Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-03 / 18. szám
Uj vasÚttei'V. A kereskedelmi miniszter Wittmann János szentannai kerületi országgyü lési képviselőnek Orosháza állomástól kiindu^ Földvár, Apácza, Bodzáé-Meggyes, Almás, N. Ka marás és Kevermes községeket érintő és Lökös házán az államvasútak vonalához csat lakó: ^ helyi érdekű vasútvonalra egy évre terjedő elő munkálati engedélyt adott. Ezen újabb vasút tervről most veszünk először tudomást, ameny nyiben nem hallottunk az előmunkálati enge1 délyt megelőző semminemű társadalmi mozga lomról. Annyit azonban első hallásra megemlít hetünk felőle, hogy mi ezt a vasdt-kombinácziót nem tartjuk életképesnek. Kisajátítási jog. A földmivelési miniszter körös-tisza-marosi-ármentesitő társulatnak gyom endrődi határokon eső szakaszán, védfüzes létesi tése és töltések fentartása czéljából szükséges föld területekre kisajátítási jogot engedélyezett A helyben állomásozó m. kir. honvédség-májusi előléptetését szokásunkhoz képest a következőkben közöljük : Fürdők István alezredes ezredessé — eddigi minőségében meghagyatv ezred parancsnoknak; Virágh Farkas II. ősz. zados első osztályú századossá, és Benkő Sándor szolgálattételre bevonult szabadságolt állományúj honvéd huszár hadnagy tettlegesittetett. Az ez előtt körünkben voltak között a következő elől léptetések történtek: Sild Gyula vezérőrnag; altábornagyá; Machek Gusztáv főhadnagyain oszt, századossá; Ambrus János honv. húszán főhadnagy II. oszt. századossá; Jármy Elemér hadnagy honv. huszár főhadnagygyá; Bossányi\ Béla főhadnagy kezelő tiszt II. oszt. századod kezelő tisztté. — Fogadják jól megérdemelt elm léptetésükhöz őszinte jó kivánatainkat. Az alsó-fehér-körös szabályozási társulat ápril 25-én tartotta tavaszi közgyűlését GyulánJ melyen a választmány előzetes előterjesztése folyl tán a következő tárgyak intéztettek el: 1-ör, a3 igazgatói és főmérnöki jelentés az 1890. évről tudomásul vétetett, eszerint kiadatott: Személyed járandóságokra 13,100 frt_— kr. Kezelési költi ségekre 2055 frt 90 kr. Összesen 15,145 frt 9(h kr. Az elmúlt évben előfordult árvizekre kiadal tott napszámokra 1134 frt 53 kr., és az árvédelmi anyagokra 2547 frt 89 kr. A kettős körösi toll tés-belebbezés teljesen elkészült, valamint üa ezzel szoros összefüggésben levő úgynevezett^ nyári gát is, s ezekre összesen 124,091 frt 9 kri adatott ki; a Kettős-Körösnél bclebbezéssel kap osolatosan 4290 m.3 lett teljesítve 1349 frt 9(j kr. költséggel. Az elmúlt évben teljesített földi munkálatok összes mennyisége 688,160 m 3 tett] ki, melyekért 121.467 frt 50 kr. fizettetett ki. Aj Kettős-Körös mentén Vashalomnál a gátfelügye lői lak teljesen befejeztetett, és ugyancsak J Kettős-Körös mentén bárom uj gátőrlak épittetettl összesen 4551 frt 30 kr. költséggel. Az elmúlt év folyamán megkezdett távbeszélő berendezés] is teljesen befejeztetett. Mint az elmúlt évneld legfontosabb mozzanata megemlítendő az ártéri fejlesztés műszaki részének bevégzése is, a vállalkozó által végre valahára befejezett összesj űrazgatási tisztviselők meg ne tettek volna, jaival s követeléseivé kereket felmutathatni, arra munkálatok az elmúlt év folyamán a gyulai m kir. folyammérnöki hivatal közbenjöttével felülvizsgáltattak, átvétettek s vállalkozónak a biztosítékon kívül összes járandósága kifizettetett. Végre jelenti, hogy az elmúlt év folyamán 2 váj lasztmányi és 2 közgyűlés tartatott; pénztárvizsgálat 4-szer történt, a társulat ügykezelési iktatókönyv pedig 420 számot tüntet fel. 2-or a mű-| szaki ártérfejlesztési munkálatot ellenőrző bizottságnak javaslatát több vizszin felvételének eleji tése tárgyában indokolva elfogadja, és a kész ártérfejlesztési munkálatba az adatok beszerzése^ után a még hiányzó kát. osztályozás és a kát tisztajövedelem, valamint a birtokváltozások bel vezetését elrendeli. Erkel János társ. főmérnök-] nek jelentése a műszaki ártérfejlesztési munkálat előhaladásáról tudomásul vétetik. 3-or Az igazgatói és főmérnöki egész terjedelmében fel olvasott jelentés a f. évi árviz lefolyásáról óim vendetes tudomásul vétetett, és 6522 frt 83 kr. erre fordított költség elfogadtatott. 4-er A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter úr nak 1891. évi költségvetést jóváhagyó rendelete tudomásul vétetett és Lukács Károly társ pénztárnoknak kiadatott. 5-ör A nagyin, földmivelési ügyi m. kir. miniszter úrnak rendelete, melyben a fekete-körösi 18/a számú átmetszés kibővítésének és magas partjai leásásának foganatosítását a társulat kötelességévé teszi, és ezen költségvetés szerint 26,890 frt 67 krba kerülő munkálat foganatba vétele iránt teendő intézkedésekről 1 társulatot jelentéstételre felhívja, a közgyűlés fel irat felterjesztését határozza, mert a Fekete-Kö-j rös hajózható folyó lévén a min. rendelet által czelba vett munkálat pedig nem ármentesités czéljából szükséges építkezésnek, hanem inkább mederszabalyozásnak tekintendő, miért is az átmetszés kibővítésének és a magas partok leásásának foganatosítása álól a társulatot felmenteni és ezen munkát államilag teljesittetni méltóztat- n®k. 6-or A társ igazgatónak jelentésére, hogy a kisajátítást szenvedő érdekeltség a szántóföld Q ölét a felajánlott 30 kr. egységi árért a társulatnak át nem engedi, hanem 50 kr. egységi árt követel, határoztatok, hogy az igazgató a szántóföld Q-öléért 40 kr. egységi árat ajánljon meg; és ha ezen egységi ár mellett egyezség nem jönne létre, iilditsa meg a kisajátítási és kártalanítási eljárást. 7-er A számvizsgáló bizottsági jelentés a társulat 1889. évi pénztári és leltári számadásának megvizsgálásáról, helyesnek találtatván, elfogadtatott, és Csausz Lajos társ. igazgatósás Erkel János társ. főmérnök a továb bi felelősség terhe alól felmentetett. 9-er A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter úrnak az ideiglenes 150,000 forintos kölcsön felvételét jóváhagyó rendelete tudomásul vétetett. 10-er A társ. főmérnöknek egész terjedelmében csatolmányaival együtt felolvasott jelentése a pénztár állásáról és a f. évben teljesítendő munkálatokról tudomásul vétetett, és elfogadtatott. Több kisebb fontosságú tárgy a választmány javaslata alapján intéztetett el. A békésmegyei gazdasági-egyletnek a munkásmozgalom miatt vasárnap Csabára egybehívott rendkívüli közgyűlésén mintegy 80 egyleti taw vett részt a vármegye minden községéből, fi közgyűlésen Beliczey István elnök beszámolt f gazdasági-egylet választmánya által a. földmive lésügyi miniszterhez nyert kiküldetéséről Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszter a legmesz szebb menő intézkedés megtételét Ígérte, kész továbbá kieszközölni, hogy aratás idejen a ka tonaság tömegesen szabadságoltassák. A fővárosi gépgyárosok is jutányos áron és előnyös fizetési feltételek mellett hajlandók kévekötő arató gépeket szállítani, ha a gazdasági-egylet nevén tömeges megrendelést kapnak. — A munkásmozgalomról Székács István urod. igazgató referált, ak résztvett az orosházi munkás értekezleten. A munkások ugyanis azt határozták, hogy hajlandók már most takarásra szerződni, (amint hogy tudtunkkal a gyulai, békési, szeghalmi s gyomai járásokban a szerződések legnagyobb részben már meg is történtek. Szerk,) de a takaró rész megállapítása csak akkor lehet,| mikor már a minősége meghatározható. A behordást semmi szín alatt sem vállalják. Ha pedig a gabonatermést csapás érné, az esetben kis holdanként 60 kilogramm szemes gabonát és 4 frtot s egy kaszásra 12 holdat, ezenfelül tűzrevalót két kocsival fejenkint. Ha pedig polyva takarásig szólna az alku, ez esetben az őszi gabona heted, a tavaszi hatodrész lenne és csapás esetén úgy ezen munkáért nem részt, hanem kis hol dankint 90 kilogramm gabonát, 6 frtot, 3 kocsi tűzrevalót kívánnak és ezen felül minden esetben tartást, mely állana 25 kilogramm búzából, I kilogramm szalonna, fél kiló só és 3 liter fo- elekből; a feles és harmados kukoriczaföldek- nél mindennemű termesztményből felét, illetőleg armadát, minden uzsora nélkül követelik, rá adásúl a gazda a harmadosnak esett mindennel mü részt lakására tartozik szállítani. A 8 órai munkaidőt nem követelik, de a fizetést óra számra, Ladies Gy. sürgős feliratot óhajt a kor mányhoz, a nagyon hiányos mezőrendőrségi és cselédtörvénynek a fenforgó viszonyokhoz való módosítása végett, amikor is szerinte az egész munkás mozgalom oly mederbe tereltetnék, hogy nem válhatnék veszélyessé és önmagától meg szűnnék. Szólották még többen, mire Beliczey István összegezve a tanácskozás eredményét! a sajátságos konklúzióra jut, hogyagaz] _________l__ as ági egylet kérjen kormánybiztos kiküldetését, ogy mit fog az olyasmit tehetni, amit a köztehetnek, vagy gj i munkások óha szemben hogyan fog az valóban kiváncsiak meg nem s hogy a vagyunk. De nem habozunk kijelenteni, hogy ' ormánybiztos kérése felesleges, mert czéltalan dolog. Hét tagú küldöttség választatott, mely a ormánybiztos kiküldését és Ladies György indítványának megfelelőleg a mezőrendőrségi cselédtörvénynek sürgős módosítását fogja kérni földmivelésügyi minisztertől. A küldöttség tagjai : Beliczey István, Jurenák Sándor, Székács stván, Bakucz Tivadar, Kocziszky Mihály, Székét' Gyula s Hunya Mihály. A g,ulai r. k. hitközség múlt vasárnap özgyülésén a beterjesztett tervek és költség, etések felett, kellő tájékozottság hiányában nem átárazhatott, hanem azok előleges felülbírálására a m. kir. államépitészeti hivatal és egy szakértő iparosokból alakított bizottság felké retett. — Az egyháztanácsban az lévén a fel fogás, hogy az a legjobb terv, mely a hitközség éljainak, igényeinek legjobban megfelel, s mely hitközség anyagi erejét túl nem haladja, — bből következőleg csakis oly terv lesz elfogadható és a 300 frttal díjazható, mely szolid alapon áll s remélhetőleg úgy lesz keresztülvihető ogy az előirányzott 70,000 frt építési kölcsönből az építési összeg és az eddig felmerült mintegy 5000 frt vételi költségek fedezhetők legye nek. A végleg elfogadott terv Ziegler Győző űépitész és műegyetemi tanárnak is be fog mutattatni. Dr. Nogáll János felszentelt püspök múlt vasárnap városunk vendége volt, s ő misézett anyatemplom az napi búcsúnapján, mely e templom fennállása óta a 116-ik volt. Megtekintette a püspök a grófi árvaházat, az árvaháznak újon ajándékozott nagy kertet, a német templom előtt új keresztet, s megáldotta ugyancsak a német templomnak egy újjá öntött harangját Hétfőn pedig a kigyósi gróf Wenckheim családnak volt szívesen látott vendége. A Kneifet féle kökereszt megáldása a megyés püspök által fog történni és pedig a f évi bérmálással egyidejűleg, ami junius hóban tartatik meg a szokott ünnepélyességekkel. Az ügyvédi kamara köréből. Salacz Ferencz szarvasi volt főszolgabíró újra ügyvédi irodát yitott Szarvason és mint ügyvéd, az aradi ka mara lajstromába iktattatott. A képviselőtestület hétfőn délelőtt 11 óra- or kizárólag e czélból egybehívott rendkívüli közgyűlésén Fiuk Károly m. kir. honvéd századost helyettesítette városi gyámpénztárnoknak. Az átadás illetőleg átvétel — amely alkalommal kiderült, hogy a pénztár teljes rendben van — még akkor délután megtörtént. A szarvasi fögymnasiumi ifjúság idei majálisát folyó hó 5-én, kellemetlen idő esetében " án fogja megtartani. Felhívás. Ónk. tüzoltó-testületünk választmányának határozata folytán működő tagjaink minden egyes tagját értesítem, hogy mindazok, akik tiszti vizsgát óhajtanak tenni, azok f. hó ének d. u. 5 órájáig hivatalos helyiségemben jelentkezzenek. A f. hó 10-én d. e. 9 órakor tartandó tiszti vizsga tárgyai: a) A „b.-gyulai kéntes tűzoltó-egylet“ szolgálati szabályzata. Gyakorlati szabályzatok, c) Mászó gyakorlat. Szivattyú gyakorlat, e) Vezényjelek. f) Függelék. Tűzoltási szabályok, g) Tiszti vizsgálati kérdések és feleletek, h) Tűzoltászat. i) A telephon szerkezetének és kezelésének módja. — Gyulán, 1891. május hó 2-án. Chriszto, parancsnok. Értesítés. |||g>y önkéntes tűzoltó testületünk minden egyes működő tagja szakszerűen kiképzett, katonailag fegyelmezett lehessen, és egész szol gálati idejére használhatóságának és csapat ható képességének alapja megvettessék: mai naptól kezdve minden vasárnap délután mászó , szivaty tyú gyakorlatok és elméleti oktatások fognak tar tatni. A gyakorlat megtartását a városházán ki tűzött piros lobogó jelzendi; Gyülekezési hely: laktanya udvara; indulás: */„3 órakor. Gyulán 1891. május hó 3 Chriszto, parancsnok. A járványok krónikájából. Gyulán a róm kath. iskola első osztályú növendékei között né hány vörheny eset merülvén fel, Diósy Lajos is kólájában az oktatás egyidőre beszüntetett. — Gyula-Váriban a Dénes-majorban a kanyaró szedi áldozatát, Csabán a napokban egy ron csoló toroklob eset merült fel. Szeghalom községében a Soós nyugalomba vonulása folytán üresedésbe jött első jegyzői állásra a pályázat ki van hirdetve. Pályázati kérvények a szeghalmi járás főszolgabirájához folyó hó 26-ikáig adandók be. Eltűnt. Z ima István 31 éves nős, családos ember, még múlt hó 11-én ismeretlen okból el távozott hazulról és azóta nyomtalanúl eltűnt \ vármegye alispánja körözteti. Megunta a kórházi kosztot. Ambrus István szalontai születésű 27 éves hajcsár, ki a múlt hóban koldulás miatt a rendőrség által bekísér tetett, s ott a városi orvos által megvizsgáltatván, trachomas szembajosnak találtatott, s ezéri békésmegyei közkórházba szállíttatott; de itt megúnván a kosztot, f. hó 1-én reggel a hajnal órákban megszökött, s hogy üres kézzel és láb bal ne menjen, magával vitt egy kést és egy pár papucsot, melyek a kórház tulajdonai voltak. A nyomozás nevezett ellen azért is folyik, mert koldulásért reá rótt 2 napi elzárás büntetését felgyógyulása után kellett volna Gyula város egyesébe leülnie. Fiatal tolvaj. Pomutz János 13 éves kanász. ki Anuló László gazdaembernél szolgált, mig gazdája a heti piaczon volt, bemászott annak házába és a láda fiában lévő 14 frt elemelése után a kapu félfának búcsút mondván, megszökött. A fiatal tolvajt a rendőrség és a csend őrség nyomozza. Öngyilkosság. Mező-Berényben Feldmüller József urodalmi kertész a napokban agyonlőtte magát. Óngyilkosságának oka gyógyithatlan betegsége volt. Tüzek a megyében. P. Szent Tornyán április 23-án kigyuladt Sváb Sándor földbirtokos kastélya s a cseréptető egészen leégett. A hatóságilag felbecsült kár értéke 13,000 frt. Orosházán ápril hó 24-én Gondos István nádfedelü háza lön a láng martaléka. — Öcsödön múlt hó 19-én D. Kis Mihály örököseinek tanyai lakháza ham- vadt el. Legjobb vásárlási forrás nagy választék és jutányos árra nézve. Divatos napernyők, díszített és diszkeden női szalmakalapok, trico-derekak fiú és leány ruhákban stb. Szilárd herencznél helyben. 2iT37-ilt-tér_*) Tekintetes Szerkesztő Ur I Ismerve tekintességednek mindenki iránt tanusitan szokott jóindulatát és igazságszeretetét, bátorkodom arra kérni, hogy alantabb irt soraimnak becses lapjában tért engedni kegyeskednék. Nehogy azt higyje valaki, hogy e körülményre ab beli bánatom szolgáltatott okot, mert a közgyámi állásra más helyettesitte'ett, nem én, szükségesnek tartom meg jegyezni, hogy azt, egy cseppet sem sajnálom, mivel je lenbeni hivatali állásomat nem szívesen hagytam volní oda, még csak két hónapra sem; — azért mondom e két hónapot, mert tiszlujitáskor arra egyáltalán véve szándékom sem volt reflektálni, azon okból mert tudom, hogy árgyalás alatt álló közigazgatási törvényjavaslat — ha törvényerőre emelkedik — a gyárai állasokat végleg megszünteti, vagy ha nem is, de jelentékeny módon meg fogja változtatni; és nem vágyódtam érte azért sem nagyon mert habár jelenlegi hivatali állásom sok dologgal van összekötve, szívesebben foglalkozom szellemi munkával mint pénzkezeléssel. A két hónapra terjedő helyettesítést azért fogadtam volna el, hogy bebizonyítsam, miszerint a közgyámi állás betöltésére és ellátására is képes vagyok és hogy az igen illet ékes helyről hozzám intézett felszólításnak eleget tehessek. Örültem azonban rajta mikor arról győződtem meg, hogy épen az, ki legjobban volt ajta, hogy a helyettesítést elfogadjam, a döntés órájában tőlem elpártolva a másiknak szekerét igyekezett előre tolni A küszöbön levő tisztujitásra való tekintettel vagyok kénytelen ezen soraimnak közlésére a kővetkezőkben Alig hiszem, hogy létezzek ember, kinek irigyei és ellenségei ne legyenek; az elsőkről mindig azt tartom, hogy jobb száz irigy, mint egy szánakozó, ez utóbbiakróí i az ellenségekről azonban az a véleményem, hogy előbb vagy utóbb azokkal le kell számolni, — és ha el lenségeim olyan értelmes emberekből állanak, a kikkel lovagias utón lehetne elintézni az ügyet, e hírlapi közle ményre nem volna szükségem ; de mert ellenségeim a-i rtelmiségnek oly alacsony fokán leledzenek, hogy velők csak furkos bottal lehetne elbánni —» a mihez pedig csak ők értenek — kénytelen vagyon a n. é. közönség előtt, magamat ez utón igazolni s kijelenteni, hogy miután a legközelebb elmúlt helyettes közgyárai választáskor, többektől azt hallottam, hogy Nájmann János, Seres József és Gergely Pál városi képviselők azzal korteskedtek ellenem, s azon valótlan hirt terjesztették felőlem, miszerint én bizonyos reám bízott hivatalos pénzeket saját czélja- imra felhasználtam s még most sem tisztáztam volna magamat : ez a rágalom a milyen alkalmas kortesfogásnak, ép oly veszedelmes bűnvádi feljelentést képez ; ugyanazért velők a bíróság előtt számolni fogok; mert én sem N.- Váradra, sem máshová hivatalos kiküldetésben való eljáráshoz, a városi pénztárból soha egy krajezárt sem vettem fel utólagos elszámolás kötelezettsége mellett, s igy arról nekem elszámolnom nem is kelletett. Nagyon könnyű aljas rágalmakkal a jóhiszemű közönséget egy közhivatalnoktól elpártolásra bírni, de ez nagyon szomorú dolog és jellemzi a városi képviselőtestület egyes tagjainak értelmiségét, hogy az ilyen aljas híreszteléseknek vakon hiszek s tovább torjesztik azt, nem számítva arra hogy ők is olyan bűnbe esnek, mint az, kinek gonosz lelke után indultak; és jellemzi butaságukat is, hogy nincsen annyi eszök és férfias bátorságuk, hogy a valóságról illetékes helyen meggyőződést szerezzenek. Tudja meg tehát mindenki, hogy miért vált Nájmann János ellenségemmé: Ezelőtt vagy két évvel Nájmann János szokása szerint rövid időközökben háromszor egymásután regale csonkításon éretvén, elítéltetett; s az ítéletek ellen beadott felebbezései egyikéhez egy italmérési bárczát csatolt, melyet néhány nap múlva visszavenni akarván, hozzám fordult hogy adnám azt neki vissza, — *) E rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerk. mivel azonbail az iratok akkor már lí-od fokit elbírálás végett fel lettek teijesztve, kérésével oda utasítottam, — — a hol megjelenvén kérte annak kiadását; de miután oly korlátolt eszü ember, hogy nem tudta megmondani melyik felebbezéshez mellékelte a mondott bárczát a három regále csonkitási ügy közül bizonyára olyannál kereste és kerestette, a melynél nem volt, a miért engem és még magasabb állású hivatalnokokat azzal mert gyanúsítani, hogy a regále bérlővel egyetértünk s megsemmi- tettük bárczáját, azért nem találja meg; másnap vagy harmadnapon azonban tudomásomra jutott, hogy Nájmann megtalálta a keresett bárczát, — a miért őt legelső találkozáskor komolyan megintettem a felőlünk terjesztett rágnlomért s figyelmeztettem, hogy csakis jóindulatomnak köszönheti, hogy ellene bűnügyi feljelentést nem teszek. Ezen komoly fellépésem óta Nájmann János esküdt ellenségem lett s kereste azóta az alkalmat miként árthatna nekem, azt pedig abban vélte feltalálni, amikor ezelőtt két évvel elkísértem fiát a nagyváradi katonai felülvizsgáló bizottság elé, gondolván, hogy most a város pénze reám lett bízva, hogy abból a hadkötelesekért fizessek, s látva, hogy nem fizetek értük bizton hitte, hogy most már nyakamat szegheti, feljelentett. De a vizsgálat során kitűnt, hogy én arra a czélra bizony egy krajezár előleget sem kaptam, féljelentésével annálfogva elutasít- tatott En pedig megtettem ellene a gyulai kir. ügyészségnél rágalmazás miatt a bűnvádi feljelentést és kertem, a btkv. értelmében hat hónapra elzáratni és 200 forintig megbírságolni, felebbezés folytán azonban az ügy még most is a kir. táblánál van. Az a Nájmann János rágalmaz eugemet, a kiről még igen sokan tudják, hogy múltja nem szenytelen, aki nem is nagyon régen, mert különben nem emlékezném reá, hogy országos vásárok alkalmával rendőri felügyelet alatt állott s kénytelen volt kényelmes éjjeli szállását, ha ugyan volt a rendőrség kemény deszkájával felcserélni. A másik ellenségem Seres József pedig bizonyára azt hiszi, hogy most is az uradalmi istállóban van, s hogy az ott magára gyűjtött piszkost máshoz is dörzsölheti, ő á is illik az a német közmondás, hogy úgy gondolkozik a róka mint amilyen ö maga. Gergely Pál ellenségemnek pedig azt tanácsolom, hogyha máskor is oly neveletlen módon fogja magát viselni a hivatalban — mint amiért haragját most is fenntartja — nem csak rendre utasítom, de ki is vezettetem s megbüntetés végett feljelentem. A nagyérdemű közönségre bízom annálfogva annak megítélését, mit érdemel három rágalmazóm, amiért □ csakhogy a hozzájok hasonlókat kortes fogással maguk pártjára megnyerjék, mely a legutóbbi választásnál sikerült is nekik — egy közhivatalnokot aljasan rágalmaznak. Reményiem tehát, hogy mindazok a kik felölem az elmondott valótlanságokat hallották, igyekezni fognak meggyőződést szerezni illetékes helyen az ellenkezőről ; ezen reményemben fogadja tek. szerkesztő ur legmélyebb tiszteletem kifejezését, amelylyel vagyok és maradok Gyulán, 1891. május || alázatos szolgája Laczkó Péter, v. iktató s kiadó. HIRDETÉSEK. 2369.—1891. Hirdetmény. A b -gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a körös-tÍ8za-marosi ármentesitő és belvíz szabályozó társulat keretébe tartozó és úgy a Körös-Tarcsa, mint Mező-Berény község területén kisajátított ingatlanok tekintetében, a kártalanítási eljárást folyamatba tette, tárgyalási határnapul a körös tarosai ingatlanokra vonatkozóan, az 1891, évi május hó 19-ik napjának délelőtt 9 óráját Körös-Tarcsa községházához és a m.—herényi ingatlanokra vonatkozóan, az 1891. évi május hó 20ik napjának délelőtt 9 óráját M.-Berény községházához kitűzte, — mikorra a kisajátítók azon tulajdonosokat, kikkel az árra nézve egyezség nem jött létre, a tkvi érdekelteket és a távollevők vagy ismeretlen tartózko- dásu érdekeltek részére ezennel ügygondnokul kinevezett Hegedűs Mihály m.-herényi ügyvédet azzal idézi meg, hogy az érdekeltek elmaradása a kártalanítás feletti érdemleges határozat hozatalát nem fogja gátolni. A kir. törvényszék. B.-Gyulán, 1891. évi márczius 28-án. Novak, Tóth, elnök. 108. 3—8. jegyző. Löffler Mór, Gyula-Eperje- sen levő, épületekkel dúsan felszerelt, szöllő s gyümölcsös kerttel beültetett, 135 hold elsőrendű minőségű szántóföldjét egy tagban, vagy két részlet- Den is (mindenik részletben külön lak és gazdasági épületek), szabadkézből eladóvá teszi. Venni szándékozók jelentkezzenek a tulajdonosnál Uj-Kigyóson, vagy a tanya színhelyén. 102. 3—3. 2809-1891. Pályázati hirdetmény. Csabán, a 35,000 lólekből álló község- óén egy közfürdő felállítása általános óhajtást képezvén, erre a közgyűlés 141 — :,891. számú határozatából ezennel pályázat jirdettetik. A kik egy gőz- és kád-fürdő felállítására vállalkozni óhajtanának, i'elhivatnak, hogy ajánlataikat folyó év junius HÓ l-ig a község elöljáróságánál adják be. — A vállalkozó a község támogatására számíthat, egyelőre az ártézi kút felesleges vize részére felajánltatik. Az ajánlatokhoz a fürdő terve s berendezósé- lek leírása mellékeltessék. B. Csabán, az 1891. évi ápril hó 14-én tartott közgyűlésből. 107.2-8. Az elöljáróság. ca-ymsn, 1801. Dolaay János nyomdája, A