Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-19 / 26. szám

képviselőkből álló küldöttség bízatott meg. A farkashalmi iskola építése, illetőleg az | czélra felajánlott földterület megvásárlására nézve, miu­tán törzsvagyon szerzéséről van szó, a 30 nap múlva egybehívandó közgyűlés fog határozni. Az árvapénztárra eső megyei útadó utalványoztatott még ki a tartalékalap terhére s ezzel a délután is folytatva tartott közgyűlés öt órakor befe­jeztetett. A békésvármegyei helyi érbekü vasút rész­vénytársaság idei rendes közgyűlése folyó hó 29-én délután 4 órakor fog a társaság székhelyén Gyulán a vármegyeház termében megtartatni a következő napirenddel : 1. Az igazgatóság jelentése az el­múlt első üzleti évről és az abban foglalt indít­ványok fölötti határozathozatal. 2. A számadások megvizsgálása. 3. A felügyelő-bizottság jelentése, az igazgatóság által felállított évi számadás és mérleg megvizsgálásáról, valamint az igazgató­ságnak a nyereményfelosztást tárgyazó indítvá­nyai és a felmentvény megadása. 4. A felügyelő­bizottság választása és díjainak megállapítása. 5. Határozathozatal az elnöki tiszteletdíj és a végrehajtó-bizottsági tagok díjai tárgyában. 6. Határozathozatal „Kéthalom“ állomás kiépítése és létesítési költségei tárgyában. 7. Határozat­hozatal a zóna-személydíjszabás életbeléptetése, illetve a magyar kir. államvasutakkal fennálló üzleti szerződés megfelelő módosítása iránt. Az igazgatóság a közgyűlés után ülést is tart, mely nek napirendjét folyó ügyek tárgyalása képezendi. Békés-földvári vasút. Békés városára nézve a földvári vasút sokkal rosszabb üzletnek bizo­nyéit, mint ahogy el voltak rá készülve. A vá­ros azért ajánlatot tett a kereskedelmi miniszter­nek a vonal megvételére. A miniszter válasza a napokban jött meg és pedig megtagadó válasza, mert — mint a miniszter' írja — nemcsak a vá­ros, hanem maga az állam is ráfizet erre a vas­útvonalra, .mely rövidségénél fogva a tengelyen szállítással sem képes versenyezni. Előléptetés. Weiss Zsigmond gyulai állam- épitészeti hivatal kötelékében levő királyi segéd­mérnök, III. osztályú kir. mérnöknek neveztetett ki. A megérdemelt előléptetéskoz őszintén gra­tulálunk. Az Élővíz csatorna társulat, folyó hó 21-én közgyűlést tartott, melyen tekintettel ama körül­ményre, hogy a leghalványabb kilátás sincsen reá, miszerint a vállalkozók, medertisztitási köte­lezettségüknek nemcsak e hó végéig, hanem ha a megkezdett tempóban és munkaerővel folytat­nák a munkát, a nyár folyamán is eleget tegye­nek, elhatározta, hogy a medertisztítást szép tember 15-től október 30-:g terjedő őszi időre halasztja el. A társulatot eme elhatározásra fel­sőbb. hatóságok rendelete is ösztönözte, melyek veszélyeztetett közegészségi tekintetekből a felső torkolati zsilipnek haladéktalan megnyitását és a csatornának élővízzel való felfrissítését rendelték el. A zsilip megnyitás, két nap alatt moBt már meg is fog történni; addig a vállalkozók által készített munka vétetik számba, ami bizony nem sok dsdgot fog adni, mert nagyon keveset készít hettek! Noha. a zsilip meg is fog nyittatni, mind­addig mig a torkolat fölött uj duzzasztót nem készítenek, a Nádormalom csatornában levő viz sekélysége miatt egyelőre nincs kilátás, hogy a mi csatornánk vízzel bőségesen elláttassék. Szent László magyar király jubiláris emléke alkalmából nagy ünnepélyességek vannak ma és holnap Nagy-Váradon, mely ünnepélyekre a szom­széd vármegyék és azok között Békésvármegye közönsége is meghivatott. Megyénk a már régeb­ben történt meghivás folytán dr, Fábry Sándor főjegyző vezetése alatt Göndöcs Benedek apát és lelkész, Kövér László központi főszolgabíró, Dutkay Béla polgármesterrel és a r. k. hitközség Dobay Jánossal lesz az ünnepségeken képviselve. Sárkány Sámuel, a bányakerület nem régen választott püspöke folyó hó 22-én jött Szarvasra az ottani főgimnáziumi érettségi vizsgálatokra. A városi elöljáróság és az ág. evang. egyháztanács ünnepélyesen fogadták a megnyerő külsejű és igen rokonszenves főpásztort, az egyházi küldött­ség Mező-Túrig ment eléje. A bevonulás az indó- háztól impozáns volt. Mázor József vezetése alatt 60 tagú bandérium vett benne részt és igen bosszú kocsisor. A város minden harangja zú­gott, a főúton iskolás gyerekek, a főgymnázium előtt hétszáznál több ünnepi díszbe öltözött leányka képezett sorfalat, ami rendkívül szép lát­vány volt. A püspök testvéröoscséhez Sárkány János kiérdemesült espereshez szállott és ott fo­gadta a főszolgabíró, a város, a többi hatóság és az összes hitfelekezetok küldötteinek tisztelgését. Másnap részt vett az érettségi vizsgálatokon, me­lyek igen jó eredménynyel folytak le. Az összes körösvidéki ármentesitő társula­tok tisztviselői folyó hó 20-ikán délután Gyulán az alsó-fehér-körösi társulati irodában Gallacz János műszaki tanácsos és vizép. kér. felügyelő elnöklete alatt értekezletet tartottak. Ilynemű értekezletek Gallacz János műszaki tanácsos kez­deményezése folytán évenkint kétszer tartatnak és pedig tavasszal és ősszel. Czóljuk a külön­féle társulati tisztviselőknek egymással való érint­kezése, de különösen a társulatokat közösen ér deklő ügyek megbeszélése, mint aminők az árvíz védelem, a belvíz rendezés, a partbiztositási munkálatok, a munkásoknak fizetendő egységár közös megállapítása stb. Az első ilynemű érte­kezlet Gyulán tartatott és rósztvettek benne: Gallacz János műszaki tanácsos, kerületi felügyelő mint elnök, Bolla Mihály műszaki tanácsos, a kúltúr mérnöki hivatal helyettes főnöke; — a folyammérnöki hivatal részéről Steinekker Gábor Tcir. mérnök hivatal főnök, Szarvasy Arzén kir. mérnök; — a körös-tisza marosi ármentesitő s belvizszabályozó társulat részéről Fekete Márton főigazgató, Biró Elek főmérnök, Endre Antal, Dósa Andor, Zólnay Béla szakaszmérnökök, Szi­lágyi, Pap mérnökök, Csonka Pál nyilvántartó mérnök, Nyári László társulati titkár; — a be- rottyó-körösi társulat részéről Tatár Zoltán fő­mérnök ; — a sebes-körösi társulat részéről Jfekánovks Imre igazgató főmérnök; — a hosszú­foki társulat részéről Pekánovics Dániel főmér­nök és Kikinday Caesar mérnök; — az arad me­gyei társulat részéről Kutassy István főmérnök és Ujj János mérnök; — végűi az alsó-fehér- köiösi társulat képviseletében Csausz Lajos igaz­gató s Erkel János főmérnök. Gallacz János el­nök a hullámtér rendezéséről tartott műszaki elő­adást, mig Fekete Márton körös-tisza-marosi fő­igazgató, a hallgatóságot másfél óráig lebilincselő rendkívüli érdekes előadást tartott a műszaki ártérfejlesztéssel kapcsolatos arány- és kirovási kulcsról, azok különféle módjáról, oda konklu- dálván, hogy noha az nincsen parancsolólag ki­mondva, s a társulatok e tekintetben latitüddel bírnak, de legczélszerübb szerinte a kataszteri tiszta jövedelem elfogadása s alkalmazása A viz- szabályozási adót minden oldalról megvilágító jeles előadásról óhajtandó volna, ha a kérdést teljesen uraló főigazgató azt nyomtatásban ma radandólag megörökítené. Még Bird Elek társu­lati főmérnök fejtegette a nagy vizek időtarta­mára vonatkozólag általa szorgalommal gyűjtött grafikonokat, mire az értekezlet este 8 órakor véget ért. Nyolcz óra után társas vacsora volt a pavillonban, melyen az értekezleten voltak teljes számban résztvettek. Az estély a kedvezőtlen idő daczára kedélyesen folyt le. Junius 21-én a tár­saság, az alsó-fehér-körös ármentesitő társulat védtöltésén Gyuláról-Békésre, Békésről pedig a körös-tisza-marosi társulat körösi védtöltésén Szarvasig ment. Megtekintették a Gyomán vég­rehajtott és Endrődön most folyamatban levő álllami szabályozási munkálatokat, meghallgatván Steinekker Gábor folyammérnöki hivatali főnők­nek magyarázó értekezését. Gyomán ebéd volt. Gyomáról a társaság Szarvasra, onnan a tisza- maros-körösi társulat védtöltésein Kun-Szent- Mártonon keresztül Szentesre ment, a 220 kilo­méterre terjedő töltésvonalakon beható szemle alá véve az összes műépitményeket, zsilipeket, csöveket, őrházakat, árvédelmi berendezéseket, és a körös-tisza-marosi vonalon a habverés el­len 15 kilométer hosszán készült kőburkolatot. A csaknem tanulmányúti jelleget öltött szemle- útra még visszatérünk és részletesen fogunk róla Írni. Eljegyzés. Kutas Bálint, a gyulai ref. egy­háznak jó emlékben álló volt h. lelkésze, egy év óta török-szen^-iniklósi lelkész, folyó hó 20 ikán jegyezte el Darabos Sándor békés-szent-andrásí ref. lelkésznek kiváló műveltségű, kedves és szép leányát Arankát. Szivünkből gratulálunk. Díszes kettős esküvő volt f. hó 20-án dél után a gyulai r. k. főtemplomban, mikor is apa és leánya egyidejűleg léptek oltárhoz Kutschera Nándor kereskedő Veil Jozefa úrnővel, — és Fa­ragó Lajos gépész-malomvezető Kutschera htel kisasszonynyal. Az esketési szertartást Kutschera József esztergomi áldozár, tanitóképezdei tanár végezte igen szép alkalmi beszéd kíséretében. A rom. kath. hitközség bérháza közeleg a megvalósulás felé. Ugyanis az ügyre vonatkozó előmunkálatok a nagyváradi püspök szakközegei által tüzetesen felülvizsgáltatván az épités lényeg­telen kiseebb módosításokkal főpászto'rilág jóvá­hagyatott s az építkezés már a jövő héten árlej­tésre meg fog hirdettetni. Az építési bizottság most az építési feltételek és a szerződés meg­állapításán dolgozik. Alkalmas vállalkozó esetén a bérház még a folyó év nyarán fedél alá kerül Az ügyben a hitközség egybáztanácsa f. évi június 29-én délután tartandó ülésében fog határozni. A vereskereszt és a nőegylet által közösen tervezett sétahangverseny, közbejött körülmények folytán elhalasztatolt szeptember hóra. A halasz­tás — úgy hisszük — hogy a tervezett sétahang­versenyre nézve előnyös lesz, mind erkölcsi mind anyagi szempontból véve, kivált akkor, ha az ügybuzgó — és pedig természetes hogy ügybuzgó mert női — rendezőség a most rendelkezésére álló bőséges időt a mulatság előkészítésére jól fel fogja használni. Kertmegnyitás. A „Komló“ szálloda kert helyisége, a Tóth testvérek zenekarának játéká­val ma délután nyittatik meg. Huszka János ven­déglős jó ételekről és italokról is gondoskodott. A gy.-vári uradalom tudvalevőleg már most a Iegrendezettebbek egyike a vármegye területén levő nagybirtokok között, ami természetesen csak nagy beruházások mellett vált lehetségessé. A beruházás még folyton tart, sőt hogy fokozódik, igazolja ama körülmény, hogy a tulajdonos most gézekét hozatott, mely tegnapelőtt szállíttatott a birtokra. A 200 mm. súlyú óriási gépet a Fehér­körösi vashidig szállították vasúton, ott direkt készült járón leemelték, honnan a gőzeke saját erejéből vonult be működési terére az urodalomba. Halálozás. Gundhardt Albert okleveles gyógy­szerész, pénteken délután 3 órakor, igen hosz- szas és igen súlyos szenvedés után meghalt. Ha valakié, úgy bizonyára az ő halála nem jött vá­ratlanéi ; a rokonszenves derék fiatal ember, egy évet meghaladó idő óta valóságos élőhalott­ként járt közöttünk; aki csak ránézett, leolvas­hatta arczárói halálos ítéletét, melyet nem old­hatott fel sem orvosi tudomány, sem szeretett nejének önfeláldozó ápolása s odaadó gondozása zem. Gundhardt Albert, még nőtlen korában, városunk akkori fiatalságának egyik legrokon­szenvesebb tagja volt, aki élénk részt vett a társadalmi mozgalmakban és mindenki époly őszintén szerette, mint nagyrabecsülte a sze­rény, szolgálatkész és szimpatikus ifjút. Gyulán boldog házasságra lépett Winkler Honával és Kolozsvárra költözött, holis gyógytárat vett át, de amelyet pár év múlva, — mikor a tüdővész régóta lappangó csirái kifejlődtek benne, — el­adott és visszaköltözött Gyulára. Azt megelőző leg, hónapokon át gyógykezeltette magát a ve- reskeszt-egylet budai Erzsébet kórházában — fáj­dalom, eredménytelenül. Nagy szenvedései után bekövetkezett halála valóságos jótétemény volt, mely megváltotta szenvedéseitől. Temetése ma délután lesz bizonyára impozáns részvét mel­lett. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő : Gundhardt Albertné szül. Winkler Ilona saját, valamint az elhunytnak édes atyja; id. Gundhardt Lipót és neje \ Uzoni Franciska, testvére : ifj. Gundhardt Lipót és neje : Ilanz Anna, Gundhardt Franciska és férjé ; Neugebauer Elek, Gundhardt Mariska és férje ; Borsoti Géza, Gundhardt Gizella es Poldinka, anyósa : özv. Winkler Ferenczné, szül Oppenhauzer Róza, továbbá: inkier Elvira cs férje ; Neugebauer Sándor, Winkler Lajos, Winkler István és neje : Zachariás Hona, számos rokonok és jó barátok nevében, fájdalmas és bánatos szívvel tudatja a legjobb férj, gyermek, testvér, vő, sógor és ro­kon : Gundhardt Albert gyógyszerésznek folyó bó 24-én délután 3 órakor, életének 36-ik, bol­dog házasságának 7-ik évében, hosszas szenve­dés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A boldogult földi maradványai folyó hó ü6-án délután 5 óra­kor fognak a Szent-József temetőben a családi kápolnában örök nyugalomra tétetni. An en­gesztelő szent injse-áldozat f. hó 28-án délelőtt 9 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az Ég Urának bemutattatni. Kelt Gyulán, junius 25-én 1892. Áldás és béke poraira! Az időjárás — bármennyire elkoptatott tár­salgási tárgy is — junius végnapjaiban nemcsak legérdekesebb, hanem egyúttal a legfontosabb thema, amely fölött aunyira kiválóan földmivelő vármegyében, mint mi vagyunk, az emberek sza­lonban és nyilvános helyeken egyaránt beszélgetni szoktak. Jobban erdekel ez most bennünket a parlamenti tárgyalásoknál, a bel- és külföld min­denféle kis és nagyfontosságú politikai esemé­nyeinél egyenként és összevéve. A lezajlott hét időjárásával, gazdálkodási szemüvegen át nézve, meglehetünk elégedve. Voltak ugyan felesleges noha kisebb esőzések, de azok káros hatását hat­hatósan ellensúlyozta a légáramlat, mely nyolcz nap óta pillanatra sem szünetel és legnagyobb oltalom a búza szorulása ellen. Szikvegyülékü földeken három-négy nap múlva megkezdik az aratást, s ha az idő kedvező marad, akkor ki­véve fekete szurok talajú földeket, melyekben a búza tudvalevőleg mindig későbben érik, általa- \no8ságban megkezdik nyolcz nap múlva. A búza sok helyen feltétlenül kitűnő, t. i. ott ahol egé­szen rozsdamentes; több helyen rozsdás ugyan, de miután a rozsda csak a levelén mutatkozik, a kalász pedig szépen kifejlődött, s a szemkép­zés is kifogástalan, a gazdaközönség reméli, hogy a rozsdás búza is legalább közép jó termést fog adni, ha t. i. újabb ködök vagy esőzések nem fognak közbejönni. Az árpa siirüen nőtt, nagyok a szálok is, kalásza is erőteljes és egészséges. Az árpát általában előbb lehet most levágni, mint a búzát és legtöbb gazda az árpán fogja az ara­tást megkezdepi. Zab jól fejlődik, jól is bokro- sodott. Repcze a megyében általában kevés volt vetve, a gyulai határban csak elvétve lehetett egy-egy kis táblát látni is. És ahol volt, rosszul fizetett, mert holdankint aligha fog 3—4 méter­mázsás termést is adni. A napszámbérek maga­sak, de mint az aratás közvetlen küszöbén meg­állapítható, munkás kezekben nem fog nagyobb hiány mutatkozni. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint, a kigyósi József majorban a sertés orbáuez megszűnt. — Vésztőn a községi bikán kiütött a veszettség, úgy hogy az értékes állatot le kellett bunkózni. Kinevezés. A vármegye főispánja, Szalay Józsefet a központba díjtalan közigazgatási gya­kornoknak nevezte ki. Hadgyakorlat. A cs. és kir. 101-ik gyalog ezred junius 29-ikétől julius 4-ikéig hadgyakor­latokat fog Csabán tartani. Az ezred zárgyakor­latai ugyancsak Csabán lesznek szept. 8-tól 13-ig. A czement beton járda munkálat, a körül­ményekhez képest eléggé serényen folyik a sugár úton, mely a munka .megkezdése óta kedvencz látogatási s tartózkodási helye a közönség egy részének és abból is túlnyomóan a szebbik fél­nek, amely napról-napra lelkiismeretes pontos­sággal számba veszi a mutatkozó fokozatos ha­ladást. A vállalkozó műszaki megbízottja kilá­tásba teszi, hogy a sugárúti vonal betonirozása a kezdettől számított három hét alatt teljesen elkészül, úgy hogy a nyári vásárra érkező kö­zönség már azon fog bejöhetni a városba. A polgári iskola zárvizsgái tegnap délután befejeztettek; úgy hogy holnap délután 3 órára a szorosan vett zárünnepély, és ezzel kapcsolat­ban az ének és a torna vizsga, karének, szavalat, rajz és Írás kiállítás és a jutalmak kiosztása fog megtörténni. A vizsga eredményéről a polgári iskola évi jelentésével kapcsolatosan fogunk nyilatkozni. BartsCht Károly pirotechnikusnak tűzijáték mutatványai, vasárnap este igen nagyszámú kö zönséget vonzottak és pedig nemcsak a sugárútra, hanem a népkertbe is; úgy hogy az öreg úrnak ezúttal nem volt oka a közönségre panaszkodni, de nem volt oka az időre sem, mely a tűzijátékra igen kedvező volt. A mutatványok is nagyon szépen sikerültek és a nézőközönség tetszésére voltak. Tűz volt vasárnap éjjel egy óra után a nagyoláhváros sittyei részén. Kliszek Gergely csizmadiamesternek háza gyuladt ki a műhely felül és mire a tűzoltók a toronyőr késői tűzjel­zése daczára elég gyorsasággal a vész szinhe lyóre kivonultak, az egész nádtető nemosak lán­gokban állott, hanem egészen le is égett. Sze­rencsére szélcsend volt és igy nem nagy fáradság kellett a tűz helyhez kötésére. A tűz keletkezés oka nem deríthető fel, az épület biztosítva volt A csabai Corvina nyomda, mely pár héttel ezelőtt vette át a „Bókésmegyei Hirlap“-ot, azt e hó végével megszünteti. A helyett azonban Békésen „Békési Hírlap“ név alatt jelenteti meg a lapot, melynek szerkesztője Vaday József békési tanító lesz. Szeghalmon megjárták a szombati hetivá­sárral. Az izraelita hitfelekezetü lakosság ugyanis sérelmesnek tartotta, hogy az, épen szombati napra esik és kérvényezte a hetivásárnak pén­tekre való áttételét, mit azonban a községi kép­viselőtestület ellenezett. A kereskedelmi miniszter a kontrovers kérdésben a községet és annak izraelita lakosságát bizonyára egyaránt meglepő álláspontra helyezkedik kimondván, hogy miután a szombati hetipiacz nem volt kormányilag en­gedélyezve és ha mégis tartották, ez csak abúzusból történhetett, a szombati hetipiaczozást nem teszi át sem péntekre sem más napra, hanem egysze­rűen beszünteti. Amint hogy igaza is van, mert Szeghalomnak váltig elég egy hetipiacz, amint hogy nagyobb hely, példáúl Gyula városa is be­éri egy gyei. Kondoros, a vármegye legfiatalabb községé­nek kézműiparosai túltesznek a vármegye szék­helyének iparosain. Az ottani iparosok között ugyanis ipartestület létesítése iránt mozgalom indult meg, mely mozgalom már is a valósul ás stádiumában van. Tüzek a megyében. Csabán Silberstein Ig- nácznak a község tulajdonát képező színház­épületben lévő kereskedése folyó hó 6-án ki- gyuladt s abban 245 frt értékű különböző czik- kek^ égtek meg. A tűz a kirakatnak ő Felsége 25 éves koronázási ünnepélyére történt kivilá­gításából származott. A kereskedés biztositva volt. Szeghalomhoz tartozó Simasziget pusz­tán Cs. Nayy Péter birtokán f. hó 15-én egy, 30 méter hosszú gazdasági épület leégett. A kár 1200 frt, Az épület biztosítva volt 400 írtig. Halál a malom kerekei közt. Rókái Pál csabai csizmadiamester hétfőn délután 5 órakor tiz éves János nevű fiát kásáért küldte Gajdács András szárazmalmába. Mig a malomtulajdonos kimérte a kását, a kis fiú kiosont és a forgató nagy ikerékre feküdt. A lovakat Gajdács 13 éves fia hajtotta és kiáltott is a fiúra, hogy ugorjon le, mert betalálja kapni az orsó, de mig ezt mon­dotta, a kis fiú már az orsóhoz ért, a mely be­kapta jobb kezét, azt eltörte, fejét pedig szét­zúzta, úgy hogy az agyvelő szétlocscsant rögtön halált okozva. A szerencsétlenség egy másod- percz műve volt. Fekete, fehér és színes selymeket méte­renként 45 krtél 16 frt 65 krig sima és min- I tázott mintegy 240 különböző fajta és 2000 kül ömböző színben szállít, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végekben is postaber-és vám­mentesen Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Min­ták postafordulóval küldetnek. Svájczba czim- zett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. I. 29 5—10. Gyulai czigányok veszedelme. Bade' Pista bandája idestova félév óta ját­szik Aradon és pedig az ottani közönség teljes megelégedésére, olyannyira, hogy a nálánál ha- sonlithatlan 1 gyöngébb aradi bandát egészen háttérbe szorította. Az aradi czigányok boszut forraltak győ­zelmes konkurenseik ellen és szerdán éjjel orv­támadást intéztek Pistáék ellen, amiből olyan veszedelem keletkezett, aminő Nagyida óta nincs a czigányok krónikájában bejegyezve. A veszedelemről következő tragikomikus tu­dósítást olvasunk az „Alföld" pénteki számában: Ütközet az utczán, éjjel, (czigány foradalom.) Ilyet is rég látott már Arad. A Forray-utcza éjnek idején véres eredménynyel végződő lokális csata színhelye volt. Az Aradon meggyökeresrdett czigányság rendezte ezt a „bevándorlóit“ gyulai banda ellen, bosszúból, mert idegen létére, lassankint belemuzsikáltu magát az aradi közönség kegyébe és fölkapottabbak az idevaló bandáknál. Az aradi czigányok elhatározták, hogy éjszaka el­rejtőznek valahová, lesből megrohanják Badé Pista gyulai baudáját s amúgy iBtenigazában elverik. Apró előcsatározások már eddig is folytak. A döntő osata azonban tegnap este folyt le. Az aradi czigányok, számszerint vagy negyvenen tegnap éjjel a Forray utczában a Csutak-téle telek üres istállóiban elrejtőztek. Három órakor az utczasarkou kémkedő brácsos éles fütylyel jelt adott, hogy az „ellenség közeleg. Badé bandája kimerülve az egész éjszakai hegedű- léstől, de azért gyanútlan vidámsággal haladt a sötétes utczában. A keresményről beszélgettek még pedig igen elé­gedett haugon. Zajos jókedvük még jobban felszította az aradi czi- gányok haragját s egy jelre, mindmegannyi Zrínyi Miklós, különféle vastagságú botokkal felfegyverkezve előrohan­tak s vad lármával elszántan harczolni kezdtek a megle­pett Badé bandával, a mely kivont nyirettyűvel védel­mezte magát, némelyek a hegedűjükkel fogták föl az üté­seket, egy czingár barna legény a brngó mögé bvgt, de akadt olyan is, a ki merészen szembeszállt a háromszorta nagyobb csapattal. g Messze elhallatszott a lárma, szitkozódás. Nagy Józsi bandájának az volt a jelszava : — Le velük 1 Üssétek I Badéék pedig azt barsogtatták : — Szúrjátok le őket. Nem lesz bajotok. Ok voltak a támadók I Persze, gyilkoló szerszám nem szerepelt a harcz- ban, a vonóval pedig halálos szúrás nem ejthető. Az irtózatos zajra három őrsről össze­futottak a rendőrök. Ékkor már vér áztatta a harcz színhelyét. Hatan megsebesültek. Legsúlyosabban megsebesült Hor­váth Pál, a Nagy Józsi-féle banda tagja. A többi sebe­sült a Bade-féle bandához tartozik. Ezenfelül csaknem valamennyi czigánynak össze volt karmolva az orra és arcza. Nyáry kapitány tegnap délután kötetre terjedő jegyzőkönyvet vett föl. „ A mi czigányaink vallomásainak lényege a következő — Elismerjük, hogy szövetkeztünk a támadásra s ezt régebben terveztük. De Badéék keserítettek el bennün­ket. Ők idegenben vannak itt, nem fizetnek adót s keve­sebb pénzért muzsikálnak. Ha megtudják, hogy mi egy lakadalomban egész éjszakai zenélésért 40 frtot kérünk, csakhogy kivegyék a kenyeret kezünkből muzsikálnak 20, vagy 16 frtért. Ellenben Badéék azt állítják, hogy ők biz’ nem olosójánoskodnak, hanem folytonosan tanulnak, igyekez­nek és uj nótákkal nyerik meg a közönség tetszéséit

Next

/
Oldalképek
Tartalom