Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-24 / 5. szám

teleztetnek. A községek ezen jelentései az alis- páni nyilvántartások vezetésével megbízott vármegyei közeg által járásonként és abban községenként külön jegyzékbe bevezetendők.

85. §. A szabályzat 101. §-a értelmében a főszolgabirák pénzes naplót vezetni és a pénzekre vonatkozó okiratokat a naplóhoz csatolni kötelesek.

86. §. Általános szabályul állittatik fel, hogy a főszolgabirák csakis hatósági megbízás, vagy hatósági intézkedésük alapján vehetnek fel pénzeket, és azok átvételénél mindenkor ellen nyugtát venni és nyugtát adni tartoznak, melyek a pénzes napló tétel számával látandók el, oly pénzeknek, melyek postán érkeznek az ellen nyugtát a kísérő levél képezi. Elmulaszthatlan kötelességévé tétetik egyébiránt a főszolgabiráknak, hogy minden hivatalukhoz érkezett bármily csekély összegű pénzt a naplóba bevezessenek; be* leértve az egyes esetekben általuk igényelhető napidij és fuvar költségeket is.

87. §. A főszolgabirák és polgármester kötelesek a kiküldött pénz vagy érték kézbesítése iránt, annak kézhez vétele után azonnal intézkedni, és a kézbesítést igazoló okmányt, elismervényt az illető hatósághoz a kézbesítés után 48 óra alatt beterjeszteni, amennyiben pedig arról győződnének meg, bogy az átvett pénz vagy érték, a czimzettnek bármi okból nem kézbesíthető azt ezen idő ponttól számitva megőrzés végett az illető központi hatósághoz 48 óra alatt visszaszolgáltatni tartoznak.

88 §. A községek a közúti adó, jegyzői nyugdíj, beteg ápolási, és katona beszállási pótadó, szóval minden létező, vagy jövőben behozandó állandó vármegyei alapok javára kivetett járulékokat közvetlenül a központba, az alispánhoz czimezve szállítják be, szigorúan köteleztet vén az egyes alapok részére általuk szállított já rulékokról a szállítással egyijedüleg a főszolga bírónak pontos jelentéseket küldeni.

E végre a községek a kivetéseket a főszolgabirák utján kapják meg, s a befizetésre kitü zött hátáridőben az illető pénzeket az alispánhoz rendszerint posta útján fizetik be. A posta küldemények borítékain a 33559/883. sz. belügyminiszteri rendelet folytán, a pénzminősége kitün tetendő, és »hivatalos pénzek« „posta díjmentes« jelzések szintén pontosan feljegyzendők.

89. §. A főszolgabírói és polgármesteri ellenőrzés eszközölhetése czéljából a várm. alapokat illető járulékok kivetésének egy-egy példánya a megállapított befizetési hntáridők jelzése mel- ijjett velük közöltetik. A szolgabirói hivatalok a kivetés adatait az eddigi minta szerint vezetett könyvekben előírják, s a községeknek hozzájuk intézett jelentéséből az előírás törlesztésére szállított járulékokat ugyan ide bevezetik. Hogy pedig a községek ez irányú kötelezetttégeiknek pontosan megfelelnek-e ? Az által ellenőrzik, hogy a várm. pénztári tisztség által hozzájuk kézbesítés végett megküldött nyugták adatait, az általuk a községi jelentések alapján vezetett nyilvántartás adataival összehasonlítják. Ezen nyíl vántartásoknak pontos vezethetése czéljából a járási főszolgabirákkal az egyes járulékok évköz- beni esetleges változására, törlésekre és szaporodásokra vonatkozó határozatok az alispán ál\ tál közlendők. Mely határozatokhoz képest a főszolgabirák az illető alap járulékának szaporodását vagy törlését hivatkozással a határozat számára a nyilvántartásba bevezetni tartoznak.

Az alispán amennyire szükségesnek látja időnkint hátraléki kimutatásokat is közlend velük, viszont ők is az elöljárók kezei között lévő nyugtákat a befizetési határidők lejártához képest megtekintik és amint hátra maradást észlelnek a befizetést szorgalmazzák és szükség esetén a törvényes kényszer eszközöket alkalmazzák.

90. §. A vármegyei alapokat illető egyéb pénzeket, nevezetesen azokat, melyeknek befizetésére esetről-esetre a főszolgabirák utján lettek felhiva a községek a főszolgabirák utján szolgáltatják be a vármegyei pénztárba. Mely pénzekről azonban, valamint minden más általuk a fő Bzolgabirákhoz irányított pénz küldeményekről esetről-esetre mint már az a 84. §-ban rendeltetett alispánhoz jelentést tenni tartoznak.

91. §. A főszolgabirák és polgármester az általuk rendbírság vagy fegyelmi utón kiszabott pénzbüntetésekről a 30/889. bgy. sz. szabályrendeletben meghatározott A) minta szerint nyilvántartást vezetni és a befolyt pénzösszeget rendes pénznaplójukban elkönyvelni és szintén 48 óra alatt az alispánhoz beterjeszteni tartoznak.

92. §. A kihágási ügyekből a főszolgabírókhoz (polgármester, városi kapitány) befolyó pénzekre vonatkozólag a kezelés a következőkben szabályoztatik.

1. Ipar kihágási ügyekben a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 39266/884. számú miniszteri rendeletben lefektetett elvekhez képest tartoznak a főszolgabirák, az iparügyi kihágásokról külön iktatókönyvet, és a fentebbi hivatott rendeletben megállapított minták szerint nyilvántartást pénzbüntetések nyilvántartását (G) minta) és pénznaplót vezetni.

Tartoznak továbbá az ipardijakról, a miniszteri rendeletben meghatározott ipardijak lajstromát (A) B) C) D) és Ej minta) is vezetni.

Az ipardijakból és pénzbüntetésekből befolyt összegek naplója közösen vezetendő, és a Il-od példány minden félév végén lezárva és okmányokkal felszerelve a G) mintájú pénzbüntetések nyilvántartásának Il-od példányával együtt felülvizsgálat végett az alispánhoz beterjesztendő. A Il-od példányok az eredetivel együttesen ve- zetendők.

93. Tartoznak a főszolgabirák a hatáskörükbe utalt egyéb kihágási ügyek kezelésénél azokat a következő beosztás szerint elkülöníteni.

(Vége köv.)

HiG^rolezés.

A békési választás.

Békés községe páratlan község az országban, tekintettel, hogy országgyűlési képviselője a mostani egyhangú választással 20 éve képviselő az országházban. E képviselő az országos függetlenségi és 48-as párt érdemekben megőszült és köztiszteletben álló vezére, Irányi Dániel. Eddigelé még soha meg se próbálták, hogy ellenjelöltet állítsanak fel vele szemben. Most nehány vendéglős és állás nélküli kortes vállalkozott a zavarosban halászni, remélvén kövér konezot, de nagy kudarezot vallottak, mert mint méltó ellenfelek, nem is mertek nyilvánosságra lépni, beszéltek ugyan a békési szabadelvű párt nevében, de pártelnököt megnevezni nem tudtak és u. n. jelöltjük Guti Soma fővárosi ügyvéd mutatni sem merte magát. Pesti es aradi ügynökei szállási és éllelmezési kontójuk hátrahagyásával csúfosan megcsalódtak, a békési korteseknek pedig 138 frt összes koncz felett kellett osztozkodniok. Szeretett képviselőjelöltünk, Irányi Dániel múlt csütörtökön, január 28-án leírhatatlan lelkesedés mellett egyhangúlag lett újból megválasztva. 23-án szombaton a déli vonattal egy, 30 tagú küldöttség ment elibe az általa küldött gyönyörű nemzeti selyem lobogóval, Kabós Bálint tanár vezetése alatt a földvári állomásra, honnan a békési pályaudvarba érkezve, több száznyi választó és mintegy 10,000 főnyi közönség élén Szegedy Károly pártelnök üdvözlé. Olyan fogadtatásban csak első választásakor, 1872-ben részesült, midőn Csabáról Békésre ki- sérték. Az ipartestület, az egyes városi kerületek lobogóik alatt, zeneszóval fogadták és folytonos „éljen Irányi!“ éljen Kossuth!“ hangjai mellett kisérték be lakására, özvegy Asztalos Istvánné házához. Hogy mily nagy volt a menet elképzelhetni abból, hogy '/a3-kor indult meg és csak 5 órakor állapodott meg a képviselő lakása előtt, honnan a legpéldásabb rendben oszlott szét. Másnap vasárnap délelőtt isteni tisztelet után tartá meg programmbeszédjét a bérház nagy termében, mely zsúfolásig megtelt választókkal és kiváncsi hallgatókkal. 3/4ll órakor 10 tagú küldöttség ment Irányiért, ki ennek élén, az elöljáróság által is kisérve, dr. Bodokg Zoltán főszolgabíróval karöltve lépett a terembe, hol eget har80gtató „éljen!“ fogadta. Ezután többszörös „éljen“-zés által félbeszakított, 1 óráig tartó programmbeszédjét mondá el. melynek eszmemenete a következő : Mindenekelőtt köszönetét fejezte ki Irányi, hogy már hétszer voltak szívesek őt képviselőjüknek kijelölni, s kifejté elveit, melyeket az országos függetlenségi és 48-as párt követ az országgyűlésen. Előbb rövid visszapillantást vetve a közelebb bezárt országgyűlés utolsó hónapjaira. Különösen két érdekes tárgyat említ fel. Az egyik a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a néptanítók és óvók nyugdija és özveyyeik ellátásáról szóló törvényjavaslat. Második a kereskedelmi szerződések, melyet Németországgal, Svájczczal, Belgium- és Olaszországgal a kereskedelmi forgalomnak ezen államokkal biztosabb alapokra való fektetése tárgyában kötött a kormány. Bár ezen szerződések kevés hasznot biztosítanak ne ünk, a függetlenségi és 48 as párt készséggel hozzájárult azok valósulásához, Irányi itt hangsúlyosa azt, hogy ha Magyarország nem állana közös vámterületben Ausztriával, nekünk sokkal előnyösebb szerződéseket lehetne kötni. De a függetlenségi párt ezeket is készséggel elfogadta s a kormány e készség közepette mégis feloszlatá az országgyűlést! Vájjon mi indithatá erre? A miniszterelnök az ellenzéknek országos választási mozgalmának megindítását adá okául, s hogy az országgyűlés ezért nem képes kellő nyugalommal tárgyalni. Ez nem állt.^ Ennek más oka volt. A kormány megijedt és ezért rendelé a tél közepére az uj választásokat, ne hogy az ellenzéki szellem terjedese által, az ellenzék nyáron diadallal kerüljön ki a választásokból. Az ellenzék hiába szólalt fel ez ellen. A kormány nem tágított s a választások január 28. és február 6-ig rendeltettek el, tehát tél kö zepén. Városokban ez hátrányuyal nem jár, de vannak kerületek, melyek 30, 60, 70, sőt Zalában 80 községből álló választókerületek is. Még nyáron is hosszas a központba való bemenet, szavazás és hazatérés. Télen sok község elmarad e miatt. Ez valóságos megcsonkítása a választói jognak, mert sok község megfosztatik a legszentebb polgári kötelesség teljesítésétől. Ez mind a kormány hatalmi érdekének előmozdításáért történt. Mivel kezdte a Szapáry-kormány éráját? A honossági törvényjavaslat elvetésével, mely által hazánk újabb szabadságának megalapítója, Kossuth Lajos (Szűnni nem akaró éljenzés), hontalanná lett. Kossuth, ki kora ifjúságától a hazának szentelő életét, a nép felszábadi- tásaért legtöbbet tett, a forradalomkor a fegyveres ellentállást szervezte, | midőn a sors bujdosóvá tette, künn is két világrészben Magyar- országért működni meg nem szűnt, most is mindig csak a hazára függeszti tekintetét. S hazánk e nagy fia, nem polgára e hazának! (Éljen

Kossuth Lajos 1) De a nép szivéből nem fogják soha kitörölni! (Soha! Szűnni nem akaró éljen.) Másik törvényjavaslata a kormánynak a közigazgatás államot.,fásáról szólt. A függetlenségi és 48-as párt a választás mellett kardoskodott s e mellett szigorú ellenőrzést kívánt, mi által a sok visszaélés megszünend. Kormányi kinevezés és laza felügyelet melle:t a köziga/ gatás csak oly gyarló marad, mint volt. (Ug\ van.) Szapáry miniszterelnökségre jutásakor Tisza politikáját adoptálta. Midőn Tisza alatt Oroszország szövetségesünket Törökországot megtá madá, ha kormányunk tiltakozik ellene, Orosz ország soha se támadta volna meg. Mi volt n bécsi kormány jutalma? Bosznia és Herczego- vina. Ezen két szláv tartományt foglalták °el, miért megengedték, hogy Törökország földara- boitassék. Elfelejtettük a tömérdek adósságot, adóemelést? Nem felejtjük el, hogy a kormány egyes tisztviselőt kineveztetni rendelt, mi által a korrupezió még inkább terjed, a felsőbb el nézés miatt, a választási korteskedésszolgálatok mellett. Ez megrontá az ország erkölcseit. (Dörgő úgy van!) Irányi nem tetézi tovább az előbbi kormány bűnlajstromát, Szapáry azzal a kormánynyal szolidaritást vállalt, tehát azokért ő is felelős. Ha tehát e politika helyeslésünket nem nyerheti meg, melyek azon irányelvek, me- yek az ország boldogitására vezetnek? Azok, melyeket a függetlenségi és 48-as párt kezdettől e mai napig követ. Ezek azok, hogy Magyarország ő felsége uralkodása alatt legyen önálló állam, minden ügyeire nézve a királylyal intézkedjék; Ausztriával, mint jó szomszédok csupán szives szövetséget tartván fenn. — Ez zászlónk főelve! Azt mondják, hogy ez kivihetetlen, csak forradalom útján valósítható. De miért? Ha a nemzet többségét megnyerjük, 5 felsége jogai nem csorbulnának; egy önálló Magyarország biztosabb alapot nyújtana trónjának. Magyar sereg, magyar tisztek és zászló alatt, sokkal több erélylyel harczolna a trón és haza biztosítására.

A függetlenségi és 48 as párt e mellett a belső reformokra is nagy fontosságot helyez. A szabadság jogegyenlőség mellett szabad vallás gyakorlást óhajt; továbbá a közigazgatás javítását, szabad választás mellett és szigorú ellenőrzést, tisztviselők felelősségéről szőlő törvény- javaslatot, közigazgatási biróságot. Továbbá a választási jog kiterjesztését. Nincs ország, hol kevesebb választó volna, mint Magyarországon.

A 48-ki alap fejlesztését, titkos szavazás behozatalát kívánjuk. Végre kivánjuk, hogy a választásoknál előforduló visszaélések felett független felsőbb bíróság Ítéljen. Ezt évek óta sürgetjük, de a kormány most is elodázá e törvényjavaslat benyújtását. Kivánjuk, hogy a pro testánsok egyházai nagyobb segélyt nyerjenek Mi kívánunk polgári törvénykönyvet s perrendtartást stb. behozatalát

Végül Ígéri, hogy ha újból megválasztják, nagyban fog igyekezni Békés város és polgárainak érdekeit előmozdítani. A haza és Békés vá ros polgárai éltetésével fejezi be beszédét. Erre Szegedy Károly elnök köszönetét mondva a szép beszédért, a nép zajos „éljenzés“-ek közt kiséri Irányit lakására.

A választás napján estve a „polgári kör“ helyiségében 150 teritékü bankett volt tiszteletére. Pénteken a déli vonattal Budapestre utazott. Szomorú találkozása a sorsnak, hogy az, ki ezelőtt 20 évvel leginkább fáradozott Irányi megválasztatása mellett, s ki 20 éven át a békési függetlenségi és 48-as párt jegyzője és éltető szelleme a békési közönségnek jóban, roszban vezetője, tanácsadója, kisdedóvója, úszó- és tánezmestere, bankett- és nászmenet rendezője, a polgári körnek 17 éven át titkára, úgyszintén a halotti egyesületnek és a központi választmány jegyzője volt, Dapsy Géza, ép akkor, midőn eszményképe, Irányi Dániel bevonulását tartá, lehelé ki nemes lelkét. Dapsy Géza született 1841-ben M skolezon, kisdedóvó tanfolyamát Pesten elvégezvén, 1861-ben Békésre került, hol azóta köztiszteletben és szeretetben élt nagymű veltségü nejével, Böszörményi Jankával, kivel ép a múlt hó végén ünnepié 25 éves ezüst lakodalmát. Ezelőtt 2 hétiel nfluenzába esett és különben is gyenge tüdejü. meg asztmás lévén, hosz- szas és fájdalmas küzdelem után megfuladt. Temetése hétfőn délután óriási részvét mellett ment végbe az ev. ref. templomból. 18 koszor fedé koporsóját, közte Irányi Dánielé, a függetlenségi párté, a polgári köré, tanító-testületé és számos tisztelőjéé.

S i r e k.

A közigazgatási bizottság február havi rendes ülését jövő hó 8-án fogja tartani.

A belső vásár, kedvező idő daczára, igen csekély forgalmú volt, mondhatjuk alig volt szám- bavehető. Az igaz, hogy kereskedőink és iparo saink nem is vártak tőle valami sokat, de annál mégis többet, mint aminőnek bekövetkezett. A ruhaneműnkre különösen rósz volt a vásár, alig adták el harmadát, amennyit ily alkalommal szoktak. — A vidéki vevő s eladó közönség feltűnő gyöngén voltak képviselve.

A hideg idő sokat váratott ugyan magára, de amióta mégis beállott, tartósnak mutatkozik. A múlt évihez hasonló nagy fagyok ugyan nincsenek, de reggelénként mégis átlag 8—12 fok a hideg. A Körös folyók végtől végig jégpánczél- lal vannak bevonva, a fiatalság tiz nap óta élvezheti a korcsolyázás örömeit. Hó is esett, bár nem elég arra, hogy az országutak rögeit megtörje, a szánkózás — noha lehetséges — egyáltalában nem számítható még az élvezetek közé. Legalább ugyanannyi hó kellene mint amennyi már lehullott, Tegnap hajnalban az idő hirtelen gyengülni kezdet.

Választási mozgalmak. Midőn ezen sorokat írjuk, Gyulát illetőleg a választás eredményéről még kombinativ sejtelmünk sincs, és csak hii- lapirói kötelességet teljesítünk, midőn a krónika író feladatát is teljesítjük és az eredménytől függetlenül is befolyásolatlanúl megörökítjük a választásnak előmozgalmait is. Annyit ismételten konstatálhatunk, hogy noha úgy a szabadelvű mint a Csatár párt minden lehetőt elkövetett jelöltje diadalát biztosítandó, a választási mozgalom sokkal békésebb és csendesebb lefolyású, mint a legutóbbi alkalommal volt. A szabadelvű párt hétfőn délután nagy pártértekezletre gyűlt össze a pavillonban, mely csaknem egészen megtelt közönséggel, még pedig elütőleg a Csatár párt által mozgósított tömegektől, jobbadán, több mint háromnegyed részben választókkal. A párt- gyűlésen résztvett az e czélból meghívott jelölt Terényi Lajos is, kit riadó éljenzéssel fogadtak. Maga a gyűlés rövid, de lelkes lefolyású volt. Dr. Bodoky Zoltán igen talpra esett szép beszédben vont párhuzamot a két képviselőjelölt között és annak ajánlotta megválasztását ki nem üres Ígéretekkel, hanem tettekkel fogja a választók s Gyulaváros bizalmát viszonozni s kiérdemelni. Majd dr. Fábry Sándor főjegyző egy lapunk tárczájában is közölt és általa irt igazán szép es sikerült Kortes vers elszavalásával igazolta, hogy a közigazgatási bizottsági havi és féléves jelentések egyátalán nem tompítottak el költői vénáját. — Terényi Lajos képviselőjelölt szívből köszönte a választóközönség ragaszkodását es noha programm beszédje bővítésére vagy ismétlésére nem is szólittatott fel, annyit ismételten es ünnepélyesen kijelent, hogy megválasztása esetében minden lehetőt és tőle kitelhetőt el fog követni Gyula városa i lakosai bármily irányú jogos érdekeinek megóvására és biztosítására. A beszéd gyújtó hatású volt s szónokot, midőn leszállt az emelvényről perczekig éljenezték és az egész közönség haza kisérte lakásáig. A Csatár párt is tartott nyilvános gyülekezetét választás előtti napon. Folyó hó 29 én délután érkezett ugyanis a két nappal előbb elutazott Csatár Zsigmond Gyulára, Tvrgonyi Lajos mezőtúri ref. lelkész és volt képviselő társaságban. A vasúti indóháznál tengernyi nép várta s kisérte a városon keresztül a vásártérig, hol úgy Csatár mint Turgonyi beszédet mondottak. Csatár ezúttal jobban személyeskedett, mint mnlt alkalommal, (pedig nem volt rá oka, mert Terényi Lajos egyetlenegy beszédében még indirekte sem foglalkozott vele.) Annyira összeforrott — úgy mond — Gyulával, hogy akkor sem hagyja el, ha megbuknék, mert ügyvédi irodát fog itt nyitni, egyébkint ajánlotta magát a nép további kegyeibe. Turgonyi Lajos simán és szépen beszélt, de nem bizonyult annak e gyújtó szónoknak, aminő hírnév előzte meg. A péntek délutáni szónoklatok után irapressió az, aki addig nem szánta rá magát Csatárra szavazni, azt az akkori két beszéd legkevésbé sem kapaczitálta. Az óriási néptömeg gyűlés végeztével nagy körmenetet tartott a városban. — Orosházán épen úgy történt, mÍDt ahogy azt lapunk múlt számában előre feltételeztük. Zay Miklós gróf másodszor is felültette e szabadelvű pártot, s másodszor is visszalépett a jelöltségtől. Székács István urod. igazgató újbóli jelöltje az orosházi szabadelvű pártnak, de azt felesleges hozzá tennünk, hogy az előzmények után a siker legkisebb kilátása nélkül. Ve- \res József megválasztását tisztán Zaynak fogja köszönhetni. Gyomán dr. Barabás Béla, a 48-as és függetlenségi párt jelöltje, ki felépült hosszas és súlyos betegségéből, tegnap kezdte meg körútját. Noha Hegedűs Mihály tekintélyes pártot toborzott magának, nagyobbat és tekintélyesebbet, mint bárki másnak sikerült volna, Barabás Béla megválasztása sokkal valószínűbb, majdnem biztosnak mondható.

Képviselőválasztás. Amidőn ezen sorokat írjuk, megyénk három városában megtörtént az országgyűlési képviselőválasztás. Békésen, Csabán és Szarvason. Békésről már csütörtökön reggel 10 órakor vettük a sürgönyt, hogy Irányi Dániel, a városnak 20 éven át közszeretetben álló képviselője, az országos 48-as és függetlenségi pártnak köztiszteletben álló képviselője ezúttal hetedszer egyhangúlag mogválasztatott. Irányi Dániel fogadtatásáról, beszámolóbeszédjéről és megválasztásáról egyébhént békési tudósításunk hű s részletes képet nyújt. Csabáról csütörtök este 10 óra után jött a végleges értesítés, melyszerint a nemzeti pártnak Apponyi Albert gróf által ajánlott jelöltje, Bánó József választatott meg. Csabán a választók száma 1721, ezek közül leszavazott 1247 és pedig Szucsu Bélára 549, Bánó Józsefre 698, | igy utóbbi szótöbbsége 149. A választás tlyetén eredménye meglepetést keltett, különösen a nagy többség, s még nagyobb meglepetést, hogy oly sokan tartózkodtak a szavazástól. Szucsu Bála tagadhatlanúl nagy népszerűségnek örvendett Csabán, különösen a jobb módú földmivesek, a volt közbirtokosság körében. A szabadelvű párt egygyel vigasztalhatja magát, hogy más jelöltje még 549 szavazatra sem vitte volna. A választás egyébként a leg-