Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-21 / 35. szám
gett a tanácsnak kiadatott, ezzel a közgyűlés d. e. 11 órakor befejeztetett. Kossuth Lajos nagy hazánkfia nevenapjának estéjét a vármegye minden községében kisebb- nagyobb ünnepélyességgel és egyforma kegyelettel és lelkesedéssel ülték meg. Több helyen elmaradtak ugyan a nagyobb szabású bankettek, mert ft közönség lelkesedésének erejét szeptember 19-ére, Kossuth Lajos kűenczvenedi/c szüle tésnapjára konczentrálja, de azért minden ember szívéből hálaima száll most is az ég fele Kossuth Lajosért. Gyulán a negyvennyölczas körben mintegy hatvanan jöttek össze társas lakó mára, az est szónokai : Seres József elnök. Datkay Béla, Finta Ignácz, Asbóth Kálmán stb. voltak. Kossuthhoz üdvözlő táviratot küldöttek. _ Lajos napja előestéjén a „Komló“ lampionokkal csinosan feldíszített kerthelyiségében szű- kebbkörü társaság ugyancsak társaslakomával ülte meg a legnagyobb hazafi névestéjót. A társaság hazafiéi érzelmeit dr. Bollmann János tolmácsolta, éltetve a nagy hazafit, akin évek haladtával a nemzet mindig nagyobb rajongással osüog. Dr. Frankó László indítványára Kossuth Lajoshoz még az estély folyamán következő üdvözlő távsürgöny küldetett: „Kossuth Lajos — Turin. Kormányzó úr! Gyulán névünnepét ünnepelő polgárok hazafiúi lelkesedés és a legbensőbb ragaszkodás meleg érzelmével üdvözlik, ben ső bb rugao*iwu«a a gondviselés végnélküli áldását kérik az édes magyar haza legnagyobb élő fiára; a gyulai polgárok nevében Dr. Follmann János.“ Tanítók közgyűlése A gyulavidéki r. k. néptanító egylet f. évi augusztus 23 án közgyűlést tartott 52 egyleti tag részvéte mellett. Diósy Lajos gyulai tanító gyakorlati tanítása, olvasmánykezelésből, a közgyűlés egyhangú helyeslését nyerte; — Fecser József görbedi vete- án kartárs értekezett „A nőnevelésről“, — Gyulaji Endre „A munka paedagogiai szempontból“, — Székely Lajos „A játék nevelési jelentősége“ czimii felolvasásaik a közgyűlés kitüntető dicsé- •etével találkoztak s kimondatott azoknak va- amoly tanítói szaklapban való közlése — Az egyleti működés egész évi mozzanatairól és a számadások vizsgálatáról szerkesztett jelentések tudomáséi vétettek. Végül tárgyaltatott a tanítói segély-alap ügyállása, s az egyletnek a budapesti központi bizottságban augusztus 27-én 'eendő képviseletével Székely Lajos bízatott meg és küldetett ki egyleti költségen. — A gyűlés befejeztével Göndöcs Benedek apát elnökhöz gyűltek a tagok s a szíves házigazda által régi szokás szerint adott díszebéden élénk hangulat uralkodott. Lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. Fecser József tanító Göndöcs Benedek apátot, mint a tanítók atyját, Göndöcs Benedek á tanítókat, mint a „nemzet napszámosait“ éltette. Jó hatást tett Kny Antal plébánosnak rendkívül sikerült alkalmi tréfás toasztja is stb. Kirándulás. Dr. Karácsonyi János régészeti egyleti titkár, Székely Lajos tanító, Gyulaji Endre muzeumőr és Sztarill Zsigmond dobozi tanító, augusztus 24-én a dobozi Révhalmot, Sámson- várat és „Faluhelyet“ tekintették meg s minden ásatás nélkül is a sirhalmon 1 obsidián köbaltát, Bgyag hamvveder darabokat stb. őskori nyomokat találtak. Az őszi vásár e hét folyamán kezdődik, de ha az idő igy marad, akkor csakis a neve lesz ősziu, mert a tropikus hőség következtében teljesen be fog „nyári“ vásárnak illeni. Normális körülmények között a szeptemberi vásár volna országos vásáraink legjelentősebbike, de hogy ezúttal is annak fog-e bizonyúlni, abban nagy okunk vau kételkedni Évek óta nem volt olyan kedvezőtlen gazdasági esztendőnk, mint a mostani. A búza- s árpatermés középén alúli, s ennek daczára a búzaár sokkal alacsonyabb, mint a mult években volt; a tengeri, mely aratáskor még igen szépen fejlődött, a hosszas szá- azság és a nagy hőség következtében teljesen elfonnyadt, úgy hogy a tavalyi termésnek harmadát sem fogja megadni, a szőlő szintén elsült és a lehető legsilányabb szürettel biztat. Mindezen kedvezőtlen körülmények igen hátrányos befolyással vannak és bizonyára lesznek a vásári forgalomra, mely épen nem Ígérkezik élénknek. Nagyobb sertés- és juhfelhajtást remélnek, de annál kisebb felhajtást a szarvasmarhából. A ásári napok egyébkint a következők : szerdán, augusztus 31 én sertés-, csütörtökön, szeptember L-éu juh-, pénteken, szeptember 2-án szarvas- marha-, szombaton, szeptember 3 án ló- s mezőgazdasági íparczikkek-, vasárnap el hétfőn, szep- bér 4 és 5 én belső vásár. A sajnos mindjobban közeledő kolerajárvány elleni óvintézkedések megtétele foglalkoztatja állandóan hatóságainkat és az e cziraen felmerülő szükségetek fedezése ugyancsak igénybe veszi a községek háztartását, melynek rendkívüli kiadásokra előirányzott rovatát a sokféle szükséglet fedezése már is kimerítette. Járvány kórházakra nézve a megye minden községében intézkedések tétettek, úgy szintén a köze gészségügyi orvosi szolgálat szervezésére nézve is. A vármegye továbbá ötezer példányban kinyomatta s a vármegye lakossága között ingyen szót fogja osztani a kolera járvány netalán! kiütése alkalmával ajánlatos óv- rendszabályokra vonatkozó népies uiasitást A kŐ8zöbön álló gyulai országos vásáron kifejlődő nagy tolongás alkalmával felmerülhető hirtelen megbetegedési esetekkel szemben dr. Kovács István megyei főorvos javaslatára a vásártéren ideiglenes járványszoba rendeztotik bo, hol is a városi orvosok a vásár tartalma alatt felváltva inspek- eziót fognak tartani. Egyébként eltekintve attól, hogy a megye néhány kisebb községében a különben állandóan köztük lappangó roncsoló toroklob szedi áldozatait, a közegészségügyi helyzet az egész vármegye területén határozottan kedvezőnek mondható. — Adja az ég; hogy úgv is maradjon. OJ Szent István király napját hagyományos kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége ■ a főtemplomban tartott nagy misén Göndöcs Benedek apát os lelkész pontifikáit fényes segédlettel, méretéért. — Vajha ez eset belépésre buzdítani íjazokat, akik egyletünk fáradozásait eddig csal i|összetett kezekkel néztek. Dp. Karácsonyi János, egyleti főtitkár. T anüg" 3TIskolai értesítés. A gyulai közs. polg, ^fiúiskolában az 1892—93-iki tanévre széle I beírások f. évi szeptember 1., 2., 3. és 5-ón [naponkint d. e. 8 órától 7212 óráig tör- Jténnek; 6-án tartatnak a magán és felvé- [teli vizsgálatok, 7-ikén d. e. 8 órakor az [iskolai év ünnepélyes megnyitása. Miről az lérdekelt t. ez. szülőket ezennel értesíti Gyula, 1892. augusztus 28-án Az igazgatóság. Scherer B. leányiskolájában az 1892/93 |tanévre vonatkozó beiratások szeptember 1—4-ig délelőtt 11 órától 12-ig eszközöl [tetnek az intézet helyiségében. Az előadás szept. 5-én kezdődik. J 1 Hírek. Schlauch Lőrincz megyés püspök, hivatalo [értesülés szerint szeptember hó 7-én este a táblai [vonattal érkezik városunkba és a bérmálás szent [ség kiosztása czéljából több napon át fogja városunkat itt tartózkodásával megtisztelni. A rom. kath. egyház és a városi hatóság egyértelmű közös dispositiókat tesznek, a fenkölt szellemű tudós püspöknek városunkhoz méltó diszes fogadására. E czclból Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt értekezlet volt. melyen az ünnepélyes fogadtatás részletei megállapittattak. A vasúti iudóháznal a megyei tisztikar élén a törvény- hatóság nevében Reiszig Ede főispán, a tanács és képviselő-testület élén a város közönsége nevében pedig Dutkay Béla polgármester fogják üdvözölni. Az állomásnál és a parochia előtt dia- dalkupuk lesznek felállítva, melyek körül fehérbe öltözött leányok sorakoznak. Lesz bandérium, melynek szervezésével dr. Ladies László elnöklete alatt Csausz Lajos, Csomós István, ifj. Endrész András, Murvai Ferencz, Murvai István, ifj. Mis- kucza György és Gergely Fái kéretnek fel. A bandérium a püspököt szept. 10-én a kigyósi határig is el fogja kisérni. A püspök a városba vonulása után a főtemplomba megy és még este fogadja az egyházak, különféle hatóságok, egyletek és testületek tisztelgését. A testület fogadása után fáklyásmenet lesz, a midőn a város közönségének érzelmeit Dutkay Béla polgármester fogja tolmá jsolni. A fáklyák vitelére a kaszinók, olvasókörök, földész és ipartársulatok, továbbá az iparos ifjúsági egylet tagjai, a rend fenntartására pedig az önkéntes tűzoltó egylet kéretik fel, a fáklyás- nenetnél a helybeli polgári dalkör is közremű ! lödik. A bérmálás 8, 9 és 10-én fog megtörténni. Az ünnepélyességek legkiválóbb része a népkertien 8-án délután tartandó népünnepély lészen, nelyre a Nagyváradon állomásozó cs. és kir. 37 ik gyalogezred katonai zenekarát sikerült megnyerni. A népünnepély délután 4 órakor kezdődik és esti | óráig tart, 8 óra után a gyulai nőegylet és a rereskereszt egylet által közösen tartandó zártkörű ánczoigalom következik, melyre vonatkozólag a neghivók még a hét elején küldetnek szét. A íépünnepély és tánczvigalom sikere már most Llla.pitha.tó meg, különösen a tánczvigalom iránt lágy az érdeklődés nemcsak Gyulán, hanem a üdéken is, honnan igen sokan Ígérkeztek. Alig fan úri cs ilád, melynek vendégei ne jöjjenek. Szóval a jövő hét második fele nagyon mozgal- nasnak Ígérkezik. A közönség ép oly rokonszenv- ■el, mint a minő érdeklődéssel kiséri a rendező iég tevékenységét, melylyel köztiszteletben álló negyés püspökünknek Gyulán először történő hi ratalos látogatását emlékezetessé s a város kö- lönségéhez, mint az illustris vendéghez egyaránt ' néltóvá óhajtja tenni. ■ A fögymnásium létesítése érdekében kikül- lött szükebbkörü bizottság elkészítette az indit- ■ányt, mely a képviselő testület elé fog terjesz- etni, annak elvi kimondását kérvén, hogy a fö ;ymnásium létesítését lehetővé teendő, a város, i polgári iskolára fordított évi segélyt a főgym- lásium czéljaira ajánlja fel. Az indítvány ma d. u. » órakor a városháza termében tartandó nagy irtekezlet elé, 1 onnan az I czélból valószínűleg izombatra kitűzendő rendkívüli hépviseleti közgyűlés elé fog terjesztetni. A képviselőtestület, folyó hó 25-én Dutkay 3éla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen is képviselők az érdekes- íek épen nem mondható tárgysorozathoz képest negleheiős számban jelentek meg. Névszerinti i/avazással határozatba jött, hogy a palló- s íéglajárda készítésére szükségelt 3000 frt kölcsön, jj évre a fogyasztási adópénztárból vétessék fel. A „Magyar-utcza“ megnyitása ad graecas calen las halasztatott, és pedig olyan indokolással, íogy ebben a században aligha fog ez utcza tyitása megtörténhetni. A tanács javaslata, mely eonstatálja, hogy az úteza kinyitása csakis a 1 városadó emelésével történhetnék, ily áron pedig íem akarja az utcza megnyitását, általános és Siónk, helyesléssel cltogadiatott. Mondák György emondása folytan, az also feher-körösi ármente- ntő-társulatnál üresedésbe jött tagsági helyre ' Sánta János v. képviselő választatott meg és pedig felállás útján megállapított szavazattöbbséggel. A közigazgatási bizottság ama tényleg sérelmes határozata ellen, melyei a képviselő- :estület köteleztetett a kisdedóvoda czéljaira még a folyó 1892-ik évre 2000 frtot pórköltségvetésbe venni, a belügyminisztériumhoz me^fe- iebbeztetik. Végül az id. U/erbach János féle fegyelmi ügyben hozott jogerős fegyelmi határozat hirdettetek meg és további intézkedés vé< I t t < t ! 1 tuanet, ivó 1aDe még ez nem elég. Az emberi elme kiterjeszti kutatásait a múltak mezejere is. Nem elégszik meg tudni mi van most, hanem tudni akarja azt is, mi volt, hogy volt azelőtt? Maga a közönséges tanulatlan nép is el i [mondja annak a helynek, annak a háznak, mely- ■ [ben életét tölti, kik voltak régi lakosai ? milyen s lem berek voltak P mi nevezeteset tettek ? s ha nem tud mondani valóságot, sző meséket, beszél rémes ^[történeteket, benépesíti azt képzeletének alakjaival, de üresen, pusztán, kietlenül nem hagyja. | ha ezt teszi a nép, mennyivel inkább gyekszik a múltat, de a való, az igazi múltat ismerni a művelt ember ?! Csakhogy elménk ezen vágyának, a múlt valódi ismeretének nagyon, de nagyon sok akadály áll útjában, sokszor bi- a|zonytalan az út, melyen a felfedező elindul; sok-j szór ingatagok a tapasztalatok, melyekre a ter-1 f)-|mészettudós következtetéseit építi, de gyakran| özeknél is több bajjal küzködik az, u ki a| múltat a maga valódiságában akarja ismerni, kivált oly megyében, mint a minő a mienk, hol a hagyomány elnémult, kövek, szobrok nem beszélőéit, a régi iratok nemcsak elfakultak, de részben el is pusztultak. Ezen bajok elhárítására szükséges volt az egyesülés, hogy isty válvetve azon kutatókat, kik nek kedvük és idejük van a régi események ku tatására, segítsük, hogy ismereteinket évkönyveinkben állandósítsuk, hogy azokat kölcsönösen kicserélve, a múltak nagy mezején való előhala dásban egymást támogassuk. Ez okolja meg egyletünk keletkezését, léte zését, ez teszi egyletünk nemes, nagy czélját,j( hozzá még mai gyűlésünknek is tárgyát. Mar ugyanis a békésmegyei régész és mivelődéstör-h ténelmi egylet háláját akarja leróni, azon férfiú |s iránt, ki neki indult Békésmegye múltja nagy|l mezejének, ki jelen volt az egylet teremtésénél]! f|és mint alkotó hatalmas ismeretével igyekezett|t innak egyik alapkövét letenni. Ezen férfiú nem más, mint Istenben boldo i]jgu.lt Haan Lajos egyletünk buzgó fáradbatatlinM j. volt alelnökc, e városnak szülötte, az evangc!ikus|i Y egyháznak buzgó lelkipásztora, az irodalomnak]!: fáradhatatlan munkása. Az ő emlékének fogjukjé szentelni e napot, az ő élete fog megvilágittatni ma, melyre egyletünk elnöksége Zsilinszky Mihályt]ü egyletünk egyik alapítóját, azelőtt munkás tit kárát, Csongrádmogye főispánját szólitá fel. Kérem azért Méltóságos Zsilinszky Mihály urat, legyen kegyes felolvasását boldog emlékű Haan Lajos életéből megkezdeni. Főtitkári jelentés | békésmogyei régészeti- és müvelödéstörténelmi egylet nek f. é. augusztus 21-én Csabán tartott közgyűlésén. Egyletünk nemes és nagy feladatának, e|fá megye múltjának földerítésének és szélesebb kör ben való ismertetésének, a közművelődés terjesz tésének megvalósításán azon másfél év alatt, mcly|fö utolsó jelentésem óta lefolyt, tehetsége szerint ügyekezelt. Mivel a paloták is csak egyes kövekből állanak, először arra ügyekezett e sorok Írója, hogy megyénk történetének elszórt adatait egy begyűjtse. Alkalma volt tapasztalni, hogy ez ügyekvés e munka nem oly háládatlan, mint gondolnák. Em-|nl lit ettem, már múlt évi jelentésemben, hogy mily j S3 szerencsés volt kutatásom a ferenczrendüek gyöngyösi levéltárában, s mily érdekes adatokat őrzött meg számunkra a Fráter család levéltára. Folytatva ez irányban való kutatásomat átvizsgáltam a Bölöni és,Baranyi családok levéltárait. Az előbbiben az Abrahámfyakkal összeházaso-|n* dott Ugray család révén jutottak békésmegyei oklevelek; az utóbbi pedig a megyei kis nemes ség, kivált a számos Haraughy család történetére szolgáltatott nevezetes adatokat. Mindezeket, egyletünk most megjelent évkönyve tartalmazza. El|Ss nem mulaszthatom, hogy egyúttal köszönetét ne mondjak ifj. Bölöni Öándor és Baranyi Emil[VÉ uraknak, akik levéltáraikat oly szívesen nyitották|s® meg előttem. Megyénk múltjának egyik kincses bányája,8 a budapesti országos levéltár még most is jó részt kiaknázatlan. Azon 50 frtot, melyet egyle tünk | múlt évben másolatok készítésére meg szavazott, csak csekély részben használhattam föl, mert alkalmas másolót nem találtam, magúm pedig alig pár napot tölthettem e végből Bpesten. Örvendve jelenthetem azt azonban, hogy azon pályadij, melyet egyletünk buzgó elnöke a békésmegyei népdalok, regék és közmondások gyűjteményére kitűzött, czélját elérte, s egyletünk most megjelent évkönyve már közöl és belőle érdekes részleteket. Egyletünk ez idő alatt Szeghalmon tartott kettős felolvasással egybekötött gyűlést. Az érdeklődés, melylyel a derék szeghalmi nép felolvasásainkat kisérte, csak buzdíthat bennünket, hogy ezentúl is buzgón keressük föl ama helyeket, hol még eddig gyűléseket nem tartánk, mert fáradozásunk csak igy lehet gyümölcsöző, egyletünk pártolása csak igy remélhető. M I gyűlési Eddig számot adtam arról, mit és mennyit tettünk. Azonban — ón vagyok az első — aki beismerem, hogy sokkal több az, amit tennünk kellett volna. Ismeretes pl. (csak egy esetet említve) hogy a Hármas-Körös szabályozásával megyénk területén Öcsöd mellett egész őskori temetőt fedeztek föl. Az érdekes leletek megvizsgálására, újabbak kikutatására a nemzeti muzeum külön szakférfiút küldött le, bizonyara kivették ubból részüket egyesek is ; °sah ami egyletünk maradt távol nem érdektelenségből, nem tudatlanságból, hanem csupán a pénz hiány miatt. Ha nem akartuk egyletünk alig helyre állított pénzügyeit, újra megingatni, kénytelenek voltunk a kutatástól magunkat távol tartani, s mi- vel egyletünknek csak 99 rendes tagja van, még számos esetben megtörténik velünk ilyesmi, ha megyénk fiai még mindig oly kevesen hozunk áldozatot megyénk múltjának s fejlődésének ism va te él vén, hogy a tanszerek az ipariskola tu lajdonát képezvén, azokat a jövő évi tan folyam növendékei használták. A VII. vczim tanerők, alkalmazásút módja, kötelességeikről szólván, ehez semm megjegyzést nem kívánunk fűzni; lehet hogy midón eme, — még csirájában leve javaslat szak férfiak további tárgyalására kerül, — fognak arra is észrevételekei tenni, de csakis olyakat, amelyek ezen rég vajúdó ügynek előnyére szolgálandnak. A rendelkezésünkre álló közlemény ezzel befejezve lévén, észrevételeink fonalát esetleg akkor vesszük ismét fel, ha a szivességből kezünkhöz jutott »Iparügyek» szerkesztősége a további ismertetést rendelkezésünkre bocsájtja. OobayJános. A békési gymnasium. Osváth Ferencz úrtól, mint a békési helv. hitv. gymnasium igazgatójától, a lapunk folyó évi 31-ik szénában megjelent vezérczikknek azon tételére vonutkozó- lag „Wenckheim József gróf .... kezdeményezője es alapítója lön a máig fennálló békési helv. hitv. gymnasiumnak“ ama helyreigazító sorokat vesszük, hogy a megnevezett gymna sium alapvetője Békés város legelöilletékes lakossága volt, amidőn az 1859. évi logelőfelosztás kor a saját illetőségéből, tehát urodalmi hozzá járulás nélkül 440 osztályozott holdat bocsátott e czélra a ref egyház kezelése alá. A gyrnnasiu mot — Osváth úr sorai szerint — „jelenleg is az ev. ref. egyház tartja fenn 11,000 forintot tevő következő bevételekből : a fentebbi alapítványi föld haszonbére 5269 frt, a békési ev. ref. egyház évi segélye 2000 frt, a város évi sei gélye 2000 frt, a hiányzó összeg tandíjból és a nem nagy összeget tevő tőkepénz kamilláiból]! kerül ki.“ Midőn helyt adunk az igazgató úr]' rektifikáló sorainak, készséggel elismerjük, hogy]' vezérczikkünk állítása, mely szerint „Wenckheim]' József gróf kezdeményezője s alapitója lett volna a békési helv hitv. gymnasiumnak“ szószerint véve, | ténynek csakugyan nem felel meg, ésl£ hogy Osváth úr helyreigazítása époly jogos, mint aminő természetes is. Egyben azonban konsta tálhatjuk, és pedig most már minden kételyt ki-|u záró hiteles forrásból, amit Osváth úrnak hoz-|I zánk intézett újabbi sorai is megerősítenek, hogy Istenben boldogult Wenckheim József gróf, ha nem is épen kezdeményezője s alapvelője a gymnasiumnak, de a békési helv. hitv. egyház |a nak és a gymnasiumnak igen is bőkezű patro-H nusa volt. — A gymnasium czéljaira szolgáló emeletes ház építéséhez tégla adománynyal já-l rult és a közlegelőből 3 évi használatra ingyen p 600 holdat engedélyezett. Ugyancsak a gróf el^^ hunyt neje, Feicht Anna, 800 hold föld 3 évi ingyen használatát engedélyezte a kisdedóvoda érdekében, ezért van a boldogult gróf és neje arczképe a gymnasium épületben levő presbiteri gyűlés teremben kifüggesztve. Es igy ha vezérczikkünk tétele — szószerint — nem is áll meg: mindazáltal a ezélzatot, amelylyel Wenckheim József grófot a békési helv. hitv. gymnasiummal összeköttetésbe hoztuk, a helyreigazítással egy- ideüleg teljes mértékben fenn kell tartanunk. A czikknek ugyanis tisztán és kizárólag az volt az intencziója, hogy demonstráljuk egy különben hitbuzgó róni kath. főúrnak, protestáns hitfele- kezettel szemben tanúsított toleráncziáját és áldozatkészségét, ami pedig annyival nagyobb jelentőségű dolog, mert egy félszázaddal ezelőtt történt és akkor nagyobb és dicséretesebb be számítás alá kellett hogy essék, mintha ugyanez a türelem és áldozatkészség a felvilágosultság terjedtével, vagyis a mai időben nyilvánul. Csak\ annyi toleráncziát, csak annyi jóakaratot kérünk a Gyulán létesítendő róm. kath. hitfelekezetü fő- gymnasiummal szemben,' amennyit a róm, kath. főúr Wenckheim József gróf, 50 esztendővel ezelőtt a helv. hitvallású békési gymnasium iránt tanúsított. Csak annyit, és semmivel többet. De tovább íb kell mennünk. Osváth Ferencz igaz gató úr helyreigazító soraiból azt is megtudjuk, hogy a békési helv, hitv. gymnasiumnak, a/, ösz- Bzes hitfelekezeteket. tehát nemcsak a reformé tusokat, hanem a róm. katolikusokat és gör. keletieket is magában foglaló legelöilletékes lakosság, szóval nem a helv. hitv. egyház, hanem a hitfelekezetkülönbség nélküli egész város volt az alapvetője. De megtudjuk az igazgató úr soraiból azt is, hogy Békés városa mint erkölcsi testület, a helv. hitv. gymnasium jentartásához ugyanoly összeggel (2000 forinttal) járói, mint aminővel a békési belv. hitv. egyház Csak annyi toleráncziát, csak annyi áldozatkészséget kérünk és remélünk Gyula városa képviselőtestületétől a létesítendő róm kath. főgymna- siummal szemben, mint amennyit Békés°városa lakossága s képviselőtestülete a békési ref. gymnasium iránt tanúsított és tanúsít máig is. Elnöki megnyitó beszéd a békésmegyei régész és miVelődéstörténelmi egyletnek augusztus 21-én Csaban tartott évi közgyűlésén. s 1 Mélyen tisztelt közönség! Lelkes honleányok és hazafiak! Az emberi természet borzad a seramitő mondá egy régi bölcs, s állítása mindig igazna bizonyul. Innen van, hogy az emberi elme s ismeretek mezején fáradhatlanul törekszik élőn A természettudós folyton kutatja a körülöttiin levő világ titkait, meresz vállalkozók hajóki szállnak, nagy utakat tesznek, hogy új népeke termékeket találjanak, s azzal a művelt vilá közönségének beszámoljanak, sokszor életüki teszik koczkára, de azért oda mennek a tüzhány hegyek tölcséreihez — vagy leszállnak a föle gyomrába, hogy az ott rejlő, ismeretlen, csodd dolgokat megismerjék. ti tű sz fö P‘ bt I
