Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-12 / 25. szám
X nyitja meg csinos kerthelyiségét Badé Pista körünkből Áradra távozott zenekarának közreműködése mellett; — lesz dunai hal és rák kitűnően elkészítve 1 — csak jó idő és közönség kell, A hogy jövő héten sikerről referálhassunk; ezt pe dig szívből óhajtjuk. Csabán kínos affér képezi nyolcz nap óta beszédtárgyát. Vasárnap este ugyanis a m.-beré nyi úton tűz ütött ki, melynek két ház, közötte Kulpin Dániel városi halottkém háza is áldozatát esett. Az oltás munkájában Kúgel Sámuel csabai vaskereskedő is részt vett, de Seiler Elek szolgabiró, kinek hónapokkal elébb már volt Kugellel összekoczczanása, melyet akkor ered ménytelenül igyekezett úgynevezett „lovagias ut“- ra terelni, ezzel a szóval: „Félre az útból“ félre lökte ü botjával úgy mellbe vágta, hogy meg- tántorodott. Kugel megfogta Seiler karját, né melyek szerint viss/.a is ütötte, mire Seiler i szavakkal „Ezzel tartozom| úgy fejbe vágta, hogy a. földre rogyott. Most azonban már közbe lépett a közönség és fenyegető állást foglalt el a szol gabiró ellen, ki csendőri fedezet alatt távozott el a vész színhelyéről. Kúgel bűnügyi feljelentést tett, azonkívül Seiler ellen fegyelmi eljárás is indíttatott. A csabai közvélemény az affér miatt nagyon fel van háborodva úgy, hogy Seiler Elek szolgabirósága, Csabán legalább, tarthatlanná vált A csudaballai sáskákat ez évben is meg vizsgálta a földmivelési miniszter kiküldötte valamint tavaly ugyanott és ugyanilyen időbei tette, most is konstatálta, hogy a sáska nem az úgynevezett marokkói veszedelmes fajtájú, hanem a honi úgynevezett stauronatus brevicollis, amely nem veszélyes. A járványok krónikájából. A vármegye alis pánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Kö rös-Ladányban roncsoló toroklob eset merült fel Egyéb jelentések szerint a közegészségügyi hely zet lényegesen javult a megyében. Állategészségügy. Kígyóson az úgynevezett Kocziszky tanyán sertés orbáncz járványszerü leg lépett fel. Az egészségi óvintézkedések meg történtek. Nagy feltűnést és izgatottságot keltő vizs gálát folyik most Orosházán, az emberek al beszélnek másról, mint a vizsgálatról és a tör tént elfogatásokról. Szerdán délután Orosházár érkezett egy idegen csendőrőrmester egy fogoly lyal, a laktanyába száltt s rövid idő múlva meg kezdték az elfogatásokat. Első sorban elfogták Répás János alkuszt és Bubik Lajos körnivest és hallattszott, hogy elfogják Városy Lajos fűszer keresedőt és dohány nagytőzsde tulajdonost is .ki azonban nem volt Orosházán. Az elfogatás hire futó tűzként elterjedt az okkal együtt mely nem más, mint bankóhamisitás vádja. Csütörtökö délben a Szeged felől haza érkezett Városy Lajost a vasúti állomásnál elfogták, elfogták továbbá felerészben 10 havi részletekben fizetendő részvényekkel. Az alakuló közgyűlésen 148 egyén 867 részvénnyel volt képviselve, és megválasztották tisztviselőket, vezérigazgató Cliilkó László, I énztárnok-igazgató Os. Nagy Péter, igazgatók Sambach Károly, Herkély János, Gyulai József, Kardos János, Diamant Jakab, Számvizsgáló bizottsági tagok dr. Csánky Géza, Mészáros Ferencz Szabó János. A könyvelői állás még ez ideig nem töltetett be, mig az intézet működését meg nem kezdi, ami pedig pedig valószínűleg csak szeptember hóban következik be. Németh, Elek asztalost, Gabnai vasúti őrt és Vör Gyula czipészsegédet. Fogva van még az ideho zott idegen Nagy Dénes, állítólag marosvásárhe lyi segédjegyző. A vizsgálat adataiból igen kevés , jutott éjidig napvilágra, füsakj annyit Honi Hangok. A Bécsben megjelenő „Honi Hangok“ czimü szépirodalmi képes havilap kiadott egy, 57 főből álló csoportképet, mely Magyarország első évezredbeli összes uralkodóinak arczképét ábrázolja. — A 83 ctm. hosszú és 63 ctm. í magasságú kép Krajcsovich Kálmán, Honi Hangok“ kiadója által hiteles források nyomán, nevezetesen pedig a Nádasdy-féle codex — régi pénzérmek — a királyi házi képcsarnok, valamint, a7 nrlwa**;* AonliUt U A : í /1 ^„ Csúz, köszvény, tagszaggatás, fejfájás, csipőfájdalom, hátfájdalom stb. ellen legjobb bedörszölés a Richter-féle Horpnj-Pa|-Expier. Több mint 20 év óta a legtöbb családban ismeretes mint fájdalom enyhítő szer és majdnem minden gyógyszer- tárban kapható 40 és 70 krajczárért. Minthogy utánzások léteznek, ennélfogva mindig határozottan : „Horgony-Pain-Expeller“ kérendő. 15. 11—15. Értesítés. Van szerencsénk a Gyulai és vidéke n. hölgy közönségét értesiteni, hogy felhalmozott lűstre és selyem utazó köpenyegek, ősszi ka bátok és köpenyek, legújabb csipke és kamm- garn cap-ek és gyermek kabátok jóval áron alul el adatnak kiváló tisztelettel : Rosenthal Testvérek utóda B.-Csabán. 124. 1—1. Leszállított erű selymeket méterenkint 25 %—33 % Vi és 50 árleengedéssel az eredeti áron alul szállít, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végekben is póstabér- és vámmentesen Henneberg G. (cs kir. udvari szállító) selyemgyára Zürich* ben. Minták posta fordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragásztandó. 126. 1—4. valamint az udvari családi hitbizományí levéltár adatai szerint össze van állítva, s úgy az egyes aroz- s országos jelvények rajzolatai, valamint a kőnyomdai kivitel tekintetében sikerült műnek nevezhető. E vállalat tiszta jövedelmének egy része a „felvidéki Ínségesek“ felsegélyezésére van ^ szánva, mely czim alatt a vállalkozók jelentékeny összeget a nagym. magy. kir. belügyminisztériumhoz máris beszolgáltattak. Reméljük, hogy a közönség ezen, minden családi hajléknak díszéül szolgálható érdekes képnek 2 forint aráni megszerzése által a jótékony czélt hathatólag előmozdítani fogja. A t. ez. közönség kényelmére szállít Magyarország királyainak csoportképe számára kereteket arany lócz- etéttel, csinosan és ízletesen kiállítva, hátlappal, vashoroggal és hozzá való karikával ellátva o. é. 3 forintért, antik barock-stylben 4 forintért, fényes díszkiállitásban o. forintért, becsomagolással bérmentesen a házhoz küldve Nick Lajos képkeretgyára Bécsben. Megrendelhető a „Honi Hangok“ kiadó-hivatala ál tál a postautalványi szelvény hátlapján. Az 184-8—49-ki ereklyéknek a fővárosi viga dóban látható tnuzeuma megszerezte Gábor Áron nak összes megmaradt ereklyéit, Turóczi Mózeshez rt rendkívül érdekes leveleit,továbbá a könyvet i melyből Gábor Áron az ágyúöntést tanulmányozta, e könyvnek igen sok lapjain olvashatók Gábor Áronnak irónnal irt jegyzékei. A kezdi íázárhelyi ágyúöntő és felszerelő gyárműhely kép most készül a leghívebb leírások és rajzok nyo mán. E festményen láthatók Gábor Áron Túróczi Mózes munkálkodása az ágyú gyármü hely nagy számú munkásai közt. Á kép ige nagy és szép. Az 1848—49 ki honvéd-emlék apból eddig már igen sok példányt rendeltek meg nemcsak a még élő honvédek, hanem olyan családok is, a kiknek valamelyik rokon tagj résztvett a dicső szabadságharezban. Az illető 1848—49-ki honvéd neve és rangja az emlék lapon, a Hungária által megkoszorúzott keretben arany betűkkel lesz beírva. A névtől jobbra, zabadságharcz nagyjai: Damjanich, Perczel Batthyány, Petőfi, Klapka stb., továbbá a kü lönféle honvéd csapatok és öltözetek gyönyör színnyomatban láthatók. Ez emléklap díszpéldánya 2 frt, olcsóbb példánya 1 frt. A kép jövedelme a fővárosi vigadóban látható 1848—49-ki magán ereklye gyűjtemény gyarapítására lesz fordítva. nek okulni. A „Magyar Nők Lapjának“ különben a 21-ik száma is olyan érdekes tartalommal jelent meg, hogy mindenki élvezettel fogja olvasni különösen Pajor Istvánnak: „A keresztelő“ és Róna Bélának: „Ha madárrá“ czimü versét, továbbá Brankovics Györgynek : „Ella, Olga, Róza“ s Vécsei Erzsikének: „A két Tárnái“ czimü elbeszélését; Tas nádi Annának : „A földesül- leánya" P. Szabó Endrének: „Egy bünvizsgálat“, czimü regényét; végre „A nőipar-müvészet kiállításról“, A kotló és csibéiről“, „A petróleumról' s a többi közhasznú dolgokról szóló czikkeket. Igen sikerültek Duse Eleonóra, a hires olasz színésznő képei is. „A Magyar Nők Lapjának“ kiadóhivatala (Budapest, Kishid-utcza 9. szám) szívesen küld portómentesen bárkinek mutatványszámokat. Írhatunk hogy a dolgot már régebben szemmel tartottál s hogy a gépet és műszereket Gyömbér Julianna lóvásártóri korcsmájának udvarán elásva megtalálták. Bankót aligha készítettek még, úgy lát szik, még csak előkészületek folytak. A vizsgálatot Margineanu János és Bartha Mátyás csen- dőrörmesterek vezetik és az orosházi közönség közül is számosokat kihallgattak. Papi adomák. Babik József egri egyházmegyei áldozó pap és tanár, ki már két vaskos kötetben adta ki a papi adomákat, melyeket nagy szorgalommal és jó kedvvel gyűjtött össze, most Novicius Gaudenoius czímén egy harmadik kötetet adott ki. Ennek java részét Lehoczky József orosházi lelkész szolgáltatta neki. A tartalmas könyvből közlünk két mutatványt. Lábas János endrődi esperes plébános prédikácziói messze földön híresek voltak. Egyszer karácson éjszakáján, az éjféli mise előtt is prédikált, mikor is, mivel a jámbor pásztorokról emlékezik meg az egyház, bementek éjféli misére a pusztai juhászok és három közülök a kórus alatt foglalt helyet egy székben Az öreg esperesről tudták, hogy a szószékről leszokott kiabálni egyes személyekre; azért nagyon megijedtek, mikor beszédét imigyen kezdte : Keljetek fel pásztorok! Szegények inkább lefelé húzták a fejőket, melyet féltettek a szappan nélkül való megmosdástól . . . Azonban Lábas ismétlé: Keljetek föl, pásztorok! Nem halljátok? Erre a bundások azt vélvén, hogy nekik szól az öreg s talán tudja is a múlt heti birka lopást, nagy szégyenkezve felczihelődtek, mit ószrevevén Lábas, igy folytató beszédét: Ne ti keljetek föl, tolvaj, betyár endrődi pásztorok, hanem ti jámbor betlehemiek és jertek most született üdvözítőnk dására. Es azután egyikét mondá el leg beszédének. Egy ízben az öt árpakenyérről és kevés halacskáról beszélt, melyből a nép ezrei „manducabant et saturati sunt.“ Többek közt ezeket is mondta! Hogy ezen négyezernyi soka ság közt nem voltak ott az endrődiek, azt bizo nyosan állíthatom, mert azok nem elégedtek volna meg ily bojtos ebéddel, hanem bort és pálinkát is kértek volna ráadásul. A játék áldozata. Békésen uj-városon lakó özv. V. Szabó Andrásné leánya Zsuzsanna több társával a vásártéren levő szárazmalomhoz ment játszani, a keringőbe kapaszkodott, az elsodorta a a leány rögtön meghalt. Vízbefuladt életmentés közben. Kovács Imre kilencz éves ladányi fiú hét esztendős öcscsé- vel a Sebes-Körös szélén játszott. Játék közben a kisebbik fiú beleesett a folyóba s a habok közt eltűnt. A megrémült fivér rögtön beugrott a vízbe, hogy megmentse öcscse életét, de ez az életmentési kísérlete az ő életébe került. Mialatt menteni akart: vízbe fulladt. A veszélyt észrevette egy halász, aki rögtön mentésre sietett, de — a kisebbik fiút menthette csak meg, aki életben maradt s kinek semmi baja. Mire a nagyob bik fiúra bukkant: ez már hulla volt. Uj takarékpénztár. Körös-Ladányban takarék- . pénztár alakult, 1000 darab 50 frtos névértékű, Regedei savanyúviz. A phylloxera pusztitá sai ’ következtében a ’borárak annyira emelked tek, hogy a kevésbé vagyonos osztálynak még legolcsóbb minőségű borok élvezete is alig válik lehetővé. A bornak ezen magas ára okozta, hogy különféle, nem épen ártalmatlan pótszerek nagy mértékben gyártatnak és forgalomba hozatnak. Mindig általánosabbá válik tehát egy oly egészséges és természetes ital iránt érzett szükséglet kielégítése, mely nemcsak a legsavanyúbb boro kát élvezhetővé teszi, hanem a műtermékekben esetleg előforduló káros anyagokat, hígítás foly tán ártalmatlan mértékre le is szállítja. A re gedei savanyúviz bőven megfelel mindazon félté teleknek, melyek egy, ásványvíztől, e tekintetben megkívánhatok, mert sziksótartalma oly nagy, hogy a fölösleges borsavat leköti, szénsava pedig erős pezsgése folytán a szájban kellemes ízt idéz elő, oltja a szomjat és frissitőleg hat. Eltekintve a víznek diátetikus értékétől — miről a forrásról kiadott füzetke bővebben ad felvilágosítást — a regedei savanyúviz a szó legtágabb értelmében vett nópital, mely olcsóságánál és kitűnő hatásánál fogva már eddig is közkedveltségnek örvend, és melynek elterjedése nézve is még aránytalanúl fokozottabb qen biztosítottnak tekintendő. a jovore mérték Irodalom. Pazar fónynyel és pompával jelent meg a „ Magyar Géniusz“ koronázási albuma, melyet Zichy Géza gróf „Király, királyné!11 czímű len dületes költeménye vezet be. A „Magyar Géniusz“ alkalmi lapjában csoportosítva találjuk az 1867-iki koronázás részleteit megörökitő összes képeket és a koronázási jubileum alkalmából lefolyt ünne pélyessógeket ábrázoló illusztrácziókat, még pedig oly remek kivitelben, hogy ezekben már a modern technika vívmányait találjuk fel. A koronázási albumból kiemeljük a következő illusztrácziókat : „Gróf Károlyi István, mint a lovas bandérium vezetője", „0 Felsége bevonulása: Andrássy-uti részlet“, „A bandérium“ A „várud varon : a bandérium O felsége előtt“, „Részlet a bandériumból“, „Részlet a díszkocsisorbol“, „A bandérium elvonul a király előtt“, „Az operaházi díszelőadás“, „Kivilágítás: Tűzijáték a Gellérthegyen“, „A kivilágítás“ stb. stb. Általában alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a „Magyar Géniusz“ gyakori és kellemes meglepetésekkel szolgál előfizetőinek. A „Kenyér“ ozimű emléklap, a husvétkor kiadott ünnepi szám mellé méltán sorakozik a koronázási album is. Melegen ajánljuk olvasóinknak e díszes lapot, melynek előfi- < zetési ára egész évre: 10 frt, félévre: 5 frt, i negyedévre : 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadó i hivatal: Budapest, Kerepesi-út 14. sz. 1 Az Athenaeum Kézi Lexicona. A tudományok encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz. Budapest, 1892. Tizenhetedik füzet. A gyorsan nagy népszerűségre vergődött közhasznú vállalat ez új tizenhetedik füzete befejezi a H betűt és megkezdi az 1-t s a Homlokzat-Istenember közti anyagot öleli föl. Szakszerű, de igen érthető czikkei közül kiválnak Homoeopathia, a Homokczikkek, Hónap, Honfoglalás, Honos, a Honvédségi czikkek, a sok Horganyczikk, ilortobágy, a Horvát- és Horváth-életrajzok (összesen 18), Horvátország, Hottentották, Hűbér rendszer, Hús, Humanismus, Humor, Humus, a Iliin magyar mondakör, mely igen áttekinthetően állítja össze az egész mondakört s a Lexikon egyik legjobb és legterjedelmesebb czikke. Az /.-betűből kiválnak az Idegre, Időre, és Indiára vonatkozó czikkek, Indigo, Influenczgép, Influenza, Inga, Inquizitió, Interferenza, az Iparra vonatkozó számos czikk, Írás, írásbeliség, Irgalmas rend, Iromány, Iskola, Isten stb. czikkek s számtalan apróbb czikk is az I-ben, hol fölötte sok az idegen szavak magyarázata. Ez a füzet is gyönyörűen van díszítve. Európa gyarmatainak térképe és háziállatok kettős táblája képezik a füzet mellékleteit, utóbbi egyik oldalon a lovakat, másikon a kutyák számos fajait mutatja. A lovak közt első helyen látjuk Gidrán és Nouius magyar törzs mének sikerült képeit. Összesen 40 füzetre fog terjedni; egy füzet ára 30 kr. A legczélszerűbb 20—20 füzetre hat forintjával előfizetni, mely pénz az Athenaeum kiadó-hivatalához Buda pestre küldendő. Kapható különben minden könyvkereskedésben is. — A betegsegéiyzö pénztárak most országszerte folyamatban levő szervezkedése alkalmá ból aktualitással bir egy most megjelent kis fű zet, mely a betegsegélyezési törvény végrehajtására és életbeléptetésére vonatkozó legfontosabb miniszteri rendeleteket összegezi, a kevésbé fon tosakat pedig tömören ismerteti; közli ezenkivü a segélypénztárak mintaalapszabályait s a kezelési könyvek és legfontosabb nyomtatványok mintáit. Szóval e füzet nélkülözhetetlen mindazok számára, a kik a segélypcnztárak létesítése kö rül közreműködnek. A füzetet Gelléri Mór, az orsz. iparegyesület titkára (Budapest, új-utcza 4 szám.) állította Össze; a kinél egyes példányok 40 krjával (a törvény magyarázatos kiadásával együtt 80 krjával) megrendelhetők akár magyar, akár német kiadásban. Nagyobb megrendeléseknél a testületek és gyárak jelentékeny kedvezményeket élveznek. A füzet Dobrowsky és Franke kiadásában jelent meg s minden könyvkereskedésben is kapható. „Arany háló“ czimmel igen érdekes regény jelenik meg legközelebb a „Magyar Nők Lapja“ rcgénymellókletén Vörös Juliannától, a fiatal Írónők e tehetséges tagjától. Az „Aranyháló“ egy magyar származású milliomos hölgy, a kiért temérdek férfi szív törik meg, s aki elvégre saját hálójában pusztul el. A mai társadalmi élet fóny- ás árnyordala ritkán ecseteltetek még oly igaz színekkel, mint e regényben s a kidomborított igazságoknak és tanulságoknak nagy hasznát vehetik azok, akik mások tapasztalatain is szeretSZözgazdaság1. Aratás előtt. Néhány rövid hét választ el az aratástól. A repezét már vágják, Péter és Pál után pedig megkezdődik az általános aratás. A valutáját rendező Magyarországon is csak ép oly fontos és elsőrendű tényező az aratás, mint volt a deficzites Magyarországon és az fog maradni a jövőben is. Hazánk legfőbb gazdasági és anyagi ereje a földművelésben rejlik, innen van, hogy a vetések állásáról és az aratási kilátásokról érkező hivatalos és magán tudósításokat nemcsak a földművelési, hanem a pénzügyminisztériumban is élénk figyelemmel kisérik. És ez igen természetes, mert az adóbevételi előirányzat egyik és igen fontos alapját a várható aratási eredmény képezi. Időszerűnek látszik tehát foglalkozni úgy az aratási, valamint a kiviteli kilátásokkal. Hosszú de normális lefolyású volt a tél. Egy ideig aggodalmakat keltett a hóhiány, de később vastag hótakaró födte a vetéseket és igy védve voltak a téli időjárás viszontagságai ellen. Különben tapasztalatok bizonyítják, hogy hóra nincs múlhatatlanul szükség. Voltak már kitűnő aratásaink oly telek után is, melyek hóban szűkölködtek. A téli időjárás tehát egészen és nagyban véve keveset ártott a vetésnek, csak a repeze szenvedett, de már beletörődtünk abba, hogy repezetermésünk évről-évre silány. Kevésbbé kedvező volt a tavaszi időjárás. Dér, itt-ott fagy és köd ártott a vetéseknek, volt jégeső is, de ez legfeljebb a gyümölcsben tehetett kárt. A gazdák által rettegett Orbán minden veszedelem nélkül múlt el, sőt e naptól kezdve változott egész nyá- riassá az időjárás és most helyi, parcziális bajoktól eltekintve, általában kedvezőknek vagy legalább kielégítőknek tartják az aratási kilátásokat. Egész nyugodtak azonban még nem lehetünk az uj aratást illetőleg. Szárazság, túlságos sok eső, jégverés és egyéb kalamitások még redukálhatják a mai reményeket, de a legkritiku- kusabb ponton túl vagyunk és csak egészen vá ratlan események semmisíthetik meg a jelenlegi reményeket. Ha lesz termésfeleslegünk, lesz alkalmunk azt értékesíteni is. A kereskedelem most már biztos és szilárd vámviszonyokkal számolhat és bevitelünk a német piaczra meg van könnyítve. A magyar gabona a német határnál 3 és fél, ellenben az orosz és az oláh termény 5 márka beviteli vámot fizet. Ezt a nagy előnyt, melyet kormányunknak a Németországgal folytatott szerződési tárgyalásoknál tanúsított, szívós kitartásának köszönhetünk, az elmúlt gazdasági évben nem élvezhettük, de az újban kellően kiaknázhatjuk. Igaz, hogy Eszak-Amerika sem fizet magasabb beviteli vámot Németországban, mint mi. Az amerikai verseny tehát tényez ő marad az 1892—93-iki campagneban is. Amerikából azonban vésztjósló hírek érkeznek, a vetések állása kedvezőtlen és erre nézve a legjobb bizonyíték, hogy a farmerek készletüket visszatartják, úgy hogy a piacz készletei egyszerre négy és fél millió rubellel apadtak. Ha tehát az oro3z és oláh gabonával szemben kiviteli előnyünk lesz és Amerika kivitelképessége csökken, kilátásunk lehet termés-feleslegünk könnyű és jó értékesítésére. Persze az előfeltétel, hogy legyen termés-felesleg és e tekintetben még most is óvakodnunk kell az optimizmustól. Csak akkor dicsérjük az aratást, ha az már — zsákban van. Vasúti menetrend: Érvényes 1892. június 1-től. “0 n-flj rH 2 I» Ö 1 Nagyváradra < Indul--------—i Ér kezik 4-50 p. regg. 7*44 „ regg. 2 56 „ d. u. 8- 31 p. d. e> 9- 46 „ d. e. 5-20 „ d. u. Aradra . . , I 12-18 „ d. u. 6*23 „ este 3-46 „ d. u. 8-46 „ este — Budapestre. j 1218 „ d. u. 10-14 „ este 7-20 „ este 5-50 „ regg. Szegedre . . { 12-18 „ d. u. 4-54 „ d. u. 1
