoláknál elfoglalt hittanári állása a tanév végéig távoltartja. A plébánia lakon addig nagyobb mérvű átalakítások, javítások történnek. Az ünne­pélyes beigtatás valószínűleg augusztus 15-én fog történni. A honvéd önkéntesek bálja az éjjel zajlott le a pavillonban és az előkészületekből következtetve mint népes mulatságnak teljes sikerét már most konstatálhatjuk. Lefolyásáról különben lapunk jövő számában. A gyulai csizmadia ipartársulat május hó 13-án azaz pünkösd első napján a „Göndöcs“-kert pavilion helyiségében a budapesti országos vakok intézetében a társulat mint alapitó tagnak fizetendő összeg alapja javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-díj 1 korona. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönet­tel fogadtatnak és a „Békésiben nyugtáztatnak. — Kik tévedésből meghívót nem kaptak és erre igényt tartanak, kéretnek Krizsán András társulati elnök­höz fordulni. Mező Berényben a kiállítás alkalmából táncz vigalmat rendezett a bizottság, mely úgy a bál né­pességét, mint a mulatság kedélyét és fesztelensé­gét tekintve egyaránt kitűnőn sikerült. A talpalá valót Tóth testvérek gyulai bandája húzta, szünóra- kor a figyelmes rendezőség Mühle temesvári disz- kertésztől hozatott élő virágcsokrokkal lepte meg a hölgyközönséget. A mulatság, melyben a négyeseket 50 pár tánczolta, kivilágos kivirradtig tartott. A bálban résztvett hölgyek névsora következő: Leá­nyok : Bakucz Róza, Berthóty Lujza, Buday Nina, Dobozy Mariska, Feuer Jenni, Gécs Jolán (Csaba), Grosz Jozefin és Lujza (Megyer), Győry Hona (Öcsöd), Harmati Ida (Békés), Hoffer Irma és Olga, Horváth Margit, Kemény nővérek, Kollár Klárika, Klein Hermin (Tápió-Szele), Kuczián Linka, Kurländer Irén, Kutlik Zsuzsika (Tót-Bánhegyes), Lilienberg. Berta, Linder Mariska (Tót-Bánhegyes), Megele Er­zsiké (Gy.-Vári), Moczkovcsák Giza (Csaba), Peez Emma, Pap Teréz, Piltz Ida és Mariska, Orbán Róza (Csákó), Szabó Ilonka (K.-Tarosa), Szíjártó Margit (Szeghalom), Szloboda Ilonka (B.-Földvár). Vecsey Teréz, Wallner Ilonka, Zsigmond Bella. Asszonyok: Bakucz Tivadarné, Balogh Ferenczné (Szalonta), dr. Barabás Béláné (Arad), M. Braun Józsefné, Bihály Józsefné, Buday Józsefné, Bleuer Hermanné, Berthóty Gusztáváé, Dax Györgyné Dobozy Jánosné, Fejér Béláné (Csaba), Fejér Im- réné, özv. Fejér Imréné, Fehér Jánosné (Szegha­lom), Feuer Ádámné, Fekete Gézáné, Gécs Jánosné (Csaba), Győry Imréné (Öcsöd), Hoffer Adolfné, Herczberger Dánielné és Józsefné, Horváth Jánosné, Hegedűs Dánielné, Illés Endréné, ifj. Jeszenszky Károlyné, Klein Miksáné és Farkasné, Kurländer Antalné, Kemény Károlyné, ifj. Kollár Jánosné, Megele Béláné (Gy.-Yári), Mucsy Mihályné, Mocz­kovcsák Györgyné (Csaba), dr. Neszlinger Miklósné (Pétervásár), Orbán Ferenczné (Csákó), Piltz Ádám­né és Mártonné, Pischl Samuné (Megyes), dr, Ro- senthál Mórné (Nagyvárad), Reck Gézáné (K.-La- dány), Szabó Jánosné (K.-Tarcsa), dr. Szabó István­né (K.-Tarcsa), dr. Strasser Mórné, Steiner Ignácné, Szloboda Zsigmondné (B. Földvár), Vecsey Józsefné és Lászlóné, Wallner Jánosné, Zsigmond Györgyné. A lóvasút. A kereskedelmi miniszter a vár­megye közigazgatási bizottságához küldött rendelete szerint Almásy Dénes gróf nagybirtokosnak a Vári­ból Gyulára a városon keresztül vasúti indóházig vezetendő lóvasútra az engedélyt megadta. Ezzel kapcsolatban megemlítjük;, hogy a lóvasút műszaki előmunkálatai már megkezdettek és remény van rá, hogy a városunk forgalmát és amire szintén nagy súlyt lehet és kell is fektetnünk városunk renoméját is erősen emelő lóvasút még ez év fo­lyamán teljesen el fog készülni. Gróf Bolza Antal I Szarvason, mint egy hozzánk beküldött gyászjelentés tudatja, meghalt gróf Bolza Antal főrendiházi tag, a békésmegyei mágnások Nesztora, gróf Csáky Albinnénak, a közokta­tásügyi miniszter feleségének nagybátyja. Gróf Bolza Antal 1808. deczember 31 -én született s igy nyolcz- vanötesztendős kort ért meg. A család ifjabb ágát, mely­hez az elhunyt gróf is tartozott, az 1792. országgyűlésen honfiusitották báró Bolza Péter tábornok személyé­ben. Grófi rangra csak 1808-ban emelték a csalá­dot. Bolza Antal előbb mint katona szolgált, de később mint császári királyi kapitány elhagyta a sereget s szarvasi birtokán telepedett meg. Jelen volt a főrendiház 1861-iki ülésein is. 1868-ban egy­bekelt Brudkovszky Amáliával s ez alkalommal áttért a protestáns hitre. Temetése csütörtök délelőtt volt nagy részvéttel. A halálesetről kiadott gyász- jelentés a következő : Gróf Bolza József, Gróf Bolza Géza, Gróf Bolza Pál, Gróf Bolza Anna férj: Gróf Csáky Albinná maguk és számos rokonaik nevében fájdalmas szívvel jelentik szeretett nagybátyjuk és rokonuknak Méltóságos Gróf Bolza Antal főrendi­házi tagnak f. évi május 1-én délután 2 órakor, életének 85-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunylát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 3 án d. e. Va 11 órakor az ev. ref. egyház szertartásai szerint a halásztelki evang. ó-temetőben öröknyugalomra tétettek. Áldás és béke hamvaira 1 A tavaszi vásáron sertések nem épen nagy, de a várakozáson felüli számban hajtattak fel; az áralakulás pedig határozottan kedvező volt a múlt heti debreczeni országos vásárhoz képest, nevező-

Next

/
Oldalképek
Tartalom