Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-09-25 / 40. szám

jelentés egyik javaslataként fogadtatott el és pe­dig egyhangúlag, viharos éljenzéssel. A járási orvosok, szervezésére vonatkozó előterjesztés — igen helyesen -• nem fogadtatott el ama okból, mert a vérmegye közönségét a járási orvosok fizetésére pótadóval kellene meglőni, mig minden más vármegyében, ahol járási orvosok vannak, azok illetménye az állami dotáczióból fedeztetik. Uékcsvármegyo pedig részint községei, részint nagyh rtokosai révén különben is sokat áldoz a községi orvosi állásokra, aránylag nagyobb ősz- szeget mint bármely más törvényhatóság ; a leg­nagyobb méltánytalanság volna tehát azt köve telni, hogy a járási orvosokat saját pótadójából fizesse, amikor különben is — nem mondjuk -hogy absolute nincs rájuk szükség — a békés- megyei közegészségügynek legkisebb baja a sze­mélyi kiszolgálás, mert hiszen bővében vagyunk az orvosoknak és amennyiben a közegészségügy­nek kívánalmai vannak — amint hogy nagyon is vannak — azok mind tárgyi természetűek és ha közegészségi szolgáltatás czimén megyei pót. adó kivetéséről volna szó, azt utolsó sorban kel­lene az orvosok szaporítására fordítani A rendel kezesi alap létesítésére vonatkozó s lapunkban közölt indítvány, moly 2"/0 •megyei pótadó meg­szavazását igényelte volna, noha igen tekintélyes bizottsági tagok tám gatták. kisebbségben maradt — két szavazattal A harmad aljegyzői állás szer vezése elfogadtatott, olyan módon azonban, mely néze'ünk szerint nagyobb hátrány, mint előny a közigazgatásra nézve, amennyiben a harmad al­jegyző honorálása egy közigazgatási gyakornoki állás beszüntetését teszi szükségessé, már pedig a közigazgatási gyakornokoknak most is inkább szűkében, mint bővében vagyunk. Annál mele­gebben üdvözöljük az árvaszéknél harmadik ül­nöki állás szervezésére vonatkozó határozatot, mely az árvaszéknél felmerült mizériák orvoslá­sához hathatósan hozzá fog járulni. A közgyűlés nem fogadta ol az állandó választmány javaslatát Jancsovics Pál békési volt főszolgabíró nyugdíj­igényére nézve. A sokszor módosított nyugdijsza- bályzat hézagosságát a mostani eset is erősen demonstrálta. A felmerült konkrét esetben ugyanis a kérdéses szabályrendeletből a nyugdíj fenállá- sát és fen nem állását egyaránt kilehet magya­rázni; a szabályrendelet hézagának de nem egyút­tal hiányának tudjuk ezt be, mert az életben annyi mindenféle eset merülhet ób merül is fel, hogy taxatíve igazán lehetetlen úgy felsorolni az összes eshetőségeket, amikor egy tiszt viselőt nyug­díjazni kell, vagy viszont nyugdíjazni nem lehet, hogy akkor, ha a nyugdíj igény megállapításá­nál vagy megtagadásánál juryszerű eljárásra tér nem adatik, a holt betű merev alkalmazása, egy szer a méltányosság másszor a jogos felháborodás arczúlcsapása lenne. A közgyűléstől e helyen eny- nyit ; az egész tárgysorozatot felölelő részletes tudósítást lapunk más helyén adunk. Tiszteletbeli állások. Reiszig Ede főispán Br. Vécsey Miklóst tiszteletbeli aljegyzőnek, — Deimel Lajos számvevőt tiszteletbeli főszámvevő­nek, Schroder Kornél ügyvédet tiszteletbeli fő­ügyésznek, a közgyűlésen kívül pedig dr. Frankó Lászlót tiszteletbeli árvaszéki ülnöknek nevezte ki. A vármegye s a gyulai főgymnasium Az őszi közgyűlés alkalmából a Gyulán tervbevett róm. kath. főgymnasium ügyében egy látszólago san csak akadémikus értékű, de erkölcsi tekin­tetben nagyjelentőségű ujabbi lépés történt. Gőn döcs Benedek apát és lelkész ugyanis indítványt adott be a vármegye közgyűléséhez, melyben a Gyulán tervezett főgymnasiumhoz a vármegyé­nek — egyelőre — csupán erkölcsi támogatását kérte. Az indítványnak aktuális jellegét fokozta ama körülmény, hogy a törvényhatósági átiratok között Nógrád vármegyéé is foglaltatott, melyben a kormányhoz tett ama igen szépen indokolt fel­iratát kérte támogatni, hogy minden vármegye székhelyén létositessék fogymnaskmi. Göud cs Benedek apát indítványa tehát Nógrádvármegye átiratával kapcsolatban vétetett tárgyalás alá és több megyebizottsági tagnak telszóllalása után el is fogadtatott. A lőgymnasium érdekében hozott határozat érdemleges része következőleg szól : „A törvényhatósági bizottság örömmel fogadja és élénk érdeklődéssel kiséri a Gyulán tervbe vett róm. kath. jellegű gymnasium felállítását; miután azonban ez idő szerint még a főgymnasium meg­valósítására irányzott törekvések csupán a kezdet stádiumában vannak, a megye közönsége az ügy érdemleges eliutézésébe most nem bocsátkozik belé ; utasítja azonban a vármegye alispánját, hogy az ügy fejleményeit kísérje figyelemmel s alkalmas időben tegyen előterjesztést." — A fő gymnasiumra vonatkozólag egyébkint meg kell jegyeznünk, hogy a képviselő testület által vá­lasztott tizenkettes küldöttség a napokban meg alakul és a főgymnasium létesítésére vonatkozó akcziót minden irányban megfogja kezdeni. Az ügy érdekében mindenesetre kívánatos, hogy a főgymnasium létesítésére vonatkozólag teendő és látszólagosan bármily csekély lépés, csak is n küldöttség madatumából és aunak megállapodá­saként történjék. A közigazgatási bizottság október havi ren des ülését folyó hó 10-ikén fogja tartai. A magyar nemzet gyásznapját október ha todikát ez évben is országszerte kegyelettel fog ják megülni. Az ünnepély természetesen sehol olyan közvetlen hatású mint a magyar Golgot hán Aradon, melyhez a magyar szabadságharcz leggyászosabb, de egyúttal legszentebb emlékei is fürödnek. A gyulai polgári kör választmányi ülésen a tizenhárom vértanú szobrára ez évben koszold küldését határozta el, melyet a kör igazgatója Dömény Lajos maga fog átvinni s a szobortalapzaton elhelyezni. A díszes koszorú Dobay János könyvkereskedése kirakatában lát­ható volt. Az október 6-iki emlékünnepélyt rendező bizottság ezennel tisztelettel értesíti a n. é. kö­zönséget, hogy csütörtökön reggel 8 órakor a gyu­lai ref. templomban alkalmi isteni tisztelet tar- tatik, melyre a polgárok úgy egyenként, mint a hivatalok, a hivatalos és magán egyletek hazafias tisztelettel meghivatnak. A bizottság óhajtaudó- nak tartaná, ha az egyes iskolai igazgatóságok intézkedéso folytán az egyes osztályok tanulói osztályfőnökük vezetése alatt szintén részt ven­nének. Gyula, 189'. okt. hó. A rendező bizottság. Kinevezés. Az ignzságügyminiszier Fejér László orosházi kir. járásbirósági aljegyzőt a kalocsai kir. törvényszékhez jegyzőnek nevezte ki. Meghívó. Az alsó-fehér körösi ármentesitő- táisulat az 1892-ik évi október hó 17-én d. e. 10 órakor saját helyiségében rendes évi közgyü lést, ezt megelőzőleg d. e. 9 órakor igazgató választmányi ülést túrt, melyre az érdekeltség, illetve választmányi tagok tisztelettel meghivat­nak. Tárgysorozat: 1. Az 1893. évi költségelő irány za ti javaslat előterjesztése. 2. Társ igazga­tónak javaslata a nyilvántartói állásnak szerve zése iránt. 3. Társ. főmérnöknek javaslata al kalmas társulati hivatalos helyiségnek szerzése iránt. 4. A Nagymélt. földmivelésügyi m. kir. minisztériumnak 38,630.—V./5./1892 számit ren­deleté, mely szerint a társulat végrehajtott műn kálatainak felülvizsgálatával Gallacz János mű szaki tanácsos kerületi felügyelőt bizta nn g. 5. A Tiszavölgyi • társulat központi bizottságának ad 263—1892. számú, a tiszavölgyi kölcsön tar talék-alap készpénz számlájának 1892. junius 30 áa lezárt kivonatát és a hozzájárulási Inj- s rom számla kivonatát közlő értesítése 6. A Tiszavölgyi társulat központi bizottságának 1892. év julius hó 22 én tartott értekezletéről felveti jegyzőkönyv. 7. A Nagym. m. kir. pénzügy­miniszter úrnak 7810.—1892. számú, a társulat nak XL./1892 számú közgyűlési határozatát el­intéző rendeleté. 8. Bikcsvármegyo alispánjának Murvai János békési lakosnak engedélyezési ügyében hozott 11,365 —1892 számú liatáro zaia. 9. Mester István békési lakosnak panasza, a műszaki ártérfejlesztési munka ellen. 10 Gyula városának 1892. évi augusztus hó 25-én tartott rendkívüli képviseleti közgyűlésének jegyzőköny­véből kelt 1Ö0. kgy. határozata, mely szerint Mondák György lemondása folytán Sánta János mcgválaBztatott, hogy a várost a t i rs ti latnát kép­viselje 11. Társulati alelnöknek jelentése, a mű szaki ártérfejlesztési munkálatnak mikénti állá­sáról. 12. Folyó ügyek, időközben érkező tár igyák és netaláui indítványok. — Gyula, 1892. szeptember hó 25-én. Keller Imre, társ. alelnök. Községjegyzői szigorlat. A most lefolyt megyei közgyűlés alkalmából tartott község jegyzői szigorlaton Gyurcsovecz Gusztáv Kondo­ros községi s. jegyző képesítettnek nyilvánit- tatott. Eljegyzés. Czédly József nyugalmazott cs. és kir. őrnagy szeptember 28-án eljegyezte Ortei Mária urhölgyet. Gratulálunk ! Eljegyzés. A hét folyamán 'jegyezte el Junászka István in, kir. honvéd számvivő őr­mester özv. Gerebenics Istvánnó kedves leányát Rózát. Gratulálunk. Az újvárosi olvasókör múlt hó 25 én tar tolt bálja igen fényesen sikerült, annyira, hogy az udvaron felállított sátor alig volt képes be­fogadni a vendégeket. Folyvást a legjobb kedv, tisztes rend uralkodott, s csak a hajnali óra ve tett véget a mulatozásnak. Közönségünk ez al­kalommal is bebizonyitá e szép jövőre hivatott kör iránti ragaszkodását s szeretőiét s növelte annak anyagi helyzetét. Bevétel veit: 100 frt 60 kr, kiadás 40 frt 50 kr, s igy tiszta haszon 60 frt 10 kr, mely a kör könyvtára javára le szén fordítva. Zsilinszky Mihály csongrádinegyei főispán nak eme állásáról le köszönését az „Orsz. Ért." híre alapján az összes fővárosi lapok közlik Nemcsak- a lemondás okaira, hanem n lemon­dás fényére s körülményeire nézve is igen sok hir van forgatóidban; ezek között a legszen zácziósabb és forrásának hitelességénél fogva legkiválóbb az a versió, hogy Zsilinszky Mihály nem is mondott le a főispáttságról, és amennyi ben az »0. É “ a lemondás hirét hozta, ez nem történt Zsilinszky tudtával, annál kevésbé - pedig sugalmazására Mennyiben való ez a hir, azt nem tudjuk igazolni, annyi tény, hogy Zsilinszky Mihályhoz legbensőbb viszonyban álló egyén állításaként el van terjedve Békésvármegyében, mely Zsilinszky Mihálynak, mint jeles szülötté nek, fényes tehetségével fokról fokra kiérdemelt emelkedését állandóan élénk rokonszenvvcl kí­sérte. Uj plébániák a megyében. A nagyváradi rom. kath. püspökség, Békés-tnegye területén két uj plébánia hivatalt állít fel: szeghalmon és Kon­doroson. A szeghalmi lelkészségre Szent Királyi Zoltán várad újvárosi volt gyulai segédlelkészt, Kondorosra pedig Bepák Mátyás orosházi adminisz­trátort nevezte ki dr. Schlauch Lőrincz püspök Schiffner Ede kanonok volt endrődi lelkész, jótékonyságának újabbi fényes tnnújelét adia — Ugyanis a most szervezett kondorost s szeghalmi ‘lelkészségek javára 1000—1000 forint alapítványt tett le, oly kikötéssel, hogy az új plébániákban megboldogult szüleiért évenkiut csendes mise imondassék. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Fuszta-Szent- Tornyán Schossberger birtokán a jármos ökrök között szájfájás morült fel. Az állal egészségügyi óvintézkedések megtétettek. A sugárúton a megszűnt hengermalom tel ken tervezett cognac gyár ügyben a napokban jött le a kereskedelmi minisztérium reudelete. melyben a másodfokú alispáni határozatot fel­oldja s kinyilvánítja, höjy a tervezett vállalat­hoz telepengedély nem szükségeltetik Amint hog) ez előre is látható volt. A helyi hatóságoknak és általában a közvéleménynek ki kell békülni av­val a ténynyel, hogy ipari vállalatok keletkezése elé telep és építkezési szempontból akadályok hasztalan emeltetnek, mert a kereskedelmi mi­nisztérium az ipari vállalatokat a helyi kényel­mi tekinteteknek fel nem áldozza. A sugárút különben annak idejében, amikor kisajátítási terve felmerült, nem új városrésznek, nem lak­házaknak, hanem első sorban gyáraknak volt szán ca és a város jól felfogott közgazdasági érdekei szempontjából csak fájlalhatjuk, hogy nem épül­tek és épülnek rajta-végig gyártelepek, mert bár- melyuri kényelemnek inegfelelöleg építendő ma - gánlakházakra a városbelterületén még mindig bőséges telek van, anélkül, hogy a sugárútrn lennénk utalva. Ellenőrzési szemlék. A 101 ik gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága az idei ellenőrzési szemlét a szabadságolt katonák fölött a megyé­ben következő napokon tartja meg: Gyulán ok­tóber 2., 3. és 4-iUén, Békésén, 6. és 7-én, Mezö- Be fényben okt. 9-én, Gyomén okt. II. és 12-án, Szarvason okt. 14., 15., 16. és 17-én, Orosházán okt. 19, 20., 21. es 22., Csabán az ellenőrzési szemle okt. 15 , 16. és 17-én. mindig reggeli 8 órakor a városházán veszi kezdetét. A betonjárda az eme burkolatra megálla­pított összes főutezákon teljesen elkészült és a közhasználatnak átadatott. Maga az átvétel azon­ban a vállalkozó Melocco ezégtöl csak későbben fog megtörténni. A. vállalkozó ezeg, a szerződés értelmében különben a járdán felmerülő javítá­sokat öt éven át díjtalanul fozja eszközölni A betonburkolat következtében a járda nívó csak­nem minden ú-czavonalou tetemesen emelkedett, úgy hogy a beton melletti csatornák felemelése is szükségessé vált. A csatorna lerakás most a Kossuth Lajos- (eddigi Nagy) utczán van folya­matban. Fogorvos Kovács J. Budapestről, ki már évek óta városunkba ellátogat, a legközelebbi napokban ismét megérkezik és rövid ideig fog itten működni. Lakása „Komló" szállodában lesz A szárazság könyörtelenül tart, ób pedig oly nagy idő óta, melyre a mai fiatalok ' példaképen beszélhetnek, amidőn egykoron ama bizonyos „legöregebb emberek" sorába fognak jutni. A szárazságnak állandó kisérője a forróság, mely szeptember végnapjaival is alig enyhült; valósá­gos csoda, hogy az utcián, udvaron, de még szo­bában is kikerülhetlen nagy por mellett, mely az emberek tnelléro nehezedik, a közegészség nemcsak kielégitőnek, hanem kitüoőnck mond ható. A szüret és a tengeri szedés megyeszerte befejeztetett, mindkettő silány eredménynyel. A kukoricza tarló felszántását, különösen kötött ta­lajon a föld keménysége csaknem lehetetlenné teszi; igy történik, bogy a behordás, mely más­szor október végén történik, már most. van fo­lyamatban. Gazdáink nagy aggodalommal néznek a jövő elé ; különösen nehezükre esik a rósz ter­mes mellett a gabona olcsósága, amire nem vol­tak elkészülve. A búza árak aratás óta is erősen hanyatlottak, a kisbirtokosoknak különben is kevés eladni valója van az idén, és ha azt is potom áron kell elvesztegetnie, még közköltségi kötelezettségeinek sem tud eleget tenni Hogy a kisbirtokosoknak ilyetén helyzetét a kereske­dői s iparos osztály még fokozottabban megérzi azt nem is kell mondanunk. A hitelintézetek már évek óta nem voltak olyan ostromnak ki­téve, mint néhány hét óta; inig máskor halomra gyűlt ily időszakban a betét, most alig köpes­sek a hiteligényeket kielégíteni. A színtársulat a lapunk múlt heti száma ban jelzett négy előadást további uégygyel meg­pótolta, úgy hogy a búcaúelőadás ma este lesz, és a társulat holnap útazik el körünkből. Az újabban nyitott hat előadásos bérlet, elődje sor­sára jutott, amennyiben szintén igen gyengén si­került. Mindazonáltal az énekes estéknek mindig meglehetős közönsége volt, de a drámai előadá­sok iránt a lapunkban már kifejtett indokok alap­ján már a saison elején úgy megrendült a biza lom, hogy most már a legkitűnőbb darabok som tudták a közönséget színházba vonzani. Hogy igy történt, azt nemcsak ;í direktor érdeke szem­pontjából, hanem azért is fájlaljuk, mert telünk tőle, hogy az idei rósz praecedons még jövőre is f'igja káros hatását éreztetni, pedig Gyula in­kább a drámai, mint operetta kultuszt űző ke vésszámú városok közé tartozott, amint erről kö­zel egy évtized színi saisonjai állandó tanúságot szolgáltattak. A hét folyamán szinte kerültek egyébként : vasárnap A siroki románcz, hétfőn Font-Biquet család, kedden másodszor és nagy számú közönség előtt A madarász, szerdán üres házban premierül Uvszárszerelem és vele Szép Galathea, csütöitökön Nebánlsvirág. pénteken Lum- páczius Vagabundue, szombaton Kiss János ju- talomjátékául A valéni nász, és ma este színre jön búcsúelőadásul ' Hunyady íjászló halála és ötödik László király. A társulat, hézagai daczára melyek előtt nem hunyhattunk szemet, mint utó­lagosan és szívesen konstatáljuk, ha nem is ma­gasabb műélvezetet, de mégis sok kellemes estét szerzett közönségünknek és jó emléket, távozá­suk jiedig az őszinto sajnálkozás érzületét kelti bennünk fel. A szabadkai téli saisonra sok sze­rencsét kívánunk. Halál elgázolás folytán. Heríiiüi András 43. számú vasúti őrnek egy éves Mihály fiát K. ácbriffert József föld in Íves kocsija csütörtökön délu­tán elgázolta. A kisfiú a rámpa körül játszadozott, és a szerencsétlenség a lovukat hajtó Sándor Má­ria ügyetlenségének tudható be. A cseléd ugyanis nem érteit a lóhajtáshoz és igy történt, hogy az egyik ló rátaposott a kis fiúcskára, aki pár pilla nat múlva szülei kétségbeesésére kiszenvedett, Gödörbe fűlt gyermek Gábor István és fe­lesége, CJsaba-jaminai lakosok pénteken a rétbe meutek dolgozni, s két éves Mari lányukat a szomszédban Huszár Jánosné felügyelete alatt hagyták. A kis leány az udvaron játszott s egy pillanatban, mig Huszárné bement a házba, meg­nézni bölcsőben alvó gyermekét, a kút közelébe ért, beleesett a két láb mély kitéglázott gödörbe s bolefult. Húszamét a hatóság vétkes mulasztás miatt meg fogja büntetni. Kétszeres gyilkosság. Békésen múlt szerdán ismét gyilkosság történt. Balázs Mihály déltájban átment ismerőséhez, B. Szabó Istvánhoz, hogy adjon neki húsz krajezárt es egy üveget, IJöZ majd pálinkát és megisszák. Szabónak nem volt aprópénze, egy forintot adott, a miből Balázs ho­zott is pálinkát, de a maradék nyolczvan kraj- czárt nem adta vissza. A pálinkát az udvaron megitták s ekkor Szabó követelte a nyolczvan krajezárt, azt mondva, inkább elengedi neki a kölcsönkért busz krajezárt, csak a többit adja vissza. Balázs azonban nem engedett, mire Szabó félig tréfásan ki akarta venni a zsebéből a pénzt. Most Balázs dühös lett s dulakodás köz­ben éles baltát kapott fel s Szabó mellébe vágta. A megtámadott véresen az utczára futott s se­gélyért kiáltott. Szabó kis leánya sírva szaladt apja után s Balázs féktelen dühében leteperte a gyermeket és fejét a szó szoros értelmében szét­vagdalta. A leányka rögtön meghalt. Apját a kórházba, a gyilkost elfogták és börtönbe szállí­tották. Balázs iszákos epileptikus ember. Tüzek a megyében. Csabán szeptember 22-én délben nagy tűz volt, melynek három egymás mellett levő ház s a negyedik háznak egy mel­lékhelyisége is áldozatéi esett. A tűz özvegy Baukó Miliálynó 1756 számú házának istálló padlásán az azon felhalmozott takarmányból keletkezett és a nagy szárazság folytán az elég gyorsan jött segély daczára, átharapózott Belanka l’ál és Uhrin György szomszédházaira, melyek­nek nádtetejét szintén egészen elhamvasztotta A hatóságilag felbecsült kár értéke 3619 frt. a leégett házak közül egy nem volt biztosítva. — {Vésztőn szeptember 15-én a hagymáéi pusztán Schwarcz Jakab és társai földbérletén egy na­gyobb gulyaszín égett el. Selyem hamisítvány. Égessünk el egy min­tát a venni szándékolt fekete selyemből a a hami­sítás rögtön kiderül : Mert mig a valódi s jól fes­tett selyem az elégetésnél rögtön összepödörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világos­barna hamut hagyván ; addig a hamisított selyem, (mely zsíros színű szalonnás lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállal a festanyag- tól telitIotten tovább izzanak) és sötét barna ha­mut hngv maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Hetl- tieberg G. (cs kir. udvari szálútól selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, postabér- és vám­mentesen szívesen küld bárkinek is mintákat akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő selyem szöveteiből. 73. 2—3. Rablógyilkosság Öcsödön. A pónzvágy ismét borzasztó bűnténynek szolgált inditó okul. A könnyű megélhetés vágya ismét baltát adott az ember kézbe, hogy vér­szomjas, gyilkos vad ösztönnel megtámadja éj­nek idején azt, akit gazdagnak hiszen, akinél sok pénzt sejt. Ez a bűntény is borzasztó bizonyítéka an­nak, hogy a tudatlanságában Bzinte buta embert, mire képes ingerelni az önzés. Öcsöd község becsületes, békeszerető lakos­sága munkában tölti idejét s nagy ritkán ád dolgot a csendőrségnek. Annál inkább röstelkednek, szörnyülködnek most a jóravaló öcsödiek. Az eset szeptember 25 én történt. — Fel­tűnt. hogy a kutyák Fákozdi Lajos háza udva­rára gyűltek ugatni. Egyik-másik kiváncsi szomszéd is átnézett a palánkon. Kiáltottak is a szomszédnak, hogy csöndc.-JiBC el az ebeket. De l’ákozdi nem mu­tatkozott. A tanyáról bejött egy ember és sokáig vesztegelt az ajtó előtt, de Fákozdi csak nem nyitotta ki. Végre bezörgetett. Semmi válasz. Megnyomta u kilincset, az ajtó kinyílt s elébe lárult a legirtózatosabb látvány. A pitvar vörös tégla kövezetén még gőzölgő vérben hevert Fákozdi — fej nélkül. Összegyűltek aztán a pitvarban többen, de amint az emberi romra pillantottak, félreforditot- ták a fejeiket. Akinek egy kicsit gyönge volt a természete, hirtelen rosszullát fogta el. Azonnal sürgönyöztek Gyulára a csen- dőrséghez. Várady főhadnagy két csendőrrel megjtdent a helyszínén. Ekkor a lejetlen hullátaz összeeső - portosul! emberek elmozdították volt eredeti helyéről Ott hevert a fej is. Megállapították, hogy a gyilkosság úgy történhetett, hogy a tettes valószínűleg éjjel bezörgetett, Fákozdi ajtót nyi tott, előre ment, a gyertyával világított. A tettes hátulról baltával IVjbecsapta. Fákozdi lebukott, a gyilkos mellére térdelt s az éles szerszámmal ötször sújtott áldozatának erős, kövér nyakára. Az első fejszecsapás után a gyilkos meggyujt- hatta a gyertyát, mert a tartóban egy széken találták. A lakásban fel volt túrva minden. Szek­rények, fiókok, almáriumok. Ruhák, edények, irományok és egyéb tárgyak össze vissza hányva hevertek egy rakáson. A Fi tavai borzasztó bűnkrónikájában is párját ritkító eset a gyöngébb idegzetű öcsödi asszo nyolua, a kik ismerték a meggyilkolt jómódú gazdát, szinte őrjítő hatással volt. Fákozdi 35—40 éves vagyonos, özvegy férfi. Egyedül lakott. 24 én este Kántor Lajosoknál mulatott. Kántorék szegény emberek, Fákozdi szivesen eljárt hozzájuk, a szive vonzotta oda. Várady főhadnagy egy csendőrrel azonnal Kántorókhoz sietett. Az első nyomot a mi a tettesek után vezetett, nohány csöpp vér jelezte, mely Kántorék házaeresztartó gerendázatára és a kapufélfához volt fröcsentve. Kántort és feleségét azonnal letartóztatták. Mindketten a félelemtől szinte összezsugorodva, halálsápadtan követték a csendőröket. A tettet tagadják, de tömérdek gyanuok forog fenn ellenük. Békés vármegye közigazgatási bizottsá­gának jelentése 1892. év l-sö feléről. (Folytatás.) II. A m. kir, pénzügyminisztérium ügykoréban. Állami adó és hadmentességidij fejében a f. évi I-ső felére kirovatott 936,709 frt 41 '/„ kr,

Next

/
Oldalképek
Tartalom