Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-04 / 9. szám
egy küldöttség alakittatik a helyettes alispán elnöklete alatt, Kövér László, Sztraka György, dr. Bartáky József és dr. Bodoky Zoltán bizottsági tagokból. Csaba község képviselőtestületének a népbank bukása folytán a községet ért károsodás mikénti helyrepótlása tárgyában hozott határozata jóvá- hagyatik. Gyulavári községének földvóteli ügyben 100,000 forint kölcsön felvétele iránti kérelmének az állandó választmány véleményétől elteroleg hely adatott azzal, hogy utasittatott a nevezett község, miszerin ezen földvételi ügyben, egyesekkel mint vevő tarsakkal kötendő szerződést pótlólag mutassa be, mely szerződések helyessége és elfogadhatósága feletti alispáni és t. főügyészi felülbirálat után lesz csak az illető okmányokra a jóváhagyási záradék rávezethető. Gyulaváros képviselőtestületének a lovassági laktanya telkének kibővítésé tárgyában hozott határozatának ; Szarvas községének a közbirtokossággal kötött egyezség végrehajtásához szükséges kölcsönnek fel- vehetése iránti kérelmének; Gyoma község artézi kút fúrása tárgyában Zsigmondy Béla mérnökkel kötött szerződés jóváhagyása iránti kérelmének, a Fekete József és társai közbevetett felebbezésének elvetésével hely adatott. A munkás mozgalmak alkalmából Csorváson elhelyezett katonaság beszállásolásából felmerült és még meg nem téritett veszteségeknek (1200 frt), a katona beszállásolási alapból leendő megtérítését kérő Csorvás község folyamodványára, felterjesztés intéztetik a belügyminiszterhez, hogy a mennyiben a katonaságnak oda kirendelése a kormány közege, a kormánybiztos által történt, s a mennyiben ezen mozgalom inkább országos jellegűnek tartható, a jelzett összeget az állam pénztárából kiutalvanyozni szíveskednék. Mindezek után a tárgysorozatban még felvett nagyszámú ügyek is, melyek inkább egyeseket, s az egyes községek belügyeit érintik es igy a nagy közönséget kevésbbé érdeklők, nagyobb részt ked vező elintézést nyerve, — a mennyiben a tanácskozás az első nap délutánján is folytatva lett, — még az első nap délutáni Va6 órakor bevégződött, febr. 28-án délelőtt 10 órakor tartatott meg a hitelesítési közgyűlés. Jancsovics Pál. | A vármegye nagyérdemű s feledhetlen alispánjának halála, Gyulán kívül a vármegye többi községeiben is nagy részvétet és mély hatást keltett. A járási főszolgabirák nagyobb része — mint már múlt heti számunkban megírtuk — a helyettes alispán sürgönye következtében már szombaton Gyulára jött, vasárnap pedig a vármegye csaknem minden községe küldöttségileg képviseltette magát a végtisztességen, mely imposáns módon folyt le. A vármegye tisztikara Tallián Béla főispán, — a kir. törvényszék Pallay Jenő h. elnök, a kir. pénzügyigazgatóság és adóhivatal Padi István igazgató helyettes, a városi tanács Dutkay Béla polgármester vezetése alatt testületileg jelentek meg a temetésen, ott volt a helyben állomásozó honvédtisztikar küldöttsége, a vármegyei nota- bilitások és pedig úgy a székhelyből mint a vidékről teljes számban, közöttük Beliczey István és Terényi Lajos országgy. képviselő volt békésmegyei főispánok, gr. Wenckheim Géza, gr. Almásy Dénes stb. stb. A gyönyörű koszorúkkal elborított díszes ravatalt a vármegye hajdúi mint diszőrség kivont karddal állták körül, a rend fentartása a tűzoltó testület hatáskörét képezte. A halottas ház előtt az udvarra be nem fért közönség az egész széles utczát elfoglalta. Négy óra után vette kezdetét a gyászszertartás Csiszár Sámuel ref. kántor halotti gyászénekével, ennek elhangzása után pedig Domby Lajos gyulai ref. lelkész a jelenlevőket mélyen megható, költői fordulatokban gazdag és emelkedett szellemű következő gyászbeszédet és imát mondotta: Még fel sem száradt a szemekről a bánat könny, még heggedni sem kezdett a szivek sajgó sebe, s íme az enyészet angyala ismét szétterjesztette sötét szárnyait e család hajléka felett, ismét gyász ült a telkekre. Méltán vehetik azért ajkaikra e megszomorodott család tagjai a szent könyv ama szavait: „Az Űr egyik bánatunkra másik bánatot adott." B gyászoló gyülekezetre tekintve, önkénytelenül felmerülnek eme szavak lelkűnkben: „Mért oly borús, oly néma e sereg? Arczaikról a pir elköltözött. Lezárt szemekből bő könnyű pereg. Egytől-egyig mély gyászba öltözött." Jogosult a fájdalom érzete, mely kebleinkben dúl, mert nemcsak egy szoros értelemben vett csa Iádra borult gyász sűrű leple, hanem egy egész vármegye öltött gyászt jelen alkalommal: mert ama koporsóban nyugovó férfiú, kinek végtisztességét megadni gyűltünk egybe, nemcsak hű férj, szerető édes apa, jó rokon, barát, de egy vármegyének tisztelet és szeretettől környezett főtisztviselője, alispánja volt közel három évtizeden át, s mindnyájunk ajkára illők a szent könyv ama szavai: „Elesett a mi fejünknek koronája, siralomra fordúlt a mi örömünk, jaj minekünk." Békésvármegye érdemekben gazdag alispánja, a felsőbb elismerésben is részesült királyi tanácsos, Jancsovics Pál meghalt, koporsóban piheni De nem!— „Nem halt meg, csak aluszik!“... Az, ki évek során át a közügy oltárára hozza te hetségeinek egészét, ki híven sáfárkodik a reá bízottakban, míg csak szíve érez, agya gondolkodni bír; az nem lehet enyészet martalékává, annak nevét nem törölheti el a sir és koporso, mert,^ kinek folytonosan szemei előtt lebeg a szent könyv amaz intése: „Légy bű mind halálig, s neked adom az életnek koronáját", az ilyen ama tudattal szállhat sírjába, hogy neve fennmaradni, élni fog, mert „az igaznak emlékezete áldott", s reá illők a költő szavai: „A derék nem fél az idők mohától. A koporsóból kitör és eget kér!“ E tudat adjon megnyugtatást, enyhet a bánat sötét éjjelében, midőn e gyászeset a szemekbe — bú harmatát — könnycseppeket, a szívekbe fájdalom érzetét ülteté. Neked pedig, ki elfáradtál a folytonos munkában s most immár pihenni tértel: Legyen álmod csendes a sir ölén, lelked pedig találjon idvességet az örök lét hazájában! „Kedves halott! Isten veled, Csendes legyen nyugvó helyed!" Jertek imádkozzunk! * * * Nagy Isten! öröktől fogva való, örökké élő Atyja az emberiségnek! Nagyságod, mindenhatóságod nyomai láthatók mindenütt s mindenekben. Erődhöz mérve az emberi erő parány porszem a nagy mindenségben ; egy csepp a tenger árjában I egyetlen halvány sugár a nap fényözönóbez képest. Parányiságunkat, múlandó voltunkat beismerve, lelkűnkben bánat leverő érzetével, szemeinkben fájdalom könnyeivel állunk meg e gyászkoporsó mellett, melyben igaz részvétünk tárgya pihen. Oh küldd atyai szereteted sugarát lelkünk egére, hogy oszlassa a banat sötét felhőit ; biztató szód némitsa, csendesítse a veszteség fájdalmától előtörő sóhajokat; háborgó érzelmeink zajgó hullámait csillapítsa a benned vetett hit, hogy a csüg- gedés mély sötétét a remény csillagának fénye váltsa fel. Hozzád jövünk Atyánk! erő kiapadhatlan for rása ! nálad keresünk enyhületet, midőn a sziveket bánat-érzete tartja megszállva. Rajtad kívül nincs más, ki fényt deríthessen a sirok hazájára; egeidbe föl hat a sirók zokogása, jajja. Halld meg azért, kérünk, midőn e gyászba borult család veszteségét e szavakban panaszolja.- »Elesett a mi fejünknek koronája, siralomra fordult a mi örömünk, jaj mi nekünk !" Jaj az özvegynek, ki szive felét, több mint négy évtizeden át sorsának hű osztály részesét látja ama rideg koporsóba zárva s most fájdalmában felzokog, jó férjét siratja; jaj azoknak, kik gyászba borulva siratják a szerető s szeretett édes atyát, nagyatyát, rokont, barátot I Minden vigasztalás Istene, mennyei édes Atyánk! Te szent igédben biztatást adva földi gyermekeidnek, hogy ha hozzád esedeznek nyomorúságuk napján, szenvedésök gyász éjjeléből: Te megszámlálod a bú sajtolta könycseppeket s megszabadítod a benned bízókat; hogy te özvegyeknek gyámola, árváknak gondviselő atyja vagy; s jóságod, szereteted letörli a szemekről a könycseppeket, bekötözi a sajgó szívsebeket. Oh hallgasd meg azért, midőn e gyászoló család hozzád kiált a siralmas mélységből, légy gondviselőjük, vigasztalójuk. Isten 1 Atyánk! Tekints alá mindnyájunkra, mert keblünkben fájdalom érzete dúl! Egy vármegye közönsége öltött gyászt, midőn mennyei fénylakodba szóllitád lelkét ama közbecsülés, tiszteletben állott férfiúnak, ki 27 éven át e vármegyének ügybuzgó, igazságos, munkás alispánja volt, ki nem gyűjtött magának földi kincseket, de lelkének min den gazdagságát a közügy oltárára hozta s még utolsó pcrczeiben is lelkén a köziigyekérti aggodalom ült. Nagy a mi bánatunk, nagy a mi veszteségünk. Bánatunkra gyógyírt, vigasztalást, tőled Atyánk, tőled kérünk, esedezünk, remélünk. Nem kérjük oh Atyánk! — mi czéljaiddal ellenkeznék — hogy földi életet lehellj újólag ez egybeomlott porsátorba, mely most koporsóban pihen, hogy a 77 éven át folytatott földi küzdelem ismétlődjék. Te adtad volt őt s most te vetted el e föld teréről, végzésed Bzerint. Te adtál számára erőt, hogy megküzdhesse az élet harczát s most te oltád ki életfáklyáját. Megnyugszunk örök végzése den oh Atyánk ! Csak arra kérünk: add meg a megérdemelt csendes pihenést az anyafóld kebelében az erő és erély, pihenést nem ismert munkásság ez elhullott bajnokának, lelkét pedig öleld fénylakodba s adj számára üdvösséget; csak arra kérünk oh Atyánk, hogy ha majd ez elhunytnak sírja felett „Barangol és zúg, zúg az őszi szél", a hervadó természet képének látásakor, a sárgultan lehullt falevelek őszi széltől lengésében juttasd eszünkbe óh Atyánk 1, hogy mi is „mindnyájan elhullunk, mint a fák sárgult levelei"; csak arra kérünk Istenünk, hogy majd a nyugvók csendes hazájában a tavaszi nap fénysugaraitól zöldelő fű és virág is juttassa eszünkbe, hogy mi reánk is feltámadás tavasza vár a sírnak téli álma után; csak arra kérünk életünk és halálunk Ura, bölcs Isten ! hogyha fejfára szálló csalogányt dalra kelni hallunk: Téged dicsőítő buzgóság érzete emelkedjék kebleinkből, tudva azt, hogy te még a halálban is Atyánk, Istenünk vagy nekünk; hogy a sirok sötét éjjelét is mennyei fónynyel vilá gitsa meg benned vetett hitünk, örök élethez fűzött reményünk; hogy életünkben s halálunkban tieid legyünk egyaránt. Csak arra kérünk édes Istenünk, hogy e gyászeset is tanítson mindnyájunkat, használni bölcsen életünknek minden idejét, hogy „munkálkodjunk, mig nappal vagyon" s ha majd reánk borul a balálnak éjszakája: az örök világosság honában találjon lelkünk hajlékot földi küzdelmeink bevégződte után. — így fakassz számunkra, kérünk Istenünk! még a bánat földéből is remónyvirágokat, melyeknek illatárja szárítsa főt a bánat könnyeit s szivünk sajgó fájdalmát orvosolja a benned vetett hit. Amen. * * * A mély hatást keltő szép gyászbeszéd és ima után Csiszár Sámuel kántor búcsúztatója következett, amely után megindult a gyászmenet a vármegyeház utcza felé, s a megyei székház elé érve néhány perezre megállott, amidőn is dr. Fábry Sándor főjegyző a következő lendületteljes szép búcsúztatót mondotta: Tisztelt Gyülekezet 1 Békésvármegye tisztikara környezi e koporsót hogy szeretett alispánjától, itt, a vármegyeháza előtt hol ő oly számos évekig működött, végbúcsút vegyen A bánat, mely szívünkre nehezedik, tanúja, hogy miként szerettük őt! A gyász, mely itt bennünket egyesit, miként az éjjel oly sötét. Vesztesek vagyunk, vesztesek mindanynyian, mindanynyiunk halottja ő, ki az enyészet bús mezejére megpihenni tér. Huszonhét évig volt vezére Békésvármegyének, atyja tisztikarának. Huszonhét évig világított magas szelleme a közélet küzdelmekkel terhes pályáján. Lelkének fénye felderítette a vigasztalant, munkája békét, jólétet teremtett meg, s mindenütt áldást vont maga után. Kimagaslott tisztikarából miként az árbocz, s mindenki elösmerte fölényét. Hosszú életen át bátran és erősen szállt szembe az élet viharaival. Mily számosán hagyták el működése alatt társai, miként az árboczot a vitorlák foszlányai, s ő állott erősen a közügy szolgálatában, mig végre őt is megtörte im a kíméletlen sors keze! Pedig erős volt, mint a törzs maga. Erős tudásban, akaratban, megedzett becsületben; férfiú ki dolgozott, ki alkotott, s csak használt mindenütt. Munkája túl éli életét, s annak áldásait fény gyanánt kiséri tiszta jellemének emléke, önzetlen jósága, nyugodt bölcsessége, s az átható szeretet mely lényéből sugárzott. Kik lelki kincseit legjobban ösmerők, mi hű tisztviselői, menynyivel szegényebbé levénk 1 Bölcs tanácsaival ki lát el bennünket? Elköltözött az agg, ki tisztes alakjával, jóságos tekintetével eszményünk volt, a látnoki sejtelemnek tudta megmutatni a helyes irányt. Oh szeretett vezérünk, élted pályája, tetteid emléke kisérni fog bennünket. Emléked ki nem hal a szívekből, melyekbe szeretettel oltád be azt. A fájdalomtól megtörve mondunk búcsú szót Neked, 1 követünk nyugvó helyedre, hol meleg könyüuk hideg hantodra hull! A mindenható édesitse meg örök álmodat! Isten Veled! * * * A főjegyző búcsúszavai után a még mindig óriási gyászmenet megindult a református sírkertbe, ahol a boldogult jeles férfiú hamvai, családja, rokonai s tisztelői könyei között örök nyugalomra tétettek. A halandó testet átadtuk a földnek, de szellemét, halhatatlan emlékét a késő utókor is kegyelettel megfogja őrizni. Jancsovics Pál kir. tanácsos alispán ravatalára a következő koszorúk tétettek: Feledhetlen atyánknak, a gyászoló család, — Szeretett alispánjának, Békésmegye tisztikara, — Szeretett alispánjának, Gyula-város közönsége, —Nagyra becsült munkatársának, Tallián Béla, — Közhasznú múltad, tevékenységed maradandó emlék, Beliczey István, — Feledhetlen jó atyánknak, Emil és Blanka, — Tisztelete jeléül, a gyulai bírói és ügyvédi kar, — a gyulai pénzügyigazgatóság tisztikara, Békésvármegye érdemes alispánjának, — tisztelete jeléül Csaba városa, — Szeretett alispánjának, T.-Komlós községe, — Jó alispánjának, békési főszolgabírói hivatal, — Nyugodj békével tisztelt munkás férfiú Jakabffy Zoltán és neje, —Részvéte jeléül, Gyoma községe. -— Kegyelete és tisztelete jeléül, a gyulai kör, — Őszinte szeretettel, dr. Berkes és neje, — Szeretett alispánjának, Mezőberény községe, — Sze retett alispánjának, Doboz községe, — Részvéttel; a békési ipartestület, — Az igaz emberbarátnak, a megyei szolgaszemélyzet stb. A hétfői megyegyülésen Tallián Béla főispán a következő szép és lendületteljes beszéddel nyitotta meg a törvényhatóság közgyűlését : Tekintetes törvényhatósági bizottság! Nemcsak a hir vitte már meg szárnyain a tek. törvényhatósági bizottság minden egyes tagjának, de a közgyűléseket jelző nemzeti zászló helyett kitűzött gyászlobogó is jelzi, hogy Békésvármegye közönségét súlyos veszteség érte, s hogy a vármegye őszinte és mély gyászban van. A vármegye első tisztviselője, eddigi bizalmának mandatáriusa, köz- tisztelet és közbecsületben állott alispánja nincs többé! A mellettem levő alispáni szék üres, és abban ma már csak a múltak feledhetlen emlékei és Bekesvarmegyenek a boldogult irányában soha meg nem szűnő kegyelete foglal helyet. Jancsovics Pál 27 éven át páratlan szorgalommal és tapintattal, példabeszéddé vált purilán jellemmel, lankadni nem tudó tettvágygyal, mindenki iránt egyenlő igazsággal, közbecsülés és szeretetben megőszülve töltötte be erejének kimerültéig sokszor súlyos, mindég nehéz körülmények között Békésvármegye alispáni székét. Most midőn sorainkból elköltözött, a vármegye bennejeles alispánját, én pedig tisztelt és nagyra becsült munkatársamat veszítettem el. A közrészvét oly impozánssul nyilvánult érzete, mely őt tegnap utolsó utján kisérte, még hullámzik s folytatást nyer e házban, e teremben, ahol a boldogult szíve minden dobbanásával, lelke egész melegével s gondolatai egész valójával dolgozott, s ha kellett küzdött és harczolt vármegyéje érdekeiért; nyilatkozzék meg a vármegye hálája ma itt első sorban abban, hogy arczképét a vármegye díszterme részére lefestett, hervadhatlan érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti, s a mélyen sújtott gyászoló családnak őszinte részvétét s fájdalmában való osztozását a vármegye közönsége elhatározza. (Élénk helyeslés.) Fábry Sándor dr. főjegyző szólalt föl ezután, azzal kezdvén, hogy a kegyeletnek mélyreható szavai után a vármegye tisztviselői nevében egy alázatos kérelmet terjeszt elő. Nevezetesen a tiszti szék őt bízta meg annak előadásával, hogy kérjük, miszerint az özvegynek a nyugdíjon felül a vármegye ereje szerint bizonyos kegydij adas sék es azonkívül a megboldogult gyászos özvegye hat hónapig az alispáni lakban maradhasson Mutassa az érdemes hivatalnok iránt őszinte kegyeletét azzal is, hogy a temetési költséget a vármegye viseli, azonkívül az özvegynek az alispáni fizetést három hónapra utalványozza. A javaslatok mindegyikét zúgó helyesléssel fogadta | közgyűlés. Haviár Dániel: Az előterjesztett indokok alapján a tett indítványokat szívesen megszavazom és kérem a nyugdíj bizottságot, hogy ameny- njiben a vármegyei nyugdíjalap megbirja, 1200 forint nyugdijösszeg proponáltassék a megboldogult özvegyének (Általános helyeslés.) Sírok. A vármegye hétfői rendkívüli közgyűlése — amint múlt számunkban feltételeztük — igen népes és eléggé érdekes is volt. A tárgysorozatot, noha elég terjedelmesnek mondható, mindazonáltal a dél - utáni órákban letárgyalták és igy a közgyűlést nem kellett másnap folytatni. Részletes tudósítást lapunk más helyén közlünk. Helyettesítés. Tallián Béla főispán, miután a vármegye közgyűlésén dr. Bodoky Zoltánt orosházai főszolgabírónak, ennek következtében gyulai rendőr- kapitánynak dr. Zöldy Gézát helyettesitetté. Göndöcs Benedek öröksége. Feledhetlen plébánosunk elhalálozása következtében megüresedett a pusztaszeri apáti méltóság is, melyre a boldogult tudvalevőleg annyira büszke volt, életének egyik fővágyát képezvén, hogy e minőségében a millenium alkalmával az ország színes java előtt Pusztaszeren hálaadó isteni tiszteletet tarthasson. Az ég nem teljesítette a jó öreg kívánságát és a millenium előtt magához szólította hű szolgáját. Tallián Béla főispánunkról néhány fővárosi s vidéki lapban olyas hírek olvashatók, mintha a fő- ispáni méltóságtól megválnék. E hírekből annyi igaz, hogy Tallián Béla a csongrádmegyei főispán- ságról mondott le, de ezideig még nem mentetett fel az alól sem, noha ez hihetőleg rövid idő múlva meg fog történni. Hogy azonban Békés vármegye főispáni székétől is megváljék, az teljesen légből kapott és ez idő szerint legalább legkisebb alapot is nélkülöző korabináczió számba sem jöhet. Terényi Lajos országgyűlési képviselőnket ama kitüntetés érte, hogy őt a képviselőház közigazgatási bizottsága az állami anyakönyvekről szóló törvény- javaslat előadójául választotta. A házi ipar. Hétfőn délelőtt a házi ipar ügyében báró Rudnyánszky, a szegedi gyár elnök-igazgatója elnöklete alatt értekezlet volt Gyulán, melyen határozatba ment, hogy a csabai szövőiskola részére nagyobb helyiség bérlendő s ott a megye bármely járásából növendékek vétetnek fel. A gyár a jelentkezőknek ingyen juttat szövőszéket, a meglevő régieket átalakítja. Ugyanaz szolgáltatja ingyen a szükséges nyers anyagot s a beszolgáltatandó árúkat méterenként előre meghatározott árban beváltja. Gyermekeknek, kik már a szövészetet elsajátították, a gyár 30—40 kr. napszámot fizet. A békési és orosházi járásban a szövészettel foglalkozók Mező- berényből nyernek munkát, mig a többi járások Csabáról a szövőiskola utján. A jelentkezők a járás főszolgabírójához forduljanak A sorozás Gyulán csütörtökön vette kezdetét és a Gyula városi hadköteleseket illetőleg pénteken be is fejeztetett. A kommissió nem volt nagyon válogatós és a tagadhatlanul jó anyag mellett eme körülménynek tudandó be az utóbbi évtizedekben csaknem példátlanul álló nagy eredmény, mely is a következő: összeiratott az első korosztályban 136, másodikban 91, harmadikban 78, összesen 305 ; be- soroztatott a közös hadsereg és a honvédség ujoocz- jutaléka javára 114, mindkét póttartalók részére 23, visszahelyeztetett 103, fegyverképtelennek találtatott 31 hadköteles. Jegyző választás volt Szent-Andráson február 28-ikán. A képviselő-testület miután Fábriczy Soma első jegyző helyettes pályázatát visszavonta, egyhangúlag Blasekovics Hugó szerb-ittebei községi jegyzőt választotta meg. Névváltoztatás. Krupicska Gyula csabai lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Kér- <e«“-re magyarosította. Állatorvos választás volt a napokban Szeghalmon. Király Ferencz körmendi lakos választatot} meg egyhangúlag. A jaminaiak még folyton lappangó község-ala- kitási törekvésének egyik Bzimptomája Andó János és társai ottani lakosoknak a vármegyéhez intézett kérvénye, melyben Jaminában fiók-elöljáróság engedélyezését kérik. Csaba városa Jaminával szemben mar elment a méltányosság és az előzékenység véghatáráig, az eddigin túl nem terjeszkedhet már csak azért sem, mert a községi törvény rendelkezéseivel jönne összeütközésbe s a jaminaiak további kedvezményeket csakis Csabától elszakadva, mint önálló község biztosíthatnának maguknak, de ez az elszakadás — mint azt évtizedet meghaladó idő előtt lapunkban irt czikksorozatban kimutattuk — nem áll az érdekükben. A békési függetlenségi és 48-as párt vasárnapi gyűlésén a párt egyhangúlag az egyházpol.itikai reformok mellett foglalt állást. Ennek tárgyalása után elhatározták, hogy marczius 10 ikét megiinneplik. A párt a békési kaszinó és a békési polgári kör-rel együtt rendezi az ünnepet, s az ünnepi beszéd megtartására dr. Meskó László orsz. képviselőt kérik fel. — Következett ezután a tisztujitás. Meg lettek választva elnöknek: Szegedi Károly ev. ref. lelkész; alelnök: Konkoly Jenő ügyvéd, jegyzők: dr. Szegedi Kálmán ügyvéd és dr. Török Gábor ügyvéd; pénztárnok; Debreczeni Károly gyógyszerész.
