Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-15 / 21. szám
x 'v 1 > A Melléklet a „Békés“ 21-ik számához. K.-Tarcaa községe által a peronospora vi- ticola neyö penÓBz gomba elleni védekezés tárgyában beadott szabályrendelet azon módosítással hagyatik jóvá, hogy annak a kihágást intézkedésekre vonatkozó része törölve lett, mert a kihágási ügyekbeni intézkedés joga nem a községet, de a vármegyét illeti. Csorvás községének éjjeli őrszolgálat teljesítése tárgyában alkotott szabályrendelete jóváhagyat k. Kondoros községének a vármegyei építkezési szabályrendelet 66. §-ában foglalt kötelezettség alól való felmentése iránti kérelmének hely adatott. Úgyszintén hely adatott Csorvás község az iránti kérelmének, hogy az ipartörvóny 50-ik §-ában meghatározott iparágakuak gyakorlásáról szóló vármegyei szabályrendelet 17-ik §-a a kérelem értelmében módosíttassák. Körös-Ladány községében a rendőrség lét számának szaporítása iránti kérelemnek hely nem adatott. Körös-Ladány község által a község kisbirtokosai tulajdonát képező és közhasználatú földterület kihasználásának szabályozása tárgyában alkotott szabályrendelet és az ez ellen beadott felebbezésre mielőtt érdemleges határozat hozatnék; az állandó választmány véleményétől eltérőleg, pótlás és jelentés tétel végett kiadatott a járás főszolgabirájának. Oyoma község képviselőtestületének fogyasztási adók kibérlése tárgyában hozott s meg- felebbezett határozata jóvá hagyatik. Közbevetőleg Ladies György bizottsági tag indítványára elhatározza a vármegye közönsége, hogy a nagy hazafi, kitűnő hadvezér s a 48-iki mozgalmak egyik kimagasló vezérférfia Klapka Györgynek elhalálozása alkalmából részvét nyilatkozatot küld az özvegyhez és a gyászoló családhoz a budapesti központi honvédegyesület utján, és hogy a megboldogult nagy férfiú emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti. Békés, Csaba, K.-Ladány, Szeghalom, Vésztő és F.-Gyarmat községek az iránti kérelmeinek, hogy a törvényhatósági pótadö ne köteleztessék külön bevételezési naplóba vezettetni, és igy a szabályrendelet vonatkozatos szakasza ekként mó- dosittatuék — hely nem adatott. F.-Gyarmat község képviselőtestületének ottan egy III - ik jegyzői állás rendszeresítése tárgyában hozott határozata s az ellen beadott felebbezésre mielőtt érdemleges határozat hozatnék, a járás főszolgabirája felvilágosító és veteményes jelentés tételre utasittatott. A vármegyei szolga személyzet drágasági pótlék megszavazása iránti kérelmének ezúttal hely adva nem lett. K.-Ladány község képviselőtestületének határozata az állatorvos fizetésének 150-ről 300 forintra felemelése tárgyában jóváhagyatik. Gyula-Vári község szervezési szabályrendeletének beadott módosításához a jóváhagyás megadatott. Orosháza községében a gyámpénztári tartalék alapból 900 frtnak kiutalványozási ügyi jóváhagyás végett pártolólag a belügyminiszterhez felterjesztetik, a mennyiben pedig ezen 900 írtból már a község a jóváhagyás reményében bizonyos összeget felhasznált, figyelmeztetik, miszerint jövőben ilyen jogtalan cselekményektől fegyelmi eljárás terhe alatt tartózkodjék. Gyula Vári községében 71 frt 20 kr. be- hajthatlan községi pótadó töröltetik. A tárgysorozatban felsorolt több rendbeli gyámpénztári tartalék alapból kiutalványozások iránt beadott kérelmek mind jóváhagyás végett lettek felterjesztve. A békésvármegyei helyi érdekű vasút részvénytársaság és Szeghalom községe között létrejött kisajátitási szerződések, valamint K.-Ladány községében a vásártér kibővítése érdekében Gyulai László és társaival kötött csere szerződések jóváhagyattak. Szeghalom község által a gyepmesteri szolgálat és dijjazása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása iránt beadott kérelmének hely nem adatott. Szeghalom község képviselőtestületének a közadók után befolyt intési illetékek tárgyában hozott és megfelebbezett határozata felett mielőtti érdemleges határozat hozatnék, a járás főszolgabirája az ügyben tartandó vizsgálat és jelentés- tételre utasittatott. Szent-András község által a községi orvosi látogatási dijjak módosítása iránti határozatának, mivel az kellően felszerelve nem lett, jóvá nem hagyatott. Csaba községe által a községi gyámpénztár kezelésére vonatkozó szabályrendelet módosítása iránt beadott kérelme felett az érdemleges határozat meghozatala mindaddig függőbe tartatik, míg a vármegye többi községei részéről ezen ügyre vonatkozó nyilatkozatok, illetve kérelmek be nem érkeznek. A községi lőkepénzek és gyámpénztári pénzkészlet elhelyezése tárgyában Endrőd községe által hozott határozat a közbevetett felebbezés elutasításával jóváhagyatik. Öcsöd községének, valamint Gyula-Vári és Doboz községeknek a vágatáéért szedendő dijjak tárgyában alkotott szabályrendeleteik jóváhagyást nyertek. Csorvás községében Czira Mihály hosszabb ideig volt községi rendőr segélyezésére az engedély megadatott. Szent András községében utcza szabályozási czélokra kötött 3 drb. adásvételi szerződés jóváhagyatik. Szatmári János éB társai k.-ladányi lakosok kérelmére az ebadók tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet akként módosittatik, hogy nem.„ °®ak a tanyai, de minden pásztor avagy nyájőrzők 2-2 kutyát adómentesen tarthatnak. Puskás István és társai dobozi lakosok által Doboz községe képviselőtestületének az irtás földek egyesek közt való kiosztása tárgyában hozott határozata ellen beadott felebbezésben a tényállás kellően felderítve nem lévén, ezen kérdés tis/tázása, illetve a tényállás kiderítése és véleményadás végett kiadatott a vármegye tiszti főügyészének. Gyulaváros képviselőtestületének a városi alpenztárnok fizetésének felemelése iránt hozott határozata jóváhagyatik. Endrőd község az iránti kérelmére, hogy a gyámpénztári tartalék alapból 140 frt behajt- batlan összeget kifizethessen, mielőtt érdemleges határozat hozatnék az ügyben vizsgálat tartására utasittatott a járás főszolgabirája. Vésztő községében 45 frt 51 kr. Szent-András községében 52 frt 61 kr. behajthatlan községi pótadó töröltetik. Csaba község aziránti kérelmének, hogy a folyó évben szükséges járda és palló költségeit a közmunka pénztárnál megtakarított összegből fedezhesse, hosszas vita után hely adatott. Csaba községének egy adás-vételi szerződése, miután az e tárgyban hozott határozat kellően meghirdetve nem lett jóvá nem hagyatott; — ugyancsak Csaba községének egy haszonbérleti szerződése bár az nyilvános árverés mellőzésével köttetett ez úttal kivételesen jóváhagyatik ; — Csaba községének a vásár rendtartásról szolló szabályrendelet módosítása iránti kérelmére mielőtt érdemleges határozat hozatnék, felhivatott a község, hogy a vásártartási engedély okmányát mutassa be. Csaba községének községi rendőrségi szabályrendeletének módosítása jóváhagyatik, — Perlróth Simonnéval kötött Csaba községi adásvételi szerződés alakiságok be nem tartása miatt jóváhagyható nem volt. Csaba községében az 1891. évi költségvetésen túl folyóvá tett kiadások utólagos jóváhagyása iránti kérelemre a vármegye közönsége ezúttal tárgyalásba nem bocsátkozik, hanem azt fenntartja akkorra, mikor a beterjesztendő számadásoknál a vármegye számvevőség észrevételeit megteszi, azonban már ezúttal is figyelmeztetik Csaba városa, hogy jövőben ily tulkiadásoktól a legszigorúbban tartózkodjék. Gyulavárosában a körgát építési kölcsön törlesztésre vonatkozólag szerkesztett pótköltségvetést a vármegye jóváhagyhatónak nem találta. A vármegyei házipénztár és mellék számadásai, valamint a több különbféle pénzalapok számadásai, nem különben az egyes községek által beterjesztett számadások, — a községi árvapénztári számadások kivételével jóváhagyattak, a községi árvapénztári számadásokra nézve pedig kimondatott, hogy azok mindaddig, mig az azokra tett számvevői észrevételek eloszlatva nem lesznek, illetve a beutalványozott összegek bevételezve is nem lesznek, jóváhagyatni nem fognak. Tótkomlós községháza benyújtott felépítési tervezet pótlás végett visszautasittatott; ugyancsak Tótkomlós község kérelmére a község tulajdonát képező gőzmalom és gőzfürdő átalakításához — ezúttal kivételesen a törvényhatósági jóváhagyás megadatott, ez ügyből kifolyólag azonban felhivatnak a községek elöljáróságai, hogy jövőben, minden oly ügyben, melyhez felsőbb hatósági jóváhagyás szükségeltetik — jelentésüket fegyelmi eljárás terhe mellett kellő időben megtenni- el ne mulaszszák,, Tótkomlós községének 103,000 frt, Békés községének pedig 3500 frt a regále pénztár javára, 5000 frt pedig a fogyasztási adópénztár javára kölosönül felvétele engedélyezve lett. K.-Ladány község kérelmével, mely szerint a közigazgatási bizottság kisdedovoda felállítását rendelő határozatában kimondott kötelezettség alól felmentetnék, mivel ezen határozat ellen felfolyamodni a miniszterhez lehet, — elutasittatott. Gyula városában az úgy nevezett ujüléBÍ házhelyek a jelenlegi tényleges tulajdonosok neveire leendő telekkönyvi átíratására az engedély megadatott. Bánfáivá községében az útadót kezelő esküdt fizetésének felemelése iránt hozott képviselőtestületi határozat jóváhagyatott. Az ezen közgyűlésre alkotott póttárgysoro zäßa még felvett — több rendbeli adás-vételi és csere szerződések, valamint szabályrendeletek és szabályrendeleti módosítások, valamint egy pár költségvetés — mind jóváhagyást nyertek. Végezetre dr. Fábri Sándor főjegyző, Szombathelyi Gyula főszámvevő, Deimel Lajos alszám- vevő és Kövér László gyulai járási főszolgabíró részére 5—5 heti szabadság idő engedélyeztetett. Ezzel a hosszas tavaszi közgyűlés 20-án pénteken d. u. 1 órakor bevégződött, s ugyan ez nap délután 4 órakor hitelesitési közgyűlés tartatott. A vármegye főispánja a hitelesitési közgyűlés berekesztése után legnagyobb elismerését fejezte ki a vármegye jegyzői karával szemben azon buzgalomteljes tevékenységért, melylyel a rendkívül nagy közgyűlés összes ügyeit teljes szakavatottsággal, tárgy ismerettel és formai csínnal adták elő. Alispáni jelentés a vármegye tavaszi rendes közgyűlésére. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes törvényhatósági bizottsági Mielőtt a vármegye állapotáról és a múlt 1891. évi közgyűléstől a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló rendszerinti jelentésemet megtenném, van szerencsém a tek. törvényhatósági bizottság elé a következő indítványt előterjeszteni: Folyó évi junius hava 8-án lesz negyed- százados évfordulója annak, hogy 0 császári és apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk, királyunk, a magyar szent koronával megkoro- náztatott. Tekintettel azon örök nevezetességű mozzanatra, melyet a koronázás ténye, mint alkotmányunk helyreállításának tulajdonképeni sarkpontja, hazánk történelmében képez. Tekintettel azon fenkölt szellemre és lova- gias törvény tiszteletre, mely Felséges Urunkat nemcsak mint fejedelmet, hanem mint embert is, a nagyok közé helyezi, s tekintettel végül azon rajongó szeretetre es törhetlen hűségre, mely a magyar nemzet millióit a világ legalkotmányosabb uralkodójához fűzi: indítványozom, hogy a kiváló jelentőségű nap méltó megünneplése iránt, a tek. törvény- hatóság intézkedni, s Ő Felségét, legkegyelmesebb Urunkat, küldöttség által átnyújtandó felirattal üdvözölni méltóztassék. Jelentésem előteijesztése előtt fájdalommal megemlékezem még ama mérhetlen veszteségről, mely Baross Gábor kereskedelmi miniszter halálában, hazánkat érte. A lánglelkü és fáradhat- lan munkaerejű államférfiú elhunytáról épen a közigazgatási bizottság együtt ülésezésében jött meg a szomorú hir, s a bizottság jegyzőkönyvileg és táviratilag adott azonnal kifejezést fájdalmának és részvétének az elhúnyt özvegyével szemben. Temetésén a vármegye képviseletében megjelentek ő méltósága, a varmegye főispánja, Terényi i Lajos, Geist Gyula és Geist Gáspár vármegye bizottsági tagok és a vármegyei ál- lamepiteszeti hivatal főnöke. A tek. törvényhatósági bizottság utólagos jóváhagyása reményében, továbbá a vármegye nevében díszeB koszorút tétettem az elhunyt ravatalára, s egyben indítványozom, hogy a szomorodott szívű özvegynek a tek. törvényhatóság is részvétét jegyzőkönyvileg kifejezni méltóztassék. Ezek után bátorkodom jelentésemet a következőkben előterjeszteni: 1. Egészségügy, egészségügyi statisztika. A közegészségügy állapota a múlt évi szeptember havi közgyűléstől a mai napig terjedő időben, s általában a múlt évben sokkal kedvezőtlenebb volt, mint az 1890. év hasonló időszakában, mely kedvezőtlen viszony azon körülményben nyer szembeötlő kifejezést, hogy az 1891-ik évben 2433 halálozási esettel volt több, mint az 1890-ben, holott a legutóbbi években évről-évre örvendetesen kevesbedett a halálozások száma, I példáúl 1890-ben is 555-e 1 volt kevesebb az, mint a megelőző évben. A halálozásoknak ily nagy száma a kedvezőtlen közegészségügyi viszonyoknak természetszerű következménye. Alig van ragályos, s igy járványos elterjedésre hajlandósággal biró kóralak, mely vármegyénk lakosságát a múlt évben meg ne támadta volna, s különösen a gyermekeknél végzetes kimenetelüekké váltak a különböző kórok az által, hogy a gyermekek között az egész év folyamán állandó betegségként uralkodott a vörheny, mely habár szelíd jellegű is volt, azonban megtámadta az ellenállási képességet, s igy fokozta az egyéb kórok iránti fogékonyságot. A múlt évnek az őszi közgyűlésig terjedő időszakában uralkodott különböző járványos bajokról megemlékezvén, a múlt évi szeptember havi közgyűlés elé terjesztett jelen tésemben, jelentésem ezélzatához képest csupán az azon idő óta felmerült egyes járványos és ragályos kórokról emlékezvén meg, jelentvén, hogy az őszi hónapokban járványossá vált Mező- Berényben a vörheny, Gyulán a hólyagos himlő, Gyomán és Endrődön a hasi hagymáz, Mező- Berényben a vörheny makacsul sokáig tartotta fenn magát, bár pusztító járványul jellegezhető nem volt, a himlő és hagymáz azonban mintegy átmeneti bajként jelentkeztek. Méltán legijesztőbb kórként lépett fel azonban a roncsoló toroklob. mely úgy látszik, Hód-Mező-Vásárhely területéről hurczoltatott be hozzánk, amennyiben azon községekben kezdte meg pusztításait, melyek a hód-mező-vásárhelyi tanyákkali — hol e kór már szinte állandóvá vált, — vannak területi folytonosságban. Kezdődött Bánfalván, majd fellépett Puszta- és Szabad-Szent-Tornyán, valamint legnagyobb kül- és belterjességgel Orosházán, következett a községek után T.-Komlóé és Puszta-Földvár, deczember hónapban Szarvas, januárban Sz.-András, Öcsöd, Mező-Berény és B.-Csaba, februárban és márcziuscan Gyula, Két- egyháza és K -Tarosa. A külterjedéssel azonban e bajnak belterjessége is csökkent, I igy e kór járványos és pusztító jellegét Orosházán, hol — mintegy fészkét ütötte fel, — egész márczius haváig megőrizte, ezen községekben azonban, melyek később lettek a járvány által felkeresve, a megbetegülések enyhébbek /voltak, s azok száma mindegyre kevesbedett. Április hónapban járványos jellege mindinkább eltűnt a roncsoló toroklobnak, Orosházán e hóban mondhatni, teljesen meg is szűnt, s legtovább, egész ezen időig a szarvasi járás községeiben tartotta fenn magát, egyes szórványos esetekben előfordulván még Gyulán és Csabán is. A roncsoló toroklob mellé társul szegődött még deczember és január hónapokban az influenza, i alig van községe a vármegyének, melyet meg nem látogatott volna. — Különösen Szarvason nyert nagy elterjedést, oly annyira, hogy a községben lakó orvosok képtelenek lévén felszaporodott teendőiket elvégezni, a község külön járvány-orvost szorződtetett i a halott- kémléat, melyet eddig a községi orvosok teljesítettek, részben egy vizsgázott halottkémre bízták. Mint különösebb mozzanat megemlítendő a Vésztő községében mutatkozó trachoma, mely a község összes lakosságának megvizsgálását tette szükségessé, továbbá a veszettségnek három esete, melyek deczemberben és április hónapokban fordultak elő. A betegségekkel szemben, a kellő óv* és elfojtó intézkedések késedelem nélkül foganatba vétettek. A ragályos betegségben szenvedők elkülönittettek, azok látogatása, s az ily bajban meghaltak temetésénél a tömeges részvét meg- tiltatott, a fertőztelenitések foganatosíttattak, a közhelyek tisztán tartására gond fordittatott stb. Jóllehet, a hatóságok teljes buzgalommal igyekeznek a közegészségügyi törvénynek és az ily tárgyú kormányrendeleteknek megfelelni, mindazonáltal üdvös hatást reméllek elérni azon szabályrendelet alkalmazásától, melynek megalkotása e közgyűlésen fogja a tek. törvény- hatóság egyik fontos feladatát képezni. Az egészségügyi statistica adataiként felemlítem, hogy a f. év elején bemutatott anyakönyvek szerint született a vármegye területén az 1891. évben 11,396 gyermek, s meghalt 10,673 egyén, s igy a szaporulat csupán 723 főnyi, holott az, az 1890. évben 3447 főnyi volt. Legtöbb egyén halt el mint rendesen tüdőgümőkór- ban és bélhurutban körülbelül 1000-el több, mint a járványosán pusztító roncsoló toroklobban, mely utóbbiban egyébiránt 454-el több egyén halt el tavaly, mint 1890 ben, midőn a roncsoló toroklobban elhaltak összes száma csak 112 volt. E körülményből figyelembe véve hosszú évek tapasztalatait, arra lehet következtetni, hogy vármegyénkben sokkal több áldozatot kiván az észrevétlenül, nem járványszerüleg öldöklő tüdő- vész és bélhurut, mint a legvehemensebb, veszélyes jellegű járvány. A himlő elleni beoltások rendesen foganatosíttattak. Beoltatott tavaly első ízben 8369 gyermek, újra oltatott 6609 egyén. Megemlitendönek tartom e helyütt, hogy a karról-karra való oltás vármegyénkben — az lösmeretes szomorú gyomai eset óta — a térről mindinkább leszorúl, a tavaly már alig képezte az oltások 3°/0-át. Az egészségügyi személyzet buzgón teljesítette kötelességét. Működik a vármegye területén jelenleg 61 orvos-tudor, 12 sebész, 29 gyógyszerész és 192 okleveles, s 40 vármegyei engedélylyel ellátott bába. A vármegyei közkórház kiépitése és felszerelése befejezéséhez közéig. A benlakó orvos, Dr. Dukesz Zsigmond személyében ő méltósága, a vármegye főispánja által kineveztetvén, a kórház orvosi személyzete teljesen kiegészítve van. Ápoltatott a közkórházban tavaly összesen 663 ■beteg 27,855 ápolási napon. A legkevesebb beteg létszám volt 52, a legnagyobb 101. A hasznos házi állatok egészségi állapota a múlt évi őszi közgyűlés óta lefolyt időben kedvezőtlennek nem mondható, jóllehet többféle ragályos betegségek fordultak elő, mivel a betegségek járványossá nem váltak. Járványos jelleget csupán a száj- és körömfájás öltött a szeghalmi járásban, a Basch testvérek bérletein s a kigyósi ó-majorban, továbbá a takonykor Körös- Ladányban, mely miatt a község április hóban zárlat alá is vétetett. II. Közbiztosság. A közbiztosság a múlt év ősze óta kielégítő volt. A személy biztosság leginkább verekedések által támadtatott meg. Különösen Mező- Berényben a legutóbbi időkben napi renddé vált a verekedés, mi szomorúan jellemzi az ottani viszonyokat. így szeptember hó 13-án Szilágyi Forencz mező-berényi lakost Yidó Ferencz és társai korcsmái verekedés közben annyira megverték, hogy nevezett 10 napi szenvedés után meghalt. Szintén Mező-Berény ben történt még verekedés novembér és deczember hóban is, melyeknél azonban csak kisebb sérülések ejtettek. Ezeken kívül egy rablás történt november 2-án, midőn Molnár Károly tisza-kürti illetőségű csavargó Tóth József alsó-selestyei vándorló legényt a csaba-szarvasi utón megtámadva tőle 13 frtnyi pénzét tettleges bántalmazás után elrabolta, 1 egy gyilkossági kísérlet követtetett el november 14-én Kétegyházán, hol Mócz János kétegyházi lakos Muntyán Mihály ugyancsak kétegyházi lakos házába éjjel orvgyilkossági szándékból behatolt, azonban tettében megakadályoztatott. A tettesek mindezen itt jelzett esetekben elfogattak s átadattak a büntető bíróságnak. Január hóban ismét M.-Berényben történt egy verekedés, mely alkalommal Vernyik Mihály Dombi Sándort megkéselte, s rajta életveszélyes sebeket ejtett. Vernyik elfogatott, azonban valószínűleg a büntetéstől való félelmében másnap a börtönben öngyilkossá lett. Február hóban már két korcsmái verekedés is követtetett el Mező-Berényben, szintúgy mározius hónapban, melyekhez hozzá járult Gyomán és Szarvason egy-egy kisebb verekedés, április hóban pedig Békésen történt verekedés. A tettesek minden egyes esetben felelősségre vonattak illetve a bíróságnak átadattak. A vagyon biztosság csupán kisebb rendű lopások által volt megtámadva. Tűz az őszi közgyűlés óta 30 esetben volt, Í2 leégett épület 16 Ízben voltak biztosítva 14 nem. A becsű szerinti kár e tűzeseteknél kitett 24,369 frtot, melyből biztosítás folytán megtérült 20,230 forint. A közbiztossági szolgálat a községi rendőrök s az állami csendőrök által kielégítően tel- jesittetik. Csendőrőrs jelenleg 13 van a vármegyé- ren 83 osendőrrel. Közbiztossági szolgálatot tel- esit még Orosházán egy század gyalog katona, mely a tavalyi munkásmozgalmak alkalmából jett Orosházára kivezényelve s azóta ott tartatott. A munkások viselkedése az ősz és tél folyamán aggodalomra okot nem adott. A folyó év május 1-je is minden tüntetés és zavargás nélkül folyt le. A járási hatóságok jelentései szerint egyébiránt a munkások java része a nyári munkákra már elszegődött, úgy hogy a tavalyiakhoz hasonló sajnos zavargásoktól az idén remélhetőleg nem kell tartanunk. Az országgyűlési képviselőválasztások a f. év elején szintén minden rendzavarás nélkül
