Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-09 / 42. szám

ifjúnak sincs, hogy e tekintetben, miként kell a rendes munkához fogni, csak néminemű tájékozottságot is tudjon tanúsítani.

Ily körülmények között a munka boldogító hatása miből fog felsarjadzani ? Hol van itt talaja az akaraterőnek ? Hol van itt az a csira, amelyből a kötelességérzet virága fejlődik ki? E kérdések ami napjainkban már nem koraiak. Ami pedig jelen társadalmi életünk minémüségeit illeti, azokra való tekintetben jogosultan, sőt mint tanítók, elodázhatlanúl idecsatolhatjuk azt a kérdést is; mi módon törekszünk mi jollemesebb tagokat adni a jövőnek, mint aminőiíet (tisztelet a kivételeknek) megbotráukozással tűr a jelen? Az iskolai oklevelek rendkívül keveset érnek, ha azokat uem jellemes emberek bírják. S mit nyerne azzal a haza, ha ifjúink ugyancsak okosak volnának is, de tetteikben és eljárás módjukban azonban egyáltalában nem lenne meg az, ami jellemes egyének tulajdonsága szokott lenni? Munka és jellem elválaszthatatlanok egymástól, ugyanazért, aminő a munkásságra való szoktatás, olyan annak az iskolának a jelleme.

Az elmondottak alapján vessünk számot magunkkal. Bíráljuk meg tanitványink munkásságát, s ha úgy találjuk, hogy az a paedagogia követelményeit nem elégíti ki: siessünk azt megjavítani. Né felejtsük el, hogy megboldogult miniszterünk a munka embere volt, s arra akart mindnyájunkat ránevelni. Ne felejtsük el, hogy a munka minden hibának megváltója, min den betegség gyógyító orvosa. Alakja erőteljes, magatartása szilárd; életereje az önállóság, oklevele a jellem.

Gyulafi Endre.

Hirdetmény. A fővárosban kiötölt, kolera vész a legszigorúbb intézkedést igényelvén, a következő rendelkezések tétettek : A város 12 kerületre osztatott fel és mindenik kerületben ve res-kereszte8 karövvel ellátott járváuybiztosok rendeltettek ki, ezeknek utasításai - különbeni büntetés terhe melett megtartandók. A közutak- hoz <">rök rendeltettek ki, kik utasítva vaunak a vizhordá8ra felügyelni s ellerőrizni. hogy a viz- hordó edények sem a kútba, sem a vederbe ne meritte8senek. A közkútakból reggeli 5 órától

7-ig hordható a víz. A város területén és udvarán összegyűlt szemét és piszok kihordandó és pedig a régi gyepmesteri telepen lévő Szent-Fái árokhoz, továbbá a vásártéren túl levő töltés régi gát gödreihez; egyes gazdák azonban földjeikre is kihordhatják. Járvány kórházakul a városi fa iskola s a vásártéri uj passus váltó épület ren- deztetett be, hol a betegek ápolásban és orvosi segélyben fognak részesittetni A lakomig saját ér delében a köoetke/.ökre hioátik fel: Saját személyét, házát, udvarát tisztán tartsa. Az árnyékszék ártalmatlanná tételére 1 kiló mész 4 liter vízből készült keveréket használjon s ezen keverék legalább minden három napban egyszer az emésztőbe öntendő. Tisztátalan vagy rósz vizet ivásra, főzésre vagy mosakodásra ne használjon sőt, a tiszta vizet is előbb fel kell f uralni s lehűtés után használni ivásra vagy mosakodásra. A viz lehűtése jég hiányában úgy eszközölhető, hogy a felforralt viz bádog edényben a kútba eresztendő. A kinek a viz felforralása nem áll módjában a vizet legalább eczettel igya. Mindenki ihértékle- tesen éljen és a meghűléstől óvakodjék. Forra- latlan tejet, gyümölcsöt, ugorkát enni, továbbá pálinkát, bort, mértéktelenül inni nem szabad. A kinek módjában van mindig frissen sült vagy főtt ételeket egyék. Étkezés előtt és után kezeit mindenki mossa meg meleg vízzel és szappannal; száját öblítse ki. Gyula város területe járványorvosi gyógykezelés szempontjából 4 kerületre osztatik fel, és pedig: 1. kerület; belváros, nagy- oláh-város, sitiye, uj-ülés, orvosa Dr. Kovács Károly városi orvos. 2. k'-rület: németváros, újváros, kolbászfalu, kutyabontó ; orvos Dr. Ehrlich Jakab. 8. kerület: nagymagyarváros, kosároldal; orvos Dr. Dukesz Zsigtnond. 4. kerület: kisváros, kis-oláváros, Uj-Gyula, urasági düllő, Sándor-hegy, kálvária, kolera kórházak; orvos Dr. Bárdos Arthur Felhivatik a lakosság, hogy szükség esetén gyógykezelés végett a megnevezett orvosokhoz forduljon : senki betegségét — különösen hányást, hasmenést — el ne titkolja vagy hanyagolja, mert a betegség annál gyorsabban és biztosabban gyógyul, minél hamarabb jut orvosi gyógykezelés alá. Kelt Gyulán, 1882. október 8-án. Dutkay Béla, polgármester.

Hírek.

Főispán! felmentés és főispáni kinevezés.

Reiszig Ede kereskedelmi államtitkárnak főis páni állásától való felmentése folyó hó 12-ón, — Tallián Béla somogymegyei főispánnak Békéséé Csongrádmegye főispánjává történt kinevezése pedig folyó hó 14 én érkezett a vármegye alispánjához. A felmentési okirat tartalma kö vetkező : „4028. ein. számhoz. Magyar kir.

belügyminiszter. Békésvármegye közönségének Gyulán. 0 császári és apostoli királyi felsége múlt hó 14-én kelt legfelső elhatározásával Reiszig Ede Békésvármegye főispánját és kor raánybiztost a kereskedelemügyi in. kir. minisz tóriumhoz államtitkárrá legkegyelmesebbeu ki nevezni méltóztatván, nevezett főispánt és kor mánybiztost ezen állásától felmentettem Erről a vármegye közönségét ezennnel értesítem. Budapesten, 1892. évi október hó 11. Gr. Szapáry, s k.

Az új főispáni kinevezésről szóló leirat tartalma: „4317. ein szám. Magyar királyi belügyminiszter. Békésvármegye közönségének Gyulán. O császári és apostoli királyi Felsége folyó hó 8-án kelt legfelső elhatározásával előterjesztésem folytán, rallian Béla 8omogyvármegye főispánját ezen minőségében teljesített buzgó szolgálatai teljes elismerése és Somogyvárraegye főispáni állásától való felmentése mellett, Békés- és Csong- rád vármegyék főispánjává legkegyelmesebbcn kinevezni méltóztatotr. Erről a vármegye közönségét ezennel értesítem. Budapesten, 1892. évi október hó 13-án. Gr. Szapáry, s k “

Reiszig Ede kinevezése. A hivatalos lap csütörtöki száma a következő legfelsőbb kéz iratot közli: Kereskedelemügyi magyar minisz terem előterjesztésére Reiszig Ede, Békésvár- tnegye főispánját, a kereskedelemügyi minisztériumhoz államtitkárrá kinevezem. Kelt Pécsett 1892. évi szeptember hó 14. Ferencz József, s k, Lukács Béla, s. k.

A fentartott kormánybiztosság. A hivatalos lap közlése, de a vármegyéhez tegnap érkezeti leirat szerint is gróf Szapáry Gyula miniszterelnök, Békésvármegye területén a múlt évben uralgott munkás mozgalmakból kifolyólag még szükségessé vá ható, illetve a munkás viszonyok javítására ezélzó intézkedések megtehetése czél jából, ezen vármegye területére Tallián Béla vármegyei főispánt kormánybiztossá is kinevezi és őt ezen működése tartamára kivételes hatalommal ruházza fel. A kormánybiztos feladatát képezendi a rendes állapotoknak minden törvényes eszközzel való fentartása, e czólból felha talmazza, hogy szükség esetén, az esetleg meg zavart rend helyreállítása idejére a vármegyei tisztviselőkkel közvetlenül rendelkezhessék. A kormánybiztos által a közbiztonság és a rend fentartás czéljából szükséges intézkedések megteendők, és ebből kifolyólag neki ügyelni kell arra, hogy a munkások az általuk elvállalt munka folytatásában erőszakkal ne akadályoztassanak. Amennyiben a fentebbi irányban tett intézkedé seinek foganatosítása czéljából karhatalom szükségeltetnék, ilyen karhatalom igénybe vétele, illetve annak kirendelése iránti intézkedések a kormánybiztos által közvetlenül megteendők. A kormánybiztos feladatát képezné még a munkás viszonyok tanulmányozása alapján a munkások viszonyainak javítására ezélzó intézkedéseket » kormánynál javaslatba hozni.

Az új főispáni kinevezés. A hivatalos lap pénteki száma a következő királyi kéziratot közli: »A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére báró Radoánszky Béla Zólyomvármegye fő apán pánját, ezen állásától, tett szolgálatai elismerése mellett, saját kérelmére felmentem ; továbbá Zsi linszky Mihályt, Csongrádvármegye főispáni állásától saját kérelmére való felmentése mellett, Zólyomvármegye főispánjává és Tallián Béla, Somogy vármegye főispánját — ezen minőségben teljesített buzgó szolgálatai teljes elismerése és Somogyvármegyo főispáni állásától való felmentése mellett — Békés és Csongrádvármegye fő- i-pánjává kinevezem.« Kelt Gödöllőn, 1892. évi október hó 8-án. Ferencz József s. k. gróf Sza páry Gyula s. k.

Búcsútisztelgések. A vármegye központi tisztikara a főispáni felmentés vétele után Jan csooics Pál alispán és kir -tanácsos vezetése alatt testületileg tisztelgett Reiszig Edénél. Az ősz alispán érzelmes szavakban adott kifejezést a tisztikar örömének, amelyet a főispánnak ke reskedelemügyi államtitkárrá történt kinevezése, viszont pedig fájdalmának, melyet rövid itt léi e utáni távozása fölött átéreznék. Reiszig meghatva mondott köszönetét a figyelemért és to vábbi változatlan jóindulatáról biztosította a tisz telgőket, kiknek inindenikével kezet fogott. — Csütörtökön déleiéit '/„lO órakor pedig a városi tanács és a városi tisztikar tisztelgett az államtitkárnál Dutkay Béla polgármester vezetése alatt, ki csinos beszédben nyilvánította ugyanazon érzelmeket, melyeknek az alispán is kifejezést adott. A távozó államtitkár válaszában megemlítette, hogy amilyen jól esett neki az a szives fogadtatás, amelyben Gyula városa őt másfél évvel ezelőtt részesítette, ép annyira meghatja őt a most tanús todó szép figyelem, a midőn Gyuláról, a melyhez örökké feledhetlen| emlékek fűzik, eltávozik. Biztosítja Gyula váró sát őszinte jó indulatáról és kéri, hogy eme ki jelentését ne vegyék ily alkalmakkor elhangzó phrasisnak, hanem őszinte érzületnek, és ha a város bármely ügyben hozzá fog fordulni, amelyben direkt vágy indirekt hatásköre leend, ő Ígéri, hogy Gyula városa érdekeit mindig örömmel fogja támogatni. Kijelentette még, hogy miután Békésvármegyóhez baráti köte'ékek fűzik, leg alább évenként meg fogja Gyulát látogatni és kérte, hogy tartsák meg jó emlékben. Ezután a szavait lelkesen éljenző küldöttség minden tagjával kezet fogván, a tisztelgés véget ért.

Reiszig Ede az államtitkári esküt leteendő, pénteken délben utazott el a fővárosba, honnan kedden fog visszaérkezni, s azután végleg elköltözik Gyuláról.

Tallián Béla főispáni installácziójára nézve & dispozicziók rövid idő alatt meg fognak történni. A vármegye alispánja, az uj főispántól kapott távirati felkérés folytán, tegnap Budapostre utazott, mely útja valószínűleg a beikiatási nap és egyéb részletek megál'apitásával van össze függésben. Ua — ami valószínűtlen .— előre nem látható akadályok fel nem merülnek, az instal- lácziónalis közgyűlés e ho 24 ikére lesz kitűzhető.

Iskolalátogatók. A vallás és közoktatásügyi miniszter a felekezeti középiskolák meglátogatásával 8 az által az állami főfelügyelet gyakorlásával Békésvármegyében az 1892—93-ik tanév tartamára a következőket bízta meg : a békési és csabai algymnásiumra nézve Nátafalusy Kornél

nagyváradi tankerületi főigazgatói, a szarvasi fő- gymnásiumra nézve pedig Békési Gyula debre- czeni tankerületi főigazgatót.

Halálozás, özv. Szigethy Lajos né Hász Lujza asszony folyó hó 12-én Kisjenőn végelgycngü lésben meghalt. A boldogult nő évtizedek ho<szú során át lakott Gyulán, hol néhai férje mint tekintélyes ügyvéd, a közélet egyik kiváló tagja volt. Férje halála után Kisjenőre költözött egyet len leányához, és annak szerető családja körében élte le napjai'. Holtestét behozták Gyulára, s pénteken délelőtt temették el nagy részvétté' a reform, temetőben levő családi sírboltban. A halálesetről kiadott gyászjelentés következő': „Králitz Gyuláné szül. Szigethy Mariska saját, úgy férje Králitz Gyula ügyvéd, gyermekei Gyula és Lajos, továbbá nagybátyja Hász Sándor, kir. tanácsos és családja, Dömény Lajos, nemkülöin- ben számos rokon, ösmerős és jóbarátai nevében is fájdalmas szívvel jelenti felejthetetlen jó édes anyja, anyós, nagyanya, testvér, rokon és barátnő Ozv. Szigethy Lajosné szül ílász Lujzának. 1892 évi október hó 12-én, reggeli 2 órakor, életének 73-ik évében végelgyengülés következtében tör télit gyászos halálát. A megboldogultnak földi maradványai október hó 13-án, d. e. 10 órakor Kisjenőn az ág. hitv. evang. egyház szertartásai szerint tartott ima után Gyulára szállíttattak s október hó 14 én, d. e. 9 órakor a családi sir kertbeu örök nyugalomra helyeztettek. Nyugodjék csendesen !

Karacs Teréz. A magyar írónők matrónája, a legöregebb és legmagyarabb tanítónő hunyta le f hó 8 áu örökre szemeit. Még ezelőtt négy évvel az aggkor örömével és büszkeségével fogadta azokat, kik nyolezvanadik születésenapját ünnepelték Békésen s a munkaerős öreg asszony nincsen többé. Vele halt ki utolsó tanúja és em léke annak az Írói körnek, a melybe Döbrentey, Virágh, Kisfaludy Károly tartoztak. Sőt nemcsak tanúja, hanem működő tagja ennek a generációnak, ki egészen halálig az ő gondolatvilágukat használta, ebből irt. ebben élt. A Ka rács-ház kedves és állandó találkozó helye volt a huszas, harminczas évek iróvilágának s nem csoda, ha az amúgy is nagyon fogékony lányra oly mély hatást tett szellemük, hogy egész életében érezhető volt. Karacs Teréz 1808 ban született a régi Pestnek egy olyan házában, melyne < ma nyoma sincsen. Atyja, Karacs Ferencz, literátus ember, anyja, Takács Éva, pedig mag í is írónő volt. A mellett olyan hazafiak, hogy csak magyar földön készült szövetben jártak. Ez volt a fiatal leány környezete: magyar és művelt, az Írók, a kiket a család mindig tárt karokkal fogadott, hamar meglátták a lányban a magasabb törekvést s ők hozták napvilágra első dolgozatait is. 1823 ban kezdett irogatni s kedvét később se vesztette el. Irt a Regelö-be, Életképek-be, Honderű-be, mindenütt jó zűeit és magyarosan. Az 1838-iki nagy árvíz azonban megrongálta a család anyagi helyzetét. Csakhamar meghalt az apa. s a leány lett kenyérkeresövé. Ekkortájt kezdett komolyabb czikkekat írni, szorosabban hivatása köréből a nőnevelésből véve tárgyát. E feltűnést' kéTtétt dolgozatok következtében több helyre hívták nevelőimnek; s nemsokára Teleki Blanka grófnő házához el is ment. Nyilvánosan 1846-ban kezdett működni: igazgatónője lett a miskolczi protestáns felsőbb leányiskolának, hazánkban első ilyen intézetnek. 1859-ben Kolozsvárra költözött, hol még. uégy évig vezetett egy nyilvános intézetet Az elaggott nevetőim még közel két évtizedig működött a nevelés terén, s csak 1885-től kezdve vonult teljesen nyugalomba, balkarja megbénulása után, testvére fiához, Környey Lajos ügyvédhez, Békésre. írói működését azonban most sem hagyta abba, sőt emléke nek gazdag forrását napilapok és hetilapok hasábjain most nyitotta meg igazán. Ebben a csendes, de folytonos munkában érte utol a halál rokona házánál, Békésen, hol élete utolsó részét visszavonulva, szeretettő. környezve élte le. Temetése igen nagy részvét melleit volt. Béke hamvaira.

Az italmérési és fogyasztási adók bérbeadására Csaba, Békés, Orosháza s Szarvasra folyó hó L3-ára kitűzött árverést, tekintettel ama körülményre, hogy nevezett községek, részint az általuk folyó évben fizetett bérösszeget, részint az alig pár száz forint különbözetet tevő kikiáltási árat időközben megígérték, a pénzügyminiszter beszüntette. Ezt megelőzőleg felmerült panasz következtében, a minisztérium egy pénzügyi titkárt küldött le a nevezett köz ségekbe, a pénzügyigazgatóság által kipuhatolt fogyasztási-adó adatok megvizsgálására. A vizsgálat — mint előrelátható volt — a kipuhatolt adatok helyességét igazolta s igy a községeknek nem volt mit tenni, mint a mostani, illetőleg a kikiáltási árt megígérni, s ez által az árverést beszüntetni. Ugyanígy tőn Gyoma, K.-Ladány és Kígyós is, úgy hogy ma már csak egyetlen egy községre van árverés kitűzve a szomséd Gy -Várira, mely folyó hó 24-én lesz megiar tandó.

A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság az ősz szes fogyasztási és italmérési adók biztosítására Gyula-Vári községre árverést 1892. év; október

24-én tűzött ki délelőtt 9 órára, a pénzügyigaz gatóság hivatalos helyiségében. Kikiáltási ár évenként a bor-italadóra 1493 frt 71 kr., a húsfogyasztási adóra 238 frt 93 kr., a ezukorfogyasz- tási adóra 150 frt 12 kr. a sör-italadóra 218 frt 80 kr., a szoszitalmérési adóra, esetleg a kizárólagos szeszitalmérési jog bérlétéért 2427 frt 01 kr., összesen 4528 frt 57 kr.

Pályázati hirdetmény. A szarvasi kir. járás bíróságnál évi 1000 frt fizetés, s évi 200 frt lakpénz élvezetével egybekapcsolt egy aljárásbirói állomás betöltendő, melyre az okmányokkal fel szerelt kérvények eme hirdetménynek a „Buda pesti Közlöny“ ben lett harmadszori megjelenésétől számított 2 hét alatt, hozzám annál bizonyosabban beküldendők, minthoay a későbben érkezendő kérvények figyelembe nem vétehetnek. Gyula, 1892. október hó 7. Novak, elnökDr. Miklovicz Bálint bánfalvi községi orvos, Hajdúvármegyébe járási orvosnak választatvá i. községi orvosi állásáról lemondván, Bánfaivárói elköltözött. Most a bánfalvi orvosi állásra pályázat van hirdetve.

Az ártézi kút létesítésére befolyt adományok: (Második közlés.) Kiskéry Mihály 1 frt, Popp Alajos 1 frt, Yégh Gáborné 3 frt, Olajossy Dezső 2 frt. Békési János 1 frt, Reisner Emá- nuel 3 frt, Magyar Gyula 3 frt, Bródi Samu 1 Irt, dr. Ehrlich Jakab 1 frt, Mag yari György 5 Irt, Leopold Johanna 1 frt, Leopold Ignáczné L frt, Sál Sebestény 1 frt, Schriífert József- ep ítész 1 frt, Fiuk Izabella 2 frt, Fiuk Kornélia 2 frt, ifj Fiuk Károly l frt, Schröder István 1 frt.

Elmaradó országos vásárok. A közigazgatási bizottság határozata folytán mindaddig, mig Budapesten a kolerát nem sikerül elfojtani, a vármegye területén országos vásárok nem lesznek tartha ók Elmaradna tehát a szarvasi, a füzes-gyarmati s a csabai októberi vásár, mely utóbbira pedig épen a napokban jött le a kereskedelmi miniszter rendelete, melyben meg engedte, hogy a vásár 3 napra kiterjedő maradjon. A mi nézetünk szerint a közigazgatási bizottság többsége nem fontolja s mérlegeli eléggé, hogy mily kiszámithatlan károkat okoz a vásárok eltiltásával, mert különben nem menne belé olyan könnyű vérrel; az üzletpangás anélkül is nagy, a rósz gazdasági esztendő mellett a kolera különben is okozója vásár eltiltás nélkül is; a kereskedő s iparos osztály helyzete valóságosan desperátus. Ily körülmények között a túlhajtott óvatosság nincsen helyén, mert nem számol a körülményekkel és olyan áldozatot igényel, amelyet a járvány mostani stádiumá >an még helyes ellenőrző rendszabályok mellett el is lehetne s el is kellene kerülni.

Qktóber közepén ismét derült és meleg napokról írhatunk. A vén asszonyok nyara valóságos kac'.érságot fejt ki, hogy számba vétessék és pedig konstatálnunk kell teljes sikerrel. Déli órában olyan égető a napsugár, hogy restelke- dés nélkül keressük az árnyas oldalt, alkonyat tájban azonban már jól esik a néhány órával elébb forró sugarakban sütkéreznünk. Az őszi szántás a földet némileg megporhanyitott eső után, most már teljes erővel folyik, a vetések helyenkint igen szépen ki is keltek.

Uj hidak. Gyomán a mostani fahíd helyére vashidat épit a magyar államvasútak igazgatósága. A Hármas-Körösön történt 13. számú átvágás következtében pedig Öcsöd alatt egy új híd építése vált szükségessé. Tekintettel ama körülményre, hogy Öcsöd község nem régiben épített hidat a régi folyón, az új híd építési költségeit, mint a kivágás létesítője, az állam maga fogja fedezni.

Járási állatorvos. A gyulai járás községei Gócza Károlyt választották meg járási állatorvosnak. Az új állatorvos, tekintettel ama körülményre. hogy a kétegyházi vasúti állomás állatszemléi igényelik a gyakori ott tartózkodást. Kétcgyházán fog lakni.

A járványok krónikájából. A diphteritis — a vármegye alispánjához érkezeit hivatalos jelentések szerint Szeghalmon. Vésztőn és Csabán is fellépett Gyulán is halálos kimenetelű szórványos esetek merültek fel, melyek a hatóságnak erélyes óvintézkedését igénylik. A közegészségügy egyébkint igeu sok gondot, körültekintést, fáradságot okoz a közigazgatási hatóságoknak, emellett nagy költségeket ' ró e községekre, amelyeket azonban a kolera veszély elleni védekezés miatt okvetlenül meg kell tenni. A közönség indolen- cziája — fájdalom — a hatóságok éber őrködését s tevékenységét sok tekintetben illusóriussá teszi Annyi a visszásság, annyi a szükkeblüség, annyi a tudatlanság, megye s bizonyára országszerte, hogy 'a hatóság legszigorúbb intézkedései s büntetései sem képesek a közegészségügy lépten nyomon nyilvánuló rákfenéit alaposan kiirtani. Ez csak akkor fog sikerülni, ha a közegészségügy első rangú fontossága olyan általános köztudattá válik, mint aminő általános ina még az indolenczia, amivel a nagy közönség — és pedig nemcsak a nép alsóbb rétegei — a közegészség iránt viselkedik. A hatóságok — ismételjük — nem vádolhatok, hogy az előirt óvintézkedéseket a hatáskörükben álló lehetőség korlátain belül meg ne tették volna s meg ne tennék. És pedig a vármegye kisebb községei épen úgy, mint a nagyobb városok A vasúti állomásokon a kolera vészes helyről jövő utasok orvosilag megfigyel- tütnek, a járványbiztosok minden községben alkalmaztattak és akczióban vannak, a lakosság a kolerával szemben teendő óvintézkedésekre és pedig úgy az előzetes rendszabályokra, mint a járvány netaláni fellépése esetében teendőkre a szokásos hirdetéseken kívül falragaszokon is kioktat tiltott Nagy bizonytalanság van a Budapestről jövő szállítmányokkal való eljárásra nezve. \ vármegye s az ország minden községét annyi s mindenféle kötelék és érdek fűzi a fővároshoz, ho^y az elzárkózás lehetősége ki van zárva, mert a teljes elzárkózás a koleránál is nagyobb bajok és veszedelmek kútforrása volna. A hót elején például 275 gabonazsák kü detetLvissza Gyulára, mely zsákokat főispáni rendelet folytán el kellett a városnak égetnie. Nem vitatjuk, sőt megengedjük, hogy ez helyes óvintézkedés, de a zsákok elégetése benne van a városnak száz forintjába. Az ily ismétlődő zsákégetések és költségek elkerülése pedig csak úgy volna lehetséges, ha a /sák száll tást egyálalában eltiltanák; ami nem is volna rósz, de teljesen egyértelmű volna a ter- raénykereskedés beszüntetésével, és hogy a^ ter- inénykereskedés szünetelése egy olyan földmivelő vármegyében, mint mi vagyunk, miféle következményeket vonna maga után, ennek magyarázatát minden gondolkozó ember el fogja engedni. A kereskedelmi miniszter is a gondolkozó emberek közé tartozik, mert azóta a zsákok akadálytalan szállítását és leadását rendeletileg megengedte. Egyébkint a vármegye területét szerencsére mindezidáig elkerülte a kolera, és tekintettel ama kö-