Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-17 / 24. szám

területén, a hesseni légy által megtámadott terüle tek megvizsgálása czéljából egy szakértőt küld jön ki. Öcsödön és Kétegyházán egy-egy csendőrs álló más szervezése iránt, a belügyminiszter fe1—-*■ lag felkéretik. Kreuchel Gyula vésztői gondnokolt gyámsági ügyében felmerült szabálytalanságok és mulasztások miatt Pákozdi Gábor Vésztő község közgyámja, — állásától fölfüggesztetett. — Utón Ferencz gyulavárosi hivatalvesztésre ítélt közgyám fegyelmi határozattal megállapított visz- szaéléseivel kapcsolatosan, a városi árvaszék ró széről, a köteles ellenőrzés és felügyelet tekinteté ben a mulasztás megállapítható nem lévén, | városi árvaszék tagjai ellen, — a fegyelmi eljá rásnak elrendelése mellőztetik. Az erdööri szakiskolák tanítóinak felvétele tárgyában leérkezett földmivelésügyi miniszteri le irat szabályszerűen közhírré tétel végett a járási főszolgabirák és Gyula város polgármesterének megküldetett. A kir. 'pénzügyigazgatóságnak az adóügyi álla pótokat feltüntető rendszerinti havi jelentése, mely szerint a múlt óv hason havi bevételekhez viszo­nyítva, az egyenes állami adók befizetésénél 7022 frt 30% Ier) a hadmentességi adónál pedig 989 frt 36 kr.-ral kedvezőbb eredmény mutatkozik. A kir. ügyész rendszerinti havi jelentése, i felügyelete alatt álló állami fogházakról, mely sze rint az elmúlt május hónapban 65 fi és 11 nő volt a rab létszám, valamint a fogházak megvizsgálásá­ról az eljárt bizottság által felvett jegyzőkönyv, éi végre a vármegyei árvaszéki elnök rendszerinti havi jelentése, — mint különösebb intézkedést nem igénylők — tudomásul vétetnek. A kereskedelemügyi miniszternek leirata, mely ben értesíti a bizottságot, hogy a nyári vasúti me netrend életbeléptetésével a módosított posta köz vetítés helyett a régi rend visszaállítása iránti fel­terjesztett kérelemnek helyt nem adhat, — tudó másúl vétetett. F.-Gyarmat községében, több különféle nemű adóhátralékokból 49 frt 73 kr. — mint behajthatlan összeg — töröltetik, ezen kivül még egynéhány, 5_6 egyesek által adóügyekben beadott kérelmek, illetve felebbezések nyertek elintézést, mint a kir. pénzügyigazgató előadmányai. A kir. tanfelügyelő rendszesinti havi jelentése alapján felhivatik Gyulaváros polgármestere, hogy miért nem tett eleget a Gyula városi nagy román városi iskolánál szükséges kényelmi hely előállítása érdekében kiadott kb. rendeletnek. Kopcsák Emíliának Csabán Il-ik óvónővé lett megválasztása helybenhagyatik s nevezett ezen állasában megerősittetik. Orosházán a polgári iskolai tanító választó gyűlése elnökségével Veres József ottani iskola­szék! elnök bizatik meg. Vallásminiszteri leirat, mely szerint újabb állami elemi iskola engedélyezése jövőben csakis sürgŐB szükség esetében lesz kérelmezhető — tudó másúl vétetik. A tan ti &o ioclcJhovh pénnogycuértéktSuoK Illeg* határozása tárgyában, a beérkezett adatok alapján létrejött végleges megállapodás felülbírálás és jó­váhagyás végett, a vallásminiszterhez felterjesztetik. A nagyszénást ág. h. ev. iskola községivé átváltoztatása ügyében szükséges előintézkedések megtételére, Nagy-Szénás községe utasítva lett. Gróf Dessewffy Emilné és társai vizmű enge­délyezési ügyében hozott 1 megfelebbezett alispáni határozat indokainál fogva, helybenhagyatik, — továbbá a gróf Almásy Dénes nagybirtoka vízmű­engedélyezési ügyében — Gyulavárosa által be adott felebbezést elutasító földmivelésügyi minisz téri leirat — tudomásul vétetik. határozat azonban — foganatosítás előtt — jóvá hányás végett a belügyminiszterhez terjesztetik fel Pópa Flórának, Tarján Stefán volt férje ellen gyermektartási ügyében beadott hely adatván, utasittatik a vármegye árvaszéke, az összes iratok kiadásával, hogy a még szükséges okmányok beszerzése után hozzon újabb határo zatot. „» .«•> , J A kir. államépitészeti hivatal főnőkének rend szerinti havi jelentése alapján, a körös-tisza-maroBi ármentesitő-társulat főigazgatósága felkéretik, hogy a szarvasi Holt-Körös mederből a vizet, a hid ala pozás tartama alatt, lehetőleg a kir. államépitészeti hivatal kívánságához képest kibocsátani szivesked jék, megjegyeztetvén, hogy az ezen szakasznak vízzel való ellátása tekintetében folyamatba tett kísérlet szükség esetén szabatosabb megfigyelés czéljából, a jövő évre lesz elhalasztható, — jelentés egyebekben tudomásul vétetett. A csabait uj- csabai, csorvasi kőburkolattal ki­építeni szándékolt közútszakaszokra vonatkozó mű szaki tervezeteket jóváhagyó miniszteri leirat tudó másúl vétetvén, az további intézkedés czéljából, a ármegye alispánjának kiadatott. Békés községe által a községi igás közmunka ügyében kozott alispáni határozat ellen beadott felebbezésre, mielőtt érdemleges határozat hozat­nék, _ az összes iratok kiadásával felhivatik a bé kési járás főszolgabirája, hogy az ottani hely: viszonyok figyelembe vételével, tüzetes és indokolt véleményes jelentését julius hó 1-ig adja be. Pándi István új-kigyósi lakos 1894-ik évi út adójából 70 krnak törlése, — Diószegi János gyulai lakos, Móricz Ignácz békési lakos, Békési István békési lakos útadójuk törlése iránti kérelmükkel ilutasitva lettek, mig Biró Zsófia, Domokos Ist­enné hason tárgyú kérelmének hely adatott, úgy­szintén Nagy Ferencz békési lakos kérelmére — tadója helyesbítve lett. Yáradi Szakmári Arisztid gyulai lakos útadó törlése iránti kérelmére határozat hozható nem olt, mert ami régebbi felterjesztésre, hogy az állami alkalmazottak útadóval megterhelhetők-e ? — leirat még nem érkezett. Az úti bizottságok műszaki szolgálatainak szer­vezése tárgyában, Csorvás községe felebbezését el­utasító miniszteri rendelet tudomásúl vétetvén, — érdekeltekkel közöltetik. Szarvas, Öcsöd és Kondoros községek képvi selőtestületének azon határozata, melyben a köz­ségi közmunka tartozás felének kötelező megváltása kimondatott — jóvá lett hagyva. Végre: Gyula városában 417 frt, Gyulaváriban frt 50 kr, Endrödön 290 frt 81 kr, Vésztőn 63 rt Gyomán 86 frt 12 kr, P.-Sz.-Tornyán 16 frt kr, Kétegyházáu 9 frt, F.-Gyarmaton 25 frt 83 Szelezsán Flóré kétegyházi árva ügyében fel merült főügyészi 29 frt 65 kr. költség megtérítése tárgyában Kétegyháza község által közbevetett fe- lebbezés folytán, a jelzett költség a községi árva­pénztár tartalék-alapjából kiutalványoztatik, mely czim szerepben. Miután az életben nem létezik olyan apa, áki a lányát a vejétél egy idegennel megszöktetné, Püspöki alakítására sem mond­hatjuk hogy élethü. volt. Elismerjük azonban hogy mindent megtett azért, hogy elfogadható alakítást nyújtson, hogy nem sikerült, nem az ő hibája. Cserni Berta (Malvin) csinos menyecske Takács Jolán (Lotti) ellenben az instruction felül is éretlen gyerek volt, Pethes (Kardos Menyhért) ezúttal egészen sikerült alakítást nyújtott, mig Péchy Kálmán (Téry Zoltán) ügyes olasz alakot produkált. Legtermészetesebb volt Kiss Irén (Sikoláné). Jó volt Bács (dr. Sebestyén) és Sán­dor Emil, Galacsin szerepében Rózsahegyire ez­úttal minden fogalmazó volta daczára (vagy tán épen azért) a Takács Jolánra mondott ítéletün­ket alkalmazhatjuk. Megemlítjük végül, hogy Fürst Róza a kneipolási jelenetet magas felfo­gással adta. Csütörtökön a BParaszt becsületet11 adták, ha lehet a múltkorinál is jobb előadásban. Kocsisné minden indispositioja daczára remekül énekelt drámai erővel játszott, Kozma Turidduja egy kis intermezzo folytán kissé túlságosan is heves volt mig Földváry Alfiot a tőle megszokott nehézkes- súggel adta, Gallyassy Paula (Lola) kis szerepét most is jól betöltötte. Az operát megelőzőleg Karczag egy felvo násos vigjátékát az „Ideált■ (Délibáb) adták si kerülten. Szereplők: Sándor Emil (Somvári) Cserni Berta (Eliz) és Péchy (dr. Szalánczy mind­hárman jók voltak. Szombaton Cserni Berta jutalomjátékául „Fran■ cillont9 adták. Hogy miként, arról a jövő számban 19 80 98 r, Szeghalmon 48 frt 13 kr, K.-Tarcsán 75 frt kr, Uj-Kigyóson 91 frt 50 kr, M.-Berényben 105 frt, K.-Ladányban 148 frt 4 kr, Tót-Komlóson 142 frt 25 kr, Öcsödön 270 frt, Kondoroson 49 frt kr. Csabán 749 frt 43 kr, Békésen 202 frt 58 kr, Dobozon 73 frt 50 kr, Szarvason 162 frt 7 kr, 1893. évbeli útadó hátralékok az elfogadott igazo­lási okmányok alapján töröltettek. Ezzel az ülés még az első nap délelőtti V412 büvCgaudíitt. Alispáni jelentés | közigazgatási bizottság június havi ülésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A vármegye 1894. évi május havi közállapo­táról rendszerinti jelentésem az 1876. évi VI. t.-cz. 5. §-a értelmében a következőkben terjesztem elő : I. Közegészségügy. A közegészségügy állapota — bár az uralkodó ärvany kissé csökkent — általában kedvezőtlen olt, mert Endrőd, Öcsöd, Csaba, Békés, M.-Berény, Szeghalom, F.-Gyarmat, K.-Ladány községekben a oncsoló toroklob még mindig nem vesztette el jár­ványos jellegét s e mellett Tót-Komlóson ugyan e betegség, Orosházán, P.-8zent-Tornyán a kanyaró, üzes-Gyarmaton a vörheny szórványos esetei for­dultak elő. A ragályos betegségek terjedésének meg- kadályozása czéljából a megfelelő óvintézkedések mindenütt pontosan megtétettek. P köztisztaság fenntartására az elmúlt hóban kellő gond fordittatott. Az eladásra szánt élelmi czikkek s italok rendesen vizsgáltattak. Itt kell megemlítenem, hogy Gyula város lejt- merezése s csatornázása ügyében a tek. közigazga­tási bizottság 1028/1892. kb. számú határozata alap­ján kelt rendeletemet Gyula város képviselő testü­letének felebbezÓBe folytán a nagymóltóságu m. kir. belügyminiszter ur kimondván azt, hogy ez ügy ki­zárólag a város önkormányzati körébe esik, még- semmisítette s igy a tek. bizottság hivatolt számú határozatának eleget tennem nem lehetett. A; hasznos házi állatok egészségügye általában kedvező volt. Gyulán a takonykór, Csabán a lépfene fS7~egJ esete, Nagy-Szénáson a száj és köröm fá­jás járványosán fellépett ugyan, de a foganatosított óvintézkedések a ragály tovaterjedését megakadá­lyozták. II. Közbiztonság. A közbiztonság néhány esetben zavartatott meg. Gyomán ifj. Szalóki József zenész Rácz An­tonia s Csáki Eszter ellen gyilkosságot kísérlett meg. Gyulán Szilágyi Péter gyulai lakost Bartyik András, Csete Mihály, K. Szabó Ferencz és Domo­kos Ferencz az utczáu megtámadták s rajta súlyos testi sértést követtek el. Orosházán Farkas Márton kecskeméti lakos tanyai tanitó nején, sógornőjén s anyósán zsebkésével családi viszály miatt súlyos sér * ooW *_ ügy a kir. bíróságnak feljelen Takács Imre endrődi kubikos fürdés közben a vizbe fűlt. Ugyancsak a fürdés áldozata lett Körös- Tárcsán Szabó Pál, Békésen Sás Imre és Csabán Lukoviozky JánoB. Kovács Ilona csabai lakos nő 3 éves leánya a kút „melletti vizes gödörbe esett s ott fuladt. Öngyilkosság öt esetben követtetett el. Csabán Hankó Hona 14 éves, Bjelik János 15 éves, Bra- nyiczki János 20 éves, Gyulán Székely György és Szilágyi Zsuzsánna követtek el öngyilkosságot. Az elmúlt hónapban előfordult zivatarok al­kalmával Békés község határában Nagy Károly és D’ Orsay Emilné egy-egy gazdasági épületét gyúj­totta fel a villám. Endrődön Varkolik János 26 éves csizmadia mester lett a villám által agyonsujtva. 111. Közlekedés, árvédelem. Az utak a kedvező időjárás mellett járhatók voltak. A hidak jókarban, a védtöltések védképes ál­lapotban voltak. A szarvasi holt meder fahidja ki­javíttatott. A törvényhatósági s községi közlekedési utak tavaszi helyreállítási munkálatai foganatba tétettek. IV. Földmivelés, ipar s kereskedelem. A vetések a kedvező időjárás mellett szép fej­lődésnek indultak. E helyütt sajnosán kell jelente­nem, hogy a hesseni légy egyre nagyobb mérvben pusztít s ha a védekezésre nézve nagyobb szabású intézkedések nem tétetnek, úgy pusztítása által a mező-gazdaság jövőben erősen veszélyeztetve lesz. A peronospora viticola a szőlőkben fellépett s mert a nagy közönség a védekezéssel még mindig nem foglalkozik komolyan, az idén is nagy károkat fog okozni. A mezei munkások helyzete, miután a mezei munkák megkezdettek, kielégítő volt. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat az elmúlt hóban is megvizsgáltam s rendben találtam. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hó­ban is beutazták s az ügykezelést ellenőrizték. Gyulán, 1894. junius 10-én. Dr. Fábry Sándor, ___________ alispán. Adakozások Kossuth Lajos szobrára. Gyula város polgármestere a képviselő tes­tület határozata folytán gyűjtő iveket bocsátott ki Kossuth Lajosnak a fővárosban emelendő szobrára. A gyűjtés eredménye időközönként lapunkban nyil­vánosan fog közöltetni, és azt az alábbiakban foly­tatjuk : Goldstein Mór ur ivén: ■ —.05 —.20 —.05 —.05 —,05 —.05 — 05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.05 —.10 — 10 —.10 —.05 —.05 Pa a. ejtett. Az téseket tetett: Csabán négy, Orosházán kettő s Csorváson egy betöréses lopás követtetett el. A tettesek nyo mozása folyamatban van. g Varga Mária nagy váradi illetőségű utastól 1 csabai indóháznál ismeretlen tettes 407 frtot lo pott el. A szeghalmi járásban nyolez kevésbbó jelen tékeny lopás fordult elő. Hét esetben a tettes ki nyomoztatott. • jl Klein Adolf gőzmalmában Dinya István 17 éves molnár tanonozot a gép hajtókereke összezúzta. Az ügy a kir bíróságnak feljelentetett. Goldstein Katicza —.50 Mohácsi István Goldstein Etel —.10 Dézsi Mihály Goldstein Bella —.10 Felek János Goldstein Dezső —.10 Hajdú Mária Goldstein Margit ifj. Tokaji Ferencz —.10 Szabó Ferencz —.20 Yidó Erzsébet Kelemen Zsuzsánna —.10 Pereji Mihály Tokaji András —.10 Nyúzó Julianna Tokaji Gábor —.10 Pereji Zsuzsanna Csete János —.20 ifj. Nagy Sándor Pikó Julianna —.10 Nagy István Tokai Ferencz —.10 Nagy Károly Tar Ferencz —.10 Nagy András Pikó Julianna —.10 Sas János Nagy Sándor —.10 Gálo8Í Julianna Szabó Zsuzsánna —.10 Fábián András id. Tokai Ferencz —.10 Fábián Sándor Kun Katalin —.10 Tokaji Gábor Csete Julcsa —.10 Nagy Julcsa Miháli Mihály —.10 Nagy Katalin K. Szabó Mihály —.20 Pikó Imre ifj. Felek Ferencz —.05 Pikó Mária Felek Erzsébet —.05 Pikó Rebeka Felek Ferencz —.10 Pikó Zsuzsánna Moravecz Ferencz —.10 Rostás Péter Mohácsi József —.05 Össze Sál Sebestyén 1.— Sál Sebestyénné —.50 Sál Róza —.20 Sál Sándor —.10 Sál Mariska —.10 A német városi olvasókör 10.— A Sál József 1.— Sál Sebestény ur ívén: A Sál Józsefné ifj. Sál József Sál Mihály Sál Mária Kardos Fáni Schriffert J. Mihályné Náuási István 4.70 —.40 —.20 —.20 —.20 — 30 —.20 —.40 Jontz Ferencz Kobn Kamilla Kohn Adolf Beyer Jakab Eddi« Összesen: 14.8 Kobn Adolf ur ívén: —.10 Kohn Janka .] —.10 Deutsch Aranka —.] —.50 Szekendi Róza r —.20 ------------— Ös szesen: 1.1 i gyűjtés eredménye: 593.70 T a n ü g y. A polgári iskolai vizsgálatok. A polgári fiúiskola tantestülete az alábbi viza gálati sorrendet terjesztette a községi iskolaszé elé. Az iskolaszék ma tartja ülését. 1894. jun. 23. d. e. Magyarnyelv az I. 1 | | „ Magyarnyelv a II. » n » » Magyar és történet a III. » j> . v Számtan, mértan, latin 11 ti v 23. d. u. Latinny. az I. ti . 25. d. e. Számtan az I. ti ii ti ii Mértan II. a».. Földrajz III. n B b b Német IV. n Ti 26. d. e. Számtan II. b Ti Ti ti Mértan I. 17 » n fi Német, mértan III. i) b b 1 Természetrajz, földrajz II ■ n 27. d. e. Földrajz I. » i7 ti n Latin, természetrajz II. » » » „ Számtan, latin III. n ti n ti Természettan, vegytan II ti b 28. d. e. Természetrajz I. » » b ti Földrajz II. b ti it Ti Magyar, történet IV. 1894. jun. 28-án délután vizsgálat után az os: tályzatok összeállítása. 30-án d. u. 2 órakor juta makat megállapító bizottság ülése. 30-án d. u. órakor ének, torna vizsgálat; rajz, szépírás kiáll tás, azután jutalmak kiosztása, az év ünnepélyi bezárása s bizonyítványok kiosztása. Julius 1-i kezdődik a szünidő s tart szeptember hónapig. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1894. évre előirt III. osztályú kereseti-adó fő- és pót- s a tőke-kamat és járadék-adó és az ezen adók után kivetett általános jövedelmi pót-adó lajstromok a kir. pónzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883-ik évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében a városi adóhivatal helyiségében folyó évi junius hó 17-től 25-ig közszemlére kitéve tartatnak. Gyulán, 1894. junius 15-én. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. Lapunk mai számához Bleyer Aladár helybeli fényképész és festő körlevele van mellékelve. Tallián Béla főispánunkról írja a kormányhoz közelálló „Pesti Hírlap* tegnapi Bzáma, hogy az üresedésben levő belügyminiszteri két államtitkári állás közül az egyikre ki fog neveztetni. Nevezett lap szerint ezen kinevezést a képviselőház pénteki ülésén a folyosókon erősen hangoztatták. Tallián Béla államtitkárságát a tél folyamán is sűrűén em­lítették; mennyiben fog most megvalósúlni, azt hiszszük, hogy ez csak az egyházpolitikai javas­latok letárgyalása után fog kitűnni, addig nyakig benne vagyunk még a politikai válságban. A transversalis állami út ügyében tegnap jött le Lukács Béla kereskedelmi miniszter leirata a vár­megyéhez, mely a néhány számba sem jöhető kisebb részlettől eltekintve, mereven elzárkózik mindama óhajok teljesítésétől, melyeket a vármegye úgy a műút közigazgatási bejárása alkalmával, valamint a közgyűléseken nyilvánított. Legsúlyosabb és legérzé­kenyebb mindenesetre a nagyzerindi útirány meg­tagadása s pedig olyan indokokkal, melyek tájéko­zatlansága s erőltetettsége kézzel fogható. Bármily fájdalmas, hogy e téren úgy a Bókésvármegye, mint az országos közérdekkel homlokegyenes ellentétben álló partikuláris irány győzött, arra Aradvármegye ügyeskedése s saját gyámoltalanságunk után el vol­tunk készülve. Meg vagyunk győződve róla, hogy a miniszter egészen másképen dönt, ha a vármegye, a közgyűlésen Beliczey István által képviselt a la­punkban is hangoztatott álláspontot tette volna ma­gáévá, de a hozott határozat után természetesen könnyen elbánhatott velünk. Az az egy vigasztaló a dologban, hogy Aradvártnegyének, magyar közsé­geivel szemben tanúsított perfid eljárása annyira el­keserítette ezen községeket, nevezetesen Nagy-Ze- rindet és Fekete-Gyarmatot, hogy azok most már Békésvármegyéhez kérik magukat csatoltatni, s ha ez megtörténik — már pedig arra lesz gondunk, hogy ezt Aradvármegye ne akadályozhassa meg — akkor Békésvármégye saját útadó alapjából fogja a gyula— zerindi kőútat kiépíteni; Aradvármegyének triumfusa s káröröme tehát — bármily jogosult ezidőszerint — kissé korai, mert a gyula-nagyzerindi kőút ki­építése csak haladékot szenved, de ezt a keserű poharat — akár tetszik akár nem — a szomszéd vármegye intéző urainak előbb utább ki kell üríte­niük. Az állami műút iránya olyan szerencsétlenül oldatott meg, hogy vármegyénk legtöbb községének, nevezetesen Gyulának, Békésnek, M.-Berénynek, Gyomának stb. nincs benne csepp öröme sem, te- hát úgy kell magunkat rekompenzálnunk, hogy ide­gen és hamis érdekekért csorbát szenvedett igényeink valahogyan kárpótoltassanak. A miniszteri leiratra egyébkint még visszatérünk. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat f. ho 25-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést, ezt megelezőleg d. e. órakor igazgató választmányi ülést tart következő tárgysorozattal: Békésvármegye al­ispáni hivatalának 7561. és 7562/1894. számú vég­zései kapcsán kiadott és folyó év május hava 23-án kelt 2560/V/2.—1894. és 26440/V/2.-1894. számú földmivelésügyi m. kir. miniszteri rendeleteknek előterjesztése, melyek közül az első Ludvig Mihály és társai gyulai, a második Mester István és társai békési lakosoknak a társulat műszaki ártérfejlesz­tési ügyében hozott alispáni határozatok ellen köz­bevetett felfolyamodásuk elutasításával az alis­páni határozatokat érintetlenül hagyja. Főmérnöki javaslat a m. kir. államvasutak ártérbe eső és a társulati védtöltések által védett vonalainak az ár- mentositési költségekhez való hozzájárulásuk meg­állapítása iránt. A földmivelésügyi m.N kir. minisz­ter urnák f, óv május hó 21. kelt 20274/V/3—1894. számú rendelete, melynek kapcsán a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter ur által f. év márczius hava 27-én 1284. sz. alatt kiadott körrendeletét, a viz- szabályozásokra, vagy azokkal kapcsolatban lévő hidakra vonatkozó felterjesztéseknek mikénti felsze­relésük tárgyában, megküldötte. A vármegyei köz- igazgatási bizottságnak a folyó év május hava 15-én kelt 597. kb. 1894. számú határozata kapcsán meg­küldött rendelete a kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter urnák a gyulavári lóvonatu vasút építési engedélye tárgyában. Csausz Lajos társulati igaz­gatónak kérvénye szabadságidő engedélyezése iránt. Időközben érkező tárgyak és netaláni indítványok. A honvédség köréből. Ő felsége a király Pa- taky Endre őrnagy kiegészítő parancsnoknak a gyu­lai 2-ik honvédgyalogezredtől a munkácsi 11-ik honvédgyalogezredhez zászlóalj parancsnoki, továbbá Stéger Ubald százados zászlóaljparancsnoknak, a munkácsi 11-ik honvédgyalogezredtől a gyulai 2-ik honvédgyalogezredhez kiegészítő parancsnoki minő­ségben való áthelyezését rendelte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom