Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-06 / 11. szám
11-1 k szám. Gyula, 1892. márczius 13-án XI. évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vittza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. a rnp ' *| • . ~i.. r . . Félévre . . . 2 | 50 » < larsadaimi és közgazdászati hetilap Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. 1 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. sS»WVirp|,erp Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToa,^ János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova* a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fOrdö-utcza 4. szám, Haasen8tein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hir- ____ __ detésl irodáiban, a szokott előnyős árakon A felkelő nap jöttét hajnal pirkadása előzi meg, a sötétség csak fokozatosan enged helyet a világosságnak. Jaj a vak ság okozójától, — a hájogtól — műtét ál tál szabadult szembetegnek ha nem tartj meg az orvosi utasítást, hogy fokonkint szoktassa magát több-több világossághoz mert azonnali nap fényözönóbe tekintése biztosan veszélynek teszi ki! 1836. 1840. és 1844. mind megannyi hajnal hasadás gyanánt tekintendők tör tónetünkben, melyek Magyarország egén az 1848-ik évi márczius 15-én életre kelt szabadság fénylő napjának jöttét megélő zék, előpostái valának a gyász sötét éjjek tüntének. „A mely nap a közös teherviselés elve kimondva s alkalmazva lesz, az napon lesz Magyarországnak alapja letéve másodszor“, mondá jós lélekkel 1847-ik év* november 29-én Szemere Bertalan. „A nép legki- tünőbb szónoka: Kossuth Lajos egyik leg hatalmasabb beszédjében fejtegette, hog; a nemesség politikai súlya és annyi be esés históriai előnyei csak úgy tarthatók fenn, ha az élettel kiáltó ellentétben álló adó mentességről lemond s a nép tömegévé egybeolvadva, azzal jogban és teherben aránylag osztozik.“ A jóslat beteljesült, a derengő haj nalt nap feljötte követé! „Volt Magyarországon egy sötét vi lág, melyben az egyik ember dolgozott a másik ember elszedte a munka gyű mölcseit s milliókra ment az olyan szol gák száma, a kik még csak kenyeret sem kaptak azoktól, a kiknek szolgáltak ... Századokon keresztül a nemzet sokkal na gyobb osztályán csörgött a nehéz rab fálOSi, Szabad a gondolat. Bebörtönözheti A felleg az eget; Verhet az érre a Tél jégbilincseket. Nyugaton a bérezek A tündöklő napot Tömlöcz fenekére Dobhatják mint rabot. Fekete lánczával Az éj a vidéket Osszeszori thatja Mint a zsivány lélek. Ártatlan nemzetet A zsarnok fejdelem Kínzó rabszíjjakra Kötözhet szívtelen. Lezárhatja örök Fogságod, sirhalom I A koldúst és királyt . .. Kezedben hatalom. Börtön s vérpad kényszert Tehet minden felett. ., Egy van mégis : rabbá Mit tenni nem lehet. bilincs, mig aztán lassanként elette azt rozsda és magától lehullott.“ „Az idők intő jelét soha nép neme sebben föl nem fogta, mocsoktalanabb föl lépéssel politikai érettségének sehol sem adta bizonyságát, szentelt eszmékért nem lelkesült s tisztább czélok után öntudato sabban nem törekedett, mint a magyar márczius 15-én.“ Nagy e nap, méltó az emlékezetre, indokolt szivünk öröme, mely e napon évenként megújul, mert e napon tűnt fe hazánk életegén 44 évvel ezelőtt a sza badság fénylő napja; e napon lön emberré e honnak minden fia; ekkor nyert a test vóriség megvalósulást, a sziveket szeretet hatva át; ekkor értette meg az emberi sóg a könyvek könyvében lefektetett amaz gazságot : mindannyian egy mennyei atyá nak gyermekei, tehát testvérek vagyunk kik egymást szeretni tartozunk! Ültessük azért sziveinkbe a szeretet virágát, hogy e hazának minden lakója e§ygyé legyen a honszeretet erényében, hogy nyelv, vallás, nézet ne legyen soha gát egyesült erővel munkálni hazánk igaz javát!... Egyenetlenség, viszály szele ne üsse fel közöttünk soha sem tanyáját, ne döntse porba a béke szelíd virágát! E nemzeti nagy ünnepen ne legyen rideg egyetlen szív sem; öröm, remény buzdítsanak mindnyájunkat: szeretni szív vei, lélekkel magyar hazánkat, ah meri; ekkor: „Ha szólít a haza: Lesz mindig hű fia megvédni őt. Lesz, a ki ellenét, mint villám szórja szét.“ Szálljon fel kebleinkből a sóhaj, han gozzék ajkainkról e napon e nemzeti dal „Isten áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel!' Nyújts feléje védő kart Ha küzd ellenséggel; Balsors a kit régen tép: Hozz rá víg esztendőt; Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!“ Dombi Lajos. S ez egy a gondolati Oh, a gondolatot Bilincsbe s halálba Soha sem dobhatod. Szabad a gondolat, Szabad végtelenül: Földön s égen mindütt Korlátlanul repül. Várossy Mihály. A növények mozgása. — Természettudományi elbeszélés. — Libits Adolf urnák ajánlva. Eis-Jenő, 1892. február hó. Egy nagyhírű angol természettudós való ban szép természettudományi munkát fejezett be, mely elénk tárja az ember fejlődésének történetét, kapcsolatban az állatok fejlődésével, melyek szerinte csak alsóbb fokuak de lényegükben nem különböznek az emberektől: az érzés, a szellem meg van az állatban is. A különbség közöttük tehát csak mennyileges és nem minőleges. Az állató kát ugyanilyen fokozat köti össze a növényekkel, melyeknek mozgását megfejteni természettudomány körébe tartozik. A növények csak akkor érik el és gyakorolják mozgási képességüket, ha abból rá- jok előny háramlik; erre azonban ritkán van zükségük, mert gyökerük a földhöz köti őket s eső és szél helybe hozzák táplálékuBékésvármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1891. év II. feléről. (Folytatás.) IV. A magyar királyi igazságügyi miniszterium ügykörét illetőleg: Az igazságügyi szakra vonatkozó s tisztelettel idezárt kimutatás adatai szerint a lefolyt félév kezdetén a gyulai kir. törvényszék fogházában a rablétszám 103 volt, és pedig 91 férfi és 12 nő, e létszám a fél év végén 114-re emelkedett, s ezek közt volt 107 férfi és 7 nő. Ezen létszámból elitéit fogoly volt 90 férfi és 6 nő; felebbezés alatt állott az ügye 7 férfi és 1 nő fogolynak; vizsgálat alatt van 10 férfi. A félévi rabtartási költség 5627 frt 63 krt tett ki, melyből a rabok munkakeresménye által 231 frt 85 kr. a befolyt rabtartási téritmények által: 586 frt 64 kr. összesen 818 frt 49 kr. fedeztetvén, az állam által megtérítendő összeg: 4779 frt 14 kr. A központi fogházat küldöttségünk a múlt fél évben is megvizsgálta, s annak helyiségeit a biztosság és tisztaság tekintetében teljesen kifogástalannak, az élelmezést kielégítőnek, s a fegyelmet a fennálló rendszabálynak megfelelőnek találta. A törvénykezés ellen a közönség körében panasz nem merült fel. V. A kereskedelemügyi magyar kir. minisztérium ügykörét érdeklöleg. 1) Az útadóra, annak behajtására és fel - használására vonatkozó adatokat a csatolt V-ik számú kimutatás tartalmazza. A 21,168 frt 16 krnyi hátralék szokatlanul nagy ugyan, ez azonban főleg a késői kivetésnek tulajdonítható, s a behajtás iránt az intézkedések megtétettek. Az, hogy az 1890. évi I. t. ez. 25. §-a alapján az útadó kötelezettek mit óhajtanak megváltani és mit természetben leszolgálni ismeretlen, ameny- nyiben az összeirás azon tudatban történt, hogy minden tartozás kötelezőleg megváltandó, minélfogva 1891-ben természetben lerovandó tartozás tulajdonképen nem fordult elő. A törvényhatósági földutak helyreállítására és helyenként való feldomboritására mintegy 2500 frt lett felhasználva. A kőutak még a váí lalkozó ezég által javitattak. A törvényhatósági utakon lévő műtárgyak közül javítás alatt volt 12 drb, a költségösszeg mintegy 4600 frtot tett ki. Felemlítendő, hogy úgy ezen javításokra, valamint 3. 5 kim. töltés útnak 180ü frt költséggel kerókvetők és korlátok kát. Ez állításnak bizonyságát tartalmazza több szak-mü, melyeknek szellemes rendsze- rét és magyarázó rajzait nem tudjuk teljesen bemutatni, azért csak a vizsgálódásoknak kiválóbb eredményeiről szólhatunk. Minden növénynek megvan az a képessége, hogy amíg fiatal és zöld, tetszése sze rint hajladozik jobbra-balra. A természettudomány e képességet circumnationak (körülö zésnek) nevezi s erre vezethető vissza a nö vény minden észlelhető mozgása. E mozgások fölötte különbözők. Vannak növények, me lyek széjjel folynak, kúsznak: mások az éj beálltával megváltoztatják helyzetüket; sok növény a világosság felé, vagy attól elhajlik némelyik növényrész a föld központja irá nyába törekszik, másik attól távolodik el egyik merőlegesen hajlik a belső világosság sugárra, másik a súlypont eső vonalára szeg zödik merőlegesen. Mindezen s a többi moz gások felől kisérletileg győződtek meg a tudomány emberei s határozott rendszerbe foglalták össze. A növények mozgási képessége túlnyo- mólag a gyökérben központosul. Ha a gyö kér a magból kilépett, rögtön lefelé fordul s földbe igyekszik hatolni, de a földön fölül szinte ilyen szálakat bocsát. E főirány mellett azonban folyton megtartja körülözésének circumnationalis) képességét. Ha a csírázó magot nedves levegőbe rögzítjük úgy, hogy gyökér fölfelé álljon, a körülözés hatályba lép s ívelő formát írva le a gyökér, innét kai való ellátására a dobozi és békési hidak tavalyi átépítése alkalmával visszanyert faanyagai lettek felhasználva. A gyulai macadam utakra ki sz&littatott 224. 52 m3 tört kavics összesen 1324 frt 67 kr. költséggel. Az indóházi vámos kőutak a szükséghez képest helyreállitattak és pedig összesen 1491 frt 60 kr. költséggel a miből egy m1 útburkolat javítása homokkal együtt 25—38 krba kerül. Az útépítések közül elkészült a m.-berény-k. tárcsái kőut, 6403*6 fm. hosszban, mely a községeken kívül 4*0, a községben 5*0 m. szélesség mellett 111*514 frt 01 krba került. A munkákat a Glasner és Eibeschitz-féle kis és nagysebesi kőbányák ezég végezte s az utat jótállás fejében 3 évig fentartja. Befejeztetett továbbá a Gyula — gyulavar- sándi kongó tégla ut 4*16 kim. hosszban és 5*0 m. szélességben, melynek költségei 51,422 frt 40 krt tesznek ki. Jórészt elkészült az előbbi utDak egy kiágazását képező gyulavárii útszakasz, mely 1310 fm. hosszú s 13117 frt 64 krra költségei tetett. Kiépíttetett végül a gyulai Komló utcza- beli, valamint a csabai dohánybeváltó utczabeli kőutszakaBz, előbbi 206*2 fm. hosszban 5110 frt 46 kr. utóbbi 206*1 fm. hosszban 4230 frt 70 kr. költséggel. A vármegye területén működésben volt 512 db gőzkazán, melyek közül kiprób<atott 12, megszemléltetett 302 db. A sárréti vasutak az elmúlt fél évben már üzemben voltak, azok forgalma lendületet vett és szép reményekre jogosít. A Szarvas-orosháza-mezőhegyeBi helyi érdé ■ kü vasút ügye — sajnos — nem haladt előre. A múlt félévben — mint már fentebb jeleztük, — megállapittatott, a törvényhatósági utak hálózata, s megalkottattak a közúti törvény 24 és 25-ik §§- ai alapján szerkesztendő szabályrendeletek. 2) A posta és távirda forgalom az egész vármegye területén emelkedett s ezzel kapcsolatosan aránylag növekedett a jövedéki bevétel is. A Dévaványa-szeghalom-kóti helyi érdekű vasút kiépítése és forgalomba helyezése folytán a Gyoma-körös-ladányi, Szeghalom-f.-gyarmati, Körös-ladáuy-szeghalmi, Szeghalom- vésztői és Füzes-gyarmat-darvasi pÓBtajáratok megszüntettetvén a körös-ladányi, szeghalmi, vésztői és füzes-gyarmati postahivatalok a hasonnevű pályaudvarokkal kocsiküldönczjáratokkal lettek ősz- szekötve. megtalálja útját lefelé. Ha a magot föld övezi körül, előbb bizonyos megerősítésre van szüksége, különben a gyökér lehúzná magával. Ezen erősítést úgy kapja a mag, hogy előbb gyökérszálak fejlődnek s haladnak a földbe abba az irányba, hol legkevesebb ellenállásra találnak. A gyökérnek a földbe hátolására a függélyes irány és a körülözés nem elegendő, mert példáúl a „Vicia Faba“, (disznó bab) erős gyökere nem képes egy gramnál nagyobb súlyt emelni. Erejét azonban növeli a hosszúság és szélesség növekedésének ereje, melylyel ék alakjában és szinte valószínűtlen hatályt képes kifejteni. Egy babgyökér, melyet faha* sadékban növesztünk és magját két érezte- mez közé szorítjuk, huszonnégy óra alatt olyan erőt fejt ki, hogy a két lemezt, ha szorításuk egy negyed fontnál többet nem képvisel, széjjelnyomja s gyökere a rugók által összetartott fát négy nap alatt annyira szétválasztja, mint mennyire ennek megfelelői eg nyolez fontnyi súly nyom. Ebből magyarázható meg, hogy a gyökér miként tud lehatolni a sziklák közé s ott életerősen meg- fogózni. A természettudomány kimeritőleg foglalkozik az olyan gyökérrel, mely ívelve töri át a föld felső rétegét. Ez ívalaknak nemcsak az az előnye, hogy a növényt első zsengéjében megvédi, de erejét is növeli hosszúságának nagyobbulása. E meghajlott gyökérszálat ahoz az emberhez hasonlítja fölötte
