Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-31 / 32. szám

morú előzmények után, igen fájdalmas érzést keltett széles körökben és ez a fájdalmas részvét nyilvánult szomorú végtisztességén is, mely nagy közönség jelenlétében történt. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő : Kászony Jakabfalvy Andrássy Miklós, a saját valamint nevelő leánya Andrássy Teréz és férje Zeller Fri- gyes, gyermekök Jenőke, továbbá az elhunyt nővére Kiss Francziska és férje Römer Károly, valamint unokahúga Danszkay Emma és számos rokon nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja szeretett neje, a legjobb nevelőanya, nagyanya, nővér, sógornő és nagynéne Köszöni/ Jakabfalvy Andrássy Miklósáé, született Danszkay Rózának, f. év és hó 3 án, reggeli 7 órakor, élte ö6-ik, boldog házassága 39-ik évében 10 napi súlyos betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai f. hó 4-én, d. u 5 órakor a r. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli Szent-József temetőben, a családi sírboltban örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent mise áldozat f- hó 5-éu, reggeli 9 órakor a r. kath. nagytemplomban az ég Urának bemu- tattatott. Áldás és béke hamvaira !

Békési ember tragikus halála. Biharmegye Hlye községében nagy szerencsétlenség történt. Egy Bécsi Mihály nevű békési illetőségű béres a kazal tetején állott és adogatta le a kévéket a cséplőgépbe. Hirtelen megcsúszott és oly szerencsétlenül esett le a kazalról, hogy épen a csép lőgép dobjába került, mely testét egy pillanat alatt izzé-porrá roncsolta; rögtön szörnyet halt. Megállították a gépet, melynek minden része vértől csepegett és csak nagy ügygyei bajjal voltak képesek a holttestet kivenni, melyet a hatósági vizsgálat megejtése után eltemettek.

Rabló gyilkosság. A kondorosi csendőrőrs julius hó 29-én jó fogást csinált. Elfogtak egy ezégéres gazembert, Farkas Juont, ki Aradmegyo területén több rendbeli lopást követett el, legutóbb pedig saját vallomása szerint egy ismeretlen utast gyilkolt, s óráját, gyűrűjét elrabolva, a holttestet vízbe dobta. A jó madár most a szarvasi kir. jbiróság börtönében .várja gaztettének méltó jutalmát.

Öngyilkosság. Fehér János orosházi lakos Zsuzsa nevű 18 éves leánya az istállóban felakasztotta magát. Szülei a templomban voltak s mikor haza értek, leányuk már halva volt. Tettének oka ismeretlen.

Békésen háromszoros rémes gyilkosság történt folyó hó 1-ón, mely a legnagyobb izgatottságban tartja a közönség kedélyét. Barna Vas István 45 éves katona viselt ember, — ki nem régen a gyulai fogház lakója is volt, — agyonlőtte apósát, feleségét és halálos sebet ejtett sógorasszonyán. A borzalmas eset részletei a következők : B. Vass István, ki már katonakorában is követett el gyilkosságot, ahol lelőtte volt egy katonatársát, idővel kiszabadúlt s Békésen meg nősülvén, öröklött vagyonának nyakára hágott, utóbb ivásnak adta magát s elidegenítette ma gától a feleségét, a ki végre hazamenekült szülői házába. A gonosz ember vasárnap éjfél előtt bekopogtatott apósa, Gábor János vásártéri lakására, a hol felesége és három gyermeke tartózkodott. Először kis leányát kérte ki az ablakon s megcsókolgatta. Eközben az apósa is kiment Vass a gyermeket az ablakon át gyöngéden visszatette a szobába, megfordult s az öreg Gábor Jánost két lövéssel leteritette. Az öreg azonnal meghalt. A gyilkos ekkor a ház elé hu zódott s zajra kisiető nejét, a ki a szomszédoktól várt segítséget, szintén lelőtte. Az első lövés a szerencsétlen asszony mellébe fúródott. A gy>1- kos látta, hogy először nem elég jól ezélzott s hozzá ugorva, egy második lövéssel szétroncsolta a tenyerét. Harmadszor is rálőtt, aztán hátat fordított a háznak. Vassnénak még volt annyi ereje, hogy bevánszorgott a szobába. Ott azonban ájultan roskadt össze s harmadnap meghalt. Vass a testvéreihez ment, de előbb egy csapszékben jól bepálinkázott. Bátyját, Vass Mihályt, már régóta zsarolja s haragszik rá, mivel őt mélyen lenézi. A mint betoppant hozzá, dulakodást kezdett vele. Miután sógorasszonyát, az áldott állapotban levő Kovács Erzsébetet, egy lövéssel leteritette, bátyjára rohant, ez azonban hosszas birkózás után kicsavarta kezéből a revolvert s ártalmatlanná tette. A gyilkos vad zokogás közt követelte, hogy pusztítsa el". „Már úgyis vége min dennek, mondotta. Megöltem az apósomat, a feleségemet és a te feleségedet is.“ De Vass Mihály egy ujjal sem nyúlt az öcscséhez, hanem sírva ráborult a feleségére. A gyilkos elszaladt. Hétfőn éjjel az aradi csendőrszárnyparancsnokság két altisztje letartóztatta a békési határban s meglánczolva kisérte Békésre. Hogy ilyen szörnyű bűnre vetemedett, azt megmagyarázza nyomorult jelleme, túlhajtott betyáros önérzete. Roppantul bántotta, hogy hozzátartozói utálják, gyűlölik s röstelkednek miatta.

Mező-berényi csendélet. M -Berényben vasárnap este felé néhány rakonczátlan egyén a pálinkától felhevülve kimérhetlen botrányt okozott. Filláry Endre a rendzavarókat erélyesen rendreutasitotta s miután ő ellene is fenyegető állást foglaltak el, kénytelen volt őket elcsukat- ni. Ezen rendzavarók most bosszút forraltak a rendőrbiztos ellen, és végre is hajtották. Hétfőn este egy akrobata társulat előadása alkalmával a rendőrbiztos hivatalos minőségben jelen volt. Az előadás alkalmával egy Ladányi Bálint nevű vasárnapi volt delikvens egy kapával orvul úgy ütötte fejbe, hogy a feje behasadt s a vér elborította. Azután még két ütéssel a vállán és hátán ejtett mély sebet Nagy ijedség támadt a körülzárt helyen,-a nép tódult kifelé, a gyermekek sikítottak, az ütés oly erős volt, hogy a rendőrök és csendőrök lövésnek vélték és kiszaladtak, hogy az esetleges merénylőt elfoghassák és igy a rendőrbiztos majdnem védtelenül maradt volna, ha M. Braun József községi főjegyző, a ki gyermekeit véletlenül az előadásra vezette, ki nem csavarja Ladányi kezéből a kapát. Bekísérték a

községházához de ott is folyton fenyegetődzött, hogy ha kiszabadul, mégis agyonüti Filláry Endrét.

Tűz volt a napokban Dobozon, a mikor is Szabó János ottani lakos nádfedelü háza ismeretlen okból kigyuladt 1 leégett. Mentés közben egy szürszabó segéd a szobába szorult, s midőn nagy nehezen az ablakon át, mégis menekült, a tetőről éppen akkor lezuhanó égő zsarátnok lenyomta és oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy azok folytán meghalt. A kár 500 frt, melyből 200 frt a biztosítási összegből megtérül.

Tüzek a megyében. Békésen julius 30-án délután 1 órakor Grósz testvérek gazdaságában egy tiz öles búzaasztag, két 25 öles szalmakazal és egy cséplőgép tűz martaléka lön. A tulajdonosok kára meghaladja az 5000 forintot. — A mező-berényi határban Tóth András keselyüsi tanyáján ugyanakkor két búzaasztag égett meg; egyik sem volt biztosítva. — Öcsödön julius 24-én Mónus Ferenczné kárára egy búza-árpa-zab- asztag hamvadt el, a felbecsült kár 600 frt, szintén nem volt biztosítva. — Csabán julius 26 án Prbics Imre háza gyuladt ki, s a 15 öl hosszú nádtetőzet, valamint Lehrner Dávid 10 öl zsindelytetővel fedett szomszédháza s Kraszkó György 6 öl hosszú sertés ólja leégett. A hatóságilag felbecsült kár 1685 frt, a két ház biztosítva volt.

Menyasszonyi selyem ruhákra való selymeket fekete, fehér és créme színekben, simát és damasztot méterenként 45 krajczártól 16 frt 65 krig (mintegy 300 különböző fajtában) szállít egyes öltönyökre, vagy végekben is postabér és vámmentesen Hennebcrg G. cs. és kir. udvari szállító selyemgyára Zürichben. Minták postafordultával küldetnek. — Schweitzba intézett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. 9. 20. 4—5.

Törvényszéki csarnok.

* Helyettesítés. Novák Kamill kir. törvény- széki elnök hosszabb időre szabadságra menvén, ötét távolléte alatt Nogáll László törvényszéki bíró helyettesíti.

* A kir. büntetőbíróság előtt e hó 4-én tárgyaltatott egy megrögzött gonosz nőnek bűnügye. Vádlott neve Százdi Anna, még alig 24 éves, kecskeméti születésű, félvilági hölgy, a ki nek nyakában lopásért máris 6 havi börtön van; újabban özv. Hajdú Antalné volt endrődi, (ma m.-túri) lakosnő kéteshirü korcsmájában mint cseléd (?) volt alkalmazásban, I ezt is rútul rászedte, amennyiben ennek távollétét felhasználva, a mi magához venni való volt, azt magához szedte, sőt ennek záros perselyét is feltörve, a benne levő készpénzt is kivette, valamint cselédkönyvét szintén megtalálva, így útra egészen kész — elillant. De a feljelentett panasz s körözés folytán Czegléden elfogatott s végre is az őt megillető helyre —’ az itteni fogházba szállíttatott. Százdi Anna súgár, csinos szende arczú nő, de lelke épen ennek ellenkezőjét vallja s határozott rósz. A törvényszék újabbi bűntényéért három havi börtönre ítélte s a károk megtérítésére. Az Ítélet jogerős.

Szabályrendelet.

Gyulaváros belterületén gyalog járdák épitése tárgyában.

(Vége.)

16. §. Jogosítva van a városi tanács a gyalog járók építési költségeit közadók módján közigazgatási, utón behajtatni.

17. §. Uj lakházak építésekor, vagy nagy* mérvű átalakítások alkalmával elkerülhetlenül alkalmazni szokott állásfák elhelyezésekor megrongált gyalog járóknak előbbi állapotában leendő helyreállítását az építkező saját költségén köteles elkészíttetni.

18. §. A várost terhelő járda építési költségek a közmunka pénztárból, esetleg a képvi selőtestület által kijelelendő egyéb pénztárból fedezendők.

19. §. A város tartozik ezen szabályrendelet értelmében előállított járdák fentaitásáról saját költségén mindaddig gondoskodni, még annak új előállítása szükségessé nem válik.

Az uj járda előállítás költségeihez való hozzájárulásra az illető ház és telek tulajdonosok, ha azok e czimen már megterheltettek, 20 év lefolyása előtt nem kötelezhetők, 20 év lefo lyása után a 10. §. hatérozmányai nyernek

alkalmazást.

20. § Jelen szabályrendolet törvényszerű jóváhagyás után azonnal életbe lép, s végrehajtásával a városi tanács bizatik meg.

Kelt Gyulán a városi képviselőtestületnek 1891. márczius hó 23-án tartott közgyűléséből.

Kiadta :

Popovics Jusztin,

főjegyző.

3C özg'azdaság'.

A baraczkai szölötelep.

Baraczka az aradi hegyalja déli lejtőjén Pau- listól Radnáig húzódik. A község és a közeli Maros között vagy 150 kát. hold lapos, bumus gazdag, igen termékeny iszapos föld terül el, melyen még 5—6 évvel ezelőtt nagyobbára füzesek voltak. E területen rendeztette be a földmivelésügyi miniszter az állami szőllőtelepet, mely ma már több

mint 100 kát. holdat foglal el. Múlt hó 16-án, egy szakértő barátom kiséretébon átrándultam és a felügyelő és igazgató kalauzolása mellett bejártam, és ott tanulmányoztam mind azt, ami ránk gyulaiakra nézve is hasznos, sőt szükséges tudni való.

Az egész telep tulajdonképen 3 főrészre van osztva. Az első területen a magyarországi fonto sabb bor és csemege szőlőfajok lettek ezelőtt 4—5 évvel kiültetve, hogy a későbbi oltások készítéséhez elég nemes és fajtiszta venyige legyen E tábla ültetése alkalmával nagyon helye sen nem arra fektették a fősulyt, hogy minél több, hanem arra, hogy az egyes kiváló borvidékek speoziális fajai legyenek meg. így megvan pl. a Tokaj vidéki furmint és hárslevelű ; az aradi hegyalján domináló kadarka, mustafer és bakator; a dunántúli vidék szőlői képviselve vannak a tramini, piros veltelini és szilváni zöld által, a pozsonyi hegyekről pedig a dinka és a mézes fehér került ide. Ezeken kívül legfeljebb 3—4 borfaj van még, köztük a fehér gohér is, de bihari hegyek speczialis borfajáról, a szerémi zöldről (Bümmeltranbe) megfeledkeztek, mi mindenesetre nagy mulasztás, mert daczára annak, hogy csak kitűnő Expositio mellett képes meny- nyiség és minőség dolgában egyaránt kielégítő termést adni, mégis kár volna e fajt elpusztulni hagyni, illetőleg nagy mérvű terjesztéséről lemondani, mert nincs se Magyarországban, se külföldön egyetlenegy borszőlőfaj, mely finom zamatra nézve vele versenyezhetne. Különös, hogy az országos szőlőszeti főfelügyelő Molnár István ezelőtt 4 évvel terjedelmes és igazi szakismerettel irt, ampelographiájában úgy nyilatkozik, hogy e faj hivatva van minden más bel- és külföldi borfajt túlszárnyalni, és itt mégis kihagyták a fentar- tandó és terjesztendő szőlőfajok sorozatából. A csemegeszőlők közül csak három Chasselasfaj van s pedig a Ch. blanc, a Ch. rouge és a Ch. oroquant. Ami nekem az európai fajok telepén különösen feltűnt, az üdeség volt, mely nagyon elüt az egész Maros vidék szomorú állapotban levő szőlőitől, továbbá azon körülmény, hogy 4—5 éves koruk mellett rendkívül erőteljes fával és igen bő terméssel bírnak e tőkék, daczára annak, hogy a philloxera régen ellepte és a peronospora is már tavaly föllépett. De hamar megjött a válasz és ezen választ egymásután tízszer szeret ném minden gyulai szőlőbirtokos fülébe rágni, mert máskép nem hallja és nem hiszi, hogy a philloxera ellen szénkénséggel, a peronospora ellen permetezéssel hosszú időre segiteni lehet és kell; ezt parancsolja a nemzetgazdasági érdek. Egy kis munkakedv és egy kis ügyosség kellene hozzá, egyéb semmi.

A második, szintén sok kát. holdat elfoglaló táblán ezelőtt 3—4 évvel lettek kiültetve a Francziaországból hozatott amerikai venyigék, melyek a nemesítésnél mint alanyok szolgálnak. Négy faj van : Riparia sauvage, Rupestris, Solo- nis és Fortalis; kivétel nélkül erőteljes szép fát hajtottak s távolról inkább egy bajor vagy angol komló ültetvényhez hasonlítanak, mint szőlőhez. E tőkéket nem nyesik vissza, hanem hagyják a végtelenig nőni, hogy minél több nemesíteni való vessző legyen. A telepnek ezen részén kísérletet tettek néhány direct termő amerikai fajjal, úgy mint a Jaquez, Othello és másokkal, de hamar bebizonyult, hogy nem ellentállók. Szép termés van rajtuk, de róka ize miatt mi magyarok egyhamar nem fogjuk sem megenni fürtjét, sem meginni borát.

A telep harmadik részében van a szőlő okmányok iskolája. Mindenki emlékszik, hogy a tavaszszal itt járt Richter franczia vállalkozó, kivel a miniszter a nemesítések kivételére, azaz inkább vezetésére szerződést kötött. Azelőtt is nemesítettek már Baraczkán és másutt, de a siker oly csekély volt, hogy még az első rangú szakértők, köztük a fentemlitett Molnár is, lemondtak a reményről, hogy ez úton segiteni lehetne és tanulmányaikkal inkább a direct-termő fajokhoz fordultak. Az összes oltványoknak rendesen csak 4—5 a legritkább esetekben 8--10°/o sikerült. Véget akartak vetni minden ezirányú experimentumnak. A külföldön utazott szakértők pedig ellenkezőleg, nem győzték eléggé magasztalni a francziaországi eredményeket. Magam is láttam a Cote d’or hegy oldalán több ezer holdra menő uj ültetvényt, amely a legbőségesebben hálálta meg a beléfektetett tőkét és munkát. Végre a kormány elhatározta, hogy franczia munkásokat hozat. Eljöttek. AS egész hegyalja összese- reglett francziákat nézni és oltást tanulni. 300 munkást bocsátottak ama terjedelmes bódéba, hol a 9 franczia dolgozott. Mindnyájan azt hitték, hogy a francziak ép oly rejtélyes gépekkel, mint büvészies ügyességgel fognak dolgozni. Szent áhítattal tátották szájukat; és lesték a bekövetkezendő csodálatos dolgokat, és ime a francziak semmiféle géppel és semmiféle büvészettel nem dolgoztak, összes büvészetük abból állott, hogy a bicskájuk mindig éles volt, ha pedig már nem volt éles: megköszörülték.

Amint a hegyaljai vinczellérek megköszörülték csorba késeiket, ők is tudtak oltani. Mert az oltás maga igen egyszerű angol párosítás nyereggel, épen olyan, mint amilyent a magyar vinczellérek már Neo óta csinálnak — életlen késsel. A copulatio helye raffiával beköttetik ób lippai agyaggal be lesz kenve; azután átadjak az ültetőknek s itt kezdődik tulajdonkép a művészet, amelyre a francziák nem keleti fatalis- mus, hanem szorgalmas munka és fáradbatlan kísérletezés útján jöttek rá, és amelyről sem én, sem más magyar halandó Richter megerkezeseig nem tudott. Engem, mikor kezdtem szőlőt ültetni, arra tanítottak a magyar „szakértők“, hogy a vesszőt legalább egy babiloni rőf erejéig dugjam a földbe, de ha 2 rőfnyi még jobb es azután úgy vigyázzak a bevermelésnól, hogy egyetlenegy szemet se törjek le, és végre, hogy egy szemnek a föld szinén kell lennie, mert ha ezt nem teszem, a venyigém meg fog fulladni. A ^ magyar vinczellérek ezen utóbbi igazságra úgy jöttek rá, hogy egyszer a Sárrétben fürdő bivalyoknál észrevették, miszerint, bár egész testük mélységesen

viz alá merült, orruk hegye mégis a viz felinén maradt. Hogy pedig a többi „igazság“ mennyi alappal bir, azt a következők fogják bizonyítani. A kiültetendő vesszők számára egy ásó nyomnyi árkot húznak, az árok egyik szélére deszka állittatik, hogy az árokba helyezendő 30—35 cm. hosszú oltványok megállhassanak ; ezután kapával főidet húznak rá, de nem sokat. Mikor ez megvan, egy alul széles fadoronggal erősen odacsömöszölik a földet. A szemekre nem kell gondolni, azok oltás közben le lettek vágva; csak a nemes venyigének van egy, peronosporás évben két szeme. Ezt a föld ráhúzást és csömö- szölést háromszor végzik s ekkorára az egész vesszőből már nem látszik semmi, de azért még egyszer húznak rá földet és készen van. Nem látni egyebet a kopasz bakhátnál. A bakhátak közötti árok pedig mélyebb, mint a vessző legmelyebb része. Azt lehetne mondani, hogy az egész ültetvény a föld színe felett áll. Az eredmény pedig az, hogy az 1.200,000 oltványból most julius II. feleben 85—90°/0 vigan tenyész és semmiféle aggodalmat nem gerjeszt, illetőleg semmiféle alapot nem nyújt arra a feltevésre, hogy csak 50°/o fog megmaradni őszig, mint ahogy azt Richter jövendölte, és a telep igazgatója reményleni merte. Készítették pedig ezen oltványok felét azon oláh napszámosok, kik eddig még semmiféle érdemeket nem szereztek arra nézve, hogy az ember őket ügyeseknek és tanulékonyaknak nevezze.

Ezen oltványok őszig jól meggyökeresednek és el fognak adatni 5—10 krnyi árban azoknak, kik leghamarabb folyamodnak az illetékes miniszterhez. Állandó helyükre kiültetve már nagyon kevés fog elpusztulni; az erősebbek 3, a gyengébb példányok 4 év múlva fognak termést hozni.

Hég egyet: ha valaki csak apródonkint szerezheti meg amerikai venyige észletét, és szőlőjét nem akarná még most uj beültetés czéljából kiirtatni, ne dobja el vesszőit, hanem vermelje el egy méternyire és akár 7 év múlva is használhatja

Irodalom.

Előfizetési felhívás. Tisztelt közönség! Tiz év alatt Írogatott verseim gyűjteményét akarom közre bocsátani. Jól tudom, hogy Magyarországnak kedélyesen emlegetett negyvenezer poétája közt az én nevemnek nagy igénye nem lehet i nem is ilyen czélzattal lépek a t. közönség elé. Egész ifjúságomban rajongással áldoztam a független eszmék oltárán: egyszerű kálvinista papi pályám kezdetén az „örök igaz“-nak állottam zászlója alá s ez elhatározásomban szivem egész hevével törekedtem arra, hogy a magyar irodalom fenséges épületéhez én is adjak bár egy parányi homokszemet. Igénytelen kötetem megjelenésének ez a története. Az abba foglalt versekben sokat kifogásolhat a kritika, de egyet el kell ismernie: azt, hogy ha ezer fogyatkozása is van e daloknak, de azoknak minden hangja igaz. A mi kötetemet anyagi tekintetben illeti, körülbelül 140—180 lapnyi terjedelemben fog megjelenni. Ára fűzve 1 frt, diszkötésben 2 frt lesz. Gyűjtőket 10 előfizető után tiszteletpéldány illeti. A kötet 1892. karácsony ünnepén jelenik meg. Aláirt gyüjtőívek s előfizetési pénzek Baldi Károly könyvkereskedésébe Nagy-Enyedre küldendők be f. óv október hó 1-ig. Nagy-Enyed, 1892. julius havában. Szabó Jenő.

A kiráy legkisebb unokáját mutatja be a „Magyar Géniusz“ legújabb száma, a mint Mária Valéria főherczegnő s férje, Ferencz Szal- vátor főherczeg enyelegnek alig nehány hónapos kis gyermekükkel. Szebb idylt, mint ez a bájos kép, a „Magyar Géniusz“ nem mutathatott volna be olvasóinak. A „Magyar Géniusz“ múlt számában egy igen érdekes kérdést vetett fel. Ugyanis a nagy olvasóközönséghez fordult s kikérte véleményét a „lex papea poppaea“, vagyis ama törvényjavaslat iránt, melyet egy franczia képviselő nyújtott be a kamarához, s mely kimondani kívánja a kényszerházasságot. Á közönséget ez a kérdés, úgy látszik, nagyon érdekli, mert egy rövid hét alatt nem kevesebb, mint 173 válasz érkezett a szerkesztőséghez, s megannyi hosszabban-rövidebben foglalkozik ezzel az igazán érdekes kérdéssel. Mindenesetre jellemző, hogy a válaszok túlnyomó része (124 darab) nőktől ered, még pedig férjes hölgyektől. Leánynak csak 17-en vallották magukat. A hölgyek véleménye épp úgy mint a férfiaké, megoszlik pro és contra. Az általános szavazás szerint eddigeló — mert a végleszámolás csak a következő számban tétetik közzé — a mi közönségünk a kényszerházasság ellen van és pedig 173 szavazó közül 145 ellene, 28 mellette. Nemre nézve következőleg oszlanak meg a vélemények: 44 férfi közül 36 a kényszerházasság ellen, 8 mellette, 129 nő közül 109 a kényszerházasság ellen, 20 mellette.

Mint jellemzőt említjük meg, hogy egy katho- likus pap a kényszerházasság mellett szavaz.

A „Magyar Géniusz“ a beérkezett vélemények közül a sikerültebbeket közli is. Ezen érdekes tárgyú közleményen kívül találkozunk még e számban több sikerült képpel és közleményekkel, melyek közül megemlíthetjük : Dóczi Lajos „Szakítás“ czimü novelláját, "J. Virág Béla hangulatos költeményét, Szana Tamás és Kada Elek érdekfeszitő czikkeit.

Kik még nem ismernék olvasóink közül a „Magyar Géniusz“-t, forduljanak a kiadóhivatalhoz (Budapest, kerepesi-út 14), mely — mint lapunkat értesité — készséggel küld mutatványszámokat. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az újonnan belépő előfizetők a „Kenyér“ czimü emléklapot ingyen kapják.