Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-16 / 37. szám

>

Rendkívüli »zürn. Gyula, 1894. szeptember 19-én. XIII. (XXVI.) évfolyam.

Szerkesztőség: 1

Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap 3i szellemi részét illető köz- m lemények intézendők. f

Kéziratok nem adatnak < vissza. 1>

Előfizetési dij :

Egész évre . 5 frt — kr. ; | Félévre ... 2 » 50 » i J Évnegyedre . 1 » 25 » '!

Egyes szám ára 10 kr. v

Társadalmi és közgazdászati iietila,p

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tnlajdonos: Eíobay János.

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hová a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Hermit fördö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza t, Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-uieza 1.

Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

A vármegye közgyűlése.

A közgyűlés még mindig tart, de a tárgysorozat túlnyomó része, s közötte a nagyobb érdeklődést keltő s fontosabb ügyek letárgyaltattak, úgy hogy máris jobbadán csakis az egyes községekre vonatkozó s a törvény által a törvényhatósági közgyűlés elé utalt tárgyak fogják tanácskozás és határozathozatal tárgyát képezni.

A közgyűlés eseményei: Tallidn Béla főispánnak legfelsőbb helyen kitüntetése alkalmából a vármegye közönsége részéről való ovácziója — melynek szépen kiegészítő része a Gyula városa polgárai által hétfőn este rendezett imposáns és gyönyörű fáklyásmenet, — feledhetlen emlékű Jancsovics Pál alispánunk arczkép leleplezése ünnepélye voltak.

Első napon élénkebb eszmecsere fejlődött ki az alispáni jelentés, továbbá az egy millió kétszázezer forintos törvényhatósági útra vonatkozó előterjesztések alkalmából, amelyekre nézve lapunk közelebbi számában tesz- szük meg refleksziónkat.

A közgyűlés második napján volt két választás is : dr. Szalag József közig, harmad aljegyző, a most rendszeresített orosházai második szolgabirói állásra, mig az ö helyére, az egyik pályázó Horváth József csabai járási közig, gyakornok visszalépése folytán Bertóthy István tiszteletbeli aljegyző választatott meg közfelkiáltással.

A közgyűlés lefolyásáról — a nagy anyaghalmaz folytán rendkívüli kiadásban — következőkben adunk részletes tudósítást:

A vármegye rendes közgyűlése.

Első nap.

(Szeptember 17.)

Hétfőn reggel 9y, órakor a bizottsági tagok tekintélyes számbani részvéte mellett — megjegyez vén, hogy a székház nagytermének karzata a közgyűlés első órájában díszes hölgyközönséggel telt meg — Tállián Béla elnöklő főispán, dr. Fábry Sándor, Kövér László, Chriszto Miklós és Br. Vécsey Miklós kíséretében, mindannyi diszmagyar ruhában jelen meg, s a szokásos kölcsönös szívélyes üdvöz léffk után, Tallián Béla főispán a közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg:

Tekintetes törvényhatósági Bizottság 1

Mióta a tekintetes törvényhatósági biz tt- sággal összeségében együtt működni szerencsém volt, azóta uralkodóházunkat ismét súlyos és váratlan csapás érte, Vilmos cs. és kir. ffiher- czeg ő fensége uralkodónk nagybátyja és tüzérségi felügyelőjének elhunytával. Legyen e szomorú esemény sajnos alkalom arra, hogy Békés- vármegy közönsége felkent és szeretett királyával isméti hódolatteljes érintkezésbe jöhessen kifejezvén felséges uralkodónk bánatában való őszinte, önzetlen és tiszta osztozkodásunkat. Azon meggyőződésben, hogy a kormányzatomra bízott vármegye is egyhangúlag osztja e nézetemet, megengedi a tekintetes törvényhatósági bizottság, hogy határozatilag kimondjam, miszerint Felséges Urunk és királyunkhoz ez alkaj lomból is hódolatának, hűségének és rajongó szeretetének hangsúlyozása mellett feliratot kíván intézni.

Ezen szomorú kötelességem teljesítése után tiszteletem kifejezése mellett van szerencsém a tekintetes törvényhatósági .bizottságnak nagybecsű tudomására hozni, hogy ó cs. kir. apostoli felsége már régen beadott kérelmemet kegyes figyelmére méltatni és engem Csongrád- vármegye kormányzása alól felmenteni, egyben pedig érdemeimen felül jutalmazni is kegyeskedett.

Rég táplált óhajtásom ment teljesedésbe e felmentéssel, nem azért mintha ez által kevesebb részt óhajtottam volna magamnak kivenni a munkából, hanem mert a megosztott működés

mindkét félre nézve csak féleredményt szülhe tett — ilyet pedig sem munkában sem eredményben magamra s a vezetésemre bizott ügyekre nézve soha kielégitőnék nem tartottam, nem elégített ki ez ki, sem mint embert sem mint főispánt, ezért örülök annak, hogy most már kizárólag egy s ebben különösebben fokozódik örömöm, hogy Békésvármegye kormányzatának szentelhetem teljes erőmet, egész valómat, minden tudásomat szívesen és fokozott ambiczióval — egy szóval az önöké vagyok egészen ; s ezért nem kérek mást, mint buzgalmukat s ha lehet szeretetüket.

Habár n -m vagyok e vármegye szülötte s ahoz anyagi érdekek sem kötnek, mégis biztosíthatom a tekintetes törvényhatósági bizottságot, hogy Békésnek nálamnál hűbb fia, jogainak s érdekeinek lelkiismeretesebb gondozója és ha keli megvéd.'tje nem lesz addig mig e vármegye bizalmával szerencséltet, vagy magasabb érdekek attól megválni kényszerítenek.

A vármegye kormányzatával együttlegesen átvettem a kötelezettséget az agrar-szocialisticus kérdések rendezésének s a javaslatok elkészítésének is, hiszem és remélem, hogy ha azt — az önök szives támogatásával megoldani nem is, mivel ez ma már Európában túlhaladott kérdés, de a helyes mederbe terelni, annak legélesebb szegleteit és kinövéseit elsimítani s igy a kérdést az egész országra nézve azon útra terelni sikerül, a melyen az összes kedélyek megnyugtatására szolgálhat.

És most a tekintetes törvényhatósági bi zottsági tagnak szives üdvözlése után az ül ‘st megnyitom s felkérem a vármegye főjegyzőjét, hogy a szentélyemre vonatkozó királyi leiratot felolvasni szíveskedjék.

Ezekután az érdemjelt Dr. Fábry Sándor vár megyei alispán : „viselje ezt méltóságod a vármegye büszkeségére és a haza díszére sokáig“ szavak kíséretében s a közönség éljenzése mellett tűzi fel a kitüntetett főispán mellére. Szabó János esperes, inegyebizottsági tag emelkedett fe. a vármegye közönsége nevében, általános figyelem között a követ kező beszédet mondva:

Méltóságos Főispán ur!

Tekintetes törvényhatósági bizottság;

Mielőtt a közgyűlés megkezdené az ügyek tárgyalását, méltóztassanak megengedni, hogy megálljunk ama legmagasabb kitüntetés jelentőségénél melyben Méltóságos Főispán ur részesült, s mely most itt kihirdettetett, hol a kitüntetett férfiú életének és működésének legjelentékenyebb része nyilvánul, és megálljunk Mélt. Főispán ur ama kijelentésének értékénél, hogy t. i. életét, működését ezentúl közelebbről vármegyénknek fogja szentelni.

Ama kitüntetésben, a Szent-István rend nagymesterének, a magyar királynak legmagasabb kegye mellett — egy áldásos közélet érdeme is ragyog — s épen ezért midőn egy részről hódolatteljes hálával fogadjuk Felséges királyunk eme kegyét mi, kik polgári életünk viszonyaiban, a kitüntetett férfiúnak mintegy háznépe vagyunk, más részről a múlt és jelen működés érdemének legmagasabb elismerése örömre s ha ugyan még lehetséges fokozódó bizalomra hiv bennünket.

Ez örömben, e bizalomban fogadja Méltóságos Főispán ur a vármegye közönsége részéröl tisztelet- és szeretetteljes üdvözlésünket, de fogadja abban egyszersmind ama másik kitüntetését is, hogy t. i. ime a vármegye közönsége itt is együtt érez a ki- rálylyal!

Igen, ez általános bizalom Méltóságod másik kitüntetése! az adja meg az érdem elösmerésének teljességét, mert valóban nincs nagyobb áldás, és nincs az önfeláldozó működésnek nagyobb jutalma, nincs a működés sikerének nagyobb biztosítéka, mint a bizalom, elösmerés ily fényében, ily világosságában járhatni fent és alant, a magaslaton és völgyben egyiránt

Méltóságos Főispán ur! a mi szwete- tünknek, bizalmunknak, elösmerésünknek fénye nem nagy körű ugyan, de ennek forrása is örök és áldott! Nem a magasságból alásu- gárzó napnak egy világot átható áldásos fénye ez, ám de ez a fény a miénk, ez a vármegye tűzhelyeinek családias világa, melyről Méltóságod felösmerte otthonát, ama kijelentése szerint is, hogy ezentúl közelebbről vármegyénknek szentelendi életét!

Ez a mi másik örömünk, igen mert tudjuk, hogy a szeretetet, bizalmat, az otthonos családias érzést nem lehet csak hivatalból megszerezni, az egy benső életszükség, az a kölcsönös felösmerésnek, a kölcsönös becsülésnek, a kölcsönös kötelességérzet erejében egy czél fele való törekvésnek a szülötte!

Méltóságod részéről s Méltóságoddal együtt e benső összeköttetésünk áldását éreztük és tapasztaltuk eleitől fogva, és most midőn nincsen többé okunk aggódni Méltóságod tőlünk való távozása miatt, fogadja ezért köszönetünk kifejezését.

E köszönetünknek az lesz méltó, élő nyil- vánulása, hogy mi Méltóságod vezérlete alatt vármegyénk anyagi, szellemi, erkölcsi előmenetelét úgy magunk, mint hazánk, nemzetünk javára munkálni egyik föfeladatunknak, kötelességünknek tekintjük, hogy igy sikerről sikerre, nyereségről nyereségre folytassuk a közjó érdekében a munkát, melyet Méltóságodnak áldott nevű elődei alatt kezdettünk, teljesítettünk, s hogy igy Békés vármegye anyagi, szellemi és erkölcsi értékéről is fokozódó fényben áradjon egy sugár, Szent- István koronájának több százados dicsőségére!

Ily sikerre vezesse, igy jutalmazza az isteni kegyelem Méltóságos Főispán ur életét s áldja és tartsa meg azt igen számos éveken át!

A nagy hatást és élénk éljenzést keltő szép beszédre Tcdli-án Béla főispán kijelenti, hogy a közönség részéről ez alkalommal tanúsított ragaszkodást és kitüntetési háláját nem szavakban, de tettükben fogja leróvni.

A néhai Jancsovics Pál volt alispán árczkepo- nek lcfestetésc tárgyában beérkezett küldöttségi je lentés, melyszerint a képet Veres Gusztáv festő 250 forintért készítette el s annak kerete 50 forintba került — jóváhagyólag tudomásul vó'etik — mely kép ez alkalommal a nagyterem alsó részében,' kék atlaszszal lebontva volt elhelyezve, a képtől oldalt a bold, alispánnak ez alkalommal meghívott családja foglalt helyet. Dr. Fábry Sándor alispán a következő nagy hatást keltő igen szép emlókbeszédet mondta el:

Mélyen tisztelt közönség !

A közügyek szolgálatában szerzett érdemek elismerése hazafiul erény és kötelesség. Az a nép, mely érdemeket szerzett fiaitól az elismerés idóját nem tagadja meg, nemes lelkesedésről és fenkölt erkölcsi érzékről tesz tanúbizonyságot, s megtiszt -Ive az érdemet, önmagát is tiszteli meg. S a nemzet, mely az elismerés koszorúját tűzi al érdem homlokára, buzditó példát állít egyszersmind fiai elé, hogy azon lelkesedve, ők is nagyra törjenek. Hisz a jelesek emlékeiből fakadnak a hazafiui erények, s csak az a nemzet lehet nagy és dicső, mely apái erényein he- vülni tud, azok emlékét kincseként őrzi meg, s azok biztos nyomdokain halad.

A szeretet s hála érzetei mellett ez érzemé- nyek vezérelték Békésvármegye közönségét akkor, midőn ez évi február havában tartott gyűlésében, fájdalomtól lesújtva emlékezvén meg szeretett alispánja Jancsovics Pál elhunytáról, egyszersmind arczképének a megye részéra való lefes- tését határozta el. Czélzata volt ezzel a megye közönségének : megtisztelni az érdemest még holta után is, s kegyelettel örökitni meg emlékét, buzditó példaként az utókor számára.

S hogy a vármegye kegyelete mily érd :

meset ölelt fel, azt tudja mindenki, ki őt, a nemes aggot ismeré, de tanúskodik arról élete pályája is, melyet röviden vázolok:

Mindenképen nemes, de szegény családból származott. Magára volt utalva mondhatni mint gyermek, de az élet küzdelmei már akkor sem csüggesztették őt, tört előre, leküzdve az akadályokat, a megélhetés nehézséget, és kiviva mindenki becsülését és szereteiét. Elvégezte a középiskolai tanulmányok befejezte után a.the- ologiát, s ambicziójatól sarkalva, mely a kornak politikai pályát előtérbe helyező iránylata felé ragadta öt, ezután a jogot is. Mély jogi ismeretei, igazságérzete tanúskodtak mindenkoron jogi tunulmányai alapos voltáról, mig embersze- retete, a gyengék iránti mindenkori védelemre készsége, és magas hite a theologia etikai hatásának megmaradását tüntették fel jellemén.

Midőn tanulmányai után megélhetését biztosítandó, kenyér kereset után látott, nem a jövedelmezőbb, nem a vagyon gyűjtés csábja ragadta el öt, de társult a nagyokhoz, hogy mindennapi kenyerét, bár szerényen, biztosítva, egyszersmind azok magas gondolatkörében fejleszthesse lelke világát s gyarapithassa ismereteit; és Wenckheim Béla, Kubinyi, Sarlay, Czindery, Dessewffy Emil bírták őt bizalmas munkatársukul. Ifjú lelkében hálás talajra is talált mindig j. nemesnek, szépnek az eszméje, s a hazaszeretet, mentés ambitio, a fennkölt világ nézlet itt vertek erős gyökeret szivében, és a magas röp- tüek közt ő is kibontva lelkének szárnyait s követve lelke vágyát: a szellem világát választotta munka köréül, s a serdülő korát élő hírlapirodalom lelt benne buzgó, lelkes bajnokot.

i8!8-ban a szabadság eszméi az ö szivében is lángra lobbantották a haza szeretet szent tü- zét, s időközben nyert állását elhagyva, a haza oltárára, ajánlotta fel szolgálatait. Szemere Bertalan az első független magyar belügyminiszter a képviselőház országgyűlési naplójának szerkesztésével bizta meg, s az egész szabadságharcz alatt hiven teljesítette is ily minőségben kötelmét.

A nemzeti harcz gyászos veszte után a közélettől visszavonulva, otthont alapított nemes családi sarjjal fűzvén össze nevét, s az igazság védelmét választva kenyérkeresete eszközéül, ügyvédkedett. S hogy tényleg az igazságot szolgálta, tanúsítja a közbizalom s a tisztelet, mely működését kisérte.

E közbizalom emelte öt az alkotmányos élet megnyíltával, 1867-ben Békés vármegye alispáni székébe, s a tisztelet s a közbecsülés tartotta meg őt egy emberöltön át, egész haláláig e díszes állásában.

Alispáni működése alatt nyilvánulták legjobban magas erényei,~5 alispani működése jellemzi leghívebben őt.

Bölcs vezére volt várm égj éjének, szerető atyja volt tisztikarának. Önzetlen odaadással buz- gólkodott vármegyéje javán. Lelkének fénye felderítette a vigasztalant, munkája békét, jólétet teremtett meg s áldást vont maga után.

Egyéniségét és működését a hazaszeretet, a becsület s a köt elességtudás hármas erényei jellemezték. A hazaszeretet volt világitó fáklyája, melynek fényénél Ítélt meg mindent. A becsület volt legdrágább kincse, melyet féltékenyen s oly tisztán őrzött meg, hogy azt még ellenfele sem merte megtámadni soha. Jött ide vagyonnal, meghalt szegényen! A kötelesség- tudás pedig volt ö maga, az volt egész lényei A ki látta öt az élet küzdelmeitől megtört alakkal, kora reggel jönni fel a vármegye szolgálatára s alkony szálltával távozni él, .az a- kötelességtudás megtestesülését látfa magát.

Huszonhét évig hűséggel, szorgalommal, önzetlen munkában napot róni nap után, nagyobb érdem és heroismus, uraim, mint a leg- dicsőbb csatatény, melylyél a harcz hevében, önvédelmére is gondolva, vívja ki a magasztalt hős a babért l