Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-15 / 28. szám

28-ik szám. c Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 1 Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. G-yula, 1894. julius 15-én. ajlíj.. (XÄVJL) evioiy Társadalmi és közga,zdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoTosiy János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. SütŐ-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza /., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A vármegyei múzeum. Nem egyszer történt már felszólalás e becses lapok hasábjain a békésmegyei múzeum érdekében, mely mindnyájunknak féltett köz kincsét kellene hogy képezze. Megalapítása régen történt már, szülemlóse visszanyulik a távol múlt éveibe; aki megalapította, az már a csendes emberek honába költözék el, milyen nagy szeretettel csüggött ő e gyűjtemény megvalósításán! tárgyai egybegyűjtésén és valamennyire is szerencsésen. Emlékben is áldandó Mogyoróssy János vala ama tiszteletre méltó egyén, kinek a múzeum léteiét köszönhetjük. 0 hosszas időn át éltető lelke volt ezen egyletnek, melyért dum vixit, múlta túlit, fecit, izzadott és fáradott. A múlt e nevezetes alakja' után megdicsőült az egyletnek elnöke is, Göndöcs Benedek, gyulai rom. kath. lelkész; velük ez ügynek zászlója majdnem elbukva hever. Ki lészen az, aki kezébe fogja venni? Leszen-e méltó utód ama letűnt egyének helyébe ? Ezt kérdhetjük és pedig méltán! Ez egylet ma válság utján áll, és pedig kétszeresen, elsőben az által, hogy igazgatója, elnöke, elszállottak e föld teréről, ami nem kis baj; mert ám mindenik egyén csaknem pótolhatatlan, ezek magukban véve is fő-fő bajok. De elvégre talán mégis állít a gondviselés bölcs ura ez ügy élére olyanokat, kik némileg pótolni képesek lehetnek az elköltözötteket, és az ügyet nem engedik enyészetbe hullani. A másik válság abban áll, hogy eddig birt helyéről a megyeház udvari lakásából és helyiségéből — mely szűkecske volt a tárgyak számára már régóta — rövid idő alatt ki kell költözködnie. De hová? A költözés ténye egy felől hasznos lehet, mivel azon eddig birt helyén nem voltak tárgyai sem kirakhatok, sem könnyen kezelhetők, sem a romlástól megóvhatok, a helyiség egészségtelen volta miatt, akadályozva volt a könynyü széttekintés is. Egy múzeumnak, nyílt hely kell, hol keresetlenül is feltalálható legyen, ilyen helyiségül hallottam emlegettetni a nópkert egyik terét, hol talán lehetne egy alkalmas épületet is emeltetni. De miből? Honnan vesszük a kellő pénzt, ha csak két, nagy forgalomnak örvendő takarékpénztárnak vezér- férfiai ebben a tervben segitségünkre nem jőnek. A helyet kiszemelve, részemről, ha ott lesz, a népkertben, helyeslem, vajha épületét is megláthatnék mielőbb. Az lenne minden esetre a legszebb, a nemes város részéről, ha nem csak helyet adna, alkalmasat a népkert egyik szép pontján, noha a népkert maga sem valami bő, de az épület létrehozásában is a megvalósítók közé állana. Az ezen ügyben kinevezett bizottságnak igazán meg kell feszítenie minden erejét, hogy czélt érhessen feltett szándékában. Pedig czélt kell érnie, mert nem szabad a már meglevő, elég gazdag gyűjtemény sok féltett tárgyait pusztulásnak engedni át; sőt hasznosító erejíívé tenni minél nagyobb mértékben, minél gazdagabb kamatját venni e szellemi tőkének, amegye közönségének egyenes érdekében áll. Hányán vannak csak városunkban is, kik a múzeum létesítéséről semmit sem tudnak, igy azután nem is érdeklődhetnek iránta; magam is találkoztam oly emberrel, ki előtt erről beszélve, azt is kérdezte: hát van Gyulán múzeum ? Egy vármegyéről, melynek oly kitűnő egyének állanak áz ólén, fel se tételezhető, hogy minden követ meg ne mozdítsanak a békésmegyei múzeum jövője érdekében; meg is várja ezt tőlük a vármegye műveltebb közönsége. Ki múltjához érzéketlen, szebb jövőre érdemetlen. Itt vannak nagyszámú iskolás növendékeink, ezek érdekéből is óhajtandó, hogy fentálljon a múzeum és pedig szép és nyílt helyen, minél előbb, hogy igy egy nevezetességgel folyton gazdagabb legyen városunk; a hasznos ismeretek egy csarnoka előálljon, uj fényben, gazdagabban; mert ez is emelni fogja szellemi értékét ezen megyei fővárosnak, a társadalmi Ízlés nemességének egyik félreismerhetlen bizonyítéka lészen örök időkre. Az az intelligens anyag, mely itt tömörítve van, sokat, nagyon sokat tehet a múzeum érdekében, csak hogy természetesen széles körben, minél kihatóbb hullámzással fel kell az érdekeltséget kelteni iránta; indítsunk általános mozgalmat város, sőt vidékszerte ez ügyben, hogy egyfelől a múltak embereinek munkáját méltó utódokként folytassuk, más felől ne legyen véka alá rejtett kincs többé a múzeum és annak tárgyai. Maga a megyeházi helyiség már azért sem volt szerencsés hely, mert a látogatni akarók oda nem mehettek olyan könnyen, mint egy nyíltabb helyre, hol sem hajdúk nem áldogálnak, sem a hivatalos színezet útját nem állaná a betekinthetésnek, egy szóval feltűnő helyen nem volt eddig; sőt úgy látszott, mintha az a vármegye zártköii helyisége lett volna. Éppen a nagy közönségre való tekintetből jósolok én dúsabb jövőt a múzeumnak a népkertben. Sok dologgal vagyunk úgy, hogy ha teketória nélkül látni lehet, hát megtekintjük; de ha kerülő úton lehet hozzá jutni, felhagyunk vele, visszariaszt attól a keresés, noha csekély fáradalma. Hadd legyen tehát mielőbb megvalósulva ama múzeumi épület és vármegyénk egyik legfőbb kultur szükségletét alkottuk meg. Rácz János. A közigazgatási bizottság ülése. (Julius 9.) Jelenvoltak: Dr. Fdbry Sándor alispán elnök­lete alatt: Dr. Bartóki József főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György t. főügyész, Dr. Ber­kes Sándor vármegyei h. főorvos, Liszt Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, mint az államépitészeti hivatal főnöke, Zlinszky István közgazdasági előadó, Dr. Hajnal István, Jan- csovicsSEmil, Vidovszky János, Terényi Lajos, Keller Imre, Szabó János és Haviár Dani bizottsági tagok. Az egyes szakelőadók havi jelentései általában tudomásul vétettek. A megye területén felállítandó telephon háló­zat oszlopainak szállítása ügyében 13 ezer forint ár mellett, Braun, Czinczár és Löwy fakereskedő czéggel megkötött szerződés jóváhagyatik. A békésmegyei közkórház alkalmazottjainak, fizetősök felemelését kimondó kórházi bizottsági ha­tározat, jóváhagyólag tudomásul vétetik. A vármegye alispánja által bemutatott azon főispán! intézvény, mely szerint az elhalálozás foly­tán megüresedett vm. főorvosi állásra helyettesül dr. Berkes Sándor vm. alorvost nevezte ki. Tudo­másul vétetik. Gyulavári községében 73 frt 73*/a kr. Dobozon 77 frt 8 kr. és K.~Tarcsán 234 frt 39 több külön nemű adó tartozások — mint igazoltan behajthat- lanok — törlése elrendeltetett. Vallásminiszteri leirat, mely szerint Békés köz­sége a kögyes-kászmányi dűlőben leendő iskola fel­állításának kötelezettsége alól felmentetik,-tudomá­sul vétetett. A doboz-megyeri iskola múlt évi számadásá­nak vizsgálata során felmerült hátralékok behajtá­sára az ottani iskolaszéki elnökség utasítva lett. Endröd községe értesittetik, hogy egyelőre a polgári fiú iskola első osstályát állítsa fel, a mely­nek további fejlesztése, a mutatkozandó szükségtől tétetik függővé. Gyoma községének ottan egy polgári iskola fellitása ügyében beadott felebbezése, a vallásmi­niszterhez lett felterjesztve. Az evang. tanítók javadalmazásairól beérkezett kimutatások a kir. tanfelügyelőnek kiadatnak. Csabán az egyik tanyai iskolánál megürese­dett tanítói állás betöltése czéljából tartandó válasz­tó-gyűlésre elnökül Vidovszky János kb. tag külde­tik ki, az orosházi gyopárhalmi iskolánál a tanítói állás betöltésére választási elnökül pedig Veres Jó­zsef ottani iskolaszéki elnök küldetik ki. Dús Mariskának K.-Tárcsán, Dús Erzsébetnek pedig M.-Berényben óvónőül lett megválasztásuk jóváhagyatik, s nevezettek állásukban megerősit- tetnek. N.-Szénás község elöljáróságé utasittatik, hogy akként intézkedjék, miszerint a n.-szénáéi ág. b. en iskolát, jövő 1895. évi junins 30-án községi kezelés alá vehesse. A szarvasi főszolgabíró fel hivat ik, miszerint a nem képesített tanító vezetése alatt álló ti. n. ná­das-oldalú iskolát zárassa be, s az ott működött tanítót a további tanítástól 50 forint pénzbírság terhe alatt tiltsa el. Bánfalva, Gyula. Kétegyháza, K.-Tarcsa, AI- Rerény, N.-Szénás, Öcsöd, és P.-Földvár községek elöljárói utasittatnak, hogy az 1894/5. évi iskola kötelezettek összeírását újból és pontosan eszkö­zöljék, s azt f. évi aug. 20-ig terjesszék be. A gyomai zugiskolák bezárásáról beérkezett főszolgabírói jelentés helyeslőleg tudomásul vétetik. A mező-berényi polgári iskola felállítása ügyé­ben, felhivatik a békési járás főszolgabirája, hogy a f. évi 188/94. kb. számú határozat 2-ik pontját foganatosítsa, s eljárása eredményéről ide julius 31-ig jalentést tegyen, ' Chilkó László k.-ladányi lakos — plébános — az ottani községi pótadó fizetésének kötelezettsége alól felmentetik. A p -földvári községi iskola 1890191. évi szám­adása 183 frt 31 kr, bevétellel, 174 frt 24 kr. ki­adással, az 1891192. évi számadása 406 frt bevétel­lel, 405 frt 15 kr. kiadással, az 189293. évi szám­adása 544 frt 47 kr. bevétellel, 544 frt 2 kr. ki­adással, az ottani tanyai iskola 1891192. tanévi számadása 522 frt 5 kr. bevétellel s 482 frt 91 kr kiadással helybenhagyattak, s az illető számadók e tekintetben a további kötelezettség alól felmen­tettek. Pánczél József bánfalvi ref. lelkész tanítással is foglalkozván, ennek betiltása végett az illetékes egyházi főhatósághoz átirat intéztetett. A p.-földvári tanyai iskola kidolgozott és be­tartott Tervrajza jóváhagyatik, a p-földvári 3-ik is kola államsegélyezés iránti kérelme, csak akkor lesz érdemlegesen tárgyalható, ha az ottani 2 ik iskola építési ügye teljesen befejezve lesz. Csiszár Sámul, gyulai ref. kántornak, a gyulai polgári fiiskolánál, mint énektanár véglegesítése iránti kérelmét illetve felebbezését visszautasító miniszteri rendelet, tudemásul vétetvén, nevezettel közöltetik. j Beliczey Rezső csabai lakosnak, Csabán a „Fiume* vendéglő átjárójának az ebédlőhöz csato­lása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat elleni felebbezése, illetékes intézkedés végett, a törvényhatóság közgyűléséhez tétetik át. Gyulán a vásári árulási sorrend megállapítása ellen Jeszenszky Ferdinánd által beadott felszólam­lásra leérkezett miniszteri rendelet, mely szerint ezen ügyben, tárgyalásra a rendőri hatóság illeté­kes, további megfelelő intézkedés végett, Gyulavá­ros polgármesterének kiadatott. Csepregi Mihály és Pál orosházi lakosok cse­léd ügyében hozott s megfellebbezett alispáni hatá­rozat, valamint a budapesti ásványolaj-gyár részvény társaság Gyulán egy kőolaj raktárépítési ügyében hozott és megfelebbezett alispáni határozat, indokai­nál fogva helyben hagyatik. Szilágyi Lajosné Szabó Mária békési lakos hagyatéka ügyében Szabó Lajos nagy-becskereki lakos panasza folytán vizsgálat megtartásávl, a bé­kési járás főszoldabirája megbizatott. Orosháza község kérelme, Orosházától P.-Föld- várig egy kőutnak leendő kiépítés iránt, azzal ada­tik ki a vármegye alispánjának, hogy azt az 1895/96. évi közúti költség előirányzat elkészítésénél figye­lembe venni szíveskedjék. A gyomai hid építése ügyében, a vállalkozó által kért időhaladók iránti kérelemre hozott alis­páni engedély tudomásul vétetik. Az orosházi vasúti indóház kibővítése tárgyá­ban beérkezett főszolgairói előterjesztés, az illeté­kes miniszterhez pártolólag felterjesztetik. Békés és Gyoma községek képviselő testületéi­nek azon határozata, mely szerint a községi 1895. évi közmunka tartozások felének kötelező megvál tását mondja ki, tudomásul vétettek és jóváha gyattak. Leérkezett miniszteri rendelet értelmében, jö­vőre az állam építészeti hivatal, a gőzkazán vizsgá­latok teljesítésének kötelezettsége alól felmentetik s ezen vizsgálatokkal jövőben Wolf Bertalan, a jász-nagy-kun-szolnők megyei államépitészeti hiva- aivatalhoz beosztott okleveles gépész, mérnök bi- zatik meg, az érdekeltekkel megfelelően közlése elrendeltetett. A szeghalom-felső-gyarmati h. é. vasút 26/27. sz. között egy 4 0 m. utatjáró létesítése elrendel­tetik, melynek költségei Szeghalom községét ter­helik. A gyula gyulavárit keskeny vágányu lóvonatu vasútnak a paradicsomi majortól Gyulaváros belte­rületéig terjedő kész szakaszára beadott kérvény folytán, a rendőri bejárás el nem rendelhető, 1 a megnyitásra az engedély ki nem adható, mivel ezen pálya egyrészének tervezete még helyben hagyva sincsen, másik részére nézve pedig még az enge­dély sem adatott ki. Ezen kérelem megtagadása azonban nem zárja ki azt, hogy folyamodó, ezen csak nem kizárólag a tulajdonát képező földterüle­ten levő vasút vonalat, a kellő óvintézkedések mel­lett, saját czéljaira és felelősségére már most is ideiglenesen használatba ne vehesse. Ugyancsak ezen lóvonatu vasút ügyében an­nak üzem kezelése, menet rendje, szállítási felté­telei és dijszabályozására vonatkozó Gyula városi képviselő testületi határozat a kereskedelmi mi­niszterhez pártolólag terjesztetik fel, az ez ellen Reisner Emánuel gyulai lakos által beadott felebbe- zés pedig azzal lett felterjesztve, hogy a felebbe- zésben felhozott indokok, minden alapot nékülöz- nek. Még egy nehány a nagyközönséget kevésbbé érdeklő ügyek elintézése után, az ülés délután be­végződött ; ugyancsak délután az árvaügyi felebb- viteli küldöttség is ülésezett. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság julius havi ülésén. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes vármegyei közigazgatási bizottsági A vármegye f. év junius havi közállapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876 ik évi VI. t. ez. 15. § a értelmében a következőkben terjesz­tem elő : 1. Közegészségügy. E rovat élén emlékezem meg ama súlyos veszteségről, mely vármégyénk közegészségügyét, megyénk főorvosa, Dr. Kovács István halálával érte. A múlt hó 30-án szólította el körünkből a halál a kitűnő tisztviselőt, a sokoldalú tudóst, ki 32 esztendeig szolgálta, mint a vármegye orvosa, a közegészségügyet, híven és fáradhatlanul, s kinek buzgalmáról, odaadó tiszti tevékenységéről sokszor volt alkalma meggyőződni a közigazgatási bizott­ságnak, melynek ő e bizottságok szervezése óta állandó tagja volt. Bizonnyal mindannyiunk érzetét tolmácsolom, midőn indítványozom, hogy a megboldogult her- vadhatlan érdemeit jegyzőkönyvünkben örökítsük meg s részvétünket a megboldogult özvegye irá­nyában levélileg kifejezzük. Áttérve a közegészségi állapotok ismerteté­sére, jelentem, hogy a közegészség júniusban az előző havinál valamivel kedvezőbb volt. Nevezete­sen a kanyaró járvány P.-Szt.-Tomyán és Oros­házán, a roncsoló toroklob járvány pedig Béké­sen és F.-Gyarmaton teljesen megszűnt; ezen kívül az utóbbi betegség azon többi községekben is, — a melyekben a múlt hóban járványosán ural kodott — csökkent, igy M.-Berényben s Kélegyházán csupán 1—1. Orosházán s.Endrődön 2—2, Körös- Tárcsán 3, B. Csabán s Öcsödön 12—12 esetben fordult elő, ellenben K.-Ladányban s Szeghalmon még mindig járványszerüleg uralkodott. Békésen a hó vége felé a kanyaró járvány­szerüleg s oly rohammal lépett fel, hogy Forgács tanító iskoláját a vizsga megtartása előtt be kellett zárni. Ugyancsak a kanyarónak M.-Berényben 51, Csorváson 1 esete fordult elő. A hökhurutnak és hagymáznak Gyulán 1—1 halállal végződő, a vörhenyuek B- Csabán, Csor­váson és Gyomán 1—1 esete fordult elő. Végül a traohomának Bánfalván 5, T.-Rom- lóson 2, Orosházán pedig 148 esete konstatáltatott. A ragályos betegségek terjedésének megaka­dályozása czéljából a megfelelő óvintézkedések mindenütt pontosan megtétettek. A köztisztaság fenntartására a múlt hóban is kellő gond fordittatott. E tekintetben a múlt hó folyamán rendeletet hocsájtottam ki az első fokú egészségügyi hatóságokhoz, meghagyván a trágyá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom