Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-23 / 34. szám

és a lovasság, díszben vonultak a templom elé, hol a gyalogság a szokásos diszlővéseket tette. Szent István király ünnepe, mint már tör­vényesített nemzeti ünnep- és munkaszünet nap I hó 20 án méltó diszszel ünnepeltetett meg a róm. kath. nagytemplomban és a városban is. Áz ünnepélyes nagymisén a helyben állomásozó hon­véd tisztikaron kívül a Gyulán levő hatóságok is jelen voltak. Kereskedőink, iparosaink és föl- dészeink pedig a törvény kívánta szünetet val­lás különbség nélkül megtartatták.' Gyula városa körgátjába az élővíz csator­nán építendő két zsilipre beérkezett zárt ajánla­tok f. hó 18-án bontattak fel. Beérkezett 3 aján­lat; és pedig Melocco budapesti ezége 27,200 frt, Gärtner és Schreiber budapesti ezége 28,000 frt és Strenge Frigyes 29,000 írttal ; pótmunka fel­számítás az elsőnél 24 frt 50 kr, a harmadiknál 24 frt köbméterenként; második ezég erre nem tett ajánlatot. A bizottság egyhangúlag Melocco testvéreknek adta ki az építkezést. Meghívás. A békéstnegyci gazdasági egylet igazgató vá'asztmánya ma délelőtt 9 órakor Csa­bán a casinó helyiségében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az egyleti ház bérszerződésé­nek három évre leendő megújítása tárgyában ho zandó határozat. 2 Tagok választása a szeptem­ber 8 án tartandó tenyésztő díjazási vegyes bi­zottságba. 3. Folyó ügyek. Jászay Mari úrnő a budapesti nemzeti szín­háznak első tragikája Ságliy Zsigmondi szintársula tával Gyulára jön s két, esetleg három előadásban is fel fog lépni. Az eddig hirdetett előadások „De­borah* és „Elektra“ ma és holnapra voltak kitűzve, a művésznőt azonban hirtelen és váratlanul bekö­vetkezett betegsége gátolja felléptében s kénytelen azt nehány napra elhalasztani. Hogy közönségünk e két estén ritka műélvezetben fog részesülni, arról előre és meg vagyunk győződve s hisszük, hogy zsúfolt ház fogja a művésznő felléptét ju­talmazni. Mindkét előadásra jegyek már e hó 21 óta és még folyton előjegyezhetők Dobay János könyvkereskedésében, s a tegnap és tegnapelőtt már történt előjegyzések után Ítélve, mindkét előadás anyagi tekintetében sikerültnek Ígérke­zik, jóllehet hogy éppen színház látogató kö­zönségünk egy része még folyton fürdőn van. A torna-verseny. A „b.-csabai tornaegyesü­let“ f. évi augusztus 30 án tartandó versenyére nagyban folynak az előkészületek. A múlt hét folyamán tisztelgett az egyesület küldöttsége Rei- szig Ede főispán és lieliczey István uraknál s fölkérte őket a verseny-bizottság diszelnökeiül. Mindketten a legnagyobb szívességgel fogadták a küldöttséget, valamint a diszelnöki tisztet, Rei- szig főispán azonban a versenyen való megjele­nését nem Ígérhette bizonyosan, mert ugyan ez időtájt családi ügyei Vasmegyébe szólítják, mind- azáltal az egyesület iránti meleg érdeklődésének jeléül az egyletbe való belépését tudatta a kül­döttséggel. tíeliczey István tudvalevőleg kezdettől fogva alapitó tagja az egyletnek. Ily kiváló fér­fiak védnöksége már egyik fő biztosítéka a ver­seny sikerének, valamint a tornaegylet felvirág­zásának is. — Verseny birákul a csabai torna­egylet részéről Oláh Miklós és Oláh György, me­gyénk e kiváló tornászai kérettek fel; ezeken kívül verseny birák lesznek azon egyletek mű­vezetői, a melyek legalább 5 taggal lesznek kép­viselve a versenyen. Ugyancsak a múlt hét fo lyamán kezdte meg működését a vendégelszállá­soló bizottság is, bár, mint halljuk, nem a re­mélt eredménynyel, azért is a legnagyobb tiszte­lettel kérjük városunk jó hirneve érdekében an­nak polgárságát: lássa szívesen arra a rövid tar­tózkodásra vendégeinket! A falragaszok, jegyek és műsorok nyomtatása és szétküldése már szin­tén folyamatban van ; megjegyzzük e helyen, hogy külön, névre szóló meghívók nem küldetnek szét, még a verseny után rendezendő tánczvigalomra sem. A versenytér elkészítése a jövő hét mun­kája lesz, e tekintetben is a teendőket a bizott­ság már megbeszélte; kényelmes s a czélnak igen megfelelő lépcsőzetes ülőhelyek lesznek, a mennyiben a lóversenytéri padokat fogják felál­lítani. — Az arany és ezüst érmek a megrende­lés után rövid egy hétre már meg is érkeztek s csak a győztesek neveire várnak. — A tizenkét pontból álló műsorból öt pont a kerékpár-ver­seny, hót pedig torna - verseny ; nevezések eddig inkább a kerékpárversenyekre történtek, miért is a választmány a nevezések határidejét aug. 26-ig meghosszabbította. — Eddig a következő egyletek Tészóről történtek nevezések: 1. Ma­gyar athletikai club. 2. Hunnia bycicle club. 3. Magyar testgyakorlatok köre. 4. Kolozsvári ath letikai club. 5. Nagyváradi sportkedvelők. 6. Hmvásárhelyi torna- és vivó-egyesület. De még remélhetők nevezések a „nemzeti torna-egylet“, a „budapesti torna club“, a szegedi és aradi tor­naegyletek részéről. Ezek után, úgy reméljük, a verseny sikeréhez csupán jó idő kell. Személyi hir. Vármegyénk főispánja kedden elutázott és csak szeptember hó 2-án tér vissza. Ez Idő alatt a teendőket helyette a vármegye alispánja végzi. Jóváhagyott alapszabályok. A m. kir. bel ügyminíszter a p.-földvári 30 kros temetkezési­egylet alapszabályait jó váhagyta, illetve megerő­sítette. A bukott csabai népbank csődügyében eddig még mindig csak hozzávetőleg van tudva a hűt­len kezelők által hosszú évek során okozott hi­ány; most a csőd választmánya legutóbb tartott gyűlésén elhatározta, hogy a népbanknak tizen nyolez évre menő összes üzletkönyveit újra köny­velted és évről-évre kimutattatja, hogy mennyi­vel szaporodott a hiány. így határozottan tudva lesz az összes hiány és egyúttal kimutatva az, hogy a népbank igazgatóság és felügyelő bizott­sági tagokat, a régieket is, mely összeg erejéig terheli a vagyoni felelősség és az egyetemleges kárösszegnek megtérítése. E nehéz és nagy szak avatottságot igénylő munka elvégzésére a csőd- választmánya Zachár Gyula budapesti középke­reskedelmi tanárt nyerte meg, ki előbb már Csa­bán járt és áttekintette az összes könyveket. E munka elkészítése körülbelül egy évet fog igénybe venni. Uj Ügyvéd. Szeberényi József csabai ügyvéd irodáját és lakását Gyulára belváros, özv. Lazámé házába tette át. Taniló-választás. Csorvás község róm. kath. egyháza a néhai Remes Antal helyére kántor- tanítóul f. hó 14-én Kelemen László dobozi taní­tót választotta meg. A csorvási ág. h. ev. egyház az újonnan szervezett tanítói állásra f. hó 16-án Rohoska Mátyás volt csabai s. tanítót választotta meg egyhangúlag. Uj orvos. Konrád Sámuel orosházi orvos, oklevelének kihirdetése végett a vármegye al­ispánjához befolyamodott. A legszebb. A múlt heti tűzoltó-ünnepély alkalmával rendezett csecsemő kiállításon az első dijjat — mint legszebb és legegészségesebb cse­csemő, — Fehér Ignácz ismert vendéglős 4 hónapos unokája, Fehér Béla nyerte el. Nagyot nőjjön ! Kérelem. Felkéretnek mindazok, a kiknél a f. hó 16 án rendezett tűzoltó-ünnepélyből ki­folyólag még fizetetlen számlák vannak, hogy azokat a számadás rendezhetése czéljából ifj. Uferbach János szertárnok úrhoz mielőbb adják be. Száz forintos jutalom. A m. kir. belügy­miniszter a vármegye azon határozatát, mely- szerint Mihálfi József szarvasi főgymnásiumi ta­nár részére a magyar nyelv terjesztése körül szerzett bokros érdemeiért 100 frtot szavazott meg, — jóváhagyta. Bizony elég sajnos jelenség az, mikor a magyar Alföldön magyarosításra van szükség. — Vájjon meddig kell még e czélból jutalmakat osztogatni? Külföldi út. Sch warz Helena gyulai lakos, külföldi útlevélért folyamodott a vármegye, illetve a belügyminiszterhez. Nem lesz harmadik gyógytár Orosházán. Lőrinczy László oki. gyógyszerész nem okulva elődjei szomorú példáján befolyamodott a mi­niszterhez, hogy Orosházán 3-ik gyógytárt állít­hasson fel. A miniszter azonban a község és közegészségügyi bizottság véleményét tekintetbe vévén, a gyógytár felállítását nem engedélyezte. Üj gyufagyár Aradon. Neubauer b.-gyulai gyufagyáros Aradon nagy gyárat állít föl. Az uj nagyszabású gyár mintegy 150—200 munkást fog foglalkoztatni. Halálozás. Szarvason elhunyt e hó 14-ikén gróf Bolza Péterné, kiben Csáky miniszter neje nagynénjét gyászolja. Gyászhir. Szeghalomról vettük a következő szomorú eseményről szóló tudósítást: Farkas Gá­bor kir. járásbirósági iktatót és családját súlyos csapás érte széles körben ismert és szeretett leá­nyának Rózának f. hó 18-án történt elhunytéval. A boldogult életének viruló korában halt meg : tizenkilencz éves, és boldog menyasszonya volt egy nagyra törekvő ifjúnak: ifj. Tliuróczy Endre szolgabirói hivatalnoknak. Temetése Szeghalom és vidékének impozáns részvéte mellett e hó 19-én délután 5 órakor történt; koporsóján szép és díszes koszorúkat láttunk, köztök szüleiét, gyá­szoló vőlegényéét, rokonaiét, leánybarátnöiet stb. A gyászszertartást a körös-ladányi róm. kath. plé­bános végezte, ki a temetőben megindító remek gyászbeszédet tartott a korán letört virágszál felett Lengjen áldás és béke a korán elhunyt ifjú kedves leány porai felett, s hozzátartozói fájdalmára adjon enyhítő írt a minden sérültek egyedüli igaz orvosa: a jó Isten! A nagyszámú tisztelők részvétéhez csatolja lapunk szerkesztő­sége a magáét is ! Köszönetnyilvánítás. Alulírottak hálás kö­szönetét mondunk mindazon számos résztvevők­nek, kik szeretett leányunknak: Rózának e hó 19-én délután tartott temetése alkalmával vég­tisztességet tenni megjelenni szívesek voltak s kik résztvétükkel mély fájdalmunkat enyhítették. Szeghalom. 1891. augusztus 20-án Farkas Gábor, kir. jbirósági iktató és családja. Szemián Sámuel Csaba városának 40 éven át volt jegyzője tegnap reggel élte 68. évében meghalt. — Mint biztos hirt közöljük, jóllehet közelebbi értesülésünk nincs, közöljük pedig őszinte részvéttel, mert az elhunytban Csaba város közügyeinek terén egyik legtevékenyebb, Csaba népét és viszonyait legjobban ismerő hi­vatalnokát veszté el, ki 40 éves hivataloskodása alatt mindenkor közbizalomtól volt környezve. Temetése, mint tudjuk, ma délután lesz. — A jók emlékezete virrasszon hamvai felett!! Tőkés Sándor Gyula városa volt tanácsosa f. hó 19 dikén rövid és váratlan betegség után elhunyt. Temetése f. hó 20-án számos résztvevők jelenlétében ment végbe. — Az egyetlen leánya által kibocsátott gyászjelentés a következő : Tő­kés Hona férjezett Frailer Gyuláné úgy maga, valamint férje nevében fájdalomtelt szívvel tu­datják szeretett édes atyja, illetve apósa Tőkésj Sándornak f. hó 19-én d. e. 10 órakor, életének 49-ik évében, rövid szenvedés és a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után történt gyászos el­hunytét. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 20 án d u 4 órakor saját házánál beszen tettek, s a németvárosi sirkertben örök nyuga­lomra tétettek; az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 21-én reggel 7 órakor mutattatott be az Eg urának. Béke és áldás poraira! Veres kakas. E czim alatt e lap múlt szá­mában egy kis újdonság látott napvilágot, mely­ben minden commentár nélkül elmondatik, hogy a tűzoltóság a f. hó 13-ki tűzhöz botrányos ké séssel érkezett. Mindenesetre különösnek találom, hogy ilyen hir, amely testületünknek nem hogy hasznára, de határozottan kárára van, az önk tűzoltó testület elnöke lapjában jelenik meg, 11a az a szemfüles újdondász nem tudta, vagy nem akarta tudni a késés okát, az elnök­szerkesztő úr talán vehetett volna magának any- nyi fáradságot, hogy a késés igazi oka után fürkészszen. Tekintve, hogy minket tűzoltókat még ez idő szerint sem igen szeret a nagy kö­zönség, s legfeljebb sok élvezetet nyújtó olcsó mulatságainkra látogat el tömegesen; hogy a tűzre öntött olaj lángját némileg gyengítsem, köfelességszerüleg elmondom az okokat, melyek azt a „botrányos késést“ előidéztek. A 6, mond hat forinttal dijjazott, ápoldába való toronyőr, — szokásához következetesen, — a tüzet ez al­kalommal is elkésetten jelezte. A készenlétben volt tűzoltói őrség a fecskendőt és szerkocsit pillanat alatt kihúzta; de nem ért vele semmit mert a városi fuvaros elcsigázott gebéi principá Hsuk minden barátságos és nem barátságos bűz ditásai daczára, jobbnak látták az eredménytelen ugrálást, mint a húzást és indítást, — igy aztán, — nolle-velle, — addig kellett várakozni, mig a Braun fuvaros lovai megérkeztek, a mi termé­szetesen időbe került. Ez az igazságnak megfe­lelő tény, melyet — ha az a reporter igy közöl — bizonyára nem szül vele olyan rósz vért, mint a milyet szült. Mi ebből a tanúság? Az, hogy az újdondász úgy írjon meg valamit, hogy elhárítandó az ódiumot ártatlan fejéről, com mentárt is bigygyeszszen tudósítása végéhez. Az, hogy a város megélhetésre elég fizetéssel alkal­mazzon fiatal tűzőröket, vagy pedig a tűzoltó- testület parancsnoksága által a toronyba, őrségre vezénylendő városi tűzoltóknak adjon megfelelő mellékfizetést, vegyen a tűzoltóság részére 4 lovat (bika már úgy is van), melyet más czélra ne lehessen használni, s ez esetben garantirozom. hogy késés nem lesz; de ha lenne, akkor az illető bizonyára elvenné méltó jutalmát. Gyulán, 1891. augusztus hó 21. Chriszto, parancsnok. — Közöljük az önkéntes tűzoltó-testület parancs­nokának fenti philippikáját egész terjedelmében, 8 bátrak vagyunk arra a következő megjegyzést tenni: elsőben is, mint az önkéntes tűzoltó-testü­let elnöke, kötelességünket nem zavarjuk össze a helyi, teljesen független hirlap kötelességeivel, s igy mint szerkesztő, a tűzoltó-testület elnöki állását nem vehetjük figye'embe. Másodszor, ha czikkiró úr szives lett volna az újdonságot a tűzesetről múlt számunkban megírni, szívesen közöltük volna azt, az általa is elismert kése­delmes mulasztásokkal, s nem irtunk volna arról magunk újdonságot. Harmadszor, a fenti czikk- ben késedelmezést, még pedig botrányos kése- delmezést, Chriszto úr maga is elismer, elismeri pedig azzal, hogy a városi tűzoltók a toronyőrök által késedélmesen lettek értesítve, és hogy az istálóba tűzkészletben használhatlan lovak voltak ; — hát az istálóban készenlétben levő vagy tar­tandó lovak fölött a városi tűzoltóság van hivatva első sorban felügyeletet gyakorolni; ha használ­hatlan, kifáradt lovak voltak az istálóban, annak a városi tűzoltóság őrse első sorban az oka. — Negyedszer tiltakozunk azon feltevés ellen, mintha mi újdonságunkban az önkéntes tűzoltó testület működési lanyhaságára csak gyanakodtunk volna is; annyit tudunk, hogy az önkéntes tűzoltó­testület több működő tagja jóval elébb volt a tűznél, mint a városi tűzoltók, de még ha nem lettek volna is ott, sokkal több udvariassággal viseltetünk az önkéntes tűzoltó testület iránt, semhogy azt elmaradásáért megrójjuk : ehez jo­gunk sincs; — de ahoa igenis van jogunk, hogy a városi tűzoltókat, mint Gyula városa adózói által fizetett egyéneket megrójjuk azért, ha köte­lességük gyors teljesítése helyett a toronyőrökkel feleslegesideig a telephonon parliroznak: hol és merre van a tűz? mikor azt az akkor utczán járók az egész városban látták és tudták hol, merre van, és midőn az első fecskendővel a tűzhelyére hajtattak, akkor is téves utczába mentek. Ennyit kötelességünk — nem igazolását, de a mulasztás valódi állásának tényeül — meg­említeni. Endrödön folyó hó 19-én az éjjeli órákban tűz ütött ki, Pelyva Mihály ottani lakos háza égett le; szerencse, hogy a bekövetkező Szent István napi ünnep miatt a lakosság legnagyobb része otthon voLt s a helyszínére gyorsan érke­zett segély a nagyobb tüzet megakadályozta úgy, hogy a háztól pár lépésnyire levő nagyobb meny- nyiségü takarmány is megmenthető volt. A filoxera nem válogatós. A magyarádi és budai mellett jó neki a dobozi is; —tönkre teszi egyiket úgy, mint a másikat. Meg is vannak ijedve a jó doboziak, veszély fenyegeti bicska- nyitogató karezosukat. A filoxera már ott is erősen pusztít. Sikerült szopóscsikókkal bemutatott anya- kanczák díjazása. A békésmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési jutalomdij- osztás I évi szept 8-án délelőtt és pedig Csa­bán fog megtartatni, mely alkalommal következő államdijak lesznek kitűzve. I. Sikerült szopós csikóval bemutatott anyakanczákra, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s általában jó tenyés/.kauczák kellékeivel bírnak. Első dij 12 drb arany, második dij 10 drb arany, harmadik dij 8 drb arany, negyedik dij 6 drb arany, ötödik dij 4 drb arany, hatodik dij 15 ezüst frt. II. Két és három éves kancza csikókra, melyek kitűnő tenyészképességet Ígérnek. Első dij 8 drb arany, második dij 4 drb arany, har­madik dij 15 ezüst frt. III. Sikert Ígérő két és 3 éves mén csikókra, melyek kitűnő tenyészkó- pességét ígérnek. Első dij 8 drb arany, második dij 4 drb arany, harmadik dij 15 ezüst frt. A jutalomdijakra pályázhat minden bókésmegyei kistenyósztő, ha községelőljárója bizonyitványnyal igazolja azt, hogy a szopóscsikóval bemutatott anyakancza, inár a csikó világra jötte előtt sa­játja volt, vagy pedig hogy a kiállított kancza vagy méncsikó, egy, az ellés idejekor birtokéban volt anyától származik és általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva. A nagybirtokosok által bemutatandó és díjazásra méltó tenyészkanczák vagy |—3 éves kancza és mén csikók arany, ezüst vagy bronz díszoklevéllel lesznek kitüntetve. A bemutatott lovak megbirálása, valamint az odaítélt dijak ki­osztása is egy e végre alakult vegyes szakbizott­ság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a bíráló bizottság kellő időben megtud­hassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles min­den pályázó a kijelölt nap reggel kilencz óráig Csabán a helyhatóságnál jelentkezni, hol további útasitást nyerend. Irodalom. Megjelent: Az ipari munka vasárnapi szü­netelésének törvénye (1891. XIII. t.-cz.j és az arra vonatkozó végrehajtási rendelet. Összeállí­totta bártói Szjkolny István ügyvéd, Budapest, (891. Rózsa Kálmán és neje (eladásában. 44 lap. Ara 20 kr. (Kapható minden hazai könyvkeres­kedésben és Budapesten a kiadónál, VIII., Szent- királyi-utcza 50. szám.) A vasárnapi szünetre vo­natkozólag, a mindennapi életben legnagyobb jelentőséggel bir annak ismerete, hogy a köte­lező vasárnapi szünetelésről mily kivételek állapít­tattak meg; tehát, hogy mely ipar- és kereske­delmi üzletekben lesz szabad vasárnaponként is és hány óráig dolgozni s árulni ? — Ezen köve­teléseket határozza meg és szabályozza a keres­kedelem- s pénzügyi miniszternek julius 1 én kelt rendelete. Ezen két rendelet közöltetik a szüneti törvény mellett — a fent czímzett munkában — a tárgynak megfelelő magyarázat­tal és törvényhozásunknak a vasárnapi munkára és a munkáskérdésre vonatkozó előbbi rendele­téivel. A legélénkebb és legváltozatosabb szépiro­dalmi képes hetilap a „Képes Családi Lapok“, melynek legutóbbi 29. száma a szokott érdekes és-változatos tartalommal jelent meg. Van benne Prém József jeles Írónktól egy igen szép elbe­szélés, van továbbá Müllér Kálmán tanár tollá­ból egy érdekes czikk a szeszről és dohányról, mely kérdés a legutóbbi időben élénk vita tár­gyát képezte különösen a franczia sajtóban. Töl- gyesy Mihály egy humoreszkkel, K. Beniczky Irma egy közérdekű társadalmi kérdés fejtegetésével (Váljunk-e?) Darab Lajos egy életképpel járul hozzá a lap szellemi részének emeléséhez. Már ezen rövid vázlat is — a többi apróságokat nem említve, — igazolja a fentebbi állítást. Részünk­ről a legmelegebben ajánljuk olvasóinknak a „Képes Családi Lapok“ czimű szépirodalmi la­pot, melynek előfizetési ára félévre 3 forint, ne­gyedévre I frt 50 kr. Kiadóhivatal Nagy-Korona utcza 20. szám. Az ipari és gyári alkalmazottak betegsegé­lyezéséről szóló s legközelebb életbe lépő törvény egy humánus czél érdekében úgy a kisiparosra, mint a gyárosra, valamint a kis- és nagykereske­dőre részben új kötelezettségeket s nem jelen­téktelen terheket ró. Már magában e kötele­zettségek teljesítésében való pontatlanság is je­lentékeny bírsággal büntettetik. E szempontból is szükséges tehát, hogy minden érdekelt üzlet­ember tüzetesen megismerje e törvényt s annak rendelkezéseit. De különben is az érdekelteknek egy jó tanácsadó fonalán idő kell ahoz, hogy egyik vagy másik irányban való elhatározásuk előnyeit vagy hátrányait mérlegeljék, s hogy határozatuk keresztülviteléhez, esetleg a szerve­zéshez a kellő előkészületeket megtehessék s a szükséges tanácskozásokat megkezdhessék. Ezt jelentékenyen előmozdítja a törvénynek most megjelent magyarázatos kiadása, melyben Qelléri Mór, az orsz. iparegyesület titkára nemcsak a miniszter, hanem a törvényhozás szakbizottságai­nak indokait is szakértelemmel csoportosította, sőt azokat saját magyarázó jegyzeteivel is kiegé­szítette. A magyarázatos kiadás legczélszerübben szerzőnél (Budapest új-utcza 4.) rendelhető meg; 50 kr előleges beküldése mellett a könyv bér'mentve megküldetik. Ipartestületek, gyárak és vállalatok nagyobbszámu megrendeléseknél kedvezményben részesülnek. közgazdaság'. A rózsafa szaporítása dugványozás utján. Nyáron át dugványok utján igen sok rózsát lehet csinálni. E czélra az első virágzás után a fiatal hajtásokat lernetszszük és róluk a bimbókat el­távolítjuk. A két szemre metszett vesszőn a le­veleket meghagyjuk, hogy ily módon a gyökér­képződést elősegítsük. A vessző alsó szeme alatt a fát rézsut, közvetlenül a szem alatt a felső szem felett ugyancsak rézsut, de egy csonk meg­hagyásával metszszük le. A dugványokat hideg ágyban homokkal vegyitett erdei földbe helyez­zük el és fedjük be üvegablakkal, de anélkül, hogy az üveg a vesszőt érintené. A dugványo­kat sűrűn, de ne igen mélyen szúrjuk le. Az üvegablakkal létesített rózsaiskolát folytonosan öntöztessük, mert csak a nap és az öntözés in - tenziv hatása alatt gyökeresednek meg jól a dugványok, melyekről időközben a levelek leszá­radnak. Az igy kezelt vesszők 3—4 bét múlva hajtani fognak kezdeni. A mig a hajtások az üveget el nem érik, a dugványokat kezeljük a fentirt módon, ezután azonban az ablakot fel kell nyitnunk és a növényeket lassanként a külső levegőhöz szoktatunk. Az eléggé megerősödött augványokat ezután cserépbe jó kerti tőidbe ül­tetjük át és hidegágyba helyezzük el, ahol mind­addig öutöztetnek, mig a gyökérzet a cserép fa­lait be nem növi. Ebben az időszakban az üveg­ablakot már teljesen eltávolíthatjuk, és a rózsá­kat elhelyezhetjük, hogy őszi virágzásukat élvez­hessük Télen át a gödörbe elásott cserepes ró­zsákat az időjárás szerint befedjük és ismét ki­bujtatjuk. Tavaszszal természetesen ismét kiül­tethető a rózsa. Ily módon a thea-, remontant- és hónapos rózsák legnagyobb részét szaporít­hatjuk. UT3rIlt-t é r. Szeberényi József ■ü.g'yvécLi irodája i69. í—1. Gyulán, Magyar-utcza 120. sz. házban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom