Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-15 / 21. szám

évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Figyelembe véve azon óriási kedvezményeket, melyekkel a kiadóhivatal (Budapest, kere- pesi-út 14.) az újonnan belépő előfizetőket részesíti, azt hiszszük, hogy olvasóink közül is sokan fogják ezeket igénybe venni.

A valutaszabályozás

hasznos kis füzet

Irodalom.

ni iránti szándékát az illetékes pénzügyigazgatóság- < álnál bejelenti s azt, hogy az előirt kellékeknek 6 | megfelel, vagyis a borkereskedő, hogy bornagy- * 11kereskedői czége be van jegyezve, — a cz’ég be- ( g jegyzésére vonatkozó törvényszéki végzéssel ; j ] (bortermelő pedig, hogy nagybani eladásra is tér- j .zjmel bort hiteles községi bizonyitványnyal igazolni » (tartozik; ezenkívül az italmérési adó beszedésére (jogositottnál (kizárólagos italmérési jogosultság , (bérlőjénél) kincstári kezelés esetében pedig az j t (illetékes pénzügyi közegnél esetról-esetre a szál- i |litást megelőzőleg legalább 2 órával bejelenteni ® )-1 köteles, hogy mely czég javára, mikor és mely (minőségű boraiból szándékozik mustrát, vagy -(mustrákat küldeni. A szétküldött bormustrákról n(általa pontos jegyzék vezetendő, mely az italmé- (rési adó beszedésére jogosított (kizárólagos ital- . .(mérési jogbérlő) által, valamint a pénzügyi kö g (zegek részéről bármikor megtekinthető. E jegy- 3 Jzék egyes tételei a megrendelő czég eredeti le íj s(velőivel, valamint a bormustra elküldését igazoló jj ■(okmányokkal fedezendők. Hogy valamely borkül- a Idemény bormustrának tekintethessék, szükséges, v » hogy a szállítás minden borfajtából 0*5 liternél fc ’(nem nagyobb mennyiségben parafadugóval jól n '(elzárt, s a küldő czég pecsétjével lepecsételt § (edényben történjék, s. külsőleg is „mustra“ jel ^ 1 ízessel legyen ellátva. A bormustra csak posta fa I utján szállítható és csak egy megrendelő, vagy a Iüzleti barát nevére szólhat; több megrendelőnek, ® (vagy üzleti barátnak egyszerre és egy edényben! (illetve egy küldeményben (csomagban) mustra ^ (nem küldhető. A bormustrákkal a rendelet eile- ]| In éré elkövetett visszaélések jövedéki kihágást ki (képeznek, s az 1888. évi XXXV. t.-cz. büntető g< (határózmányai alá esnek.“

va

A féntidézett miniszteri leiratban foglal- jfj Itáliát ajánljuk’ az érdekelt közönség figyelmébe, sz

, g0

. Aradon, az aradi kereskedelmi és iparka- ||

(murának 1892. évi április hó 26-án tartott tel- jes üléséből:

Grünvald Ferencz, Dr. Gaal Jenő, 0r

elnök. titkár. pe------------------------------------------ új

A triesti általános biztosító társaság. ez;

(Assicnrazioni Generali.)

I | ■ go

P. év május hó 16-án tartott 60 ik köz- ny

gyűlésén terjesztettek be az 1891. évi mér- ess legek. A zárszámadási jelentésből látjuk, hogy A életbiztosítási díjtartalékéi 2 317,350 frt 23 krral öli szaporittatott s 1891. évi deczember hó 31-én Go 31.244,641 frt 59 krra emelkedett, mely ősz- őrs szegbe azonban nincsenek betudva az 1.034,916 rög frt 75 krt tevő kár- és nyeremény-részesülési (va tartalékok, továbbá, hogy az 1891-ik évben Gi L8 959,560 frt 79 kr. erejéig köttettek új élet- Gy biztosítások, melyek által az 1891. deczember sze íl-én érvényben volt életbiztosítási tőkeössze- Gy jek, 132.177,289 frt 2 krra emelkedtek, s végre, mö bogy az életbiztositási ágban az 1891. év foly- a | tán bevett dijak, beleértve a kötvényilletékeket, má 5.821,119 frt 40 krt tettek. A tűz- és szállít- eg] mány biztosítási ágakban a díj- és az illeték- Frí bevétel 9*061,122 frt 58 kr. volt, miből 2316,655 két frt 71 kr. mint díjtartalék és 765,248 Irt 90 kr. les mint kártartalék lett minden tehertől menten a rüt ■jövő évre átvitelezve, holott az 1891. deczember az 'hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövőj években esedékessé váló díjkötelezvények ösz- szege 25.207,847 frt 99 krra emelkedett. Károkért az 1891. évben 8.530,153 frt 46 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 244.247,620 frt 89 krnyi igen is tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 45.855,756 frt 3 kr. esik, melyet a társaság 146,866 káresetben fizetett ki.

Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1891. deczember 31-én 1.466,443 frt 1 krra emelkedett a mellett, hogy a sorsolás alá eső és a névértékökön beváltható értékpapírok csakis névértékökön vétettek fel a mérlegbe, mig a nyereség tartalék alapszabályszerü mérvéi ben, a részvénytőke fele összegében, vagyis] 2.625,000 frtban, az ingatlan tartalék 1.289,480 frt 92 krnyi összegben, s végre a kétes követelések tartaléka 80,000 írton fenntartatott. Miután az intézet a tartalékokat 2.768,715 frt 66 krral szaporította, s összes biztosítéki alapjai 46.528,568 frt 62 krra emeltettek, melyek is a következő értékekben, u. m.: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 9.044,923 frt 74 kr. 2. - Életbiztositási) kötvényekre adott kölcsönök 3.082,559 frt 79 kr.

3. Állampapírokra adott kölcsönök 33.980 frt 13 kr. 4. Értékpapírok 28.014,747 frt 79 kr. 5. Tárcza váltók 331.274 frt 37 kr. 6, F.olyó számlák (Adósok és hitelezők követeléseinek levonásával 293,886 frt 72 kr. 7. Készpénz az intézetnél és bankoknál 2.052,196 frt 8 kr. 8. A részvényeseknek biztosított kötvényei 3.675,000 frt. Összesen: 46.528,568 frt 62 kr. vannak elhelyezve. Ezekből 14 millió magyar értékre esik. A biztosítéki alapok emelése után 742,507 frt 93 krnyi tiszta nyereség marad, miből osztalékul részvényenkínt 120 frt aranyban vagyis 300 frank fizettetik, liatvan év telt el a társaság alapítása óta s mivel ezen egész 6 évtizedet felölelő időszak alatt hazánkban is működött, a maga számára azt az érdemet igényel heti, hogy mint legrégibb társaság hazánkban, a biztosítás terén híven végezte az úttörő munkát.

És e nagy és hatalmas társaság elvállalt köte- lezettsegeinek pontos teljesítése, köztudomású példás ügyyitele által méltán kiérdemelte is azt a nagy bizalmat, melyben mindenütt részi sül.

Az Assiourazioni Generali az Élig általános bal*

Baross Gábor dicső emlékéhez méltóan lent meg a „Magyar Géniusz“ 20-ik száma, mely jobbadán az elhúnyt nagy államférfiú emlékeze lének van szentelve. Bemutatja Barossnak igen sikerült arczképét a kereskedelem-, ipar- és köz lekedésügy jelvényeivel, melyekhez Radó Antal 'rt hangulatos és megható költeményt. Igen ér dekes azon két fényképfelvétel is, melynek egyike azon jelenetet ábrázolja, midőn Baross kiséreté el megtekinti a Vaskapu munkálatait, a másil fényképfelvétel pedig a szombathelyi vasút meg nyitását. — A „Magyar Géniusz“ hozza továbbá Baross szüleinek arczképét, Barosst családja kö ében, a mint kis gyermekeivel enyeleg. Bemutatja Baross szülőházát s egy részletet azon kis falucskából, mely a feledhetlen államférfiút adta hazának. Sikerült képek továbbá: íBaross a miniszteri székben,“ „Baross a temesvári kiálli fáson,“ „Baross a kis Habival,“ „Baross a ra vatalon,“ „a gyászmenet esőben,“ „részlet Baross temetéséből,“ „a lánozhidtéren,“ „gyászmenet a örúton.“ A felsorolt remek illustratiókon kívül kézli Baross autogrammjait I egy emelkedett gondolkozásé, igazán szép nekrológot dr. Nagy Sándor országgyűlési képviselőtől. E számban agyogtatja még remek tollát Dóczy Lajos is, a i szellemes nyelvészeti csevegést írt a „Hát“ szócskáról. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerjkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest ' erepesi-út 14.

Az Athaeneum Kézi Lexikona. A tudomá- yok encziklopédiája különös tekintettel Magyar- országra. Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz, Budapest 1892. Tizenötödik füzet. A derék vállalat új füzete befejezi a Gr. és Gy. betűt s megkezdi H. betűt s anyaga a Gladiolustól — Haj’nó- czyig terjed. E füzetről is csak a .legteljesebb ismeréssel kell megemlékeznünk. Óriási anyagot népszerűén, a tudomány legújabb eredményeinek felhasználásával közöl, s a czikkek nemcsak alaposan, hanem népszerűén vannak Írva főbb czikkek : Gladstone, Glagolita, Gletser, Glossa, Glycerin, Gneisz, Gobi, Goethe, Gombák Gondnok, Gondolkodás, Görcs, Górcső, a Görögországra vonatkozó czikkek egész sorozata, Gö kath. egyház, Gótépitészet, a Gőzczikkek an) húsz s némelyik egy egész tanulmány.) avamen, Griseldis, Gróf, Gyalui Havasok, Gyám, Gyarmat, Gymnasium, a Gyógyászatra és Gyógy szerészetre vonatkozó számos czikk, Gyökér, íörgy, a Gyomorczikkek. Gyorsirászat, Gyümölcs, Gyutűs puska, Habsburg-Lotringai-ház, a Hadi czikkek, Hadmentességi adó, Hafiz, Hagy- máz. Hajdúk, stb. A füzetet két melléklet díszíti, egyik a jeles Erdemjelek 24 színes képet, a másik Francziaország térképét adja. Megjelenik negyven kétheti, három íves füzetben 3 1893 áprilisban be lesz fejezve. Egy füzet ára 30 kr. A legczélsze- rübb 10—10 füzetre 3 írtjával előfizetni, s a pénz az Athenaeum kiadóhivatalához Budapestre küldendő. De megrendelhető minden könyvkereskedésben is.

Páratlanul áll a hírlapirodalom történeté ben, hogy egy társadalmi, szépirodalmi é.s mű vészeti képes hetilap oly rövid idő alatt hódítson tért az olvasó közönség között, mint a „Magyar Géniusz.“ De indokolt is a népszerű ség, mely e lapot környezi, mert a gazdag szellemi kincs, a pazar fénynyel való kiállítás s műveszi kivitelű rajzok oly magas niveaura emelik azt, mely mellett minden hasonló vállalat eltörpül. Az irodalmi barátok meleg rokonszenvvól tekinthetnek e vállalat erősbödésére, mert a „Magyar Géniusz“ valóban a magyar géniusz diadalát hirdeti. Melegen ajánljuk olvasóinknak e díszes lapot, mélynek előfizetési ára egész

>

kaságszámba

— „Az uj pénzünk, népszerű kátéja“ czim alatt jelent meg Budapesten a Pallas részvénytársaság kiadásáhan. Kálnoki Henrik, az „Egyetértés“ közgazdasági rovatának vezetőjétől.

Amit a valutakérdésről és pénzrendszerünk megváltoztatásáról eddig Írtak, az kellő előismeretekkel biró szakemberek számára készült elvont, szakszerű értekezés vagy czikk volt, melyet a nagy közönség nem érthetett meg. Ez az oka, hogy még mindig oly kevesen vannak e kérdéssel tisztában; pedig ez oly gyakorlati kérdés, mely minden embert egyaránt érdekel. Szerző tehát hálás munkát végzett s j ó szolgálatot tett a nagy közönségnek e kis k áté összeállításával, melybe rövid s könnyen érthető feleletek alakjában bévette mindazt, amit egyrészt a javaslatok az új pénzek alakjárél és értókéró 1 tartalmaznak, másrészt amit az új pénzrendszer behozatalának küszöbén szegénynek és gazdagnak egyaránt tudni kell. A füzet ára 20 kr.

A szibériai ólombányákból» czim alatt rit- menő, rendkívül érdekes könyv jelent meg Budapesten, a «Pallas» irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál, amilyenhez fogható nem egyhamar tűnt fel a könyvpiaczon. A kötet Vaszilij Jakszakovnak, a III. Sándor czár megö- letésében való bűnrészesség czimén örökös kény. szermunkára ítélt orosz tanárnak, a számkivetés tjában s a szibériai ólombán yákban, utonutfélen talált papirrongyócskákra, ólom darabkákkal titkon irt leveleit és rajzait tartalmazza,, amelyek ^ megrázó dolgokat közölnek az olva sóval az orosz igazságszolgáltatásról, a számüzöttekkel a számivetés utján és az ólombányákban való vér- lázitó bánásmódról s egyáltalában az oroszországi állapotoknak a művelt világ előtt a legutóbbi időig sikeresen titkolt legsötétebb részleteiről.

Vaszilij Jakszakovot tíz esztendővel ezelőtt, 1892« január elején egy gazdag fiatal orosz hölgygyei történt sküvője után a lakadalomból kihivatta s menyasszonyáig és a lakodalmas népnek tudta nélkül, mindenféle ürügy alatt a rendőrségre csalta az orosz titkos rendőrség^ három kiküldött tagja. Itt belökték egy czellába, testéről a frakkot letépték s kezét-Jábát békóba verték a börtönszolgák. Nem is igen hallgatták meg védelmét, hanem egy levél alapján, amelyet Kibalcsics nihilista, a czár megöletésénél használt bombák készítője intézett volt hozzá, halálra Ítélték. A büntetést a czár életfogytig tartó bányamunkára változtatta. Jakszavot, aki azt állítja leveleiben, hogy ö nem volt nihilista, legtöbbuyire gya* togszerrel, a számüzöttek karavánjához lánczolva, Szi- . béijia keleti részérték ólombányáiba toloDczolt^k. Kétír esztendeig dolgozott a bányában, de nehéz sorsat iiem bírta tovább, hanyatló ereje megtörött s a boldogtalan ember ki szenvedett a nélkül, hogy övéitől elbúcsúzhatott volna. Leveleit Baikaliev György, egy nálánál fiatalabb elitéit hozta magával, akinek sikerült megszöknie s az iratokat egy nem régen Budapesten tartózkodott ismerőséhez juttatnia. Ez az utóbbi az iratokat magyarra fordította s három levelet néhány hóval ezelőtt közzé is tett egyik fővárosi napilap hasábjain. A többi iratok, mintegy huszonhárom levél, a most megjelent kötetben először látnak napvilágot.

Jakszakovnak most nejéhez irt, majd a jelenlegi czárhoz intézett megható levelei ezek, miknek olvasása közben leirhátatlan érzés vesz erőt az emberen. Előadja ezekben a levelekben elfogatásának, elitéltetésének, az útba eső fogházakban és az ólombányákban kiállott szenvedéseknek a részleteit, oly elevenen oly közvetlen bensőséggel és mégis nemes, emelkedett hangon, amint csak egy kiválóan képzett, melegszívű ember írhat a szenvedések hatása alatt. Megismerteti az olvasóval azt a nagy lelki átalakulást, amelyen elfogatása után . keresztülment j érdekesen fejtegeti a Romanovok kor- Jr mányrendszerét, a nihilizmus czélját, okait, egész filiz.o- fiáját s ismeretlen^ uj ^eszméknek egész tárházát nyitja meg az érdeklődő előtt A könyv különféle fejezetekre osztva adja ezeket a leveleket. A fejezetek czimei itt következnek : Ártatlanul elitelve. — A Romanovok kormány- trendszere. —— A czari koszt ára. — A nihilizmus bölcsészeié. (Négy levél.) Szibéria kapujánál. — A krasznojarszki jég• temető, (Két levél.) — A bányabörtönben. — Az ólombányák- |öan. — (Két levél.) — A nihilisták titkos irásaf — A szökevények ~ A pétervári rendelet. Az utolsb levél. — Bevezetésül és befejezésül Jakszakov életének, halálának és ’ratamak a történetéről van két közlemény a kötetben.

A kötet díszesen van kiállítva. Jakszakov 7 eredeti rajzanak:és kéziratának másával ellátva s ára 1 frt. Kap- hatni minden könyvkereskedésben.

Védjegy 319. és 320. sz.

86 2-3.

Az általánosan ismert, jó hírnévnek örvendő s több oldalulag kitüntetett sósborszesz készítményem — kelendőségénél fogva, sok utánzásnak lévén az utóbbi időben kitéve, elhatároztam hogy azokon cimjegyeimet módosítom i arra kék nyomatban aját házam külső alakját veszem föl, bejegyeztetvén azt egy- szersmind védjegyként a budapesti iparkamaránál.

SÓSBORSZESZ

általánosan elismert kitűnő háziszer; különösen a bedörzsö- ■es-kenö-gyuró-gyógymódnál (massage) men ió hatasu. Ajánlható fogtisztitó szerill is, a mennyiben a fo gak fényét elősegíti, a foghust erösbiti és a száj tiszta, szagtalan izt nyer a szesz elpárolgása után úgyszintén fejmosásra is a hajidegek erősítésére, a féjkorpa-képzödés megakadályozására és annak megszüntetésére.

fa au nasy ittffll »o ir, egy tii® üveggel«tt BBÁZAY KÍI.Wln

Budapesten, IV., Nluzeum-körut 23. sz.

Kapható B..Gyulán » ifj Kohlmann F., Szmetán Fül özv Fehn Janosne, Goldstern M., Bán I. Silberatein I u A, Kutschera J., Sonnenfeld.M., Lustig A., Erkel feez^ső^Ok jossi Dezső, Kátay István. j la'

jset biztosító társaság“ alapítása által meghono* é litotta nálunk a baleset biztosítást, továbbá a k ,Magyar jég- és viszont-biztositó részvénytársa- k iágu alapítása által lehetővé tette a magyar gaz- p laközönségnek, hogy jégbiztosításait független, s: ól fundált jégbiztositó társaságnál olcsón és tel- s< es megnyugvással eszközölje, éppen úgy, mint gén hasznos szolgálatokat tett a gazdaközönség- íek, a már több mint egy évtized előtt megho- n íositott s ma már általános elterjedésnek ör- ji rendő átalány tűz-biztosítás által. A közgyűlés s lz eszközölt új választásoknál az igazgató tanács a nagyar tagjait, Hegedűs Sándort és Jókai Mórt igyhangulag ismét megválasztotta.

tani, § e őzéiből tartoznak a faiskolákat mindenI tavasszal és ősszel több ízben megvizsgálni, a tapasztalt hiányok eloszlatása iránt azonnal intézkedni a esetleg a vármegyei felügyelőnek jelentést tenni, s annak utasításait kikérni.

16. §. Az ezen szabályrendelet ellen vétő községi elöljáróság fegyelmi vétséget követ el, s az 1886. évi XXII. t. ez. fejezete, illetve az 1886. XXIII. t. ez. értelmében büntettetik.

II.

A faiskolák kezeléséről.

17. §. A faiskolák kellő magasságú deszka, lécz vagy falkeritéssel veendők körül, hogy a nyu- lak pusztításai s egyéb kártételektől a csemeték megóva legyenek.

18. §. A faiskola mélyen felásandó, — eset-| leg rigolirozandó, s minden gaztól | különösenI a taraczktól tisztán tartandó.

19. §. A faiskola kúttal látandó el.

20. §. A faiskola szabályos táblákra osz-j tandó fel.

21. §. A faiskolákban csak oly neraesitettj

gyümölcs oltványok tenyésztendők, melyek azl éghajlat és talaj viszonyainál fogva a legal-1 kalmasabbak. I

22. §. Az utak, valamint a kerítés melléke] nemesített gyümölcs anyafákkal ültetendők ki.I

23. §. Á gyümölcs termés annak idejében! árverés utján értékesítendő; a gyümölcs oltvá-l nyok és egyéb fák és csemeték pedig | köz-11 ségi képviselő testület által előre meghatározandó (: mérsékelt áron, és pedig első sorban a községj, lakosainak adandók el, az innen befolyó jöve-L delem a községi költség előirányzatba veendő fel.l

24. §. A faiskola kezelésével megbízott]' egyén köteles a faiskolában előforduló munkála-j tok pontos és alapos teljesítésére felügyelni ÁM1 tala a nemesi tett s egyéb eladásra kerülő fákról Ir pontos jegyzék vezetendő, s e jegyzékbe azok|p folyó száma bejegyzendő; a fák pedig a jegyzékk folyó számával látandók el. Pontos jegyzék ve-|

nnfa n A fnvonna a? ßlii.rla .QD Ir I’D I l.Q.

zetendo továbbá az eiadasoKroi is.

(Folyt. köv.

Körlevél

az aradi kereskedelmi és iparkamarától.

Az utóbbi időben gyakran fordultak elő panaszok az ellen, hogy a mustra boroknak szállítása a kincstár pénzügyi érdekeinek megóvásáral irányuló ellenőrzési rendszabályok által nehezit-| tetik. E panaszok folytán a kereskedelemügyi I m. kir. minisztérium a pénzügyminiszter úrral] érintkezésbe tevén magát, meg lön állapítva azon I eljárás, melyet követni kell, hogy a mustra-borokj forgalma akadályokba ne ütközne. Az illető üz-l) letemberek és termelők érdekében kívánatosnak tartjuk annak ismertetését, miért is az említett] eljárást ezennel tudomásukra kívánjuk hozni, ésjl pedig úgy, hogy a kereskedelemügyi m. kir. mi-|j niszter ur 0 Nagyméltóságának a soproni keres- j kedelmi és iparkamarához f. évi 10.044/VI. sz. ; a. intézett leiratának ide vonatkozó részét jelen j körlevelünkben a következőkben idézzük :

„A külföldre Bzállitandó bormustrákat ille-|) tőleg már a múlt évi szeptember hó 29-én 55,787.]' sz. alatt kelt átiratában közölte volt velem a ] fentisztelt miniszter ur, hogy az ez iránti kérdés I már tárgytalanná vált, a mennyiben az 1890.11 XXXVI. t.-cz. 8. §-a kimondja, hogy borkeres-1 kedők és termelők oly helyre, melyre az állami ) italmérési jövedékről szóló törvény hatálya ki ; nem terjed, bort legalább 25 liternyi mennyiségben kiszállíthatnák abban az esetben, ha a bornak kismértékben vagy nagyban való elarusitá- sával foglalkoznak.

A belföldi borkereskedés érdekeire való 1 tekintettel a bormustrák adómentes szétküldhe- 1 tése iránt hozzá intézett megkeresésem követ- | kentében a fentisztelt miniszter ur több irányban j folytatott tárgyalások után csak most határozott, 1 s a bormustráknak italmérési adótól való szét- 1 küldésénél követendő eljárás szabályozása tár- j gyában a f. évi február hó 2-án 5183. sz. a. az ' összes pénzügyi hatóságokhoz a! következő kör- j rendeletet bocsátotta ki: I

Ujj borkereskedés közvetítésére szolgáló mu- 1 tatvány boroknak, vagyis a bormustráknak, mint j nem közvetlen fogyasztásra szánt czikkeknek ki- < szolgáltatása, az 1888. évi XXXV. t.-cz. 2-ik 1 §-ában meghatározott kimérésnek, illetve kismér- * tékben való elárusitásnak nem tekinthető, s a j bormustrákra az idézett törvényezikk és az an- , nak végrehajtása tárgyában kiadott 1889. évi < 33,450. számú utasitás rendelkezései nem alkal- í mázhatok. A bormustráknak zárt városokba való ‘ bevitelénél mindazonáltal az 1888. évi XXXV. j t.-cz. 20—22. §-ai, s a végrehajtási utasításnak , 23—28. §-ai, valamint nyílt helyekre más besze- \ dési körzetből való bevitele esetében az 1890. 1 évi XXXV. t.-cz. 6. §-ának második bekezdése 3 alatt foglalt határozmányók változatlanul mérv- J adók. Bormustráknak külön engedély váltása y nélkül az italmérési adótól mentesen való szét- t küldése csak bejegyzett ezégű borkereskedőknek 1 és oly szőlőbirtokos bortermelőknek, kik bort * nagybani eladásra is termelnek, — van megen- * gedve. Az a borkereskedő, vagy bortermelő, ki a »I ebbeli kedvezményt igénybe venni óhajtja, az t