Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-18 / 39. szám
Itisztelet volt. Ugyancsak testületileg jelent me| itt, tanárai vezetése alatt, az ág. ev. főgimnáziun tanulóifjúsága is. OrosházánA közönség, Kossuth Lajos 90. születésnap ját pártkülömbség nélkül fényesen megünnepelte Sok köz- és magánépület fel volt lobogózva. Dé- lután népünnepély volt a szabadban szép és változatos műsorral. Este nagy fáklyásmenetet ren deztek és a házakat kivilágították. A fáklyás menet, melyet sok ezernyi nép követett, impo záns látványt nyújtott. Veres József országgyü lési képviselő tartotta az alkalmi beszédet, me lyet óriási néptömeg hallgatott meg, mindanny szór lelkesen éljenezve Kossuthot. Több száz te riiékes közvaesora az Alföldben és néptánczmu latság a Polgári olvasó körben volt a nagy nap- nak befejezése. Cíyomán. A község lakossága, Kossuth születés napjának kilenczvenedik évfordulóját lelkesen ünnepelte meg. Az ünnepély az ev. ref. templomba kezdődött ; ott küldte égfelé hála esdő imáját ezreknek nevében a nép kedvelt lelkipásztora Garzó Gyula beszéde alatt a közönség aprajáit agyja könyezett. Délután a színtársulat népies, sste pedig díszelőadást tartott Kossuth tisztele :ére, az egész színpad trikolorral volt bevonva Este az alsó részi olvasó-egyletben banket volt, íol Kossuth Lajos igaz tisztelői nagy számmal jyültek össze s lelkes pohárköszöntőket mondtak. Szeghalmon. A polgári olvasóegylet Kossuth Lajos nagy- -agy hazánkfiának 90 ik születése évfordulóját mkodvelői dalelőadással és felolvasással egybe- ötött tánczestélylyel ünnepelte meg. Az iinne- ély a jelenleg Szeghalmon, Beke Gyula igaz-1 atása alatt működő színtársulat alkalmi disze- íadásával kezdődött, ezt követte Neugebauer és íonáth karmesterek hegedű kettőse Huberttől, ■ajd aztán a szeghalmi műkedvelő dalárda adta lő a „Szent az érzet“ czimű dalt, aztán Túró sy Endre felolvasta Kossuth élet és jellemrajit rövid kivonatban s végre a tulajdonképeni nnepélyt bezárta a dalárda 3, „Tavasz elmúlt“ simű gyönyörű alkalmi dallal. Kilencz órakor jzdődöit a tánczestély, mely szép pártolás mel- tt fesztelen jókedvvel tartott a reggeli órákig. Büszkén valljuk kormányzó urat most i magunkénak, s biztosíthatjuk, hogy neve és J tőinek emléke hamisítatlan él a nép lelkéber e napon milliók ajkáról száll a szívből faki fohász az egek urához, hogy kormányzó ura leghazafiasabb magyart, nemzetünk dicsőségé hazánk boldogságára még sokáig éltesse. A fáklyás menet este 7 órakor a város t jes fényben úszott a házak ablakai minden ki voltak világítva s oly szépen, hogy városu ily kivilágítást régen nem látott Az utczák az ünneplő ezrével nyüzsgött, várva az előre h detett fáklyás körmenetet, mely '/<, 8 órak végre a városháza udvaráról zene kiséretéb megindult. A menetben melyet a város polgármeste s tisztikara vezetett városunk értelmisége s pc gársága teljes számban részt vett. Á fáklyákat társadalmunk előkelő fórfiai, í egyes körök és egyletek tiszti karai vitték fok ton éltetve Kossuth Lajost. A menet egyre szaporodva a városház Kossuth, megyeháza s a nagy magyar utezán a német hídon keresztül ért le a Kossuth Lf jós térre, hol az egybegyűltek számat öt-hi ezerre lehet tenni. A Kossuth Lajos téren a Kápolna szóm szédságában transzparád-dal s nemzeti zászlói kai ékesített emelvény volt, melyre legeloszö az e czélra felkért ünnepi szónok Dr. Frank László lépett fel s lelkes éljenzésektől kisértetv a következő hatásos beszédet mondotta : Polgártársak 1 És meg indult a föld, végi zúgta a vihar a vén Európát. A tudósok az mondották, hogy föld rengés lesz, a csillagok üs tökös eljövetelét jósolták, a papok a templd mok szószékeiről hirdették, hogy eljött- a végi ' tólet Igen végítélet jött el, de nem romboln nem pusztítani, hanem újjá teremteni a földe megváltani az emberiséget. Ezredek balhitével emelt alkotmányok pillanat erejp által lettek semmivé; végzett nemzetek sírjain, lenyűgözött, eltiport jogain megszilárdult uralmak omlottak összo s hamvaikból s omladványaikon született a megváltó a szend szabadság. Es mit nem tudtak kivívni sok szá zadokon át; azt meg teremtette egy nap, egfl óra, egy pillanat a márczius Idusa. És a mit nem tudtak kivívni nemzedékek a mit nem könyörgött le az égből imádság, a mit nem szerezhetett meg könny és átok, azl megteremtette egy láng lelkű férfi azt, megalkottál Kossuth Lajos. Francziország láng tengerben állott s a véri tői ittas tömeg újjongva ordította Pária utczáinl „la liberte“ „la liberte“; s a franczia forradalom kráteréből kidobta eszméit s azok ragyogó meteorként szállottak fel a mérhetlen világ űrbe, hogy ott millard és milliard atomra szakadva a föld minden részébe s világot gyújtsanak a új világ tanainak melyek: Szabadszág, egyenlőség A testvériség. Bécs ledobta a bohőcz sapkát s az élezelő Hansokból barrikád hősök lettek. Kómában a nép csuhája szegélyét csókolta a szerzetesnek s diadallal vitte Szt. Péter templomába, mert a szabadságot hirdette. A tavaszi szellő, az első^ virág bimbó nekünk is elhozta az eszmét. A lég bóditó mániákkal lett tele s ki azt belehelte az beteg, az őrült lett. Fantomot alkotott magának, az a fantom bűv erővel Vonzotta s azt a fantomot elnevezte szabadságnak. Az apa családját, a gyermek szüleit, a vőlegény menyasszonyát az oltárnál hagyta oda s ment megesküdni az/.al .a másik, azzal a csábosabb menyaehzonynyal. A beteg azt mondta a halálnak várj, s most az is várt, aztán ment . . . ment előre meghalni azért a fantomért, meghalni a szabadságért. Korszakalkotó nagy idők voltak azok, me lyek a százados elnyomatás bilincseit törték szét B tették azt, hogy a magyar név tiszteltté lett minden szabadságot szerető nemzet szemében; átalakitották társadalmi intézményeinket s a társadalmi intézmények korhadt alapját, az aristo- cratismust, felváltotta az emberi méltóságnak megfelelő democratismus. S mind ez a nagyság, mind ez a dicsőség, mind ez a magasztos emlék, mely az ezred éves nemzeti becsület egyik legdrágább ereklyéjét képezi, örökre és megrendithetlenül összeforrott egy nagy névvel, annak a messze földön élő agg embernek, Kossuth Lajosnak nevével. 0 volt az, ki Mózesként új hazát adott nemzetének, ő volt az, ki az új hazában szabad polgárokat, szabad nemzetet teremtett. Az ő szavára újra .fellobogott a dicsőséget arató há romszinü nemzeti zászló, újra szabad volt a magyar szó, lehullott a bilincs a nemzet kezéről, szivéről — szabad volt akarni, éiozni és tenni. S az, ki Messiásként megváltotta nemzetét, ki bevitt bennünket az (géret földére,- kit az Isten is különösen szeret, mert az emberi kor legvégső határáig élteti : az most távol hazájá tói, az ős Tiber partjáról tekint le reánk, s ősz fejét a földre hajtva, kér áldást nemzetére. Te szellő, mely fáklyáink fényét lobogta tód, röpülj az ősz aggastyánhoz s mond meg, hogy meszsze idegenben távol van, de szívünk , ben, minden csepp vérünkben él s élni fog | örökkön örökké, mond meg neki, hogy szivünk | minden dobbanása az övé, s hogy nemzetének, , a független magyar nemzetnek nincs más vágya’ | más óhaja, minthogy sokáig éljen az ő bálványa, , eszménye, Kossuth Lajos! Az éljenzéssel fogadott lendületes beszéd I után Dutkay Béla polgármester, majd Chriszto j Miklós árvaszéki ülnök léptek az emelvényre s í rövid, de szép'szavakban, éljenzések között mél i Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság 1892. szept. 12. ülésén. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A múlt augusztus havi közállapotokról a következőkben van szerencsém jelentésemet tisztelettel előterjeszteni: I. Közegészségügy. A múlt hóban járványos betegségek a vármegye területén nem uralkodván, a múlt havi egészségi állapot kielégítőnek jelezhető. Szórványosan fordultak elő ugyan különféle ragályos betegségek, sikerült azonban ezek terjedését a késedelem nélkül foganatba vett óvrendszabályok által meggátolni. Legbelterjesebb volt a roncsoló toroklobnak fellépte Uj Kígyóson, hol u múlt hó folyama alatt előfordult öt megbetegülés mind halállal végződött, s Gyoraán, hol szinte több áldozatot követelt a roncsoló toroklob. Egyes esetei fordultak elő továbbá e betegségnek Csabán, Szarvason, Tárcsán, Gyulán és Szeghalmon, azonban e helyeken a megbetegülések is enyhébb le folyásunk voltak. Csabán 3 megbetegedés történt hártyáé toroklobban, s előfordult a vörhenynek is két esete, mig e betegségek azonban gyógyulással végződtek. Mező Berényben a vörheny, kanyaró és roncsoló toroklob járványok, melyek több mint egy éve pusztítottak a gyermekek között, a múlt hónapban végre megszűntek, amennyiben augusztus hó 31-én már egy megbetegedési eset sem ma radt gyógykezelés alatt, s a Tarcsa községben is uralkodott roncsoló toroklob járvány, mint járvány megszűnt. A cholera nostras, illetve tán helyesebb diagnosis8al, az acut bélhurut két esetben for dúlt elő a múlt hóban, K.-Tárcsán és Füzes - Gyarmaton, mindkét megbetegülés gyógyulással végződött. A cholera elleni óvintézkedések a múlt hóban is a legbehatóbb és szorgosabb gondoskodás árgyát képezték. A tekintetes közigazgatási bizottságnak múlt havi 1020. kb. sz. határozata folytán részletes rendelkezéseket bocsátottam ki a járási főszol- gabirákboz és Gyulaváros polgármesteréhez, fel- hiván őket az Oroszországból és Németországból érkező utasok megfigyelésére és fertőtlenítésére, a cholera nostras esetek azonnali, távirati bejelentésére, kellő mennyiségű fertőtlenítő szerek beszerzésére, az előbb elrendelt óvintézkedések teljesítésének ismételt felülvizsgálatára járvány- orvosok kijelölésére, a községek csapadék vizeinek levezettetésére, s e czélból szabályszerű tervek elkészítésére s azok végrehajtására stb. Az óvintézkedések foganatosításának ellenőrzésére a ármegyei főorvost a vármegye egyes helyeire több Ízben kiküldöttem, s úgy az’ö előterjesztéseiből, mint az első fokú közegészségügyi hatóságok jelentéseiből meggyőződtem arról, hogy a rendelkezések mindenütt pontosan foganatosíttattak, a köztisztaságra, s a piaczi rendészet gyakorlására mindenütt kellő gond van, udvarok utczák, terek kitisztittattak, a vendéglők, mészárszékek tisztasági szempontból koronként vizsgálat alá vételnek s egyátalán mindaz megtörténik mit a közegészségügyi törvény és felsőbb rende letek a köztisztaság fenntartására és a közegészségügy előmozdítására a községek kötelességévé tesznek. Az élővíz csatornának friss vízzel való folytonos ellátását a közegészségügyre nézve J®* lette fontosnak tartván, személyes tárgyalásokba szándékozom bocsátkozni a csatorna társulat intézőivel, hogy szakértői vélemény alapján ®Sy^* lesen állapítván meg a módozatokat, a teendőket hatóság és társulat vállvetve foganatosíthassa. Az állategészségügy állapota a múlt hóban raegyeszorte kedvező volt. Járványos betegség hasznos házi állataink között egyátalán nem *or* dúlt elő, szórványosan és csak két esetben merült fel takonykór a békési, járásban, és 4 esetben lépfene, kettő a békési s kettő a szarvasi járásban. 11. Közbiztosság. A személybiztosság a múlt hóban a következő esetekben volt megtámadva : Augusztus hó 1-ón Ladányi Bálint mező- berényi napszámos Filláry Endre rendőrbiztost yilvános helyen orozva megtámadta s fejbe ütötte. A tettes a kir. bíróságnak átadatott. — Augusztus hó 28-án Götz Mihály és társai szintén m.-berónyi lakosok Schitt Adám, rovott előéletű egyént, ki őket megtámadta, úgy megverték, hogy nevezett sérüléseket szenvedett. Az eset a kir. járásbíróságnak feljelentetett. Szeghalmon valószínűleg gyilkosság követett el. Karácsonyi Zsuzsánna szeghalmi lakosnot ugyanis akasztási barázdákkal nyakán halva találták. Minthogy a hulla a kötélről, melyen felakasztatott, már levéve volt, s azon egyén, ki hulláját kötélről levette, nem jelentkezett, sőt a nyo- mozat során nem volt feltalálható, valószínű azon feltevés, hogy itt nem öngyilkosság, hanem gyilkosság forog fenn. A feljelentés a kir. biróság- U ez ügyben is azonnal megtétetett s a vizsgálat folyamatban van. A vagyonbiztosság Szarvason lett megtámadva egy betöréses lopással, hol Bankó Pál háza fala aláásatván, ismeretlen tettesek 2 dunna, 19 párna s más ágyneműt loptak ol, összesen 153 ’ t értékben. K.-Tárcsán Komócsin Antal fake- eskedő megbízói kárára 2600 frtot sikkasztott. Csabán Lévy Hermann üzletéből Szilágyi György 50 frtot lopott és Sámsonban Volfinger Mór kárára 106 k. búzát loptak el. Baleset folytán múlt ki Csabán Belenta Já- nosné, kinek megbokrosodott lovai kocsiját elragadták, s kifordították. A kocsiban ülők oly szerencsétlenül buktak ki, hogy Belentáné szenvedett sérüléseiben 3 óra alatt meghalt, kocsisa Ondrejcsik Mihály pedig lábát törte. Szarvason két ízben fordult elő a múlt hóban véletlen haláleset. Augusztus 15-én Blaskovics Pál vizmércze felügyelőt egy tüzeset alkalmával a tűzi fecskendő elgázolta s nevezett oly sérüléseket szenvedett, hogy sebeiben még az nap meghalt. A megtartott vizsgálat megállapította, hogy a fecskendő kocsisa az elgázolásban nem hibás, s Blaskovics ttasan került a kerekek alá. Augusztus 18 ikán pedig Medvegy Mihály szarvasi lakos fürdés közben a Körösbe fűlt. Öngyilkosság ugyancsak Szarvason és azonkívül még Orosházán fordult elő. Előbbi helytt Dazmó Pál a Körösbe ölte magát, ntóbbi helytt pedig Králik Mária gyufa oldatot iván, vetett véget életének. Tűz 2 ízben volt Gyomán, Dobozon, Békésen, F.-Gyarmaton, 3 Ízben Berényben, 1 ízben Kígyóson, Orosházán, Gyulán és Vésztőn s 9 esetben a szarvasi járás községeiben. Tehát a múlt hóban összesen 24 esetben volt tűz, mely szokatlan nagy szám részben bizonynyal a múlt havi nagy szárazságnak is tulajdonítható. 111. Utak, hidak,*védtölte'sek. Az utak a múlt hóban a folytonos szárazság folytán jó karban voltak. A k.-ladányi törvényhatósági hid építési munkálata a múlt hóban foganatba vétetett s az alapozási munkálatok kielégítő eredménynyel tel- jesittetnek. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és teljesen rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket úgy a cholera elleni intézkedések személyes keresztül vitele, valamint azok ellenőrzése, továbbá a községi ügykezelés megvizsgálása ozéljából többször beutazták. Az ügykezelés terén megemlítésre méltó elmaradás nem észleltetett. A phylloxera terjedése megyeszerte megállapítható 8 több helyen peronospora viticola is jelentkezik, mely ellen azonban a permetezéssel való védekezés eredményre vezet. Gyulán, 1892. szeptember 9-én. Janc80vic8 Pál, alispán. it H i r e k. Előfizetési felhívás. Évnegyedes tisztelt olvasóink előfizetése e hó végén lejárván, teljes tisztelettel kérjük annak mielébbi szives megújítását, lehetőleg új előfizetők gyűjtését. Lapunk e megyében sokkal régibb, semhogy hosszas ajánlgatásókra szükségünk volna; iránya közönségünk előtt ismeretes, s az eddigi támogatás tanúsítja, hogy ez irányunk helyes; czólunkat eléggé hangoztattuk, s ha azt újra tennénk, csak ismétlésekbe bocsátkoznánk. Előfizetési ára lapunk élén olvasható, az legczélszerübben postautalványon küldhető be. A »Békés« szerkesztősége és kiadóhivatala Gyulán. A vármegye őszi közgyűlése holnap kezdődik és a tárgysorozat terjedelmességét tekintve az egész hétre kiterjedőnek ígérkezik. Legnépesebb bizonyára a második nap lészen, amikor az üresedésben levő tisztviselői állások fognak betöltetni. A kombinúcziókat illetőleg a lapunk múlt heti számában közöltekhez, mint amelyek egészben most íb fenállanak, nincsen semmi hozzá altatták Kossuth eletet s tetteit. A oeszeuetc ei t-lhaugzása után a tömeg elénekelte a Kossuth s nótát s a „8zózat“-ot s ennek hangjai mellel ló (zen ekisérettel vonultak a „Király“ vendéglőbe aj I banket. Fáklyás menet végével a polgái likőrben százan felül gyűltek össze a kör tagja (ősi szokás szerint társas lakomával fejezendő b l-Jaz emlékezetes szép nap ünnepélyességeit ;t| A banket méltó epilogja is volt a nap ese élményeinek, mert amit nagy idők óta nem kons Mtatálhattnnk ilyen színezetű társas lakomáról '(erről jó lélekkel elmondhatjuk, hogy minden te ’|kintetben kitünően sikerült. 'I. Eme sikerben nagy része volt ama körű |ménynek, hogy a lakoma a kedvező s enyhe ide '(mellett szabadban volt tartható. De szívesen el- ■(ismerjük, hogy sok tekintetben hozzájárult a há- |rom fogásból álló#ételek kitűnőségé, az ital jó- Jsága s a pontos és gyors kiszolgálás, amiért a kör vendéglősét Zielbauer Alajost elismerés il (leti meg. • Az első felköszöntőt Douiby Lajos lelkész- jtárshoz szállva Göndöcs Benedek apát és lelkész mondotta Kossuth Lajosra; a magyar szívből jövő (lelkes szavak szívre találtak és perczekig tartó Jéljenzés riadt fel, midőn a szónok Magyarország függetlenségét mint minden magyar ember vég- czélját kívánva imaszerüleg fejezte be nagy hatást keltő beszédét. Dr. Berényi Ármin magasröptű s költői színvonalon álló hosszabb toasztját szintén Kossuth [Lajos éltetésével fejezte be, ugyancsak nagy lelkesedést keltve. Domby Lajos ama alapgondolatból indulva ki, hogy a mai évforduló öröm és bánat nap a magyar nemzetre, de mégis inkább öröm nap, hogy a haza bálványképe még él, kerekded, szép beszédben szintén Kossuthra üríti poharát. Mondottak még szép felköszöntőt dr. Foll- mann János a hazára, Cliriszto Miklós a magyar nőkre, Finta Ignácz a szabadság, egyenlőség és testvérisegi eszmék megvalósulására s azonkívül még számosán, úgy hogy a társaság hazafias mag ryar dalok hallgatása s éneklése közben késő íjféli órákban oszlott szét. Békésen. A nagy hontalan 90-ik évi születésnapját szintén impozánsan megünnepelték. Vasárnap reggel már fel volt lobogózva a város, délelőtt pedig az ev. ref. templomban, mely szorongásig megtelt, hálaadó istentisztelet volt. Budai János s. lelkész mondotta az alkalmi beszédet. Esti 100 terítékü bankett volt, több igen sikerült po hárköszöntővel. Hajnal István dr. mondotta a; elsőt, éltetve a haza történeti alakját, Kossuth Lajost. Környei Lajos Kossuthnak a haza felvirágoztatása körüli érdemeit méltatta, mig J/rzey Lajos főjegyző Békés város díszpolgárát KossutL Lajost éltette. I 1 Csabán. Szeptember 18-án este fényes ünnepséggel lték meg Csabán Kossuth születése napját,- a ázak felvoltak lobogózva s este az iparosifjusági zylet által rendezett díszelőadás volt, műkedve ík közreműködésével Gécs Jolán kisasszony Kos ith-nótákat énekelt, melyeket meg kellett ismé- slnie. Az előadás után tánczraulatság volt. Hétfőn álaadó istentisztelet volt az evang. magyar temp- imban, melyen az ez alkalomra leérkezett Bánó ózsef orsz. képviselő, az egész elöljáróság, a iros intelligencziája és hazafias hölgyei, vala ónt a gymnasium ifjúsága testületileg megjelent, z ünnepi istentiszteletet és hálaadó beszédet eszich László ségédlelkész tartotta oly hazafias s magasreptü szellemben, hogy kinyomatása is határoztatok. Az istentisztelet után külön e sélra összehivatott városi díszközgyűlés volt, lelyen Körösi László városi h. első jegyző felöl ista a Kossuthhoz intézendő üdvözlő irat szövést, mit a nagy hallgatóság és díszes közgyűlés jyhangulag elfogadott, a városi közgyűlési könyven megörökitni, s díszesen kiállítva Kossuth ajosnak elküldeni határozott. A Kristóify Károly > társai által már előzőleg benyújtott indítvány >.on további tartalma, hogy Csaba város köz- anti tere, az artézikut-tér Kossuth-térnek kereaz- iltessék el, Bábry Károly ügyvéd, városi képvi- ilő indoláBa után nagy lelkesedéssel egyhangu- g elfogadtatott, s a már kész táblákat este hét rakor fáklyás menetben szállíttatták a Kossuth ire, hol Körösi László jegyző alkalmi beszéde tellett ünnepélyesen felszegezték. Este a város iutozája és tere fényesen kivilágittatott, számos ólakban és a városház fényesén kivilágitott er- élyen Kossuth Lajos képe díszelgett. Erre a vilidé nagy táneztermében és mellékhelyiségeiben ibb mi háromszáz polgár és az összes előkelő íg részvételével fényes bankett volt, melyen a azafias megnyitó első szónoklatot Csaba város irája Kocsiszky Mihály, utána Bánó Józef ország- yülési képvise ö és Fábry Károly ügyvéd, mind- yája Kossnthért mondottak. Németh Lajos az sszes és különösen a jelen volt honvédeket kö söntötte fel, A csabai polgári kör szintén üd- özlő-feliratot küldött Kossuth Lajosnak. Szarvason. Az ünnep alkalmából e hó 18-án este la- oma volt melyen a városnak mintegy 300 elő- elő polgára vett részt, köztük városi, megyei és irósági tisztviselők. Az első felöszöntőt Benka iyula gimn. igazgató mondta kitünően fejtve ki Lossuth históriai jelentőségét. A toasztok során agy hatást ért el Boros Mihály, a ki azt kívánta, ogy a szarvasi nagy tót templomban ezentúl linden harmadik vasárnap legyen Kossuth-va- árnap, azzal hogy akkor magyar lesz az isten- sztelet. 19-én a város képviselete ünnepi köz- yélésre jött össze. Elhatározták itt hogy Kos- uthtot, ki a városnak már régebbtől díszpolgára, iliratban üdvözlik s a város főterét s egyik fő- tezáját az a nevéről nevezik el. A városházáról közgyűlés tagjai, élükön a városi tisztikarral, z ág. ev. nagy temlomba vonnltak, a hol istenk ti e n b t< f( h d t< é li b o u 1 s t
