Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-31 / 32. szám
33-ik szám Gyula, 1892. augusztus 7-én XI. évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászaid hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: JDoToa^ Táinos. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus, üzlete, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. K Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Gyulavárosa költségvetései 1893. évre. Lapunknak eddigi szokásához híven, foglalkozunk a városnak holnapi közgyűlésén tárgyalandó, már múlt számunkban közlött költségvetéseivel, melyek külön lenyomatban a városi képviselőtestület tagjaival már előzőleg közöltettek, s igy mód nyújtatott minden képviselőnek arra, hogy azt tanulmányozza, esetleges észrevételeit a holnapi közgyűlésen megtehesse. Mielőtt a költségvetésre nézeteinket röviden elmondanánk, hangsúlyozzuk most is azt, mit a múlt évben hangsúlyoztunk, hogy a jövő évi költségvetésnek ily korai elkészítését a községeknél nem helyeseljük most sem, mert az eddig befolyt jövedelmekből az év végéig befolyandókra következtetni vajmi nehéz, s igy positiv alapokra építeni nagyon kétséges; de ^át — hiába, a rend az első, a községek évzáró számadásai s a jövő biztos bázisa másodrendű dolog. Térjünk azonban át magukra a költségvetésekre, s igy első sorban a közpénztári költségvetésre, a mely a város haladását, közszükségleteit, adminisztrá- tióját tünteti föl. A jövő évi költségvetés kiadási tétele 87,607 frt 42 kr, bevételi összege 35,821 frt 7 kr, s igy a hiány 51,786 frt 35 kr. a múlt évi költségvetés volt összesen 74,589 frt 91 kr; a bevétel elő volt irányozva 32,093 frt 36 krra, a fedezendő hiány pedig 42,496 frt 55 kr. volt — s igy a jövő' évre jóllehet — a bevétel 3727 frt 71 krajczárral van többre tölvéve, mégis a fedezendő hiány többlet 9289 frt 80 kr, — a mi oly tekintélyes összeg, hogy az adó 44 krról 53 krt meghaladó- lag szökik fel. És ha ennek okát keressük, azt nagyon könnyen megtaláljuk ama szerencsétlen körgát építésben, amelyet Gyula városának erteilen többsége most három éve döntő szavazatával az értelmesebb elemme szemközt kierőszakolt. Kemény, de igazságos szavakat haszf Konstantinápolyi emlékeim. Irta: Ohriszto Miklós. I. A.Z elutazás. (Folytatás.) Nissbe érünk, hol bennünket már meleg étellel vár a Magyarországból odaszakadt zsidó csapiáros. A compánia egy része csakhamar elkölti az ízetlen drága ételeket, kocsikra ül (az ottani fiakkeresek tudnak csak igazán zsarolni), bejárja a 4o ezer lakosságú várost, a mely rendetlen, piszkos. Az útczák telve ronda kávéházak előtt alacsony, kas nélküli gyékény székeken ülő renyhe polgárokkal. Isz- szák a kávét és úgy füstölnek, mint egy török basa. — Minden negyedik-ötödik ház korcsma s mindegyiknek van közönsége. Elégedetlenül, — édes magyar hazánkra büszkén, — térünk vissza az állomásra. Alig van időnk leönteni egy-két pohár ficzkót. Felhangzik a vezényszó: További Tovább 11 Műveltebb, jobb földek, kevesebb sziklai hegy, több használható terület, csinosabb épületek, lombos tölgyerdök táróinak szemeink elé. Bulgária fóvárosába, a 60,000 lakosú Sofiába érkeztünk. nálunk; ki azt.mondja, hogy későn beszé-j ünk, azt utaljuk lapunknak 1889-ik évi évfolyamaira, midőn a körgát épitési tárgyalások a képviselő testületnél szőnyegen voltak, s midőn a tudomány s józan ész háttérbe szorittatott a „mentül hosz- szabb kolbász, de rövid körgát“ argumentuma által; a körgát rövidebb, legalább 50,000 forinttal többe került és nagy részben oly helyen van a hova senki sem kívánta ; — és ha most ötven éven keresztül minden adó forint után 9—10, de lelet 12 krral is többet fizetünk, tulajdonítsa azt azon többség magának, mely ez állapotnak előidézője volt. A költségvetés egyébb tételei kevésben térnek el a múlt éviektől; alig említendő tételek a tisztviselők fizetésének, uj tanyai iskola szervezésének már eddig is jóváhagyott csekély összege ; figyelmet érdemel azonban a házi szegények segélyezésénél a közpénztárra fölvett nagyobb összeg, mely indokolva látszik lenni egy 800 frtra rugó tervezett uj építkezés által. Az ápoldánál csak nem rég építkeztünk s most ismét uj épitkezós ; akkor midőn az ápoldának közel 3000 frt fix jövedelméhez a közpénztár — hogy azt főn tartsa — még 3251 írttal járul, talán gaz- dálkodóbban kellene eljárni az épitko- zésekkel. A fogyasztási pénztár úgy látszik azon pénztárak közé tartozik, a melyből a jelenben még meríthetünk ; a hol azonban a múlt évekből 3207 frt hátralék van, kétes nagyon elhinni azt, hogy ott a mérleg szerinti 6648 frt biztos alap lenne. A regale költségvetés összes tényleges bevétele 19889 frt 74 kr., kiadása 19561 frt 81 kr. s igy ennek tiszta maradványa 327 frt 93 kr. — Érne szerény jövedelem körültekintő kezelést igényel, mert az állammal történt leszámolás könnyen végzetessé válhat a jövőben, ha esetleges előre nem látott terhek merülnének fel. A tüzérségi költségvetéshez szavunk nincs, kiadása a sokak által táplált ellenszenv mellett is annyira indokolt vagyonbiztonságunk tekintetében, hogy azt nem Egykor hires kereskedőváros, számos mecsettel és keresztény templommal. Görög metropolita és egy kath. püspök székhelye. A hajdani Ulpica Sardica helyén Szt. Juszti- nián császár építette. A törökök 1382-ben foglalták el. Itt már mindenütt erősen látszik Fer- dinánd keze nyoma, no meg a fenséges jó mama kiapadhatlan tárczájának eredménye. Az indóháztól a városba széles, kocsi- és gyalog kőútak vezetnek, mindenütt fákkal szegélyezve. Az építkezési hajlam óriási nagy. Minden negyedik-ötöd’k ház épül és pedig nem fából, de kőből. Úgy mondják „a mama költségére.“ A fejedelmi palota nem nagy de ízléses épület, a legújabb stylben. Hátamegett nagy angolkert, melynek kerítésének bevégzésére Sándornak már nem volt ideje. Ferdi- nánd fejezte be. Rendőrsége, hosszú szárú csizmájával, testhez simuló szürke nadrágjával, sárga gombos hófehér kételejü waffenrockjával és pofonütött, koronás sirmléderes sipkájával igen jól néz ki. Férfiúi mind szálasak, szépek. A kosztja, az nem magyar gyomornak való. Elemózsiánk már fogyatékán lóvén, de meg meleg ételre számítván is, szándékosan kiéheztettük magunkat, mindennek daczára a rizses birkahús leves (még most is orromban a szaga), a zöld paszuly főzelék főtt ürü hússal, az olajba készített liba- és csirke sültek, a finom leszelt, mindennélküli zöld ugorka, a megromlott vajjal készített hideg tészta sehogy sem ízlett. csak igy fenntartani, hanem előfordulható szükséghez képest még fejleszteni is kívánatosnak tartjuk. A tanács által előterjesztett költség- vetés nagyobb vitát aligha foghat előidézni; meglátszik azon, hogy a tanácsot annak elkészítésénél a viszonyok és szükségletek ismerete vezérelte, s nem ragadtatta el magát oly újítások által, a melyeket folyton azok hangoztatnak, kik a város köz- terheihez semmivel sem járulnak, de annál többet követelnek. A jövő évi költségvetés elment kény- telenségből azon határig, a melyen túl menni nagyon is kétes eshetőségeket provokálna. Más fejlődöttebb, de önálló városok, melyek a gyámkodástól mentesek, a kormány felügyelete alatt nem mehetnek addig sem, és ha már a jövőben addig és nem tovább megyünk, sőt ezt is apasztani igyekszünk, megtettük mint városi képviselők kötelességünket, de ahoz jóakarat és nem nyakatekert ideák előtérbe tolása kell. Dobay János* A vármegye rendkívüli közgyűlése. (Augusztus 6.) Reiszig Ede elnöklő főispán a 30—40 bizottsági tagok szívélyes üdvözlése után megnyitó beszédében indokolja, hogy bár a nyári időszaki gazdasági munkák több bizottsági tagot vissza tartanak a részvételtől, még is egy pár oly fontos kérdés vált megoldásra, mely szükségessé tette a rendkívüli közgyűlés egybehivását; meg emlékezik az Oroszországból fenyegető kolera járványról, melyre nézve értesíti a közönséget, hogy ez irányban szükséges több rendbeli óvintézkedések már a közigazgatási bizottság részéről megtétettek, s kéri a vármegye közönségét., hogy ezen közigazgatási bizottsági rendelkezéseket p legerélyesebbeu támogatni méltóztassék ; — kormánybiztosi működéséről is emlitést tesz, melyre nézve a legmegnyugtatóbb eredményeket jelez ; emlitést tesz továbbá, hogy a kereskedelmi miniszterrel tárgyalásba bocsátkozott az iránt, hogy a vármegye terülotén, több rendbeli vállalat fo- ganatosittassék, mi által hosszabb időre fog biztosíttatni a munkásnép kenyérkereseti forrása, — emlitést tesz továbbá, hogy a házi iparnak a megyében meghonosítása és fejlesztése iránt is megtette a szükséges lépéseket, mindezekre nézve azonban ezúttal positiv megállapodásokat ném A ráemlékezésnél még most is émelygés fog elő: Tovább! Továbbll Czélunk felé. A 100,000 lakosú Drinápoly a Maricza jobb partján fekszik termékeny völgyben; — belseje olyan, mint Konstantinápolyé, piszkos, rosszúl kövezett. Megemlítendő benne II. Szelim szultán mecsete és a görög császárok korából származó Mihályhid. A város közepén emelkedő 4 mecset, szép minarett- jcivel, karzataival és 2 boltozott bazárral. Konstantinápolylyal és Filippopollal vasút által van egybekötve. Iparágai közül a selyemgyártás, szattyáncserzés, illatszerei és rózsaolaja híresek. Mostani elnevezését Had- rián római császártól nyerte. Az oroszok 1878. junius 22-én vonultak be falai közé s a fegyvernyugvás január 31-én Íratott alá. További TovábbiT A vonat két oldalán czirkáló török katonák bukkannak elő, hovatovább számosabban s az állomásokon fegyverbe lépő őrség biztat bennünket, hogy ne féljünk. A vonat mentén elterülő tölgyerdökben egész regement circá.1 és keresi a hírhedtté lett Athá- nasiost és bandáját. Nincs mit félnünk; vigyáztat ránk Ab dúl Hamid ő felsége, hogy kedves barátja magyarjaiban valami kár ne essék. Minden baj nélkül haladunk el Cserkeő mellett is, s az út fáradalmait velünk megosztó hölgyek most már könnyebbült szívvel sóhajtanak lel : Hála neked nagy Allah 1 A tengert julius u-ón déli 12 órakor, a jelezhet, de biztos reménye van, hogy a közel jövőben kedvező eredményekről értesítheti a bizottságai.,— A főispán megemlíti még, hogy bizonyos telepítési eszmével is foglalkozik i ez irányban is folynak a tárgyalások, — mely ügyben a megyére nézve szintén kedvező eredmények mutatkoznak; — már ezúttal jónak látja a közönség figyelmét felhívni, hogy a gyámügy kezelés rendezése, illetve az eddig észlelt hiányok orvoslását ezélzó újabb szervezeti javaslat fog a legközelebbi ősziközgyülésen egyik fontos tárgy lenni, valamint hogy az egészségügyi szolgálatnak a törvény kívánalmai szerinti rendezései felett is határozni az ősziközgyülés egyik lényeges tárgya leend, — mely elnöki megnyitó beszéd után az egybegyült bizottsági tagokat szívélyesen üdvözli s a közgyűlést megnyitja. A vármegyei közigazgatási czélokra szolgáló épületeknek 1892. évi helyreállítási 3547 frt 06 kr. költségnek a házitartalék alaptőkéből fedezése elrendeltetik, — mely munkálatok házilag leendő foganatosításával, — a központiakra nézve az államépitészeti hivatal, a járásiakra nézve pedig az illető főszolgabirák bízatnak meg, fehatal- maztatván a vármegye alispánja, hogy ezen munkálati költségekből 90°/„-ot a szükséghez képest kiutalványozhasson, mig annak 10%-ja, csakis a befejezett s felülvizsgált munkák jóváhagyása után lesz kifizethető. Ambrus Sándor szeghalmi h. főszolgabíró és Dr. Bartóky József orosházi b. főszolgabíró részére a szolgabirói és főszolgabírói fizetések között különbözet kifizetését kimondó vármegyei határozatot jóvá nem hagyó miniszteri rendelet tárgyalása során elhatározfatik, hogy nevezett helyettes főszolgabirák, a házi pénztárból kárpótlás czimén Dr. Bartóky 300 és Ambrus 500 frtnyi átalány összegben részesittessenek, ez utóbbi azért nagyobb összeggel, mert helyettesítése régebb idő óta tart, s mert Dr. Bartóky, már egy pár hónap óta tényleg huzza is a főszolgabirói egész fizetést. A Csabán tervbe vett katonai laktanya építése ügyében hozott képviselőtestületi határozat azzal, — hogy Csaba városa, a jövőben semminemű kárpótlásra nem számíthat, — jóváha- gyatik, s az ezen építkezésre felveondő 260,000 forintra az engedély megadatik, — köteleztetván Csaba városa az építendő katonai laktanya berendezését, valamint a laktanya részére egy ár- tezi kutat saját költségén előállítani illetve felépíteni, fenntartván a vármegye azon előbbi határozatát, hogy ezen katonai laktanyaépitési költségéhez 25 éven keresztül évenként 8—8 ezer forinttal és a tisztek elszállásolásából eredő veszteségek kártalanításával hozzájárúl; — a vármegye alispánja pedig felhatalmaztatik, hogy a czélba vett 260,000 forint kölcsönügyben kötendő és Csaba városa által beterjesztendő kői- cscnkötvényt törvényhatósági jóváhagyási záradékkal elláthassa. mi számításunk szerint d. u. 2 órakor láttuk meg először. A meddig a szem ellát, csak vizet és eget talál. A török nap erősen sütött. 30—32 fok lehetett R. szerint. A szokatlan hőséget csak a tenger mozgása enyhítette némileg. A különböző színekben játszó óriási folyam felszíne meg-meg fodrozott, könnyedén himbálva hátán a kereskedelmi hajókat. A gyorsan repülő sirály le-lecsapott a habok közé s a másik pillanatban már áldozatát csőrében czi- pelte. A vonat csendesedni kezd. A touristák a vonat gangjára vonulnak. Egyes dómok, minarettek körvonalai hovatovább kiemelkednek. Lefátyolozott török anyókák, fezes, turbános férfiak sorsukban megnyugodva, maguk ala szedett lábakkal ott üldögélnek a gát mentén. Mintha mi nem történnék körükben, a robogó vonatra fel sem tekintenek; — álmadoznak a nagy Allah hatalmáról tovább — nyugodtan. A törökvonat vezető gépe k-hesen elszólja magát, járása fokozatosan gyengül s mindannyian dobogó kebellel, kíváncsiságtól égve, kerekre nyitott szemekkel, halljuk a konduktor megváltó szavát S Konstantinápolyi Konstantinápoly 11 Az ozmán birodalom megragadó fekvésű és szépségű fővárosa, Te, fénytől és színpompától ragyogó gyöngy!! Boldog éjjeleim álma Istambul, ime falaid között vagyok 111 (Folytatása következik.)
