Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-09 / 49. szám

18. 19. 20. — Május 22. 23. 24. 25. 26. — Julius 17. 18. 19. 20. 21, — Szeptember 4. 5. 6. 7. 8. — Első napon sertés, második napon juh és kecske, harmadik napon szarvasmarha és gazdasági eszkö­zök, negyedik napon ló- és ötödik napon iparos belvásár tartatik. Megbízások. Gyula városa képviselő testületé­ben 1895 ik évben virilis joguk gyakorlásával a vármegye alispánjához történt bejelentések szerint megbízták: özv. Reinhardt Józsefné Popp Alajost, gróf Wenckheim Antal örökösei Hegedűs Mihályt, Uj-Kigyóa község Hoffmann Alajost, özvegy Joncz Ferenczné Papp Gyulát, Gyulai református egyház Dombi Lajos lelkészt, Békésmegyei takarékpénztár Wieland Károlyt, özv, Nuszbek Józsefné örökösei Dióéi Józsefet, Róm. kath. egyház Grdh Ferencz lelkészt, özv. Prág Albinná Dobay Ferenczet, özv. Császár Károlyné dr. Frankó Lászlót, özv. Mogyo- róssy Jánosáé id. Mogyoróety Sándort. Komp helyett állandó híd. A legközelebbi rend­kívüli közgyűlés előterjesztés fölött fog tanácskozni a Hármas-Körös és Berettyó 18/a számú átmetszé­sén az eddigi komp helyett állandó kid építése ér­dekében. Az átmetszés Jász-Nagy-Kun-Szol nok- vármegye területén van, és a nevezett vármegye el is készíttette az állandó hid költségvetését circa 200 ezer forintban, de visszariadt a nagy költség­től és megkereste a vármegyét, mely a mezőtúr­szarvasi közlekedési útvonal révén szintén érde­kelve van a hid által, hogy úgy Békésvármegye, mint Szarvas, Szent-András községek participálja- nak a hidlétesitési költségekben. A közgyűléshez terjesztendő előterjesztés, kérdéses híd közérdekű voltára való figyelemmel a minisztertől a hídnak államköltségen való létesítését javasolja kérelmezni. Mikulá8. Édes gyermekkor bűbájos költészete szállja meg az embert, amikor a csütörtöki nap örömeire visszagondol. Itt a Mikulás! A gyermek- világot nagy remegés lepte meg, mert tudomásukra jutott, hogy betoppan az a vén ember, aki virgá­csot tart a kezében és homlokát összeránczolva szörnyűséges szemeket vet a kicsikre, de ott van a hátán egy nagy puttony, melyben szebbnél szebb ajándékok díszelegnek s nemcsak virgácscsal, de ajándékokkal is szolgál annak, aki megérdemli. Éjjel elindult házról-házra és mindenütt besanditott az ablakon. Jaj volt annak a kis fiúnak, leánynak, akiről valami rosszat megtudott, mert azt már előre is megfenyegette odakint zörgős virgácsával 1 Reg­gel korán megkezdte az öreg az ítélkezést a gyer­mekek felett, persze olyan jószivö volt, hogy addig addig kószált, mig minden ajándékát elosztogatta abból a mélységes puttonyból a kicsikék között. Elhunyt lelkész. Békésen nagy részvétet kelt Serbán Tódor gör. kel. lelkésznek folyó hó 6-án élte delén 48 éves korában történt gyászos halála. A boldogult hivatásának élő derék férfiú volt, akit hívei őszintén megkönnyeztek. Temetése tegnap délelőtt volt hitfelekezet különbség nélküli nagy közönség részvéte mellett. Haláláról a következő gyászlapot vettük: A békési gör. kel. egyház hívei fájó' szívvel hozzák tudomásra Serbán Tódor sze­retve tisztelt lelki atyjuknak élete 48-ik, lelkész­kedésének 10-ik évében f. évi deczember 6-ik nap­ján, a szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elbunytát. A boldogultnak hült tetemei f. évi deczember 8 án d. e. 9 és fél órakor a békési gör. kel. sirkertben örök nyugalomra helyeztettek s ugyanakkor az engesztelő szent-mise áldozat is az ég urának bemutattatott. — Áldás és béke leng­jen porai és emlékezete felett! Halálozás Filz Rezső cs. és kir. nyugalm századost pótolhatlanúl fájdalmas csapás érte Sze- rerett neje Springer Laura asszony folyó hó 4-én hosszas, súlyos betegség után meghalt. A boldogult nőt férjén kívül édes anyja s két fia is gyászolják. Temetése szerdán délután volt nagy részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés követ­kező : Filz Rezső cs. és kir. műszaki nyugalm. szá­zados, a saját és gyermekei József és Rezső, to­vábbá anyósa özvegy Bunyi Anna és sógora Sprin­ger Lajos, ennek neje és gyermekei, valamint szá­mos rokonok nevében is fájdalomtól sújtott szívvel tudatja feledhetetlen jó neje, illetve anyjuk, s sze­retett leánya, testvér és rokon Filz Rezsőné szü­letett Springer Laurának, f. hó 4-ón délután 3 óra után, élte 46-ik és boldog házasságuk 24-ik évében hosszas és súlyos szenvedés után bekövetkezett el­hunytét. A boldogultnak földi részei folyó hó 5-én délután 3V# órakor a róm. kath. szertartás szerint a Szentháromság temetőben elhelyeztettek, lelke üdvéért pedig a gyászmise f. hó 6 án reggeli 8 órakor a nagytemplomban az Ég Urának bemutat­tatott. Béke és áldás poraira 1 Halálozás. Gyula városa egykori tekintélyes régi iparosának, néh. Kis Györgynek özvegye szül. Somogyi Rozália asszony, csütörtökön este 79 éves korában elhalt. Gyermekei nem voltak, és igy te­kintélyes vagyona fogadott leányára s oldalági örö­köseire marad. Haláláról a következő gyászjelentést vesszük; Özvegy Hegyi Mártonná szül. Kis Róza mint nevelt leánya, gyermekei: Róza és férje Henger Tiktor, Etelka és férje Somogyi Pál, gyermekeik: Rózsi és Mariska, Mária és férje Hurray Emil és Ferencz; továbbá az elhunyt testvére özv. Somogyi Pál és gyermekei, unokaőcsose ifj. Somogyi János és neje Harbesz Rozália, valamint számos rokonai és jóbarátuők nevében fájdalmasan megtört szívvel tudatja a legjobb nevelő anya, nagynéne, testvér és rokon özvegy Kié Györgyné született Somogyi Rozáliának folyó év és hó 6-án este V8 7 órakor, életének 79-ik és özvegységének 28-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, végelgycn-t gűlésben történt gyászos elbunytát. A boldogul földi maradványai folyó hó 8-án délután */44 óra­kor a róm. kath. szertartás szerint a Szenthárom­ság temetőben a családi sirboltban örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 10-én reggeli 8 órakor a róm. kath. nagytemplom­ban az Egek Urának bemutattatott. ÁldáB és béke hamvaira! Gróh Ferencz plébánosunkat pótolhatlanúl fáj­dalmas, érzékeny csapás érte. Szeretett édes anyja id. Gróh Ferenczné Kaisch Éva, tegnap délben 69 éves korában rövid, súlyos betegség után meghalt. A szeretve tisztelt lelkész bánatában szivünk mé­lyéből osztozunk. A derék nő, szerető hitves és példás anya végtisztessége ma délután fél 4 órakor lesz kosároldali házánál. A halálesetről kiadott csa­ládi gyászjelentés a következő: Gróh Ferencz mint férj s gyermekei: Ferencz gyulai plébános; József m. kir. honvédfőhadnagy nejével Balog Máriával s gyermekeivel; Evelin férjével Soltész Ferenczczel s gyermekeivel; Anna özvegy Tóth Ferenczné gyer­mekeivel s számos rokonok nevében is szomorodott szívvel tudatják a legjobb nő, legkedvesebb anya s rokonnak: Gróh Ferenczné született Kaisch Évának, folyó évi deczember hó 8-án déli fél 12 órakor a szentségek ájtatos felvétele után életének 69-ik, há­zasságának 46-ik évében történt csendes elhunytát. A boldogult földi maradványai folyó deczember hó 9-én délután egynegyed 4 órakor fognak a Szent- József temetőben örök nyugalomra tétetni. Az en­gesztelő szent mise-áldozat deczember hó 10 ikén fél 9 órakor fog a nagytemplomban az Egek Urá­nak bemutattatni. Nyugodjék békességben ! Deczember még enyhébben köszöntött be s vi­seli magát, mint hónapelődje, melyről pedig — egy két fagyot leszámítva — szintén nem lehet állítani hogy hideg volt légyen. A jószág még künjár a me­zőn, amely olyan szép zöld, mint arra csak legrit­kább időben is alig van eset deczember hóban; nagy előny ez a gazdaközönségre, mert részben enyhíti a takarmány szűkét, amely még mindég leg­súlyosabb tünete a gazdasági krízisnek. Nagy lakodalom. Szabó Pál orosházi lakosnak Pál fia múlt kedden vezette oltárhoz menyasszo­nyát, Szendi Horváth Juliskát. — A lakodalom a polgári olvasó körben tartatott meg. — Az ebédre elballagott Szabó Pálnak, az örömapának az édes apja is, id. Szabó Pál, a ki 91 éves s jelenleg Orosháza legöregebb embere. — A lakodalomra több mint 200 család volt meghíva s úgy látszik, hogy a meghívottak közül alig maradt el valaki, a mit az is bizony it, hogy a polgári kör összes helyiségei tele voltak vendégekkel. Jelen lehettek mintegy 800-an — Levágatott ez alkalomra a ven­dégszerető házigazda 2 szarvasmarhát, 2 sertést, 20 ludat, 8 pulykát, 8 ruczát, 60 csirkét. Elfogyott 13 kenyér, 600 kulcsos kalács, és 4 hektoliter bor Nemcsak Orosházán, de az egész vármegyében mostanában nem volt s egyhamar nem is lesz ilyen népes lakodalom. — Gyűrű tolvaj. Egy pankotai illetőségű Gelény Mária nevű csavargónő f. hó 6-án Kovács György- nénél volt beszállásolva, hol midőn másnap reggel felkelt a szállást megköszönendő bement a főépü­letbe Danszki Teréz szobájába s bucsuzás közben egy széken volt egy 7 frt értékű jegy gyűrű és egy 100 frt értékű brilliant gyűrűt magához véve nagy hálálkodások között eltávozott illetve elzónázott. A rendőrség minden lehetőt elkövet, hogy a brilli­ant gyűrű mielőbb tulajdonosa ujján ragyoghasson. Rendőri hirek. Csepcsányi János 17 éves su- hancz, egészen beleélte magát a tolvaj életbe s mint ilyen, gondoskodott magáról a télire, mert mostanában a szinte 17 éves Juhász Miska nevű társával együttesen Erdei Péter gyulai lakostól egy bundát, egy vasúti őr kanászától egy szűrt, Miskucza György kanászától szintén egy szűrt, Papp Sándor­tól egy szűrt és Hajdú Györgytől egy kabátot lop­tak el, melyeket részben az öreg Jakabnak el- árúsitottak, részben pedig maguknak megtartot­tak. Az ily ruhával megszedett tolvajok, illetve Csepcsányi János, mielőtt Gyula városának hátat fordított volna, ellopta édes atyjának szalonna-, kolbász- és kenyérrel felszerelt szőrbakóját is, mely midőn kézre került, csak egy ismeretlen szárma­zású harapó fogóval ékeskedett. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Uj-Kigyóson és P.-Szent-Tornyán a sertés orbáncz megszűnt és igy a zárlat mindkét helyen feloldatott. Tüzek a megyében. Csabán Bakos Jakab kas- télyi szőlőjében levő lakóháza — az épület végében összehordott fűtő szalma kigyuladása folytán — le­égett. A kár mintegy 230 frt. Valastyán János la­kójának ingóságai is odaégtek. Biztosítva semmi sem volt. — Omaszta Gyula közjegyző tanyáján összehalmozott alomszalma, gondatlanság következ­tében kigyuladt és teljesen leégett. A kár 640 frt. Biztosítva volt. Báli selyemszöveteket méterenkint 45 krtól 11 frt 65 krig, valamint fekete, fehér és színes se­lyemszöveteket is méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, csíkozott, koczkázott, mintázott, damaszolt stb. minőségben (mintegy 200 külombözó fajta és 2000 külön­böző szin és árnyalatban) póstabér- és vámmentesen a privátmegrendelők lakására szállít: Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Min­ták péstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett leve­lekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasz­tandó. 24. 3—4. Öngyilkosságok. Orosházán Berke János föld- míves, továbbá Kertész Sándor legény felakasz­totta magát. — Kulmbachi szerzetes ser. Ezen leghíresebbje a bajor sereknek, mely a serhez értők által a „Bajor serek koronájának“ neveztetik, jelenleg már üvegekben is forgalomba hozatott, a melyre tartós állandóságánál fogva a többi palaozkserekhez ké­pest legalkalmasabbnak mutatkozik. — A szétkül­dése ezen sernek Ausztria-Magyarországra nézve a vezérügynökség által történik e czim alatt: „Gene­ral- Vertretung des Kulmbacher Mönchsbräu Wien, I. Franz-Josefs Quai 31.“ 11500/1894. Pályázati hirdetmény. Gyula városa részére az 1895. évben szükséglendő cselédségi és tüzérségi ruhák, csizmák, irodai eszközök, nyomtatványok, petroleum és gyertya biztosítása tárgyában az árlejtés 1894. évi deczember hó 17-ik nap­ján délelőtt 9 Órakor log a városháza tanács­termében írásbeli zárt ajánlatok utján meg­tartatni a következő sorrendben: 17-én d. e. 9 órakor a cselédségi ruházatok; » „ 9 '/.2 órakor a tüzérségi ruházatok; 1 „10 órakor a cselédségi csizmák; i I 10i/2 órakor az irodai szerek; „ »11 órakor a nyomtatványok; I I II1/2 órakor a petroleum; „ d. u. 3 órakor a gyertyák. Az ajánlatokhoz az árlejtési feltételekben megszabott bánatpénzek mellékleudők. A fel­tételek a hivatalos órák alatt a polgármesteri irodában megtekinthetők. Kelt Gyulán, 1894. deczember 1-én tar­tott tanácsülésből. Dutkay Béla, 288 1—3 polgármester. 2118—1894. tkv. 1 Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. trvszék, mint telekkönyvi ható­ság közhírré teszi, hogy Csigér Anna és társa vég­rehajtatnak Csiger György végrehajtást szenvedő elleni 562 frt 74 kr. hátralékos tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir törvényszék területén levő Kétegyházán fekvő a kétegy házai 309. sz. tjkvben A 1. 8. 10. sor- és 340. 903/a hrsz. alatt felvett és C. 9 alatt szolgalmi joggal terhelt ingatlanra az árverést 1040 írtban ezennel megálla­pított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1894- évi deczember hó 20-ik napján délelőtt 9 órakor Kétegyháza községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárnak 10°/„-át, vagyis 104 forintot készpénz­ben, vagy az 1881. LX. törvényczikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi no­vember hó 1-én 3333. Bzám alatt kelt igazság­ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. tcz. 170. §-a értelmében a bá­natpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről ki­állított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A gyulai kir. trvszék, mint tlkvi hatóság. Kelt Gyulán, 1894. okóber hó 20-án. Dr. Plopu György, 289. 1 _1. kir. trsz. bíró. 3Z özgazdaság:. Az I. gyulavárosi takarékpénztár Dr. Fábry Sándor alelnök elnöklete alatt 67 részvényes jelen­létében s élénk érdeklődés mellett folyó hó 8-ikán rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal a kereskedelmi bíróság határozatához képest a módo­sított alapszabályok pótolva lettek és az intézet eddigi czime továbbra is megtartatni határoztatok. Ezután a választások megejtetvén, megválasztattak: elnökül Dr. Fábry Sándor 478 szavazattal; alelnök- nek: Dulkay Béla 438 szavazattal; igazgatónak: JantsovitB Emil 291 szavazattal; aligazgatónak: Czin- czár Adolf 467 szavazattal; az igazgatóság tagjaivá : Soberer Benedek 340, Dr. Follmann János 334, és Dr. Kovács Károly 234 szavazattal; a jelügyelő bi­zottság tagjaivá: Reisner Zsigmond 356, Braun Mór 308, és Dr. Ladios László 298 szavazattal; jelügyelő bizottsági póttagokul: Szalczer Nándor 290 és Laczkó Péter 182 szavazattal. Gazdai teendők deczember havában. Szántóföld. Keményebb hidegek beálltával a trágya- és földhordás, ugyszinte a földtrágyázás na­pirenden van. Kedvező időjáráskor még az elkésett őszi vetéseket pótolhatjuk, persze, hogy mindezen késői vetéseknél a siker a bekövetkező időjárás szeszélyétől függ. Rétmivelés. Keményebb fagyok beálltával a ré­tek trágyázását és javítását előnynyel végezhetjük. Mocsáros, turjános kaszálókat legczélszerübb ho­mokkal egy-két ujjnyi vastagon beteríteni, mely után az úgynevezett savanyu füvek (sás, káka, csáté stb.jleghamarább kivesznek s a jóféle takar­mányfüvek dúsan sarjadoznak. Sertésganaj minden­nemű réteken a fü növekedését hathatósan előmoz­dítja. Márga, hamu, mész, korom, a mellett, hogy a gyep felszínét ásványi táprészekkel gazdagítják, egyszersmind legbiztosabb ellenszerei a bemohoso­dásnak, ezenfelül a herefélék és pillangós virágnak szaporodását is előmozdítják. Zöld, azaz egy nyári takarmánytermelésre szánt földeket friss istállóga- najjal kell megtrágyázni, miután itt nem a mag, ha­nem a levéldus szár fejlődése a főczél, a mi pedig légenydus trágyát igényel. Luozerna, baltaczim vagy heretelepeket legjobb átérett állati és ásványi anya­gokból készített komposzttal kövériteni, melynek azonban gyom- és paréjmagvaktól tisztának kell lenni, különben a gyorsan növekedő gaz a herefé­léket csakhamar elfojtja; márga, hamu, mész, fősz (gypsz) ha olcsón és könnyű szerivel kaphatók, a herések felültrágyázásánál kitűnő szolgálatot fog­nak tenni. Konyhakert. A veteményágyak átforgatása, az árkolás vagy körülmények szerint a trágyázás itt is a legfőbb teendők közé tartoznak. Keményebb szá­raz fagyok alatt a szabadban telelő vetemények, mi­lyenek az árticsóka, kel, kalarábé stb. betakarását szalmával vagy levelekkel el ne mulaszszuk. A te­lelő pinezékbon bevermelt gyök-, gumó- és saláta- félék átvizsgálandók, azokról miuden penészes és rothadt részek eltávolitandók, az éléstár és telelő pincze pedig verőfényes langy napokon át gyakrab­ban szellőztetendő. Murok, hónapos retek, fejes sa­láta, a korai ezukorborsó és a mindig termő sza- mócza már üzdészet alá vehetők. Minden a tavaszi üzdészethoz megkivántató eszközök, u. m. ládák, deszkák, ablakok, szalmatakarók átvizsgálva rendbe hozatnak s a jövő használatra készen tartatnak; úgyszintén a felgyüjtött magvak tisztogatása osztás lyozása és elrendezése is legczélszerübben a téli na­pokon át végezhető. E hónap rendszerint legkedve­zőtlenebb az üzdészetre; minden verőfényes pilla­nat beáltával az alkalmat felhasználni s a szellőzést elmulasztani nem szabad, az öntözés az amúgy is gőzös üzdeágyakban és ládákban óvatosan történjék. Gyümölcsös és faiskola. Fák és csemeték átül­tetését, a gyümölosÖB feladását, nemkülönben a ta­vaszi ültetvényekhez való gödrök ásatását végeztes­sük. A kimerült gyümölcsfák trágyázását, mig a föld fagya engedi, szintén előnynyel lehet végezni; legalkalmasabb trágya a gyümölcsfákhoz a jól át­érett vegytrágya (komposzt); ha a talaj netalán mészhiányban szenvedne, igen czélszerü a trágya közé egy kevés oltatlan meszet keverni, hamu fősz a fák növését szintén hathatósan előmozdítják, a trágyát pedig nem közvetlen a fák törzse körül, mint általánosan szokás, hanem a gyökerek kerüle­tében 3—4 láb tóvolságra kell aláásni. A bogyár- félék idomító nyerését és dugványozását, ha lehet, még a tél előtt bevégezzük. A gyümölcs raktár na­ponkint átvizsgálandó s a megromlott gyümölcs ki­válogatva azonnal eltávolitandó. — Faiskolában, ha az idő engedi, a múlt hónapban említett teendők egyre végezhetők, fagyok ellen a bevermelt fák és csemeték töveit szálas ganajjal vagy pedig faleve­lekkel befedjük. Szőlőben sima vesszőket szedni I azokat fagy­mentesen bevermelni még lehet. Ha az idő kedvező, a földi munkálatok milyenek a mélyítés, árkolás, földkeverés, úgyszintén a gyökeres és sima vesszők ültetése hasznosan végezhetők; különben pedig szá­raz fagyok alatt a trágyahordást végeztessük. Sző­lőkarók legczélszerübben most készíthetők, midőn a külső munkálatok úgyis szünetelnek. A pincéében az uj boroknak az erjedés után való feltöltése folytatandó. A töllögetést az ó bo­roknál is rendesen végezzük, az üres hordókat ki- kénezzük. Irodalom. Megkaptuk az „Ország-VilágB legutóbbi szá­mát, melyben Pap Zoltán szép költeménye és zene­szerzeménye, Bársony István, Adorján Sándor no­vellája mellett az érdekes, aktuális közlemények és illusztratiók egész sorát találjuk. Nem lep ez meg az „Ország-Vilá'/“-tói, mely régóta elismert legjobb szépirodalmi lapunk; hanem meglep az a páratlan kedvezmény, melyben karácsonykor részeseti előfize­tőit (az újonnan belépőket is.) Tartalmas, karácsonyi számábau a legelőkelőbb írók adtak kéziratot; ezen­kívül Erdélyi Zoltán-tól egy egész gyermekkönyvet ád gyönyörű szinos illusztrátiókkal. Verő György­től hangjegy mellékletet (mindkettőnek bolti ára I — 1 frt), külön divatlapot; s még igér egy rend­kívül érdekes meglepetést olvasóinak Csakugyan kiváncsiak vagyunk rá! Az „ Ország-Világ“ a leg­olcsóbb szépirodalmi hetilap, amennyiben előfizetési ára negyedévre csak 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Mutatványszámokat a kiadó-hivatal: Buda­pest V., Hold u. 7. sz. bárkinek ingyen küld. Minden téren örvendetes haladás tapasz­talható, amit pedig legnagyobb örömmel constatálunk az a hölgyeink haladása. Szörnyen haladnuk a felvüágosodottság felé, melyet ők „nőemancipacsióu-nak keresztelnek el s ebbeli törekvéseik elérésére hátrafelé mennek és a szépmamák ko­rát veszik élő példa gyanánt. A szépmamák boldog korában ugyanis a munka még nem volt szégyen s az ország nagy­asszonyai is le-le ültek a rokka mellé és fonták a fonalat. Később azonban elmaradt a rokka s e heiyett zongora és franczia regények kerültek a szalonokba és asszonyaink ki- mondták, hogy dolgozni csak szegénynek való. De miután ez ép úgy, mint minden más, nem tarthat sokáig, a legesleg­újabb asszonyaink kimondták, hogy a munka nemcsak hogy nem bűn, de rengeteg sok ruha és egyéb kiadástól menti meg a család fejét. Magyar asszonyaink kezdik ismét utá­nozni szépmamáikat s most már ők is csinálnak maguknak ruhát, sőt még túl is licitálják őket, mert már olyan isko­láik is vannak, melyekben rendszeres tanulással sajátítják el a legújabb divatu rubák készítési módját. Akik pedig ilyen iskolákat nem látogathatuak, alkalmat nyújtanak ennek könyv­ből való megtanulásához. Előttünk fekvő könyv is ilyen ,,Szabászat! tankönyv.“ Szerzője Margitay Ma­riska a főv. szab. és varró tanintézet igazgatónője. A két kötetből álló könyv tisztán érthetően magyarázza meg, hogy egy legújabb divat szerinti toilettet hogyau lehet mértékve- vestől kezdve az utolsó öltésig elkészíteni, anélkül, hogy ké­szítésénél igénybe vegyük valamely drága szabó-ezég segít­ségét. E hézagpótló könyv, mely már második kiadásban je­lent meg, E.-né Margitay Mariska intézetében (Budapest Vas utcza 16. sí.) kapható. Ára 2 frt 50 kr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom