Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-03 / 28. szám
Sándor b. főszolgabíróknak a bázi pénztár terhére fizetési többletet szavazott meg, a jóváhagyást megtagadta. Áthelyezés. Fedor Károly szarvasi s Nem- tusák Flóris csabai kir. adóhivatali ellenőrök kölcsönösen áthelyeztettek. Chriszto Miklós az önkéntes tűzoltó testület főparancsnoka, f. hó 8-án az esti vonattal indult Budapestre, hogy onnan az országos tűzoltó testület küldötteivel Konstantinápolyba menjen, résztveendö a gróf Széchenyi Ödön pasa tiszteletére 30 éves tűzoltói jubileuma emlékére renakkor fizetne, ha különben állami adómentessédezendő ünnepélyen. Ígéretét bírjuk, hogy tűzoltászat körében ott tapasztaltakról tűz oltóinknak felolvasást fog tartani s azt lapunk ban is közzéteszi. Az utazás 12 napra van tervezve. Csóka Sándor szabadkai igazgató, a napokban Gyulán volt, tájékozást szerzendő, hogy kö rülbelül mely időben hozza el társulatát városunkba, hol is augusztus és szeptember hónapokban van jogosítva színi előadásokat tartani. Mi azt hisszük, hogy a legalkalmasabb időszak volna augusztus hó vége. Ekkorra a fürdőző közönség nagyobb része is hazajön, és a hőség is tűrhe több már a pavillonban. És noha idestova másfél esztendő telik el, amióta nem volt színésze tünk, s noha igy egész légió új darab vár le játszásra, mégis azt hisszük, hogy Gyulán jó darab időre lejárta magát a régi két hónapos saisouok ideje, s hogy egy hónapi színészet tel jesen ki fog bennünket békiteni, akár tovább másfél esztendeig. Körülbelül ilyen tájékozásban részesült Csóka is, aki különben a legnagyobb előzékenységgel ajánlkozott a polgármester előtt akkor jönni Gyulára, amikorra a közönség óhajtja. A társulat most Maros-Vásárhelyen játszik nagy erkölcsi s anyagi sikerrel. Még e hó ban Szentesre mennek és onnan augusztus vég napjaiban Gyulára. Az első tombola estély Csabán nem volt tulnépes mulatság, de a kedvező idő követkéz tében eléggé jól sikerült A tombolánál volt ne hány értékes nyeremény, a forgalomba hozott jegyek nagy része is elkelt. Tombola után éjfél •utánig tartó táncz következett. A közvágóhíd felépítésére vonatkozó árlejté folyó hó 4-én délelőtt volt a városi tanács és.s gazdasági szakosztály tagjai együttes jelenlétében Összesen 6 ajánlat adatott be. A költségvetési és kikiáltási 52,535 frt árral szemben Schriffe József 50,000 frt, Braun és Czinczár 50,985 frt 90 kr, Uferbach Rudolf 52,350 frt, Glacz János 50,827 frt 62 kr, Ursicz Lipót 48,119 frt 58 kr Wagner és Szabados pedig 45,337 frt 71 krér hajlandók a vágóhidat felépíteni. Wagner és Szabados vállalkozóké volt a legolcsóbb ajánlat Wagner és Szabados, ajánlataikban még arra js kötelezték magukat, hogy a terv és költségvetés keretén belül felmerülő esetleges pótmunkálato kát, az alapozást is beszámítva, 2162 frt 29 k: többletösszegért, vagyis 47,500 frt elkészítik, ajánlatuk még igy is olcsóbb a többi ofiferá- lóval szemben. A képviselőtestület t*-gnap tar tott ülésében ezen 47,500 forintos ajánlatot egy hangúlag elfogadta s a munkálat műszaki ellen őrzésre Serkedy Sándor mérnököt bízta meg Oláh György elnöklete alatt egy több tagú ép tési bizottságot is választván melléje. Akrobaták előadása képezi esténkint kö zönségünk szórakozását. Az erőmüvész társaság nak annyiban szerencséje volna, hogy állandóan szép idő jár rájuk, és voltak esték, amikor a kö zönség eléggé benépesítette a nézőteret. Csak az a bajuk, hogy műsorukat nem tudják változató sabbá tenni, annál kevésbé pedig fokozni s ig^ a közönség az, melynek érdeklődése fokozatosan csappan Csaba a magyarosodásnak még mindig rö gös ösvényén ujabbi lépést tőn. A képviselt -testület legutóbbi közgyűlésén ugyanis elhatároz tatott, hogy a templomok előtti kizárólagos tót publikácziót megszüntetik és hogy ezután a vá rosháza erkélyéről fognak csak publikálni és pedig tóton kívül magyarul is. Jellemző, hogy ezt a határozatot csak két szótöbbséggel tudták keresztül vinni. Füzes-Gyarmat községére nézve nagy hord erejű s kiható fontosságú, de más különben ii érdekes elvi kérdésben lesz alkalma a vármegye törvényhatóságának nyilatkozni. A füzes-gyarmati földesurak : Wenokheim Viktor báró, Dessewfy Emilné, Wenckheim Antal gróf örök. és Kárász Imre ugyanis terméketlen terülotet képezett óriási kiterjedésű nádasokat nagy költségekkel kultúra alá vontak és eme területekre 15 évre terjedő állami földadó mentességet nyertek. És pedig 1886-tól 1901-ig, vagyis mostmár hót évre vtsza terjedő hatállyal ; amennyiben pedig eme terüle tekre'1886-tól 1892. évig a földadó tényleg k volt vetve, hét esztendei államadó a birtokosok nak egyszerre leírásba hozatott, ami hogy nem kis összeg, illusztrálhatjuk azzal, hogy csupán a Kárász Imre javára visszamenőleg leirt földadó 8541 frt - 54 krra megy. Az érdekelt urodalmak közösen azt kérelmezték a községtől, hogy aminő arány ban államadó leírásban részesültek, ama arány ban írassák le 7 évre visszamenőleg kivetett és befizetett községi adójuk is A képviselő testület junius 18-ikán tartott ülésében a földesurak kérelmét elutasította. Elulasitotta pedig azon okból mert az ezer és ezer forintokra rugó utólagos községi adó leírás teljesen megrontaná a község háztartását, illetőleg olyan terheket róna és pe dig. tisztán az úrbéres lakosságra, melyet az nem tudna elviselni. A képviselő testület különben nem tartja méltányosnak azt sem, hogy a 1 évig államadómentes földek egyátalán, tehát j” vőben is élvezzenek községi adómentességet; törvény maga ily mentességről — imperative — úgysem rendelkezik. Arról van tudomásunk, hogy egyes városokban, ahol az állam újonnan épült házak után ideiglenes házadómentességet engedélyez : a város önkormányzati jogáúl tartotta fen és önkormányzata jogával él is, hogy az államadómentes házakra községi pótadót ró ki és pedig oly összeget, ansinot a kérdéses ház _et nem élvezne. Füzes-Gyarmat községe határozatát a mágori uradalom jószágigazgatója meg- felebbezte a vármegyéhez. A csabai népbank bünpöre. A nagyváradi Ítélőtábla büntető tanácsa, a gyulai kir. törvényszék határozatát, mely csupán a fogva levő Bartóky László ellen mondta ki a vád- határozatot, megváltoztatta s Bartókyn kívül az összes volt igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat is vád alá helyezte. Most a kúrián lesz sor a monstre pörben állást foglalni, arneny- yiben az igazgatósági s felügyelő bizottsági ta gok a tábla határozata ellen felebbezéssel élnek. A vakáczió. Tiz havi szellemi munkálkodás után a haza szállingózó tanuló ifjúság 10 heti szünidőt élvez. A szellemnek épp oly szüksége van a pihenésre, mint a munkában eltörődött testnek. A szellemi pihenés azonban még nem elég arra, hogy az uj erőt gyűjtsön a további eredményes munkálathoz, hanem nagy szüksége van a szellemileg túlterhelt ifjúságnak arra, hogy szünidő alatt testileg orősödjék. Ezt pedig leg jobban a test, az izmok erősödése, edzése, gyakorlása által lehet elérni. Az izmok erősödésé- el ugyanis egyszersmind az idegek is erősödnek Már pedig az ifjúságnak főleg a jó idegzetre an szüksége. Nem ajánlhatjuk tehát eléggé az fjuságnak, hogy a nyári szünidőt testedző gya korlatokkal töltse. Ilyenkor a sport különböző nemei az úszás, a távgyaloglás, lovaglás és vívás Kiki azon sportot válassza, amelyet viszonyai lehetővé tesznek. Elszabadult lovak. A helyben állomásozó honvédhuszár századtól a hét folyamán két katonaié szökött meg. Egyik az istállóból, a másik a gyakorlótérről. Még eddig a legszorgosabb nyomozás sem vezetett nyomukra. Regedei savanyúviz. A phylloxera pusztításai következtében a borárak annyira emelked tek, hogy a kevésbé vagyonos osztálynak még a ego'csóbb minőségű borok élvezete is alig válik lehetővé. A bornak ezen magas ára okozta, hogy különféle, nem épen ártalmatlan pótszerek nagy mértékben gyártatnak és forgalomba hozatnak. Mindig általánosabbá válik tehát egy oly egész séges és természetes ital iránt érzett szükséglet kielégítése, mely nemcsak a legsavanyúbb boro kát élvezhetővé teszi, hanem a műtermékekbei esetleg előforduló káros anyagokat, hígítás foly tán ártalmatlan mértékre le is szállítja. A re gedei savanyúviz bőven megfelel mindazon feltó teleknek, melyek egy, ásványvíztől, e tekintet ben megkívánhatok, mert sziksótartalma oly nagy hogy a fölösleges borsavat leköti, szénsava pedi erős pezsgése folytán a szájban kellemes ízt déz elő, oltja a szomjat és frissitőieg hat. El tekintve a víznek diätetikus értékétől — mirő forrásról kiadott füzetke bővebben ad felvilá gositást — a regedei savanyúviz a szó legtágabb értelmében vett népital, mely olcsóságánál és kitűnő hatásánál fogva már eddig is közkedvelt ségnek örvend, és melynek elterjedése a jöver nézve is még aránytalanúl fokozottabb mérték ben biztosítottnak tekintendő. Áz Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz. Budapest, 1892. Most jelöni meg ez általános tetszéssel találkozó nélkülözhetlen segédműnek tizenkilenczedik füzete, mely gazdag, jól szerkesztett tartalmával szintén bizonyítja, mily jeles, általánosan használható könyvet fog ezen Kézi Lexikon képezni. A tizenkilenczedik füzet tartalmából kiemelendők a kö vetkező czikkek : Károly magyar királyok, Károly római császárok, Károly főherczegek és hercze- gek, Károlyi grófi család, Kárpátok, Karszt hegység, Karthauziak rendje, Kártya, Kaspi tenger, Kassa, Katona, Kátrány, Kávé, Kazárok, Kazinczy, Kecskemét, Kegyuraság, Kelemen pápák, Keleti Beszkidek, Keleti kérdés, Kemény bárói és grófi család, Kén, Kender, Kendi család, Kénsav, Ke- yér, Kepler, Képviselő, Kereseti adó, Kereskedelem, Keresk. minisztérium, Keresztes háborúk, rteszet, Késmárk, Kétröpüek, Kéz, Kézai Simon, Khina, Khinai nyelv és irodalom, Khlesl, Kiál- litás, Kígyók, Király, Királyföld, Királyi könyv, Kisdedovás, Kisfaludy Károly és Sándor, Kis Kárpátok stb. stb. Ezen néhány idézett czikk is mutatja, hogy a Kézi Lexikon a tudomány min den ágára kiterjed és emellett a honi tudóivá lókat különös figyelemben részesíti. A 19. füzetet két kettős tábla díszíti; az egyik a régi magyar katonaságot mutatja be régibb történeti munkák ból vett képek alapján, a másik a fontosabb gazdasági eszközöket és gépeket hozza. Összesen 40 füzetre fog terjedni: egy füzet ára 30 kr. A legczélszerübb 20—20 füzetre hat forintjával elő fizetni, mely pénz az Atheneaum kiadóhivatalá hoz Budapestre küldendő. Kapható különben den könyvkereskedésben is. Csíkos és koczkás selyemszöveteket, Loui- sina, Foulard-Sürah-Taffeta nemkülönben Mer- veilleus selymeket is méterenként 45 krtól 3 frt 85 krig egyes öltönyökre, vagy egész végekben is póstabér és vámmentesen szállít Hennenberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták pósta- fordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. 10. 34. 2—5. 2S7 3Tilt-té x. Köszönetnyilvánítás Boldogult férjem sombereki Sauska Jenő, a cs kir. szab. Adriai biztositó társulatnál pécsi főügynöksége útján (képv. Fürst Gyula ur által) 1889 január havában egy 30,000 frtos halálesetre szóló bizto sitást kötött. A gondviselésnek tetszett férjemet a bizto sifásnak már 8 évi fennállása után az élők sorából elhiv Noha férjem elhalálozása után a biztosítás érvé nyessége tekintetében kétségek merültek fel, mindazonáltal ezen káreset az Adriai biztosító társulat magyarországi osztálya által oly loyalis és előzékeny módon leit telj megelégedésemre elintézve, hogy indíttatva érzem ma gamat azért a társaságnak őszinte köszönetemet ezennel ez úton is nyilvánitani. Pécsett, 1892, május hó 21-én. Özv. Sauska Jenöné 184. 2—2. Irodalom. Az 1848-49-ki szabadságharczunk emlékei nek a fővárosi vigadóban levő gyűjteménye, ké pék, fegyverek és egyéb ereklyék megszerzése folytán oly mértékben gyarapodott, hogy ma muzeum a főváros legszebb és legérdokesebb lát ványosságai közé tartozik. A képek, fegyver és egyéb ereklyék sokasága a fővárosi vigadó termeinek jó részét annyira megtöltötte, hog az eddigi termekhez egy újabb nagy terem kibér lése vált szükségessé. A gyűjtemény tulajdonát a következők képezik: Összesen 1700 kép a sza badságharczból, ezek közt 200-on felül olajfest mény és aquarell, 300 különféle fegyver (puskái kaszák, kardok stb.) töbszázra menő apróbb erei lyék, ruhák, okmányok, hírlapok és 1848-49 proklamacziók. A gyűjtemény rendezősége gy nyörü szinnyomatban készült emléklapot adott az 1848-49-i honvédek számára. Az emléklap minden családnak, kinek valamelyik tagja ho véd volt valódi büszkeségét képezheti, mert : emléklapon a Hungária által megkoszorúzott fő helyen olvasható az illető 1849-49-i hős honvédnek neve és tettei. Ez emléklapok az 1848- 49-i emlékek kiállításában a fővárosi vigadóban közszemlére vannak kitéve. <3- a Z & áh szat A baromfi-kiállításokról.* Irta dr. RÁTZ ISTVÁN akadémiai tanár. II. Mióta a baromfitenyésztéssel többet foglal koznak hazánkban, sűrűbben rendeznek kiálli tásokat is, a melyeknek hasznosságát és a te ■yésztésre gyakorolt előmos befolyását nem enne jogosult kétségbevonni, mert a komoly verseny ezen a téren is, mint mindenben, üd- ös eredményeket szül. Csakhogy ezek jótékony befolyásét lényegesen ellensúlyozza az a körülmény, hogy a kiállítások úgy, amint azokat ná- unk és Németországban rendezni szokták, nagyon elősegítik a fertőző betegségek terjedését, miután a kiállítások rendezői egyáltalán nem fordítanak gondot az állategészségügyre. De a kiállítók is csak arra törekesznek, hogy tiszta fajokat küldhessenek a kiállításra, — arra azonban senki sem fordít gondot, hogy* a kiállításokon csakis járványmentes vidékek és tenyésztések vehessenek részt. Nem mondok tehát újat, ha azt állitom hogy mindaddig, a míg a kiállításra beküldött anyagot nem fogja szakértő megvizsgálni és megfigyelni, központi fertőző telepeknek kell a kiállításokat tekinteni, a honnan a szélrózsa minden irányában mesterségesen hurczoltatnak szét a fertőző betegségek. Hiszen csak 1 — 2 fertőzött tenyészetnek kell a kiállításon képviselve lenni és biztosra vehetjük, hogy a ketreczek közös tisztogatói, a kicserélődő etető és itató edények, a szomszédság stb. közvetítésével a kiállítás végére a szárnyasoknak nagy része fertőzve lesz és a különböző érméken vagy a dicsérő okleveleken kívül hazaviszik ráadásul a pusztulás csiráit is. Es itt különösen azokat a fertőző betegségeket kell figyelembe venni, a melyek idült lefolyásúak, mint a gümőkór, a difteriás gyu'a- dás és az úgynevezett gregarinozis. A szárnyasok kolerája e tekintetben kevésbé veszedelmes, mert hirtelen öli meg a fertőzött baromfiakat, és ha ezen betegséggel inficiált szárnyasokat küldenek a kiállításra, akkor azok elhullanak már útközben. Ellenben az említett három betegség idülten folyik le és a fertőzés megtörténte útán rendesen hosszabb idő múlik el, mielőtt a betegség első tünetei jelentkeznek. Ebből aztán az is könnyen megérthető, hogy a tenyésztő egészea jóhiszeműen járhat el, mi dőn a látszólag teljesen egészséges szérnyasokat a postára vagy a vasútra feladja, mert nem is sejtheti, hogy a lappangó betegség útközben vagy a kiállítás területén ki fog törni. De hát a kiállításokban egyáltalán nem lenne szabad fertőzött tenyésztéseknek résztvenn' és én a magam részéről a legszigorúbb eljárást is indokoltnak és jogosultnak tartanám az olyan tenyésztőkkel szemben, a kik tudva, fertőzött tenyészetből baromfiakat küldenek a kiállításokra Sajátságos dolog az és alig megérthető hogy a baromfiak fertőző betegségeit másképen Ítélik meg, mint a többi házi Állatok járványo bajait, s a míg a lépfenének vagy takonykórnak már eltitkolása is súlyos következményeket von maga után, addig a beteg vagy legalább is már fertőzött baromfiakkal büntetlenül lehet keres kedni, sőt a fertőzött tenyészetekből szármáz szárnyasokkal résztvehetni a kiállításokon is nélkül, hogy a lelkiismeretlen és a mások va gyoni épségét nagyban veszélyeztető eljárás miatt legkisebb kellemetlensége lenne az illető tenyésztőnek. Egyelőre alig remélhető, hogy e tekintetben a viszonyok javuljanak, s épen azért a ki állítások rendezőinek kell mindent elkövetni hogy a fertőzött baromfiak ne veszélyeztessék többiek egészségét. A kiállításra tehát csakis olyan küldemé- yeket szabad elfogadni, a melyeket a feladás előtt valamely hatósági állatorvos megvizsgált és egészségesnek talált Az erről szóló bizonyit- ányban aztán necsak az foglaltassák, hogy a állításra küldött baromfiak egészségesek, hanem az is, hogy a tenyésztés teljesen tiszta, agyis mentes a fertőző betegségektől. A megérkezett szárnyasokat soha sem szabad a kiállítás területén kicsomagolni, (pedig ott szokták), hanem attól távol s itt aztán első sorban is egy, minden tekintetben megbízható tzak- értő vizsgálja meg a baromfiakat. Természetes, hogy ennek a vizsgálatnak a lehető legrészletesebbnek kell lenni, mert különben czéltalan. De még ez sem teljesen meg- yugtató, amennyiben a legértelmesebb állat- rvos is csak azt állapíthatja meg, hogy az állatok ma egészségesek e, de nem vállalhat felelősséget azért, hogy holnap és azután is egészségesek maradnak-e? Épen azért feltétlenül szükséges, hogy a kiállítás területétől távol, egészen elkülönítve veszteglő legyen berendezve, a mely állandóan állatorvosi felügyelet alatt álljon s a hol a baromfiak megérkezésük után legalább is 4—5 napon át szigorú megfigyelés tárgyát képezzék, mielőtt a kiállítás területére szállíttatnak. A kiállításon aztán csak azok a baromfiak vehetnének részt, a melyek ezen idő alatt teljesen egészségeseknek bizonyultak, — ellenben a betegeket elkülönített helyiségbe — baromfikóro- \dára — szállítanák, a hol a tulajdonos költségére megfelelő kezelésben részesülnének. Mindezen helyiségekben külön szolgasze- mélyzetre van szükség, mert különben hiába való lenne a költség, amennyiben a betegekkel bíbelődő egyének átburczolnák kezükön, ruhájukon a fertőző anyagot és eredménytelenné tennék a foganatosított óvintézkedéseket, A kiállítások költségei ily módon tetemesen növekednének, de kárpótlásul ki lenne zárva annak valószínűsége, hogy a fertőző betegségeket általuk is terjesszék. Meg vagyok győződve, hogy sokan vannak, a kik mindezt feleslegesnek, vagy legalább is nehezen keresztülvihetőnek fogják mondani, — hiszem azonban, hogy lesznek olyanok is, a kik be fogják látni ezen óvintézkedések szükségességét és azt is, hogy sokkal kisebb veszély van abban, ha tekintettel a költségszaporulatra, csak ritkán rendeznek baromfikiállitást, — mint abban, ha azokon a baromfiak ezután is ki lesznek téve a fertőzés veszélyének. HIRDETÉSEK. * A „Gazdák Évkönyve“ az 1892. évre, 18 iv terjedelemben diszkötésben jelent meg és egyletek, taninté zetek, községek'' által egy forint kedvezmény áron meg rendelhető: a „Gazdák Évkönyve“ szerkeesztőségénél (Budapest, Erzsébet-körút 21,). 619. tkvi SZ./1892. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Galbács Ferencz végrehajt at ónak, Biró Sándor és neje Csűri Juliánná végrehajtást szenvedő elleni 58 frt — kr. tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében gyulai 959. sz. tjkvben (1613—14.) hisz. ingatlanra az árverést 600 frtban ezennel megállapított ) ikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1892. évi julius hó 28. napján d. e. 9 Órakor a kir. törvényszék árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan beesárának 10°/o-át — vagyis 60 frt — krt készpénzben, vagy az 1881. LX. tcz. 42. ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a.kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. tcz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Gyulán, 1892. évi április hó 26. napján. 141. 1-1. Nogáll, tszéki bíró. Pályázati hirdetmény. Békésvármegyóhez tartozó Doboz, Gy.- vári s Kétegyháza községeket magában foglaló körre, Kétegyháza székhelylyel, 300 frt évi fizetés s 200 frt utiátalánynyal, valamint a Kétegyháza községében teljesítendő vasúti marharakodó állomás szemle dijjaival rendszeresített körállatorvosi állásra ezennel pályázatot nyitok. Felhivatnak pályázni óhajtók, hogy az 1883. évi I. t.-czben, nemkülönben az 1888. évi VII. t. ez. 117. s 118. §-aiban körülirt okmányokkal s eddigi müködésö- két tanusitó bizonyitványokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeiket a gyulai főszolgabírói hivatal helyiségében folyó évi julius hó 30-án, délelőtt 9 órakor megtartandó választást megelőző nap délutáni 5 órájáig alólirottnál annyival inkább beterjesszék, mert a később beérkezendő kérvények nem fognak tekintetbe vétetni. Gyulán, 1892. julius 6. Wieland, 142. 1—3. h< szolgabiró.
