Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-13 / 19. szám
hozzája jöjjön, miután fia tanulmányútra indult | távollétében ö nélküle vigasztalan maradna. „Talán engem akar elkerülni?“ gondolá magában Bianca s fájdalmas csalódás járta át szívét. De azért örömmel engedett a hívásnak s ujjongva csomagoló be csekély holmiját. Örömtől áradozó kebellel omlott az öregnö karjai közzé, ki erősen karjaiba zára a könyezö leányt s szeretetteljesen vígasztala, miután kiol- vasá halvány arczából gondjait s fájdalmait. Derült, békés napok következtek ezután s Bianca mint egy szép virágszál szépségben s erőben növekedett a jószívű nő gondos kezei alatt. Kevés napok voltak még a válás előtt s A már is aggódva gondolt a napra, mely ismét visszavezeti a bizonytalan jövőbe. Lassan és gondtelt fővel haladt egy nap alkonyán a lombos kert árnyékos utain, midőn egyszerre erőteljes férfilépteket hall. „Isten hozta, Bianca“ hangzott füléhez a szívélyes és örömteljes köszöntés............De a meglepetés nagyon is váratlan volt, sápadtan s reszketve nézett Bianca Xavér súgár alakjára ! ha ez karjaival gyorsan föl nem tartja, összeró gyík. Mint egy tört liliom nyugodott az erős férfikarok között s csendesen zokogott. „Bianca megijesztettelek?’ susogá halkan s czirogatva voná el a sűrű. hajfürtöket homlokáról. „Bocsáss meg, bocsáss meg“ dadogá alig hallhatóan s pirulva és bizalommal teljesen ereszté fejét vállára. Szavak helyett egy csókkal zárá be a remegő ajkakat. Azután akadozva s mind nagyobb zavarral meséié szomorú sorsát. Xavér szorosabban tartá a kis kezeket, melyek az ő kezében nyugodtak s mélyen szemébe tekintve mondá: „Bianca, én hú maradtam emlékedhez, szívem mindig érted dobogott; elfogadod-e védelmem az egész életre ? Felelet helyett két remegő kar fonódott nyaka köré ............ Sc ipió. I aIsitására. És tartunk tőle, hogy ha a legna- el-Igyobb erólyt nem fejtjük ki, Aradvármegye int képes lesz igaztalan ügyét a mi igazságunk ga ellenében saját községei jól felfogott érdeke §r- ellenére is diadalra juttatni. >z- ------------f<H ülispáni jelentés set; .... a közigazgatási bizottság május havi ülésen. az Móltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! mi A vármegye 1894. évi április havi közállapotáról rendszerinti jelentésem az 1876. VI. t.-cz 15. |§-a értelmében a következőkben terjesztem elő; e" 1. Közegészségügy. A közegészségügy állapota — az előző hona- pokhoz viszonyítva — javult, bár kielégítőnek nem 3n mondható. A roncsoló toroklob Orosházán, Béké- a sen, Csabán s M.-Berényben elvesztette ugyan jár- ,]j|ványos jellegét, azonban úgy e községekben mint [Szarvason, Endrődön, Tót-Komloson, Dobozon, a Szeghalmon, K.-Ladányban, F.-Gyarmaton és Vész- 8_ tőn szórványosan előfordult s K.-Tarcsán még zt egyre járványos jelleggel uralkodott. A roncsoló ;t toroklob terjedésének megakadályozása czéljából a a_ megfelelő óvintézkedések mindenütt pontosan megtétettek s nem a közegészségügyi szolgálatot tel- l. Ijesitő tisztviselők buzgalmán múlt, hogy ezen, évek 21 óta uralkodó betegséggel szemben, az óvintézkedó- )- sek máig sem érték el a kívánt sikert, a Szt.-András községben a fültőmirigylob, Csor- j. vason a kanyaró lépett fel járványosán. Az óvintéz- [_ kedések e helyeken is megtétettek. A köztisztaság fenntartására az elmúlt hóban 'Mis kellő gond fordittatott. Az eladásra szánt élelmi- czikkek s italok rendszerint megvizsgáltattak. Ó A hasznos háziállatok egészségügye általában _[kedvező volt. Bánfalván 2 esetben a rühkór, Endrődön, Békésen és Gyulán 1—1 esetben a veszett- |ség, Csabán Hursán Pál lovain, Vésztőn az állami 1 méneken a hólyagos kiütés betegség konstatáltatott ' • ugyan, de a foganatosított óvintézkedések a beteg- - ség továbbterjedését meggátolták. I| 11. Közbiztonság. 1 i A személybiztonság — egy-két kisebb jelen- [ :|tőségig verekedést leszámítva — kifogástalan volt. s A vagyonbiztonság a következő CBetokben tá- ! madtatott meg: | Szeghaliron Hegyesi Sándortól Túri Bálint | egy, 70 frt értékű lovat lopott el. Túri, — mielőtt a csendőrség letartóztathatta volna, — öngyilkossá lett. 2 Csabán Pethö József vasúti állomási posta- ® [tiszt 270 frtot sikkasztott. A tettes a kir. járás g bíróságnak átadatott. é Orosházán Jankó Ferencz, Puszta-Földváron | Demeter Károly, Gyulán Ladies György és Dr. Berkes Sándor kárára történtek kisebb lopási esetek. A tettesek nyomozása folyamatban van. * Baleset Békésen történt, hol a múlt hó 20-án v Balog Mihályné kocsijából, melylyel megbokrosodott k lovai elragadták, kiugrott s a szenvedett sérülések a [következtében szörnyet halt. „ Öngyilkosság a már említett eseten kívül 8 j esetben köveitetett el: Dr. itáinfi Zsigmond fővárosi tanár s iró, a vármegye szép tehetségű fia, — az elismerés rémé- 8 nyét, a rokonok szeretetét feledve, — önkezével 1 oltotta ki fiatal, bánatos életét. r Orosházán Szokolay Pál földműves, Gyula- _ Váriban Megyeri Antal földműves, Békésen Minya 8 Juliánná 17 éves cselédleány s Váczi Benjamin 75 éves földműves felakasztással vetettek véget éle- |j tűknek; Gyulán Forrai István honvéd közhuszár, S M.-Berényben Petz Sándor agyonlőtték magukat. n | Harmati Istvánná 21 éves békési lakos mérget ivott, jj Az elmúlt hóban kilencz tűzeset fordult elő Öcsödön: B. Tóth Mihály, Csákón: Geiszt Gáspár majorjában, T.-Komlóson : Huszarik Mátyás és Varga Pálné, Csabán: Zsilák Pál, Békésen: B. Szabó Gábor kárára volt kevésbé jelentékenyebb tüzeset. — N.-Szénáson : Benkovics János lakóháza, T.-Komlóson Lopusni Mátyás gőzmalma égett le, szeghalmi határhoz tartozó töviskesi pusztán Basch Lipót nagybérlő gazdasági gőzmalma égett le, mely alkalommal a gazdasági cselédek ingóságaiban is nagyobb kár esett. 111. Közlekedés, árvédelem, Az útak a kedvező időjárás mellett járhatók voltak. A hidak jó karban, a védtöltések védképes állapotban voltak, A szarvasi holt meder fahidjá nak sürgős kijavítása iránt intézkedtem. A Duna Tisza közi állami műét közigazgatási bejárása múlt hó 24—26-ik napjain tartatott meg, melyben a vármegye képviseletében Haviár Dániel, Beliczey István s Toronyi Lajos vármegye bizottsági tagokkal s a gyulai államépitészeti hivatal főnökével együtt réBztvettém IV. Földmivelés, ipar s kereskedelem. A vetések a kedvező időjárás következtéiben szép fejlődésnek indultak. A mezei munkások helyzete kielégítő; úgy a gazdaságokban, mint egyes vfzszabályozáBi társulatoknál megfelelő bér mellett kapnak munkát. E hely ütt — mint különösen fontos mozzanat ról kell megemlékeznem — a békésmegyei gazda sági egyesület által M,-Berényben rendezett kiálli fásról, hol a vármegye gazdasági életének, tévé kenységének gazdag képe tárult a közönség elé. A rendkívüli nagy ügyességgel rendezett kiállítás mig egyrészről példát mutatott a vármegye lakos ságának, addig másrészről felmutatva a szorgalom törekvésének fényes eredményeit, a vármegyei gaz dasági egylet áldásos tevékenységének ismételt bi zonyitékáúl szolgált. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban ii megvizsgáltam s rendben levőknek találtam. Az idei fősorozás a múlt hóban kedvező ered ménynyel befejeztetett. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hóban is beutazták s az ügykezelést ellenőrizték Gyula, 1894. május hó 11. Dr. Fábry Sándor, alispánhelyettes. Pünköst. „A vigasztaló Szentlélek pedig, kit az atya az én nevemben küld, az titeket megtan mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit nektek mondottam.* E szavakkal oktatta az Üdvözítő ta nitványaiban a kételkedő emberiséget — Alkalom szerű e szavakra hivatkozni napjainkban, amikor épen a feledékenység oly jellemző sajátja az embe reknek minden dologban, ami eszményi életünkre vonatkozik. E kor, reális hajlamai mellett mintegy rendszeres irtó háborút látunk minden szebb, neme sebb ideálizmus ellen I ki tagadná pedig, hogy az eszmény az, ami tökélyre vezet. Az emberiség leg poétikusabb ünnepnapján akaratlanul is a felvilá gositás kegyelméért fohászkodunk: „Jöjj el Szent lélek Isten !“ A vármegye közgyűlése, tekintettel ama körül mónyre, hogy a törvényhatóság első tisztviselője i kormányzója választása van a tárgysorozatban, né pesnek ígérkezik és reméljük hogy népes is lesz annak daczára, hogy a választás nem alkotmányos tusa útján, hanem mint minden valószinüség és előz mény mellette szól, közfel kiáll (ássál fog megtörténni Közfelkiálltással dr. Fábry Sándor alispánnak, dr Bartóky József főjegyzőnek és dr. Bodoky Zoltán orosházai főszolgabírónak. A tárgysorozatnak vannak érdekes és fontos pontjai, melyek a választá sokon kívül is indokolnák a bizottság nagyobb részvételét, amelyet különben remélünk. Az állandó álasztmány tegnap egész napon át tárgyalta s készítette elő a közgyűlésre terjesztendő ügyeket. A közgyűlést egy nappal előzőleg, folyó hó 15-én a közigazgatási bizottság tartja havi rendes ülését. Béké8vármegye központi választmánya folyó hó-2-án tartott ülésén jelenvoltak : Dr. Fábry Sán dór alispánhelyettes, Dr. Ladies László, Hoffmann hály, Jantsovits Emil, Kövér László, Dr. Kovács ÍBtván s Dr. Dóiméi Sándor, ez utóbbi úgyis mint választmány jegyzője. Elnöklő alispán helyettes az ülést megnyitván, előadja, hogy miután az országgyűlési képviselő választók névjegyzéke az 1874. évi 88. t.-cz. 29. §-a értelmében évenként hivatalból kiigazítandó lévén, a belügyminiszter felhívta a központi választmányt, hogy a névjegyzékek kiiga - tásához szükséges I a törvényben előirt intézke déseket tegye folyamatba. Az előadottak után tárgyaltatok a belügyminiszter rendelete, az 1895 évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselő választók névjegyzékének kiigazítása czéljábol szűk égés intézkedések tárgyában. A felolvasott miniszteri rendelet értelmében az országgyűlési képviselő választók 1895. évre érvénynyel bírandó névjegyzékeinek kiigazítása czéljábol, a központi választmány alábbiakban intézkedik. A) Azon előbbi intézkedés melyszerint a vármegye 2 választó kerületének min- denike 3 összeirási alkerületre lett felosztva, továbbra is fenntartatik s ezen alkerületekre az ösz- szeiró küldöttségek következőkép alakíttatnak meg: . A gyomai választó kerületben: a) a gyoma, end- rőd s kondorosi alkerfiletben : elnök Herczeg József gyomai, tagok: Oláh János gyomai s Varga J. József endrődi lakosok ; b) a Szeghalom, k.-ladány, '.-gyarmat s vésztői alkerületekben: elnök Mittner Mászló szeghalmi, tagok: Kardos Gergely k.-ladé- nyi, Mező Sándor s Kardos Ferencz szeghalmi la- koBok: c) a m.-berény, k.-tarcsa s dobozi alkerü- ctben : elnök M. Braun József m.-berényi, tagok : Marti Sándor k.-tárcsái s Tóth Sándor dobozi lakosok. 2. Az orosházai választó kerületben : a) Orosháza, t.-komlós, bánfalva, csorvás, p.-szt.-tornya és sz.-Bzt.-tornyai, n.-szénás, sámson, p.-földvári alke- ületben: elnök Vidovich József, tagok : Czikora Gergely s Tóth János orosházi lakosok; b) Öcsöd, zt.-andrási alkerületben: elnök Fejér Béla öcsödi, tagok: Dóczi Mihály öcsödi s Fabó Emánuel szt.- andrási lakosok; c) a kétegyházi, gy.-várii, uj-ki- gyósi alkerületben : elnök Dr. Ladies László gyulai, tagok: Serb Miklós kétegyházai s Z. Tóth Sándor gy.-várii lakosok. Az ekként megalakított küldöttségek elnökei s tagjai felhivatnak, hogy az 1874. évi 33. t.-cz. 21. §-ában megszabott eskü letétele végett, a kiküldöttre nézve, lakhelye szerint illetékes járási főszolgabíró előtt jelentkezzenek. Ameny- nyiben az összeíró küldöttségek bármely tagja a megbízatást el nem fogadná, az uj tag kinevezése, lletve a megürült helynek ülésen kivüli betöltésére a központi választmány elnöke felhatalmazta- tik. B) Az összeiró küldöttségek elnökei utasittat- nak, hogy az összeírás határnapját, minden egyes községben, az 1874. évi 33. t.-cz. 32. §-a értelmében legalább is 8 nappal megelőzőleg tegyék közhírré. Az összeirási munkálatoknak, a központi választmányhoz leendő beterjesztésére, folyó évi június ö-ike tűzetik ki. Aradvármegye nem tágít, sőt nagy rezignáczió- val látjuk és figyelmeztetjük rá a mi irányadó fér- fiainkat, mennyivel fürgébb és ágilisabb a szomszéd vármegye, igaztalan érdekeinek megvédelmezésé- ben. A tegnapi lapokban olvassuk, hogy pénteken Lukács Béla kereskedelmi miniszternél Aradmegyé- ből 25 tagból álló küldöttség jelent meg Boros Béni országgyűlési képviselő vezetése mellett. A küldöttség Aradmegye összes járásainak, községeinek és nagy birtokosságának azon kérelmét terjesztette a miniszter elé, hogy az alföldi nagy műutnak Aradmegye területén átvonuló iránya Gyulavarsánd- ról Nagy Pél, Székudvar, Erdőhegy, Kisjenő felé vezettessék és ezen utóbbi városnál ágazzék be a debreczen-fehértemplomi állam-utba. Habár ezen útirányt Aradmegye törvényhatósága kívánta és a kormány is határozta, mmek alapján m. bó 17-én megtartott közigazgatási bejárás is ezen irányban történt, mindazonáltal az aradmegyei érdekeltség szükségesnek vélte ez irány megtartására a minisztert újabban küldöttségileg felkérni azért, mert a közigaz- gatási bejárás alkalmával a kisjenői uradalom részéről a fentebbi útiránytól eltéröleg a gyulavareánd-zerindi útirány kiépítése kérélmeztetett. A miniszter a küldöttségnek adott válaszában kiemelte, hogy szivesen veszi az érdeklődés nagyobbmérvü nyilvánulását a tervezett nagy műnek létesítésénél és a kérelemnek méltányos elintézését a legközelebbi időben kilátásba helyezte. Ebből láthatja mindenki, hogy Aradvármegye mennyire siet a minisztert álláspontjának lefoglalni. De mennyire nem őszinte Arad vármegye küldöttsége azt azzal tanúsítja, hogy még mindig a kisjenői csatlakozást kéri és tulajdonképeni czélját, hogy t. a kőút ne vezettessék Zerindre, nem hangoztatja. De biztosíthatjuk a minisztert, hogy Aradvármegye rögtön levetné álezáját, ha a miniszter a kontrovers kérdést megoldaná, miszerint az útirányt Varsánd- ról Kis-Jenő s Zerind felé is, tehát mindkét irányban kiépítené. A miniszter akkor látná s tapasztalná, amit mi kezdettől fogva tudunk és hangoztatunk, hogy t. i. Aradvármegye törekvése nem a kisjenői út kiépítése, hanem a zerindi útnak minden áron való meghiúsítása. Az állami transversalis kőútra vonatkozó 940,000 forintos kölcsönre nézve dr. Fábry Sándor alispánhelyettes, Oláh György tiszti főügyész, Band- hauer György föpénztárnok és Vidovszky János biz. tag a fővárosi pénzintézetek közül mint legjutányo- sabbal a Széli Kálmán igazgatása alatti magyar jelzálog hitelbankkal léptek szerződésre. A bank a kölcsönt általa beváltandó 98-as árfolyam mellett 50 esztendőre 5I9/ioo annuitással adja; az árfolyam veszteség és első részlet-törlesztés következtében a kölcsön tényleg 996500 forint; az annuitásokat tudvalevőleg az állam fedezendi, a vármegye tu- ajdonképen csak beszerzője az építési költségnek. Kinevezés. Tallián Béla főispán Horváth Józsefet a csabai főszolgabiró mellé közigazgatási gyakor- oknak véglegesítette, Gyóji Miklóst pedig Csabára járási írnoknak nevezte ki. Alapszabály jóváhagyás. A földmivelésügyi mi- iszter a mezőberényi gazdakör alapszabályait jóvá- agyta. Községi orvos választások A képviselő testület Dobozon dr. Godán Ferenczet, Kondoroson pe- ig dr. Lányi Pált választotta meg községi orvosnak, mindegyiket egyhangúlag. Harsányi Dániel, Endréd község másodjegyzője a vármegyéhez nyugdíjazás iránti kérvényt adott be. Marad „Kis-Szénás“. Szent András község, mint megirtuk, azt kérvényezte a kereskedelmi miniszternél, bogy a békés-csanádi h. érdekű vasút „Kis-Szénás“ nevű állomása „Szőrhalom“ nevet cseréljen. A miniszter a község kérelmét mint nem eléggé indokoltat megtagadta. Gyula városa központi választmánya folyó hó 7-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartott ülésében résztvettek: Schmidt József, Sál Se- bestény, Sánta János és Múlt József. Az országgyűlési képpviselő választók összeírására küldöttségi tagokul: Popovics Jusztin, Sál Sebestény és Kóhn Dávid, utóbbi mint jegyző választattak meg. PünkÖ8t Ünnep,mely Gyulán bárom napig tart, miután Pünköst harmadik napja tudvalevőleg fogadott városi ünnep, még pedig bitfelekezeti különbség nélkül, megszokott ünnepi eggyhangúság- gal vonul el ezúttal fölöttünk. Valami nagyobbsza- básu társadalmi mozgalom nincsen Csabán sem, ahol múlt évtizedekben a pünkösti mulatságok igazán nagyszabásúak voltak, az egész mozgalom ezúttal csak tisztán a lóversenyre redukálódik, mely azonban az előkészületekből kombinálva népesnek és sikerültnek ígérkezik, természetesen csak kedvező idő esetében. A békési kir. járásbíróságnál a végrehajtói állás betöltendő, melyre a pályázatok a „Budapesi Közlönyében lett harmadszori meghirdetés után két bét alatt a gyulai kir. törvényszék elnökénél nyújtandók be. Pályázat, a gyulai kir. törvényszéknél évi 600 frt fizetés és évi 180 frt lakpénz élvezetével egybekapcsolt, egy aljegyzői állomás betöltendő; kérvények a hirdetménynek a „Budapesti Közlönyében lett harmadszori megjelenésétől számított 2 hét alatt a gyulai kir. törvényszék elnökéhez adandók be. Szabolcs helyett Békés. — mint már lapunk múlt heti számában irtuk — a képviselőháznak szombati ülésén Vajay és Szederkényi képviselők úgy tüntették fel Békésvármegye közönségének az 1886-ik évi XXL t.-cz. módosítására irányuló feliratát, mintha azt a megyei tisztikar saját, veszélyeztetettnek hitt érdekei megvédésére csinálta volna; mi természetesen csak úgy képzelhető, hogy a megyei tisztikar kebeléből kezdeményeztetek a dolog s a tisztikar saját eszméjét vitte keresztül a megye gyűlésen. Ezzel ellentétben, mint ismételten konstatálnunk kell, úgy áll a dolog, bogy a nagy port felvert felirat nem is Békésvármegye közgyűlésének kezdeményezése folytán jött létre, hanem Szabolcs vármegyének 1893-ik évi október hó 11-én kelt 284. bgy. számú közgyűlési átirata alapján, melylyel az ország összes törvényhatóságai felhivattak, hogy Sza- bolcsvármegye törvényhatósági bizottságának a magy. kir. belügyminiszter úrhoz intézett azon felterjesztését, melyben az 1891. évi XXXIII. t.-cz. végrehajtásáig a vármegyei tisztviselőknek hivatalos álvezendő második szolgabirói állás, amelyi bizonyos tekintetben exponált járásnak tétlen szüksége van; eltekintve attól, mii a járás községeinek száma s népessége m is indokolttá teszi, hogy más mértékkel n jünk neki, mint például a csupán két 1 séget számláló gyomai járásnak, ahol a szolgabiró ugyanolyan hivatali személj fölött disponál, mint az orosházi járás. 1 pos reményünk lehet különben is, hogy Orosházán szervezendő második szolgai javadalmazását a belügyminiszter az áll: dotáczió terhére el fogja vállalni. A közgazdasági bizottság alapszabálytól zetét közöltük. Nézetünket illetőleg nine okunk azon mit sem változtatni. Nem ti lünk a javaslatban egyetlen eszmét, egyet kívánalmat, amelyet a bókésmegyei gaz sági egylet, működése keretében, szerintii meg ne valósíthatna; egyébkint miután közgazdasági bizottság eszméje épen a bók megyei gazdasági egylet érdemes elnökéé, : kell feltételeznünk, hogy a gazdasági egy a vele mindenben párhuzamban működő „ki gazdasági bizottság“ működését mégsem i lálja feleslegesnek, saját misszióját nem é általa veszélyezettnek és ily körülmények k zött nekünk igazán nem lehet kifogásunk, a közgazdasági bizottságot a vármegye lél siteni fogja. Hogy ezen bizottság üdvös d gokat produkáljon, az tisztán a közgazdasá felügyelő szerencsés megválasztásán múlik. A transversális állami műútra vonatko küldöttségi jelentés, a közgyűlés legfont sabb tárgya. Amit az útra nézve elmondó tunk, azt a közgyűlés közvetlen küszöbe nem tartjuk feleslegesnek ismételten is hanj súlyozni. A vármegyének feltétlenül rágás kodnia kell a nagy zerindi útirányhoz, melyr kimutattuk, hogy nem csak Békés, fanéi Bihar és Aradvármegye számos községóne is vitális érdeke. De nemcsak óhajtásképe kell ragaszkodnia ezen útirányhoz, hanei kategorikus feltételül is kitűznie, amelynek meg valósítása nélkül a 940,000 forintos kölcsö megszavazására, illetőleg az útadó alap czélból való lekötésére nem hajlandó. Nei szabad az esetleg szükséges áldozatoktól ser visszariadnunk, hogy Nagy-Zerind felül Lunka forgalmát minden körülmények közöl és minden áron biztosítsuk Békésvármegyének Ha a mostani alkalmat elszalasztjuk, az örök re elveszett és soha többé nem fog kínál kozni. Ne elégedjék meg a vármegye azzal hogy írásban hozza meg határozatát, hanen küldjön fel a kereskedelmi miniszterhez kül döttséget is, mely a vármegye állásponjá élőszóval is indokolja. Nagy szükség van erre mert Aradvármegye, melynek sikerült a mi nisztert eredeti helyes konczepcziója megvál toztatására rábírni, érdekelt magyar községei BŐt a főherczegi uradalom kifejezett óhaj: ellenére is, minden követ megmozdít, nem ugyai a varsánd-kisjenői út létesítése érdekében mert ezzel a teljesen czéltévesztett és feles ges úttal mit sem törődik, hanem a ezen trum érdeke éllen levő nagy-zerindi ut meghiu
