Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-03 / 22. szám
óh Uram!* a világűrbe lódította magát. Az eperfa alá pórászok malaczok rémülve látták, mint zuhan közéjük a termetes fehércseléd 1 csak azzal látták indokolva a dolgot, hogy úrnőjük, mióta a megynyei szózattal trafikál, el-el feledi nekik az ennivalót kiszolgáltatni. Erzsók elnyúlott az alma mater kebelén s lepedőbe vitték be az ágyába, melyet a doktoron kívül a jámbor hívők vesznek naponta körül. Érdekes, hogy Erzsók asszony bár rettenetesen össze van törve s nagy fájdalmai vannak, békén tűri a dolgot 8 csak magát okozza, mert úgymond: egy nappal elhamarkodta a menybemenetelt, még nem volt egészen megérve! Az ágya körül imádkozó hívők szentül hiszik, hogy másodszorra Erzsóknak sikerülni fog a menybemenetel. A csabai úton levő Reisner-féle gőzmalom megvásárlásán, nagyobb szabású berendezésén és kibővítésén buzgólkodik egy helybeli gazdákból álló s részvénytársulattá alakulni óhajtó érdekeltség. Az életrevaló eszme megtestesítését czélzó első értekezletet ma délelőtt 11 órára hívta össze a városháza termébe. Ney Dávid Bárdosy Irén és Liedl Eerenczből álló művésztriumvirátus hangversenyezett vasárnap Csabán szépszámú közönség előtt, Neyt és Bárdo- sit illetőleg mondanunk sem kell, hogy teljes művészi sikerrel. A hangversenyt egyébkint a csabai nőegylet rendezte s az 40 forintot jövedelmezett a pénztárának. Félelmében felakasztotta magát. Bjelik Pál, 15 éves csabai tiu mint cseléd szolgált Csjernyik János csabai gazda sopronyi tanyáján. Vasárnap reggel a fiú vigyázatára bízott sertések behatoltak egy kamrába, hol két kotló ült tojáson, s azokat elzavarva, a tojást megették. A fiú e miatt annyira megijedt, kogy az istállóban felakasztotta magát. Lopás. Csabán múlt szombaton éjjel Urszinyi János ügyvéd házánál ismeretlen tettes feltörte a kamra ajtaját, elemeit 5 párna tollat, fehérneműt és több palaczk bort. A békési ipartestület kebelében történt elöljáróság választás elleni felebbezését Szvetics Viktor kéményseprő iparosnak a kereskedelmi miniszter elutasította. Gyomán Klein Adolf malmában egy fiúcskát elannyira összeroncsolt a gép, hogy kapott sérüléseiben meghalt. A temető sírásója ennek a fiúcskának nyugvó helyet ásván, oly szerencsétlenül bu kott be a sirgödörbe, hogy lábát törte. Sajnálatos baleset volt a most épülő gáton is Gyomán, hol egy kocsi felfordult és maga alá temette a kocsin ülőket. Fábry Sándor alispán azonnal elrendelte, hogy a nyulgáton közlekedni nem szabad. Ertesités- A németvároson alakulóban levő társas gőzmalom bizottsága értesíti a t. közönséget hogy alakuló közgyűlését f. hó 3-án d. u. 2 órakor tarja a városháza nagytermében. Füzes Gyarmaton, Binder József kerékgyártó műhelye múlt bó 11-én ismeretlen okból kigyuladt s leégett'. A kár 120 frt, biztosítva nem volt. Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, a privátmegrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól II frt 65 krig póstabér és vámmentesen, sima, csíkos, koczkázott és mintázottakat, damasz- tott Btb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szín s árnyalatban.) Minták póstafordulóva'J küldetnek. Svájczba czimzelt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 16. 8—19. Béla báC8Íllál minden reggel 7 órától friss csapolású sör kapható. Egész nap folyamán ízletes ételek. 142. 1—1 Szinliáz. Mint már lapunk múlt számában jeleztük Tiszay Dezső debreczeni szintársulata több hétre terjedő itt idözése alatt tartandó előadásainak sorát múlt hó 26 án szombaton, Herczeg Ferencz kitűnő bohózátával, a „Három testőr“-rel nyitotta meg. A társulat méltatásába ezúttal nem bo csátkozunk, mert hisz Tiszaynak, illetve a deb- reczeni társulatnak mindenki előtt ismert hírneve van; de meg az az osztatlan tetszés, mely bén az eddig tartott hat előadás mindenike a közönség előtt részesült, feleslegessé tesz min den dicséretet. Az előadásról különben a következőkben számolunk be: A társulat szombaton — mint már említők — a »Három testőr“ ez. bohózatban mutatkozott be A közönség, miután a bérlet csak kedden kezdődött, nem nagy számmal jelent meg s a megjelentek is csak nehezen melegedtek bele a tapsba; a mit pusztán az itt jórészt ismeretlen szereplők iránti tájékozatlanságnak tudhatunk be. A darab ismertetésébe nem bocsátkozunk. A mi az előadást illeti, arról constatáljuk, hogy minden tekintetben kifogástalan, csinos, -összevágó volt. A szereplők mindenike jól betöltötte helyét. A főbb szerepek Krémer Jenő, Cserni Berta. Tapolczai és Püspöki Imre kezében voltak, hogy jó kezekben, mutatta a felzúgó taps, — melylyel a közönség a 2-ik 3-ik felvonásban már nem fukarkodott. Krémer Jenő különben rendkívül intelligens színész, a ki mindig feladata magaslatán áll, teljesen azonosítja magái; szerepével s abból soha egy pillanatra sem esik ki. Minden mozdulata öntudatos, de azért keresetlen, könnyed; arezjátéka kifejező, maszkja kitűnő, orgánuma mély. Polacsekje nem eszyszer könnyekig megkaczagtatta a közönséget. Ügyesen adta különösen azt a metamorfosist, a melyen a természettől gyáva borkereskedő Rátky csinyje folytan átmegy. Rátky lapszerkesztőt Tapolczay adta oly Úlethíven^ annyi természetességgel, hogy szinte elfeledte az ember vele szemben, hogy csak játszik. Oly otthonosan mozog a szinpadon, mintha csak társaságban látnok. Kellemes orgánuma, jó alakja és ügyes játéka által első debutje alkalmával bevette a közönség szívét. Megkapó természetességgel adta különösen a telephon jelenetet. Az a félig csudálkozó, félig jóakaratú szánalmat kifejező mosoly, — melylyel Rigónak a Rostopcsin név feletti csodálkozását fogadja, — utánozhatlan. Tapolczairól különben ezúttal egy- szersmindenkorra elismerjük, hogy ritkán láttunk nála kedvesebb bonvivánt vidéki szinpadon. Liza szerepében Cserni Berta jeleskedett. Megjegyezzük róla mindenekelőtt, hogy ő csak szükségbeli naiva itt, mert neki, mint drámai szendének, magasabb szerepköre van. Érdemlegesen tehát ott foglalkozunk vele. Hogy e par excellence naiv szerepben is kitünően megállta helyét, az csak sokoldalúságáról tesz tanúságot Püspöki Imre Latorkát a jubiláns üzletvezetőt jó felfogással, sikerültén adta. Mindenesetre elismerjük, hogy a szerep alakítva is jól volt, de viszont nem hallgathatjuk el, hogy Püspökit már az arcza predestinálta e szerep creálására. Kiss Irénnel (Róza), ezúttal nem foglalkozunk. A Három testőrbeni szerepe sokkal jelen téktelenebb, mintsem belőle tehetségét — mert van tehetsége — megitélhetnök. Rózsahegyi (Kosniczky), még a múlt évből kedvencze a közönségnek, a mely a Dolovai ná- bob leánya kadét szerepében szerette meg, c mai, kevésbé hálás szerepében és aratott tapsot Péchy (Flóris báró). Pethes (Hortovay) episód szerepeikben szintén jók voltak. Vasárnap Rátkay népszínműve, a Csillag hullás ment. Cserni Bertának (Mária), ezútta szép tere nyilt művészi tehetségének érvényes! tésére. Játéka előkelő felfogásra, ambitióra : nagy fokú alakítási képességre vall. Bükkinével (Bácsné), való jelenete az első felvonásban, mi dőn ez szemébe mondja gyalázatát, továbbá fér jével való az a jelenete, midőn az hűtlenséggel vádolja, drámai erő tekinteténen kiváló volt Arezjátéka különben kifejező, mozdulatai plasti cusak, orgánuma pedig mi kívánni valót sem hagy fenn. Pethes, mint Alkony József, sikerült alaki tást nyújtott. Kifogástalan volt Bácsné mint Bükkiné s jó Péchy Kálmán, Imre szerepében A Pethessel és Péchyvel való foglalkozást különben későbbre tartjuk fenn. Kedves és ügyes volt Tapolczai is, instructiójához képest kellően ellenszenves Kiss Irén. Csak dicsérettel emlékezhetünk meg két epizód alak, Csók Ferke és Erzsi interpretáló- járói: Rózsahegyi Kálmán és Tiszaynéról. minden igaz ok nélkül czivódó házaspárt oly élethűen, oly kedvesen adták, hogy a közönség többször megtapsolta játékukat, különösen pedig a Tiszayné dalait. Hétfőn a „Cziterás“-1 adták az operette be mutatójáúl. Mielőtt tovább mennénk, consta táljuk mindenekelőtt, hogy a társulat jelenleg primadonna nélkül szűkölködik, de tegyük mindjárt hozzá, hogy az a három énekesnő, melylyel rendelkezik, ezt a primadonna hiányt elviselne tövé teszi. Galyasy Paula ugyanis, mint colo ratur énekesnő, bárhol számot tevő tehetség Tiszainé pedig oly kedves hangú Soubrette, kinek párját kell keresni, végül Kocsis Etel méltó harmadiknak sorakozik melléjük. Va ezenkívül egy elfogadható baritonistája, Földváry József, és egy megbecsülhetetlen tenoristájuk Kozma személyében. Hogy ilyen erők mellett „Cziterás“ kitűnő előadásban részesült, az csak természetes. A mi a részleteket illeti, constatáljuk, hogy Galyassi Paula (Kuk ürüli), feladatát szépen nagy könnyedséggel oldotta meg. Kiváló isko Iára valló, tiszta, szép csengésű, nem felette erős, de nagy terjedelmű hangja elragadta a kö zönséget. Minden énekszámát megtapsolták; igy pl. az induló tempóban irt belépő dalát, „ah szép a bíbor“ kezdetű solóját, és Kozmával való du etjét, (csak az boldog csupán). Hangjában van melegség, szín, érzés és lágyság; játéka azon ban sok kívánni valót hagy fenn. — Kedves szemre való jelenség, de semmi több. Mozdu latai ugyanis szegletesek, gesztusa keresett helyenként roszszúl alkalmazott. — Alakjában nincs élet, elevenség, csintalanság, nincs benne hogy úgy módjuk, chic. Egy szóval meglátszik rajta, hogy csak hat hónapja van szinpadon igy ha constatáljuk is, nem vehetjük rósz névé tőle, hogy még nem mozog egészen otthonosan P. Kocsis Ételben már az énekművészet pá rosulva van a játékbeli ügyességgel. Rozettáj minden tekintetben kifogástalan volt. Különö sen tetszett a kar kíséretében énekelt és „köny nyem pereg* kezdetű dala. Földvárynak (Pablo) ismét csak hangja van, játéka nincs, s neki való szinüleg nem is lesz soha. Kozma ellenben (Ricardo), fenomenális tenorja mellett a játék ban is excellál. Földvárinak különösen az ud var körében énekelt „Sűrű lombok ölén a szellő kezdetű dala tetszett. Kozma pedig az első fel vonásbeli romanceával s Kukurillóval való duettjeiben aratott zajos tapsot. Rózsahegyi és Kré mer (Goi és Pól) kupiéit is megtapsolták. J volt végül Püspöki Imre a kormányzó szerepé ben s Locsarekné mint kormányzóné (Kukurilló és Kukurilla.) Kedden Wildenbruch képtelen színműve, a „Búbos pacsirta“ került színre. Itt első sorban Tiszáméról (czimszerep) kell szótanunk. Dalai révén méltán nevezhetnök mi is csicsergő madárkának — ka kissé molett volta meg nem gátol benne. Hermannal annak lakásán való jelenete pedig szép alakitó képességről tesz tanúságot. Kitűnő volt Rózsahegyi, mint Ilefeld. Midőn Schmalenbachnétól megtudja, hogy Lénit másnak adják, a lelki fájdalom oly élénken tükröződött az arczán, hogy a közönség szinte vele sirt az elvesztett boldogsága felett. A naiv gondolkodású, nagy szivű gyereket, mint a milyen Ilefeld, aligha adhatná valaki jobban. Péchy Kálmán képtelen, ellenszenves szerepéből iparkodott elfogadható alakot csinálni. Jól játszotta meg, hogy még sem tetszett, az nem az ő, hanem az iró hibája. Tapolczainak már sokkal hálásabb, inkább az életből merített szerep jutott. Ki is aknázta minden előnyét bőven. A léha nöcsábitóból szinte kabinet alakot csinált. Cserni Berta (Julianna), kis és jórészt ért- hetlen szerepében is jó volt. Úgy alakítás és maszk, mint játék tekintetében kiválót produkált Krémer Schmalenbach szerepében. Azt, hogy hangját nem mérsékli kellőleg, a terem rósz és előtte szokatlan akustikájának vagyunk hajlandók betudni. A vizenyős, limonádé izü képtelen- ségektól hemzsegő s erősen elnyújtott darab különben meglehetős hidegen hagyta a közön séget. Szerdán A villarsi dragonyosokat (A remete csengetyüje) adták, mindenben sikerült előadással. Az est sikerében Kozma és Gallyasy Paula (Sylvain és Friquett Rosé) osztoztak, Bravour al birkózva meg a legnehezebb feladatokkal. Ga’lyassy Paula belépő dala lebilincselte a közönséget, hogy aztán osztatlan tetszésének kettőzött hévvel adjon kifejezést. Frenetikus taps jutalmazta még a Kozmával való duettjét a II felvonás elején. Tettszett Kozmának „Ah mily szép idf“ kezdetű szólója ugyancsak a II. felvonás elején, valamint Kocsis Etel dala. (A remete csengetyüje) és Földváryval (Bellamy), a remeteségnél énekelt duettje. Szép volt ezenkivü Gallyasy „Oh mint imádom“ kezdetű szólója s III. felvonás elején, s a menekülök dala és imája, Püspöki (Tybaut), mindenben elfogadható alakítást nyújtott. Csütörtökön Dolovai nabob került színre, első fismert darab a sok újdonság között. Jób Vilm Cserni Berta adta előkelő felfogással s a mlnu cziákig menő finom kidolgozással. Szentirmayt Péchy játszta s ezúttal teljesen beleillett a szerepébe. A kissé nyers, de jószívű kapitányt ki fogástalanúl adta. Nagyon jó volt Kiss Irén, min Szentirmayné. A különben is kedves salon sze repet teljesen betöltette s helyenként mint Tarjánnal, majd mindjárt utánna a férjével való jelenetében excellált is. Megtapsolták. Rózsahe gyit már kiléptekor tapssal fogadta a közönség Kadétját már ösmerik Gyulán. Ha lehet, még múlt évinél is sikerültebb alakítást nyújtott. Jel ligzetesen adta különösen azt a jelenetet, midőn mámorosán tér be Tarjánhoz s felajánlja neki még általa is csak megszerzendő kaueziót. Tapolczai, mint Lóránt hadnagy kihivóbb lehetett volna, végül constatáljuk, hogy ue tönkre silányitani szerepet, mint a hogy Pethes Tarjánnal tette, még nem láttunk. Az első fel vonásban az ő színtelen, recitáló hangja, félszeg esetlen mozdulatai kirittak az ensemble-ból. második felvonásban már katonásabb, ügyesebb s élénkebb volt, az előadás vége felé pedig kü lönösen Vilmával való kerti jelenetében már h tározottan tetszett. Pénteken szünet, szombaton Katonásan Paraszt becsület ment, erről azonban a jövő számban. szomorú látványban részesül. A hasas, vagy már kihaló volt szárak Y10—Vi-da letörve fekszik, mintha “agy jégverés érte, vagy marhacsorda gázolta volna le; ezekben szem nem lesz; de ez még nem elég: táblájának másik ‘/i.—Vs-dán a búza nem is hasa- sodik, hanem alólról vörösödve, csenevész. Ezek már kalászt nem fognak ereszteni, — úgy látszik, hogy ezekben tavaszszal a legkorábbi kelés pusztított." És mindenütt ott találni a tavaszi életét és pusztítását már befejezett álezáknak megkeményedett, az ősziekhez egészen hasonló vörös bábjait: !R”ő őszi ellenségeinket. A késői vetések, habár őszszel semmi légy sem volt bennök, nincsenek most a pusztítástól megkímélve. A kirepült légy — úgy látszik - nem maradt mind az őszi táblában, hanem egy kisebb része a kései, eddig érintetlen táblákba is elkalan- l do zott. A hol a pusztítás nagy, jó lesz még aratás előtt, a mig a kártétel constatálható, hatósági szem- '~t kérni és adóelengedésért folyamodni. Néhány rvel ezelőtt a Csalóközben a kormány 60,000 kát. hold ily pusztításért 60,000 frt adót engedett el. Gerendás, május 26. 1894. Mokpy Sámuel, A szinház jövőheti műsora. Tiszay Dezső debreczeni szintársulata mind élénkebb pártolás mellett játszik. Az igazgató a jövő hé.t műsorát is igen érdekesen állapította meg. Vasárnap u. 3 Va órai kezdettel félhelyárak mellett gyér mek és népelőadásúl Ali Baba és a 40 rabló czi mű mulattató török néprege kerül színre először. Este bérletben II. Ráköczy Ferencz fogsága adatik. Hétfőn Sudermann (a „Becsület“ szer zöje )legujabb nagyhatású színmüve az Otthon adatik először. Ez érdekes darabot pár hét élőt mutatták be a nemzeti színházban. Kedden: Szultán, ez a kedvelt operette kerül előadásra két fő női szerepben Tiszaynéval és P. Kocsis Etellel. Szerdán egy kitűnő franczia vígjáték Mongodin ur felesége adatik itt először. Ez a da rab a bpesti városligeti színkörben a múlt ny ron 50 előadást ért meg és a vidéken is mindé nütt óriási tetszést aratott. Csütörtökön ismét darabot mutatnak be. Ez Megyeri 5 ik pont "czi mű pompás szövegű és behízelgő zenéjü operet teje. Pénteken nincs előadás. Szombaton egy másik mulattató és szép zenéjü operettének lesz első előadása. Ez Forray M. Libapásztora. A főbb szerepeket Tiszayné, P. Kocsis Etel, Galyassi Paula, Locsarekné, Püspöki, Krémer, Rózsahegyi stb. játszák. Vasárnap d. u. 3 Vg órai kéz dettel félhelyárak mellett gyermek és népelő adásul a Csizmadia mint kisértet adatik. Este pedig bérletben a Vörös sapka, Vidor rég nem adott népszínműve kerül színre, a fő női szerepbe- Tiszaynéval. ______ Irodalom. Fejlődő tanügyi lap. A Békésen megjelenő „Tan ügy“ czimű közlöny alig két évi fennállása után abban a helyzetben van, hogy júliustól kezdve dij talonul, heti melléklapot ád előfizetői számára. É esetben a „Tanügy“ a legterjedelmesebb népokta tásügyi közlönye lesz a magyar közönségnek, mert hetenkint, a napilapok alakjában nyolez oldalon jelenik meg. Specziálitása lesz e közlönynek, hogy olvasóinak a napilapok legérdekesebb czikkeit bemutatja, a forrás megnevezésével s igy a im olvashatnak, a „Tanügy“-bői ___I kik több napilapot nem __________________ jé kozhatják magukat. — A „Tanügy“ közelebbi száma következő czikkeket adta: L A szentlélek ünnepe. 2. A napilapok rólunk. L. F. 3. Lapun jövője, 4. „Minek a tanító, minek az iskola“ stl 5. Tanügyi sajtónk. G. L. 6. A Házi feladatok (Pá lyamű) 7. Ötven évig néptanító. L. H. 8. Magyar tanitók az ezredéves kiállításon. 9. Testületi ügyek 10. Tárcza : Szárított levelek. T. J. 11. Léb. 12. Ve gyesek stb. stb. Megjelenik-ez igen élénken es érdé késén szerkesztett lap minden hó 1- és 15-én, — jövő félévtől kezdve heti mellóklappal. Előfizetési ára egész évre 3 forint. IEZ özgazdaság1. A hessen 1 léyy-nek tavaszi pusztítása immár nyilvánvaló. A mi tol’ fél tünk, teljes mértékben bekövetkezett. A ki őszszel megtámadott búza tábláit most bejárja HIRDETÉSEK. Meghiv.ii. A „Békésvármegyei helyi érdekű vasút rész- enytársaság“ t. részvényesei a folyó évi junius hó 17-én Gyulán d. e. 9 órakor a megyeház termében tartandó rendes közgyűlésre az alapszabályok értelmében ezennel tisztelettel meghivatnak. Napirend: 1- Az igazgatóság jelentése az elmúlt üzleti évről. 2. A felügyelő-bizottság jelentése az igazgatóság által felállított évi számadás és mérleg megvizsgálásáról. 3. Az igazgatóságnak a nyereség felosztást tárgyszó indítványai fölötti határozat és a felmentvény megadása. 4. Az igazgatóság és végrehajtó bizottság dijainak megállapítása. 5. A felügyelő-bizottság megválasztása és dijainak megállapítása. 6. Határozathozatal egy megüresedett igazgatói állás betöltése tárgyában. 7. Hozzájárulás a katonai árúküldeményekből eredő bevételek megosztására nézve létrejött megállapodáshoz. Az alapszabályok 29. §-a értelmében a szavazati jog csak azon esetben gyakorolható, ha a részvényesek részvényeiket a le nem járt szelvényekkel együtt a „Pesti magyar kereskedelmi bank*-nál (Budapest, Dorottya-utoza, vegy Békés vármegye törvényhatósági pénztáránál, Gyulán, vagy „von Erlanger & Söhne“ M/m. frankfurti bankczégnél f. é. junius 9-ig bezárólag letéteményezték. 144 1—1 Az igazgatóság. 7424./1894. ikt. Árlejtést hirdetmény. Az alólirott alispán részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Békés vármegyei törvényhatósági távbeszélő-hálózat kiépítéséhez szükséges téli vágású tölgy, (vagy esetleg cser, nemes gesztenye, ákácz) oszlopok szállításának biztosítása iránt folyó évi junius hó 17-én délelőtti 10 órakor a megyei székház kistermében ajánlati versenytárgyalás tartatik. Ezen 3003 db. 6'/j m- és 4008 db. 8.0 m.-es összesen 7011 db. oszlop szállításából álló vállalat költsége 11718 forint 90 krral irányoztatott elő. A vasúti állomások, hova az oszlopok szállitandók, a következők : KI özség 6'/,m. 8.0 m. Össze* 80Ü 1. Gyula 477 474 951 2. Kétegyháza 131 45 176 3. Csaba 342 712 1054 4. Csórvás — 388 388 5. Kondoros — 500 500 6. Orosháza 171 453 624 7. Tót-Komlós 200 36 236 8. Nagy- Szénás 124 277 401 9. Szarvas 266 274 540! 10. Békés — 344 344 11, Mező-Berény 179 317 496 12. Gyoma 265 51 316 13. Körös-Ladány 266 40 306 Í4. Szeghalom 344 55 399, 15. Vésztő 139 23 162| | 16. Füzes-Gyarmat 99 19 118] JL- Óiul v auuuu kellően bélyegzett és „Ajánlat a Békésvár- megyei törvényhatósági távbeszélő’ oszlopok szállításához a .....................állomá sra“ felirattal ellátott Írásbeli zárt ajánlataikat, melyekhez a számított összegnek 5°/o a mint bánatpénz csatolandó, folyó évi junius hó 17. d. e. 10 óráig alólirt alispánnál nyújtsák be. Az ajánlatok minden vasúti állomásra külön-külön, vagy a teljes szükségletre együttesen is megtehetők. A költségvetés és a szállítási feltételek a vármegyei székháznál minden hétközuap d. e. 9—12, és d. u. 3 —5 óráig megtekinthetők. Gyulán, 1894. május 22. Dr. Fábry Sándor, Békésvármegye alispánja. 140 2—3
