Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-24 / 18. szám

nos mozgalom alkalmából a velünk szerződést) viszonyban álló, s legjobb hirnév és bizalomnak] örvendő „Első Magyar Általános Biztosító Tár saság“ a gazdaközönség érdekeit szem előtt tartva, utasította ügynökeit, hogy az előforduló nagyob biztosításoknál a legkedvezőbb díjtételeket alkalmazzák úgy, hogy az idegen intézetek részéről kifejtendő versony teljesen legyőzettes- sók.

Ha tekintetbe vesszük tehát, hogy az „Első Magyar Általános Biztositó-Társaság“ egyenlő dijaknál a 12 évre szóló épület biztosításoknál az első és utolsó évben ingyen biztosit, mely kedvez mény egyetlen más intézet által sem nyujtatik; tekintve továbbá, hogy gazdasági egyletünk tag jainak biztosításai után a gazdasági egylet évenként tekintélyes mennyiségű jutalékot élvez, mely megyénk gazdasági érdekeinek fejlesztésére fordittatik; de tekintve végre, hogy az „Első Magyar Általános Biztosító-Társaság'' kár esetén teljes gyorsaság és méltányossággal jár el, (ami talán nem minden intézet részéről mondható el,) csak is kötelességünket teljesítjük, midőn úgy egyletünk, mint egyletünk t. tagjainak jól felfogott érdekében is, nemcsak a biztosítást általában, de azt is teljes meggyőződésünkből ajánljuk, hogy biztosításaiknál az „Első Magyar Általános Biztosító-Társaság“ szolgálatát vegyék igénybe.

Felhívjuk végre egyletünk tisztelt tagjait saját érdekükben arra is, hogy teendő biztosításoknál ne mulasszák el a társaság ügynökeit figyelmeztetni azon körülményre, hogy a gazdasági egyletnek tagjai, mert mint ilyenek jelentékeny engedményben részesülnek.

B.-Csaba, 1892. ápril hó 20-án.

Külön rendelkezések a segélyzés szolgáltatása tekintetében.

14. §. A 11. §. a) b) e) d) és e) pontjai alatt említett segélyzés helyett a gyári orvos Fagy igazgatóság rendelése alapján kórházi teljes ellátás foghat helyet.

Azon betegnek, ki házasságban, vagy csaladjának valamely tagjával egy háztartásban él, v»gy egyébként házi ápolásban részesül, a jelen alapszabályok ll-ik §-ának fentebb idézett pontjaiban megállapított segélyezés helyett kórházi ápjplás csak az esetben rendelhető meg

ha a

Zlinszky István,

egyleti titkár.

Beliczey István,

egyleti elnök.

A gyulai kerületi betegeegélyzö pénztár alapszabályai.

(Folytatás.)

A segélyzés módja és mérveit. § A pénztár betegség esetére, vagy baleset alkalmából a betegség ideje alatt, de legfeljebb 20 heti időtartamra a következő segélyt nyújtja :

a) ingyen orvosi segélyt, mely azonban egy folytában 20 hetet meg nem haladhat, szülés esetében ugyancsak ingyen a szükséges szülészeti támogatást és gyógykezelést;

b) gyógyszereket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket (szemüveg, mankó, sérvkötő stb.) 20 héten át szintén ingyen;

c) tápszert azon esetre, ha a betegség keresetképtelenséggel jár és három napnál tovább tart, a megbetegedés napjától számítva, a keresetképtelenség tartamára, de ha a keresetképtelenség előbb véget nem érne, 20 héten át és pedig a 9. §-ban említett és a járulékok kivetésének alapjául vett összeg felével;

Sag gyermek-ágy esetében gyermek-ágy- segélyt, mely a táppénzzel egyenlő összegben jár, már a lebetegedés első napjától négy hétig;

e) a biztosítottal egy háztartásban élő családtagok részére, ingyen orvosi segélyt és ingyen gyógyszereket;

{) halálozás esetében temetkezési segélyt és pedig a 9. §-ban említett járulékok kivetésénél alapul vett bérösszeg 20-szoros értékéig.

Ha a beteg vélt felgyógyulása után 8 napon belül ugyanazon betegségbe esik, a segélyezés kezdetének időpontja az első megbetegedés időpontjától számittatik.

Táppénzre nem tarthat igényt az, a kiné[ a betegséget saját szándékos cselekménye, vagy önhibájából előidézett verekedés vagy kicsapongó életmód, vagy iszákosság okozta. Ily esetekben a táppénzt a betegsegélyző pénztár elvonhatja, a segélyezés többi nemeiben azonban ezen tag is részesül.

A jelen alapszabályok 9. §-ának utolsó bekezdésében körülírt esetekben a családtagok közül táppénzre csak a belépésre kötelezett tagnak vele egy háztartásban élő neje tarthat igényt.

12. §. A segélyzésre való igény a belépésre kötelezett tagoknál, a munkába lépés napjától veszi kezdetét.

A biztosításra nem kötelezettek tekintetében a segélyre való igény a bejelentés elfogadásától számítandó második napon veszi kezdetét.

13. §. Az orvosi gyógykezelést, feltéve, hogy a tag nem kórházban kezeltetik, a pénztári orvos teljesíti.

Azon költségek, melyek más orvos által való kezeltetésből származnak, csak az esetben téríttetnek meg a pénztár által, ha más orvos által való kezeltetésbe a pénztár igasgatósága beleegyezett, vagy más orvos igénybevételét sürgős körülmények tették indokolttá.

A gyógyszerek és egyéb gyógyászati segéd eszközök a pénztári orvos rendelete alapján, az igazgatóság által kijelölt gyógyszertárban szolgáltatnak ki.

A táppénz a kezelő orvos által kiállítandó betegségi bizonyítvány alapján, heti utólagos részletekben, minden hét szombatján fizettetik ki.

A betegségi bizonyítványban feltüntetendő a betegség kezdete, valamint azon körülmény is, hogy a tag mikor lépett újra munkába.

A táppénz kiszámításánál a vasárnapok is számításba jönnek.

Azon megbetegedett tagok részére, kik a betegsegélyző pénztár által nyújtott kórházi kezelésben részesülnek, a betegségi bizonyítványok a kórházi gondnokság által állíttatnak ki.

Ha a betegnek hozzátartozói vannak, kiket addig keresetéből tartott fenn, ez esetben, azon időre, a mig a betegsegélyző pénztár által nyújtott teljes kórházi ápolás (15. §.) tart, a kórházban való ingyen ellátáson felül még a táppénznek fele is kifizetendő a hozzá tartozók részére.

lás csak az esetben

meigbetegedett a kórházi ápolásba beleegyezik, vagiy ha^a betegség ragadós, vagy olyan, hogy az Kórházban való ápolást tesz szükségessé.

\ Közkórházban való ápolás esetén csakis a legutolsó osztálynak megfelelő ellátás igényelhető.

\15. §. Azon tagok, kik nem a pénztár székhelyét), illetve kerületében, hanem annak környékein laknak, ha ott betegednek meg, betegségi bizonyítványaikat saját költségükön tartoznak a| kezelő orvos által kiállíttatni s azokat a helyi hatóság által igazoltatni.

A\zon tag, ki betegség színlelése által a pénztárt kárositotta, a törvény szerint kiszabandó büntetésen kivül a pénztárnak kettős járulékot tartozik \ fizetni mindaddig, mig a pénztárnak okozott költség nem törlesztetett.

Könyvvitel és pénztári kimutatás (zárszámadás.)

16. ®- A pénztári könyvek és számadások a klereskepeleniűgyi miniszter úr által az 1891-ik évi|( XIV.*i t.-cz. 80. §-a alapján 1892-ik évi január 29 rén 77,524./1891. sz. a. kiadott rende let szerinti fognak vezettetni.

IMindep év deczember 31-ón a könyvek és a számadások lezáratnak ób márczius 1 ig pénztári kimutatás (zárszámadás) élkészitendő.

A számadásban különösen ki kell mutatni

A) a bevételek rovatában :

1) a tagok folyó járulékait;

2) a munkaadók folyó járulékait;

3) , az egyéb bevételeket;

4) a gyümölcsözés végett elhelyezett pén zek kamatait;

5) \ az értékpapírok árfolyamából beállott hasznot;,

6) az elmtflt évi tartalék alapot;

B) a kiadások rovatában:

1) á kifizetett táppénzeket;

2) cm orvosi költségeket és a betegek lenőrzésérek költségeit;

3) a'lgyógysíerköltségeket;

4) a 1 kórház) ápolás költségeit és a kór házba szállítás költségeit;

5) a kifizetett temetkezési költségeket ;

6) a 'pénztár'j szövetség tartalékalapjához

Az alakulás utáni első evre az igazgatóságot és a felügyelő-bizottságot az illetékes elsőfokú iparhatóság nevezi ki, mely kinevezést a kereskedelemügyi miniszter úr meg is hosszabbíthat.

A pénztári kezelési ügyvitelre hivatalnokok alkalmaztatnak s ezek fizetésérek és létszámának megállapítása az igazgatóság hatáskörébe tartozik.

Az igazgatóság.

, .p; §• áz igazgatóság 12 rendes és 3 póttagból áll, és pedig két harmadrészben a biztosított alkalmazott tagok sorából, egy harmad részben a munkaadók sorából (a biztosított munkaadókat is ide számítva.)

Mindkét osztálybeli tagból minden második evben egy harmadrész kilép. Addig, mig a kilépés sorrendje a választás ideje által meg nem hataroztatik, a sorshúzás dönt. A kilépettek híjra választhatók.

Az időközben megüresedett állomásokba a választott póttagok a reájuk esett szavazatok borrendje Bzerint lépnek be.

A választás szavazólap által történik, melyre annyi név irbato, mint a mennyi tag választandó

el

beszállítanál összeget;

7V 4Vgazgatápi költségeket;

8) Sw v5> kiadásokat (leltár, leírások stb);

9) az^Hékpamrok árfolyama folytán mu tatkozó veszteséget; V

10) a jelenlegi lartalék alapot.

Ezen kivül a vágyon állapota és a vagyon elhelyezése tÜRfttftSftP- Kimutatandó.

Ha a vagyon értékpapírokban van el ke lyezve, ezek J^folyam.4nuk értéke a deczember 31-ki állapot Igzerint V pénztári kimutatásban külön feltünteti idő. \

A pénztári kimutalU3 | felügyelő bizottság által haladék nőkul megvizsgálandó és márczius végéig az iparhatóságnak, bemutatandó, úgyszin tén határozathozatal, illetve a felmentvény meg adása végett a közgyűlés elé terjesztendő a kö vethező kimutatások kíséretében

a) a tagállonány a ^pénztári év kezdetén és végén;

b) az év folytán bekö\vetkezett megbetege dések jszáma és a megbetegedések tartama na pok szerint, illetve) azon betegségi napok, melyek tényleg kiadással jártat és pedig:

1) kor szerint:

2) betegedési lemek él | betegek foglal

kozása szerint; 1 \

0) a bekövetkezett halálozási esetek;

1) a kor; 1 \

2) a halálozás okának ésl az elhalt foglalkozásának feltüntetésével.

A pénztári kimutatás a munkaadó ozéggel, valamint minden egye^ taggal közlendő.

Tartalék-alap.

17. §. Mi daddig, mig a tartalék alap az évi kiadások 5 évi átlagát el nen1 éri, a járu lékok le nem szállíthatók, sem & segélyezési szolgáltatások mérve nent emelhető

A tartalék-alap azon rendeld értelmében lesz elhelyezendő és kezelendő, melyet az 1891 XIV. t. ez. 15.- §-a alapjU a kerefcedelemügyi miniszter az 1891. évi deczember 2Í‘én 78,117 VI.—1891. sz. a. megállapított.

Járulék-hátralékok. |

18. §. A jelen betegáegélyző |énztar 'javára eső járulék hátralékok! köziga^tas* utón a közadók módjára hajtatna^ be. í i

Vagyon elhelyezés. I

19. '§. A pénztár készletének gyuimölcsöz- retése az igazgatóságra bizatik.

Megtérítésre való igények.

20. §. A betegsegélyző pénztár segtórnyuj- tásra az esetben is köteles, ha' u betegjük bal eset következménye.

Ha a pénztár a betegnek oly /segéyzést nyújtott, melyre törvény szerint; más/ lett '°lna köteles, a pénztárnak visszatóritéisi iteényei'köl' lőleg érvényesitendők.

Azon igények, melyek a pénztárt ar?ak kezeléséből az igazgatóság irányában illetik, az iparhatóság útjáu érvényesitendők.

Igazgatási és ellenőrzési közegek.

21. §. A pénztár ügyei az igazgatóság és^ közgyűlés által intézteinek el.

Mint ellenőrző közeg a felügyelő bizottság működik, t

A kiküldöttek az iparhatóság által megbízott biztosok által járásonként és kerületenként egybehívott gyűlésekben szavazati ezédulák utján választatnak, mely szavazati ezédulákon csak annyi név lehet, a mennyi kiküldött választandó.

b) a munkaadók csoportjából a munkaadók által 6 évre választandó kiküldöttekből tekintet nélkül arra, vájjon a választók és választandók biztosításra kötelezett tagokat alkalmaznak-e, vagy mint önként belépettek váltak e a pénztár tagjaivá. r

A munkaadók képviselői oly számban választandók, hogy a közgyűlésben a szavazatok egy harmadát bírják.

(Yége köv.)

37-iit-t é r.

legValasztottnak az tekintendő, kire a több szavazat esett. Egyforma szavazatok esetén a sorshúzás dönt

A választást a működő igazgatóság elnöke vagy helyettese vezeti.

Az

esetében vezeti.

elnök vagy helyettese akadályozása a választást az illetékes iparhatóság

Az igazgatóság teendői23. §. Az igazgatóság tagjai maguk köré bői általános szótöbbséggel két évre elnököt és alelnököt választanak.

Az igazgatóság havonként legalább egyszer ülést tart. Az elnök jogosítva van szükség esetében bármikor rendkívüli ülést egybehívni.

Határoaatképes az igazgatóság, ha a kellő leg meghívott tagok fele jelen van.

A határozatok viszonylagos szavazattöbb séggel hozatnak; szavazategyenlőség esetén az eluök dönt.

Az igazgatósági gyűlésekről jegyzőkönyv vezetendő.

Az igazgatósági tagok teendőiket ingyen teljesitik, de kész kiadásaik megtérítését igé nyelhetik.

Az igazgatósági elnök jogosítva van sürgős esetekben a betegsegélyzési összeget megállapítani és kiutalváuyozni, — az igazgatósághoz leendő utólagos bejelentés kötelezettsége mellett

24. §. Az igazgatóság mindazon ügyekben ha tároz, melyek a közgyűlésnek fentartva^nincsenek

Teendőit képezik főleg

1) a járulekok rendes befizetésének, a be tegsegek lefolyásának es a segélyezés mérvének megállapítása s ellenőrzése;

2) a tartalék alap és egyéb pénzkészlet gyümölcsözése ;

3) orvosok kinevezése és a gyógyszertár kijelölése ;

4) az évi jelentés és a pénztári számadások elkészítése és a tagokkal való közlése;

5) a közgyűlés összehívása, a jelentés és számadások előterjesztése és a közgyűlési hatá rozatok végrehajtása ;

6) a pénztárnak statisztikáját vezetni és hatóságnak bemutatni;

Az elnök képviseli a pénztárt a hatóságok és harmadik személyek irányában.

Felügyelő-bizottság.

25. §. Az üzletvitel ellenőrzése czéljából közgyűlés által minden évben általános szótöb séggel egy felügyelő-bizottság választatik, mely 6 tagból áll.

A bizottság 4 tagja a biztosított tagok cső portjából, I tagja pedig úgy a biztosított, mint nem biztosított és munkaadók csoportjából választandó.

A felügyelő-bizottsági tagok megválasztá sukat követő legközelebbi évben újra meg nem választhatók.

A felügyelő bizottság köteles az alapsza bályok pontos betartása felett őrködni ; a könyv vezetést időnként megvizsgálni, a pénztárt róván csolni, a pénztári számadásokat és évi mérleget megvizsgálni és az eredményről a közgyűlésnek jelentést tenni

A felügyelő-bizottsági tagoknak joguk van az igazgatóság űTésein részt venni, hol azonban csak észrevételeket, illetve javaslatokat tehetnek de szavazattal nem bírnak.

A felügyelő bizottság határozata folytán a közgyűlés egybehívandó.

Közgyűlés.

26. §. A rendes közgyűlés évenként már czius hóban tartandó meg.

Rendkívüli közgyűlés szükséghez képest agy az igazgatóság elnöke, vagy annak többsége vagy a felügyelő-bizottság kivánatára hívható egybe, de megtartása 8 nappal előbb nemcsak a pénztári hirdetésekre kijelölt lapokban, hanem falragaszok utján is közzé teendő. Ezen hirdetésekben a közgyűlés tárgyai feltüntetendők.

A közgyűlés áll :

a) a biztosított tagok köréből 6 évre választandó kiküldöttekből olykép, hogy a kiküldöttek száma 30, ha a tagok száma 300-ig terjed, — 45, ha a tagok száma 3l)0—600-ig terjed, — 60,

ha a tagok száma 600—900-ig terjed,

90, ha

a tagok száma 900—1200-at tesz ki. Minden to vábbi 100 tag után még három kiküldött: választandó.

A számításnál 50-en aluli töredék tekinteten kivül esik s az 50-en felüli tagszám száznak vétetik, 300 nál több kiküldött átalában nem választható.

Szeberényi József

ügyvédi irodája

f. évi május 1-től Kereszt-utca 58. sz. alatt.

93. 1—1

HJRDETÉSEK,

A békésmegryei takarék- p.*“ztár egyesület tudatja a t. ez. közönséggel, hogy a hosszabb időre terjedő betáblázási kölcsönöket életbe lép- tet.íe’ s ezentul minden kölcsönét oly előnyös feltételek mellett nyújtja, mely által a helybeli közönség éppen nem lesz kényszerülve arra, hogy Nagyszebenből vagy bármely más idegen pénz intézettől szerezze be olcsónak vélt kölcsönét.

Mindennemű felvilágosítással az intézet szolgál.

90 2~3 Az Igazgatóság.

Me CORMICK arató és fűkaszáló

Éré pels:

„a legjobbak a világon“

■V tetemesen leszállított áron kaphatók

MÜLLER és WEISZ-nál

Budapest, váczi-körut 76. szám.

Továbbá .

Hungária és Patria

sorvetögépek, valamint mindennemű gazdasági gépek 19. 12—16.

Gyönyörű minták magán-vevők részére ingyen és bérmentve.

Mintakönyvek szabók számára bérmentetlenül.

Öltözetekre való kelmék.

Peruvien és dosking a magas Clerus számára, szabály- szerű kelmék cs. és kir. hivatalnoki-, veterán-, tűzoltó-, tornász-, cseléd-egyenruhákra, teke- és játékasztalra való posztó, lódén, vízmentes kelmék vadászkabátokra, mosókelmék, utazó-plaidek 4—12 írtig stb.

Aki jutányos, becsületes, tartós tiszta gyapjú-posztóárút, nem pedig a mindenfelől kiuálgatott s a szabó fáradságára s költségére sem érdemes olcsó rongyokat akar vásárolni, az forduljon

Stikarofsky Jánoshoz BrOnnben.

Állandó posztóraktár fél millió frton felüli értékben. Legnagyobb szétküldési üzlet a Kontinensen. 'VG Figyelmeztetésül! A t. ez. közönséget ovom azon ezégektöl, a kik u n. maradékokat és szelvényeket 3 10 méteres darabokban és n. n „szeleteket“ szalonrnhákhoz kínálnak.

Már ezekből az egyforma hosszúságokból nyilvánvaló a szédelgés, mert az ilyen maradékok stb. nem divatos, elromlott és elárusithatlan darabokból vannak vagdalva. — Az ily pocsék-áru, a milyet ezen ezégek 2-od, vagy 3-ad kézből vesznek össze, a vétel árnak alig egyharmadát éri meg.

Szétküldés csak utánvéttel, 10 forinton felül 45. 7—20. bérmentve.

Levelezés : magyar, német, cseh, lengyel, olasz, fran- czia nyelven.

Eladó kisbirtok.

Csintye község határában levő 50 holdas íagositott birtokom szabad kézből eladó. Bővebbet személyesen, vagy levél által.

Singer József.

Csintye, u. p. Kisjenő, Aradmegye.

92. 1—2

3398. P. sz. 1892.

Hirdetmény.

A gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az aradi kir. közjegyzői kama- ának 10. sz. 1892. határozatával gyulai lelyettes kir. közjegyzővé kirendelt Gáthy József, működését 1892. évi április hó 24-én kezdte meg.

Kir. törvényszék.

Gyulán, 1892. április 27.

IVoTák,

elnök.

94. 1—1

Topolcsányi,

jegyző