Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-24 / 31. szám

Végrehajtásokból Körgátmelletti földek bérletéből

1753.251

400.—

Összesen: 35821 071

2. Kiadások :

I. Esetleges pénztárhiányokról.

II. Földbirtok és ingatlanokra: Állami adóra Egyenérték illetékre Ménlovak és lovasok élelmezésére

Bikák teleltetésére Középületekre :

Középületek jókarban tartására Épületek tűz elleni biztosítására Városházi szobák festésére V. Szenvedő adósságok törlesztésére: Földhitelintézetnek kamatokra I. Gyulavárosi takarékpénztárnak, 6800 frt után 6°/0 kamat 32000 frt kőlcBÖntörlesztésre

III

IV.

10°/o kamat

I. Hazai takarékpénztárnak 10000 írtnak népkerti kölcsönre

Kispéli legelőre kölcsönvett 30000 forint után tőke és kamat törlesztésre Körgát kölcsön törlesztésére évente 160000 frt után Körgát kö'csön törlesztésére a takarékból felvett 30000 frt után 6%-tóli kamat VI. Hivatali- és szolgaszemélyzetre: Tisztviselők fizetésére Cselédség fizetésére Cselédség ruházatára Utazási költségekre Napdijasokra

VII. Hivatali szükségletekre :

Irodai eszközökre Nyomtatványok és könyvkötés Fűtésre

Cselédség világítására Utczai lámpák világítására Hivatalos lapokra Postadijak és bélyegekre

2200.

719.201

1559.67 j

100.260.—I 150.— [ 589.40

68.94

408.3200.—

627 50

1882.50

851000

J 800. — I

20840.—

9232.—

3199.—

1000.—

1460.—

531.20 1100.— 807.— 134.72 3640 - 49.50 34.—

XIII. Megterheltető alap :

I. Csoport adónem minden 96226 frt 87 kr. után 40% 0 kr.

II. Csoport földadó 41240 frt 44 kr. után 14'/10 kr.

III. Csoport egyéb adónem 54986 frt 42 kr. után 12%0 kr.

39067 92

Összesen : 51810.99

Esik adó forint után :

I.—II. Csoportra 54% 0.

I.—III. „ 53% „.

Regálé költségvetés 1893-ik évre

I. Bevételek:

Pénztár maradvány Regále jogok után : Italmérési kötvény után Helypénz szedésből Csürhejárásból Halászatból Lakbérből:

Korona épületért Takarékpénztári kamatokból

Vili. Iparos munkákra

270.—

IX. Közoktatási czélokra:

Rajztanitó fizetésére

315.—

Iskoláknak államkötvény kamatai

i 564 —

. » nád váltsági »

226 86

Iskoláknak tűzi fákra

414 —

Polgári iskola fenntartására

4000.—

» „ tűzifára

156.—

Ipariskola fenntartására

400 —

Ismétlő iskola fenntartására

425.—

Országos tanítói nyugdíjra

108.—

Tanyai iskolák fenntartására

1400.—

Kisdedóvoda fenntartására

2000.—

X. Rend és közbiztonságra:

Toronyórák gondozására Kútak fenntartására Három -tűzkút építésére

XI. Különfélékre:

Előfogat váltságra

Házi szegények segélyezésére Toloncz élelmezésre Községi jegyzői nyugdíjra Élővízcsatornára Végrehajtásokra Közpénztártartozás törlesztésére

XII. Előre nem láthatókra

100.— 60.—| 365.34

500.— 3251.82 18.38 245.30 1000 — 2080.— 1843.711 3757.88

Összesen:

265081.53

2. Kiadások:

Adókra :

Fejedelmi adóra

1061.69

Községi adóra

387.51

Egyeüérték illetékre

51.84

Tűzőrségi adóra

20.—

Megyei útadóra

44.—

Szenvedő adósságok törlesztésére

Jelzálog-banknak törlesztésére

16550.Bélyegekre

32.501

Vásári rendőri felügyeletre

688.—

Különfélékre:

Épületek tűz elleni biztosítására 66.27

Épületek tisztántartására

300.Kémények takarítására

40.—

Bzemét hordásért

200.—

Összesen.

: 19561.81

Mérleg:

Bevétel

265081.53

Kiadás

19561.81

Maradvány:

245519.72

I Hírek.

J A vármegye törvényhatósági bizottsága ^augusztus 6-án rendkívüli közgyűlésre van ősz (szehiva. A közgyűlés főtárgya s egyúttal össze Elhívásának indoka Csaba városa kérelme a kato Inai laktanya felépítése s az építési költségek fe- Idézésére 260,000 forint kölcsön felvehetése iránt _JA tárgysorozatban ezenkívül még 6 pont van Mmindenik kisebb érdekű, csupán az 5-ilc pont Inevezetesen Orosháza község kérelme a szarvas Ymezőhegyesi vasút javára ingatlanok átengedése Iiránt olyan, mely önmagában véve szintén nem Kontos ugyan, de amely ügy mégis incidensül (szolgálhatna arra nézve, hogy a közgyűlés ér- Ideklődését provokálja, minő stádiumban van a I tervezett vasútügy, mert ezt a dolgot jó ideje, Ihogy a legtitokzatosabb homály födi, legalább a ^nagyközönségnek nincsen róla tudomása, hogy a (vasút ügyében valami történnék. Igaz ugyan, (hogy a vármegye a Soenderop ezéget, ennek kérelmére, felmentette a 400,000 forint törzsrész- (vény megszavazása alkalmával kikötött feltétel jalúl, hogy vállalkozó az engedélyokmányt a köz- (gyűlésnek bemutatni tartozik, de ezt azzal a (megszorítással tette, hogy Socenderopék a vas- (útat 1893. évi julius hó 1-én, mint szili(ón már (meghosszabbított határidőig, a forgalomnak át- |adui tartoznak A vállalkozó ezég eddigelé na (gyón kevés, mondhatnánk semmi tanújclét sem |adja, hogy e prolongálj határidőt is betartani képes leend. A Soenderop ezég kunktárorosko- másának indokolatlan volta az arad Csanádi vasút idei közgyűlésére, készült évi jelentésben is konstatálva van. A közgyűlési tárgysorozatot egyéb [ként lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük.

Tisztelgés Wenckheim Krisztina grófnőnél. Gyula városa közönségének, ama naptól kezdve, amidőn Wenckheim Krisztina grófnő 50,000 fo rintos alapítványa tudomására jött, forró óhaját képezte városunk legnagyobb jóltevője a nemes szivű grófnőnek, nagylelkű adományáért, mindenkinek igaz szívből fakadó hálás érzelmeit, ha- egyelőre szerény módon is, nyilvánítani A mozgalom, mely e czélból megindult, élénk visz- hangot kelteit a társadalom minden rétegében ami annak jelentőségét leginkább emelte, minden ^yiitfelekezetü polgárban is. A szükebbkörü, majd Ma folyó hó 26-ikán délután a városháza termében Mtartott nagyobb értekezleten, megjelent Gyula (városa csaknem mindon számottevő polgára s legyeden dissonáns hang vagy észrevétel nélkül, (sőt minden hitfelekezetü egyén kifejezett hozzá-1 Jjárulásával, élénk éljenzés és nagy lelkesedés |mellett elhatároztatott, hogy Gyula városa kö- . zönsége, illetőleg miután a város az alapítvány )|ról eddigelé csak magánértesülést kapott, Gyula (városa társadalma, küldöttségileg tolmácsolja a | Kígyóson hon tartózkodó nemesszivü grófnőnek I ligaz háláját ama, az isteni gondviselés által sugalmazott nagy jelentőségű adományáért, melylyel (lehetővé tette s teszi, hogy e városra nézve po- (ziczió s életkérdéssé vált legnagyobb aspiráczió, 'Ja valósulás közeli ösvényéro lépjen. A küldöttség (vezetőjének Novák Kamill kir. törvényszéki el ( :|uök, tagjaiéi pedig az összes hitfelekezetek kép Jviseltetésre való tekintettel Göndöcs Benedek apát |és lelkész, Dömény Lajos, 6zinczár Adolf, Popo-J ,|ü»c* Jusztin, Dutkay Béla polgármester, Cs Demkó| (József, Sánta János, Stefánooics Péter és Japport (Simon kérettek fel. A küldöttség szerdán délután (tisztelgett a kigyósi kastélyban Wenckheim Krisz- I ti na. grófnőnél. Novák Kamill igaz érzelemtől át- T hat ott szép szavakban tolmácsolta a küldöttség Js Gyula városa örömét s köszönetét a nagylelkű (alapítvány fölött,* nem mulasztván el hangsu Jlyozni, hogy ezen örömben, ezen hála érzületben Josztályrészes Gyula városa minden fia, bármely (hitfelekezethez tartozzék is A grófnőt láthatólag (kellemesen érintette a küldöttség megjelenése s 1st szívből fakadó szép üdvözlő beszéd Kifejezést |is adott annak, hogy Gyula városa küldötteit (szívesen látja, már csak azért is, hogy Gyula (városának a gymnasiummal szemben felmerülő (óhajáról tudomást' vegyen, és hogy az eszme (mielőbbi megvalósításának feltételei megbeszéltes (senek. Élénk örömét nyilvánította a fölött, hogy ja róm. kath. hitfelekezeti jellegű intézet létesítése, vallás különbség nélkül megnyugvást kelt (a város lakosságában, mely körülmény a gym (uasium felállítását bizonyára nagyon meg fogja (könnyíteni. A maga részéről tekintettel ama kö- Jrülményre, hogy Bókésvármegyében egyetlen (kath. gymnasium sincsen, a kath. hitfelekezeti (jelleghez minden körülmények között ragasz- Ikodik. Ami az alapítvány levélben jelzett ama lóhaját illette, hogy a tanítás lehetőleg Jézus (társasági atyákra bizassék, eme óhajra ama tapasztalata vezette, hogy ez a rend kitünően tanit (és őszintén megváltja sajnálattal kellene eme (óhaját elejteni, de nem fog elzárkózni ama gondolattól sem, hogy a küldöttségi tagok és kü- (lönösen Göndöcs Benedek apát által javaslatba hozott, és a grófnő által is nagyra becsült Szent Benedek rendnél tétessenek esetleg ló pések aziránt, hogy a gymnasium vezetését elvállalni szíveskedjenek. Ezek azonban olyan részletek, melyek mint a grófnő s férje Wenckheim Frigyes gróf, ki szintén kitüntető szívélyességgel fogadta a küldöttséget — kifejezték, előzetesen a nagyvára li püspökkel is inegbeszélendők s bővebben megfontolaudók lesznek. A küldöttségi I tagokat nemcsak kellemesen lepte meg, hanem valósággal felvillanyozta ama nagy jelentőségű , tapasztalat, hogy Wenckheim Frigyes gróf, rendkívül érdeklődik iránta, hogy — mint raondá — „a Wenckheim csalad ősi fészkében“ a gymnasium ; okvetlen és lehetőleg mielőbb létesüljön. Nem tagadjuk, hogy bár a nemes grófnak Gyula városa í iránti jóindulatáról, melynek mindenkor tanújelét adta, megvoltunk ezúttal is győződve, mégis jól . esett hallanunk a küldöttség tagjaitól, hogy meny nyíre elvoltak ragadva ama érozhetőlog igaz és ' meleg érdeklődéstől, melynek a gróf, a gymna sium felállításának kérdésében — társalgás közben — minden szavában tanújelét adta. Ez a nemes érdeklődés kétszeresen értékessé teszi a

Tüzörségi költségvetés 1893-ik évre.

I. Bevételek:

Pénztármaradvány Kinnlevő követelésből

2. Kiadások:

Tűzőrség fizetésére | ruházatára Tűzoltó szerek fenntartására Tűzoltó szerek szállítására Múlt évi pénztár pótlására Előre nem láthatókra

Levonva a bevételt

Kivetendő és határozott Házak után Adó után

Mutatkozik hiány

pedig a meg kulós után :

Összesen

Levonva a bevételt

87607.42

35821.07

Lev

a szükséges

Összesen

kiadást

70.60

2888.—

3234.50I8

3207.64

marad fedezendő hiány 51786.35

Maradvány : 26.86

és becsülése jeliül, a. „tömjén és mirhán“ kivül szívének igaz szeretetet és ragaszkodását bemutathassa.

A kapus utolsót csengetett. Bábeli zavar, lázas izgatottság következett be.

Ide-oda futkozás, ölelkezés, csókolódzás. Kövér konyak hullatása és kendők lobog- tatása után lassan gondolkozva, megindult a prüszkölő vonat az összeverődött karavánnal.

A daliás, többnyire őszbecsavarodott, tekintélyes periferiáju főparancsnokok mindegyikét egy-egy tábornoknak vélnéd te laikus; — olyan katonásan feszes a tartásuk, olyan forschriftmassig ruházatuk.

A közös czél csakhamar közelebb hoz bennünket egymáshoz, alig hagytuk el a határt. Mert mi magyarok, csak a határon túl szerétjük és tudjuk becsülni egymást. Midőn Szerbia egén a nap már erősen tűzött, már mindannyian ismerősként üdvözöltük egymást a — kognakos pohárkákkal. A coupék látogatói egymásnak adták a kilincset s Szerbia terméketlen szikláiról már a hymnus visszhangja verődött vissza.

Az a bizonyos vakló, drága terhével egyenletes gyorsasággal haladt hegyen-völ- gyon, a kavargó Mariuica folyamon keresztül, s csak nagy ritkán jelzé rekedt hangján (itt ®ég a gép is más hangon fütyölj, egy ecv fából épült állomás elérését.

A perronon jóféle birkafaggyúval kene- getett nagy csizmás, lomha járású, meglehetős piszkos, szerb rendőrök; — tágra nyitott szemekkel bámuló fehér népség; tarkán öltözött falusi intelligentia s azok családtagjai nksziroztak bennünket nagy attánsióval. A hatás, úgy látszik, bevált. Legalább tekintetűk és gyors mozdulataikból arra lehetett következtetni. A nőknél az eredmény sokkal hatásosabb volt. Nagyon meg voltak velünk elégedve, a min éppen nem csudálkozom mert a magyarok ez alkalommal meglehetősen jól voltak képviselve. Egy tagba szakadt Don Juan collegánkat ez az érdeklődés aztán Wf® indította, hogy a mamájával sétáló tüzes

szemű .ácz leány állát, a következő szavak és leereszkedő jóakaratú mosoly kíséretébe'’ megsimogatta :

Kedves kicsikém! Nem jönne el velu Konstantinápoly ba ?

A „kedves kicsike“ csak úgy hízik boldogságában, vállalja a simogatást, lehető lebilincselő mosolyra görbíti nem éppen „iczi- piczi száját“ s mutatja fehér fogait.

A mamóka azonban nem igyl

O már elfelejtett a szemek tüzéből olvasni (tempi passati), az ő szivecskéje már kiégett, akár egy vulkán és nem fogékony az lyenek befogadására. Nem is gondolkozik so káig, hanem aszott, ránezos kezeit villámgyorsasággal hozza érintkezésbe az atlétának egészséges, kicsattanással fenyegető arczával.l A „választott“ oda kap, ahol éget, zsibong, sl? a másik pillanatban már dicsekedve, de fanyar mosolylyal emliti, hogy a kapott emléket nem adná másik olyanért.

A hivatása magaslatára emelkedett rendőr keresi-kutatja a sértett felet; de az saját jól felfogott érdekében nem jelentkezik; — hallgat, akár a — sír, üldözi a vádlottat lázas izgatottsággal, az azonban a kicsikével már megsliszolt, akár csak az operettbeli — for dán.* Törökizálunk is az »esethez.«

— Isidilmis sej dejil l1)

— Ájib díra) hallik papunk ajkáról a viszhang.

— Bundd csők kabáhetyn várr I 3) fejezi be a harmadik.

Jóízű mosolylyal ütjük el a dolgot az atletha kárára. Rajta van a teher.

Vonatunk fújva, pillékéivé törtet előre.

A vidék, a meddig a szem ellát, kopár, he- gyes ; — itt-ott ritka, megvénült kukoricza, karót nem ismerő, összefutott szőllő, két- három óra járásnyira egy-egy düledező, nyomorúságos tanya, röngyos, fezes nyomtató

ájm berekkel.

(Folyt. köv.

*) Hallatlan dologi l) Ez szégyen I J) Te vagy a hibát.

|fejedelmi alapítványt, mert egyiK wgnawiaiuo»»» (záloga s biztosítéka annak, hogy azok az esetleges akadályok és kényes kérdések, melyek a - gymnasium kérdésében felmerülhetnek, sokkal (könnyebben fognak elsimulni s megoldást találni (most, amidőn az eszmének nemcsak anyagi, halnem erkölcsi tekintetben is főtámasza s főgyámo- |Utója „a család ősi fészke“ iránti érzületére hivatkozó Wenckheim Frigyes gróf, aki keveset ■ beszél ugyan, de annál többet cselekszik, és aki (kiváló helyzeténél, összeköttetéseinél és mindé- |nek fölött szívós ügybuzgóságánál fogva a gymnasium létesítésének bizonyára főtenyézője lészen.

Wenckheim Krisztina grófnő névnapját a Igrófi család e hó 24-ikén szépen ünnepelte meg Kígyóson. Az áldott jó szivéről, nemes cseleke- (deteiről az egész országban oly szeretve tisztelt Igrófné, családi körben ülte névünnepét, de, ha jgv csak egy szűk kör volt is az, mely jókivá- [nataival a nemes úrnő elé járult: azon a napon azért igen sokan kérték az ég áldását reá, aki előkelő állásának kiváltságait arra használja föl, hogy jót cselekedjék. Férje: Wenckheim Frigyes gróf és gyermekein kivül a családi ünnepélyen részt vettek: Wenckheim Géza gróf, neje és gyermekei- továbbá Wenckheim Dénes gróf, Göndöcs Benedek apát, Széchenyi Lajos új-kigyósi lelkész és czimzetes kanonok, Kny Antal békési lelkész es Péky Antal csabai prépost-plébános. Megható volt az, ahogy a nemes grófnőt családja üdvözölte. Először is legidősebb fia József, szeretetteljes szép szavakkal szólt édes anyjához.- Utána a két fiatalabbik fiú mondott szép üdvözletét A grófné meghatottságában könnyezett, s könnyeztek mind annyian, akik e családi jelenet szemtanúi voltak. Aki folyton a szeretetet ápolja: igy érezhette, mint boldog anya, gyermekeinek s családjának igaz, ragaszkodó szeretetét. Ezután Wenckheim Frigyes üdvözölte Göndöcs Benedek apátot, aki e napon ünnepelte 68-ik születésnapját. Természetesen mindenki sietett szívből gratulálni a közszeretetben levő apátnak. Péky Antal Wenckheim Krisztina grófué egészségére emelt poharat, lelkes szavakkal hódolva a grófné nemesszivű- sége előtt. Köszöntőket mondottak még: Széchenyi Lajos czimzetes kanonok, aki a grófné családját, s Kny Antal, aki az egész Wenckheim családot éltette. Mint a többi, úgy ez a két szép felkö- izöntő is lelkesedést keltett. Az előkelő társaság sokáig maradt igy együtt a legkedélyesebb hangulatban.

Fürdők István ezredes jubileuma. Fürdők ístván m kir. honvédezredest, a Gyulán állomá- iozÓ honvédség parancsnokát s városunk társa- lalmának is évek óta köztiszteletben álló kiváló agját, háborúkban s békében egyaránt jeleske- lett 40 éves szolgálati jubileuma alkalmából negérdemelt és hisszük, hogy szép ováczióban ószesiti ma este a város polgárságával szövetkezett ifjúság. Már hetekkel ezelőtt bizottság ilakult a jubileum megünneplésére, s a bizottság evókenységének gyümölcse a ma esti fáklyás- ene, mely bizonyára impozáns lefolyású lesz, mennyiben az ováczió igaz viszhangja s hű ki- ejezője a gyulai közönség érzelmeinek. A ren- ező bizottság az ovácziót következő kommünikén tudatja városunk közönségével I Gyula város fjúsága, egyetemben a város polgárságával f. évi ulius hó 31-én. méltóságos Fürdők István m. kir. lonvédezredes úr tiszteletére, 40 éves szolgálnának jubileuma alkalmával, társadalmi életünk e kimagasló alakjának, a katonaság és polgárság közötti példásan békés egyetértés megteremtője és fenntartójának fáklyászenét rendez- Gruber Géza, biz. elnök, Hoffmann Béla, biz. jegyző. Rendező bizottság : Bandbauer István, Billitz Sándor, Chriszto Miklós, Czecz Kálmán, Deimel Sándor dr., Dukesz Zsiga dr., Frankó László dr., Heczler Gyula, Hoffmann Victor, Kiss Miklós, Ladies László dr.. Levandovszky Dezső, Pándy József, Polgár Béla, Siket Emil, Stern László, Schmidt Iván, Szalay József, Szonthy Pál, Ta- lolcsányi Imre, Tóth Antal, Ventilla György, Winkler Lajos, Weisz Mór, Weisz Zsigmond, Wielland Sándor. Programm : 1. Este 8 órakor gyülekezés a kápolna téren. 2. Félkilencz órakor zene kíséretében felvonulás a kőhídon keresztül, vármegyeház utczán által Fürdők István ezredes úr lakása elé. 3. Megérkezés után a gyulai polgári ifjúsági dalárda a bymnust énekli zenekar kíséretében. 4 Dr. Frankó László üdvözlő beszédet tart. 5. A polgári ifjúsági dalárda zenekar kíséretében Erkel „Honvéd takarodó“ ját énekli.

Kurucz nóták,Valóságos művészeti esemény zajlik le városunkban kedden, augusztus hó 2-án. Azok a kurucz nóták, melyekkel Káldy Gyula (a gyulai közönségnek annyiszor emlegetett régi jó ösmerőse) s társasága most diadalmasau járják be az országot, a magyar történelemnek egy örökké emlékezetes, varázslatos korszakát idézik fel a közönség előtt. Annak a korszaknak eddig ismeretlen, részint kesergő, részint tüzes, sirva- vigadó nótáit, csata dalait és egyébb érzéseit, valóságos zenei gyöngyeit hívják vissza a feledésből, kétszeres élvezetet okozva a hallgatónak. Mert azok a dalok nemcsak történeti, hanem zenei szempontból is valóságos kincsek, melyeknek újra felfedezésével Káldy Gyula őrön érdemet szerzett magának. Amerre a társaság — az opera kiváló tagjai (közöttük a Gyulán kitűnő emléket hagyott Veres Sándor kiváló baritonista) dalos ajkai, zengő hangszerei megszólaltatták eddig I gyönyörű zenei emléket, Debreczenben, Aradon, Nagy-Váradon stb. mindenütt valósággal lázas elragadtatást keltettek velők. Okunk van hinni, hogy Gyulán sem lesz az másképen. Az eddigi érdeklődésből is Ítélve, a pavilion terme szűknek fog ezúttal bizonyulni a közönség befogadására, mert mindenki igyekezni fog a keddi előadáson — mely nem fog megismételtetni, miután a társaságnak másutt vannak kötelezettségei — részese lenni, az ily alakban talán többé soha sem kínálkozó ritka műélvezetnek. Az anyagi eredmény egyébként hazafias szempontból is kívánatos, amennyiben a jövedelem részben Rákóc'.i hamvainak hazaszállítására fordit- tatik. A hangverseny műsora egész terjedőimé-