Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-04 / 9. szám
Gaszner Pál p. ü. igazgatónak hason minőségben Miskolczra való áthelyezése, — melyről már f. évi 1-ső számunkban megemlékeztünk, — időközben befejezett ténynyé vált. Folyó év február 20-án érkezett le a p. ü. minisztérium rendeleté, molylyel foganatosítja O cs. és apostoli kir. Felségének az áthelyezést elrendelő s folyó év január 8-án kelt legfelső elhatározását. Mit veszít Gaszner Pál távozásával Békés vármegye közönsége, annak hivatkozott számunkban kifejezést adtunk. Positiv bizonyítékát birjuk annak, hogy jelzett közleményünk a közvélemény hű kifejezése volt. Hiszszük tehát, hogy ez alkalommal is a közóhajtást tolmácsoljuk, mikor kifejezést adunk azon reményünknek, hogy a vármegyében közszeretetben állott Gaszner Pál hivatalbeli utóda, Csák György pénzügyi tanácsos ragaszkodni fog az elődje által inaugurált s kitűnőnek bizonyult rendszerhez. Ha szigorú igazság- szeretet, méltányosság, pontos és gyors ügyvitel fogja jövőre is jellemezni a p. ü. igazgatást, ha az ott eddig uralkodó volt udvarias, sőt nobilis modor továbbra is érvényben marad, úgy közbe- csülésben álló tisztikara élén az új p. ü igazgató s rövid idő alatt népszerű tagjává lesz társadalmunknak. Ez esetben Gaszner Pál távozása csak a rendkívül szeretetreméltó ember elvesztését s nem egyszersmind rendszere bukását fogja jelenteni. A p. ü. tisztikar szerdán délelőtt búcsúzott szeretett főnökétől, mely alkalommal Paál István p. ü. ig. helyettes szívből jövő szavakkal ecsetelte a — fejét vesztett család — az árván maradt tisztikar bánatát, melynek mindenkor kedves emlékét fogja képezni a távozó főnök erélyes, czél- tudatos és a mellett humánus vezénylete alatt töltött, eredményekben gazdag ötödfél évi szolgálati idő. Végezetül szerény emlékképen felajánlotta a kebelbeli- és adóhivatali személyzet, valamint a pénzügyőri biztosok arczképeit tartalmazó, értékes díszművet képező albumot. Gaszner Pál láthatólag megilletődve a szeretet ily spontán nyilvánulásától, meleg hangon mondott köszönetét a szép ová- czióért s még inkább azon támogatásért, melyben a tisztikar minden egyes tagja állandóan részesítette. Kérte ezen támogatást utódja részére, s kifejezést adott azon reményének, hogy az alatta meg- honosult jó szellem jövőre is fenn fog tartatni, ajánlotta magát szeretett tisztviselő társainak baráti jó emlékezetébe. — A pénzügyi tisztviselők, nevezetesen a kir. pénzügyigazgatóság, a megye területén levő kir. adóhivatali. s pénzügyi biztosi személyzet levonásával, folyó hó elsején este búcsúlakomát is rendeztek távozó szeretett főnökük tiszteletére a „Magyar király“ vendégfogadó emeleti termében, melyen a tisztikar teljes számhan, a községi adóügyi jegyzők s Gyula város adóhivatala küldöttei is képviselve voltak. Az estélyen kezdettől fogva emelkedett hangulat volt, mely a pohárköszöntők folyamán természetesen még fokozódott. Elsőnek Metzner Mór p. ü. titkár emelt poharat, körülbelül a következőket mondván: „Uraim! Mély meghatottság vesz rajtam erőt, mikor pedig nem szabad gyöngének lennem, mert társaim bizalma és a mindnyájunk által oly méltán nagyrabecsült igazgató helyettesünk jó indulata engem jelölt ki arra, hogy e búcsú ünnepélyen mindannyiunk érzelmének tolmácsa legyen. Nehéz feladat, érzem gyöngeségemet, legyenek elnézők! Lehetnek elné- zők I Ki az önök közül, kinek szivére nem zsibbasztó súlylyal nehezedik a veszteség fájdalmas érzete ? Kivált most! Mikor utolszor tiszteljük körünkben szeretett főnökünket, aki mindig gyámolunk, pártfogónk is volt; közös bánatunkból én különleges részt is kérek magamnak, főnökünkben legrégibb baráűsim egyikétől búcsúzom. Közös ifjúkorunk kedves emléke nékem e barátsáer, mely némileg talán befolyásolta is társaim bizalmának felém történt irányulását. Ha igy volna, ki kell jelentenem, hogy a barátság jog czimén, bármelyikünk szót emelhetne, mert Gaszner Pál úgy is mint ember, úgyis mint főnök, mindegyikünknek jóakaró, igaz szivü barátja volt! E mai nap —és a mi pályánkon különösen ritka viszony soha meg nem zavarva, ötödfél éven át állott fenn közöttünk! Most, hogy megszakad s a távozóhoz néhány búcsúszót kellene intéznem... képtelen vagyok. Mit mondjak P De minek is mondjam ? Tudod Te jól, érezned kell, hogy -mindnyájunk rokonszenve, hálája és nagyra becsülése kisér.' Viszont tudjuk mi is, hogy Te sem hagyod el bánat és megilletődés nélkül java férfi korod, mindenki által méltányolt, eredményes működésének színhelyét! Azonban sorsunk intézője szóllit, és Te indulsz a szolgálatnak házába és ígéretnek földjére, mint az irás mondja. Kívánom, hogy szolgálatod legyen kellemes, ami ígérettel pedig adósod még a sors, ne késsék sokáig, adja meg mi hamar a jobbik kezével! De messze a határ és hosszú a pálya! Vidd magaddal útravalóul az idegenbe a mi meleg barátságunkat, a mi igaz szeretetilnket! Isten áldjon! Isten vezéreljen! Az Isten éltessen!!“ A szónok érezhető meghatottságtól rezgő hangon elmondott szép beszéde leírhat- lan hatást és érzékeny jelenetet keltett, a tiszttársak perczekig tartó s meg megújuló lelkes éljenzéssel manifesztáltak, hogy Metzner Mór szivük legbensőbb érzelmeit tolmácsolta. Gaszner Pál p ü igazgató Metzner Mórhoz intézve szavait kiemelte, hogy méltán történt hivatkozás a barátság jogezi- mére, mert ő az igazgatóság élén töltött időszak alatt vezérelvül vallotta, hogy csak ambicziózus tisztikar élén lehet eredményeket elérni, s mert a személyzet részéről állandóan törekvő becsvágyat tapasztalt, ezt másként nem vélte viszonozhatni mint hogy a személyzet minden egyes tagja iránt baráti érzelmeket táplált és fog táplálni a jövőben is, s mintegy végrendeletképen kötötte lelkére tisztviselő társainak, hogy jövőre is ápolják azon szel lemet, melynek közös működésük legszebb eredményeit köszönik. Ajánlotta magát további szives jóindulatukba s kivánta, hogy családjaikkal együtt boldogan éljenek. Az ismételten felhangzó riadó éljenek után Bömches Emil számellenőr a szám - osztály nevében emelt poharat Gasznerre, különlegesen hangsúlyozván a pénzügyigazgatóság és számosztály közötti benső jó viszonyt, amely Gyű Ián előnyösen elüt ama antogonismustól, mit hosz- szú szolgálati ideje alatt másutt tapasztalnia kel lett. Bézy Balázs orosházi jegyző a vármegyei községi jegyzők nevében és megbízásából, hangsúlyozva ama lekötelező nyájas modort és méltányos ságot, mely Gaszner Pált a velük való érintkezésben jellomczte, fájdalmának adott kifejezést hőn szeretett vezérük távozása fölött, Nóránt István gyulai adótárnok kerekded, szép beszédben az adóhivatali személyzet hasonérzelmeit tolmácsolta, Vass Imre p. ü. biztos az igazgató kedves családja egészségéért, Markovich Ottmár p. ü. titkár pedig a visszavonúlt élete mellett is köztisztelet és becsülésben álló Paál István igazgató helyettesre emelt riadó eljenek között poharat. — Pohárköszöntőket mondottak még számosán, melyek közül élénk viszhangot keltett Bömches Emilé, kiindúlva eme tételből, „mit ér a föld, ha azt nem nyilvántartják“ Schäffer György kát. nyilvántartási biztost köszöntötte fel. Az estély késő éjjeli órákig tartott. Értesítés. Az „országos vörös kereszt-egylet“ gyulai fiók közgyűlése, a mely múlt hó 25-én volt megtartandó, ma délután 3 órakor fog megtartatni a városháza nagy termében. A közgyűlés után pe dig választmányi ülés fog tartatni, a melynek tárgya az elnök választás. A vereskereszt egylet javára tervezett nagyszabású tánczvigalmat, közbejött akadály következtében folyó hó 17-ikéről márczius hó 31-ikére ha lasztotta a rendező bizottság, mely igy időt nyervén, kettőzött buzgalommal működik közre a bál sikere érdekében. Részünkről az elhalasztást egy szempontból különösen előnyösnek tartjuk, nevezetesen az eredetileg tervezett éj után Virágvasárnapjára ébredünk és a nagyhét előestéjét igazán helyte’en dolog bármily mulatsággal elfoglalni. A kereskedők és a kereskedő ifjak társulatának szerdai estélye méltó utódja volt a február I-inelc, mely az abban résztvevőknek feledhetlen kedves emléke. Oláh György m. főügyész nyújtotta ezúttal a magas szellemi élvezetet, egy úgy egészében, mint külön-külön minden sorában fenszárnyaló költői lelkére valló munkálattal: a Hugó Viktori tanulmány idealizálta Ezekiel prófétáról, mely eszményképét az ó-kor szellemóriásának költészetéből merített betétekkel, rendkívüli ambiczióval és nagy szeretettel domborította ki s kedveltette meg hall gatóságával, mely élvezettel kisérte a nagy költő s szabadsághős eszményített életrajzát, ki nemcsak a kincsek özönét, nemcsak egy világrészt uraló ha tál inat, de gyönyörteljes boldogságot, szerelmet és családot áldozott fel rabnépe szabadságáért. A felolvasás után perczekig tartó lelkes éljenzést és kitörő tapsokat felolvasás és felolvasó egyaránt teljesen kiérdemelték. Vacsora alatt Dobay János, a társulat alelnöke köszönte meg Oláh Györgynek szívességét, hogy a kereskedő-társulatot oly szép szellemi élvezetben részeltette. — Felolvasás után egyébként a hagyományos táncz következett, mely a kedélyes társaságot majdnem reggelig együtt tartotta. A felolvasási estélyen résztvettek, illetőleg megjelentek a notabilitások között: Tallián Béla főispán, Terényi Lajos, Kéry Gyula, dr. Fábry Sándor, Kövér László s az egylet tagjai is igen nagy számban. A nők közül: asszonyok: Dr. Berényi Árminná, Dr. Berkes Sándorné, Dr. Bárdos Arthurné, Braun Mórné, Braun Vilmosné, Braun Dávidné, Bleyer Adolfné, Czinczár Adolfné, Deutsch Jakabné, dr. Fábry Sándorné, FogI Adolfné, Goldstein Mórné, Horváth Istvánná, Kuszenda Jánosné, Klein Mik- sáné (M.-Berény), Kohn Leona, Kohn Hermanné, Neumann Simonná, ifj. Oláh Györgyné, Reisner Zsigmondné, Reisner Emánuelné, Reisner Edéné, Rosenzweig Árminná, Rosenfeld Márkné, Sándor Albertné, Szmetán Fülöpné, Weisz Mórné és Wolf Zsigmondné Leányok: Braun Vilma, Beck Cornélia, Bleyer nővérek, Braun nővérek, Czinczár Mariska, Goldstein Katicza, Fogl Bella, Kohn Janka, Kohn nővérek, Horváth Gizella, Szmetán Mariska s Stein- feld Luiza. A honvédelmi miniszter Jancsovics Pál kir. tanácsos alispán elhalálozása következtében a be késmegyei sorozó járások polgári elnökéül dr. Fábry Sándor alispán-helyettes mellé dr. Bartóky László helyettes főjegyzőt nevezte ki. Utóbbi a gyula járáson kívül, ahol most folyik az újouczállitás, Orosházán, Békésen és Szarvason fog sorozni. Az egyházpolitikai kérdések érdekében ma tartandó liberális nagygyűlésen a vármegye által választott küldöttségen kivül a vármegye több községéből sokan útaztak fel a fővárosba. A békésmegyei küldöttség elnökéül a közgyűlés tudvalevőleg Geiszt Gyulát választotta, de miután ő nem tehet eleget ebbeli megbízatásának, a küldöttséget grf Bolza Pál fogja vezetni. Márczius tizenötödikének megünneplésére a polgári kaszinó s az olvasó-körök megtették a szó kásos lépéseket, nevezetesen a társas lakomára szóló ívek a tagok között köröztetnek. Egyéb mozgalomról ez idő szerint nincsen tudomásunk. A helybeli zenészek bálja, mely február 24-re volt kitűzve, közbejött akadály miatt elhalasztat- ván, ma este fog a Csorvay kávéházban megtartatni. Egy szerkesztő jutalma. A héten tárgyalta a büntető törvényszék Gyulafi Endre (26 éves gyulai polgári iskolai tanár) sajtórendőri vétség ügyét Nevezett, mint tudva van, a dr. Frankó László által alapított „Békésmegyei Lapok“ főmunkatársa, majd későbben ugyan e lapnak felelős szerkesztője lett s igy történt, hogy múlt évi szeptember 30 án meg jelent »Fáklya fénye“ czimü vozérczikke politikai zamatu volt, pedig e lap nem volt politikai lap I miért is a helybeli kir. ügyészség által vád emel-’ tetvén 8 az ennek alapján bevezetett vizsgálat és v#g,tárgyad, folytán az 1848-ik évi XVIII. törvény czikkbe ütköző sajtó-rendőri kihágásban mondotta ki bűnösnek, s ezért egy napi államfogházra s ö trt penzbuntetésre Ítéltetett; az ügy felebbezve lett. Halálozás. Hódmező-Vásárhelyről mélyen meg rendítő gyászhirt veszünk. Czégényi Géza ottani városi mérnök, városunk szülötte, február 28-ikán este hosszas súlyos betegség után meghalt. A rokon !;e“7ö8> életerősnek vélt, hisz alig 40 éves derék férfiú halála őszinte részvétet kelt minden barátjában, de fölötte sújtó hozzátartozóira, kik gyöngéden szerető rokont veszítenek benne. A boldogult vigasztalan özvegyet és két kiskorú gyermeket is hágy maga után. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: „Alólirottak a megrendítő gyász súlya által megtört szívvel jelentik a felejthetetlen férj, jo apa, szerető vő, testvér és sógor Czégényi Géza városi mérnöknek clete 39-ik, boldog házas- sága 12-ik evében e mai napon hosszas szenvedés után esti 6 órakor bekövetkezett elhunytát. A drága halott hült tetemei folyó évi márczius hó 2-án délután 2 órakor a háznál tartott rövid gyásziraa után az arany temetőben örök nyugalomra helyeztettek. Özvegy Czi-gényi Gézáné Szilágyi Ida gycrmeikeivel Idával és Istvánnal. Id. Szilágyi Gyula és neje Borotvás Lidia mint ipa és napa Czégényi Lujza Uj- falussy Gyuláné férjével és gyermekével. Czégényi Ida özvegy Szabó Jánosné gyermekeivel Czégényi Mária, Frankó Döméné, mint testvérei Id. Szilágyi Gyula, mint sógora.“ A hét elején a majdnem két héten tartó zord időt tavaszi langyfuvalom váltotta fel és most mái nagyobb reménynyel tekintünk márczius hónak eléje. A félbenmaradt szántást és vetést újból megkezdették és most kettőzött serénységgel folytatják gaz- dáink, a kik különben meg vannak elégedve a.; időjárással; különösen pedig a keddi havas esővel melyre a hihetetlenül száraz földnek nagy szüksége volt, sot a lehűlloltnál három annyi csapadék sem ártott volna. Öngyilkosság Február hó 26-án Farkas Mária 17 éves cseléd phosfor oldatot ivott, s jóllehet, szülei ezen tettét idejében észrevették s igy orvosi segélyt is gyorsan alkalmaztak, életben tartani nem sikerült és 4 napi borzasztó kínlódás után márczius l-én kiszenvedett. Tettének oka, büntetés előli félelem, u. i. Farkas Mária a múlt év őszén egy gyulai bormérőnél szolgált, kitől állítólag édes anyja biztatására tányérokat és asztalkendőket lopott, 8 miután ezért gazdája megbüntetését kérte, ő a földi igazságszolgáltatás elől a halálban keresett menedéket. Bitangságba helyeztetett a rendőrkapitányi hivatal által 1 drb 1 év körüli vizsla kutya és 2 drb lúd; igazolt tulajdonosaik a nevezett hivatalnál átvehetik. Elszámolás. Néh. Jancsovics Pál alispán ko szórójára a bírók és ügyvédek által gyűjtött ösz- szegből négy forint felesleg maradt, mely összeget Oláh György tanácsos úr Gyula város szegényei fpzött felkérésemre a temetés napján kiosztott. — Gyulán, 1894. márczius 1 én. Dr. frankó L. ügyvéd Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rögtön kiderül : Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél rögtön összepödörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván ; addig a hamisított selyem; (mely zsiros szinü szalonnáé lesz és könuyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállal a festanyagtól telittetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, de valóiii selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Ha a valódi Belyem hamuját összenyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. Henueberg G. (cs kir. udvari szállítói selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, postabér- és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kios bélyeg ragasztandó. 56 1—7. Újdonságok női divat kelmékben, a közelgc tavaszi és nyári idényre, úgyszintén mindennemi mosó kelmék, a legdivatosabb kivitelben már meg érkeztek és nagy választékban k iphatók Karácsonyi \ Károlynál helyben. 54. 1—1. A hesseni légy.*) Mióta a Békésm. Közlöny múlt évi decz. 17 számában a megye gazdaközönségét a fenebb nevezett légynek fenyegető fellépésére figyelmeztettem, tőlem telhetőleg kutattam azt is, milyen mérvű e csapásnak terjedelme Alföldünkön és azon szomorú eredményre jutottam, hogy e baj nemcsak legközelebbi vidékemen, de az egész megyében, sőt mások tudósítása szerint a szomszéd Bihar, Arad, Csanád, Csongrád, Heves, sőt a Maroson túli megyékben is a szeptembertől október 10-ig eszközölt buzavetéseken kisebb nagyobb mérvben mindenütt észlelhető. Ily terjedelmű veszélylyel szemben jobb a gazdának és az intéző köröknek pessimistáknak lenniük, mert akkor a veszélynek egész nagyságával készülhetnek szembeszállni. Hogy pedig a veszély nem csekély, a következő mérsékelt számítás mutatja. Békésmegyében gondos mérlegelésem szerint legalább 30,000 kát. hold van erősen megtámadva. Em'ch Gusztávnak „A káros rovarok“ czimü, a földm. min.. kiadásában megjelent l-ső füzete, 147. I. szerint a most téli álmát alvó bábból április vé gén kikelő apró légy, azonnal párosodva, pár nap múlva a búza leveleire mintegy 80—100 petét rak, melyek 5 nap múlva kikelnek, a levél 6 b szár között a bütykökhöz levándorolnnk s ott romboló munkájukat elkezdik, minek következtében az igy megtámadott szár csak üres kalászt nevel. Nagy tévedés tehát azt hinni, hogy a baj mértéke az őszi pusztítással elérte befejezését a légynek 2-ik generátiója, az, mely tavaszra százszorosán megszaporodva fogja újra megkezdeni pusztító munkáját, képezi azt a nagy veszélyt, a melynek tavaszszaí eléje nézünk. Mert vegyük, hogy a légynek csak fele nőstény (ámbár sokkal több), vegyük, hogy abból is (fecske stb. által) sok elpusztul (ámbár rövid pár nap alatt bevégzi peterakását) és hogy e szerint csak 100/„-ot tesz ki a szaporulat, akkor is, miután a légy szerte repül, még pedig az őszszel érintetlen hagyott kései vetésekre is, *) Kéretnek a megyei lapok e csikknek átvételére. Makry, szóval mindenfelé elterjed, tavaszszal az őszinél tiz- szerte több, tehát megyénkben 300,000 kát. hold buzavetés tönkretételétől lehet tartanunk. Kát. holdanként csak 8 mm. termést és elpusztitottnak csak felét véve, 1.200,000 mm. lehet megyénkben a hes- seni légy okozta termés hiánya, a mi 7 frtjával kerek 8 millió frtnyi kárt jelent. Ha a körülöttünk fekvő megyéket is bevesszük a számításba, a csapásnak, mely Alföldünket fenyegeti, óriási aránya előttünk álland. Lehet, hojy a tél. vagy valamely ismeretlen eljensége elpusztítja. Adja Isten! mert ekkor megkönnyebbülten lélcgzhetünk fel. A télnek eddigi lefolyása azonban még nem látszik, hogy ártott neki, mert a báb eleven. Onkényteleuül tolul fel mindenkiben a kérdés: mit kelljen e helyzetben tennünk? A kérdés nagy, én legalább, tapasztalatlan létemre, arra felelni alig tudok. Ezért hívtam fel előző csikkemben a gazdasági egyletet, hogy felette tanácskozzék. Én legfeljebb szerény töredékeit szolgáltai hatom azon eszméknek, melyek a helyes eljárás megállapítására vezethetnek. Hogy a szolgabirák az elöljárókat, ezek a gazdákat figyelmeztessék, ez csak arra elég, hogy mö- solyt idézzen ajkunkra. A gazdaközönség egy nagy moles, mely csak egy nagy Ínség beálltával riad meg, de azt csirájában elfojtani képtelen;'' A legradikálisabb, czélravezetőbb eljárás mindenesetre az lenne, ha a dolgot a kormány vernéé kezébe s a tavasz első nyiltával kiküldendő szakértői által az egész inficiált Alföldön megállapittatván. mely táblákban van hesseni légy, annak a vetésnek, állami kárpótlás mellett lészántását elrendelné. így nem lenne, mi inficziálja a többi — őszszel meg nem támadott — vetést, a többi — mondjuk 270,000 hold — buzavetés, amit különben a légy inficziált volna, meg lenne mentve és még lenne idő a kiszántoit- nak helyébe más valamit vetni. A kárpótlási összeg vagy az egész ország, vagy d megtámadott megyék összes földbirtokaira egyenlően kivettetnék. Ez óriási feladat, de nagy erélylyel keresztül vihető. Azt vetik ellene, hogy ez a magántulajdon jogába vág. Hát a beteg állat lebunkózása nem? Pedig ez a felső megyékben, hol a ragadós tüdőlob dúl, folyamatban van. Hogy törvény nélkül nem lehet. Hát még kell sürgetni a törvényt, a mit 10 nap alatt alsó és felső ház elfogadhat. Mert proximus ardet! No de ez nem fog megtörténni. Ügyvéd urn- iméknak az országházban egyéb dolguk is van, mint a mezőgazdák bajaival törődni. El lehetünk tehát készülve, hogy rajtunk Istenen kivül csak magunk segíthetünk, nmennyitszétszóródottságunkban tudunk. Ez pedig vajmi kevés lesz .Előre láthatólag a legtöbb gazda nem fogja leszántani a legyet, mert nem ismeri, nem hiszi a bajt és ha hiszi is, minek tegye, ha a szomszédja nem teszi és az aratás előtt összetett kézzel fog vetésének kinézéaén szomor- kodni. Némelyek kiszántják a ezek közül azok, kik helyébe tavaszi búzát vetnek, hibát követnek el, mert a szomszédban kikelt légy a tavaszi búzára is reá száll s ivadékaival tönkretéteti. Még az árpának vetése is praecarius, mert a légy arra is ráfanyalodik. Nem marad más, mint a kiszántott területbe oly növényeket vetni, a miknek a légy nem árt: tengerit, kölest, gomborkát, inuhait, kendert, ezukor- répát stb. Jövőre pedig — szerintem — a légy kiirtása czéljából két dolog igen fontos: 1. Buzatarlóinkat, bármily sekélyen, de ezt már kötelezőleg, le kell a nyár folytán, de az elhullott szemek kikelése után ugarolnunk, hogy az aratásig bábbá fejlődött és szeptemberben újra előrepülő légy ne találjon kikelt árvabuzát, a melyre petéit rakva, faját tovább fentarthassa. 2. Korán vetnünk a búzát ezután nem szabad; legalább addig (nem tudom, hány évig) nem, mig a hesseni légy vidékünkről el nem lünik; mert az őszszel petét rakó légy október 10 ig elpusztul s gy az azon túl kikelő vetésre petéket már nem rakhat. Mokry Sámuel. 67/1894. szám. _g Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-czikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kisjenői kir. járásbíróság 570/1894. számú végzéBO által Burai István gyulai végrehajtató javára Páska Sándor gy.-varsándi lakos ellen 80 frt 40 kr. tőke erejéig elrendelt biztosítási végrehatás alkalmával biróilag lefoglalt és 640 frtra becsült 8 darab üszőből álló ingóságok nyilvános árverés útján eladatnak. Mely árverésnek a helyszínén vagyis gy.-varsándi községházánál leendő eszközlésére 1894-ik év márczius hó 9-ik napjának délelőtti II órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.- cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Kisjenőn, 1894. évi február hó 23-ikán 51 1—1 Kir. bir. végrehajtó. Árlejtési hirdetmény. F.-Bátor gör. kel. egyház községe újonnan építendő templom előállítása a nagyváradi gör. kel. főt. Consistorium 1893. deczeinber 13/25. a. 1549.—136. ep. 1893. sz. a elrendeltetvén, e munka clőállitására árlejtési határidőül 1894 évi márczius 21-ike délelőtti 9 órája tűzetik ki. A templomépület kikiáltási ára 14909 frt 98 kr. A vállalkozni szándékozók az előirányzott ösz- szegnek 10%-át akár készpénzben akár óvadékképes értékpapírban az illetékes egyházközség elnökségének benyújthatják, ahol is a műszaki iratok és egyéb feltételek megtekinthetők az árlejtés eredménye a vállalkozóra kötelező, az egyházközségre azonban a vállalkozóval kötött szerződés csakis az illetékes felettes egyházi hatóság jóváhagyása után. F.-Bátor (u. p Talpas Aradm.), 1894. febr. 19. 46 2—2 egyház-bizottság meghagyásából: Szucsu Vazul, Koszta Péter, gör. kel. lelkész és biz. elnök. bizottsági jegyző.
