Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-22 / 16. szám
kétegybázi vasút az ezen útvonalon levő községek forgalmát örökre ölterelte tölünk Gyula I velünk együtt Csaba piacza, ipara t kereskedelme rá van utalva a czikkünlc élén nevezett bihar- és aradmegyei községekre ezek pedig mind a zerind-varsándi útvonalon közlekednek velünk, melyen az ut Aradvár- megye jóvoltából 4 hónapon át mindig rósz a többi 8 hónapon pedig épen járhatatlan És mert ennyire érdekünk, mondhatni fejlődési kérdésünk a varsánd-zerindi ut ki kövezése: nincsen egyéb hátra, mint a vármegyének következetesnek maradni első fel iratához és az egész transversális úthoz való hozzájárulását függővé tenni attól, hogy a végpont Nagy-Zerind lészen és a hozandó határozatban azt a kötelezettséget is elvállalni, hogy vármegye az esetben, ha N.-Zerind, F.-Gya\ imát és Gy.-Varsánd, ezen községek óhaja sze rint is, Békésbe kebeleztetvén a kérdéses útvonal Békésvármegye területévé válik, a törvényhatóság készséggel fedezendi a varsánd-zerindi útra eső ama költségrészletet, mélyet Arad vármegye attól megtagadna,. Ezen az utón módon véljük és lehet a Nagy-Zerinddel való csatlakozás elé gö dűlő nehézségeket eloszlatni. Nagyon lelkére kötjük az elmondottakat a vármegyei s különösen a gyulai I csabai bi zottsági tagoknak. A legszélesebb körű sür gős agitációra, határozottságra, erélyre van szükség, hogy a zerindi útirányt kivívjuk És pedig kivívjuk most, mert ha a kínálkozó alkalmat elszalasztjuk, a Lunka forgalmi Gyulára 1 Békésvármegyére nézve menthet lenül s örökre elveszett. Videant consules ! A közigazgatási bizottság ülése. (April 16.) Jelenvoltak: Tallián Béla főispán elnöklete alatt Dr. Fábry Sándor főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György t. főügyész, Dr. Kovács István főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Kaviár Lajos kir. mérnök, mint az államépitészeti hivatal főnöke, Steinekker Gábori kir, főmérnök, mint a gyulai kir. folyammérnökség főnöke, Dr. Hajnal István, Jantsovits Emil bizottsági tagok, Wenckhéim Géza gróf, Vidovszki János, Ladies György, Terényi Lajos, Keller Imre és Szabó János bizottsági tagok. A rendszerinti alispáni b:• vi jelentés, (mely lapunk más helyén egészben közölve van); — tárgyalása során a közelmúltban elhalt Kossuth Lajos hervadhatlan érdemeit és emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta a bizottság;— a jelentés egyebekben tudomásul lett véve. Ülés megnyitása alkalmával elnöklő főispán bemutatja a közig, bizottság ülésén most első ízben résztvevő új kir. pénzügyigazgató Csák Györgyöt, ki is éljenzések között ajánlja magát a bizottság jóindulatába, Ígérvén részéről is, hogy törekvése leend a bizottsággal öszhangban működni b elődje elveit követni. A Hármas-Körös holt kanyarjainak, a nyár folyamán friss vízzel ellátása iránt szükséges elő - intézkedéseket a bizottság íregtette. Balázs Mihály, Zdolik Mátyás és Váczi Ferencz, Hírek. A vármegye tavaszi rendes közgyűlése május ló 15 én és következő napjain fog megtartatni. A kitűzés napját t. i. 15-ikét ama körülmény indo tolja, hogy a kereskedelmi niniszter a vármegye- íez intézett leiratában kiköti, miszerint a vármegye örvényhatósági bizottsága az állami transvcrsálif it ügyében az útadó alap terhére felveendő 940,00( orinlos kölcsön ügyében legkésőbb május 16-ikáig lozza meg határozatát. A közgyűlésre vonalköze neghivók már e bét folyamán szét fognak küldetn az állandó választmány is legközelebb megkezd l közgyűlés előkészitésére vonatkozó tanácskozásait Említenünk sem kell talán, hogy Lenau mellett Heine volt az a költő, kivel Bánfi oly sokat foglalkozott és kit annyira szeretett, mert hisz nem-e mindnyájunk legkedvesebb költője Heine, a ki leginkább tudta kifejezni azokat a szerelmi vágyakozásokat, melyek saját szivünket eltöltötték és azokat a szerelmi csalódásokat, melyeket saját szivünkkel átéltünk. A Bánfi Íróasztalán mindig ott lehetett látni Heine arczké- pét, annak a Heinenak a képét, kinek vonásaiban a mélabú leghívebben tükröződött vissza. A Bánfi nagy elméjére mély benyomást gyakorolt továbbá Göthe, kinek müveit folyton olvasta, és kinek Mignon-dalát még mint szarvasi deák fordította magyarra, n ár ekkor jelét adván kiváló tehetségének, mint későbbi műfordító. Továbbá Hugó Viktor volt az a költő, kinek nagysága kiválóan hatott Bánfira, s kivel Párisban személyesen is megösmerkedett. Hugó Viktor elismeréssel volt Bánfi tehetsége iránt és müvei végleges kiadásának egy példányával ajándé kozta meg. * Mindenek fölött szerette azonban a franczia irodalom legrokonszenvesebb költőjét Alfréd de Musset-t, kinek Deczemberi Éjszakáját oly reme kül fordította le, és kiről ez alkalomból oly ki tűnő tanulmányt irt, melyet Beöthy Zsolt olvasott fel a Kisfaludy-társaság egy gyűlésén. És ismét hangsúlyozom, hogy az sem puszta véletlenség hogy Bánfi Alfred de Musset versét és éppen a Deczemberi Éjszakát fordította magyarra. Mind nyáján ösmerjük Musset szerencsétlen szereim viszonyát az oly kiváló szellemű George Sande hoz, ki Alfed de Musset fényes tehetségének szárnyait szegte, életét megmérgezte és kora halálba döntötte. Valóban, igazuk volt a rómaiak nak, kik a költőt „vatesf tehát próféta névvel illették. Mert nem-e prófétai ihlet vezette Bán finak, a költőnek kezét, midőn még mielőtt vég zetének sötét alakjával megismerkedett volna éppen a Deczemberi Éjszakát fordította le, mely ben a költő előtt életének gyászos alakja meg ej$qjk, m elyről nem lehet tudni, hogy a mélabúe Eddigi gyűjtés volt 2873.— Juraskó Jakab (Rimaszombat.) 1.— Haviár Lajos 6.— Első magyar ált. bizt. társaság 25.— Ungvármegye alispánja 17.85 Gyoryarmegye alispánja C.21 Sál Istvánné (Gyula) 1.— Debreczen sz. kir. város 25.— Összesen: 2955.06 az, avagy pedig az a nő, ki a szerelem szent nevében vérig üldözte, lelkesültségét megtörte és egész életét megkeserítette. A hasonlat tökéletes, habár a Bánfi sötét végzete nem is a George Sande nevét viselte. A Bánfi sötét tragikuma ott kezdődik, a hol Szász Károly és Greguss Ágost ajánlatára egy három évre szóló állami ösztöndíjat nyert, melynek folytán Párisban a bölcsészeti egyetemen kellett tanulmányokat tennie. Kitüntetés volt ez, a mely azonban Bánfira nézve végzetessé vált. Nem szenved kétséget, hogy Bánfi szorgalmasan látogatta a franczia egyetemet, fejlesztette zlését és tökéletesen elsajátította a franczia nyelvet. Ez időben Bánfi az akkori „Hon“ és „Fővárosi Lapok“ számára irt tárczaleveleket; messze fölüle.nelkedve azonban a tárczairó fölületes, könnyed előadásán, sokszor igazi korrajzbanj máskor meg nagyértékü essay-ben mutatta be a párisi élet egyes eseményeit. Az a tárcza példáúl, melyet a „Hon“-ba Zichy Mihály hírneves festményéről a „Danse macabre11-ról irt, örök időkre van megírva és nem csupán egy napra szóló tárczaközlemény. Nagybecsű továbbá az a tárcza, melyet a „Fővárosi Lapok“-ba Berlioz egy szimfóniájának bemutatásáról irt, s nagy kár volna ha ez a feledés homályába merülne. Azonban ez értékes közlemények nem fognak elveszni. Bánfi barátai összegyűjtik Bánfi értékesebb dolgozatait és legméltóbb emléket úgy állítanak az elhunyt számára, hogy kiadják egy kötetben Bánfi irodalmi hagyatékát, melynek befolyó jövedelméből sírkövet állítanak az oly szerencsétlen véget ért fiatal költőnek. Parisban ismerkedett meg Bánfi egy szellemes fiatal leánynyal, ki akkor színi pályára készült. Bánfi nem hiába volt Párisban; mint ha valóságos franczia lett volna, atmyira bámulta ö is a szellemességet, mely pedig sokszor csak felületes lelket takar. E leány végzetes befolyással volt a Bánfi élétére. Rabja lett tökéletesen elannyira, hogy a tanulmányévek leteltével akkor, midőn Bánfi az állami reáliskola és kereskedelmi akadémia tanári székét elnyerte, azonnal megkérte e nő kezét, ki erre Budapestre jött, hol Bánfi egybe is kelt vele. Elmondhatjuk, hogy j házasság tisztán szerelmi alapon keletkezett, de nem volt szerencsés. Egymással homlokegyenest ellenkező két karakter került egymásmellé, mely körülmény folytonos surlódásoknak lett okozója. Bánfi egyszerű, idilli családi élet után vágyódott, a nő azonban kereste a feltűnést, szerette ha ünnepelték és bámulatra tudott ugyan ragadni nagy műveltségével és élénk szellemé vei: de nem volt alkalmas arra, hogy intenzív családi életet éljen. Azonban Bánfi, bár sokat szenvedett, tűrt sokáig, mert szeretett. Sőt kezdetben irodalmi tevékenységét is folytatta. Több tanulmányt irt és mint a párisi Figaró tudósítója is működött. Azonban bár mily kiválóak voltak s nejének szellemi tulajdonai, és bár mennyire | szerette Bánfi e nőt: maga is és barátai is belátták, hogy oly ellentét van közöttük, mely áthidalhatatlan. Hat évi házasság után rászánta magát Bánfi, hogy törvényesen elvál attól a nőtől, kit legjobban szeretett. Az elválás békében történt. Az asszony visszautazott Párisba, de Bánfi innen túl oly búskomorságba esett, mely hasonlatos volt Alcesté- liez, melyet ő elemezett. Idegessége folyton növekedett, elannyira, hogy a tanítással föl kellett hagynia. Hű barátai: dr. König Vilmos és dr. Bródy Lajos a szerető hitves és a gondos anya figyelmével halmozták el — mind hasztalan 1 Lelke meg volt törve, és az a fényes elme, mely ifjúságát beragyogta, elhomályosult. Midőn pár héttel ezelőtt barátai tanácsára Gyulára utazott, hogy elvonultan, csöndben magához térjen: már óriási dekadencziában volt. Berényi, kit Gyulán az előtt is többször fölkeresett, a szerető barát minden gyöngédségével halmozta el, de nem tudta eloszlatni Bánfi aggályait. Bánfi félt, hogy nem fog megélni tudni. „Hát nem vagyunk-e itt barátaid?“ válaszolt Berényi, de nem tudta kételyeitől megszabadítani. Gyulán legifjabb öcscse házában lakott, kit A tavaszi rendes közgyűlés második napján az alispáni s az ezen választás által esetleg üresedésbe jövő többi tiszti állások is be fognak töltetni. A választás immár küszöbön állván, ama helyzetben vagyunk, hogy az alkotmányos aktust megelőző értékezletekröl referálhatunk. Járási értekezletek tartattak tegnap délután Csabán, Békésen és Orosházán ; Csabán összehívták : Beliczey István, Beliczey Rezső, Dr. Fáy Soma, Haan Béla, Dr. Keréuyi Soma, Korosy László, Mnczák György, Petrovszky József, Rosenthal Ignácz, Szalay József, Szász Pál, Varségh Béla, Vidovszky János, Urszinyi János és dr. Zsilinszky Endre; Békésen összehívták : dr. Hajnal István, Konkoly Jenő, Végh Mihály, l<0C8or Gergely, Czira Gergely, Szatmári Gábor, Horváth János, M. Braun József, Borgulya György, Orosházán összehívták : Mikolay István, Horváth Károly, dr. László Elek, Veres József, Ravasz István, Gondos Mihály, Kovács Antal és Tatay János, Gyomán ma délelőttre hívtak össze járási értekezletet Vidovszky Ferencz, Kruchió Albert, dr. Kiss István és Kalmár József. Ezeknél szélesebb körű s nagyobb szabású értekezlet lesz azonban Csabán ma délután 3 órakor, melyre vonatkozólag a megye minden községéből hivattak össze bizottsági tagok következő tartalmú körlevéllel : — — — — — — — — T. vármegye bizottsági tag ur! Vármegyénk megüresedett alispáni széke a közel jövőben fogván betöltetni, az állásnak fontossága indokolttá teszi a meggondolást a fölött, hogy ki legyen azon egyén, aki a vármegyei élet és kormányzat kiváló tulajdonságokat igénylő vezérletével minden aggály nélkül megbizassék és a vármegye első tisztviselőjévé meg- választassék. Ugyanazért elérkezettnek látjuk az dőt arra, hogy ezen egészséges irányú mozgalomnak minél szélesebb körben leendő megindithatása a vármegye összközönségének kellő tájékoztatása szempontjából szűkebb és bizalmasabb természetű értekezletet tartsunk s ott az alispáni szék betöltése iránt eszmét cseréljünk. Ezen czél elérése végeit tisztelettel felkérjük mélyen tisztelt tagtárs rat, hogy a folyó évi ápril hava 22-én délután 3 vakor B.-Csabán a Fiume-szálloda termében megjelenni, s nagybecsű véleményével a vármegye érdekeinek teljesen megfelelő eredmény elérhetését elősegíteni méltóztassék. Gyula, 1894. április 15-én. Beliczey István, Haviár Dániel, Terényi Lajos, Veres József, várni, biz, tagok. — Lapunk zárta tán vesszük a távirati tudósítást, hogy Békésen a járási értekezlet dr. Fábry Sándort alispánnak, dr. Bartóky Józsefet főjegyzőnek egyhangúlag, dr. Bodoky Zoltánt pedig nagy szótöbbséggel orosházai főszolgabírónak jelölte; — az értekezleten 31 bizottsági tag vett részt. Csabán pedig a járási népes értekezleten szinte Dr. Fábry Sán- or jelöltetett egyhangúlag alispánnak. — Az oros- házai járásból tudósítást késő éjjel még nem kaptunk. Az állami transversalis köút közigazgatási bejárását a lapunkban már jelzett vegyes bizottság folyó hó 24 én kezdi meg Békés vármegye területén. A közigazgatási bejárás kedden Szarvason indul meg, szerdán folytatódik Csabán és csütörtökön Gyulán fejeztetik be. A földmives iskola ügyében ujabbi helyszíni szemle volt Csabán, április 18-án, a melyben részt- vettek: Tallián Béla főispán, Magyar Kázmér a földmiv. minist, kiküldötte, Dr. Fábry Sándor alispán helyettes és Sztraka György főszolgabiró a vármegye nevében. Beliczey István, Szalay József és Kocziszky Mihály a gnzd. egyesület részéről; a község részéről: Mnczák György biró, Korossy László fiijegyző, Áchim Gusztáv mérnök, Dr. Reisz Miksa t. orvos és Séiler Gyula gazd. intéző. A földmive- lési iskola czéljaira Csaba által felajánlt 125/1100 négyszög terület tüzetes megszemlélése és megvizsgálása után a küldöttség visszatérvén Csaba köznagyon szeretett, és kinek ifjú neje a legoda- adóbb gyöngédséggel ápolta. De sötét gondolataitól nem tudott szabadulni. Együtt sétáltak Bánfival a ház előtt fekvő kert fenyőfái alatt. A fiatal asszony csakhogy szórakoztassa, felhívta figyelmét a fenyők illatára. „Nem szeretem“ válaszolt Bánfi idegesen „koporsóra emlékezteti“ Még is azt hitték, hogy midőn Gyuláról Budapestre elutazott, megenyhülve távozott. Azonban ez enyhülés csak látszólagos volt. Április 13-án eay pénteki napon azzal az elhatározással jött el a Waskovits-féle hidegvíz-gyógyintézetből, hogy elutazik, s Gyulára érve, főbe lövi magát. Megtette azt a borzasztó utat Budapesttől Gyuláig egyedül, és bár elméjét már sötétség fogta körül, volt még annyi ereje, hogy korábbi elhatározását végrehajtsa, és Gyula előtt a vasúti kocsiban főbe lőtte magát. Nyomban megtalálta amit életében hiába keresett: — a nyugalmat. Legbensőbb barátjához dr. König ügyvédhez intézett végső sorai zavarosak. De ezekben is gyógyíthatatlan betegséget hoz fel mentségül öngyilkossága számára és meleg búcsút vett barátaitól, kikhez annyira ragaszkodott. Megtörve állottunk koporsója előtt és bár fájdalommal töltött el bennünket a halál borzalmas képe, de szép, nemes vonásait, melyeket a halál sem volt képes eltorzítani, oly nyugod- taknak látva, kibékültünk sorsával, mert hiszen meggyőződtünk, hogy fárasztó, zaklatott élet után örök nyugalom az, melyben végre is része lett. Eltemettük a gyulai temetőben, elsírtuk könynyeinket és nem vádolunk senkit. Sötét végzet lebegett élete fölött, melynek be kellett teljesülnie. Beteljesült. De hülő porai is arról tesznek tanúságot, hogy szeretett és szenvedett. Béke és nyugalom lengje körül e porokat, melyek legkedvesebb barátunk földi maradványai. Ami leikéből nemes volt, azt úgy is itt hagyta közöttünk, példa gyanánt, mely mindig szent lesz előttünk. Dr. Gyomai Zaigmon4„-j A kereskedelmi miniszternek leirata, mely - szerint Gerendás és Sopron megálló helyeken, e kérelmezett rakodó állomás létesítését nem találta ( elrendelhetőnek, — az érdekeltekkel közöltetik. Sz. András község hid vámszedési jogának . meghosszahbitása ügyében, kellően kiegészitetl , összes iratok felterjesztettek a kereskedelmi miniszterhez. N.-Szrnás éz P.-Sz.-Tornya községeknek, a vasúti menetrend megváltoztatása iránti kérelme pártolólag lett felterjesztve a szakminiszterhez. Ssent-András község az iránti kérelme, hogy a „Kis-Szénás“ elnevezés alatti állomás „Szőr- Woj»“-ra változtatnék át, azzal lett felterjesztve a kereskedelmi miniszterhez, hogy a régi elnevezés — mint helyesebb — meghagyandó volna. Köntös Jánosné, Szilágyi Pál és Varga György sz.-tornyai lakosok útadóik töröltettek. Csorrás községének, az úti bizottsági mér- Inökök szervezése ügyében beadott felebbezése, lll-nd fokú határozat hozatal végett, a kereske- I del ni i miniszterhez felterjesztetett. A szarvasi holt-körösi hid építése ügyében beérkezett miniszteri rendelet tudomásul vétetik azzal, hogy a vármegyei alispán felhivatott, miszerint ottan a régi faludnak — megfelelően leendő helyreállítása iránt — saját hatáskörében intéz* kedjék. A vasúti kölcsön ügyben felirat intéztetett a kereskedelmi minisztorhez, miszerint a felmerült 18,544 frtnyi veszteség, az 1893. évi közúti költségelőirányzat több rovatánál elért megtakarításokból fog nyerni fedezetet. Orosháza községében az 1893. évi útadó hátralékból 421 frt 68 kr. töröltetik. Kir. ügyésznek, árvaszéki elnöknek, vármegyei főorvosnak rendszerinti havi jelentéseik tudouiásúl vétettek. Az árvaszéki elnök előterjesztése alapján, a vármegyei gyámoltak és gondnokoltak vagyonainak bérleteiből származott jövedelmek kipuhatolása és számbavétele czéljából a járási főszolgabirák és az összes községi elöljáróságokhoz egy részletes körrendelet küldetett ki. Még egy pár jelentéktelenebb ügy elintézése itán az ülés déli 12 órára bevégződött. Erkel Ferencz Gyulán létesítendő emlékszobrára ! hét folyamán következő adományuk folytak be a vármegye vő volt kórházi ápoltak után felmerült gyágyköltségel . biztosítása végett, nevezettek ingatlanaira a bizto sitási végrehajtás elrendeltetett.- A Csaba községi virilis névjegyzék kiigazítási 9D tárgyában Laszky A. b. csabai lakos felebbezésénel H hely adatván, nevezett felebbezőnek a névjegyzék >n ben az őt megillető sorrendben leendő felvétel r- elrendeltetik. iZ, a pénzvgyigazgatóságnak az adóügyek állapo n. tárói szóló rendszerinti havi jelentése, — mely szó | rint az egyenes állami adok múlt havi befizetésé- nek, a múlt esztendő hasonló havi befizetésekké H szemben 3246 frt 62 kr. a hadmentosségi-adóná r- pedig 1236 frt 28 kr.-ról mutatkozik kedvezőbt 1- eredmény, — tudomasúl vétetik. ló P-Földváron 24 frt 90 kr, Csabán 2 frt 58 kr, r- Endrödön 224 frt 49 kr, Kondoroson 50 frt 67 kr, ■)- és Csorváson 17 frt, több különbféle nemű adóhátralék tartozások, — mint behajthatlanok — törlése elrendeltetett. Reisz Jakab csabai lakos adója ügyében be adott felebbezése, a m. kir. pénzügyi közigazgatási . bírósághoz felterjesztetett 9 Szeghalom községének, ottan egy kir. adó- Ő hivatal felállítása iránti kérelme, pártolólag lett '/ felterjesztve a m. kir. pénzügyminiszterhez. A kir. tanfelügyelő rendszerinti havi jelentése- alapján felhivatnak a szeghalmi és orosházi járások főszolgabirái, hogy az 1883 évi 975. kb számú szabályrendeletnek megfelelően, a szegénység czi- mén felmentett iskolamulasztók részére kiállitott t szegénységi bizonyítványokat a lelkész aláírásával . is láttassák el. — Gyulaváros polgármestere pedig felhivatik, hogy a hiányosan beküldött iskolamn- lasztási kimutatásokat kellően felszerelve, május 1 10-ig terjessze be, — felhivatik továbbá, hogy a , gyulai belvárosi gör. kel. iskola mellett hiányzó , kényelmi helyek elkészíttetése iránt haladék nélkül intézkedjék. A m.-berényi felsőbb népiskola és a gyomai felsőbb népiskola felállítása ügyében, utasítva lettek az illető járási főszolgabirák, az ez irányban kiadott rendelőt azonnali végrehajtása iránt; — Endrödl községének, ottan a felsőbb népiskola felállításai ügyében beadott kérelme elutasítva lett. Gyulaváros polgármestere, a szeghalmi és gyomai főszolgabirák utasittattak, hogy a szabadkai és p.-eperjesi, a berettyó újgyarraati és a kocsor- hegyi tanítói állomások tanítóit megillető törvényszabta legkisebb javadalmazást — a nevezettek részére biztosítsák, s eljárásuk eredményéről je- 1 lentést tegyenek. Sztankó Géza k.-Iadányi tanító fizetés csőn-h kitás iránti panaszának hely adatván, felhivatott a járás főszolgabirája, a panasz orvoslása iránti in- j tézkedés megtételére. ( Csiszár Sámuel gyulai kántornak, a gyulai < polgári fiúiskolánál véglegesítése iránti kérelme, h illetékes intézkedés végett kiadatott az illető köz-J ségi iskolaszéknek. Pollák Lipót f.-gyarmati tanitó panaszával, az illetékes felckezési iskolaszékhez lett utasítva. Csicsmányi János új-kigyósi tanítót, tanítói I illetmény hátralékának behajtására a járási fő»| szolgabiró felhivatott. A vármegyei területen szabad lakással és lakpénzzel nem biró tanítókra nézve, a helyi vir " szonyokhoz mérten megállapítandó lakpénz érdé- 1 kében körrendelet intéztetett a járási főszolgabi- t rákhoz. Lj Gróf 'Wonckbeim Dénes és gróf Wenckheim f Prigyesné vízmű engedélyezési ügyében beadott L felebbezés, a földmivelésügyi miniszterhez felter- jesztotelt. c Kir. állame'pitészeti hivatal főnökének rend- 8 szerinti havi jelentése tudomását vétetik. , a
