Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-10 / 29. szám
nyitani képesek, falun a pap es tanitó, máshol tanítók, tanárok, tisztvisefck, a po gárság kiválóbbjai, a hírlapírók, költők stb. Ezeknek tetteikkel is oda kellen hatni, hogy az ingadozó polgári korszelle met támogassák, erősbitsék s czéljához vezessék. Vájjon nem lenne-e helyes ha a la pókban egy - egy oly kiemelkedő polgár, alak azon érdemeit fejtegetnék, melyeket mint polgár esze és becsületes munkáj által hazája előtt szerzett, s hogy utódjára nem egy adóssággal terhelt uradalmat hanem vagyont és dicsőséget hagyott, vájjon midőn Krupp fia azt mondta : „Nem akarok báró lenni, mert jobb szeretem hogy legyek az iparosok között első, mint a mágnások között utolsó,“ közölte-e ezt vagy egy lap más alakban, mint hogy ol vasója nevethessen rajta ? Pedig mily al kalmas volna egy ily eset a polgári köz érzület emelésére. Vájjon a hivatalnok (szellemi iparosok) képesek-e becsülni a polgárt azért, mert polgár ? Azt lehet hinni, hogy nálunk a pol gárok, földmivelők, iparosok, kereskedők azért mellőztetnek ezen elemek által, mert műveltségűk kisebb, mint amazoké. Ha, ki a munkát műveltséggel páro sitva űzi, az sem méltó emez elemek becsülésére, akkor itt nem benne van az ok hanem amaz elemek téves közfelfogásában téves gondolkozásában. Gyulafi Endre. IV. A vagyontalan szegények gyógykezeléséről. (Vége.) Az 1875. évi III. t. -ez. értelmében a vagyontalanok úgy a felnőttek mint a gyermekek gyógykezelésére államsegély is igénybe vehető lévén, az oly vagyontalanok, kik az orvos díjazását s a gyógyszerek árát az elöljáróság biztos tudomása szerint fedezni nem képesek összeírandó k. Amennyiben az ilyen vagyontalanok létszáma folytonos változásnak van alávetve, az összeírás minden év elején helyesbítendő. Az államsegély igénybe vételére jogosult összeirt szegények névlajstroma a községek területén működő összes orvosokkal közlendő. Ila az ”* ' ~~ TJJ------ ——O- **■ f » ta lná, hogy a beteg, illetve hozzátartozói teljesen szegények, azt a vényen igazolja s az ily zára dékolt s az elöljáróság által is láltamozott vényre ingyen gyógyszer szolgáltatandó ki. Az államsegélyt igénybe vevők számára tör ténő rendeléseknél az orvosok, valamint a gyógy szerészek kötelesek magukat az 1872. évben kiadott utasításhoz tartani. Az állam terhére kiszolgáltatott vényeknél mindig megjelölendő az egyén neve, s a beteg ség, melyben az illető szenved. Az állam terhére kiszolgáltatott szerekről szóló orvosi rendelvények minden egyes község bői, minden évnegyed elején és pedig az illető hónap 6-ig a szolgabirákhoz beadandók, kik azo kát a vármegye alispánjához kötelesek azonnal beterjeszteni. A vármegye alispánja a vényeket átvizsgá végett a vármegye főorvosának kiadja, s az átvizsgálás megtörténte után a m, kir. belügyim niszteriumhoz a követelés érvényesítése végett felterjeszti. V. A védhimlő oltásról. A vármegye területén eme szebályrendelét életbe léptét kővető évtől kezdve úgy az első Ízben történő, mint újra oltásoknak, az oltás ki zárólag borjú himlő nyirkkel engedtetik meg. Az eredeti borjú nyirk beszerzésének költ sóge a községeket terheli, melyek e czélra a tapasztalat által megállapított összeget költségve tésükbe felvenni kötelesek. A karról-karra való oltás csak azon eset ben engedtetik meg, ha fenyegető himlő járvány gyors és tömeges oltást szükségessé tenné. Ily esetekben azonban, mielőtt a karról-karra való oltás engedélyeztetnék, a vármegye főorvosának előzetes véleménye meghallgatandó. A szükségessé vált gyors és tömeges karró karra való oltásoknál minden egyes gyermek be- ltása után, az oltó gerely feríőtlenite idő. A községi elöljáróság azon tagja, ki mint ltó biztos működik köteles gondoskodni arró bogy az oltásra kiirottak az oltásra kijelölt helyen és időben meghatározott számban előállit- tassanak. Ugyancsak, az elöljáróság ezen tagjának kötelessége a szemlére fel nem hozott gyermekek szülőit az első fokú közegészségügyi hatóságnak bejelenteni, hogy az, az ezen mulasztást elkövető szülők ellenében a szükséges eljárást azonnal fo lyamatba tehesse. VI. Intézkedések a járványokkal szemben. Bármely járványos kóralakban történő megbetegedés, a beteg hozzátartozói, a vele egy házban lakók vagy egyedül lakóknál szomszédaik által a hatóságnak esetről-esetre bejelentendő Ide tartoznak különösen a roncsoló toroklob, vörheny, bagymáz, hólyagos himlő, járványos agy gerinczagy lob, cholerin és cholera. Közeledő cholera járvány esetén a bejelentés táviratilag e8zközlendő. Fenyegető járvány esetén a lakosság a rványos betegségre figyelmeztetendő, s a járvá- yos kóralakban történő megbetegedés bejelentésének elmulasztása szigorúan fenyitendő. Járványos házak mindig jellel (fehér talajon veres kereszttel) látandók el s e mellett folyton zárva tartandók. Ha valamely község területén a járvány gyobb terjedelmet nyer, úgynevezett járvány biztosok alkalmazandók, kiknek kötelességük egakadályozni, hogy a beteg esetleg halott körül csődüléB történjék. Kötelességül? a netalán j| engedetleneket a hatóságnak bejelenteni. ■jg Járványos betegségben elhaltaknál virrass tani, s halotti tort tartani nem szabad, azok hu íá-llpn a temetőbe vinni net in szánna, e czeira koronkint fertőtlenítő szem megmosandó halottas kocsi alkalmazandó. ■e A fentebbi betegségben elhaltak hullájána eltakarításánál gyermekeket a halotti szertartás nál alkalmazni tilos. A fertőző betegségben elhaltak hullája el j_ temetése az első 24 órában is megengedhető, h a halál beállta megállapittatott. ■ A házi járványok megszűnte után a járvá nyos házak fertőtlenítésnek veendők alá. Minden község köteles a fertőtlenítés vég „I rehajtására betanított s azzal megbízott egyén || alkalmazni, a fertőtlenítés költségeit vagyono soknál az illető család, szegényeknél a közsé viseli, ezek szamára a fertőtlenítő szert a közsé j szolgáltatja. vir. í- Intézkedés járvány kórházak iránt. IZ Az 1876. évi 18,053. s 1892. évi 5616 ü számú miniszteri rendelet értelmében, mindéi I község állandó járvány kórházat köteles felálli teni. A berendező ágyak számának megbatáro zasanal a lakosság száma veendő zsinór mértékű es pedig oly formán, hogy 20,000 lóleknél na gyobb számmal biró községek minden 1000, ki sebb községek 1500 ember után egy ágyat köte lesek berendezni. A járvány kórházak, hol leendő felállitásá ^ nal tekintetbe veendő azon körülmény, hogy i felállítandó járvány kórház helye oly formán vá ls lasztandó meg, hogy az a község bármely pont | Jan la*“» egyénre nézve lehetőleg köunyen meg I közelíthető legyen; a község középpontján azon a “an semmi körülmények között fel nem állítható i_ községekben a berendezendő ágyak ere jetg több s a város különböző pontjain lesznel • a kórházak felallitandók. 1 , , A járvány kórházak beteg befogadó helyi ' , ef Pa<^ozottaknak kell lenniök, szellőztetheti I ablakokkal; az ápolónő számára elkülönített he I Sf^SfÉi Bili és mosó konyhával, ez utóbbibai I J|lr,08zto készülékkel. Minden kórház beteg szál lito ágygyal is felszerelendő. Minden járvány kórháznak halottas kama rával is el kell látva lenni. A járvány kórházban elhelyezett betegei - orvoslása a községi orvosok teendőit képezi. Ot hol több járvány kórház van s a község nem egy ■ hanem több községi orvossal rendelkezik, mindéi t járvány korházat azon községi orvos lát el, ki n nek területén a járvány kórház fel van állítva y vagy akit a község erre kijelöl. A járvány kórházakba oly fertőző vagy ra- n gályozo betegségben (hagymáz, vörheny, hólya gos himlő, roncsoló toroklob, járványos agy éi • gennezagy kéreglob) szenvedők szállítandó! be , kik otthon az egészségesektől el nem különíthetők | . IP: aJ.árvá«y kórházba szopós csecsem? ‘ ü f kPSzélhtandó, az anya gyermekét a kórházban ápolhatja következő feltételek mellett: a) Ha magát kötelezi, hogy a kórházat be« lás tói. Sírva borultál keblemre s újra megfogad tad, hogy csak enyim leszesz. Én p ?dig túláradó érzelemmel szavalltam a vers végét: De félre minden gyávasággal, Küzdőké mindig a babér, Egész világgal szembe szállók érted, Megérdemli ily drága bér. S aztán ki is küzdöttem bírásodat. Nehéz, küzdelmes évek voltak azok, de édes volt értük a jutalom. Elválva tőled, felmen tem a fővárosba tanulmányaim folytatására és szerencsésen be is fejeztem. Lelkesített ; tudat, hogy bírásodért küzdők s hogy min den lépés közelebb visz hozzád. S ha bele fáradva a napi munkába, pihenni kis szobámba tértem, kedves soraid voltak vigasztalóim s a merengés az édes emlékek fölött, legkedvesebb szórakozásom, vizsgáimat sikeresen lerakva, kineveztek bírónak s. azonnal siettem hozzád, érted s bár Szülőid gazdag, büszke vőre várnak S én csak szegény ifjú vagyok. Az igaz szerelem végre is diadalmaskodott, meglágyitá szüleid szívét s mi egymáséi lettünk. Mintha most is látnám, mint illett az ara fátyol piruló arezodhoz, mily pompásan omlott alá sugár termeteden, s az „Igen“ mily bátran hangzott ajkaidról. — Mert szerettelek nagyon s ki akartam kiáltani az egész világnak, hogy a tied vagyok. tí ezt mondva már ott függ férje nyakán, hozzá simúl, átöleli mint repkény a tölgyet s ajkaik összeforrnak egy hosszú, édes csókban. ____ Heo*ler Gyula» teg gy-rmekének gyógyulásáig vagy elhaltáig el nem hagyja. b) Ha biztosítékot nyújt aziránt, hogy esetleg otthon maradt s az anyai felügyeletet igénylő gyermekek felügyeletéről gondoskodva van. Ha e biztosítékot nyújtani nem tudja, a község feladatát képezi lehetőleg rokon alkalmazásával az otthon maradt gyermekek ideiglenes gondozása iránt intézkedni. c) Azon esetben, ha a szülők agnyira sze gények, hogy az anya saját otthonából magát élelemmel el nem láthatja, magát a kórházi ellá tásnak alá veti. Az anyai ápolást már nélkülözhető gyerme keket az anyának ápolás végett a kórházba kísérni nem szabad. A kórházban meggyógyult egyén csak teljes fertőtlenítés t. i. ruhájának erős kimosása és fér tőtlenitése, a gyermekeknek megfürösztése után bocsátható ki. Ugyanezen eljárásnak votendő alá gyermekét a kórházba kisérő anya A járvány kórházban elhalt egyén hullája az ille'ő család lakhelyéről történő eltemetés végett semmi körülmények között ki nem adható A járvány kórházban ragályos, vagy fertőző kórban elhalt egyén hullája, mindig a legköze lebb eső sirkertben temetendő el. Ápolónőül bármely tisztességes előéletű nő kalmazható, ki ezért a kórházban lakást s alku szerinti dijat kap, szülésznők ápolónőül csak azon esetben alkalmazhatók, ha a szülésznői gyakor latról lemondanak. Minden ezen intézkedésből felmerülő költ ség a községet terheli. Ha a fent jelzett betegségek egyike sem mutatkoznék a község területén; a kórház be zárható, de működésen kívüli állapotba továbbra is fenntartandó, hogy a felmerülő szükség esetén azonnal megkezdhesse működését. Kelt Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1892. évi május hó 16-án és folytatva tartott rendes közgyűléséből. Kiadta : Dr. Fábry Sándor, várm. főjegyző. Sírok. Az egységes középidő. A belügyminiszter következő körrendeletét bocsátotta ki valameny- nyi vármegye közönségének : Tekintettel arra, hogy úgy a köz-, mint a magánéletre kiszámít- hatlan horderővel és megbecsülhetetlen előny- uyel jár az időszámítás egységes volta, s tekin tettel arra, hogy a közép-európai egységes idő l számitás az ország összes közforgalmi intézetei- nél, a vasúti , posta- és távirdaszolgálatban, nem i különben az állami hatóságok nagy részénél és Budapest fő- és székvárosban már kötelezőleg . életbe is van léptetve s előáll annak szüksége,- hogy az egységes időszámítás a közigazgatás , minden ágában is érvényre emeltessék. E czélI OOJ H> 111 Vatalvv. oIjX»Aol>an ad í Joanámífdaiialc flv egész országban egyeulősitése érdekében ezennel I felhívom a vármegye közönségét, hogy haladéktalanéi tegye meg az intézkedéseket a végből, hogy a területén működő összes vármegyei és községi hatóságok, valamint az ezeknek alárendelt valamennyi hatóság, hivatal és intézet f. év ) július hó 31-ről augusztus 1-ére virradóra a közép-európai egységes időszámításra térjenek át. Egyúttal saját mihez tartása és köztudomásra hozatal végett értesítem a vármegye közönségét, hogy a végből, miszerint az egységes közép európai időről minden hivatal naponként pontos és megbízható tájékozást szerezhessen, a ; kereskedelemügyi miniszter úr intézkedett, hogy | a hazai összes vasúti állomások, valamint a posta- és távírda hivatalok naponként a középeurópai idő szerinti déli 12 órakor a budapesti meteorologiai intézettől a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség útján pontos jelzést kapjanak. Egyébiránt az időnek a vasúti, illetőleg a posta- és távirdaállomáson kívül külön berendezések (jelző vezetékek) által leendő közvetítéséről a kereskedelemügyi miniszter úr engedélyének előzetes kieszközlése Inellett az érdekeltek az engedély megadása alkalmával meghatározott módon és saját költségükön gondoskodhatnak. Budapesten, 1892. évi julius hó 6. Gr. Szapáry, s. k. 9891./1892. Bókésvármegye alispánja ezen miniszteri rendeletet tudomás és miheztartás végett közölte a vármegye központi összés tisztviselői-, kezelő és segédszemélyzetével, továbbá közhír rététel végett kiadta Gyula város polgármeste rének és a járási főszolgabiráknak, oly felhívás sál, hogy f évi julius 31-éről augusztus 1 éré virradólag a közép-európai egységes időszámításra térjenek át, e egyszersmind a hatóságuk alá tartozó községeket, valamint az ezeknek alárendelt valamennyi hatóság, hivatal és intézetet utasítsák, hogy a f. évi julius 31-éről augusztus 1-ére virradólag a közép-európai egységes időszámításra szintén áttérjenek, s ebbeli rendelkezésük miként lett foganatosítását ellenőrizzék; végül intézkedjenek, hogy a hatóságuk területén lévő, a közönség tájékozására szolgáló toronyórákon az idő, f. évi julius 31-én éjjeli 12 órától kezdve az európai egységes időszámításnak megfelelőleg jeleztessék. Dr. Barabás Béla gyomai országgyűlési képviselő vasárnap meglátogatta választó' kerületének Doboz községbeli választóit. A képviselőt, Csabán a vasúti állomásnál nagy sz'ámu küldöttség várta Nagy János községi biró élén. Aszalay Gyula a választók nevében üdvözölte a képvise löt, mire ez hosszú, fellobogózott kocsisor kisé rétében elindult Dobozra. Csaba határán har- mincz tagú lovas bandérium várt dr. Barabás Bélára, kit élénk éljenzéssel fogadtak Nagy tömeg állt sorfalat, mely dr. Barabás Bélát lelkesen megéljenezte A községháza előtt megérkezve dr. Barabást Kéry Elek jegyző, Viskovics Ignácz dr. Gerzselyi és az egész képviselőtestület fogadtat melynek nevében Kéry intézett néhány lelkei szót Barabáshoz. Erre Barabás vagy kétezer ems jber jelenlétében elmondta egyjkét ama hatásoé beszédeknek, melylyel hallgatóit elragadta. Beszédje után az asszonyok koszorút nyújtottak át dr. Barabásnak, ki az ovációt meghatottan köszönte meg. Este Gergely Gábor egyház, gohdnok házában bankett volt, a melyen 130-an vettek részt, s ezen a képviselőt Aszalay Gyula, Farkas István, Kéry Elek köszöntötték fel, Barabas pe- dia több Ízben köszönte meg az iránta t tanúsított bizalmat. Elindulásakor számosán elkísér-, ték Csabára. _ , A nyári vásár lefolyása eddigeló teljesen igazolja ama elővéleményt, melynek lapunk múlt heti számában kifejezést adtunk. A sertés felhajtás tényleg kicsiny volt, és ennek daczára ami elkelt, az hanyatló árakon történt. A szarvasmarha felhajtás sokkal nagyobb, az árak még folyton szilárdak és emelkedők. A belva- sárhoz iparos és kereskedői körökben kévés várakozással néznek eléje. Részletes vásári tudósítást egyébkint lapunk közgazdasági rovatában adunk. Az aratás alig számbavehető csekélység, talán alig 10 százalékra terjedhető vetés kivételével he van fejezve, s igy most már jobban kidomborodik a búza- s árpatermés eredménye. Fentartva s ismételve az egyes, még hason- talajú földek között is felmerülő igen nagy kü lönbözeteket, a hozzánk befolyt tudósítások alapján az egész vármegyére vonatkozolag, most már csaknem biztosan megállapítható, hogy az idei termés mennyiségileg nem nagyon marad mögötte a tavalyinak, de a minőség — Sajnos — hasonlíthatlanúl gyengébb, ami a gazdaközönség kinos meglepetésére erősen hanyatló búzaárak mellett rendkívül kedvezőtlen jelenség, és ha az alacsony ár állandó marad — amit különben most még sejteni sem lehet — ez lesz a főoka, hogy a termés jelzője „gyenge középu-re ha- nyatoljék. Próbacséplések több helyen tartattak, de ezek eredménye, a több ízben jelzett nagy fluktuáczió mellett, csakis helyi jelentőségű, anélkül, hogy a szomszéd birtokos, sőt ugyanazon birtokos más tábla búza termésére nézve tájékoztatóéi szolgálhatna. Az időjárás egyébkint az egész aratás folyamán mindvégig kedvező maradt, úgy hogy a munka Péter-Pál napjától kezdve akadálytalanúl folyamatban Tehetett. A hót végén kisebb nagyobb zivatarok kíséretében volt gyakoribb esők. pedig rendkívül jótékony hatással voltak a tengerire, jvetemé- yekre, de különösen a szőlőkre, melyeket további tikkasztó hőség és szárazság megsemmisítettek volna. A csabai katonai laktanyára nézve megirtuk volt, hogy a belügyminiszter a vármegye határozatát jóváhagyta. Eme jóváhagyó határozatra való hivatkozással a honvédelmi miniszter leiratot intézett a vármegye közönségéhez, hogy miután most már semmi gátló körülmény fen nem forog, utasittassék Csaba városa a laktanya építés rögtöni megkezdésére. Csaba városa egyébkint az intézkedéseket már megtette. Kétegyháza községe, mióta vasúti góczponttá. avanzsirozott, tagadhatatlanul rohamosan, habár nem is minden tekintetben előnyösen fejlődik A község képviselőtestülete a fejlődést fokozni véli azáltal, ha országos vásár tartási jogot szerez a községnek és tényleg kérvényezi is, hogy Kétegyházán április, augusztus és deczember elején egy_egy országos vásár engedélyeztessék. A képviselőtestület — úgy látszik — nem tudja, hogy az országos vásárok ma már teljesen elvesztették jelentőségüket, sőt kisebb helyeken nem hogy előnyére, hauem határozottan kárára vannak a községnek. Akárhány közeli vidéki kisebb hely csupa szégyenkezésből nem kérvényezi, hogy a par év előtt kikunyráit vásározás tőle megvo- nassók, de ha a kormány megtenné, amint hogy előbb utóbb megfogja tenni, legkevésbé sem fognak fölötte sopánkodni. Hogy egy különben fej- lodésképes községre nézve mennyire felesleges az országos vásár, arra klassikus példa s bizonyítók Orosháza, mely noha igényelhetné, s kétségtelenül meg is kapná, igen helyesen, hallani sem akar országos vásárokról, ami- legkevésbé sem gátolja, hogy kereskedelme s bizonyos fokig ipara is a vármegye népesebb és vásári ártó városai iparát és kereskedelmét felülmúlja. A vármegye s a kereskedelmi kamara, aligha fogják tehát Kétegyháza czéltóvesztett aspiráczióját támogatni. Másik kérelme a község képviselőtestületének, hogy csendörörs helyeztessék el benne. Amennyire per- hoiroskálatidó a vasár, ép oly méliányos a csend- őrség kérése és hisszük, hogy ennek szükségét bizonyító érveit minden illetékes tényező hathatósan fogja támogatni. Nagylelkű adomány. Auuak idején említettük, hogy Schiefner Ede volt endrődi prépost- plébános, most nagyváradi kanonok egy Békés- Endrodön felállítandó kisdedovodára 5000 frtot adományozott. A jótékony főpap a Szent-László jubileum alkalmát felhasználta, hogy ujjolag áldozhasson a kisdednevelés ügyéért. Ugyancsak a b.-endrodi kisdedóvó javára ujubb 5000 forintot adományozott, azon kikötéssel, hogy az intézet- ben az oktatást irgalmas nővérek teljesítsék Az ovoda építéséhez már hozzáfogtak. 1.1* ,b.et,0,1járt|a — mely közönségünk állandó erdeldodesenok tárgya — nemcsak a súgárúton, hanem a sugárútig vonuló Kulcs-ut.czán is teljesen elkészült, úgy hogy a vállalkozók, kik fokozatos munkaerővel dolgoztatnak, csütörtökön mar a polgári iskolától a németvárosi templomig terjedő utczarész betonirozásához kezdettek A beton eme városrészen a „Nap“ korcsmáig íog lerakatni. 8 Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter az orosházi ifjúsági segélyegylet és a gyulai kis románvárosi temetkezési-egylet alapszabályait jóváhagyta. p A helyben állomásozó honvéd huszár ezred ^et szakaszától megugrott két kincstári ló közül íz egyik, nevezetesen az 5-ik század szökevény ■nyomár?01’ * másiknak móS n*m jutottak
