Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-21 / 9. szám
is, ami a termelésnél —* ami nyomott ára mellett felettébb tekintélyes tényező : gazdák érdekében állónak, a vetőgép használatát lelkiismeretesen ajánlom, még a kis gazdáknak is. Szabó János, statisztikus, 1849-ik honvéd osztályparancsnok' A társadalmi élet tünetei. — Farsangi észlelet. — A „Debreczeni Hírlap“ előtt feltűnt az a kő- rültnény hogy az elitebálok száma egyre gyérül. Feltűnhetett ez különösen Debreczenben, hol a vagyoni viszonyok általában jobbak, mint sok más helyet. Az eHte-bálok számának csökkenéséből, úgy látszik, Debreczen-város lakosai is érzik, hogy az a fényűzés, amit az elite-bálokon indokolatlanul kifejtett, a közönség határozottan elitélendő s el is Ítélik annyira, hogy már alkalmat sem akarnak szerezni annak nyilatkozására. Az az őrült pazar fény, ami ezeken az úri bálakon nyilvánult, temérdek család anyagi bomlását idézte föl, mert hiszen versenyezni kellett, elmaradni nem volt szabad senkinek, lenézés és gúnyolás nélkül. A családapák remegtek a farsang közeledtével, a leányos apák aggódva nézték leányaik növekedését, mert' azokat csak előkelő bálokon lehetett bemutatni a társadalomnak, melynek közvéleménye a szerint alakult az illetőkre nézve, a mint kisebb vagy nagyobb fénynyel tudtak felvonulni az elité-bálokba. Pedig hát mindig az egyszerűséget hangoztatták. Azt beszélték, hogy nem ragyogni, nem fényt fejteni járnak a bálba, hanem hogy a fiatalság áldozzék a táncz szenvedélyének, hogy fesztelenül és jól mulasson mindenki. * Igazán leány-kiállitás volt minden egyes bál, hol megnézték a kiállított portékát s a kiállítókat is. Jaj volt annak, ki két bálon, két kiállításon egy ugyanazon ruhában jelent meg, ha annak minden része nem volt nagyon drága. Aki hódolt a hangoztatott elvnek és egyszerűen jelent meg, azt kigunyolták, megmosolyogták, figyelembe se vették s a szegény leány,! ki szépségét egyszerű köntösben vitte a bálba, csalódott szívvel, sértett kebellel gondolhatott vissza báli emlékeire. Es az idő annak a társadalmi betegségnek is orvosa lett. A családi romlás eszközlői, a pazar fényű bálok kezdenek kiveszni s ma már ir- magul is alig találkozunk egy-kettővel. Hát ez a társadalmi tünet az idők félre nem érthető jele. A társadalom átlátta, hogy nem életszükséglet a fényes bálok rendezése, meggyőződött, hogy ezek nem hoznak a jótékonyság oltárára semmit, s éppen ezért kívánt velük szakítani. Tehát a társadalom kiadta a jelszót, hogy ezután egyszerűen, pazarlás nélkül mulasson kiki kedve szerint. Időszerű ez nagyon, mert a megélhetés ma már óriási teherkép nehezül a családokra. Az élelmi czikkek árának mesés emelkedése, a szórakozási alkalmak megsokszorosodása s azoknak költségessége mindenkit alapos meggondolásra intenek s bizony száz család közül legalább 50—60°/u visszatartja magát a nyilvános mulatságoktól, mert a családi költségvetésben az egyensúlyt megzavarni nem akarják s ezt józan észszel nem szabad tenni, mert a család jövőjét tehetné koozkára. * Pedig az is kétségtelen, hogy a társadalmi élet tagjainak nem lebet közönyösnek maradni a jótékonyczélu mulatságok iránt, mert elvégre is ez az egyetlen mód, hogy érintkezve egymással, a jótékonykodást közös erővel eredményesen gyámolitsák. Mert a társadalomnak vannak kötelességei, olyanok, amelyek elől kitérni nem szabad; de megint ezek a kötelességek teljesítései nem lehetnek olyanok, amelyek a családi élet romlására vezessenek. Félrevonulni a társadalom mulatságai elől nem lehet, nem főkép azon családoknak, hol felnőtt leányok vannak, mert a társadalmi „Nagy Galeottók“ a közönséges nyelven pletyka-hordóknak hivott társadalmi férgek feldúlják boldogságukat s befeketítik hazug hireikkel a tisztes hirnevet. De másfelől indokolatlan volna a társadalmi élet minden mozgalmaiban úgy résztvenni, hogy versengés fejlődjék ki arra, bogy „ki bírja győzni? Mondjunk pereatot arra a társadalmi kórságra mely a látszat, a porhintés kedvéért erőlködve fejtette ki azt a fényt, mely romlásra vezetett. Ha egészséges tünetek lengik át a társasélet poshadt légkörét, akkor bíznunk lehet a jövőben s a családi élet boldogságának rendithe- tetlenségében, mert végre is, a mi részünkre nem lehet még ma sem áldás és oktalan fényűzés, mely legkedvesebb mulatságaink őrömére is fel leget borit. Ipari szakiskola vagy tanműhely Gyulán. Az aradi kereskedelmi és iparkamara következő megkeresést intézett a gyulai I Ipar- társulathoz : A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága az ország iparának emelésére ób fejlesztésére irányuló törekvéseiben leginkább szakképzett munkás törzs és alapos szakképzettséggel bíró hazai munkavezetők hiányát tapasztalván, elhatározta ezen nagy hiány pótlására bizonyos megállapított terv és az ország egyes vidékeinek ipari igényei szerint szaporítani a gyakorlati iparoktatási intézetek számát, illetve több gyakorlati irányú ipari szakiskola vagy ipar- tanműhely létesítését. A miniszter urnák a kamarához intézett leirata szerint óhaja ez irányban az, hogy az érdekeltek közreműködésével minden kereskedelmi és iparkamara területén egyelőre legalább két, az ott folytatott vagy fejlődésképes iparágak főbbjeinek szakszerű oktatására hivatott ipariskola vagy tanműhely létesittessék. Egyúttal felhívta a miniszter ur az alulírott kamarát, miszerint tegye tauulmány tárgyává kerülete ipari viszonyait és tegyen jelentést az iránt, mely iparágak azok, a melyeknek ipari szakiskolák vagy tanműhelyek felállítása által leendő fejlesztése legkívánatosabb és a sikeres működésre, illetve fejlődésre kilátást nyújt, — megjelölve egyúttal az illető városokat (községeket) is, n ------y - —a - - - -t — -— j______i melyekben a szóban forgó ipari tanintézeteket felállitandónak véli. Az alulírott kamara tekintettel kívánván lenni véleménye megállapításánál kerülete városainak és nagyobb számú iparos-lakossal biró községeinek, valamint az érdekelt ipartestületeknek óhajaira is, mielőtt maga ezen ügyben érdemlegesen nyilatkoznék, szükségesnek találta azoknak előzetes meghallgatását. Tisztelettel felkérjük ennélfogva Czimet, miszerint tekintettel arra, hogy egy ipari szakiskola vagy tanműhely felállítása mily rendkívüli előnyöket nyújtana, a következő kérdőpontokra nyilatkozni szíveskedjék: 1. Kívánatosnak tartja-e Gyulán egy ipari szakiskola vagy tanműhely létesítését P 2. Ha igen, mely iparágak volnának azok, melyeknek mint azon vidéken leginkább fejlődés képeseknek szakszerű oktatására tanműhely felállítása ajánlatos volna P 3. Miután az ipariskolák és tanműhelyek szervezése nem képezheti kizárólag az állam feladatát, s a kercskédelemügyi m. kir. miniszter ur e tekintetben biztosan számit, úgy a törvényhatóságok, mint egyes városok, községek, ipartestületek és egyletek hozzájárulására és közreműködésére is: mily összeget volna t. Czim felajánlani hajlandó az esetre, ha egy ipari szakiskola vagy tanműhely létesittetnék Gyulán P Azon meggyőződésben vagyunk, hogy a t. Czim felismerve azon rendkívüli előnyöket, melyekkel egy tanműhely felállítása az abban szakszerűen tanított iparágak fejlődésére és versenyképességének emelésére járna, bizonynyal nem fog visszariadni némi áldozat hozatalától. Bizalommal kérjük ennélfogva | Czimet, hogy jelen megkeresésünket az ügy fontosságának megfelelőleg alapos tárgyalás alá venni és becses válaszát, illetőleg határozatát az alúlirt kamarával mielőbb közölni szíveskedjék. Aradon, 1892. január 28. Az aradi kereskedelmi és iparkamara : Réthy Lipót Dr. Márschall Lajosi alelnök. m, titkár. 't Felhívás adakozásra. Hogy a gyulai népkert a mellette fekvő szőllővel kibővittessék, az közóhajtás; de miután a vételárból 250 frt hiányzik, továbbá az átíratás, befásitás, a kert rendezése több költséget igényel : annálfogva abban történt megegyezés, hogy a kert rendezésére még hiányzó összeg társadalmi útón szereztessék be, és pedig : tisztességes gyűjtés, hangverseny, tánczvigalom és népünnepélyek rendezése által. — Miért is tisztelettel és bizalommal felkérek mindenkit, mint a népkertnek barátját, hogy a kert kibővítéséhez bármi csekély összeget adományozni és gyűjteni kegyeskedjék. Gyulán, 1892. február 27-ón. Göndöcs Benedek, apát és lelkész. (Az apát úrnak eme ügybuzgő felhívását azzal ajánljuk a nagyérdemű közönség és különösen lapunk olvasóinak figyelmébe, hogy ré szünkről az adakozást 5 frttal megnyitjuk. Szerk.) Sírok. Megyénk országgyűlési képviselői közül, a folyó hó 23-án tartott képviselőházi ülés ajkul mával Bánó József csabai képviselő az I., » József orosházi képviselő 1 gyulai képviselő az 1 Irányi Dániel békés képviselő a VI., Barabás Béla gyoma, és gróf Csáky István szarvasi képviselő a VIII'0BZ„ * soroltattak. — Az országgyűlési szabadelvű p pénteki ülésén Terényi Lajos képviselőt a vízügyi bizottságba jelölte tagul. Mátyás napja az idén nem igazolta a hoz- záfűzödő hagyományos, időváltoztató mondát. Sót nagyon is jól viselte magát, úgy hogy közeledése hírére a tél szépen el is múlt. Egy t a május elejére illő gyönyörű napjaink vannak, a déli órákban a napsugár oly intenzív erejű, hogy nem csak a télikabát, hanem a tavaszi felöltő is csaknem feleslegessé válik. Éjjelenkint azonban még mindig hideg a lég, reggelenkint pedig J kora fagyok yannak. Még néhány szép nap, és a feneketlen sár egészen felszikkad és a hetek óta szünetelő kocsi közlekedés is lehetővé válik. Há- tasabb földeken gazdáink már a hót végén megkezdették a tavaszi szántást. Hidátvétel. A kereskedelmi miniszter jóváhagyta a gyomai vámoshidnak a vármegye részéről való átvételét. — Ez átvétel dr. Fábry Sándor főjegyző elnöklete alatt, márczius 4-ón fog megtörténni, és ettől a naptól kezdve a hídon többé nem fognak vámot szedni. Az Élővizcsatorna társulat folyó hó 29-én délelőtt 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését a polgármesteri hivatalban. Új vicinális vasút terv. A kereskedelmi miniszter dr. Kepes Gyula s Fischer Bélának Püs- pök-Ladánytól Füzes-Gyarmatig tervezett helyi érdekű vasútvonalhoz az előmunkálati engedélyt megadta. Kisajátítás! jog. A földmivelési miniszter Endrőd határában a Hármas-körösi 24. 25. 26. és 27. számú átvágásokhoz szükségelt földterületek megszerzéséhez kisajátítási jogot engedélyezett. trö • ' A járványok, Ős pedig fájdalom a legveszélyesebbek, nevezetesen a roncsoló toroklob, és a skárlát, noha szórványosan, de a megyének csak nem minden községében gtassálnak. — Mező-Be- rényben annyira mégis elveszítették akút erejüket, hogy a vörheny és difteritisz miatt bezárt iskolákban a tanítás újból meg volt kezdhető. Bókósmegye monográfiájának kiadása módozatainak megállapításával es kiadásával megbízott küldöttség f. hó 25-én Jartott értekezleten^ előterjesztetett Di. CsánkyDezsoneflevele, moly- ben az akadémia által pótolni ajánlt hiánypk kidolgozását egyéb teendői miatt nem fogadhatja élj énnek folytán Dr. Karácsonyi János fog felkéretni a pótlások eszközlésére, s részére a megállapított 1000 frt tiszteletdij megajánltatott a megyei alispán pedig felkéretett, hogy ez ügyben vele magát érintkezésbe tenni szíveskednék. A gyulai nőegylet múlt vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését az árvaházban a tagok szép részvéte és élénk érdeklődése mellett. Gr. WenckheimFrigyesné elnök a megjelenésben akadályozva lévén, az ülést Fábry Mártonné alelnök nyitotta meg, s a megjelent tagok szívélyes üdvözlése után a múlt évi mártius 8-diki közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett. — Az 1891. évi megvizsgált zárszámadás 8065 frt 87 kr bevétel, 1032 frt 18 kr kiadás és 7033 frt 69 kr részint készpénz, részint takarékpénztárban elhelyezett maradványnyal, valamint a raktár- . noki számadás is jóváhagyattak, az alaptőkének múlt évi szaporulata 234 frt 28 krral tudomásul vétetett. — Számvizsgáló bizottsági tago- kul a folyó évre Popovics Jusztin, Moldoványi Gyuláné, Lederer Lajosné, Sál Istvánné és Gallacz Jánosné nöegyleti tagok választattak meg. — Az újévi ajándékokból befolyt 172 frt a pénztárba utalványoztatott, s a buzgó gyűjtőknek: Erkel Ferenczné úrnőnek, Kutsera Teréz és Hajósy nő - vérek kisasszonyoknak nemes fáradozásukért őszinte köszönet szavaztatott. — A múlt évben az egyletbe belépett 17 tag e?en elhatározása köszönettel vétetik tudomásúl, és a névsor bejegyzés végett a pénztárnoknak átadatott, s az újonnan segélyezésre ajánlottak segélyezendőkül felvétettek, mely által az egylet havonkénti segélyezési kiadása 60 frtra növekedett. — Végül alelnök értesíti a közgyűlést, hogy a folyó évi ápril első napjaiban Hubay Jenő hegedűművész által szándékoltatnék egy hangverseny rendez- tetni, s é tekintetben a „Harmónia" társulattól kérdés tétetett; a közgyűlés megbízza alelnököt a feltételek megtudása végett magát a „Harmonia“ társulattal érintkezésbe tenni, s a nyerendő választ a választmánynyal közölni, mely a rendezésre kivihetőség esetében felkéretik. . A gyulai iparos ifjúság önképző s betegse- gélyző egylete, folyó hó 21-én délután Sál József elnöklete s a tagok élénk érdeklődése mellett tartotta évi közgyűlését. Kohn Dávid titkár, jelentésében behatóan vázolta az egylet múlt évi működését, mely zajtalan volt ugyan, de az egylet hivatásának és czéljának mindenben megfetekintsen tánezosnéjára. Ugy-e széppár lenne belölök? — A szép leányka igenlőleg bólint, s a benszülött nem fogy ki az ismertetésből. * Jaj l Haj 11 Ezt a felkiáltást szomszédomnak egy újabb, de megduplázott oldalba ütése csalta ki ajkamról. — Ide vigyázz ha mondom 1 Mindig más felé jár a szemed, — indignálódik ő. — Parancsolj velem rebegém én, jó előre megakarván akadályozni a bekövetkezhető tripplázott bökést. — Látod? ottl ott 11 Fehér selyem ruha rózsaszín díszítés, tüzes szempár, karcsú telt termet. Nos? látod, vagy nem? Igen, igen l — Nos, ha igen, hát tudd meg, hogy — hogy-----de ne mond senkinek, ha rajtam ál lana, holnap már oltár elé vezetném. — Ejnye kicsit Kissé rohamosan haladsz 1 Hanem tudod mit? Bátraké a győzelem 1 Rukkolj ki a farbával; — reményeid lehetnek ; méít az ilyen rosszképü embernek, mint á milyen véletlenül te is vagy, rendszerint Szép feleségük szokott lenni. Emberem elpuedálja magát, megvetőleg végig néz s otthágy, mint sz. Pál az oláhokat. Az eljegyzési hir közlését legközelebb várom • a „Békés “ -ben. * Feladatom legsúlyosabb része ime bekövetkezett. A szerkesztő lelke rajta, ha a hangulatot nem jól figyeltem meg. Ki volt hát a legszebb? Kié az arany alma? Rezignálva mondom : én nem bánom! — Történjék bármi, de én igazságos ember vagyok és apertén kijelentem, hogy a vélemények két felé ágaztak. Az arany almát egyik rész idegennek, a másik benszülöttnek ítélte oda. Hogy melyik párt volt az erősebb, azt engedelmökkel — nem mondom el. Csakhogy ezen túlestem II — — — * A három négyest Fürdők ezredes, Sági kapitány és Ökrös főhadnagy urak vezényelték nagy szakavatottsággal. Minden négyest 4o pár tánczolt. A souper csárdás iVa óráig tartott. Szív elveszett: X. Szív megkerült: X. Matematikus nem volt kéznél, hogy az eredményt mindjárt fel is diktálhatta volna. * Ezúttal sajnáltam csak erősen, hogy nem bírtam Dr. Klein szaktudományával. Milyen szépen le tudtam volna irni a toiletteket. De hát ügyes embernek mester a neve. Gyengeségem tudatában egy szép tánezosnőt kértem fel kisegítőnek, akinek az alábbi eredményt köszönhetem. Ha azonban „illusion“ helyett „illúziót* is és megfordítva írtam clakkom hátára, azon ne csudálkozzanak; — mert ilyen czifra neveket ezúttal hallottam először. * Ott voltak : Balog Sámuelné, fekete bársony, aranynyal díszítve, özv. Dubány Jánosné, Dubány Amália, Frankó Döméné, Fürdők Istvánná, Fluck Károlyné, Dr. Hajnal Istvánná Békés, özv. Hajóssy Ottóné, Hoffmann Ala- josné, Igaz Károlyné Békés, Eherndl Györgyné Gyoma, Keller Imrénó, Dr. Kiss Jánosné rózsaszín selyem aranynyal diszitve, Kis Gyuláné, Kohlmann Ferenczné, Kutsera Vidáné, Nagy Józsefné, Dr. Papp Józsefné Szeghalom, bronz selyem, Pósa Károlyné Öcsöd fehér atlasz, Rázel Istvánné Boros-Sebes, Steinekker Gá- borné, Schrantz Ferenczné, Szeghő Sarolta, [Szarvassy Arzénné, Ulitska Istvánné, Vidovits Menyhértné, Var burg N. úrnők; — továbbá Cziffra Lujza,sárga atlasz, Frankó Mariska fekete atlasz, piros díszszel, Fluck Bella és Nelli, fehér szatén, csipkével, Fürdők Lujza és Gizella, csíkos fehér crep lilaszin selyem díszítéssel, Hajnal Róza Békés, kék selyem, Hajóssy Mariska fehér, Ilona rózsaszín crep, Igaz Erzsiké Békés, fehér selyem rózsaszín díszszel, Kherndl Adél és Adus Gyoma, fehér atlasz, selyem illusionnal, Keller Rózsika, fehér atlasz illuzionnal, Kis Gizella, fehér csipke, lilaselyem diszszel, Kohlmann Ilonka, sötét kék selyem, fehér csipkével, Nagy Ilona, rózsaszín selyem, Ottrok Mariska, csikós fehér atlasz, sárga diszszel, Pándy Krisztina és Erzsiké Ó-Kigyós, fehér crep, Rázel Mariska és Krisztina Boros-Sebes, fehér crep, rózsaszín selyem diszszel, Schrancz Ilona, virágos rózsaszín selyem, Técsi Vilma H.-M.-Vásár- hely, kék selyem, Vidovits Zsorzsin, sárga atlasz illuzionnal, — kisasszonyok. * A paVillonban reggel 8 órakor még szállott a zene, Badé Pista olyan szívrehatóan húzta : „Jaj de nehéz a szerelmet titkolni, Csalán közül az ibolyát kiszedni.“ Szentpéteri. an. tläji
