Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-07 / 40. szám
mennyinek sikerűit. Kádár László szemre való Göndör Sándor, Kardos Páni noha — dicséretére Írva — nem volt az a Finom Rózsi, ki Gonosz Pistában ügyeskedő Néveri Gergely szerint rátér mett volna a hejjehujára, elfogadhatóbban játszott mint énekelt, Exner János nagy ambiczióval adta Feledi Gáspár gazdát, Tóth Teréz mint Boriska, önérzetes deklamáczióval bizonyitotta, mennyire nincsen lámpaláza, mint különben nem volt egyet lm egynek sem; mindnyájan bátran, hangosan jártak keltok, beszéltek a világot jelentő deszkákon. Zombori Gusztáv Feledi Lajosa, Krizsán Mariska Bátki Tercsije, Nemes József Cserebogár Jóskája, Lukács és Steigerwald czigányszerepei, Krupicska Jóska bérese igényelnek még külön méltatást és ha azt is megemlitjük, hogy Váradi János Csapót, Névery Mariska, Domokos J. és Sztampa J. a három módos gazdaasszonyt, Reiniczer a holtrészeg Kónyát, Fábián Mariska GonoBznét, Benő Jakab a Makkhetest játszták az ensemble előnyére; leírtuk csaknem az egész szinlapot, nem hagyva megörökitetlenül azt sem, hogy a szerepeiket egy szó hiba nélkül tudó műkedvelők között Tar Pista töltötte be a súgó ezúttal hálás szerepét. A színpad ügyesen fel volt állítva. Heczler Gyula rendezői figyelme s ügyessége a legapróbb részletre kiterjedt. Közönség — mondanunk sem kell — zsúfolásig megtöltötte a csarnok termét és minden sze replőt bőségesen honorálta tapsokkal és éljenekkel, — előadás után pedig táncz volt virradtig. Az előadást, melynek tiszta jövedelme az Erkel szobor létesítése javára fordittatik, ami fölötte dicséretes dolog és amennyiben szükség volna reá, enyhítő körülményül is szolgálhatna, ugyanolyan szereposztással, mint játszták, ma este megismétlik ugyancsak a pavillonban. A műkedvelők múlt vasárnapi előadásán felül fizettek: gróf Almásy Dénes 5 frt, Csausz Lajos 1 frt, Terényi Lajos 2 frt, Talliún Béla főispán 2 frt, Csernyiczky József 1 frt, Illés József 60 kr, Kohlmann Ferencz 60 kr, Mundruczó Pál 60 kr. Mojszák Gyula 20 kr, Follmann Ferencz 10 kr. — Összesen 16 frt 10 kr. Fogadják a szives felül fizetők a közreműködők hálás köszönetét. A t'szla jövedelemből 40 frt az „Erkel szobor“ alapjára Dr. Fábry Sándor megyei alispán urnák kézbesit- tetett. Eljegyzés Maurer Lajos fiatal iparos a napokban jegyezte el Tapp József vésztői lakos kedves és szép nevelt leányát Imre Mariskát. Gratulálunk. □jegyzések. Szécsei Ferencz csizmadia iparos szép leányát Mariskát eljegyezte Magdics Nándor kereskedő. Ózv. Závodny Jánosné bájos leánya Megyesi Mariska jegyet váltott Sas István Begéd- jegyzővel. Ulmandinger Ferencz fiatal ezukrász iparos eljegyezte Nádházi Ferencz kőmives polgártársunk kedves leányát Rózát. Az ifjú jegyesek fogadják őszinte Bzerencsekivánatunkat. A vénasszonyok nyara hallatlan kaczérságot fejt ki, mióta beköszöntött. Napról-napra nagy bőség; gyakori nyári zivatarok, heves villámlás menydörgéssel, s ami fő jókora esőkkel, amire ki mondhatlanúl nagy szükség volt. Idestova egy esztendeje lesz, amióta nem mondhattuk el, csak most, hogy a föld megázott, most se ugyan túlságosan, do mégis elogendőleg hozzá, hogy mindenütt szántani lehet. A meleg esőnek egyik mérlegelhet- len nagy haszna még, hogy a mezőkön úgy megindult a vegetáczió, akár tavaszszal; a fű gyönyö rüen zöldül, rohamosan nő, és ha hosszú őszünk lenne, ami mellesleg mondva nagyon is kívánatos volna, holyenkint kaszálni is lehetne, a kopai nyári idő alatt csont és bőrig lefogyott jószág minden körülmények között összeszedi magát a már most is pompás legelőkön. Mást beszél Bodóné . . . közmondásra kell önkéntelenül is gondolnuk. hogy a m. kir. opera igazgatóságának az Erkel szobor bizottság megkeresésére küldött válaszát méltányoljuk. A bizottság tudvalevőleg azt kérte, hogy az opera a létesítendő Erkel szobor javára előadást tartson, ezt és semmi mást; az opera vezetője podig válaszában azt Írja, hogy annyira el van a személyzet foglalva számos uj opera betanulásával, hogy még azokon felüli új opera betanuláséra ez idő szerint gondolni sem lehet. A bizottság e furcsa válaszból egyelőre nem akarja még kiolvasni, hogy az opera a kérést megtagadja s ujabbi megkeresésében biztosítja az inten- daturát, hogy egyátalán nem köti magát, amit esze- ágában sem volt kérni, új darab adásához, csak tekintet nélkül a darabra: egy előadást kér az Erkel szobor javára. Halálozás. Mokry Sámuelt a békósmegyei gazdasági egylet volt jeles titkárát pótolhatlauul fájdalmas csapás érte, szeretett neje Mikolay Johanna asszony, kivel 36 esztendeig boldog házasságban élt vasárnap hajnalban hosszas betegség után meghalt. A női erényekben bővelkedő derék hitves és családanya temetése folyó hó 1-én volt Orosházán nagy és igaz részvét mellett. A halálesetről kiadott gyászjelentés következő : Mokry Sámuel mint férj úgy maga, mint gyermekei Juliska, Janka, özv. Faltay Benőné és Samu, valamint számos rokonai nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja a szerető nő, gondos jó anya, és gyengéd rokonnak Mokry Sá- muelné szül. Mikolay Johannának élte 56-ik, boldog házassága 36 ik évében, folyó hó 30-án hajnali S órakor hosszas szenvedés után Gerendáson történt csendes elhunytát. Temetése október hó l-ső napján d, u. 3;- órakor Orosházán, az ág. evang. egyház szertartása szerint Mikolay István ügyvéd házától történt. Nyugodjék békében 1 Öngyilkos ifjú. Bállá József 24 éves kereskedő segéd f. hó 3-ára virradó éjjel 7 mm. forgó pisztolylyal halántékon lőtte magát és azonnal meghalt. Bállá Reisner Ede fűszer üzletében hosszabb időn volt alkalmazva, főnöke bizalmát teljesen megnyerte, de miután más üzletekben is óhajtott tapasztalatokat szerezni, Reisnertől augusztus közepe táján kilépett és a fővárosba utazott, honnan e hó 2-án reggel érkezett meg Gyulára, a „Komló" szállodába ment, szobát váltott s az egész napot szobájában töltötte. Este megvacsorázva, a felszolgáló pinezér előtt azon kijelentést totte, hogy másnap Kolozsvárra fog utazni, de mielőtt elutazna, majd édesanyját magához kéreti, miután mostoha atyjával rossz viszonyban van, s így nem akar a házhoz menni. A pinezér másnap reggel Bállá szobája ajtaján több ízben kopogott, megkérdezendő, hogy elküldjön-e édesanyja után, de választ nem kapott s igy azon hiszemben, hogy még alszik, ott hagyta. Délben ismét kopogott, de választ ekkor sem kapott, erre oda hivta a személyzetet, mellyel az ajtót betörték és Ballát ekkor már halva találták ágyában. A megejtett rendőri vizsgálat szerint Balta az öngyilkosságot éjjel 12 és 1 óra között követte el. Az igyekvő fiatal ember esete fájdalommal töltötte el hozzátartozóit és ismerőseit, mert megnyerő s előzékeny modora által mindenki rokonszenvét kiérdemelte. Tettének oka — mint a szállóban hagyott leveleiből kitűnik — csalódott szerelem. Yolt némi vagyona, mely fölött utolsó soraiban rendezkedett, igy az iparos ifjúsági egyletnek is, melynek sokáig búzgó tagja volt, 50 forintot hagyományozott. Temetése pénteken délután 2 órakor volt szülei házától igen nagy részvét mellett. Nyugodjék békében! A szülők által kibocsátott gyászjelentés a következő: Nádházi István és neje Zsarnóczay Lidia a saját, valamint gyermekeik: Nádházi István, Nádházi Gyula, Nádházi Károly, továbbá: nagynénje Bállá Juliánná, negybátyja Bállá Péter és számos rokonok, valamint jóbarátai nevében fájdalmasan megtört szívvel tudatják a jó gyermek, testvér, unokaöcs, rokon és jóbarátnak Bállá Józsefnek folyó hó 3 án éjjeli 1 órakor életének 25-ik évében váratlanul történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai folyó hó 5 én délu’án 2 órakor az ev. nf rgyház szertartásai szerint a helybeli ev. ref. temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétettek.» Szegény csecsemő! Démi Jánosné gyulavári lakosnő kis leányával lefeküdvén, reggel, a különben teljesen egészséges csecsemőt maga mellett halva találta. A balált a kisded arczára csúszott kendő okozta, mely elzárta tőle a levegőt, úgy hogy szegényke megfulladt. Rejtélyes holttest. A békés Csanádi vasút Hódmezővásárhely határa közelében levő részén folyó hó 1-én a vágányok között egy öltözete ntán vándorlegénynek látszó teljesen ismeretlen egyén hulláját találták. Arczra borulva feküdt a sínek között anélkül hogy hullája össze lett volna roncsolva, ami okvetlenül megtörténik, ha a vonat keresztül ment volna rajta; mindössze arczán voltak némi sérülések megállapíthatók. Dr. Bodoky Zoltán főszolgabíró a hullát, miután azt előzőleg Tót-Kom- lósra szállították be, folbonczollatta, de a bonczolás sem állapította meg. hogy az ismeretlen egyén, akinél személyiségét illetőleg semminemű igazolvány nem találtatott, a vonat áldozata lenne, sőt erős gyanú merült fel, hogy a szerencsétlent halotton helyezték a vágányok közé, egy esetleges gyilkossági bűntény elpalástolása czéljából. A rejtélyes ügyben folyik a vizsgálat, de felderítésére eddig elé legkisebb támpont sincsen. Uj-KigyÓSOn Szabó M. Péter kárára múlt bó 25-én Hl órakor este, valószinüleg gondatlanságból kigyulladt egy 11 öl hosszú törek és kél szalma kazal. A kár 300 frt, biztosítva nem volt. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szorint Orosházán, Tót-Komlóson és Gyomán újabb difteritisz ese tek merültek fel, M.-Berényben a második óvodában ped’g a kanyaró járványszerüleg lépett fel. Irodalom. A közeledő hosszú téli estékre minden jobb- módú család gondoskodik könyvekről vagy folyóiratokról, melyekkel a tél unalmát elűzze. Mioda- kettőt egyesíti az, a ki a Gerő Attila és Cserhalmi H. Irén országosan ismert írók szerkesztésében megjelenő „Külföld“ czimü szépirodalmi lapra előfizet, mert itt nem kap ephemer, csak aktuális ozik- keket, nem ismeretlen nevű Írók tollából eredő ponyvaregényeket, hanem a legelőkelőbb külföldi regény és novellairók és költők nagy áldozatok árán megszerzett müveit. Spielhagen, Ouida, Zola, Daudet, \Ohnet, Gyp. Serao Maliid, Salvatore Farina, Cesare Lambroso, Ossip Schubin, Eschtruth, Suttner, Vrchlcky. Couperus, Holger, Gerhart Drachmann Hauptmann, Juan de Valerastb. legújabb legjobb, regényeit, novel Iáit és verseit sikerült magunkhoz váltani, úgy hogy lapunk minden évfolyama fölér egy klassikus könyv tárat, melyben a modern irodalom legremekebb regényei, több mint száz örökbecsű novella és 150 verses műremeke a világirodalomnak találtatik. Azon kivül egész képcsárnokot nyújt egy egy évfolyam, mert arczképben-hoz 52 külföldi nagy írót, tudóst, művészt, diplomatát stb. Lapunk a részrehajlatlan színi és könyvkritika orgánuma, moly minden érdemes irodalmi műről a legelőkelőbb magyar kritikusok tollából kimeritő jóindulatú oktató bírálatokat hoz. Kereskedőket érdeklő kereskedelmi, ipar és közgazdasági czikkei a legégetőbb kérdéseket tárgyalják e ^ téren.^ Hosszabb, felette érdekes cyklusban fog a nóikérdéssel foglalkozni és szives és részletes felvilágosítással és tanácscsal szolgál minden női előfizetőnek, a ki tudását vagy ügyességét részint kenyérkereset czéljából óhajtja kiművelni vagy érté kesiteni, vagy a ki csupán kedvtelésből kívánja magát kiképezni. Előfizetési ára negyedévre 2 frt 60 kr. Mutatványszámokat küld ingyen a kiadóhivatal Nádor-utcza 15. Felhivás előfizetésre Régen érzett hiányon akarunk segíteni, midőn Lammenais Ferencz Róbert A nepkönyve (Livre du peuple) ez. munkáját magyar nyelvre fordítva közre bocsátjuk. Valóságos kincs ez a szegény népnek s intő és Útmutató azok- nak, a kik a népek sorsát intézik. A népnek, mely a_ különféle szoczialis áramlatoktól ide-oda hányva, vigasztaló és vezér nélkül szükölkedik: e könyv orvosságot nyújt bajaiban, reményt ad csüggedésé- ben, fentartja hitét a kételkedésben, a gyűlölködés ellen szeretetet csepegtet szfvébe. A hatalmasoknak erős leczkét ad önzésük miatt, felsorolja az eszközöket, a melyekkel a nép helyzetén segíteni lehet és kell, s megmutatja a szabadsághoz az utat, mely az egyetemes eniberszerelctben a szabadság, egyenlőség, testvériség magasztos eszméinek megvalósításához vezet. Sem a nép, sem a hatalmasok házából nem szabad e nagybecsű könyvnek hiányoznia. Előfizetési ára 1 korona, a mit legczélszerübb posta utalványnyal, vagy levélbélyegekben megküldeni október 15-ig a kiadóhoz Eisler G. Budapest, VI. kér., Andrássy-ut 31- A ki tiz előfizetőt gyűjt, annak tiszteleletpél- dánynyal szolgálunk. Előfizetők a könyvet bérmentve kapják. lEZözg'SbZid.a.sá.g'. A munkáskérdés. (A békésmegyei gazdasági egylet emlékirata.) (Folytatás.) A mi a lóval való nyomtatást illeti, igaz, hogy a hosszú idő alatt sokat kerestek a vele fog lalkozók. Erre sokan azt mondják, hogy azon idő alatt, me'yet ezen munka mellett eltöltöttek, ha más munkába töltik vala, bizonynyal ott is kereshettek volna annyit; ámde volte ez a más munka? Bizonynyal nem volt, mert az akkori gazdasági rendszer őszszcl a nyomtatáson kivül alig nyújtott egyéb foglalkozást, a hol a munkás kereshetett volna s fájdalom, még ma, évtizedek múltán is, midőn a gazdasági cultura oly nagy léptekkel ha lad előre, alig talál a cséplés bevégezte után munkát és keresetet. Mi azt hiszszük, hogy | gőz cséplőgépek mellett biztosabb keresete van a mun kásnak, akár bizonyos részbányadért, akár napszámban dolgozik, de nem tagadható, hogy annyira felszaporodtak már egyes határokban a cséplőgépek, hogy alig van learatva a gabona, már el is van csépelve s igy nincs meg a kellő fizikai idő és alkalom a koresetre. *) Összegezve tehát a fentebbieket, azon szomorú meggyőződésre jutunk, hogy a mostani aratási és cséplési művelet sok munkást igényel s ép ezért felette rövid ideig és semmi esetre sem nyújthat a munkásnak annyit, hogy évi kenyérszükségletének legalább nagyobb részét megkereshesse. Ezeke: nézetünk szerint figyelemre kell méltatni a gazdaközönségnek 8 tekintetbe kell venni, hogy a jóra- való munkás örömmel dolgoznék méltányos díjért, csak kapna munkát, de ha hat-nyolez hét alatt készen van az egész vidék az aratás és csépléssel s azután a munkútkeresőknek csak egy és pedig kisebb részét tudja foglalkoztatni, s ba csűrébe gyűjtve gazd' uramék a szemes gabonát, a munkát- kereső s dolgozni kész földijének azt adni nem képeB, ugyan mit tegyen az a szegény, munkája után élő ember, aki azt látja, hogy a tél küszöbére — a mely időszakban úgy is kényszerű (leverésre van kárhoztatva — üres zsákkal, üres kamrával lépi? Azt hisszük, hogyha ezen állapotokon gazdáink komolyan gondolkoznak, lehetetlen azon eszmére nem ébreduiök, hogy a munkásosztály érdekében tenni kell valamit; tenni, habár némi anyagi áldozattal is. Más vármegyékben — különösen túl a Tiszán — egészen elütő szokások dívnak az aratás kiadása és vállalása körül, mint nálunk, s ez a helyes. A mi vármegyénkben is igy volt régebben, de az 1868-kt dús szalma és szemtermés alkalmával, mikor is majd két annyi arató párra volt a gazdának szüksége, mint a rendes körülmények között, a viszony teljesen megváltozott. Más vármegyékben az arató már újévkor megköti az aratási szerződést, s ezen időtől kezdve, a gazdaságban előforduló minden pénzes és szakmányos munkát, a szerződött aratók végeznek egészen az aratás beálltáig, s ha ezt és a cséplést bevégezték, azután is egész őszön. Ugyanazon gazdánál kapnak kukoricza és burgonya földet harmadában; ott kapnak kenyérnek valót kölcsön, pénzelőleget ha megszorulnak, s mind ezt „uzsora" nélkül. Igaz, hogy az aratási részhányad nincs oly hullámzásnak alávetve, mint nálunk, mert a termés minőségéhez képest 9—11-én szokták az aratást kiadni b ez, nem is képezi beszéd vagy alku tárgyát, mert a gazda is méltányos és belátó, a munkás pedig bízik az ő rendes kenyéradójának igazságórzetében, s nagy ritkaság, hogy a gazda és arató között viszálkodas támadjon, mert tudja, érzi a munkás, hogy az a birtokos vagy gazda az ő természetes barátja, az ő természetes védője s bajában segítője. Nem tagadhatjuk, hogy ezen mindkét félre nézve előnyös szokástól nem a birtokosok, hanem a munkások tértek el, s hozták be azt a mindkét félre nézve hátrányos — sokszor káros — szokást, hogy osak akkor szerződnek, mikor már a kaszát kell az érett gabonába vágni. A munkások azt hiszik még most is, hogy ez által nyomást gyakorolnak a gazdákra, hogy az utolsó órában kénytelenek lesznek az ő akaratuknak en gedni; pedig nagyon csalódnak, mert a gazda segít magán és segített eddig is az által, hogy más vidékről, sokszor idegen vármegyéből szerződtetett aratókat, nehogy a helybeliek spekulácziója által azok önkényének legyen kiszolgáltatva. S épen ezen idő óta gyakori az eset, hogy a nagyobb birtokosok idegen munkásokat hoznak a helybeli daczolók nyakára. Ez az oka, hogy a gazdák is *) Az államépitészeti hivatal kimutatása szeriut SOI gőzoséplö vau a vármegyében, melyből mintegy 450 működött a folyó évbeu. eltértek azután az addigi jó szokástól, alkusznak, szorítják ők is a munkást tehetségük és az alkalom szerint, mert régi igazság az, hogy a nyomás, ellennyomást szül. Menynyivel nyugodtabban hajthatná le fejét nyugalomra a gazda és munkás egyiránt, ha az év elején biztos lenne egyik arról, hogy van biztos .munkása, a gazdaságában előforduló mezei munkákra; s a másik — a munkás arról, hogy van biztos helye, a hol a maga és családja kenyerét megkeresheti. Pedig ez ismét lehetne igy, csak mindkét részről akarni kellene s azt hiszszük, hogy igy is lesz, mert másként sem a gazda, sem pedig a munkás teljes nyugodtsággal nem tekinthet a jövőbe, VI. Áttérünk ezek után a részes műveletre. Az itt szokásos harmados kukoricza művelésnél a gazda megszántja, — némely helyen el is veti a földet; a vállalkozó munkás feladata azután az ezen vállalatnál előforduló teendők végzése. El kell ismernünk, hogy sok gazda nagyon is visszaélt a helyzettel, tudván, hogy kukoricza alá szánt földjét, bármely terhes feltételek alatt is elvállalják. Nem szükséges mondanunk, hogy mily fontos termény vármegyénk szegényebb munkás népére a kukoricza; oly fontos ez az alföldünkön, mint a felső megyék népére a burgonya, mert ez pótolja nála a kenyeret: hizlalhat vele, s ezáltal az any- nyira nélkülőzhetlen zsiradékhoz, s a különben oly ritkán élvezett húshoz jut. A kukoricza majdnem becsesebb a szegény emberre nézve miut a készpénz, mert ez ha van, azonnal ezer szüksége támad s csakkamar elfogy, mig a kukoriczával tavaszig kihúzza az egész család anélkül, hogy a végszükség beköszöntene. Természetesnek találjuk tehát, hogy a kukoriczaföld keresett és kapós, annál is inkább, mert ezzel is olyanformán vagyunk már, hogy több az eszkimó, mint a fóka. Vagyis nagyobb a kereslet, mint a kínálat, sokan majorságilag művelvén, s csak. a letakaritást adják ki részes munkásoknak. — s igy van, bogy mindenki siet még áldozat mellett is ahhoz hozzá jutni, s azért van, hogy legtöbbször a munkás Hezitál rá egymásra, s ha a gazda eléggé kapzsi kizsákmáuyolni ezen reá nézve felette előnyös helyzetet, gyakran megesik, hogy a munkás csak akkor látja, mikor a kukoricza leta- karitásával készen van, hogy tavasztól őszig úgyszólván ingyen dolgozott a gazdának, vagy a legjobb esetben oly áron vette meg azt a harmadrészt, mint a hogy a piaczon megvehette volna — ha t. i. erre pénze leendett. S ép ez utóbbi körülmény okozza, hogy a munkás kénytelen bármily terhes feltételek mellett is kukoricza alá földet vállalni, mert kukoriczára feltétlen szüksége van, s annyi pénzt krajezáronként- összegyűjteni csak kevésnek sikerül, hogy ebbeli szükségletét a piacz- ról szerozhesse be. Kérdjük a fentebbiek után, hogy lehet e attól a szegény, s épen tavasz nyiltával a legszűkebb körülmények között levő munkástól kívánni, hogy a felvállalt területet akként művelje meg, amint azt úgy a saját, valamint a földtulajdonos érdeke megkívánná? Nem, mert sietnie kell, hogy minél elébb szabadulhasson ettől a — szerinte ingyen munkától s kereshessen valamit, mert azt az időt, a mit a harmados kukoricza földnek megmunkálásánál eltöltött — s mely idő alatt a készet fogyasztotta, csak megfeszített erővel képes pótolni. Igaz, hogy a gazdák is épugy vannak a kukoricza harmadban való művelésével, mint a munkások ; ők is károsnak tartják magukra nézve ezen művelési módot, s ép ez a mindkét oldalról tapasztalható elégedetlenség nagyon is indokolttá tenné, hogy úgy a gazdák, mint a munkások a kukoricza termelése mellett az iparnövények termelését is felvennék vetésforgójukba, mert tagadhatlan, hogy úgy a ezukorrépa, mint a czikoria vagy más hasznos iparnövények termelése hasonlithatlanul több és biztosabb haszonnal jár mint a kükoriczáé. (Folyt kör.) HIRDETÉSEK. Hirdetmény. Gyula város árvaszéke közhirré teszi, hogy a templomok előtt történt többszörös meghirdetés után ma délután 3 órakor Schröder István 8. gyám hivatalos helyiségében tartandó árverésen néh. Gombkötő István és első neje Enyedi Juliánná hagyatékához tartozó összes ingatlanok a legtöbbet Ígérőnek el fognak adatni. Gyulán, 1894. évi október 7. 243 i-i Városi árvaszék. 8793/1894. p. sz. Hirdetmény. A gyulai kir. törvényszék közhirré teszi, hogy a gyulai m. kir. honvédhuszár laktanya kibővítésének czéljaira szükséges, s Gyulaváros belterületén a Pálinkaház-utczában fekvő kisajátított ingatlanok árának megállapítása végett a kártalanítási eljárás megkezdésére tárgyalási határnapul 1894. évi október hó 26-ik napjának délelőtti 9 óráját ezen kir. törv8zék 10. sz. helyiségében kitűzte, a mikorra a kisajátítót, továbbá azon tulajdonosokat, kikkel az árra nézve egyezség nem jött létre 8 az összes többi .telekkönyvi érdekelteket azzul idézi meg, hogy netaláni elmaradásuk a kártalanítás feletti érdemleges határozat hozatalát nem fogja gátol ni. Kir. törvényszék Gyulán, 1894. okt. 5 Novak, Gáthi, eluök. 244 1—3 jegytö-
