Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-22 / 16. szám
8Óg házához, nyert benyomásai nyomán kijelenti, hogy a felajánlott területet a földmivelési iskola czéljaira az alább elősorolt feltételek teljesítése alatt elfogadhatónak és alkalmasnak tartja. 1. Miután a fóldmivelésügyi minister a területet még legalább 14 kát. holddal bővítendőnek mondotta ki, e czél- ból felkéretik Csaba község képviselő testületé, hogy megvitatás és határozat tárgyává tegye, miszerint mesterséges öntözéssé! kapcsolatos rét czél- jára hajlandó-e átengedni a) az úgynevezett nagy sziket ezt azon kikötéssel, hogy a méneknek biztosított jártatás annak szélén jövőre is feltartandó, h) az úgynevezett lövölde melletti területet (hasonló nagyságba), vagy c) az úgynevezett szarvasi-ut melletti gödrös területet (sertés járó hely) mind há romnál azon kikötéssel, hogy az ártózi kút felesleges és a községi lakosság által nem használt vizét a rét öntözés czéljaira biztosítja, annak oda vezetéséről gondoskodik s a rét öntözéshez szükséges árkocskákat huzatja (a kultur mérnöki adatok alapján). 2. A megszemlélt terület kiaknázott részeit úgy egyengetteti el, esetleg községi közmunkájának s a vármegye által átengedendő természetbeni közmunkának felhasználásával, hogy e területeken 10 ctm. magasságban legyen termő réteg. 3. A felajánlott földterület közepén keresztül vonuló lapá- lyos alsóbb részéről vizvezetés szempontjából a vasúti átjárás alatt egy oly nyílt árkot huzat, a mely a csapadék vizeket az úgynevezett sertés állásra és egyúttal gondoskodik, hogy ezen is a közegészség- ügyet veszélyeztethető vízállás ne létesüljön. 4. A jelen kérdés megoldására vonatkozó földmivelési minister döntés beérkezéséig a tégla égető terület további kiaknázásától a község tartózkodjék. Földmives iskola Orosházán. A napokban Oros házán járt Magyar Kázmór fóldmivelésügyi miniszteri segédfogalmazó s gróf Bethlen miniszter megbízásából megtekintette a községi tanyát, a faiskolát és egyéb földeket is. A kiküldött hivatalnok — úgy hallatszik — azt fogja ajánlani a minisz temek, hogy a polgáriiskolához egy gazdasági tantárgyakat előadó tanárt küldjön ki, — s különös tekintettel a konyhakert-, fa és szőllő mivelés tanítására fektetnek fősül yt. Az ujonczállitás Orosházán következő eredménynyel folyt lé : összeiratott a három korosztályban 868, besorozta!ott a közöshadsereg és a honvédség ujonczjutalékába 257, a póttartalékba 33, visszahelyeztetett 368, fogyverképtelennek találtatott 137 hadköteles. Dr. Urszinyi Gyula mezőborényi egyik községi orvos, eme állásáról lemondott. Az igy megürcsült orvosi állásra pályázatot hirdet a békési járás fő szolgabirája. Meszlónyi Antal kir. alügyész már elfoglalta hivatalos állását és mint ilyen a bűnfenyitő törvényszéknél múlt csütörtökön Pallay Jenő helyettes elnök elnöklete alatt tartott végtárgyaláson tartotta első debut-jét, melynek teljes sikerét konstatáljak. Ezen végtárgyalás arról is omlékezetes marad, hogy négy külömböző bűnügy nyert — noha el&őfokulag — jogerős Ítéletet, amennyiben a törvényszék Ítéletében úgy a vádhatóság, mint vádlottak megnyugodtak. A telefonhálózat készítéséhez, miután az előfizetésre kötelező ajánlatok a vármegyéhez beér keztek, a kereskedelmi miniszter leirata szerint a nagyváradi kir. posta s táviróigazgatóság már május hóban megteszi az előkészületeket. Az egész vármegyében mintegy 100 an, a vármegye székhelyén mintegy 20 an kötelezték magukat a huzal bevezetésére, de a telefon létesítése után az előfizetők száma bizonyára tetemesen emelkedni fog. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Szulimán Ödön csabai kir. járásb'rósági telekkönyvvezetőt alkalmazása helyén a IX. fizetési osztály 3 ik fokozatába telekkönyvvezetőnek, — a pénzügyminiszter Vitán Lajos állami végrehajtót a gyulai pénzügyigazgatósághoz kataszteri, irattárt kezelő irudatis/.t- nek nevezte ki. Kinevezés. Tallián Béla főispán Pályi Leon tin napdijast a vármegyéhez közigazgatási írnoknak nevezte ki. Névváltoztatás. Pilitzer Albert f.-gyarmati lakos, valamint kiskorú Jenő, Margit és Imre nevű gyermekei vezetéknevének Lukácsra kért átváltoztatása a belügyminister által megengedtetett. Az államvasutak vonalain május hó elsején életbelépő nyári menetrend a nagyvárad-szegedi útvonalon semmi egyéb változást nem okoz, minthogy az Orsóvá felől Szegedre d. e. 9 órakor érkező gyorsvonat és a jelenleg Szeged Rókusról d. e. 10 óra 5 perczkor Csabára induló személyvonat között, a szegedi összekötő vasúton át csatlakozás létesit- tetik. Az aradi gyorsvonat mindkét irányban egy részt Szolnok és Budapest, másrészt Arad-Tövis és Predeál között is kiterjesztetik s Predeálor. közvetlenül csatlakozik a román gyorsvonathoz Bukarest fölé, illetve Bukarest felől, minek folytán Budapest és Bukarest között Aradon át mindkét irányban egy új gyorsvonati összeköttetés létesittetik. Jelenleg Aradról reggel 5 óra 18 perczkor Csabára s onnét este 8 óra 45 perczkor Aradra érkező vonatok közlekedése folytatólag Csaba s Szolnok között is kiterjesztetik, a hova d. e. 9 óra 30 perczkor érkezik, az ellenirányban pedig Szolnokról délután 4 óra 24 perczkor indul és Csabára este 7 óra 5 perczkor, Aradra este 8 óra 42 perczkor érkezik. Ezen vonatok forgalomba helyezése foly tán a jelenleg Csaba s Szolnok között köziokedő s Szolnokra d. e. 9 óra 5 perczkor érkező, illetve onnét este 6 Óra 37 perczkor induló vegyesvonat megszűnik. A szarvas-mezőhegyesi vonalon Tót-Komlósról minden kedden és csütörtökön reggel 4 óra 25 perczkor egy új vegyes vonat indiitatik Orosházára, hová ezen vonat reggel 5 óra 15 perczkor érkezik és csatlakozik a Csaba s Szeged-felé induló vonatokhoz. A békés-földvár—békési vonalon mindkét irányban egy-egy új vegyesvonat helyeztetik forgalomba. Ezen új vonat Békésről reggel 6 órakor indul és Békés-Földvárra 6 óra 17 perczkor érkezik és itt csatlakozik Csaba s Szolnok felé, az ellenvonat pe dig Földvárról csatlakozással ugyancsak Csaba s Szolnok felől reggel 7 óra 13 perczkor indul s Békésre 7 óra 30 perczkor érkezik. A csabai róm. kath. lelkószi állásra vonatkozó prezentáczió ügyében éléukon látogatott és fölötte izgatott lefolyású közgyűlése volt Csaba városa képviselő testületének folyó hó 16-ikán. A képviselő testület két táborra oszlott; egyike, mely első sorban ama állásponton volt, hogy a város mindaddig, mig a kegyúri jog és kötelezettségek tekintetében végérvényes határozat nem lesz (mert tudvalevőleg a város határozata felebbezés alatt áll) nem akart a prezentálás jogával élni, mellesleg mondva ugyanezen az állásponton van Schlauch Lőrincz bíboros püspök is, ki a városhoz intézett átiratában a prezentálás jogát Csaba városától megtagadja, a más k tábor, amely Hock János országgyűlési képviselő mellé csatlakozott és a választást nyomban megakarta ejteni. Először tehát a fölött folyt a szavazás, hogy egyátalában éljenek-e a prezentálás jogá val és heves vitatkozás után, mely alatt Beliczey István és dr. Zsilinszky Endre között izgatott szóváltás folyt, 28 szavazattal 20 ellenében elhatározták, bogy a prezentálási joggal élni kívánnak. Sze- berényi Zs. Lajos ev. lelkész azt indítványozta, hogy a jelöltek közé Bedák Mátyás csabai születésű kun- dorogi róm. kath. lelkész is felvétessék és ezt a jelölést támogatták mindazok, akik a prezentálási joggal élni nem óhajtottak, de miután névszerinti szavazást nem kértek, Korosy László jegyző Hock Jánost közfelkiáltással megválasztottnak nyilvánította. Az új plébánost sürgönyileg értesítették a prezentálás eredményéről, ki még az nap táviratilag nyilvánította a megtisztelő bizalomért hálás köszönetét. Hock János megválasztásához képviselő társai is púnkülönbség nélkül gratuláltak és a választás eredménye megye, sőt országszerte is a legjobb benyomást kelti. A békésvármegyei tanító egyesület köréből Népes értekezletet tartott f. hó 15 én Csabán a békésvármegyei tanítótestület igazgató választmánya. Az értekezleten minden létező fiókegyesület képviselve volt s Bánhegyi István kir. tanfelügyelő is részt vett. Az értekezlet lefolyásáról röviden a következőkben referálhatunk: Elnöklő Németh Lajos a gyűlést megnyitván előterjeszti, hogy az Összejövetel tárgya elsősorban a folyó évi nagygyűlés helyének és idejének kijelölése volna, mivel azonban már a választmány múlt gyűlésén szőnyegre került az egyesület újjá alakítása s ezzel kapcsolatban az alapszabályok kérdése: fölhívja az igazgató választmányt, hogy először e kérdésben jusson megáliapo' dásra. Az igazgató-választmány erre egyhangúlag kimondta, hogy az egyesületi összetartás és munkakedv felélesztése, valamint az egész megye területén létező tanítóságnak egy egységes megyei tanítóegyesületbe vonása czéljából, úgy a népnevelés, mint a tanítóság érdekeinek előmozdítása végett szükségesnek látja, hogy a régitől teljesen független uj alapszabály készittesék. Az uj alapszabály főelvi szempontjai legyenek: 1. A fiókegyletek lehető önállósítása s ezeknek egységes megyei testületté tömörítése szövetkezeti alapon. Ezt a szempontot erősen indokolja az a tapasztalat, hogy a fiókegyesületek fejlődését az anya egyletnek kötelezett tagdíj sok helyen megbénitotta Az uj alapszabályok szerint a fiókegyesületek mint önálló testületek lépnek be a megyei egyesületbe, melynek költségeihez csekély összeggel járulnak. Ily értelemben az alapszabály tervezet készítésére Veres Lajos Gyoméról, Donner Lajos Csabáról és Vaday József Békésről kiküldettek. A tervezet véleményezés végett a megyében minden község tanítói karának meg fog küldetni s úgy kerül végleges meg- állapitás végett a nyári nagy gyűlés elé. Az egyesület igazgató-választmányának ezen intézkedése különösen azért figyelemre méltó, mert nemcsak az elszakadt, de az eddig közönyös községeknek is módot kíván nyújtani a csatlakozásra. Több kisebb tárgy elintézése után a nyári nagygyűlés programm- jának végleges megállapítása a jövő (pünkösdi) értekezletre tűzetett. A gyulai nöegylet múlt pénteken tartott választmányi ülésén elhatározta a közeljövőben, valószínűleg pünkösd hétfőn egy népünnepélynek és lehetőleg egyéb mulatságnak is a rendezését, saját — nagyon is igénybe vett — pénztára gyarapítására. A mulatság a „Göndöcs“ kertben terveztetik megtartatni, és programmja legközelebb lesz megállapítva. A Mező Berényben rendezendő gazdasági kiállítás végrehajtó bizottsága április hó 28-án, a kiállítás első napján a „Magyar Király“ szálló nagytermében zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti dij : személyenként 1 frt családjegy 3 frt. Kezdete 8 és fél órakor. A jövedelem a kiállítás költségeire, esetleg egy később meghatározandó jótékony czélra fog szolgálni. Eljegyzés. Békésen özv. Deny Istvánná kedves leányát Arankát eljegyezte folyó hó 15 én Issekucz Antal cs. és kir. főhadnagy. Kis mütárlatot mutat be ma Veres Gusztáv festőművész Gyulánt artózkodása alatt készített mintegy 20 darabra terjedő festményeiből. Ajánljuk a közönség fiD)elmébe s pártfogásába. Lakása a városházzal szemben levő Czinczár féle házban dr. Frankó László ügyvédnél. Az ország több részén volt eső híreket irigységgel olvassuk, mert Gyulán és vidékén, sőt értesülésünk szerint a vármegye más helyén sem volt benne osztályrészünk. A tény ugyan, hogy ma még nincsen feltétlen ok panaszra, mert hiszen a vetések túlnyomó mennyiségben búják és még kiállják a szárazságot, de a legelők és kaszálók sfnylik meg, melyek fejlődése teljesen visszamaradt. Néhány nap óta különben állandóan borús az idő, a légsulymérő is fokozatosan lejebb száll, és lehet, hogy az Ég végre megkönyörül mirajtunk is. Halálozás. A varoBÍ képviselőtestületnek virilis l®gja ifjú Mondák György nagymagyarvárosi föld- míves folyo hó 13-an hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. Temetése vasárnap délután 4 órakor volt nagy részvét mellett. A törekvő fiatal gazda halálát ősz atyján és özvegyén kívül kiskorú gyermekek is fájlalják. Nyugodjék békében 1 "A Kossuth Lajos emlékének megörökítésére alakult országos bizottság“ elnöksége tisztelettel felkéri az összes vidéki gyűjtő—ív tartókat, hogy a mennyiben a gyűjtött összegeket#a pesti hazai első takarékpénztár egyesülethez még be nem szolgál tatták volna, az iveikben jegyzett és még jegyzendő összes adományokat a nyilvános nyugtázás meg- könyitése érdekében valamely ottani helybeli esetleg vidékbeli lapban díjtalanul közzététetni törekedjenek, ennek megtörténte után pedig a gyűjtött összegeket a vonatkozó gyűjtő ívek és lappéldányok kapcsán a pesti hazai első takarékpénztár egyesülethez beküldeni sziveskedjenek. — Budapest, 1894. április hó 18-án. Hazafias üdvözlettel az országos bizottság elnöksége: Gróf Batthyányi Géza, Tolnay Lajos. A ki mindent eladott a Kossuth temetéséért. Orosházáról írják ezt a kis megható történetet: Bálint Mihálynak hívnak itt egy földhöz ragadt fuvarost. Az összes vagyona egy kis rossz taliga, meg egy vedlett szürke ló. Mikor meghallotta a magyar nemzetet ért szomorú veszteséget, elhatá rozla, hogy törik szakad de neki ott kell lennie a temetésen. Miután nem volt az utazásra pénze, erős könyhullatások mellett elhatározta, hogy megválik a szürkétől. A hetivásáron vették meg tőle. Sírva adta át a paxust. Aztán fölment Budapestre. Ott csak úgy messziről nézte a gyászos pompát, de azzal jött vissza, hogy nem sajnálta a szürkét, mert legalább láthatta Kossuth temetését. Mily kellemes volt azonban meglepetése, mikor lakóhelyén szürkéjének ismeretes nyerítése fogadta. A jó oroshá háziak ugyanis visszavásárolták a szegény ember lovát, aki vígan taligázik most, csak akkor szomorodik el, ha azt kérdezik tőle, hogy milyen volt a Kossuth Lajos temetése. Tűzvész Csabán. Zelenyánszki Mihály csabai lakos tanyáján felhalmozott takarmány készlet ki- gyuladt. A tűz támadása idején orkán szerű szél dühöngött, de a tanya egyedül állván, a szomszéd épületek veszélyeztetve nem voltak. A nagyobb mennyiségű takarmány mellett egy 20 méter hosszú istálló égett le, mely vályog falú s nád tetejű volt; a többi épületek a tűzoltóság által megmentettek. A kár 335 frtra rúg. Sem az épület, sem pedig a takarmány biztosítva nem volt. Öngyilkosságok. Vavrek Pál vagyonilag tönkre ment részeges előéletű szarvasi lakos f. hó 10-én falakasztotta magát. Ugyancsak Szarvason Matusi k János ottani 21 éves ifjú öngyilkosságból folyó hó 10-én éjjel a Körös folyóba vetette magát, hulláját másnap kifogták. Az öngyilkosságot állítólag a be- soi oztatástóli félelemből s reménytelen szerelem miatt követte el. Bestiák emberalakban. Rajki György orosházi polgár már régen igen rossz viszonyban élt a feleségével ütötte verte a szegény asszonyt, aki szüleihez volt kénytelen menekülni. Rajki ezért véres bosszút esküdött ellene. Revolvert vásárolt s azzal az elhatározással ment az anyósához, hogy az elszökött asszonyt legyilkolja. Az asszony azonban nem volt otthon. Rajki az anyósával akadt össze a pitvarban, előrántotta revolverét s rálőtt az öreg asszonyra, akinek azonban még volt annyi ereje, hogy menekülni tudott. Rajki a házban egyedül maradt. Odahaza nem volt más, csak egy növendék leány, a felesége húga, Zalai Róza A bestia addig szegezte a reszkető leány szívének a pisztolyt, mig az halálfélelmében elalélt. A gonosztevő akkor a leányt áldozatul ejtette, azután revolverrel kezében megszökött neje keresésére indult s a tehénjászolban meg is találta. A gondviselés azonban megakadályozta véres tettében, Bartha csendőrőrmester ugyanis ott termett és letartóztatta a gonosztevőt. Mágocsról még hajmeresztőbb gaztett hírét vesszük. Itt Molnár Bálint és Radics István ágyhoz kötöttek egy 17 éves gyermekleányt, hogy martalékul ejtsék A leány annyira megijedt, hogy ott hah szörnyet. A gonosztevők beismerték undok tettüket. Postasikkasztás B.-Csabán. A b.-csabai vasúti postahivatalnál Pethö József postakisegitő a pénzutalványok és az érkező pénzküldoményeket elsikkasztotta és a saját czéljaira fordította. A bűnös manipulatiót, Traversz István, postafőnök mihamar kiderítette, s igy csak 250 frtot sikkasztott el Pető. Azonban ez összeget is megtérítette a vasúti postamester A sikkubziót vizsgálati fogságba helyezték. Hűséges cselédek. Erdődi János kocsis annyira szabadon érezte magát gazdája vagyonában, hogy annak a szénás kertben lévő 5 szekér szénájának nagyobb részét Gergely Pál és Tóth József nevű cinkosaival apránként eladogatta, kik az orgazdákkal együtt a bíróságnál feljelentettek. Ladies György kocsisa Kalász Ferencz előzetesen összebeszélt ismért enyves kezű Gergely Pállal és gazdája padlásáról kukoricza morzsolás ürügye alatt 3 zsák búzát elemeitek, melyből egyet Horvát Mari festett arczu leánynak, egyet egy kereskedőnek adtak el, egyet pedig Kalász haza szállított. A jó madarak a bírósághoz feljelentettek. Selyem hamisítvány. Égsnünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hn minit ás rögtön kiderül: Mert mig a valódi i jól festett selyem az elégetésnél rögtön összepődörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván j addig a hamisított selyem, (mely zsíros színű szalonnáé lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállal a festanyagtól telittetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját összenyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. Henneberg G. (cs kir. udvari szállítói selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, postabér- és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svájciba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. 56. 2 _7. Me gérkeztek a legújabb, nöikalapok párisi modell után. Megtekinthetők: Szilárd Ferencznél. 106. 1—1. Törvényszéki csarnok. Sikkasztó postatiszt A kir. törvényszék tegnap tárgyalta Trebitsch Gyula csabai 23 éves korú ideiglenes postatisztnek lapunkban már közölt bűn- pőrét. Vádlott azzal volt vádolva s a végtárgyalás során tagadásával be is bizonyittatott, hogy 399 frt értékű checcet sikkasztott el; sikkasztott továbbá 43 frt 31 krt, mely postautalványon volt feladva, de azt még elfogatása előtt visszatérítette a káros félnek. Mikor lakásán házkutatást tartottak, találtak nála egy idegen czímre szóló felbontott és °gy még felbontatlan magánlevelet is A törvényszék (elnök Nagy József, bírák Balogh Samu s Kun Gergely, jegyző Sebestyén Béla,) Liszy Viktor kir. ügyész és Jantsovits Emil hivatalból kirendelt védő ügyvéd esi nos vád és védbeszédei után vádlottat egy rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntette őb levéltitok megsértése miatti vétség illetve ezek anyagi halmazában bűnösnek mondotta ki s a 92. §. alkalmazásával 2 évi fegy- bázra a 5 évi hivatalvesztésre ítélte. A büntetésbe a vizsgálati fogságban eltöltött 3 hó betudatik. Úgy kir. ügyész, mint vádlott felebbeztek. Csőd. A kir. törvényszék Silberstein Fülöp szarvasi bojegyzett kereskedő ellen csődöt rendelt el. Csődbiztos Pallay Jenő kir. törvényszéki bíró. Tömeggondnok dr. Salacz Oszkár, helyettese dr. Frankó László. Követelések bejelentésének határideje : 1894. julius hó 2. A gyulai kerületi betegeegélyző pénztár a jövő hét folyamán küldi szét I-ső évi közgyülésér széllé meghívóját; a segélypénztár 1893. évi 10 havi működése alatt várakozáson felüli sikert mutat fel. Tagsági mozgalma a statistikai kimutatás szerint a következő volt: a segélypénztár 1893. már- czius 1-én kezdve működését. 1893. deczember 31-ig belépett; 2853 felnőtt, 114 nő, 1672 — 13 éven alóli összesen 4639 tag. Kilépett 1445 felnőtt, 51 nő 395 — 18 éven alóli tag. Maradt az 1894-ik év elején 1404 felnőtt, 63 nő és 1273 — 18 éven alóli, összesen 2740 tag. Meghalt 8, — Ezek után befolyt járulék : 5865 frt 99 kr., hátralék 4092 frt 67 kr, összes járulék 9958 frt 66 kr. A segélypénztár 10 havi működési ideje alatt kifizetett: 695 frt 75 krt táppénzben és gyermekágy- segélyben, 1024 frt 88 krt orvosi és betegellenőri költségben. 888 frt 83 kr. gyógyszer és gyógyászati segédeszközökért, 669 frt 47 krt kórházi ápolási és szállítási költségekért, összesen 3278 frt 93 krt fordított a tagok gyógykezeltetésére és segélyezésére. Volt összesen: 951 munkaképes, 237 keresetképtelen betege. A keresetképtelen betegségi napok száma 3117 tett ki. — A segélypénztár 1893. évi számadásában 600 frtot helyez el tártál ék-tőke gyanánt, s ennek, valamint a hátralékok 10°/o-nak mint veszteségnek számadásba hozatala után is, 2886 frt 69 kr. egyenleget mint tiszta jövedelmet mutat fel. Az eredmény, mely 10 hó alatt állott elő — tudva azt, hogy az intézet minden segítség és 1 kr. előleg nélkül kezdte meg működését — a lehető legkielégitőbb, s reményt nyújt ahhoz, hogy a hozzá fűzött várakozásnak, — hivatásának magaslatán — megfelelni képes lesz. Elismerést érdemel az intézet vezetősége — igazgatósága — mert tény az, hogy csakis tökéletes munkának lehet teljes mértékben kielégítő eredménye. A közgyűlés május bó 14-én d. e. 9 órakor lesz, a pénztár hivatalos helyiségében. Tárgysorozata a következő .* 1. Az igazgatóság évi jelentése, a lefolyt 1893. évről. 2. A zárszámadások beterjesztése, a felügyelő bizottság jelentésével. A mérleg jóváhagyása, a tartaléktőke összegének megállapítása és a felmentvény megadására vonatkozó határozat. 3. Indítványok, (melyek a közgyűlést megelőző 3 nappal előbb Írásban beadattak.) 4. Az alapszabályok némely §§-inak módosítása iránti előterjesztés és határozat. 5. 12 rendes és 3 póttagból álló igazgatóság, 6 tagból álló felügyelő bizottsági 6 reudes és 3 póttagból álló választott bíróság megválasztása
