Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-25 / 8. szám

eltette, akik tegnap délután a vármegye székhelyére be is érkeztek. A tisztikar elhatározta, hogy a vár­megye részéről gyászjelentést ád ki és küld Bzét a bizottság tagjainak és az öbszsb törvényhatóságok­nak, hogy a ravatalra koszorút tesz és a temetésen testületileg jelenik meg; a temetőben tartandó sir- beszédre dr. Fábry Sándor főjegyző kéretett fel. A boldogult alispán ravatalára a vármegye tisztikarán kívül Gyula városa közönsége, a gyulai kir. pénz ügyigazgatóság tisztikara, a gyulai birói s ügyvédi kar is díszes koszorút helyezett el sok koszorút küldött továbbá a tisztelők nagy tábora. A teme­tés ma délután Va4 órakor lesz. A. haláleset­ről kiadott családi gyászjelentés a következő : Özvegy Jancsovics Pálné született báró Wasmer Ida, a maga és gyermekei: Emil és neje született Blauhorn Blanka, Pál és neje született Vetsey Juliska, Jenny és férje báró Taxis József és Margit valamint unokái: Jantsovits Loránd, Emil, Jenő Juliska, Irénke, báró Taxis Egonka és Emiiké ne­vében is fájdalomtól lesújtva tudatja, felejthetlen jó férjének Jancsovics Pál királyi tanácsosnak és bé­késvármegyei alispánnak, munkás és közhasznú élete 77-ik, házasságának 44-ik, alispánsága 27-il évében, 1894. február 23-án d. u. 6 órakor bekö vetkezett csendes kimultát. A megboldogult föld maradványai 1894. február 25 én, délután fél négy órakor fognak a gyulai református temetőben levő családi sirkertben örök nyugalomra letétetni. Kelt Gyulán, 1894. évi február hó 24-én. Béke poraira áldás émlékére! Az alföldön létesíteni tervbe vett állami műút építési módozataira nézve az érdekelt törvényható ságok kiküldötteinek közreműködésével folyó hó 17-én Budapesten a kereskedelmi minisztériumban tartott értekezleten — mint megírtuk — vármegyénk is képviselve volt dr. Fábry Sándor h. alispán m főjegyző, Terényi Lajos országgy. képviselő s llaviár Lajos államépitészeti kir. mérnöki hivatal főnökkel Az értekezlet eredménye a m. főjegyző által a tör vénybatósági közgyűlés elé terjesztendő jelentés Szerint a következő: Az át iránya a következőle' állapíttatott meg: Kiindulva az út Bajáról és Szent István, Pest-Csanád, Sükösd, Császár-Töltés, Keczel Halas, Majsa, Félegyháza és Csongrád községek érintése után Csongrádnál átvezettelik a Tiszán, i Tiszántúl pedig Szentes és Kun-Szent-Márton érin tése után Puszta-Báboczkánál tér be megyénkbe a hol Öcsöd, Szent-András, Siarvas, Kondoros, Csaba, Gyula községeket érintené és Gyuláról Varsánd, Fekete• Gyarmaton át Nagy -Zerindig építtetnék, ahol vég pontja volna. Ez nagyjában a megállapított útirány nincs kizárva azonban a miniszter kijelentése sze rint, hogy azon még némi változtatások fognak té tetni. — Ez útirányhoz a törvényhatósági bizottság utólagos hozzájárulása mellett Békésvármegye kép­viselői is hozzájárultunk, a mennyiben ezen útirányt tartottuk beható előzetes eszmecsere után megyénkre nézve a legelőnyösebbnek. Kifejezést adtunk ugyan a miniszteri értekezleten azon óhajunknak is, hogy a megjelölt úttal együttesen építtessék ki a csaba- békési út is mint mellék-szakasz, mivel ezen 9.89 klméter hosszú útrész a 25 000 lakossal bíró Békést is vonná be az állami út forgalmába : azonban a miniszter kérelmünk teljesítését nem helyezte kilá­tásba, megjegyezvén, hogy első sorban is a fővonal kiépítésére kell törekednie. Az útiránynak megálla­pítása után tárgyalás alá vétetett az, hogy a vár­megyék mennyivel járuljanak hozzá az állami-út építéséhez. — A miniszter a következőket szándé­kozik kérni a vármegyéktől: a) az útterület ingyen átadását; b) a helyi viszonyok szerint nyújtható építési anyagokat; c) pénzben, az illető útakra je­lenleg fordított útfontartási költségek tőkéjét meg­felelő százalék mellett tőkésítve; d) az illető köz­ségek és birtokosok hozzájárulását később megha­tározandó méltányos összegben; e) az egész útépí­tési tőkéjét a miniszter a vámegyénk közúti alapjá­nak jótállása mellett óhajtaná beszerezni akként hogy mindegyik vármegye közúti alapja venné köl­csön a vármegyére eső építési tőkét, de az állam­kincstár fizetné a tőke és kamat törlesztést. A hoz zájárulás ekkénti megjelölésénél kötelességünkben állónak tartottuk a miniszter figyelmét felhívni azon specziális körülményre, hogy Békésvármegyének a tervbe vett útvonalon már 14.41 kim. útja kiépítve van összesen 282.601 frt 50 kr. építési tőkével melyből 6 és Va kim. vámos út 144.890 frt építési tőkével, és azon óhajunknak adtunk kifejezést, hogy ezen már képitett útszakaszok építési költsége visz- szatérittessék a vármegyének, hogy a nyerendő ősz szeget közútjai tovább fejlesztésére fordíthassa. — A miniszter azonban kijelentette, hogy megtéritést nem hajlandó adni, s ha a vármegye nem akarná ingyen átadni az útrészeket, ám tartsa meg és to­vábbra is kezelje maga. Kértük azután, hogy leg­alább számítsa be a már befektetett építési tőkét a megye által megállapítandó hozzájárulásába és hagyja fenn a vámos útakat addig, mig azok építési tőkéje a vámból megtérül, azonban a miniszter e tekintet ben sem tett ígéretet, kijelentette azouban, hogy elhatározásairól a törvényhatóságokat Ieiratilag ér­tesíteni fogja s minden egyes útszakaszra nézve még külön tárgyalást, illetve közigazgatási bejárást fog kitűzni. Ezekben terjesztvén elő az értekezletről jelentésemet, bátorkodom azon javaslatot terjeszten a tek, közgyűlés elé, hogy már most ezen közgyű­lésből feliratot intézni méltóztassék a kereskedőim miniszterhez, mely szerint a Csaba és Békés közötti útszakaszt is kegyeskedjék a kiépítendő úthálózatba felvenni, másrészt, hogy a vármegye azon vámos tja.it, melyek a kiépítendő útba esnek, hagyja meg mindaddig vámos utakul, mig azok építési költsége vámból meg nem térül, a többi már kiépített út­rész építési költségét pedig számítsa be a vármegye majdan megállapítandó hozzájárulásába. Fel volna hívható még a miniszter figyelme arra is, hogy min­den vármegyére egyenlően és igy legarányosabban olna a hozzájárulás megállapítható, ha az, az épí­tési költség bizonyos százalékában határoztatnék meg. — Szükségesnek tartom, hogy a vármegye ki- ránalmait már most a kilátásba helyezett miniszteri eirat leérkezte előtt fejezze ki, mivel még most a miniszteri végleges elhatározás előtt sokkal inkább szerezhet érvényt a vármegye érdekeinek, mint az elhatározás után, s másrészt a tárgyalás és megfon­tolás alapját képezhető feliratnak hatálya kétségte­lenül sokkal nagyobb, mint volt az értekezleten szóval előadott előterjesztésnek. A vármegye holnapi rendkívüli közgyűlése ér­dekesnek és népesnek Ígérkezik. A vármegye nagy­érdemű volt kormányzója, a köztiszteletben állott alispán gyászos elhunyta okozta igaz bánat és em­léke iránti kegyelet méltó megnyilatkozása nem is képzelhető másképen, mint a törvényhatósági bi zottsági tagok tömeges részvétele mellett. De maga a tárgysorozat is biztosíték a nagyobb fokú érdek lődés iránt. A debreczeni átirat inczidenséből nincs kizárva egy kis egyházpolitikai vita sem, ami egymaga telt termet képes biztosítani. A megyei telefon­hálózatra vonatkozó állandó választmányi elő­terjesztést lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük és annak javaslatát mindenben magunkévá teszszük. Legfontosabb tárgya azonban a közgyűlés nek a h. alispánnak szintén alább közölt jelentése az -alföldön létesítendő állami út tárgyában. A h alispán javaslatát szintén magunkévá teszszük és részünkről is óhajtjuk, hogy abban a szellemben s kereskedelmi miniszterhez sürgős felirat intéztessók De ebben az ügyben van még egy specziális óhaj­tásunk is, amelyet a gyulai megyebizottsági tagok nak különleges és nagy figyelmébe kell ajánlanunk És ez az, hogy a budapesti értekezleten olyan in czidens merült fel, mely a gyulai érdekekre nagy veszélyt rejt magában. Nevezetesen specziell Gyulát ép oly mértékben, sőt talán jobban érdekli az ál lami útnak Békésvármegyét átszelő része mellett az aradmegyei csatlakozás, vagyis az ut végpontja A miniszteri eredeti tervezet, mely a Gyula—Gy Varsánd—Fekete-Gyarmat—jiagy-zerindi útvonalat proponálja, teljesen megfelel a mi érdekünknek, mel lesleg mondva, még inkább megfe'el Aradvármegye azon községei érdekeinek is, melyek közgazdaság szempontból Gyulára gravitálnak és amelyek vas úttal nem bírnak. A ministeri értekezleten Arad ármegye alispánja olyan irányban kérte a terveze tét megváltoztatni, hogy ne — amint a közszükség­letnek és mellesleg a mi érdekünknek is legjobban megfelel — a miniszteri tervezetben levő Zcrind, hanem Kis Jenő legyen a végpont; Kis Jenőről pe dig Székudvar, Sikló felé vitessék az út, melyeket pedig parallel vasút is szel át és amely községek épen ezért kevésbbé vannak kőutra szorulva, mint Fekete-Gyarmat, Nagy-Zerind, Tamásda, Bél-Zerind Vadász stb., amely községekre nézve a Gyulával való kőut csatlakozás igazi életszükséglet. A mi nister, Aradvármegye alispánjának felszóllalásár megígérte, hegy a kért utirányváltoztatást megfon tolás tárgyává teendi és igy az a veszély fenyeget Gyulát, hogy a zerindi csatlakozástól, mely a vá rosba vezető összes utak között legfontosabb reá nézve s amely — sajnos — az év 8' hónapján ke resztül mindig járhatatlan, el fog esni. A minister nek a transversalis útvonal konczepcziójánál egy igen helyes főintencziója oly vidékek összekötése melyek vasúttal nincsenek összekapcsolva. Arad vármegye alispánjának kérelme homlokegyenest ellen tétben áll ezen intenczióval, amennyiben olyan köz ségeken akarja az állami utat vezetni, amelyek nagy része vasúttal össze van kötve és pedig olya saját községei rovására, melyek nincsenek vasút mentén. Azt hiszszük, hogy ilyen körülmények kö zött könnyű feladata lenne Békésvárinegyónek, am dőn a feliratban a miniszter eredeti útvonal kon czepcziójáuak, nevezetesen a nagy-zerindi végállo másnak feltétlen meghagyását is kérelmezné. Ne tudjuk eléggé hangsúlyozni, mennyire fontosnak Gyulára nézve mennyire életbevágónak tartjuk, hogy ez a vármegye feliratában különlegesen hangsúlyoz tassék és erre a körülményre ismételten felhívjuk gyulai megyebizottsági tagok komoly figyelmét. Gyoma községének a csabai járásbíróságtól való elszakitása s Szarvashoz való csatolása érdé kében kibocsátott és már márczius hó elsején életbe léptetni ezélzott rendeletének végrehajtását az igaz ságügyminister, a közigazgatási bizottság és Gyoma községének felterjesztése alapján felfüggesztette. — Egyelőre tehát Gyoma még a csabai járásbíróság illetékessége alá fog tartozni. Elismerés az érdemnek. A belügyminiszter d Kovács István megyei főorvosnak, dr. Bartóky József orosházai főszolgabírónak és dr. László Elek orosházai községi orvosnak a kolera járvány alkal mával tanúsitott sikeres tevékenységükért elösme rését és köszönetét nyilvánította. A szarvasi vámos hid helyébe építendő vas­szerkezetű közúti hid munkálataira vonatkozó ver senytárgyalás február hó 24-én tegnap délelőtt tar tatott meg a vármegyei árlejtező bizottság által pedig a következő eredménynyel: Az alépítmény vonatkozólag beadatott 4 ajánlat, mely szerint 1 zott munkálatokat 1 Izsó és Wagner m.»herényit k illalkozók 13.5% felülflzetéssel; 2 Pápay Mihály u idapesti vállalkozó 4% engedmény nyel; 3. Popják ti yörgy szarvasi vállalkozó 3%'felülfizetéssel; 4. A. o al József gyulai vállalkozó 5% felülflzetéssel let-|u >k volna hajlandók elvállalni. A bizottság PápayI ti [ihály budapesti vállalkozónak mint legolcsóbbnak! munkálatot kiadta. — A felépítményi munkálatokig 1 készítése, illetőleg a vasszerkezet szállítására vo-1 atkozólag beadatott 2 ajánlat, mely szerint 1. aj1 Danubius“ magyar hajó- és gépgyár részvénytársa- , ág az összesen 160000 kgr. súlyú vasfels/.erkczotetli 00 kgrammonkiut 25 frt, összesen tehát 4000 írtért,I agyis a költségelőirányzati árért; 2 a. „Schlick“- j éle vasöntöde- és gépgyár részvénytársaság ugyan­zen vasszerkezetet kgrként 24 frt 25 krért, össze-1 en tehát 3880 írtért lettek volna hajlandók vállal-1 ózni. A bizottság mint legolcsóbbat a Schlick féle ;yár ajánlatát fogadta el. Pénzügyigazgató változás. A kir. pénzügyigaz- ;atósághoz a napokban érkezett le Wekerle Sándor ténzügyminiszter leirata, mely szerint Gaszner Páll lénzügyigazgató — mint különben annak idejében! nár megírtuk — Miskolczra, — viszont Csák Györgyi lenzügyi tanácsos és m'skolezi pénzügyigazgató ledig Gyulára helyeztetett át. A pénzügyi tisztvise-1 ők, körükből távozó szeretett hivatali főnökük tisz-| sóletére, márczius hó 1 én a „Magyar király “-báni lúcsúestélyt rendeznek. A méhészek kegyelete Göndöcs iránt. E hó 18-án tartotta meg évi gyűlését az országos mé­hész-egylet, melyen Vámossy Mihály elnök báná­sán emlékezett meg azon lesújtó csapásról, mely Göndöcs Benedek halálával az egyletet és a magyar méhészét ügyet érté, Hummer Nándor indítványára el is határozták, hogy a legközelebbi ülésen Gön- löcsről emlékbeszédet tartanak és emlékének ke­gyelettel áldoznak. A békési népbank 1893. évi számadásainak fő adatai: Összes forgalmi bevétel 1.279,374 frt49kr kiadás ugyanannyi. Vagyon 451,968 frt 65 kr, teher ugyanannyi. Veszteség és nyereség számla főösz szege 34,177 frt 90 kr. A nyeremény felosztási ter­vezete : 1. Igazgatósági stb. jutalék 1069 frt 99 kr. 2. Jutalmazások s jótékony czél 456 frt 66 kr. 3, Nyugdij-alap 120 frt, 4. Nyugdíj pótlás 174 frt 35 kr. 5. Osztalék 8 írtjával 600 részvény után 480C frt, 6. Tartalékalap részére 612 frt 32 kr. Összesei 7133 frt 32 kr. tiszta nyeremény. Értesítés. Az „országos vörös-kereszt-egylet‘ gyulai fiókja által, ma délután megtartani szándé költ választmányi- és közgyűlés közbejött akadá­lyok következtében elmarad. Még pedig a választ­mányi ülés holnap, azaz 26-án délután 3 órakor, : közgyűlés pedig márczius 4-én délután 3 órako: fog megtartatni, mindkettő a városháza nagytermé ben, Gyula, 1894. február 24 én. Terényi Lajosne eluök. A kereskedők és kereskedő ifjak társulatánál szerdai estélye iránt, melyen Oláh György t. ügyés: tart felolvasást, általános és nagy az érdeklődés. A: estélyen tagok által bevezetett vendégek ezúttal i szívesen láttatnak. A gyulai csizmadia ipartársulat folyó évi feb ruár 19-én tartott választmányi ülésen Dr. Frank Lászlót a társulat ügyészének választotta. Előléptetésnek számítható áthelyezésben r szesült a gyulai kir. ügyészségnél most kisegítő képen működő dr. Genthon Fereucz kir. alügyés: kit hasonminőségbeu Nagy-Váradról Budapesti' helyeztek át. Bánó József csabai országgy. képviselő vo! a bókésmogyei képviselők között az első, ki a egyházpolitikai vitában felszóllalt, kijelentvén, hog úgy is mint országos, úgy is mint protestáns, úg is mint ellenzéki képviselő nem fogadja el a kotr lező polgári házasságot. Tervben volt Csabán, hog a város országgy. képviselőjének eme állásfoglalás ellen bizalmatlanságot fognak szavazni, de az elő leges puhatolózások után opportunusnak találtá eme szándéktól elállani, mert a közhangulat a so példányban terjesztett beszéd után határozottá Bánó mellett van. Ugyanily okból ejtették el jp a tervet is, hogy legalább a képviselőtestület fó| laljon állást az egyházpolitikai javaslatok mellett. Beszüntető t szekatúra. A kereskedelmi mi niszter, a vármegyéhez intézett leiratában azt s intézkedést, hogy úgy a lábon hajtott sertések czédulaházaknál, valamint a vasúton szállított sertése Gyulán a lerakásnál külön állategészségügyi szeml« nek vettettek alá, tekintettel arra, hogy ez a szeml az óriási felhajtás következtében rendkívül bén tolta I forgalmat, s tekintettel arra is, hogy ez s állategészségügyi szemle a feladó- s illetőleg k induló állomáson különben is megtörténik, jövő« nézve megszüntette, A sorozás ez évben a vármegye székhelyé Gyulán veszi kezdetét. Márczius 1- és 2-án vagyi csütörtökön és pénteken a városi-, 3-án és 5-é pedig a járási községbeli hadkötelesek Boroztatnál Nyugdíjba menő községi jegyző. Csörföly Lajo Vésztő községének érdemes jegyzője, 40 évet me« haladó becsületes szolgálat és munkásság utá tekintettel arra, hogy 70 éves múlt és egy év ól mindig beteg, sőt mint részvéttel értesülünk, egyi lábát is amputáltatnia kellett, nyugdíjazását kéri törvényhatóságnál. Ami méltányossági tekintetű a noha nem jogérvényes új szabályzat szerint ft részére megszavaztatni. A kendertermelés terén teendő kísérletekre kereskedelmi miniszter Horváth János mező-berén kosnak három esztendőre évi 500 frt államsegélyt alványozott ki. Ugyancsak a kereskedelmi minisz- r Békésvármegyében húsz szövőszéket engedélyez y feltétellel, hogy bárom esztendei állandó munka :án a szövőszék az illető munkásnő tulajdonában arad. Bizalmi szavazat. Szarvas város választó pol- irsága csütörtökön az egyházpolitikai javaslatok rdekében pártkülönbség nélkül értekezletet tartott, lelyről a következő táviratot küldték a város or- sággyülési képviselőjének, Haviár Dánielnek: A lárczius 4-én tartandó liberális nagygyűlés alkat­iéból pártkülönbség nélkül megtartott értekezlet laviár Dániel orszggy. képviselőnek az egyházpo- tikai kérdésben tanúsított eljárásáért üdvözletét üldi s bizalmát fejezi ki. Salacz Ferencz, elnök. A községi iskolaszék múlt vasárnap tartott lésén a következő tárgyak nyertek érdemleges el- ntézést: Huszár László puszta-eperjesi újonnan negválasztott tanítónak megválasztása és dfjlevele - közigazgatási bizottság által is jóváhagyatván, az észére kiadatik. — Az igazgatói jelentés során öbb, szegénységét igazolt tanulónak a tandíj elen- ;edtetett; tandíj és egyéb czimen befolyt 285 frt levételre utalványoztatok; a tanulók szorgalmára is magaviseletére, egészségi állapotára és igazolat- an mulasztásra vonatkozó jelentés tudomásúl vé­dett; az ifjúsági könyvtárra beszedendő művek egyzéke jóváhagyatott. — A községi ismétlő isko- áról szól ló igazgatói jelentés és 1893—4-ik évi (öltségvetéB 485 frt bevétel és ugyanannyi kiadás­iul jóváhagyatott, — úgyszintén jóváhagyatott a ta­nyai iskolák 1893—4-ik évi költségvetése is 1520 Frt bevétel és 1384 frt kiadással. — Tudomásúl vétetett és a pénztárba utalványoztatott a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1893—4-re 53 frt 33 kr, és 1894—5-re pedig 80 frt pótállam­segély. — Az I. gyulavárosi takarékpénztárnak 20 frtos adományáért jegyzőkönyvi köszönet szavazta­tott. — Több kisebb ügyek elintézése után az óvodai felügyelő bizottság tartott ülést, a melyen a köz- igazgatási bizottság által jóváhagyott óvónői díj - levelek a megválasztott óvónőknek kiadatni rendel­tettek. — Megkerestotni határoztatott a városi kép­viselőtestület, hogy tekintettel arra, miszerint a beiratkozott óvodakötelesek száma ez idő szerint már 253 ra rúg, még egy óvoda fölállításáról gon­doskodjék. — Schröder Istvánná és Miskolczy Róza óvónők kérvénye fizetés felemelés iránt figyelembe nem vétetett. — Az óvódíj czimen befolyt 50 frt 10 kr. bevételre utalványoztatott; úgyszintén az óvodai évi szünet deczember 25-tól január 31-ig határoz­tatott, a boti szünet pedig minden szombaton egész napon. Eljegyzés. Junászka Gyula, városunk törekvő fiatal iparosa e bét folyamán jegyezte el Vincze Ferenc/, sarkadi iparos kedves leányát Boriskát. Talált tárgy. Egy aranyláncz találtatott a gyulai jégpályán az elmúlt héten, igazolt tulajdonosa a r. kapitányi hivatalban átveheti. Ismét kevesebb egy honvéddel. Gyóji Miklós presbiter, a ref. egyház régi, kitűnő leánylanitója, a magyar öltöny állandó viselője, 43 évi tanítói pálya kipróbált harezosa, örök állomra hunyta le szemeit f. hó 23 án reggel 4 órakor, hosszas rekedtség foly tán előállott légző-szervi betegség után, mely gége­sorvadássá fajult el, makacsul kitartó erővel. Hét heti álmot nem ismeiés áttörése, melyek alatt, ma­gához némi táplálékot alig vehetett, nappali és éj­jeli szünetlen tarló, meggyőzhetlen ostrom alatt, az egykori Miklós huszár, az életerős, legalább is 80 |évet ígérő testi erővel rendelkező férfiú, egy igazi bölcs lelki nyugalmával megáldott mintaképe a ta nitóknak, szoros kötelesség tudatával egyesülve mű- | ködve: elhagyá e földet. Özvegyet, 4 gyermeket, I— kik közül egy családos, — nagy maga után, kik nehéz szívvel bocsátják el maguktól az igazán sze­rető, boldogitó férjet, apát, nagyapát. Maga előtt a sír álmára elbocsátotta első nejét, 5 fiát, 3 leányát a telő esztendők elfolyásában. íme az eddig erős sziklaként állott, sok lelki vihartól megostromolt . családapa koporsóban pihen, ledőltével gyászba bo­rította kedveseit, növendékeit, tiszttársait és számos tisztelőit. — Temetése ma d. u. 2% órakor lesz, és : a templomban tartandó gyászbeszéd és a sírnál tar- ! tandó ima áldása alatt fog végnyugalmára letétetni. r — Áldott legyen emlékei , Vörös kakas. Pénteken délután %4 óra tájban a vészharangok tüzet jeleztek. Az u. n. Rucza-vá- ■ roson gyulladt ki és égett le egy ól. A toronyőr , most is későn jelezte a tüzet, s ha a figyelő őr észre nem veszi és erről a toronyőrt nem értesíti, . talán nem is verte volna félre a harangokat. A tűz- ; I oltóság egy közönséges, két angolgóp szerkocsival i és hordókkal vonult ki és működésével sikerült az egész közelben levő nádas házat megmenteni. Hegyi Gyula imitátor, Gyulán átútazólag, ma este egy korona belépti dij szedés mellett előadást . tart a „Komló* vendéglő éttermében. Az estélyt J hirdető plakátokon több vidéki lapnak nagy elis- , méréssel irt sorait olvassuk Hegyi imilátori képes­ségéről, amelyek következtében ajánlhatjuk őt a j közönség pártfogásába. ) Hirtelen halál. Kertész Mária újvárosi fiatal . asszony annyira megrémült a szülői házban vele együtt lakó fitestvére terhére eszközölt bírói fogla­lástól, hogy hirtelen ösBzerogyott és meghalt. A " halál konstatált oka: szívrepedés. Tegnap temették s el nagy részvéttel. A piknikek hagyományos szokása, hogy egytől- i egyig pompásan sikerülnek, és anélkül, hogy mél- i tatlanúl rájuk fogják, igazán „kedélyes“ mulat- , ságok. Ilyen volt a csabai redoutban csütörtök este rendezett piknik is, melyen a csabai szépek ' nagy számban vettek részt. A háziasszonyi tisztet <| Stojánocics Gyuláné, Herényi Sománé, Wallerstein Sománó, Fejér Béláné, Reiner Béláné s ürszinyi , Jánosnó viselték, — a tánezosok zömét ezúttal is Ja gyulai fiatalság: számszerint 14 tette ki. Szent-Andráson folyó hó 10 én este 7 órakor Ja bikahalom melletti részen mintegy húsz ölnyi I hosszúságú szalmakazal leégett. A kár 240 írtra rúg. I Nagy energiával követett el öngyilkosságot ’ Vésztőn Mike János éjjeli őr, aki is folyó hó 16-án éjjel az ágy lábainál az ágy fájára erősített kötélen í ülő helyzetben felakasztva holtan találtatott. Az i' orvosrendőri vizsgálat öngyilkosságot állapított meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom