Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

taggal 4 frt. — Karzatjegy : az első sorban 2 gul: „úgy szeressétek még egymást, mint én frt, a többi sorokban 1 frt. Kezdete 8 órakor. Meghívó. A „békési polgári kör“ február hó 7-én a városi bérház dísztermében, saját könyvtára javára, a helybeli első zenekar köz- reműködéso mellett bált rendez, Kabós Bálint, r. b. elnök. Dapsy Geiza, titkár. Végh Mihály, pénztáros. Achim Zsigmond, Dr. Bartóky József, Jfj. Batizy Ferencz, Cselley Dezső, Ernszt Jakab, Goldstein Gyula, Grünwald "Vilmos, Haskó Sá­muel, Hencz Antal, Horváth Mór. Dr. Igaz Pál, Keresztesi Kálmán, Király Dávid, ifj. Komáromi József, ifj. Kovács László, Kramraer Ignácz, ifj Kurusta Pál, Lőwy Jakab, Multasch Ignácz, Dr, Nyisztor Adorján, Popovics Victor, Dr. Sarkadi Mór, Stern Henrik, Tyukodi László, Varga Sán dor, ifj, Veil Sándor, Veisz Izidor, Veress Vincze ifj. Vigh Ferencz, Zachariás Gyula, r. b. tagok. — Belépti dijak : személyjegy ) frt; 2 tagú család jegy 1 frt 50 krj azon felül 2 frt. Karzati ülő hely : I-ső sor 1 frt. Il-ik sor 50 kr. A táncz vigalom kezdete este 8 órakor. A békési ipartestület január hó 10-dikén tartotta meg a bérház nagytermében szokott táncz vigalmát. A bál mint minden évben, most is igei jól sikerült. A négyeseket több mint 60 pár tán czolta ; biztosan lehet állítani, hngy a nagy te rém ezen a farsangon igy nem telik többször meg. Sajnos, hogy a villanylámpát állítólag sodronyoknak a gerendázás érintése végén — használni nem lehetett, s igy csakis a fali lám pák, s a szép szemek világítása mellett tán czoltak, mind a mellett a legjobb kedvvel. Be vétel volt 153 frt 50 kr, kiadás 81 forint 34 k tiszta jövedelem 72 frt 50 kr. Felülfizettek: Irá nyi Dániel képviselő 2 frt, Dr. Hajnal István Jancsovics Pál, Benedikty József, Féhn Rezső Lavatka József 1 frt 20 krjával, Petrovszki lm re, Weisz N. 1 frt, Stark Gyula 80 kr, Benczúr Sámuel 40 kr, Zima Gáborné 30 kr. Pesly lg nácz, Popovics Viktor, Pesly Alajos, Papp Dá niel, Dr. Bartóky. Osváth Ferencz, Zakhariás N., Duchon N., Kikindai N., Ollári Mihály, Cse nyák N., Kornyák S.. Duchon Károly, Vindisch Tamás, Povázsai László, Vári Sándor, Tóth La jós, Beleznai Dezső, Kabós Bálint, Grünwald Vilmos, Lusztig Ödön, Néczin A. Károly, Sper linger Jakab, Weisz Sándor, Lauf János, Keizer Miklós és a vasúti főnök 20—20 krt. Fogadják érte az ipartestület köszönetét. Érdekes hymen hír. Vármegyénk jeles és tehetséges főjegyzője dr. Fábry Sándor folyó hó 21-én váltott jegyet Budapesten udvardi Csorna Vincze kir. főügyészi helyettes, az ösmert nevű büntetőjogi iró bájos és kedves egyetlen leányá val Rolinnal. Beküldetett. Múlt vasárnapon vett búcsút ref. templomi közönségünktől Técsy József se- gédlelkész, a ki 16 hónapon át szolgált a ref. gyülekezetben mint segédlelkész. Ma már az er­délyi Kajántóra elválasztott rendes lelkész, ott lészen jövőre az ő munkálkodásának hisszük, szép, kies mezője. Díszes közönség gyülekezett egybe a búcsú beszéd meghallgatására, melyet ki is elégített úgy előadásbeli szépsége, miként hangjának teljes erővel kifejtése által. Alapigét igen szép helyről vett fel, a szeretet mély tűzű apostola könyvéből, mondván mintegy viszhan­ettelek titeket.11 — Ebből folyólag vázolta, hogy amint a múltban itt, úgy a jövőben is amott, a szeretet lesz vezércsillaga minden tetteiben, sza­vaiban és gondolataiban s elhatározásában. Ezen nem is kételkedhetünk, tudva azt, hogy az ille­tő, testileg is magas férfiúban minden szépre, jó- a és nemesre fogékony eszmék magvait megta­láljuk. Alkalom és tér nyiltán reméljük, hogy ott a távolban is megfelelend a hozzá fűzött vá rakozásoknak. Mivel gyakorlat tesz mesterré,, e szempontból helyeselnünk lehet csak, hogy ki búcsúzó beszéd tartására határozta el magát, no ha a segédlelkészi állás a világ szemében nem valami feltűnő hely, a legtöbb ember előtt. Be széde legkimagaslóbb pontja az volt, midőn elő adta csinos fordulattal, hogy amint haragot, gyű lölséget senkitől sem vett, úgy nem is viszen el szivében ; de sőt reméli, hogy tartós jó emléket hágy maga után mindazoknál, kiknek körében megfordult itt léte alatt. Nem is illik a gyűlöl ség, különösen a papi öltönyhöz, mert a zengő érez és pengő czimbalomszerü jellemek és ala kok nagy gyorsan lejárják magukat korunkban De igy van az jól! Kisérje áldás és szerencse utain, megelégedés otthona fogadja ölére hívei részéről Kajántón. R Vásárra az idő kedvező maradt. A sertés felhajtást akadályozta ugyan a hétfőn lehullott óriási hó, de a sertések nagy részét különben vonaton - szállították, egyébként az utak közle kedhetők, sőt a legjobb szánutunk volt és van Ami a sertésvásárt illeti, konstatálhatjuk, hogy eladókra nézve nem volt oly rósz, aminőre debreczeni s nagyváradi vásárok után ellehettek készülve, sőt azokhoz képest négy—öt krajezár áremelkedés történt, mely körülményt az idézte elő, hogy vevők oly nagy számmal jöttek, ami nőre évek óta nem emlékezünk. A jobb minő ségü árú nagyon keresett volt, de az összeszedett sertés nyomott árakon is alig kelt el, úgy hog igen sokat visszahajtottak. A felhajtás 55,000-re becsülik. A szarvasmarha vásár kisebb volt, mint aminőre számítottunk, az árak szintén mérsékel­tek, noha vevőkben nem volt hiány. A vásár forgalmi kimutatást egyébként lapunk közgazda- sági rovatában közöljük. — Ellopott négyezerkétszázhatvanöt forint. Roszemlékezetü névestéje volt az idén Márkovics Vincze földbirtokosnak, ki a szerdai sertésvásár után az éjjeli 10 órai vonattal felakart utazni a fővárosba. A jegyváltó szoba zsúfolásig telve volt utasokkal, amidőn Márkovics is belépett és egy 10 forintos bankjegyet véve ki tározájából, utób bit télikabátja külső zsebébe csúsztatta, s a pénz­tárnál jegyet váltott; — a tíz forintosból három forintot visszakapott, és a jegyet kezében tart­va, belépett a pénzváltótól alig pár lépésnyire levő váróterembe s ott a visszakapott 3 forintot szintén tárczába belé tenni, de annak már ak­korára hült helye volt. Rögtön lármát csapott, de miután senkit sem gyanúsíthatott, sőt a pénz­tárnál közelében állók arczát sem figyelte meg, a ravasz tettes, ki azonban Márkovicsnak óva tosság hiányát észrevette s kizsákmányolta, va­lószínűleg az alig pár perez múlva megérkezett vonattal tovább utazhatott, anélkül hogy a nagy számú utasok közül még gyanítani is lehetett, hogy melyik volt. Márkovics kára 4260 frt, eny-lhogy erősebb minősítéssel biró egyének mellett, yit tartalmazott a tárcza és pedig négy dara-|2 ízben őt választá meg Gyula városa népe a bot ropogos ezresekben. A káros földbirtokos!város tiszti orvosává, a mely állást lankadatlan nem is utazott el akkor éjjel, hanem visszajöttlbuzgósággal 38 éven át viselte. — Jó szivfi volt, városba s rögtön jelentést tett a rendőrkapi-Uzerette a családi életet, de mert magának gyer- tánynál, ki még azon éjjel megtette a különben Imekei nem voltak, szegényebb rokonainak gyer- nem sok sikert Ígérő nyomozást, és azóta is foly-lmekeivel vette magát körül, s második neje is tatja a legkisebb remény nélkül, hogy az ellő jegy ily távoli rokonának általa felnevelt gyer­pott pénz valaha is megkerül „Befútta az utat a hó ­meke volt. Azonban épen jó szíve az utóbbi Most igazán jidőben oda juttatta, hogy anyagi gondokkal kel­Egy kedves, fiatal leánynak vendégjá téka, melynek sikerétől teszi függővé azt, hogy a művészi pályára lépjen, saját erőink részéről jó összevágó előadás, közönség pe­dig nagy számban. Oly három tényező, me­lyet ritkán lehet együtt konstatálhatni. Az estnek föérdekét természetesen Jan­csovics Margit kisasszony debutje képezte Fiametta kedves szerepében. Előre is jelez­hetjük, hogy a début határozott sikerrel járt. A kisasszony elegáns, szépen megtermett színpadi jelenség, ki már első megjelenésével biztosította a maga számára a néző rokon szenvét. — Hangja kellemesen cseng, főleg a közép és magasabb f:kvésben igen tiszta. Enekmodora és ütemérzéke biztos és precis és kiváló musicalis képzettségre vall. Ehhez elég biztos, jóformán egészen lámpaláznélküli játék járul, mely messze fö­lötte áll a dilettantismus megszokott nívó­ján, úgy, hogy nem a műkedvelőkkel szem­ben megszokott udvariasság, hanem egészen a tegnapi előadás hatása alapján állunk, mi­dőn a kisasszony sikerét constatáljuk. A „kis levélke“ kezdetű keringő és a harmadik fel­vonásban az olasz dal szép és precis előadá­sával zajos tapsokat aratott s a felvonások után is erősen hívták a lámpák elé. „Alföld'. Jancsovics Margit második fellépte. (Pepita.) A fiatal vendég első fölléptére vonatkozó bíráló m ígjegyzéseink őszinteségét több-sn kétségbe vonták, csak udvariasságnak tulaj­donítva azt a jót, amit Jancsovics Margitról megirtunk. Szerintük Jancsovics Margit hang­ja gyöngébb, sem hogy vele színpadon na­gyobb hatást elérhetne, (hangverseny terem­ben talán előbb !) s mert játéka sem valami különös: jobb volna, ha lemondana édes áb­rándjáról : a színészetről, melynek pályáján csak keserű csalódás érheti, s a családi körb visszatérve, ha a művészettel foglalkoznék ezt nem hivatásból de pusztán szórkozásból cse- lekedné. Mi tehát nemhogy szolgálatot teszünk a fiatal vendégnek, ha öt buzditólag dicsérjük de ellenkezőleg: ártunk neki, mert oly pá lyára serkentjük, melyen az ö részére babér nem terem. Jancsovics Margit tegnap lépett föl má­sodszor. Pepitát játszotta, Hegyi BMa ily czimü jó operettejének főszerepét, tehát még nagyobb igényekkel lépett fői, mint először, természete sen még nagyobb igényeket ébresztve. S mit nem tapasztaltunk ? . . . A közön­ség elösmerése nem hogy csökkent volna, de nőtt e második föllépéskor, a vendég két énekszámát megismételtették, játéka jobban tetszett, mint múltkor, s felvonások végével többször kihívták. S ugyancsak azok egyik-másikától, kik első bírálatunkban nem bíztak, tegnap már több elismerést hallhattunk Jancsovicsra vo natkozólag. A vendég tegnap már bátrabban ját­szott, s Pepitája különben is haladás a múlt­kor látott és hallott Fiamettához képest. Egyáltalán nem volt hátrányára az elő­adásnak. s nem elég ez egy kezdőtől f Hogy egy könnyebb szerep után a ne­hezebben jobban tetszik, s alig nehány nap alatt-nő a közönség közvetlen szemeláttára nem elég bizonyiték-e ez a mellett, hogy van tehetsége ? Még szárnyakkal is eleinte bajos a hirtelen való magasba jutás s láttunk qni nem egy jó színésznőt, színészt, a ki nem is szárnyakon, de lassan lépdelve, de folytonos kitartással végre mégis csak előbbre jutott magasabbra, a hol már észrevehették s elös- merték. Arad és Vidéke. eldalolhatják ezt a nótát odakün a tanyákon, aj lett küzdenie neki, a ki pedig szerző s a szer végtelennek tetsző hótengerböl kiemelkedő füs-lzettet megtakarítani tudó gondos és gondossá- tölgó keményú házak alatt. „Befútta az utat algával a legapróbb részletekig kiterjeszkedő em- ho“, mely hétfőn és kedden egész napon át egyrelber volt. Jó szívének azonban ura lenni nem szitált a fehér felhőkből, kövér pelyhekben, sza-ltudott Mint a társadalom typicus alakjáról még kadatlan özönnel. Mint egy óriási fehér abrosz,(sokáig meg fognak emlékezni azok, kiknek al- olyan a rónaság, az utakat és a földeket sok he Ikalmuk volt hallani tréfás és humoros elbeszé- lyen meg sem lebet különböztetni, egyenlőn hollóséit, kik tudják, hogy a jó Berkes bácsit csak borit mindent. Be van szorítva mindenki sajátlszeretni lehetett, a kire haragudni lehetetlen tűzhelyére s az ezüst szakálas Tél apó csikorgólvolt. Összeroskadva 80 év terhe alatt, ott alusz- hidegséggel uralkodik a földeken, jaj annak, aki|sza az igazak.álmát a családi sírboltban, előtte hosszab utat akar megtenni s különösen töretlenlelköltözött két neje mellett, a mely sírboltnak utón forgatja a sima hótakarót. A meteorologiailraig ereje megengedé, hű látogatója volt, s mely- joslat, mely a hét közepén túl enyhe időjárástlnek most már 5 is állandó lakójává szegődött, jövendölt, nem teljesült be, a hó most is ropogjNyugodj hát békével jó Berkes bácsi, sokáig talpunk alatt, az ablakokra minden reggel jégvi-lmeg fogunk rólad emlékezni, s azon szokásos rágok rajzolódnak, i a szanut sokáig állandónakIszólásforma : Béke hamvaidra! emlékezetednek gerkezik. Inem lesz végső zárköve! ■ ^ németvárosi ácsok és kőművesek közötti Kutschera Jakab kereskedőt és családját nem eléggé helyeselhető mozgalom indult meg a fájdalmas csapás érte. Leánya Etel f. hó 17-én Gyulán különlegesen rendkívül nagy számban levő fg| hosszas, súlyos szenvedés után jobblétre építő munkások között oly szövetkezet vagy egy 8zenderült és 19-én délelőtt nagy részvéttel ki­let létesítése iránt, mely az ácsok és kőművesekUrtetett ki a németvárosi sirkertbe örök nyu- erdekeit képviselje, s egyúttal a beteg és önse-1gálma helyére. A halálesetről kiadott családi gélyezést tűzze feladatául. Az érdekeltség nagyJgyásZjelentés következő: Kutschera Jakab saját száma, kedvező anyagi helyzete s az értekezleten és gyermekei . Nándor, gyermeke Etel, Mária, örvendetesen tapasztalt igaz érdeklődés már eleve férje Uferbach Lajos, gyermekeik Mária és Gi- biztositanák az egylet felvirágzását. Vasárnap zeIla gf|a) R6za> Erzsébet, férje Jánosi Imre délelőtt lett volna a városháza nagytermében azL gyermekeik Imre. Gyula. József, Teréz és alakuló gyűlés, azonban az értekezletre meghívott JÓZ8efj vaIamint 8zám08 rokonok nevében is, iparos ifjúsági egyleti titkár Kohn Dávid indokolt fájdalmas 8zivvel tudatják a szerető jó gyer- előterjesztésére az alakulás elhal asztatott mindaz ideig, mig a munkások baleset elleni biztosításról szóló törvényjavaslat a képviselő házban le nem tárgyaltatik, ami valószínűleg a jövő hóban meg fog történni. Az alakulás módozatait és irányát az ujj törvénytől teszik függővé. Eme törvény rendelkezéséhez simuló alapszabály tervezet ki dolgozására a városháza termét zsúfolásig meg­töltött iparosok azonban már most megválasztot­ták elnöknek Kohn Dávidot, köldöttségi tagokul Steigervald Ferencz, Glacz János, Gróh Mátyás, N. Szabados Antal, Beleznai János, Szeitler Má­tyás, Szikes János, Licsman József, Hack Ferencz Gróh Mihály, Szikes Mihály, Schneider János, Gróh György, Névery Alajos, Kneifel József, Sza bados József. Braun György, Sál András, Viszt Mátyás, Freiberger József, ifj. Dávid Péter, Szi­kes Jakab, Kocsis Mihály, Lambár János, Gyulai István és Eisler György ács és kőműveseket. A küldöttség az alapszabálytervezetet egy újból összehívandó alakuló gyűlés elé fogja terjeszteni Meghívás. A „Piczulásbank“ alakuló köz­gyűlését a népkerti pavillonban f. évi február hó 1-én d. e. 10 órakor tartja, melyre a t. rész­vényeseket és érdeklődő közönséget tisztelettel meghívom. Gyulán 1891. január 24. Chriszto Miklós ideigl. elnök. A remetei híd körül egy szíjból készült igen díszes korbácsot találtak folyó hó 8 dikán. — Igazolt tulajdonosa átveheti a rendőrkapitányi hivatalban. — Kinevezés. Terényi Lajos főispán Mayer Károly végzett tanitóképezdei növendéket a vár­megyéhez közigazgatási dijnoknak nevezte ki Ulfalusy István, Bánfalva község jegyzője nyugdíjaztatásért folyamodott a vármegyéhez. A járványok krónikájából. A vármegye al­ispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Endrődön egy szemcsés köthártya lob esett me rült fel, Csaba -Jaminában pedig a kanyaró jár- ványszerüleg fellépett. Az egészségügyi óvintéz­kedések megtörténtek. Csanád vármegye folyó hó 15-dikén tartott közgyűlésében negyvenezer frt árú törzsrészvény vásárlását határozta el a tervben levő szarvas mezőhegyest vasutból. A vármegye azonban ki­köti, hogy a vasút elsőrendű legyen (hogy miért? azt nem tudjuk megérteni. bzerk.) Nemcsak a társadalmi szokások ellen vétenénk, Berkes János. de a hálátlanság egy nemét követnők el, ha meg nem emlékeznénk e lapok hasábjain Ber­kes Jánosról, kit csendes visszavonultságában a társadalom már teljesen feledni látszott. Pe­dig ő egykor nemcsak mint orvos szerepelt, de társadalmunknak egyik typicus alakja volt. Mint orvost szerette a nép, alig volt ember ki a né­pet, s kit a nép úgy megértett volna, mint ők megértették egymást, s alig volt messzi vidéken orvos, kinek oly kiterjedt nép-praxisa lett volna mint az elhunytnak. A nép ezen ragaszkodása nemcsak abban nyilvánult, hogy mig kartársait azok háta megett a nép egyszerűen csak nevü­kön nevezé, addig neki még háta megett is meg- adá a tens ozimet, hanem még inkább abban, mek, testvér, sógornő, nagynéne és rokon : Kvt- schera Etelnek, folyó évi január I7-én éjjeli 12 órakor élte 35-ík évében, hosszas szenvedés utáu történt gyászos elhunytát. Felejthetetlen kedves halottunk folyó hó 19-én reggel 10 órakor a katholikus szertartás szerint beszenteltetvén földi maradványai folyó hó 19-én délután 3'/s órakor a helybeli németvárosi sirkertben örök nyugalomra tétettek, lelke üdvéért pedig az en­gesztelő szent-mise áldozat folyó hó 20-án reg­geli 8 órakor az Ég urának bemutattatott. Áldás és béke lengjen hamvain! Halálozás. A városnak egyik közbecsülés- ben álló régi polgára, Másik Andrá* órás mester hunyt el folyó hó 20-án végelgyengülés követ­keztében. A boldogult a régi szorgalmas, taka­rékos és tetőtül talpig becsületes iparos gárdá­hoz tartozott, kit életében mindenki becsült és akit közrészvét kisér sirjába. Az életerős aggas­tyán csak a múlt években kezdett gyöngülni, betegeskedni, de környezeté, nevezetesen fiának s menyének szerető gondozása s ápolása mellett szenvedését békével és megadással tűrte. Vég- tisztessége igen nagy részvét mellett volt ked­den délutáni órákban. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: Másik Károly és gyermeke Ludmilla; János és neje Radovics Róza; József és neje Székács Karolina, gyer­mekeik: Mária, Szidónia, Endre, Juliska, Karo­lina és Józsa; Mária, férje Tornán József; Szi­dónia, férje Rotter Antal, gyermekeik: Ferencz, Antal, Mária és János; valamint számos rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel tudatják szeretett Kedves atyjuk, nagyapa, após és jó rokon Másik Andrásnak, folyó hó 20-án, reggel 744 órakor, élte 80 ik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 21-én délután %4 órakor a nagymagyarvárosi temetőben örök nyugalomra tétettek, lelke üdvéért pedig az engesztelő gyász­mise f. hó 22-én délelőct */„9 órakor a helybeli nagytemplomban az Ég-urának bemutattatott. — Béke lengjen porai felett 11 Gyuláról egy évtized előtt ugyan elköltözött, de azelőtt a városnak fél századot meghaladó időn át tősgyökeres régi polgára Kocsis Sándor halálhírét vesszük részvéttel. A boldogult ritka szép életkort, 98 esztendőt élt; 1793-ban szüle­tett Gyulán, és évtizedeken keresztül mint kala­pos mester tekintélyes polgára volt szülővárosának melynek közügyei iránt is élénken érdeklődött a zabadságharcz előtti s az azt követő években. Tíz év előtt vagyonát elosztotta gyermekei között ő maga pedig átköltözött Sarkadra leányához Leel-Ösy Károlynéhoz, hol nyugalmasan élte le végnapjait. Gyermekei, ezek között Kocsis Ká­roly gyula városi főpénztárnok, már évtizedek óta önálló keresettel biró családfők; fiai közül a legidősebb, Sándor több mint négy évtizede kün lakik Amerika Tennesse államában, hol családot alapitott, szép vagyont és fényes hírnevet szer­zett magának. Az öreg Kocsisnak egyik fővágya lett volna közel félszázad óta nem látott fiát még egyszer látni, de ezt az örömet már nem érhette meg. Halála váratlanul jött, az aggastyán min4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom