Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-12-11 / 51. szám

i

és

Hozd el mi hozzánk te magaddal Az isteni békességet;

Bűnös lelkűnknek irgalmaddal Nyújts biztatást, reménységet! Hogy bús háborúnk, a mely belől Régtől fogva szaggat és tép,

Ne kezdődjék elől — meg elől Hanem hallgasson el végkép.

Ügy bírj és igazgass bennünket, Hogy nyomdokid követhessük;

És a mi földi életünket Mennyeivel cserélhessük 1

Rácz János.

Pongrácz Jenő és társai p. sz.-tornyai lakosok által beadott felebbezése oda módosittatik, ho a községi iskola szükségleteinek fedezésére for ditandó pótadó viselése alól Schoszberger Zsig mond, Sváb Sándor, Székács Lajos, István. József és Pál felmentetnek.

A szarvasi polgári leányiskola 189*/a-i tanévi számadása 2391 frt 24 . kr, bevétellel 2328 frt 67 kr. kiadással, 62 frt 57. kr. ma- radványnyal helyesnek találtatván, felterjesz tetik a vallásminiszteri számvevőséghez.

A békési polgári leányiskolában megüresedett tanítói állás betöltésére tartandó választó gyűlés elnökéül Dr. Hajnal István bizottsági tag küldetik ki.

Gally Gizellának Csabán óvónővé lett meg választása helybenhagyatik s megerősittetik.

A közegészségügyi állapotokról, valamint a védhimlőoltás eredményéről széllé főorvosi je leütések tudomásul szolgáltak.

A kir. ügyésznek rendszerinti havi jelen téseik, melyszerínt az elmúlt október hónapban 100 fi és 9 nő, november hónapban pedig 90 fi és 7 nő volt a fogházakban rab létszám — tu domásúl vétetett.

Az árvaszéki elnöknek — a tevékenységről széllé rendszerinti havi jelentése, — valamint gyomai, szeghalmi és szarvasi járásokba tartozó községek gyámpénztárainak és ügyviteleinek ál tala lett megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvek tudomásúl vétettek, ez utóbbiak azzal, hogy i vizsgálatok alkalmával észlelt hiányok és mu osztások elhárítására nézve, az árvaszéki elnök tegye meg a szükséges intézkedéseket, utasit- tatván egy alkalommal a járási főszolgabirák, hogy községeik közgyámjait oly értelmű utasítással lássák el, hogy minden egyes községben miniszteri és vármegyei szabályrendeleteknek megfelelő s egyöntetű ügykezelés legyen alkalmazva, felhivatnak továbbá, hogy minden egyes községben vizsgálatot tartsanak a vagyontalan árvák és gondnokoltak miként gondozása felett? s

tagad tatot ív

D • t , ^ , . .

Szarvas község képviselőtestületének, a k< lera elleni védekezés folytán felmerült 3560 6 rintnyi költség fedezése tárgyában hozott háti rozata jóváhagyható nem volt.

Mindezeken kivül a tárgysorozatban felhő zott módosított szabályrendeletek, községi költ ségvetések és számadásoik jóváhagyása után j közgyűlés délután’ >/2l órakor bevégződött.

Advent végén.

Az Űr közel van! E szózat hangzót a Megváltó születését megelőzőleg 'az em beriség ajakán, midőn a próféták jeleztél annak megérkezését, ki által békesség és jó akarat lón az emberekhez f

E napok a keresztyén világ forgandc esztendeivel annak végén az utolsó hónapban rendesen elkövetkeznek; most is megjelent, hogy ébressze az emberiséget a Megváltó születése közelgetésének emlék- innepéhez, a Karácsonhoz.

Vájjon hogy készülünk őt fogadni ? Látszik-e külsőnk vagy belsőnkben? Némelyek, a kisebb rósz, ma is nagy vágyakozással készül és belső érzelmeinek az elközelgető nagy innep méltóságának meg- felelőleg, azzal ad kifejezést, hogy öszhan- got próbál létrehozni élete múltja és je-j lene között; mivel illő szállást igy találhat kebele szent rejtőkében az, ki e világ világossága vala, a ki e földet kibékítette az éggel, a ki harczot hozott e földre, a jónak a rosszal való megalkuvás nélküli harczát, mivel e kettő folytonos küzdelemben áll egymással; de hozta a bűnnekl harczát is az erénynyel, mely kettő fára- datlan kitartással viaskodik egymás ellen,! mig nem lészen Ítélet és igazság.

De hozott harczot a nemes és nem-l télén indulatok közé, hogy mindkettőt! megismerve az evangyéliom által az em-| beriség : egyiket megutálja, másikat keb-l lére ölelje, embertársaival megszerettesse! i annak clébb-utóbb való győzedelmét soha! fel ne adja, még a folytonos vesztésekkel! szemben se, tudván, hogy a ki végig meg-l áll, az megtartátik!

Némelyek olyannak tartván az egyik! napot, mint a másikat, színtelen gondol-ll kozásmóduk által minden múlt emlékeitől h elzártan szí vökben, átadják magukat csak! a földnek, csak ennek küzdelmeinek, bajai! és terheinek, melyet emelni kell, mely alatt nincs megnyugovás, csak az élet végén!* leroskadás, megsemmisülés. És ezek márL nagy számmal vannak, ezeknek az Úr kő-|j zelléte nem hangozik. Ii

Pedig, ha ez életet tanító mesterük-1|| nek vallanák, a mint kellene is, lehetet- K len volna nem hinniök, hogy az Űr közel j van azokhoz, kik őtet várják, mint várták h a szenthajdanban a népek, együgyűek és t bölcsek, alattvalók és királyok, hiszen még! a sötétség völgyében ülők is látónak nagyi1 világosságot! I

Bizony a világ arczúlata a keresztyén-L séggél nagyon megváltozott; azóta lett a f föld lakója a mennynek is polgára! I

Hajh! sokan ülnek ma is a nyereség- ' vágy, rút haszonlesés setét völgyében, nem . kevesen a bűnök tartományában, hol mint t kenyérrel, táplálkoznak a vétkekkel; s/.ám- | talanon a szemtelenség széles útait járják, r hol szép ugyan az élet, de másoknak fényt, ^ meleget nem súgárol, örömet, vigaszt, eny- e hűletet épen nem szolgáltat az ő földi 8 életük.

Mindezek másként lennének, hogy ha | ezek is tudnák, hogy az Űr közel van! |

Ha e közelséget éreznők, ha az Úr a jövetelét észrevennék, készülnének annak ? méltó elfogadására: bizony megváltoznék | bensőjök, és bensőjük változásával az em- jj berekről és e világról, melyért egyedül futnak és fáradnak, egészen megváltozott í nézetük lenne és pedig előnyösön. Az Űr t közelléte bensőnkbe való betekintésre ösztönöz mindnyájunkat és eme szavak zen- * dűlnek füleinkbe: tisztítsátok az Úrnak • útát, egyengessétek az ő ösvényét! a

De az Űr úta sokak szívében csak annak bezárt ajtajáig vezet, sokaknál pe dig felverte azt moha, gyepű, gaz és egyéb oly burján, mely világosan mutatja, miszerint ott régen nem jártak áldott lelkek az Űr békessége, vigassága, szeretete, melyek elköltözének onnét, mint a vándormadarak az elkietlenült tájról.

Békesség és jó akarat az emberek hez! E szavak nem csak régen, hanem ma is méltán hangozhatnak e föld lakóinak; mert ezekre ma is, e mai nemzedéknek is

Békésvármegye közigazgatási bizottságá- nak f. 1892. deczember hava 12-én tar- ta tott rendes üléséről. 7'

ki

Jelenvoltak Tallián Béla főispán elnöklete alatt: Jancsovics Pál alispán, Dr. Pábry Sándor ze főjegyző, Oláh György főügyész, Dr. Kovács István főorvos, Cziffra Imre kir. ügyész, Bán- hegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. ill mérnök, mint az államépitészeti hivatal főnöke, ál Paál István helyettes kir. pénzügyigazgató, ni Zlinszky István közgazdasági előadó, Qaviár Dani, Keller Imre, Hoffmann Mihály, Szucsu 8Z Béla, Kalmár Mihály, Dr. Hajnal István, Jantso- j£( vit8 Emil, Vidovszky János és Ladies György bizottsági tagok. ^

Az alispáni rendszerinti havi jelentés, — j|j mely lapunk más helyén egész terjedelmében ta közölve lett — tudomását vétetik.

Gróf Blanckenstein József örököseioek törvényhatósági járadék törlése, illetve a már befizetettek visszafizetése iránti kérelme, illetékes határozat hozatal végett a törvényhatósági közgyűléshez áttétetett.

A gyulai róm. kath. egyháznak a városi betonjárda-adó kivetése elleni felebbezésére a nehezményezett járdaköltség kivetés azon módosítással, hogy a gyulai róm, kath hitközség a rom. kath. templom keleti oldalán elvonuló és déli oldalon a főajtóig terjedő járda után, a járda építéshez való hozzájárulás kötelezettsége alól felmentetik 8 ezen járdarészek összes építési költ ségei a városi közpénztár terhére utaltatnak.

A kir. pénzügyígazgatóságnak rendszerinti havi jelentése, mely szerint az elmúlt október és november hónapokban az egyenes állami- adók befizetésénél 5887 frt 79 krral kedvezőtlenebb, a hadmentességi-adók befizetésénél pedig 1018 frt 46 krral kedvezőbb eredmény mutatkozik, mint a múlt év hason időszakában, — tudomásul vétetik.

Kondoroson 3 frt és Vésztőn 45 frt had- mentességi-adó behajthatlanság czimén töröltetik.

Elhatározta a bizottság, hogy a behajtbat- 1 annakr bizonyult és e czimen leírandó állami- pjpi kimutatása, a községi elöljáróságok által jövőben év negyedenként lesznek beterjesztendők a penzugyjgazgatóságboz I a lefolyt évről leg- később a következő márczíus hó végéig lesznek i e.,.. "enúők a törlés iránti előterjesztések, mert különben a mulasztás az illető községi elöljárók költségére fog pótoltatni.

tanfelügyelőnek rendszerinti havi je- lentése tudomáséi vétetik azzal, hogy a kisded- ovo dák ügyeinek állásáról havonként rendsze* rinti jelentését tegye meg.

Szőllősi Imre és László János békési lakó Bóknak, a kogyes-kászmányi beszüntetett tanya iskola újra kinyitása iránti kérelmüknek hely nem adatott. |

, P;'SZ "Tornya község képviselőtestületének folyó évi 5. kgy. számú határozata, az ellene

ez irányú vizsgálataik eredményéről 1893-ik ev márczius hé 1-ig, a vármegye árvaszéki elnökéhez jelentéseiket tegyék meg.

’ A közgazdasági előadó előadmánya szerint, szarvasmarha állományt erősen fenyegeti a kö- elgő keleti marhavész, miért is felhivatnak Gyula város polgármestere és a járási főszolga- ' irák, hogy az 1888. évi VII. t.-cz. 52. és következő szakaszaiban, valamint ugyanezen évi 40 000. szám alatt kiadott miniszteri rendeletben körvonalozott óvintézkedések megtétele iránt szí goruan intézkedjenek.

B -Csaba város tanácsának regále ügyben hozott s Uhrin János b.-csabai lakos által meg- felebbezett határozata indokainál fogva helyben- hagyatik.

Vésztő község képviselőtestületének. Vész tön egy polgári iskola felállítását elrendelő köz gazgatási bizottsági határozat rendelkezését megtagadó határozata, az összes iratokkal együtt to ábbi előterjesztés végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatott.

Fischer Kálmán gyulai lakosnak felebbezése, — mivel két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek helye nincs — elutasítva lett.

Bochdaneczki Olga prágai lakos, gyulai illetőségét kimondó s Gyula város tiszti ügyésze által megfelebbezett alispáni határozat indokainál fogva helybenhagyatik.

Az államépitészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése — mint különösebb intézkedést nem igénylő — tudomásúl vétetik.

Főispáni intézmény alapján, feliratilag felkéretett a nagyméltóságú- kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr, miszerint intézkedni méltóz tatna az iránt, bogy a budapest-aradi vasútvonalon közlekedő gyorsvonathoz, a Csaba—Gyula között közlekedő vonat Csabán közvetlen csat lakozást nyerjen.

A körösladány-szeghalmi helyi érdékü vasút mentén létesített párhuzamos út átvétele tárgyában felvett jegyzőkönyv tudomásúl vétetik, uta- sittatván a szeghalmi járás főszolgabirája, hogy fenntartása iránt az 1890. évi I. t. ez. 47. és 48. §§-ai értelmében intézkedjék.

Felhivatik a vármegye alispánja, hogy a törvényhatósági és községi közlekedési közútak- nak útmutató táblával leendő ellátása iránt 2 bónap lefolyása alatt tüzetes javaslatot terjesz- szen elő.

Végezetre a nagy-váradi posta- és távirda- gazgatóság, — a Szentandrás községében engedélyezni kért távirda létesítése tárgyában, a községet egy oly értelmű kötelező nyilatkozat tételre hívja fel, hogy a létesítendő távirdaállomás költségeihez a község 158 forinttal hozzájárul és évi 200 frt brutto távirdai bevételt biztosit, mely igazgatósági felhívás a járás főszolgabirája útján, kérelmező Szentandrás községével közöltetik.

Ezzel az ülés az első nap késő este 7 kor bevégződött.

— ki

ankórdósnek megoldása is, hogy ezen kizponti nyilvántartónak munka és hatásköre preozizi- roztassék, — a mennyiben pedig én, napról-napra szem- és fültanuja vagyok nak, hogy ezen kérdés tisztázása, illetve meghatározása körül még ma is mily eltérők a nézetek s épen e miatt, mily meg nem tűrhető abnormis állapotok merülnek fel a nyilvántartás vezetésének terén, alig lehetek ez ügygyei szemben hallgatag avagy közönyös, sőt ezen nagyon is közérdekű, a nagy közönséget, különösen a községeket közelebbről érdeklő éppen most evidens ügyben ez úton véleményt nyilvánítani tehát, mint a ki már 10 óv óta, ha nem is speciálisan, de közvetve nap-nap után foglalkozom ezen ügyekkel, ez alapon, mig egyrészt jogosítottnak érzem magam, más- észt éppen a köz érdekében kötelességemnek is tartom; — teszem pedig ezt azon reményben, — hogy e téren kifejtendő nézeteimet az illetékes intéző körök és felettse íatóságok figyelemre fogják méltatni.

Először is tisztában kell lenni azzal, hogy annak a nyilvántartónak mit kell nyilvántartani? — erre igen könnyű a leghatározottabb felelet, ugyanis: „a központi árvaszéki nyilvántartónak, pontos adatok alapján, a törvény és felettes hatóságainak rendelete értelmében nyilvántartási lapot koll vezetni, vármogyei árvaszók felügyelet alatt álló minden egyes kiskorú árva és gondnokoltnak vagyoni és személyi viszonyairól.“ Ezzel — általánosságban — meg van mondva minden, sem több, sem kevesebb, mint a mennyit a fenti kérdésre felelni lehet.

Mi történik azonban ma Bókósvármegye árvaszékénél? — a mai nap központi nyil- ántartói minőségben működő árvaszéki hivatalnok, — úgy magatartásából, mint hivatalos ténykedéseiből, —rnem különben hivatalosan tett és igy félre nem magyarázható nyilatkozataiból Ítélve, a vármegyei árvaszék minden egyes tagjainak!, valamint a közsé- ek közgyámjainak hivatalos ténykedései feletti felügyeletet tartja s tűzte ki feladatáúl, azt hiszem pedig, sőt a leghatározottabban állítom, hogy ezen felfogás, a nyilvántartás helyes fogalmával homlokegyenest ellenkezik, mert egy »nyilvántartó* ezim alatt működő hivatalnok, semmiféle tekintetben sem lehet »ellenőrző közeg«, még a legtágabb értelemben sem, hiszen maga ezen szó, hogy nyilvántartó, elég érthetően jelzi, az azzal járó kötelességek és munkakör természetét, — különben is egy központi árvaszéki nyilvántartótól nem kívántatik törvényszerüleg oly képesítés — s tényleg nincsen is, — hogy egy árvaszéki végzést, egy bírósági átadó egy telekkönyvi tulajdonjogot bekebelező végzést stb. jogosan és szakértelemmel felűlbilegtévesebb.

ily irányú felfogás tehát a

óraA központi árvaszéki nyilvántartó hatásköréről.

A központi nyilvántartói állásnak rendszeresen és véglegesen betöltése Békésvármegyénél több évekig tartó tárgyalások és kísérletezések után végre ez év elején végleges megoldást nyert, a mennyiben ekkor miniszteri jóváhagyás mellett a községi gyámpénztárak tartalék alapjainak terhére (természetesen aránylagos beosztással) ezer forint évi fizetés mellett a központi nyilvántartói állás szervezve lett és az főispáni kinevezés utján be is töltetett.

■ Most a mikor már meg van a nyilvántartó, éppen oly kísérletezés alatt áll azon

ráihatna, azok helyességét ellenőrizni hivatott lenne, az lehető

Különben, ha még mindezekkel sem lettem volna képes megórthetőleg indokolni állításom helyességét, — úgy végezetül utalok még az 1877. évi ’XX-ik törvény 282. és 283-ik §§-aira, melyek szólnak a nyilvántartás miként teljesítéséről, azt hiszem, ezen törvényszakaszokból más nem olvasható ki, mint az, hogy a nyilvántartó köteles nyil- ántartani, mit a törvény s a gyámhatóság elrendel, hogy tehát ez a nyilvántartó, a vele endelkező gyámhatóság tagjainak működése felett bírálatot hozzon és ellenőrködjön, ez teljesen absurdum!

Ezen kis kitérés után folytatom — kissé észletesebben — annak bizonyítását, hogy az árvaszéki központi nyilvántartónak mily értelemben kell vezetni a nyilvántartási lapokat. Erre vonatkozólag már magában a miniszter által jóváhagyott ügyrendben előirt nyilvántartási blanquettek elég határozottan megadják az irányt, de ettől eltekintve az vrvaszéki nyilvántartónak természetszerűleg áezetni kell községenként elkülönítve a. b. e. betüsorrendben a szabályrendeletileg megállapított rovatú nyilvántartási lapokon a kiskorú árvák, a gondnokság alá helyezettek, valamint a kiskorúság meghosszabbítása alá jutottak nevét, születési idejét, a szülők nevét, a magán gyám nevét, továbbá azt, hogy magán gyám, vagy a t. t. gyám számadásra kötelezett-e avagy nem ? 1 hogy évenként eleget tesz-e ezen kötelességének, a vagyon részletes körülírását, a vagyon terheit, a ki és boutalványozásokat, az ingatlan birtokon időközben beállott változásokat, végre a nyilvántartandó személyi viszonyait feltüntető állapot részletes bejegyzését, úgy, hogy minden egyes nyilvántartandó egyén, úgy anyagi mint személyi viszonyaira nézve, a kiállított és folyton vezetett nyilvántartási lap, kell, hogy a legkisebb részleteiben kiterjedő hű képet adjon.

Mindezeken kivül még külön-külön jegy-|oly nagy szüksége van, mint a minden Inapi kenyérre, a melyért’ ma is épen úg -(kell itt munkálkodni, mint régenten, fá Iradsággal és orczánk verítékével. Ezekbe (mindnyájan megfáradtak vagyunk, hát ig, I bizony ránk fér az Istenben való csende I megnyugovás, az áldott pihenés, mely szí ivünket lelkűnkkel, tetteinket gondolataink lkai, földi életünket ama mennyeivel ossz I hangban tartsa.

És a jó akaratra is nem kevésbé var (szükségünk, valamint az éltető levegőre (mint a betegnek az orvosra, növényne (jótékony esőre. Jóakarat nélkül család, egy (ház, társadalom, egyesület, nemzet, feni (nem állhat, élete tartós nem lehet, működése áldásteljesnek teljességgel nem mondható. A jóakarat eszközli, hogy kinyiljor a kéz jótételre, a könyörületre, a szív szánalomra, az elme nemes gondolatokra és azoknak meg is valósítására buzdúljon fel: hogy a türelmetlenek tűrőkké, a haragosak szelíddé, a békétlenek békét óhajtókká legyenek !

Jövel azért Uram és készítsd a mi szegény szíveinket te magadnak állandó lakásúl, lakozzál abban mint élő templomodban, hogy a te születésed emlékünnepén veled mi is újabb életre szülessünk; mivel írva lön az élet könyvében: valaki újon nem születik víztől és szentlóloktől, semmiképen nem mehet be a mennyeknek országába!

Mi készélünk Uram! a te jöveteledhez, nely lelki jókat hoz a mi számunkra és lékünk ezekre olyan, de olyan nagy szűk-