Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-10 / 3. szám

)

\

állam vasutak Csaba-gyulai vonalán kérelmezett feltételes megálló hely a 43-dik számú őrháznál lenne létesítendő, melynek 65 forintnyi költségét az érdekelt jómódú földbirtokosok hajlandók sajátjukból fedezni.

Ezzel az ülés még az első nap bevégződött.

Békésvármegye ügykezelési szabályrendeletének tervezete.

Szerkesztette: Dr. Fábry Sándor vm. főjegyző.

(Folytatás.)

Vili. Fejezet. Járási ügykezelés.

73 §. E szabályrendelet I. II. III. és V. fejezetében foglalt s az iktatásra, a mutatókönyv vezetésére, az ügyek mikénti elintézésére, az expediálásra, a kézbesítési ívek kezelésére, a posta utján való elküldésre, a hirdetményekre s a nyilvántartásra stb. vonatkozó általános rendelkezések az alábbi meghatározott s általában az ügykezelős egyszerűbb módjából folyó, elte résekkel a szolgabirói ügykezelésre nézve is irányadók.

74. §. Iktatás.

A szolgabirói hivatal iktatókönyve a következő rovatokból áll :

a) iktató szám és mellékletek száma;

b) a hatóság vagy fél megnevezése, kitől az ügydarab érkezett, a hivatalos irat kelte és száma;

c) az érkezés napja, (minden nap egész napra kiterjedő hatálylyal feltűnő betűkkel az első iktatás fölé Írandó) a tárgy rövid kivonata;

d) előlegós elintézés ideje és módja;

e) a végleges elintézés ideje és módja;

ff jegyzet.

Az előleges elintézés rovatába a közbeszóló intézkedések jegyzendők.

Külön iktatókönyvek vezetendők az elnöki, rendőri, kihágási és iparügyi kihágási ügyekről ugyancsak a fenti minta szerint.

Az iktatókönyv vezetése a járási írnok feladatát képezi.

75. §. Általános elv, hogy a szolgabirói hivatalhoz érkező minden ügydarab külön beiktatandó, kivételt képeznek az oly visszatérő ügyek, melyek az ügynek valamely újabbi fejleményét nem tartalmazzák. Ezek mindenkor az előszámhoz iktatandók. Ily ügyeknél a későbbi ügydarabra az alap szám iratik fel „ad“ szócskának a szám elé való írásával, a szám után azönbanTíz'ürkezés hapjar~míndjg rá jegyzendő Az iktatókönyvben pedig az alapszám iktatásának jegyzet rovatába jegyeztetik be röviden az újabb ügydarab tartalma s beérkezésének napja.

A szabadságos és tartalékos katonák és honvédek behívó jegyei, valamint a felebbezé- sek mindig külön szám alatt iktatandók.

76. §. A mutatókönyv mindenben az I, fejezet D) részében befektetett elvek szerint vezetendő.

77. §. A munka kört a szolgabirói hivatalokban a főszolgabiró állapítja meg. 0 maga bontja a postát s osztja ki az ügydarabokat elintézés végett a fogalmazó személyzet között. Az előadók, valamint a főszolgabiró, az általuk végzett ügyekről a 23. §-ban meghatározott mintára előadói könyvet tartoznak vezetni.

78. §. Kiadás,

A szolgabiróságoknál külön kiadó hivatal nem lévén./ .pediálás az iktatókönyv elintézési rovatának kitöltése, s a posta illetve kézbesítési könyvbe való bejegyzés mellett történik.

79. §. Minden érdemleges intézkedést tartalmazó kiadmányról a fogalmazvány a hivatal részére visszatartandó. Oly intézkedések azonban, melyek okiratszerü fontossággzl nem bírnak, s az iktatókönyvben tartalmuk teljessége röviden feltüntethető, továbbá melyek vissza- várólag adatnak ki, eredetben is kiadhatók.

80. §. Irattár,

A főszolgabirák a csekélyebb ügyforga]om folytán s a kezelés egyszerűsítése czéljából nem köteleztetnek, a hivatalos iratoknak a IV. fejezerben körülirt irattári sorrend szerint való kezelésére, ennélfogva az iratoknak csupán akénti kezelése iratik elő, hogy az ügyek iktató szám szerinti sorrendben pár száz számonként lehető leg egyforma nagyságú fasciculusokban csoma- gnlandók s az irattári szekrényben helyezendők el. Az egyes fasciculusokon kívül kitüntetendő, hogy mely ügyről való ügydarabokat tartalmazza, (pl. 1—500./1891. sz.) Ha valamely ügynek külön iktatott kapcsolatos számai együtt óhajtatnak elhelyeztetni az irattárban, a csomag mindig a legmagasabb szám helyén helyezendő el, a többi számok helyén pedig két rétbe hajtott féliv tiszta papír helyezendő el, melyre az illető szám rá- jegyzendő s az, hogy ama számú ügydarab mely számnál van elhelyezve.

A folyamatban lévő ügyek könnyebbség czéljából külön kezelhetők iktató szám szerinti sorrendben, mihelyt azonban az iktatókönyv sze rint valamely ügy végleg elintézettnek jelezletik, az ügyiratok az irattárba helyezendők el.

81. §. Nyilvántartó*.

A főszolgabiró mind a felsőbb hatóságok által, mind a hivatala által kitűzött határidőkről a kitűzött V. fejezetben meghatározott minták és elvek szerint nyilvántartást vezet. A szolgabirói hivatal ellenében vezetendő nyilvántartási könyvbe a jelentés napját 10 nappal megelőző- leg figyelmeztetésül, valamin) a jelentés napjára bejegyzendők az összes időszaki jelentések is,

82. §. Az összes kihágási ügyek mikénti elintézésének felsőbb hatósági kellő ellenőrizhe- tése czéljából a közigazgatási hatóságokhoz utalt kihágási ügyekben követendő eljárást szabályozó utasitás 9. §-ában megszabott A) mintájú nyilvántartás nemcsak az 1879. évi XL. t,-cz. által az I ső fokú kihágásügyi hatóságokhoz utalt kihágásokról vezetendő, hanem minden egyéb más kihágásokról is, melyek a közigazgatási hatóságok elintézése elé kerülnek.

Az előbb említett I egyátalán azon kihágásokat, melyeknél a pénzbüntetés az 1888. évi VIII. t.-cz. 2-ik §-ában megszabott czélra fordítandó rendőri kihágásoknak nevezve, azokat pedig, melyek megbüntcthetősége a közegészség- ügyi, vadászati stb. törvényen és a vármegye egyes szabályrendeletein alapszik, s melyeknél ennélfogva a pénz büntetés nem az 1888. évi VIII. t.-cz. 2-ik §-ában megjelelt czélra fordítandó, vegyes kihágásoknak jelezve, rendeltetik, hogy ezekről szintén a fentebb hivatok A) minta szerint külön nyilvántartás vezettessék, valamint külön tartassanak nyilván, szintén az A) minta szerint az eredeti kihágások is.

Amint a kihágási ügy az iktatóba bevezettetett, az a szerint, amint ezen ügy rendőri, vegyes, avagy erdei kihágás-e, a megfelelő A) minta szerinti nyilvántartásba is bejegyzendő, különös figyelemmel arra, hogy az I. II. és III. fokú Ítéletek, és ezen ítéletek jogerőre való emelkedésének ideje, azokban mindenkor a legpontosabban szintén feltüntettessék.

Az A) minta szerinti nyilvántartás arra szolgálván, hogy abból a kihágási ügyek mikénti elintézéséről a Il-od fokú hatóság a nyilvántartás másolatának havonkénti felülvizsgálásá által kellő meggyőződést szerezhessen; rendeltetik, hogy mindhárom A) mintájú nyilvántartásról folytatólagos pontos másod, illetve másolati példány is készíttessék. E másod példányok részére egy félévi szükségletnek megfelelő füzetek készítendők s azok az eredeti nyilvántartással mindig együtt vezetendők.

A másolati példányok pontosan kitöltve és kelettel ellátva, havonkint mindig a hónap 10-ig a vármegye alispánjához beterjesztendők, azok ott felülvizsgáltatván, az I-ső fokú kihágásügyi hatóságokhoz sürgősen visszaküldendők, hol abba, az időközben érkezett s az eredeti nyilváutar- tásba bevezetett és azontúl bevezetendő ügyek pontosan bejegyzendők, a nyilvántartási másod- példányok a következő hó 10-éig ismét az alispánhoz beterjesztendők, mig a félév, melyre a nyilvántartások készíttettek, letelvén, ezen másolati A) mintájú nyilvántartások csatoltatnak a kihágásügyi számadásokhoz.

A következő félévben ismét egy félévre készített új másolati nyilvántartások vezetésével szintén ezen eljárás veendő foganatba.

(Folyt, köv.)

Hírek.

A vármegye rendkívüli közgyűlése alig fél órai időt vett igénybe. Kimagasló momentuma a valóban magasröptű főispáni megnyitó beszéd volt, mely megérdemelte volna, hogy zsúfolt teremben hangozzék el. így csak kevés számú hallgatóságnak nyújtott élvezetet, de gondoskodtunk róla, hogy ha a szónoki hév közvetlenségétől megfosztottan is, legalább tartalmát megörökitsük és szélesebb körökben terjesszük a választó közönség épülésére. Mert nagyon kívánatos volna, ha a választókat olyan nemes érzület vezetné a választási urnához, aminő a lapunk közgyűlési rovatában közölt főispáni megnyitó beszéd kolo- ritját képezi. Magáról a közgyűlésről hivatkozott rovatunkban adunk bővebb tudósítást.

Békésvármegye központi választmánya, folyó hó 15-én délelőtt ülést tartott, melyben résztvet- tek Jancsovics Pál alispán és kir. tanácsos elnöklete alatt Nagy Károly, Oláh György, Jancsovics Péter, dr. Bodoky Zoltán, Tatay János, dr. Kovács István, Hegedűs Mihály, Schröder Kornél és dr. Fábry Sándor. A központi választmány úgy az orosházai, mint a gyomai választó kerületekre nézve választási napul február hó első napját tűzte ki. Miután mindkét kerületben a választók száma 1500-at tetemesen meghaladó, két- két szavazatszedő küldöttség fog Gyomán és Orosházán is működni. Gyomán választási elnök s egyszersmind az első szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Fábry Sándor m. főjegyző, második küldöttségnél elnök dr. Kiss István, helyettes elnökök Csánky Béla s Horváth János, jegyzők Vi- dovszky Ferencz, Házy Imre, Kovács Gyula s Pét- neházy István. Az első szavazat szedő küldöttségnél (községháza) Gyoma s a szeghalmi járás

községei, a második küldöttségnél (központi kaszinó) Endrőd, Mező-Berény, Körös-Tarcsa, Doboz és Kondoros szavaznak. Orosházán választási elnök s egyszersmind az első szavazatszedő küldöttsége elnöke Oláh György tiszti ügyész, második küldöttségnél elnök latay János, helyettes elnökök dr. Márky János és Herczegh Géza, jegyzők Bézy Balázs, Kosztra Lajos, Gremsperger József és Torkos Kálmán. Az első szavazatszedő küldöttségnél Orosháza, Csorvás, Uj-Kigyós, Gyula-Vári s P.-Szent-Tornya, a második küldöttségnél Öcsöd, Szent-András, Tót-Komlós, vámson, P.-Földvár, Bánfalva s Kétegyháza fognak szavazni. Az első küldöttség szavazati helyisége a községháza, a másodiké a Kocsondi-féle népiskola.

Békésvármegye választókerületeiben, a választások következő napokon fognak megtörténni: Január 28-án (csütörtökön) Csabán, Békésen és Szarvason, január 30-ikán Gyulán, február 1-én Gyomán és Orosházán.

Gyulavárosa központi választmánya folyó hó 10 én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartott ülésében a képviselő választás napját, e hó 30-ikára tűzte ki. (Zárjel között említve, nagyon sajnáljuk, hogy nem mindjárt az első napra, 28 ikára, mint az ország legtöbb helyén kitüze- tett, és ami másutt lehetséges, nálunk még inkább az, s azonfelül üdvös is lett volna) Választási elnök Dutkay Béla, h. elnök Schmidt József, jegyző dr. Zöldy Géza, h. jegyző Kóhn Dávid. Választási, helyiségül ezúttal is a városházán Kóhn Dávid nyilvántartó hivatali szobája jelöltetett ki.

A választási mozgalmak. A lapunk múlt heti számában közölt tudósítás óta Gyulán leglényegesebb mozzanat volt, hogy a negyvennyol- czas és függetlenségi polgárok egy része dr. Be- rényi Ármin ügyvédet óhajtotta képviselő jelöltnek felléptetni. Berényi vasárnap délelőtti órákban tartott szükebbkörü értekezleten megjelenvén, attól tette függővé fellépését, ha számbave- hető, tekintélyes párt sorakozik köréjé. S noha Berényi úgy egyéniségénél, elvhüségénél mint a helyi 48-as és függetlenségi pártnak tett kiváló szolgálatainál fogva egyaránt és joggal igényelhette volna, hogy jelöltsége széles körökben hódítson, mindazáltal ez nem történt meg, úgy hogy Berényi tegnap délután tartott ujabbi értekezleten kijelentette a köréje sorakozott választóknak, hogy a fenforgó körülmények között a megtisztelő jelölést nem fogadja el. Berényinek czélba- vett s meghiúsult jelöltsége ujabbi bizonyítéka annak, ami fölött különben a nép egy részének hangulatával ismerősök egy pillanatig sem voltak kétségben, és ezen nézetüket most tettleg megerősittetnek látják, hogy a választók tűit nyomó része, nem az elvet, hanem az ember nézi Csatár Zsigmondban, és nem is a zászló, nem is az elv, hanem tisztán a személyiség kedvéért ragaszkodik hozzá. Ragaszkodnék akkor is, ha nem régi programmjával, hanem egész uj programmal vállalná is a képviselőséget. Hogy az új programm nem egyszerű feltevés, vagy ráfogás, arról a választóknak is szétküldött falragaszok tanúskodnak, melyekben az országos 48-as és függetlenségi pártkör, és illetőleg Irányi Dániel pártelnök ama feltételtől teszi függővé Csatárra nézve, hogy az a pártkörbe bevétessék, ha Csatár Zsigmond az országos 48-as függetlenségi párt 1884-iki programmját elfogadja és ezen az alapon választatik meg képviselőnek. Már pedig az 1884-iki párt programm — hogy többet ne is említsünk — teljesen kizárja, hogy függetlenségi képviselő antiszmita elveket hangoztasson, és antiszemita elveknek hódoljon. Kiváncsiak vagyunk, hogy Csatár Zsigmond fogja-e a feltételül kitűzött 1884-iki programm erre vonatkozó részét magára nézve kötelezőnek kijelenteni ? Az országos pártkörnek és Irányi Dánielnek úgy látszik, hogy ketélyei vannak, mert csak feltételesen ígéri Csatárnak a pártba leendő felvételét, mig Feres József orosházi képviselőre nézve nem él ilyen óvatossággal, amennyiben őt már a választások előtt felvette tagjai közé. Igaz, hogy Veres József beszámolója alkalmával rögtön ki is jelentette, hogy megszűnt antiszemita lonni. Ama bizonyos falragasznak személyeskedő s piszkolódó részére nézve egyébkint lehetetlen elhallgatnunk, és nem konstatálnunk, hogy kár olyan nagyon hangoztatni azt a »rágalom“ jelzőt, amelyet szemére vetnek azoknak, akik azt hangoztatják, hogy Csatár Zsigmond nem volt és most sem tagja az országos 48-as és függetlenségi pártkörnek, mert akinek e fölött még legkisebb ketélyei voltak, azokat semmi sem győzheti meg jobban, mint épen a plakát, amely maga bizonyítja, hogy Csatár Zsigmond lehet uyyan, hogy lesz a pártkör tagja (ha tudni illik megválasztják és az 1884-ki párt programmot elfogadja) de eddig nem volt és még ma sem az; nagyon kár tehác azzal a rágalom szóval, amit pedig maguk czáfolnak meg, hogy nem rágalom olyan könnyedén dobálózni Az elmúlt hét egyébkint úgy a Csatár, valamint a Terényi pártra nézve a zajtalan, de minden irányban való tömörülés, szervezkedés időszaka volt. Terényi Lajos ma délelőtt 11 órakor tartja

programm beszédét a ezukrászda előtti téren, — Csatár Zsigmond pedig délután a „Magyar Király“ szálló előtt. Békésen a negyvennyolezas és függetlenségi párt és ezzel az egész város közönsége, folyó hó 10-én Irányi Dánielt egyhangúlag jelölte. Ellenjelöltről természetesen szó sincsen Szarvason Csáky István gróf és Haviár Dániel között, heves mérkőzés lesz; lapunk múlt számában azt jeleztük, hogy Haviár esélyei kedvezőbbek, ezen esély az elmúlt hét folyamán nem változott, sót inkább erősbödött. — Gyomán dr. Heltai Ferencz a jelöltségtől visszalépett, miután Behogy sem sikerült pártot szereznie; a különben kormánypárti választók leginkább idegenkedtek tőle. A 48 as és függetlenségi párt jelöltje dr. Barabás Béla aradi ügyvéd, napok óta influenzában szenved és igy nem tudott választó kerülete egyetlen községében sem programmot mondani. Ami ugyan legkevésbé sem rontja megválasztása esélyeit. Hacsak a szabadelvű párt új jelöltje nem fog maga köré nagyobb pártot csoportosítani tudni. Dr. Heltai Ferencz visszalépése folytán ugyanis Hegedűs Mihály m.-berényi tekintélyes ügyvéd lépett fel szabadelvű párti programmal. Hegedűsnek nagyon jó neve van nemcsak a kerületben, hanem az egész vármegyében. A mező-berényi választóközönség körében az ó feliepése bizonyára alkalmas arra, hogy a máskülönben kompakt pártot két táborra osz- sza, endrődiek és gyomaiak is aligha nem tömegesen sorakozandnak zászlaja alá. — Hegedűs Mihály a választókerület községeit a napokban be fogja járni. Orosházán Veres József — mint fentebb már megírtuk, teljesen szakított antiszemita elveivel, belépett és be is fogadtatott az országos 48-as és függetlenségi pártkörbe, s múlt vasárnapon tartott beszámoló beszédjében kinyilatkoztatta, hogy elfogadja az országos 48 as és függetlenségi párt 1884-ki programmját, s ennek alapján a régi elvhű párt, mely a múltban pedig küzdött volt ellene, elfogadta s kikiáltotta jelöltjének. A kormánypárt azonban szintén állított fel ellene jelöltet Zay Miklós gróf személyében. — Az ellenjelölt fiatal 28 éves ember; az orosházai evangélikus egyház világi felügyelője s igy egyházi hivataltársa Yeres Józsefnek; de ezenkívül még egy kötelék hozzáfűzi, nevezetesen Veres József éveken át nevelője volt a fiatal grófnak. A kormánypárt, noha hevenyében történt, erősen szervezkedett Orosházán, pártelnöke Székács István Orosháza legtekintélyesebb és legbefolyásosabb polgára, a pártbizottság tagjai Orosháza legmódosabb gazdái, akik a munkás mozgalmak miatt pártoltak el tőle, mert akkor nem injük szerint viselkedett. így a küzdelem Veres és Zay között élénknek és hevesnek ígérkezik. Csabán tegnap óta nagy fordulat következett be. A kormánypárt jelöltje Szucsu Béla, hetek óta ellenjelölt nélkül állott és már úgy látszott, hogy egyhangúlag megfog választatni. De ez csak látszat volt, mert az ellenzék, és pedig a 48-as párt ép úgy, mint a nemzeti párt ezalatt csendben ugyan, de erősen szervezkedett. A 48-as párt még a múlt héten tartott közgyűlésén kimondotta, hogy a maga részéről nem állít fel jelöltet, de csatlakozni fog a nemzeti párthoz. A nemzeti párt pedig a jelölést Apponyi Albert gróf Csabára jöveteléig halasztotta. Apponyi gróf pénteken este le is érkezett Csabára; a vasútnál nagyszámú küldöttség lelkesen fogadta s hosszú kocsisor bekísérte a „Fiume“ szállóig. Ott szűkebb körben társas lakoma következett, de Apponyi, miután a Fábry Károly vezetése alatti 48-as párt küldöttségét fogadta, mely küldöttség őt a párt korábbi határozatáról értesítette, fáradt lévén, korán visz- szavonúlt. Tegnap délben a redoute terme a szó legszorosabb értelmében zsúfolásig megtelt közönséggel. De nemcsak a terem, hanem a piaoz előtti tér is, úgy hogy a nagy tolongás miatt az üzleteket is be kellett zárni. Urszinyi János elnöklete alatt küldöttség hívta meg Apponyi Albert grófot, ki perczekig tartó viharszerü éljenzések között jelent meg a zsúfolt teremben és másfél óráig tartó remek beszédben nagyfontosságú nyilatkozatokat tett a politikai helyzetről, Legtöbbet foglalkozott Szilágyi Dezső igazságügyminiszter pozsonyi beszédjével, noha előrebocsátotta, hogy érdemileg ott fog Szilágyival leszámolni (saját szavai), ahol ez őt megtámadta. Nagyszabású beszédében az ékesszólás kápráztató szinpompában ragyogott, az érzelmi skála minden húrját megrezegtette, elbűvölte, magával ragadta az egész hallgatóságot úgy, hogy egy- egy mondata után a tetszészaj orkánszerüleg tört ki s perczekig tartott, mig az iliustris szónok folytathatta, hogy néhány perez múlva még nagyobb hatást, még nagyobb lelkesedést keltsen. Végül felkérés folytán nemzeti párti jelöltet is ajánlott, Bánó József sárosmegyei földbirtokost, a ki több czikluson át a képviselőház alelnöke volt. Konstatálnunk kell, hogy ez az ajánlat nem keltett korán sem olyan lelkesedést, mint maga a szónoklat ami természetes is, mert a választók ki- lenczvenkilencz század része a Bánó nevét most hallotta először. Mindazáltal egyhangúlag elfogadták, s úgy a nemzeti, mint s 48 as párt meg-