Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-20 / 20. szám

1. Az újabban felmerült agrár szocziális moz­galmak miatt szükségesnek látja a bizottság, bogy ezen mozgalom keletkezésének kinyomozása, s álta­lában ennek orvoslására irányuló tanulmányozás alapján teendő véleményes javaslatnak a legköze­lebbi közgyűlésre leendő beterjesztésére egy bizott­ság küldessék ki, mely bizottságba a vármegye al­ispánjának elnöklete alatt Beliczey István, Zlinszky István, Székács István, Haviár Dániel, Terényi Lajos, Veres József, Horváth Károly, Garzó Gyula, Horváth János, dr. Hajnal István, Gondos Mihály, Prág Lajos, Kliment Szirotak János, Morvay Mihály, dr, Zsilinszky Endre és Szalag József bizottsági tagok lettek beválasztva. 2. Kossuth Lajos nagy hazánkfia érdemeit és emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni határozza és létesítendő szobrára >r)Q0 forintot szavaz meg* *3. Jancsovics Pál elhunyt alispán sírkövének felállítására 360 forint szavaztatik meg. 4. Az orosházi járásban, tekintettel annak nagy kiterjedésére, még egy szolgabirói állás szervezése iránt a belügyminiszter feliratilag felkéretni hatá- roztatik, bogy e czélra a vármegye állami évi do- tácziójának 1000 forinttal leendő felemelése iránt, a törvényhozó testületnél kieszközölni kegyeskedjék A vármegye közigazgatási bizottságának az 1893. év II. feléről szóló jelentése, mint a mely idősza­konként lapunkban közölve lett, felolvasásának mel főzésével tudomásul vétetik: A vármegyei árvaszék jelentése tárgyaltatván, tekintettel arra, hogy a hivatali személyzet szapo ritását és hivatalos helyiségének kibővítését jelz: szükségesnek, miután mindezekről a bizottság ez­úttal kellőképen tájékozva nincs, felhivatik a vár- megye árvaszékének elnöke, hogy a közigazgatási bizottsághoz tegyen ez irányban egy tüzetes és ki­merítő jelentést, melyrb hozandó kb. határozat alap­ján fog csak a törvényhatósági bizottság ez ügyben intézkedni. A vármegyei számonkérö széknek a tisztviselők tevékenységéről szóló évnegyedes jelentése örven­detes tudomásul vétetett. Következett ezek után a Jancsovics Pál alispán elhunyta folytán megüresedett alispáni szék válasz­tás utjáni betöltése s az ennek betöltése után eset leg még üresedésbe jövendő más állások betöltése czéljából kijelelő bizottság alakítása, mely követke­zőleg alakult meg: a közgyűlés által beválasztattak: dr. Hajnal István, Ladies György és Garzó Gyula, elnöklő főispán áltul pedig kineveztettek: Beliczey István, Kovák Kamii és Almásy Dénes gróf bízott sági tagok, mely ekként megalakult kijelelő bizott­ság a főispán elnöklete alatt annak lakosztályában délután 3 órakor tanácskozott a beérkezett pályá­zati kérvények felett. A tárgysorozattól elterőleg, tekintettel az ügy nagy fontosságára, soron kívül vétetett elő a megye területén átvonuló állami transverzális műút kiépí­tésének ügye, a mely ügy volt képes egyedül na­gyobb és hosszasabb vitát kelteni, melynek tárgya­lása során felszóllaltak: Keller Imre, Beliczey István, dr. Hajnal István, Lendvai Mátyás, Haviár Lajos, Horváth János, Sztraka György, Ladies György, Krcsmarik János bizottsági tagok, végeredményében I hosszas vitának az állandó választmányi javaslat lett határozattá emelve, mely szerint a miniszter feliratilag és küldöttség utján is felkéretni határoz- tatik, miszerint ezen út irányát Aradmegye felé az eredeti terv szerint tehát Zerind felé kiépítését ál pitaná meg, mely bizottságba az alispán elnöklete alatt: Beliczey István. Almásy Dénes gróf, Terényi Lajos, Dutkay Béla, Keller Imre, dr. Hajnal István, Dobay János, Winkler LajoB, Léderer Lajos, dr. Márki János, Kohlmann Ferencz, Szénáéi József, Rosenthal Ignácz, dr. Polner Ödön, dr. Polner Ala­dár, dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Vidovszki Já­nos, dr. Zsilinszky Endre, Kocziszky Mihály, Konkoly' Jenő, Morvay Mihály, dr. Tőrök Gábor, Végh Mihály, M. Braun József, Kollár János és Horváth János bizottsági tagok lettek beválasztva, mely bizottság az állandó választmányi javaslatban nyert megbíza­táson kivül még az iránt is fog szóbeli kérelmet előterjeszteni a miniszter előtt, a Békés és Mező berény községek kérelme folytán, bogy ha még le­hetséges ezen állami műút irányát akként változ­tatná meg, hogy Szarvastól kiindulva Endrőd, Gyoma, M.-Berény, Békés, Gyulán át lenne kiépitve. Ezen állami transverBÚlis útnak hozzájárulási költségeit Békésvármegye a Magyar-jelzálog hitei­két óra elég, hogy bizalommal kitárják szívüket, a hozzájuk hasonló előtt. Nálunk is rohamosan ment a megismerke­dés, egy fordulónál Jenő kissé elmaradt s én meg­mertem kérdezni Rózsit: — Ez a vőlegényed ? — Bohó- te, hisz’ ez csak a pubi, az én gyermekkori játszótársam, együtt nőttünk fel s úgy nézzük egymást mintha testvérek volnánk. A mamák elszólitották tőlünk a „pubit" s mi egyedül maradtunk, Rózsi kiöntötte boldog­ságtól túláradó szívét: — Még nem vagyok menyasszony, de biz­tosan az leszek karácsonykor. Akkor kér meg Dezső papától. így ígérte s amit ö megígér, az szent. Oh milyen férfi ö .... ha ismernéd . . J § beszélt hosszan, elragadtatással, lerajzolta úgy a hogy csak egy szerelemtől áthatott lány kép­zelete rajzolhatja ideálját. — Talán nem is épen ilyen, de én ilyennek látom, ilyennek tartom öt, mert nagyon szeretem. De erre elpirult és szégyenlősen rejtette arczát kebelemre s igy nem láthatta, hogy az én arczom meg sápadt. Úgy éreztem magam, mint a kit megraboltak. Hiszen 6 az, ez az én kép­zeletem ideálja, őt irta le Rózsi, ez az, akit küz­delmek árán, de el hell érnem. Pár pillanat múlva mosolyogtam bobó kép­zelődésemen, Hiszen az én eszményem is el fog jönni. Érzem, tudom, és várom. .(Vége következik,) banktól 50 évi törlesztéssel felvett 996,500 forint kölcsönből fedezi, melynek törlesztése a vármegyei útadó alapot terhelni nem fogja, amennyiben az az állami pénztárból fog időközönként fedeztetni. A dohány beváltásnál működő bizottság más­ként való szervezése ügyében utasittatik a várme gye alispánja, hogy közel jövőben élotbe léptetendő vármegyei közgazdasági bizottság elé terjessze ez ügyet, s annak javaslata alapján fog majd a tör­vényhatósági bizottság érdemlegesen határozni. A munkás mozgalmak alkalmából Gsorvás köz­ségében a katonaság kirendelése folytán felmerült s még fedezetlen költségek, a vármegye katonai be- szállásolási alapjából lettek kiutalványozva. Jancsovics Pál a vármegye elhunyt alispánja arczképének beszerzésével Oláh György, Jantsovits Emil, Terényi Lajos és Dr. Zsilinszky Endre bizott­sági tagok bízattak meg. A Szarvas és Szent-András községek közötti Hármas-körösi holt meder élővízzel való ellátása tár­gyában leérkezett földmivelésügyi miniszteri rende­let tudomásul vétetik ugyan, de miután ez ügyet a bizottság ez által még teljesen megoldottnak nem találja, felkéri a közigazgatási bizottságot, hogy az ottani zsilip szabályszerű kezelésére nézve felügyel­hessen. Szabolcsvármegye közönségének átiratára, mely mellett a folyó évben Budapesten megtartott katho- likus nagy gyülésnak határozatai ellen, az ország­gyűlés képviselőházához intézett feliratát támogatás végett megküldi, amennyiben Békésvármegye közön­sége mindenkor a liberális eszmék őre és terjesz­tője volt, ezen feliratot bason szellemű felirattal támogatni elhatározza. Amennyiben Kossuth Lajos elhunyt nagy ha­zánkfia szobrára a vármegye közönsége már 500 forintot megszavazott, volt turini lakházának meg­vétele ügyében érkezett Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei átirat tudomásul vétetett. Második nap. (Május 17.) Az első napnál sokkal tekintélyesebb számban megjelent bizottsági tagok s a díszmagyar ruhában érkezett elnöklő főispán, kölcsönös és szívélyes üd­vözlése után az előző napon hozott határozatok let­tek elsősorban hitelesítve, ezután következtek a választások. A választási actus alatt a vármegyei székház karzatát díszes hölgy közönség töltötte be. Első sorban jött az alispán választás, melyre az elnöki kijelentés szerint egyedül Dr. Fábry Sán­dor főjegyző pályázott, a ki egyhangúlag nagy lel­kesedéssel lett megválasztva; ki is a közgyűlésben megjelenésre Beliczey István, Almássy Dénes gróf és Ladies György bizottsági tagok által lett meg- hiva, folytonos éljenzések közt jön az alispáni szék­hez, és Tallián Béla elnöklő fő'spán a következő beszéddel üdvözli és iktatja be az alispáni állásba: Örömmel tudatom tekintetes uraságoddal, hogy Békésvármegye törvényhatósága egyaka- rattal a vármegye alispánjává választotta meg, és örömömet fokozza azon tudat, hogy a tekin­tetes vármegyei közönség akaratának eme egy­hangú megnyilatkozása találkozik az én néze­temmel. Míg egyrészt a közöttünk lévő kölcsönös egyetértés biztos zálogául szolgál a helyes választásnak, addig másrészt következménye en­nek csak az egyértelmű és egyöntetű hazánk és vármegyénk javára irányított ernyedetlen mun­kálkodás lehet. Midőn tekintetes alispán urnák a vármegye pecsétjét és pénztárának kulcsát mint az alispáni szék látható jelvényeit átadom, teszem ezt azon biztos tudatban, hogy az elsőnek fényét és tisz- taságát nemcsak fenntartani, hanem azt fokozni fogja, egyben pedig az utóbbival úgy fog sáfár­kodni, hogy a vármegye közönségének elismeré­sére és hálájára számíthat. Üdvözlöm tekintetes alispán urat Békés­varmegye alispáni székében mint a vármegye kormányzatában munkatársamat, a vármegye kö­zönségének szerencsét kívánván választásához — tekintetes Uraságodnak kitartást, erőt és egész­séget kívánok nemes uj hivatalában. Mielőtt az alispáni széket elfoglalja, felhí­vom alispán urat, hogy a törvényes- esküt tegye le. H megválasztott uj alispán a hivatalos esküt a közgyűlés szine előtt nyomban leteszi s a várme­gye pecsétjét s a vármegyei pénztár kulcsát magá­hoz veszi, mire dr. Fábry Sándor a következő nagy hatást keltő s nagy szónoki hévvel elmondott be­széddel köszöni meg az őt ért nagykitüntetést: Méltóságos Főispán úr; Tekintetes vármegyei közönség! Mély köszönettel s az igaz hála érzetével fogadom azon megtisztelő bizalmat, melylyel en­gem a tekintetes törvényhatósági bizottság ki­tüntetni kegyeskedett. (Éljenzés.) Egy évtizede múlt, hogy Bekésvármegye szolgálatába léptem azon komoly elhatározással, hogy szerény tehetségeimet teljesen a közügynek és szülömegyém érdekei előmozdításának szen­telem, s e tiz év alatt ismételten és ismételten valék szerencsés tapasztalni a törvényhatósági bizottság jóindulatát, melylyel á közigazgatási hivatalok fokozatain át, ma a díszes alispáni állásra emelt fel s tág teret nyitott ez által ha­zámnak és megyémnek javára szolgálni. Bár nem hiányzott bennem az akarat s a buzgalom e tiz év alatt kötelességeimnek híven megfelelni, mégis, tudatában szerény munkálko­dásom szerény eredményeinek, nem eddigi tevé­kenységem jutalmának tekintem a mai nap irá­nyomban nyilvánult felette nagyrabecsült bi­zalmat, — mely szolgálatomat értékén messze túl jutalmaza, — de tekintem azt jövendő mun­kálkodásom zálogául, melyet fokozott igyekezet­tel, szorgalommal s feladataimnak lelkiismeretes betöltésével keilend megváltanom. Ez lesz törekvésem, tekintetes közgyűlés, s ha ezen törekvésemet siker koronázza, s a megye közönségének elismerése, azt fogom mun­kálkodásom legszebb jutalmáéi tekinteni. (Él­jenzés.) És biztat a remény, hogy e törekvéseimnek megfelelni képes leszek. S reményemnek alap­ját, — a munka hatályába vetett hiten kivül — az képezi, hogy feladataim teljesítésében a tör­vényhatósági bizottság jövendőben is kegyes leend támogatni, hogy a törvényhatóság üdvös alkotásai által megjelölve látom azon helyes irányt, melyet követnem kell s melyen haladni elődöm, — kiről kegyelettel megemlékezni szi­vem érzete késztet, mesteri oktatóm volt. A kijelölt irányt követve, a helyeset ke­resve, igyekszem majd megyém javát előmozdí­tani, s a törvény által előirt kötelességeimet teljesíteni. (Éljenzés.) Feladataim teljesítésében igyekezni fogok a közigazgatást végczéljának megfelelőleg lehe­tőleg érvényre emelni, mely végczél nézetem szerint az emberi fejlődés feltételeinek biztosí­tása s a közjó előmozdítása. Előmozdítani a közegészség ügyét (helyes!) — e legfőbb javunkat — a közegészségügyi ba­jok és hiányok gyökeres orvoslása által; elő­mozdítani a személyi, vagyoni biztosságot, külö­nös súlyt helyezvén az agrár-socialismus orvos­lására, s a közvagyonosodást, a fejlődését gátló akadályok elhárítása, s a fejlődésének a rendel­kezésre álló eszközökkel való segítése által. Törekvésem lesz tovább fejleszteni a nép­nevelést, s e téren a magyar állameszmét erősí­teni (Élénk éljenzés.) az állam nyelvének mi­nél szélesebb körben való meghonosítása által: megyei háztartásunk megingatott egyensúlyát lehetőleg helyreállítani, s községi és megyei közigazgatásunkat áltálában minden téren ja­vítani. E törekvéseimben kötelességemül fogom ismerni a törvénynek mindenkivel szemben egy­aránt érvényt szerezni, (éljenzés), jogosulatlan érdekek előtt soha sem hajlok meg, (éljenzés.) és sem egyének, sem testületek az igazság esz­méjétől — melyet önmagáért szolgálok — s füg­getlenségemtől, melyet — büszkén mondom — érintetlenül hozok az alispáni székbe, el nem tántorítanak. Üldözni fogom a corruptiót, s an­nak még csak árnyalatát sem fogom megtűrni soha! (Éljenzés.) > Azonban törekvéseim teljes sikerében — ismételten jelentem ki, — csak úgy bizhatom, ha azok megoldásánál a törvényhatósági bizott­ság támogatásával találkozom. — Felette nagy szükségem van erre, mert hisz — mindenki tudja — szerény tehetségem mellett nem hozok családi hatalmat, nem összeköttetést, sem va­gyont, — a sikerek ez eszközeit — az alispáni székbe, (lelkes éljenzés), de hozom szivemet, mely megyém javáért fennen dobog s a mun­kára mindenkor kész két karomat. (Éljenzés.) És most, midőn átveszem a megye pecsét­jét, hogy becsülettel őrizzem meg azt, még egy­szer mély hálaérzeltel köszönöm meg nagybecsű bizalmukat; — s egyszersmind köszönetemet fe­jezem ki 6 méltósága, a főispán úr irányában, (éljenzés), azon szívélyes üdvözletért, melylyel engem az alispáni állásba beigtatni kegyeske­dett, s mely újabb tanúbizonysága az ő, általá­ban ismert jó szivének s nemes érzületének. Méltóságos uram! Eddig Méltóságod jobb­ján foglaltam helyet az alkotmányosság e ter­mében, mintegy átvéve kezeiből a határozatokat végrehajtás végett, most, midőn új állásom fp'lj® tán baljára kerülök s szívéhez jutok közelebb, változik a helyzet;’ de erősödik a viszony. — Méltóságod az államhatalom, az állami felügyelet és ellenőrzés mandatáriusa, én pedig, miután a vármegye pecsétjét átvettem, őrévé lettem az ime vezetésemre bízott törvényhatóság jogainak; s a pecsét symbolicus átvétele által kötelessé­gemmé vált a vármegye jogait megvédeni min­denkivel szemben, (lelkes éljenzés), megvédeni a szükséghez képest a főispánnal szemben is. (Vi­haros éljenzés, taps.) De ily szükség, tudom nem fog beállani Méltóságoddal szemben, mert Mél­tóságod egyéniségét ismerve tudom, hogy műkö­désűnk mindenkor parallel egy czél felé lesz irányozva, s azt egy eszme fogja vezérelni, mely bennünket egyesit, és ez a haza és vármegyénk javának előmozdítása! Isten áldása a hazán és a vármegyén! (Meg­újuló lelkes éljenzés és taps.) r A vármegyei főjegyzői állásra az egyedül pá­lyázó Dr. Bartóky József egyhangúlag lett megvá­lasztva, ki is a hivatalos esküt nyomban létévé a következő nem kisebb hatást keltett gyönyörű be­szédet mondja: Méltóságos Főispán ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Telkem mélyéig meghatottan állok itt a tekintetes közgyűlés szine előtt s csak a meg- indultság tördelt hangján tudom megköszönni a tek. törv. bizottság kedves jóindulatát. Ha elgondolom, kik voltak e vármegye fő­jegyzői; azok, kiknek ékes tollát s fényes te­hetségét ma is büszkélkedve emliti a közönség, — aggódó lelkem gondja egyre nő, mert az én szavam, toliam, tehetségem egyaránt gyönge 1 erőtelen. Most is, mikor avatatlan kézzel átveszem a hivatottak örökét, csak az a gondolat bátorít, hogy fogyatékos tehetségem beösmert hiányait a kötelességérzet s a munka szeretete talán pó­tolni fogja. (Éljenzés.) Hű és igaz tisztviselője leszek e vármegyé­nek. Munkaköröm, — mindenkor a vármegye egészének jóvoltát tartva szem előtt, — betöl­tőm lelkiismeretesen, pontosan s ha ez ?n körben tehetségem nem is ragyogand, mint a csillag, olyan lesz mint a lámpafény, mely a későig fenn munkálkodónak ad biztató világot. (Éljenzés.) Hü és igaz tisztviselője leszek a vármegyé­nek, azt tartva mindég, hogy a közönség bizo­dalma a legnagyobb kincs, mit férfi e földön megszerezhet I mit megtartani a férfibecsület kötelessége lehet 1 (Éljenzés.) Szivem hála érzete mellett e gondolattal veszem át uj tisztemet s e gondolat fogja vezetni mindig munkálkodásom, mellyel a vármegye kö­zönségének jóindulatát meghálálni s kiérdemelni erős akarattal akarom. (Taps, éljenzés.) Végezetre a fenti választás folytán megürese­dett orosházi főszolgabírói állásra az egyedül pá­lyázó Dr. Bodoky Zoltán egyhangúlag lett megvá­lasztva, ki szintén azonnal letevőn a hivatalos esküt, röviden kijelenti, hogy az előlegezett bizalomért ezúttal köszönetét szavakkal fejezi ki, háláját pedig a jövőben tettei által fogja leróni. Ezzel a választások véget értek, s elnöklő fő­ispán kifejezést adott a feletti örömének és megelé­gedésének, hogy a bizottság a közügyéit jól felfo­gott érdekében, oly helyesen ejtette meg a vá­lasztást. Ozv. Jancsovics J?álné szül. b. Vasmer Ida öz­vegyi segély pénzét a közgyűlés 700 forintról 1200 frtra emelte fel. Kovács Mihály szeghalmi nyugdíja­zott főszolgabíró részére ez évben 290 frtot, Eördögh Lajos orosházi nyugdíjazott főszolgabíró részére pe­dig 297 frt 50 kr. kegydijat szavazott meg a kö­zönség, az ez évben közigazgatási czélokra kivetett 1% vármegyei pótadóból, amennyiben nyugdíj já­rulékaik felemelése iránti kérelmük, a szabályren­delet értelmében nem teljesíthető, hosszas szolgá­lataik alatt kifejtett munkásságuk elismerése jeléül. Mindezeken kivül a rendes tárgysorozatban 89, a póttárgysorozatban 52 darab ügy még a má­sodik nap folyamán délutáni 6 órára letárgyalva lett, amennyiben azok mindegyikénél, felszóllalás vagy vita nélkül, az állandó választmányi vélemé­nyek lettek határozattá emelve. A kérelmek kevés kivétellel kedvező elintézést nyertek, vármegyei és községi pénztári több rendbeli számadások jóváha­gyattak. Harmadnap délután 3 órakor hitelesítési közgyűlés tartatott. Bankett a „Magyar király “-ban. Az alispán választó közgyűlés napján, csü­törtökön délután i órakor a „Magyar király* szál­loda ponyvával födött kerthelyiségében társas lakoma volt, mely minden tekintetben igen jól sikerült. Négy hosszú asztal volt felteritve s az utolsó terítékig szorongásig elfoglalva, sőt ezeken ki­vül még ötödik asztalnál is kellett rögtönözve szervírozni, hogy a banketten résztvevőknek hely szorittassék. A lakomán résztvettek: Tallián Béla főis­pán, a megválasztott tisztviselők dr. Fábry Sán­dor alispán, dr. Bartóky József főjegyző, dr. Bo­doky Zoltán főszolgabiró, Beliczey István nyug. főispán, Fürdők István honvédezredes és a hon­védtisztikar számos tagja, Szabó János ref. espe­res, a megyei ■ lelkészi kar több tagja, Novák Kamill törvényszéki elnök, Csák György kir. pénzügyigazgató, a vármegyei tisztikar csaknem teljes számban, törvényszéki birák, több pénzügyi tisztviselő^ számos megyebizottsági tag és köz­ségi elöljárók, összesen mintegy iőo—170 egyén. A bankettre jövő Tallián Béla főispánt, dr. Fábry Sándor alispánt és megválasztott két tiszt­viselő társát riadó éljenzéssel és a zenekar Rá­kóczi lelkesítő hangjaival fogadta, az asztalok pár pillanat alatt benépesedtek és V42 órakor kezdetét vette a lakoma, melyről, tekintettel ama körülményre, hogy rögtönözve rendeztetett és Heródek István vendéglős mondhatni csak az utolsó órában készülhetett el rá, úgy az ételek minőségét és mennyiségét, valamint a felszolgá­lást illetőleg csakis a legnagyobb elismerés és dicséret hangján emlékezhetünk meg. A második fogásnál felemelkedett Tallián Béla főispán és ama tételből indulva ki, hogy ősi szép szokása a magyar embernek, hogy ami­dőn lakomára gyűl egybe, első jó kívánsága a királyra szól, ő felsége első Ferencz József dicső­ségesen uralkodó magyar királyra üríti poharát, aki legutóbbi királyi tényével is, hogy az egy­házpolitikai javaslat újólag a törvényhozás elé terjesztessék, alkotmányos érzületének és az or­szág szabadelvű irányban való fejlődésének fé­nyes tanujelét adta. A felköszöntőt a közönség állva hallgatta végig és lelkesen megéljenezte. Dr. Bartóky József főjegyző dr. Fábry Sán­dor alispánra emeli a poharát. Tisztelt uraim 1 Békésvármegye közönsége — úgymond — e mai napon dr. Fábry Sándor kezébe tette le az igazgatás vezető hatalmát, kezébe adta a vár­megye vagyonát s mi ennél drágább, becsületét s az uj alispán jóindulatára bízta minden tradi- czióját, vágyát, panaszát, reményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom