Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-24 / 18. szám

Melléklet a „Békés“ 18-ik számához.

Jancsovics Pál békési főszolgabiró elleni vizsgá- I latért . . . . 31 frt 18 kr.

18) Ugyanannak és Deimel Lajos vm. alszámvevönek szintén ifj. Jancsovics Pál főszolgabiró elleni vizsgálatért . 41 frt 36 kr.

19) Kis Gyula vm. alszámvevőnek Szilágyi

Antal K.-Ladány község jegyzője elleni vizsgálatért . . . . 37 frt 40 kr.

20) Nagy Károly árvaszéki elnöknek és

Szombathely Gyula vm. főszámvevönek a szeghalmi járásbeli községek gyámpénztárainak vizsgálatáért | , | . 77 frt 67 kr.

21) Dr. Fábry Sándor vm. főjegyzőnek Ro- V, hoska Mihály gyomai főszolgabiró és Atyimovics

István gyomai járási Írnok elleni

vizsgálatért . . 16 frt 40 kr.

22) Dr. Krcsmárik János szarvasi főszolgabírónak Szilágyi Antal k.-ladányi községi jegyző elleni vizsgálat megejtéséért 45 frt 31 kr.

E helyütt figyelemmel a megtérítetten kiadások 6. és 22. pontjaira, felhivatik a vármegye alispánja, hogy az ott előlegezett költségeket amennyiben a vizsgálat alatt álló tisztviselők vétkeseknek találtatnak — a vizsgálat alatt levőktől s amennyiben a feljelentés valótlannak bizonyulna a feljelentőktől hajtsa be ! továbbá, hogy a vármegyei tisztviselők ellen a vizsgálatot mindenkor vagy személyesen ejtse meg, vagy helyettese által ejtesse meg, a községi elöljárók tagjaival szemben pedig mindenkor az 1886. évi XXII. t.-cz 91. és 92. §-ai értelmében járjon el.

A kiadások 25. és 62. tételeire nézve annak megemlítése mellett, hogy ifj. Jancsovics Pál békési főszolgabiró múlt évi október hó 5-én hivatali állásától felfüggesztetett, s hogy fizetését és úti átalányát — habár fizetése egyharmadára szo- rittatott — október havára egészben felvette, s hogy ugyanezen állásra helyettesített Dr. Bodoky Zoltán részére is október havára e hó 6-tól a főszolgabírói illetmények utalványoztattak, anélkül azonban, hogy ifj. Jancsovics Pál által felvett illetmények részleges visszafizetése iránt intézkedés tétetett volna: utasitandónak tartjuk a vármegye alispánját, hogy saját hatáskörében intézkedjék, miszerint 1891. évi október havára ifj Jancsovics Pál által főszolgabírói illetményekben felvett 141 frt 66 krból, az öt megillető 57 frt 89 kr. levonása után fenmaradó 83 frt 85 krt ne vezett ifj. Jancsovics Pál részére fennhagyott V3 ad fizetéséből vonja le.

Ezek után egybehasonlitván a költségvetést a számadással, kitűnik, hogy a kiadások I. fejezeténél 164 frt 66 kr, a IY. fejezetnél 85 frt 43 kr, a VIII. fejezetnél 93 frt 31 kr, összesen: 343 frt 40 kr. megtakarítás mutatkozik, mig ellenbetí a VI. fejezetnél 430 frt 31 kr, a VII. fejezetnél 1689 frt 71 kr, a IX. fejezetnél 356 frt 65 kr. és végre a X. fejezetnél 1376 frt 50 kr. — beszámítva az átmenőleges kiadásokat is — a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter úrnak előzetesen kikért engedélyei alapján, összesen 3853 frt 17 kr. túlkiadás van.

Végül megjegyeztetik, hogy a hiány nélküli zárlat csak akép volt eszközölhető, hogy a többlet kiadások fedezésére az 1892. évi házi pénztárból ^ az 1892. évi megtakarítások terhére, 62 frt 50 kr vétetett át.

Békésvármegye állandó választmányának Gyű Ián, 1892. évi ápril hava 28-án tartott üléséből

Kiadta :

Popovics Szilveszter, s. k

I vm. 1-BÖ aljegyző.

A munkás kérdés.

A csanádmegyei gazdasági egylet, múlt hó elején, a múlt évben lezajlott munkás mozgalom tanulmányozása czéljából Makón nagyfontosságú értekezletet tartott, melyen a résztvevők — Csanádvármegye legkiválóbb birtokosai — részéről olyan nyi- - latkozatok tétettek és végül olyan határozat hozatott, hogy nem tartjuk érdek telennek makói t. laptársunk, a „Maros“ nyomán a tanácskozásról szóló tudósítást v / egész terjedelmében átvenni.

Simay Ede egyleti alelnök az értekez letet megnyitván, előadja annak czélját, : kijelenti, hogy a fenforgó ügyben az egyleti titkárt tanulmányok tételével bízta meg ki szerzett tapasztalatait előfogja terjeszteni, mely után kéri az értekezlet tagjait, hogy az ügyhöz meggyőződésük szerint hozzászólni szíveskedjenek.

Kristóffy József előadó: Megbizatá sának lehető részletességgel kíván eleget tenni. Tapasztalatai szerint a megyénk területén ■> lefolyt munkásmozgalom s annak okai meg- birálása körül kétféle szempont érvényesült. Az egyik szempont az, melyből azok indultak ki, akik e mozgalmat csak távolról szemlélték, a másik szempont a közvetlen érdekelteké, akik szemük előtt látták lefolyni az IV egész mozgalmat s igy annak okait is más

irányban keresik. Az első szempont akadémikus jellegű, a másik gyakorlati. — Mindkettőt ismertetni fogja, hogy a konzekven- cziák levonhatók legyenek.

A távoli szemlélők, vagy is azok, kik a mozgalom okainak megítélésénél theore- tikut felfogásból indulnak ki, sem egy, sem két, hanem egy csomó okot hoznak fel, melyeknek kölcsönös összehatása idézte volna fel, a munkások elégedetlenségét. így legelőször is azon kezdik, hogy a munkások viszonyai átalakultak. Az általános tan- és had-köte- ezettség, a közlekedési eszközök olcsósága, a gyors érintkezés, a munkás nép helyzetén változtatott. Megizlelték ennek folytán a czi- vilizáczió némely előnyeit és élvezeteit. A katonaságnál azt tanulják, hogy mindenk egyforma, mikor aztán haza kerül látja, hogy közte és a telkes gazda közte mégis kü lömbség van. Szóval szükségletei, igényei fokozódtak, keresete azonban nem javul. Más irányban is változtak a viszonyok. Azelőtt í kubikos 4—5 irtot keresett naponkint, s csa ládjával együtt hozzá szokott a jó élethez Most ez megszűnt, lett belőtte napszámos és harmados. Az is állittatik akadémikus szem pontból, hogy a mozgalom előtti évben rossz tengeri termés volt, a téli kereset pedig szigorú tél miatt kevés, mely oknál fogva tavasz kenyér nélkül találta a munkást, előmozdította az elégedetlenséget. — Békés megyében lefolyt mozgalomra nézve különö sen hangsúlyozták e szempontból, hogy csabai népbank bukása nagyban elömozdi tóttá a mozgalmat. Ugyanakkor vetették k az először útadót, s a nép azt hitte, hogy banknál elveszett pénzeket kell neki pótolni, Nálunk ezen indok teljesen elesik. Felhozzák a földszerzési vágyat is. A szegényebb nép ha összetakarit is egy kis pénzt, nem tud föld höz jutni, mert a vagyonos gazda többet Ígér, s elüti kezéről. A szegény ember tehát marad szegény napszámos, számuk szaporodik s igy beáll a pangás. Tudni akarják a theoretiku sok, hogy a battonyai nép mindég rossz tér mészetü volt, s a képviselőválasztásoknál szokásba jött etetés és itatás még jobba elrontották. Mondják, hogy a Mezőhegyesen nagyszámban elkalmázott felvidéki munkások is rontottak az itteniek helyzetén. De külö nősen hangsúlyozták azt, hogy a kincstári birtokok tömeges eladása sokat rontott a mun kások helyzetén. A nagybérlők ugyanis in tenziv gazdaságot folytattak, sok ezer mun kást foglalkoztattak. De az uj birtokosok nagyobbára községek lettek, a birtokot par Czellirozták, ha pedig egyeseknek is adatott el a birtok, az uj tulajdonosok a befektető sektől még óvakodnak. így aztán sok mun kás kereset nélkül maradt, a kereslet részük ről élénk, a kínálat másrészről lanyha lön, gazdasági törvény, mely a munkabérek leszá lását, s ennek folytán az elégedetlenség törését előidézte.

Előadó-titkár azon nézetben van, misze rint vannak talán a theoretikusok által kere sett és felállított okok közt olyanok, melyek közvetve némi csekély hatással voltak a moz galom kifejlődésére, de meggyőződése szerint nem azok csinálták a munkás mozgalmat Azt, hogy éppen a népnek a czivilizáczióvali érintkezése és megismerkedése a munkásmoz galom egyik szülő oka volna, határozottá tagadja, mert éppen a czivilizáczióvali köze lebbi ismeretségnek kell arra tanítani a népet hogy sérelmeit csak törvényes utón orvosol hatja. A földszerzési vágyat sem fogadja indoknak. Hiszen e vágy ha valahol hát Makón van kifejlődve, s a vagyonos gazda, ha leh itt is elüti a szegényebb kezéről a földet, de munkásmozgalom azért itt még nincs, hanem igyekszik a szegényebb osztály megtakarított pénzét más hasznothajtó irányba felhasználni Szóló a Csanádvármegye területén lezaj lőtt munkásmozgalom kifejlődését tisztán és kizárólag helyi okokban keresi. A theoreti kus szempontból felhozott indokokkal szem' ben, ezek képezik a gyakorlati felfogáson nyugvó szempontot. Előadó konstatálja, hogy nállunk Csanádmegyében — tisztelet a kivételnek — a birtokosok és bérlők, különösen az utóbbiak, bizonyos idő óta méltánytalanul járnak el a munkásokkal szemben. Ezen eljárás az úgynevezett angária (uzsora) kikötésével kö vettetik. Fenállott ez a régi időkben s, de nem lett oly mérvben kihasználva mint most, különösen a feles és harmados kuko- icza földek kiadásánál. A munkások kereslete élénkebb, s ez okozta az angáriák emelkedését. Néhol |—| frtot holdanként, csirkét, fehérneműt, s ezen kívül kézi vagy igás robotot kell a munkásnak szolgálni. Ha most ehhez hozzá vesszük a magot, a munkát, melyet teljesít, s különösen azon fő körülményt, hogy a mozgalom kiütése előtt rósz tengeri termés volt, s igy a munkás majdnem több

n volt, mit követelt ? Azt mondta, nem tud angária mellett megélni. A javasolt morá- i közrehatást nem tartja elegendőnek. Igaz,

>gy az egylet ebbeli nyilatkozata köztudo* ísu lesz, de a munkás erre még több köve» léssel fog fellépni, mert arra hivatkozik, >gry a gazdasági egylet is mellette nyilatko- tt. Szóló azt javasolja: hogy a gazdasági rylet 6—| tagot bizzon meg községenként, cik az ottani viszonyokat tanulmányozzák, ennek alapján megállapítanák, hogy mily :olgálmányokat lehet a munkásoktól kívánni ? égérvényesen ezt az egylet állapítaná meg. lindazonáltal a munkások is megkérdezen*

5k volnának, hogy mily angáriát követelek ? Az eljáró bizottsági tagok a néppel ten- ék magukat érintkezésbe, s nézete szerint kképen, az elöljáróságok bevonásával, köl- sönös beleegyezés mellett meg lehetne álla- itani az angáriát. Szóval ő a kölcsönös meg- gyezés mellett van. Elismeri, hogy ebbe tain többen nem mennének bele, de a helyzet légis javulna. Aki nem fogadná el a megál- ipodást, arra a titkár javaslata értelmében norális utón lehetne hatni.

Becker János: A tárgyalás alatt álló :érdés igen fontos, s nézete szerint alapelveket :ellene megállapítani az orvoslásra. Tudo- nása szerint az uzsora más vidéken, pl. Du • íántul is uralkodik, de nem érzi a munkás innak súlyát úgy mint itt, mert itt téli keresete nincs, mig másutt erdei munkák téli oglalkozással is ellátják. Nézete szerint az ízsorát megszüntetetni bajos, s a báró Was- ner által ajánlott mód szerint kivihetetlen, nert ha a küldöttség igazságosan akarna el- árni, községenként még a földeket is klassi- ikálni kellene. Áll amit a titkár mondott» íogy a munkakereslet nagy, ezzel szemben a cinálat lanyha, mely körülmény lenyomja a munkabéreket. Nálunk fertályos gazdának bajos megélni. A vicinális vasutak elütötték \ fertélyost a fuvartól, most kénytelen drága haszonbért venni. A fertályos gazdák napról- napra pusztulnak, igy szaporodik a szegénység, s áll elő a munkakereslet. Sajtényban úgy próbáltak rajtuk segíteni, hogy legeltetést adtak nekik, de ez sem használt. Daczára ennek pusztulnak, csak a 2—3 fertályos tud existálni. Nézete szerint telepíteni kell, az állami birtokok ne egy kézben legyenek, hanem községeknek adassanak el. A titkár által javasolt morális közrehatást nem tartja jczélravezetőnek. Azt azonban helyesli, hogy az elöljáróságok a munkaszerződések megkötése körül szabályos eljárásra utasittassanak A telepítésre helyezi a fősulyt, s arra, hogy ja népnek közmunkák adassanak.

M e s k ó Sándor alispán: A kérdés megoldását igen nehéznek tartja. Járul a titkár azon nézetéhez, hogy az általános elvek a mi viszonyainkra nem alkalmasak, hanem a helyi viszonyokból kell kiindulnunk, hogy a létező bajokon segíthessünk. Nem tartja a mozgalom kifejlődésének oka gyanánt a munkásosztály sanyarú helyzetét. Nálunk a munkások helyzete még mindig jobb, mint sok más helyen, mindazonáltal ha sorsukon javítani tudunk, ettől ne zárkózzunk el. Nézete szerint legnehezebb meghatározni a maximumot, amit a munkástól követelni lehet. Mindenesetre közép viszonyokat kell vennünk, hogy a normativumot, mely mellett a munkás megélhet, megállapítani lehessen. Makó vidékén is azelőtt 15, 16, 17-én adták ki az aratást, de most az árak meglehetősen kiegyenlítődtek, s bizonyos egységár itt már elfogadva van. Legnagyobb baj, hogy a külső járásokban ily normativum, mint a megye más részeiben, még elfogadva nincs. Ott még a ku- koricza-földeket négy- és ötödében adják. [Nézete szerint az egyletnek társadalmi utón oda kellene hatni, hogy a birtokosok az ösz- szes mezei munkákra nézve egy ségi árban árban állapodjanak meg. A javasolt morális közrehatást, valamint azt, hogy kölcsönös egyezség és küldöttség utján állapiiassanak meg az egységárak, czélra vezetőnek már azért sem tartja, mert veszedelmes félreértésekre adna alkalmat. Az aratási és kukoricza föld kiadás egységára társadalmi utón létesítendő. Szóló a maga részéről csak addig menne, hogy minden járásból néhány befolyásos birtokos szólitassék fel, akik felkéretnének, miszerint hijják össze a járásbeli összes birtokosokat és bérlőket, ott maguk közt az egységárakat, méltányosan a járás területére állapítsák meg, s ezen árak tekintetében tegyenek a nagygyűléshez jelentést. E felszólítások már a mai értekezletből menjenek ki. Szóló a munkásokkal küldöttség utján való érintkezést, s igy a kölcsönös megegyezést kizártnak tartja. Azt, hogy az elöljáróságok a szerződések megkötésére nézve utasittassanak, valamint, hogy a folyó évi munkálatok idejére fenyveres karhatalom készenlétben tartassék, nagyon helyesli.

szolgálmányt teljesített mint a mennyi hasz-111 not kapott: megtaláltuk az elég e-|a letlenség szülő okát. |l:

Mindazonáltal szóló azon meggyóződés-|fi ben van, hogy daczára e körülménynek, a|n munkás mozgalom megyénk területén akut|t jelleget még sem öltött volna, ha egy más té-|h nyezö által a munkások ebbeli helyzete kilz nem aknáztatik. A szoczializmus észre vette]« a bajt, s igyekezett azt a maga javára érté-la kesiteni. A „Közjóiét“ és a „Népszava“ ez.Is lapok izgató czikkekkel árasztották el a kü-ls lömben is elégedetlen munkás osztályt. Ar mozgalom elfajulásához hozzájárult azon kör-|l mönfont félrevezetése a népnek, hogy az uzso-|< rát a kormány eltörölte, de ezt a rendeletét] a hatóság nem adja ki, mert összejátszik a|i munkaadókkal. Mire a felizgult munkásosztály] szenvedélye a hatóság ellen fordult, mely vé-l gül zendülésre vezetett.

Előadó ezeket tartja a csanádmegyeil munkásmozgalom inditó okainak. Ebből lát-j szik, hogy ez nem általános, mély gazdasági] jellegű, hanem helyi okok által előidézett,! bizonyos vidékre szorítkozó mozgalom. Nézete] szerint éppen e miatt nem is lesz tartós jel-] legü, hanem amint a helyi ok megszűnik, megszűnik a baj is.

Ezután szóló áttér a kérdés legnehezebb részére, az óvszerekre, melyek a baj gyógyítására szolgálnának. Az akadémikus szempontból ajánlott óvszereket utópiáknak tartja. Ezekkel pl. népnevelés, háziipar stb. gyorsan hatni nem lehet, pedig itt gyors segélyre van szükség. Nekünk a helyi okot, melyet megismertünk kell orvosolni. Ez az ok: az uzsora, az angária. Természetes ezt megszüntetni, vagy csak korlátozni is, s igy magánjogi dolgokba avatkozni, sem egyletnek, sem hatóságnak joga nincs. Szóló azt hiszi, hogy egyelőre elég volna, társadalmi utón, morális szempontból közre hatni. Ha a gazdasági egylet nagygyűlésén konstatálná az uzsora káros voltát, s erre vonatkozó kijelentését az érdekelt birtokosság és haszonbérlőknek megkül• dené, ugyan ezeket a hatóság előtt is kifejtené : remél ettől annyi morális hatást, hogy

1 ha az uzsora végkép nem is szűnne meg, de

■ oly mértékben mint most, nem gyakoroltatnék,

Ez előadó egyik javaslata. A másik az

• hogy a hatóság kerestessék meg, miszerint ' az elöljáróságokat az aratási és feles szerző'

■ dések megkötése körül a legnagyobb rigoro ' sitásra utasítja. Szóló több esetet tudna fel- c hozni, hogy az elöljáróságok előtt kötött mun ' ka-szerződésekből kifolyó pereknél a munká- 1 sok azt allegálták, hogy nem úgy történt a:

egyesség, ahogy azt az irás mondja. Ez pedig " úgy állhatott elő, hogy az elöljáróság jóhisze ' müleg ratifikálta a szerződést, a munkásokká! 1 aláíratta, pedig ha felolvasta, megmagyarázd

• volna az Írni, olvasni nemtudók előtt, a ké ‘ sőbb előállott differencziák elkerültettek volna

Persze a pernél az irás döntött. A munká:- elvesztette ügyét, s ez elégedetlenségét még jobban fokozta. Ezért feltétlenül szükségesnél

c tartja, hogy az elöljáróságok a szabályszeri- eljárás pontos betartására utasittassanak. Elő- t adó harmadik javaslata gyanánt előterjeszti :. hogy amennyiben némi mozgolódás még mos i is észlelhető, a folyó évi nyári munkák aka- dálytalan és békés lefolytatásának biztosi n tása végett karhatalom készenlétben tartás: . iránt intézkedés jó előre tétessék. Ez irá t i . a megyei hatóság volna megkeresendő. Szóli- jól tudja, hogy még sok fér az általa előadót 1 takhoz, ezért örömmel fogad minden uj ada

1 tot, minden javaslatot, melylyel a bajt orvo t solni lehetne.

2 Báró Wasmer Antal: Az előadi n által ismertetett, s a mozgalom előidézője gya t nánt hangsúlyozott helyi okot szintén elfő L gadja, az előterjesztést is helyesli, különösei

■ azt, hogy a hatóság segélye igénybe vétes 5 sék. De vannak észrevételei. Az akademiku:- szempontból felhozott okokat nem tartja rósz- szaknak, mert pl. az, hogy Makón is meg 1 van a földszerzési vágy, s mégis mozgalon r itt nem volt, irányadó nem lehet, miután t

■ szegényebb osztály, ha itt el is üttetik a föld- 1 szerzéstől, alkalma van pénzét hagyma s egyéb I hasznothajtó üzletekbe fektetni, a mitől a nép

■ a külső járásokban el van zárva. Nézete sze• rint községenként kellene meggyőződni a bajról, mely a kincstári puszták eladása folytán bekövetkezett. Az uzsora mellett, mint főok mellett, megfeledkezett a titkár még egy másik nevezetes indokról is, mely a munkások elégedetlenségét előidézhette. Mert nem csak angáriát köteles a munkás fizetni, hanem télen szükségből előre leköti magát olcsó napszámok teljesítésére, erre előlegeket vesz fel, úgy hogy sokszor nyári keresetét felemésztik a kamatok. Szóló kölcsönösen óhajtja a bajt rendezni. Az okot és annak óvszerét ott kell keresni, hogy a munkás, midőn elégedet-