Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-11 / 6. szám

járó kötelességekben és fáradalmakban osztozom önökkel, hitközségem javára, egyházam és Istenem dicsőségének mindenek fölött való eraelesére addig is, mig az egyházmegyei hatóság által kimondatik az, hogy maradjak-e e helyen, vagy menjek innét. Én, ki a közéletnek anynyi és oly nehéz küz delmiben Tettem részt, nagyon tudom értem és érezni, mit tesz az, mikor valakit a közbizalom tel­eméi vagy sújt, megvallom, hogy ennek a kitün­tetésnek a becsét kétszeresen érezem ; először azért, mert ezen választás állal mogczáfolva látom a sze­mélyem ellen irányzott hajszának nemes indokbó , magasabbra törő őzéiből való kelotkezhetéeének alapját: — másodszor, mert a szellemi műveltség és észfejlettség oly magaslatán álló hitközségi ta­nács e választással igazolja azt, hogy a politikai meggyőződés és lrthűsóg két különböző dolog s hogy én politikai meggyőződésemmel és hithusé- gemmel tarthatom magam jó katolikusnak, amint­hogy tartom is. De erre nézve van még egy pont, ahol emelt fővel, nyílt homlokkal merem fölhívni tanúsításra a mélyen tisztelt egyháztanácsot, hol idestova b événél több, teljes erőmmel igyekeztem megfelelői kötelességemnek, mert nem volt egy perczem, me­lyet nem örömmel áldoztam volna föl annak, ahol Istennek, hazámnak és anyaszentegyházamnak szol­gálva, hitközségem kultúráját, anyagi gyarapodását tehetségemmel, befolyásommal mindenkor előmoz­dítani, mindenkor emelni törekedtem, s ez a pont ezen ujonlag rám ruházott állás méltó betöltésének vágya volt s mikor ezt merem igazolni becsületem­mel, lelkiismeretemmel, és tisztán merek állani akár e világi, akár a túlvilági biró elé, hogy hitemből soha egy szemernyit föl nem adtam, hogy bitemet mocsoktalan tisztaságában mindenkor megtartottam, De én, aki oly családban növekedtem, mely­nek katholikus érzelmét minden kétséget kizárólag a történelem igazolja, én, ki ifjú koromban olyan férfiú által neveltetem, mint Ipolyi Arnold, kinek neve főn fog ragyogni, mikor a törpe epigonoké rég a sárban fog henteregni, akinek jelszava volt | „Deus et patria,“ s ezen jelszónak értelmében igye­kezett életének minden tettet irányítani es^ezen ne­veltetésem emlékeiből kifolyólag sem baiáti körben, sem a társadalmi téren egyenetlenséget szítani, az együttérző sziveket egymás ellen lázitani soha meg Dem kíséreltem, hanem követem azt, mit KriszlusJ Urunk a felebaráti szoretetről hirdetett, — ezen neveltetésem emlékeiből folyolag a legmélyebb há­lának csak halálommal enyésző érzetével köszö nőm újólag megválasztatásomat s ezen hálám ál­tal tolmácsolt tisztán szárnyaló imával kérem Isten áldását a hitközségre és tanácsának működésére. Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlését megelőző leg, az állandó választmány folyo hó 23*án tartja ülését. A tárgysorozatot magában foglaló meghivó e hót végén küldetik szét. A rendkívüli közgyű­lésnek — mint már jeleztük — sok és fontos tár­gya lészeu, ezek között az útadó-alap terhére fel­veendő egymillió kétszázezer forintos kölcsön foly­tán a kiépítendő úthálózat, továbbá a vármegye községeit egymással összekötő távbeszélő is. A gyomai járásbiróság érdekében megindult mozgalom igazán szeDzácziós és senki által előre nem láthatott fordulatot okozott. A gyomai járás­biróság létesítésének egyik indokáúl a csabai járás­biróság túlterheltetése is szerepelt. Az igazságügy- minisztérium, ;valószínűleg azon okból, mert Déva- Yányát nem akarta a létesítendő járásbijóság terü­letéhez csatolni, Gyomát és Endrődöt magában véve pedig járásbirósági területnek keveselte, hogy mé­gis lehetővé tegye azonos közigazgatási járási köz­ségeknek egy járásbirósági székhelyhez való beosz­tását és hogy mellékesen a csabai járásbiróság túl- terheltetésén is segítsen: január 27-én tartott mi­nisztériumi ülésben elhatározta, hogy Gyomát a szar­vasi kir. járásbiróság területéhez csatolja. A rendelet az igazságügyminiszteri rendelet értelmében márczius 1-én lép életbe. A gyomaiak, akik deputáczióval jártak fen járásbíróságuk érdekében, most oda re- dukálják kérelmüket, hogy ha már nem lehetnek maguk járásbirósági székhely, tnrtassék fen szá­mukra a statusquo, t. i. hogy ezután is a csabai járásbírósághoz tartozzanak. Az alföldön létesíteni szándékolt uagy állami műút érdekében, mely Békésvármegyében ÖcBÖd, Szent-András, Szarvas, Kondoros, Csaba, Gyulát érintené s Gyuláról Yarsánd és Fekete-GyarmatOD át Nagy-Zeréndig terjedne, hol is a Debreczen- Fe­hértemplomi állami közúiba csatlakoznék, folyó hó 17-én értekezlet lesz a kereskedelemügyi miniszté­riumban, melyre az állami út által érintett összes törvényhatóságok között Békésvármegye is meghi­vatott. Megyénket az értekezleten dr. Fábry Sándor helyettes alispán, Terényi Lajos és Haviár Dániel országgyűlési képviselők fogják képviselni. Bőszünk­ről az úttervnek megyénkre vonatkozó részét he­lyesnek tartjuk, a Nagy-Zerindhez való csatolást pedig viszonyaink között legnagyobb és legszeren­csésebb vívmánynak, és csak annyi az óhajtásunk, hogy vajha az út építése Baján kívül egyideüleg a Zeréndi végállomáson is megkezdessék. Kinevezés. Tallián Béla tőispán EndrefimGyörgy megyei írnokot eme állásában véglegesítette. Szabályrendelet jóváhagyás. A belügyminister az apaállatok megvizsgálása s a lótenyésztés tár­gyában alkotott szabályrendelet módosítását jóvá­hagyta. A vármegye kórházi bizottsága folyó hó 8-ikán délután, tartott ülésében, tekintettel ama körül­ményre, hogy az állami s vármegyei tisztviselők esi alkalmazottak fizetése törvényhozási intézkedéssel felemeltetett, méltányossági szempontból a kórházi alkalmazottak fizetését is arányosan javította, ille­tőleg javaslatot tesz a törvényhatósági közgyűlésnek, hogy a vármegyei segédorvos, mint kórházi orvos fizetése 50, a műtő orvosé 300, a kórházban benn­lakó orvosé 200, a gondnoké 200, az ellenőré 100 és a szolgaszemélyzeté havi 3—3 frttal emeltessék. A Sarkad és Remete közötti útszakasznak a biharmegyei törvényhatósági úthálózatba leendő fel­vétele s kikövezése érdekében Békés és Bihar vár­megyék között fenforgó kontrovers kérdésben | na­pokban leirat jött a kereskedelmi minisztertől, aki, noha a Remete—sarkadi utat illetőleg Békésvárme- gyo álláspontjára helyezkedik és ezen ut kiköveze- sót „nemcsak czélszerüuek, de kívánatosnak0 is tartja, mindazáltal tekintettel arra, hogy a bihar­megyei útadó alap most és a közel jövőben nagyon le van kötve, nem kötelezi Bihar vármegyét a kér déses útnak a megyei úthálózatba való felvételre. A törvényhatósági utak befásitásának eszköz­lése érdekében a vármegye alispánja kérelmet kül­dött a földmivelésügyi miniszterhez, hogy e czólra az állami erdőkből a vármegyének csemetéket en­gedélyezzen. Tót Komlóson az iparos olvasó kör nagyobb szabású mulatságot tervei, melyhez a belügyminister a kért tombolát engedélyezte. Felemelt nyugdíj. A belügyminister a vármegye közgyűlésének ama határozatát, melylyel Eördögh Lajos orosházai nyug. főszolgabírónak nyugdiját évi 1000 írtra emelte, jóváhagyta. A csabai patronátus kérdésében a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletet intézett a vár­megyéhez, amelyben a vitás kérdésben Csaba va­rosát határozathozatalra sürgeti. Azt hisszük, hogy a sürgetés nem fog ezúttal meddő maradui s Csaba városa most nem fog oly visszautasító s merev ál­láspontot e kérdésben elfoglalni, mint éveken át cselekedte. Hisszük pedig azért, mert a küszöbön levő plébános választás alkalmat ad rá, hogy a vá­ros a patronatusnak nemcsak kötelezettségeit, hanem jogát is gyakorolja, amely alkalom a képviselőtes­tületet — ismételjük — békülékenyebb álláspontra fogja terelni. Választások. Szent-Andráson községi gazdának ifj. Sinka Pált, — Kondoroson írnokoknak Harza Istvánt és Jankó Pált választották meg. Munkáskőrök. Szent-Andráson munkás-egylet alakult, mely alapszabályait jóváhagyás végett be­küldte a vármegyéhez. — A csorvási munkás-körnek ismételten kért megalakulását, illetőleg alapszabá­lyai jóváhagyását a vármegyéhez intézett leiratában a belügyminister megtagadta. A gyulai rom. kath. hitközség egyháztanácsáDak múlt vasárnap tartott közgyűlésén a jan. 23-án meg­ejtett új választás és a választott tagok igazoltattak. Az uj választásnál titkos szzvazás utján a követke­zők választattak meg I. kér. Belváros, újváros, nagy- oláhváros és tanyák. Szénássy József, Székely Lajos, Terényi Lajos, Bandhauer György, Sál József, Kalló István, dr. Follmann János, ifj. Uferbach János, Kövér László, Sál István, Mayer Forencz, Lendvay Mátyás. Póttagokul: Kucsera Jakab, Lukács Károly, Lindenberger Simon, Kohlmann Ferencz. II. kér, NagymagyarvároB: Szilágyi István, Cs. Dóinké Jó­zsef, Góg Mihály, Schmidt JózBef, Gácsi István. Lindenberger Ignácz, Dutkay Béla, Dobay János, ifj. Moldovány István, Stefanovics Péter, N. Szaba­dos Antal, Kukla Ferencz. Póttagok: Id. Mondák György, Horváth Pál, Krizsán András, Lugzó Imre. III. kér. Németváros: Hoffmann Alajos, Sál Sebestény, Illich Reinhart, F. Schriffert József, Ludvig Mihály, Á. Sál József, K. Schriffert József, Muldt György, Endrész Mihály, -Berndt Károly, Szikes András, A. Schriffert József. Póttagok: Reinhart Adám Gerlein Reinhart, F. Schriffert Mihály, K. Ludvig peren ez. Másnap — hétfőn — már az uj egyház­tanács tartott ülést a tisztviselők megválasztása ób a megalakulás czcljából, mely gyűlésen megválasztat­tak: világi elnökké egy szó ellenében általános fel­kiáltással Terényi Lajos, ki is az elnöki széket lapunk más helyén közölt szép beszéd előrebocsá­tása után elfoglalta. Alelnök és gazdi szakosztályi elnökké Szénássy József, jegyző Domonkos János, úgyis mint a tantestület képviselője. Pénztárnok : Ifj,. Moldovány István, könyvvezető Székely Lajos gondnok Sál István, ügyész dr. Follmann János, számvizsgáló bizottsági elnök: Bandhauer György, tagok: Dobay János, Sál József. — Az iskolaszék tagjaiul a tisztviselőkön kivül: Kövér László, Szó- nóssy József, Sál József, Lendvay Mátyás, ifj. Ufer- bach János, dr. Follmann János, Mayer Ferenoz Kalló István, Góg Mihály, Kukla Ferencz, 8chmídt József, Duttkay Béla, Demkó József, Hoffmann Alajos, K. Schriffert József, Ád. Schriffert Jó­zsef, Berndt Károly. — A gazdasági szakosztály tagjaiul a tisztviselőkön kivül: Bandhauer György, Sál József, Szilágyi István, Gácsi István, Linden- berger Ignácz, Dobay János, Stefanovics Péter, N. Szabados Antal, Sál Sebestyén, F. Schriffert József, Ludvig Mihály, Á. Sál József, Múlt György, Kódrész Mihály, Szikes András, Góg Mihály, Mayer Ferencz, Kukla Ferencz. A gyulai nöegylet február 4-én tartotta évi rendes közgyűlését özv. Fábry Mártouné alelnök elnöklete alatt az árvaház termében. Az 1893-ik évi február 26 án tartott gyűlés jegyzőkönyvének hitelesí­tése után olvastatott a múlt évi pénztári kimutatás, mely szerint összes bevétel volt 8830 frt 7 kr, összes kiadás 1310 frt 3ö kr, pénztári maradvány 7519 frt 72 kr. A nöegyletnek a múlt évi jöve­delme — mely a rendes kiadások fedezésére szol­gál — volt 1233 frt 55 kr., s ezzel szembeD a jjjadás 1310 frt 35 kr. volt, s igy az alaptőkéből ráfizetés történt 76 frt 80 kr, A nőegylet jelenlegi vagyona 8284 frt 92 kr. Ez után olvastatott a raktár állapotáról szóló jelentés. A nőegylet a télen 18 szegény iskolás gyermeket ruházott fel. Özv. Erkel Ferenczné az idén újévi gratulácziók- ból gyűjtött 160 frtot, mely a pénztárba beutal- ványoztatott. Számvizsgálókul a jövö évre megvá lasztattak : Sohröder Kornél és Dr. Follmann János továbbá özvegy Ferentzy Alajosné alelnök, özvegy Bilicz Vilmosné, Ujfalussy Gyuláné és Puskás Andrásné. Uj tagokul felvétettek: Liszi Viktorné, Kikinday Gyuláné, Bodoky Zoltánné, Chriszto Miklósné, Meczner Mórné, Markovics Othmárné, Blaur Gyuláné, Niedermayer Szidónia, Winkler Lajosné, Sánta Jánosné, Yidó Istvánná, Tar Ist­vánná, Bordó Györgyné, Puskás Andrásné, Murvay Ferenczné, Murvay Istvánná, Monorí Mihályné, Stark Sománé. Jelenleg van a nőegyletnek 57 rendes segélyezettje havi 72 frttal, azonkívül a Stefánia menhelyen állandóan 6 szegény kap ellá­tást. Őrley Mária kisasszony halála folytán meg­üresedett választmányi tagságra Yidó Istvánné új tag választatott meg. A gyomai központi kaszinó a napokban tar tóttá újjáalakuló gyűlését. A következő három évre megejtett tisztújitás eredménye következő : Elnök ; dr. Kiss István, alelnök : dr. Bácsi Lajos, pénz tárnok : Fazekas Zsigmond. Könyvtárnok : Gálos András. Gondnok : Kovács Lajos, titkár : Szűcs György. Választmányi tagok : Németh Lukács, Pap Gábor, dr. Eisler Vilmos, ifj. Biró Benedek, Vass Károly, Rohoska Mihály. Szerető Imre, Veress Lajos. — Megrendelték Jókai összes munkáinak nemzeti díszkiadását is. A három utolsó farsangi nap városunkban alig volt észrevehető. Néhány népbál, azok közül is a legnagyobb: a németvárosi olvasó-kör pavillonbeli tánczvigalma néptelen, mondhatni deficzittel végző­dött. A hajdani álarezos meneteknek, bohócz-esté- lyekuek se híre, se hamva; igaz is, hogy semmiben sem szegényedünk annyira, mint a régi jó kedély ben, melyről ma-holnap elmondhatjuk a költővel, hogy: „Szomorú tallóján ősi hírnevének, hej! csak úgy böngész már valamit — mesének.“ Hamvazó szerdával, mely az idén nagyon korán esett, kezdetét vette a nagy böjt. Régen a társas­életre is kihatása volt ez időszaknak; elhallgatott a zene, a vígsá'g elnémúlt, ma már azonban alig ve­hető észre, hogy nagy böjtben vagyunk, sőt épen úgy mint a farsangnak, a böjtnek is megvannak a mulatságai, néhány év óta a fővárosi hirlapok né­melyikében a „böjti mulatságokénak plane állandó rovat van szentelve. Hogy jól van-e igy: annak fejtegetésébe ezúttal nem bocsátkozunk, noha azt nem lehet tagadni, hogy a vallásos érzület ápolá sának rovására történik, a kath. egyház nagy ke­gyelettel üli meg az utolsó farsangtól húsvétig hét hétre terjedő időszakot. A templomokat megfosztják ékességeiktől és Húsvétig a hamuszín uralkodik. Délutánonkint a szokásos nagybőjti szent beszéde­ket tartják. Változatos időjárásunk van néhány nap óta. Reggelenkint jókora fagyok, éijelenkint orkánszerű nagy szél, napközben pedig Olaszországra emlékez­tető s április végén is erősen számottevő verőfényes meleg napsugár. A tavaszi szántás már széltiben megkezdődik és ami különlegesen megemlíthető nemcsak homok, hanem magasabb réti földeken is A föld mindenütt porhanyós, és igen könnyen munkálható; sok gazda az árpát is elvetette, Az útak kitűnő karban vannak, a kocsiközlekedés épen olyan könnyű, mint nyár derekáu. És ami vár megyénkre nézve csaknem főfontOBságú körülmény, hogy mig más esztendők hason időszakában árvi­zektől kell remegnünk, vagy legalább is nagy óvintézkedéseket tennünk, az idén — emberi szá­mítás szerint legalább — nemcsak a veszedelmet, de a költeégeB védekezést is el fogjuk kerülni. Esküvő, Dr. Zöldy János orvos, a gyulai ifjú­ság egyik kiváló és tekintélyes tagja, folyó hó 5-én délután ty25 órakor esküdött örök hűséget a gyulai leány koszorú egyik legbájosabb és legkedvesebb virágszála, Novák Iza, Novák Kamill kúriai biró liir. törvényszéki elnök szeretetre méltó leányának. Az esküvői szertartást nagy és díszes közönség jelenlétében Padalik Illés kapuczinus atya teljesí­tette a rém, kath. főtemplomban. A szerelemkötötte szent irigyhez legjobb szerencsekivánatunkat fűzzük. Voniga Dávid városunk szülötte gör. kel. vég­zett theologust, a szép nevet szerzett román költőt, a biharmegyei Less község lelkészének választotta. A fiatal pap nem sokára elfoglalja szép állását. A nagymagyarvárosi olvasókör farsangi bálja minden tekintetben kitünően sikerült és méltán mondhatni, hogy a városunkban tartott idei farsangi mulatságok között népességre nézve az első helyet foglalta el. A csárdást folytonosan és pompás ke- délylyel 150—160 pár tánczolta. Bevétel volt 192 frt, kiadás 89 frt 78 kr. így tehát tiszta maradvány ként 102 frt 22 kr. mutatkozik. — Felülfizettek; Dr. Ladies László 1 frt, Csonka János 1 frt, Kukla Ferencz 1 frt, Ludvig József 1 frt, Csőke Péter 50 kr, Góg György 50 kr, Góg István 50 kr, Fehér Kálmán 50 kr, Ricsek János 50 kr, Beleznai András 50 kr, Gácsi István 50 kr, N. Kukla István 50 kr, Viliinger József 50 kr, ifj. Mondák György 40 kr, Siflis István 30 kr, Szabados János 30 kr, melyért e helyen ie köszönetét mond a kör nevében: ifjú Mondák György pénztárnok és Fehér Kálmán el­lenőr. — A mulatság jó sikerét nagyban előmozdí­totta Ludvig József vendéglős, dicséretre méltó pon­tos kiszolgálásával és jó, tiszta izü italaival. A németvárosi olvasókör február 4-én tartott tánczvigalmán a következők fizettek felül: 1 frtot fizettek: Sál Sebestyén, dr. Bodoky Zoltán, F. Schrif­fert István, F. Schriffert József, Padallik Illés, Eizele József, Péter György. 1 frt 50 krt fizettek: Dobay János, Remele József. 50- krt fizettek: Szikes Már­ton, Licska Ferencz, Kneifel Mátyás, Berndt Ká­roly, R. Ludvig Ferencz, Mihálik Mihály, Illés Jó­zsef, Hegyi József, Dobay Ferencz, N. N., ifj. Schrif­fert Mihály, Jeszenszky Béla, Schwarcz Simon, R. Ludvig József, Gyulafi Endre, ifjú Steigervald Fe­rencz. 40 krt fizetett: Schriffert István. 30 krt fi­zettek : Grób Márton, Goldstein Mór, Hak Márton. 20 krt fizettek: Rápport Bálint, Bekkor János. — Összesen 19 frt 70 kr. A gyulai polgári kör által folyó évi február hó 3 án könyvtárának gyarapítására rendezett táncz­vigalma alkalmával felülfizettek: N. N. 3 forintot, Bandhauer György, Dr. Berkes Sándor, Csizmazia Kálmán, Dr. Deimel Sándor, Dobay János, Dr. Follmann János, N. N., A. Schriffert József, Takácsy Lajos, Wieland Károly 1—1 frtot. Amt. felül- fizetők ez úton is fogadják a rendező bizottság hálás köszönetét. Krizsán András házánál f. hó 5-én igen sike­rült (ársas összejövetelt tartottak, amely a farsang végső napjára is kiterjedt. — A jelen voltak közül megemlítjük a következőket: Csolnaki Antalné, Dá­vid Andrásné, Tóth Pétemé, Demkó Józsefnó, Fi- czere Mihályné, Krizsán Andrásné, Hölczer Kálmánná, Takács Károlyné, Szabó Antalné stb. Leányok: Demkó Róza, Csolnaki Mariska, Dávid Mariska, Bakó Mariska, Szabó Mariska, Dávid nővérek, Se­bestény Etelka, Krizsán Mariska, Junáazka Ninuska, Dávid Erzsiké, Tóth Tercsiké, Hölczer Ninuska. Köszönet-nyilvánitás. Méltóságos gróf Wenck- heim Frigyes a kath. kör állal tartott tánczestély alkalmából, házvételi-alap javára volt kegyes bekül­deni 10 frtot; eme nemes adományért a kör nevé­ben köszönetét fejezi ki: Krizsán András pénztáros. Kaszinó bál Vésztőn. A vésztői kaszinó folyó hó 4 én tartotta meg minden évben rendezni szo­kott tánczmulatságát, amely fényesen sikerült. Rit­kán lehet falun annyi szép hölgyet tömegesen együtt látni, mint e mulatságon, a hol mindenik kivétel nélkül igazi bálkirályné volt. Jelen voltak: Asszo­nyok : Bakats Lajosné, ifj. Kis Mihályné, idősb Kis Mihályné, Kis Antalné, Kis Györgyné, Hritz Jánosné, Hritz Károlyné, Fazekas Jánosné, Fábry Gézáné, özv. Kis Elekné, Putics Lászlóné, Popovics Lászlóné, Kováts Sámuelné, Kolozsváry Elekné. — Leányok: Bakats Blanka, Kis Róza, Iíováts nővérek, Putics nővérek, Bán Ilonka. Artézi kútak Gyomán. Gyoma város képviselő testületé, Zsigmondy vállalkozó mérnökkel szerző­dést kötött egy ártézi kút építésére. A szerződés értelmében Zsigmondy kötelezte magát egy elegendő vizet szolgáltató ártézi kútnak előállítására 16000 írtért. Ha azonban a kút ezer hektoliternél több vizet fog szolgáltatni naponként, akkor vállalkozó, a fenti összegen felül még 1600 frt jutalomdijat is kap. Ugyancsak Gyoma közönsége Czoll Demeter kút­fúróval is szerződött egy már munkában levő kút befejezésére. A humor és akik benne utaznak. Gyomáról írják lapunknak: Ha bizonyítani kellene, hogy nekünk ma­gyaroknak — más nemzethez viszonyítva, — mennyire ki van fejlődve a humor iránti érzékünk: példának okáért hoznám, hogy Moliére, Weber, Saphir, Twain, Mark stb., mind kismiska Jókaihoz képest, s hogy bár a humor minden válfaját kultiválja utóbbi, ama­zok összes jótulajdonságai fölött excellál. Felemlít­hetném, hogy — állítólag — dr. Ágai a hozzá bekül­dött viczczeket kétszer rostálja meg; egyszer a pa­pírkosárnak, egyszer a müncheni Fliegendének. Az is példa, hogy igen kompetens egyének a „Borsszem Jankó"-t Európa legjobb élczlapjának tartják; és igaz, hogy éveute hozott 30--40 társadalmi élezéhez vagy legalább túlnyomó részéhez hasonló humort, akár a már említett Fliegende egész folyamában ha találunk. De hát azt hiszem, hogy bekezdő állításom semmi bizonyításra sem szorul. Hisz nálunk min­denki humorizál ób mindenki viczczel, tehát mind- nyájan tudjuk, hogy e téren minő geniek vagyunk. Viczczel pláne a levegő is teli van, csak kapkodni kell utánna; és a tudatos és öntudatlan humoriszti- kumok útón-útfélen kínálkoznak, csak észre kell venni; na, meg tudni földolgozni. A játszi humor, pajzán tréfától a röhögést keltő drasztikumig a vál­tozat is elég: — talány tehát előttem, miért kapott lábra pár fővárosi lapban, hogy erővel tragikumokat dolgoznak fel humorisztikumnak ? X-et csalja a fe­lesége, Y-ennát faképnél hagyja vőlegénye, Z nek elszöktetik leányát: — ez mind pompás tárgy víg dolgozathoz; és hozzá személyi és helynevek fel— említéssel a humor fokozására. Mintha bizony ezen hibájukon kivül sújtottak rászolgáltak volna, hogy keservüket meghurczolással fokozzák! Vagy mintha a mely érdeklődést a szellem, az élez fel nem tud kelteni, azt Kohn Ignáoz neve fölkelthetné; — vagy pláne hiányát pótolná! És végre: „Mindnyájunkat érhet baleset!“ A humor elfajulását betetőzi, hogy vidéki lapok is kezdenek e genrere rákapni. Persze, kis körükben mindenki ismeri a bajba esett meg- hurczoltakat; és nagyobb a gaudium. Kner Izidor, Carmellini equilibrista s Schreyer hegedüvirtuúz játszottak csütörtök este kis számú közönség élőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom