Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-17 / 17. szám
tét nélkül mindazok, kik ezen kerületi pénztár területén: a) valamely, az ipartörvény (1884. XVII alá eső foglalkozásnál, ideértve még ugyanazon törvény 183. §. d) e) 0 pontja alatt felsorolt vállalatoknt isi b) bányákban és kohókban, vagy a hány termékeket feldolgozó egyéb művekben, úgyszin tén kőfejtő-, homok-, kavics- és anyag-termelő helyeknél; c) nagyobb építkezéseknél: d) vasúti üzemeknél és ezek gyáraiban és műhelyeiben, a postánál, távirdánál, távbeszé lőnél; e) a hajózásnál és hajó építésnél kötelezett f) a fuvarozásnál, szállitmányozásuál, rak táraknál és a kereskedelmi pinczézésnél oly tize téssel vagy bérrel vannak alkalmazva, melynek egy munka napra eső összege § írtnál nem magasabb és a kikkel a munkaadó a munkába álláskor világosan ki nem kötötte, hogy az alkal mazás nyolcz napnál rövidebb időre^ terjed, i mennyiben a hivatott törvény 28. §-ában felső rolt egyéb és a kerületben létező pénztárak egyikénél a törvényben meghatározott módon és mérvben betegség esetére biztosítva nincsenek Az állami, törvényhatósági, községi és közalapítványi vállalatoknál, ide értve az állam vasútakat, postát, távírdát és a gyárakat is, végleges minőségben, állandó fizetéssel alkalmazottak nem kötelesek belépni az esetben, ha az ezeknél érvényben álló szolgálati rendtartások szerint betegség esetében is illetményeik ré szűkre a betegség kezdetétől számítva, legalább húsz héten át kijárnak. Oly közlekedési vállalatok alkalmazottjai mely vállalatok üzemökre több kerületi pénztárnak kerületére terjed ki, csak azon esetben válnak a jelen kerületi pénztár tagjaivá, ha a vállalat ezen pénztár kerületében tartja székhelyét, vagy ha alkalmazottjainak ezen pénztárnál való biztosításába beleegyezik. Önként beléphetnek, amennyiben a kerületi pénztár területén tartózkodnak : 1) mindazon ipari és gyári alkalmazottak, kiknek alkalmaztatása 8 napnál rövidebb ideig tart; 2) mindazon ipari vagy gyári alkalmazottak, kiknek évi fizetése vagy bére 1200 írtnál, vagy napi fizetése illetve bére 4 írtnál magasabb; 3) a házi iparosok; 4) az önálló iparosok; ő) oly mezőgazdasági vállalatok munkavezetői és munkásai, kiknek belépését a vállalkozó az illetők beleegyezésével óhajtja; 6) a biztosításra kötelezettek, valamint az önként belépett tagok családtagjai; 7) cselédek, házalók és közönséges napszámosok. A tagság kezdete. 3. §. A belépésre kötelezettekre nézve a tagság a foglalkozásba való belépés napjával a jelen szabályok 2. §-ának 1—7. pontjai alatt felsoroltakra nézve a pénztár igazgatóságánál tett belépési nyilatkozat elfogadásának napjával veszi kezdetét. A tagság megszűnte. 4. §. Belépésre kötelezett tagok mindaddig, mig foglalkozásuk a gyulai kerületi pénztár területén tart, a gyulai kerületi pénztár kebeléből csak akkor léphetnek ki, ha a ke-iület székhelyén létező és az 1891. XIV. t.-cz. 28. §-ban felsorolt pénztárak közül valamely vállalati, gyári, közlekedési, építési vállalat vagy ipar- testületi betegsegélyző pénztárhoz léptek át. kérdésére megvallja: vakítóitól és másféle csonkítástól megmenti. (I. 84. ez.) I. Lajos király elrendelte, hogy az elmarasztaltnak bűntettei miatt annak felesége, gyermekei és testvérei büntetés alá ne vétessenek. (19. ez.) Mátyás király törvényei között is találunk a tüzhalálra egy czikket, melyben ki van mondva, hogy: „a táborozók, ha szentegyházat, vagy nemes udvart megtámadván, a jobbágyoknak ott bátorság végett lerakott holmiját elrablanák: a nemtelenek elevenen éget• tessenek meg, a nemesek pedig mindennemű vagyonuk elvesztésével bűnhődjenek. (VI 61. ez.) A vízbe dobásnak pedig II. Ulászló törvényeiben találunk nyomára, melyben ki van mondva, hogy: „ha az idegenek valakitől mástól, mintsem a kiknek országunkban egyházpártfogói joga van, maguknak egyházi hivatalt szereznének, mint az ország szabadságának nyilvános megsértői, vízbe vettessenek.“ (II. 31. ez.) II. Ulászló törvényeiben is sok kegyetlenséget találunk. Vagy nem mondható-e kegyetlenségnek, midőn elrendeli, hogy a káptalan, vagy szerzetestestület azon tagjaira, kik hamis okiratot költenek, vagy ál-pecséttel élnek, egyházi hübéreik veszteségén kívül, homlokaikra és arczaikra égő pecsét süttessék. (III. i4. ez.) Verbőczy „Hármas könyve“ I. rész 15-ik czíme meghatározza a korában érvényben levő főbb büntetéseket, a mely szerint: a tolvajok „törvényfára'1, a rablók nyársra vagy kerékbe tö résre,'a gyilkosok pallosra Ítéltetnek. II. Lajos király az egyház-sértőkre és erőszaktevőkre halálbüntetést rendel (IV. 26. ez.) valamint a rézpénz behozókra és kivivőkre, vagy beváltókra is (VII.' 35. ez.), a lutheranu ívhat elevenen megégetni rendeli. (VI, 4. ez.) (Vége köv.) Biztosításra kötelezett oly tagok, kik a tag sági kötelezettséget hiegallapito foglalkozásból kilépnek és nem lépnek át oly foglalkozásra mely őket más kerületi pénztárhoz vagy az 1891 XIV. t.-cz. 28. §-ában említett egyéb pénztárak egyikéhez való átlépésre kötelezi, továbbra is megmaradhatnak a kerületi pénztár tagjaiul mindaddig, mig a magyar korona országaiban tartózkodnak és a tagsági díjakat fizetik. Ily tagnak tagsági joga csak akkor szűnik meg, ha járulékukat négy egymásután következő héten át befizetni elmulasztják. Azon kilépett pénztári tag, a ki kereset hiány miatt tagsági díjait megfizetni nem képe tagsági jogait az utolsó befizetéstől számítva még hat hétig élvezi. Önként belépettnek tagsága azon napon ér véget, melyen kilépési szándékát bejelentette. Pénztár-szövetség. 5. §. A pénztár a‘ közgyűlés határozata lapján más vállalati pénztárak, vagy a kerületi pénztárak szövetségéhez csatlakozhatik. Ez alkalommal a pénztárnak szövetségi já- ulékai is megállapitandók lesznek. Be- és kilépési bejelentés. 6. §. A munkaadó köteles az általa alkal mázott és biztosításra kötelezett egyéneket foglalkozásuk megkezdésétől számított 8 nap alatt pénztárnál bejelenteni és ugyanannyi idő alatt illető alkalmazott kilépését is bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell : 1) a bejelentendőnek vezeték- és keresztnevét ; 2) életkorát; 3) foglalkozását; 4) az alkalmazásba lépés napját; 5) bérének mennyiségét; A kilépési bejelentésnek tartalmaznia kell : 1) a kilépettnek vezeték- és keresztnevét; 2) a kilépés napját. Tagkönyvek. 7. §. A pénztár biztosításra kötelezett tagjainak a belépésük bejelentését követő első befizetési napon, — önként belépőknek pedig, a belépés elfogadása alkalmával nevükre szóló tagkönyv szolgáltaik ki. Ezen tagkönyvbe, mely ezen pénztár alap zabályainak kivonatát is tartalmazza, minden év junius hó 30. és deczeraber hó 31-én, illetve a kilépés idején bevezetendők lesznek az illető alkalmazott által fizetett tagsági dijak. A tagkönyv elveszése esetén ezen körülmény a pénztárnál azonnal bejelentendő, mely , elveszés körülményeinek kipuhatolása után, etleg egy másodlat kiállítása iránt intézkedik. A vállalati pénztár jövedelmei. 8. §. A pénztár jövedelmei állanak: 1) A tagok és a munkaadó ezég járulékaiból ; 2) a pénztári vagyon kamatjövedelméből; 3) külön adományokból. A jövedelemből a tartalék-alapra fordítandó, a jövedelem tizedrésze. A mennyiben a tartalék-tőke a pénztár évi átlagos kiadásainak kétszeres összegét elérné, a tartalék-alapra szánt ezen levonás megfelelően leszállítható lesz. A járulékok magassága. 9. §. A heti járulékok a biztositásra kötelezett, valamint az önként belépő tagokra nézve az átlagos közönséges napibér után vettetnek ki. Az átlagos közönséges napibért az ipari és gyári alkalmazottaknak, betegség esetében való segélyzéséről szóló, 1891. XIV. t.-cz. 16. §-a alapján a pénztár felügyeletére illetékes iparhatóság időről-időre állapítja meg és pedig kü- lön-külön a férfiakra, a nőkre és a 13 éven aluli alkalmazottakra nézve. A járulékok, ezen átlagos közönséges napibér minden forintja után két krajczárral állapíttatnak meg, melyeket a biztositásra kötelezett tagok után a munkaadó köteles fizetni, olykép azonban, hogy a járuléki összegek egyharmadát sajátjából tartozik fedezni, mig a járuléki ösz- szegek 2 harmadát az 1891. XIV. t.-cz. 22-ik §-a értelmében az alkalmazottnak béréből vonhatja le. Az átlagos közönséges napibér szolgál irányadóéi az oly alkalmazottak tekintetében is, kik pénzbeli fizetés helyett egészben vagy részben élelmezéssel láttatnak el. Tanonczok, gyakornokok és oly egyének után, kik bért egyáltalán nem, vagy csak csekély, — 40 krt meg nem haladó bért élveznek; — a bér az illető községben 18 éven aluli szokásos bérösszeg szerint számittatik és a forintonként 2 krajczárral számítandó pénztári járulékot — a mennyiben e tekintetben a szülővel vagy gyámmal kötött szerződés másként nem intézkedik — a munkaadó ezég egészen sajátjából fizeti. Az önként belépő tagok a járulékokat sajátjukból fizetik, (ezen kívül az önként belépő tagok, belépésük alkalmával 1 frt felvételi dijat tartoznak fizetni.) A biztosításra kötelezett, valamint önként belépettek azon családtagjai után, kik keresettel nem bírnak s a pénztárba belépni óhajtanak, a járulékok az átlagos közönséges napi bérösszeg felének alapján állapittatik meg. Ha a fent elősorolt járulékok a kiadások fedezésére és a tartalék-alap gyűjtésére elégtelenek, az igazgatóság a járalékok emelése iránt a közgyűlésnek javaslatot tenni köteles. A járulékok fedezésének módja. S §• p járuléki összegek utólagosan és rendszerint hetenként fizetendők be, mindazonáltal hatósági vállalatoknál vagy oly magánosoknál alkalmazottak tekintetében, kik fizetésüket havonként nyerik, a járulékok havonként fizethetők be. A járulékok a kerületi pénztárnál fizetendők be, azonban a járulékok a m. kir. postatakarékpénztár cheque- és elearing-forgalmára előirt szabályok betartása mellett a postatakarékpénztár utján is befizethetők. A kerületi pénztár a pénztár székhelyétől távol lakó tagok tekintetében intézkedik, hogy a járulékokat az igazgatóság által kijelölendő ott lakó bizalmi személynél fizethessék be, ki is a nála begyült összegeket hetenként a kerület pénztárhoz szolgáltatja be. A munkaadók a befizetéseket befizetési lajstromok melléklésével eszközük, mely befi zetési lapokat a kerületi pénztár ingyen szol gáltatja ki. A befizetési lapok tartalmazzák : 1) az illető tag nevét; 2) járuléka összegét; 3) a járulékok teljes összegét; 4) a munkaadókra eső járulékok összegét 5) a tagokra eső járulékok összegét. A munkaadó ezég a pénztár irányában sza vatol a járulékoknak nemcsak sajátjából teljesítendő, hanem a kötelezett biztosítottak helyett befizetendő járuléki részletekért is. Az önként belépett tagok járulékaikat min den hét, illetőleg hol havi fizetést élveznek, min den hó kezdetén közvetlenül a pénztárnál tar toznak befizetni. Addig, mig a biztosított tag betegsége^ miatt keresetképtelen, sem ő, sem a munkaadó^ helyette járulékot fizetni nem köteles. (Folyt. köv. Tanüg* 1 II.3T„Rógi bajok — új világításban“ ez. közok tatásügyi értekezésemet f. év május hó derekán kiadni szándékozom. Készakarva nem Írtam se „Előfizetési“, se, „Előfizetésre felhivás“-t, mer filléreinek hova fordítása fölött határozni annyi a foutos budgetjoga mindenkinek, hogy én arra még „Felhívás“ alakjában sem akarok nyomást gyakorolni. Egyszerűen csak értesítem tehát az érdeklődőket, hogy az alább kitett árért és helyen a fentirt munkát megrendelhetik. Én nem akarok erővel kapaczitálni senkit, de annyit meg kell mondanom, hogy a megrendelési összeg minden krajezárért legalább is ugyanannyi teljes munkalapnak szellemi eredményét kínálom cserében. Hogy aztán ki rejlik a „Quisquis“ név alatt, azt majd megmutatja a következés, ha szükség lesz reá. Egyelőre legyen elég csak annyit árulnom el, hogy maholnap bízvást jubilálhatnék, és pedig nem olyan ujabbkeletü tízéves jubileummal, a hazai tanügy terén végzett szerény munkásságomért én is. Hátra volna még. hogy a mű tartalma és czéljáról is szóljak valamit. A mű tartalma: közoktatásunk három legveszedelmesebb bajának őszinte, leplezetlen feltüntetése, kapcsolatban e bajok orvoslásmódjával. Igyekeztem e bajokat eredetűknél, ugyszól ván kútforrásaik szájánál keresni föl, kimutatván fejtekezésöket mind e mai napig, a mikor már jóformán fojtogatni kezdenek bennünket. —I Elmentem, ahol kellett egész kíméletlenséggel, ama bizonyos határig, melyen túl már a sajtópör szirtjei meredeztek felém. Igazat és igazán akartam írni mindenek fölött, mert elég sokáig ámítottak minket, s kétségkívül magunk is ámítottuk magunkat. A mű czélja ; együtt gondolkozni, eszméket cserélni a gondolkozni akarókkal, 1 ily módon nemcsak a szakemberek, de á tanügy- barátok, sőt az értelmes nagy közönség soraiban mentői szélesebb körű figyelmet és érdeklődést kelteni közoktatásunk vitális érdekei iránt, hogy ne tekinthessék ezentúl nálunk bizonyos körök, mint eddig sokszor tapasztaltuk, a tangyet csak olyan |ötödik keréknek“, mely akár an, akár nincs, — nem törődnek vele. Segíteni akartam tanügyünk sokszor félreismert, még többször igaztalanul lenézett s mellőzött jóravaló munkásainak emelni azt a terhet, melyet a ne héz viszonyok, ez igazán szatócskorban vállaikra raktak. De legyen elég ennyi. Beszéljen helyettem és magáért majd maga a mű. Hogy azonban nyomatandó példányok száma iránt legalább nagyjából tájékozhassam magamat, i a kiadással járó költségek nagy részét ne keljen kizárólag lagam és családomtól elvont fillérek veszteség-számlájára írnom, — ne vegye rossz néven ■. Czimed, ha ez Értesítést becses figyelmébe .jánlom, s a mű megjelenését úgy a saját, mint ismerősei, általában pedig a tauügy iránt érdeklődők részéről eszközlendő megrendelések útján , előmozdítani kegyeskedjék. A mű körülbelül középnagyságú négy íven, 8-adrét alakban, fűzve és borítékozva, itt Kolozsvártt fog megjelenni, és pedig, ha a megrendelések kellő számmal és idejében történnek, május hó 15—20-a körül már szét lesz küldhető. Egy példány ára 40 krajezár, melyért a mű bérmentve, keresztkötés alatt fog megküldetni. Gyűjtőknek 10 példányra 1 tiszte letpóldány. A megrendeléseket az összeg beküldése mellett május 1-ig Horatsik János könyv- kereskedő és kiadóhoz Kolozsvártt kérem intézni Hazafiúi tisztelettel: Kolozsvártt, 1892. ápr. 12 Quisquis, a „Rég bajok — új világításban“ oz. munka szerzője. Hírek. A húsvéti ünnep első napját meglehetősen elrontotta a csúnya, szeles időjárás. Mintha nem is april végét, hanem a borongós hűvös októbert éltük volna, olyan kellemetlen volt az idő egész nap, és ezzel tönkrement azoknak a reményok, akik a szabadban akartak maguknak »egy jó napot csinálni. E magasztos ünnep egyházi részé- nek természetesen nem árthatott a kellemetlen idő, a hívők a templomokat áhítattal keresték föl a délelőtti órákban, amikor még különben inkább csak szitált az eső, mint esett. De akiket első napon a zárt helyiségekre utalt sorsuk szeszélye, azok is kárpótolva lehettek ünnep másodnapján. Gyönyörű tavasz, tiszta szép ég csalta ki az embereket az utczára, meg a zöldbe. A sétáló közönség a szó szoros ertelmeben ellepte a belvárosi utczákat, a népkert sétányain Hivatalos hirdetés. Az 1892. évi tőke kamatadó lajstrom valamint a folyó évi január, február és márczius havi adóelőírás és törlésekről szerkesztett kimutatások a m. kir. pénz- ügyigazgatóság számvevősége által érvé- nyesitetvén, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16 §-a értelmében f. hó 24-től május hó 2-ig a városi adóhivatalban közszemlére vannak kitéve. Gyulán, 1892. évi ápril hó 20 án. Dutkay Béla, polgármester. alig lehetett mozogni. Az ünnep mulatságát egyébként a csarnokban első este tartott tánezpróba, másik este pedig az újvárosi földmives fiatalság népbálja képezte; mindakót bál igen látogatott volt és jól sikerült. A képviselőtestület, szombaton, folyó hó 30-ikán rendkívüli közgyűlést tart, melynek főtárgya I egyúttal összehívási indoka a körgát költségek fedezésére szükségelt pótköltségvetés tárgyalása s megállapítása lesz. A pótköltségvetés egyébkint most közszemlére is ki van téve. Nagy Károly árvaszéki elnök lemondását már jeleztük lapunkban. A megyei közgyűlés határozata, melyben eme lemondást elfogadja, következőleg szól: „Olvastatott Nagy Károly vármegyei árvaszéki elnöknek ezen állásáról való emondása iránti bejelentése, — valamint a vármegyei állandó választmány ide vonatkozó javaslata. A vármegye közönségét sajnosán érinti a vármegyei árvaszék kipróbált munkaerejű elnökének azon bejelentése, hogy állásától, melyet viszontagság teljes hosszú éveken át a vármegye közönségének mindenkori teljes elismerése s az árvák és gondnokoltak érdekeinek atyai gondossággal való megőrzése mellett töltött be, — megválni óhajt. S bár a vármegye kétségtelenül megérzendi két évtizeden át egyik leglelkiösme- retesebb előharczosának, mindenkor minden magán érdektől ment egyik kiváló főtisztviselőjének elvesztőt, mind az által méltányolni tudva az árvaszék becsületes munkásságban megőszült elnökének állásától való megválásának alapját képező indokot, —■ az aggság felé hajló korral gyütt járó természetszerű nyugalom utáni vágyat, a lemondást tudomásul veszi. Egyszersmind azonban felkéretik a vármegye árvaszékének elnöke, hogy mind addig, míg nyugdíjazása kérdésében az arra hivatott nyugdíj igazgató választmány — mely az eljárás folyamatba tételére ezen- el utasittatik — határoz, állását továbbra is viselni szíveskedjék. Záradékul megemlítjük, hogy a nyugdíj igazgató választmány a Viskovics féle fegyelmi ügyben hozandó végérvényes hatá- ozatig a nyugdíjazásba nem óhajt bocsátkozni hogy Nagy Károly árvaszéki elnök helye legalább is az őszi közgyűlésig nem lesz betölthető. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat az 1892. évi április hó 30-án d. e. 10 órakor saját helyiségében rendes közgyűlést; ezt megelőzőleg d e. 9 órakor igazgató választmányi ülést tart, melyre az érdekeltség, illetve választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Társulati igazgató és főmérnök együttes jelentése a lefolyt 1891. évről. 2. Társulati igazgatónak jelentése a folyó évi árviz lefolyásáról. 3. Lukács Károly társulati pénztárnoknak lemondása állá ■ sáról. 4. Folyó ügyek, időközökben érkező tárgyak és netaláni indítványok. Gyula, 1892. ápri- 'is hó 15-én. Zöldy János társ. elnök. A városi tanács, hivatkozással arra, hogy a város augusztus és szeptember hóban Csóka Sándor színigazgatónak van kiadva, nem adott engedélyt Derékynek és kívüle még másik két igazgatónak a kért szini előadásokra. Derékyék különben Orosházáról Békésre mentek és ott fognak játszani. Bánfalva nagyobbitása. Még múlt évben mozgalom indult meg Bánfalva község területének kiterjesztése érdekében. A község tudvalevőleg ma tisztán beltelkekbői áll, külső határa abszolúte . nincsen, és e miatt szerény községi háztartás és nagy takarékosság mellett is, nagyon magas községi adót kell a lakosságnak fizetnie. Ezen a súlyos állapoton akónt vél a község segíteni, hogy a szomszédos p.-szent tornyai határnak úgynevezett „Politzer"-féle részletét annek- tálni óhajtja, mely aspirácziója annyival természetesebb, miutáu a Poüczer-féle föld tetemes része bánfalvi lakosok kezében van, a kik azonban eme birtokuk után nem Bánfalván, hanem P.-Szent- L'ornyán adóznak. Bánfalva község ebbeli aspirációját hathatósan támogatja Reiszig Ede főispán is. Az annexió keresztülvitelére szükségelt lépések meg is tétettek, de a dolog úgy fejlődik, hogy a csatolás nagyon nehezen megy ha ugyan egyátalában lehetséges lesz. Nevezetesen a szent-tornyai gazdák — habár bánfalvi lakosok — nagy többsége ellene van annak, hogy P.-Szent-Tornyától elszakittassanak, ami első hallásra csaknem hihetetlennek tűnik fel, pedig a dolog magyárázata nagyon egyszerű. A bánfalvi gazdák szent tornyai földjük államadója után Tor- nyán ma csak tiz krajezár községi adót fizetnek, hoiolt Bánfalván 54 krajezárt, de volt rá eset, I fizettek. Ha a Politzer ráta Bánfalvaba kebeleztetnék, akkor a községi adó perczent utóbbi helyen is leszállana ugyan de természetesen nem olyan mértékben, ho“ y | tornyai földeknek, mai községi adójuk legalább három vagy négyszeresét ne kellene fizetniök. Ez a körülmény a magyarázata annak, hogy énen a legjobb módú bánfalvi lakosok hallani sem akarnak községük határa terjedéséről Mindenesetre érdekes elvi kérdés merül fel, hogy az ér- de kelt földtulajdonosok többségének határozott ellenkezése mellett lehetséges e egy pusztai földíz SZ 04» 6 ^k\tá,-8a s más községhez való csatolásar A községi törvény betűinek me 4 V I if B