Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-28 / 26. szám
hibásodott s a részes takarók, a megkötött feltételek mellett megtagadják a munkába állást. Adja az ég, bogy ilyen eset be ne következzék. Ez azonban nem a munkaadón, nem a munkásokon, de még a hatóságon sem, hanem egyedül és kizárólag a Mindenhatón múlik, akitől áldás és csapás egyaránt jő. Az esetben, ha a búzát, árpát valami elemi csapás nem éri, hisszük, sőt majdnem megvagyunk róla győződve, hogy a munkaadó földbirtokosok és munkások között diiferencziák s ebből kifolyólag komolyabb hatósági beavatkozást igénylő excessusok nem fognak felmerülni. Hisszük pedig annyival is inkább, mert a napszámosok zöme értesülésünk szerint az egész megyében tényleg szerződött az aratásra, és jó termés esetében — aminőre még most van remény — az el nem szegődött munkások, habár nem részesek is, szintén állandó elfoglaltságra s keresetre tarthatnak számot. — A közigazgatási hatóságok mindenesetre résen legyenek, és tudomásunk szerint résen is vannak. Noha, hogy minden ellenőrködés és preventív intézkedések daczára, mégis merülnek fel előre nem várt és csaknem előre kiszámithatatlan események, erről és ezzel lapunknak a munkásmozgalom természetének elbírálása tekintetében kezdettől fogva el foglalt álláspontjának igazsága felül, szomorú de frappáns bizonyítékul szolgál a battonyai zendülés, melyhez képest akár az orosházi, akár a csaba' valóságos operette-i beszámítás alá esik. Csanád- vármegye a szomszédunkban van, tüzetesen és behatóan ismerjük annak viszonyait; adminisz- trácziója — részint szerencsés szervezeténél, részint a törvényhatóság kis területi terjedelménél, részint és főleg a tisztviselők — megyei s községi egyaránt — hivatottságánál, ügybuzgalmánál és szorgalmánál fogva —- igazán mintaszerű Mintaszerűnek mondjuk, és hozzátesszük, hogy árkádjai állapot számba mehet az államosítást követő évtizedek múlva akárhány vármegyében, ha akkor olyan jó adminisztrácziója lesz, mint a minő most van Csanádban. Ezt a „propria-laus“ vádja nélkül mi elmondhatjuk róla. — Csanád- megyére azt sem lehet mondani, hogy a csaba népbank bukása vagy egyébb sikkasztások ron tották el, vagy készítették volna elő a köznép hangulatát, egyszóval a társadalmi események és az adminisztráczió a maga természetes csendes medrében hömpölyögtek. A csanádmegyei ad ministráczió — a békésmegyeivel szemben - még ama kedvezményes és szerencsés helyzetben is volt, hogy okulhatott a szomszéd vármegye példáján és nem forog fel vele szemben a bé késmegyei közigazgatási tisztviselők ellen különben dogmatikai súlyra emelkedett igaztalan vád hogy megengedte magát lepni a munkások raoz galma által. Mert tényleg nem is engedték ma gukat meglepni, hanem elmentek a preventív rendszabályok megtételében mindaddig, sőt vala mivel azon túl is, ahol a hatósági erély és hatás kör végződik és már az önkény kezdődik és íme — értesüléseink pozitivek, és amit Írunk, az tényképen konstatáljuk — Battonyán olyan sza básu zendülés és vérontás történt mégis, melyhez képest a csabai s orosházi egészen eltörpülnek. és történt úgy, hogy a kitörés és lezajlását megelőző órával, sem a hatóságnak sem a lakosságnak (mert annak sem) — de maguknak a zavargóknak sem volt leghalványabb fogalmuk sem a bekövetkezendő szomorú eseményekről. — Ha valami, akkor a battonyai zendülés előzményei és lefolyása alkalmasak fényesen tanúsítani azt, amit hirdettünk és hirdetünk, hogy minő igaztalan do Jog, akár a tájékozatlan fővárosi lapoktól, akár a helügyminisztertől, a hatóságok mai hatásköre mellett a munkások elégületlenségéért, vagy egyes bármily sajnálatos excessusokért az adminisztrá- cziót bűnbakul odadobni s pellengérre állítani. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Dobozon, Szeghalmon és Vésztőn a sertések között uralgott orbáncz megszűnt. A járványok krónikájából. Körös Ladány- ban az óvodában vörheny lépett fel. Ugyanezen rovatba iktatjuk, mert az is járványszámba me bet, hogy harmadik gyógytárért folyamodnak; és pedig most Szarvas helyett — mert nem most az van a soron — Orosházára; a kérvényező Lő- rinczy László m.-túri okleveles gyógyszerész. Az „óvintézkedések“ megtétettek. A szarvas-mezöhegyesi vasút létesítésének egyik fontos stádiumáig jutott el. Julius hó elsejére van ugyanis a vasút engedélyezési tár gyalása kitűzve Budapestre a kereskedelmi mi niszteriumban. A tárgyalásra Békésvármegye is meg van híva. A gyulai rk. aut. hitközség múlt vasárnap rendkívüli közgyűlése 31 szavazattal 2 ellenében véglegesen elhatározta, hogy az 53. sorszámú piacztéri bérházat lebontatja, annak eredeti és hozzászerzett telkére 79 mtr. és 20 cm. külhosz- ban egyemeletes bérházat épit, Békésvármegyével vételére nézve, ifj. Uferbach János- négyszögöl épületrész megvételére nézve kötött szerződéseket jóváhagyja, az építés alapjául az egyesitett Scher Czigler-féle tervet el fogadja 8 az építkezésre árlejtést hirdet; az épit kezés keresztülvitelére hatvanötezer forint kölcsönt vesz fel és ezen kölcsön biztosítására ősz szes ingatlanaival és az adóképességével mindenkoron jótálló kezességet válla). Minden erre vo natkozó határozatát pedig jóváhagyás végett a nagyváradi lat. sz. egyházmegyei főhatósághoz felterjeszti. Az uj bérháznak eddig lefoglalt helyiségein kívül még kiadatlan 2 emeleti lakás egyik 3, másik 4 szép szobás és 3 mészárszék mely üzlethelyiség vagy műhelynek is használható. A terv, mely Scher Komád gyulai építész által részben a Czigler Győző műegyetemi tanár által adott beosztás szerint készíttetett, a neve zett gyulai épitész kitűnő ügyességére vall i a beérkezett többi tervekhez viszonyítva mind am a rajzot illeti, mind a helyes berendezést, leg jobb s a szakértő birálat dicséretre és díjazásra érdemesítette. Ennek folytán a Scher-féle tervnek díjazására a 300 frt pályadij megszavaztatott. Az építési összköltségre 57,014 frt 11 kr. van elő irányozva, Ha valami nehézmények nem merül nek fel, az építkezés júliusban megkezdetik s városunk gazdagabb lesz ismét egy impozáns emeletes házzal. Ugyanezen gyűlésen Bzóba hozatott ismét a patronátusi jog megváltási ügye. de a hitközség képviselete újólag kijelentette, hogy a tárgyalásokba be nem avatkozik, semleges kivált maradni; eddigi és ezidőszerinti kegy- uraságai alatt magát boldognak érezte, a megváltás vagy meg nem váltás ténye csak annyiban érdekli, amennyiben egyedüli óhajtása, hogy a templom és plébánia épület fenntartása biztosit- tassék s hogy a megváltásból netán valaha származó terhek a hitközségre sohase nehezedjenek, mert eddigi javait és kötelmeit is csak nagy anyagi áldozatokkal képes fentartani és telje siteni. Gr. Wenckheim Károly emlékezete. A ma gyár főrendiház junius 22-iki ülésén Szlávy József koronaőr mint elnök, következő szavakban emlékezett meg bold. Wenckheim Károly gróf, mint volt főrendi tagnak elhunytáról: Mióta utoljára volt szerencsém a méltóságos főrendeket együtt tisztelhetni, a főrendiházat ismét veszteség érte Wenckheim Károly gróf halála által. Az elhunyt fiatalabb korában mint katona rótta le a haza ránt kötelezettségét. Később a közügyektől visz- szavonulván, mezőgazdaságnak élt. Mint köz tiszteletben állott férfiú megérdemli, hogy a nagyméltóságú ház kegyelettel emlékezzék meg róla es úgy hiszem, közmegegyezéssel találkozom, mi dőn indítványozom, hogy a méltóságos főrendek egy, gróf Wenckheim Frigyeshez intézendő levél ben fejezzék ki a hátramaradt család fájdalmá ban való részvétüket. (Általános helyeslés.) A volt orosházi munkáskor tisztviselői és vezérférfiai a napokban megjelentek az orosház járás vezetésével megbízott Oláh György megyei tiszti főügyész előtt kifejezést adva annak, mi szerint a viszonyok meggyőzték őket és a munkásokat arról, hogy az orosházi munkások hely zetét és körülményeit nem ösmerő, szoczialiszti kus irányú egyének befolyásának s félrevezető 8Ónck áldozatául estek s enuek tulajdonítható hogy a munkáskor, melynek kezdetben a mun kások művelődése volt a czélja, később más ezé lókat kezdett szolgálni és ezen czélokat oly mó dón és oly eszközökkel törekedett elérni, hog’ ennek törvényszerű következménye lett a kör feloszlatása. De miután a munkásoknak feltétle uül szükségük van arra, hogy magukat műveljék | helyzetükön törvényes utón és eszközök által javítsanak, mit csakis egyesületi utón remélnek elérhetni : ugyanazért kérdést tettek a főügyész nél az iránt, hogy ha már a feloszlatott mun káskört teljességgel vissza állítani nem lehet, le hetne-e és mi módon a jelzett czéloknak meg felelő uj egyesületet alakítani ? Az illető mun kások biztosították egyúttal a hatóságot, hog törekvésük a törvények és rendeletek tisztelet ben tartása mellett szigorúan az alkotandó alap szabályokhoz alkalmazkodni. A főügyész öröm rael fogadta e kijelentést és biztosította a mun kásokat arról, hogy az ilyen törekvéseket a ha tóság szívesen támogatja. A maga részéről nem át akadályokat ily egylet létesítésénél, de a tör íényes rend és nyugalom biztosítására, valamint arra nézve, hogy a törvényesség korlátái át nem épetnek i az egylet a közrendet nem veszélyez teti, a társadalmi osztályok ellen tiltott irányba nem tevékenykedik, feltételül tekinti, hogy az gylot élére a törvényekben jártas, müveit és magasabb társadalmi állást elfoglaló egyén állíttassák elnökül, hogy az egyletnek jogtanácsosa és olyan jegyzője legyen, kik úgy a hatóságnak, mint a lakosságnak biztosítékot nyujtsanak arra nézve, hogy az egylet a törvényesség korlátáit át nem lépi. — Az illető munkások erre akként nyilatkoztak, hogy maguk kö&ött ilyen értelem ben már meg is beszélték a dolgot s az alaki tandó földműves egylet élére bizalmuk olyan egyént kíván állítani, kinek eddigi orosházi szereplése, a közügyek terén kifejtett működése, társadalmi állása és törvény ismerete teljes kezességet nyujhatnak úgy a hatóságnak, mint a lakosságnak arra nézve, hogy a leendő egylet a közrendet nem fogja veszélyeztetni és a munka sokat törekvéseik elérésében a törvények rendes korlátái között tartja. Az ügy ezen fordulatát csakis örömmel fogadhatjuk Jancsovics Pál alispán a lefolyt héten több napon át Gyula városa közigazgatási hivatalait S2emóly 70 kr, Dr Ehrlich Jakab 1 szemóly ?0 a megyekert 'sál pedig 12 vizsgálta. Kinevezés. Kovács Lajos pestvidéki kir. törvényszéki aljegyző az orosházi kir. járásbírósághoz albirónak neveztetett ki. A kinevezés hivatalból történt pályázat mellőzésével A békésmegyei gazdasági egylet ez évben Geiszt Gyula s Gáspár csákói nagybirtokosok gazdaságát szemlélte meg. A 8000 holdnyi birtokon, mely csaknem az utolsó talpalatnyi föl dig kitűnő minőségű szántó, a tulajdonosok képzett és ügybuzgó gazdatisztekkel csaknem minta gazdaságot űznek. Valóságos speczialitósuk t finom juh, melynek tenyésztésével mindenfelé íz első dijakat szokták nyerni. — A szemle alkalmával a búza- | árpavetés épen nem volt olyannak mondható, mint amelyből kitűnő termést lehetne várni, ami azonbau nem a gazdái kodás hibája, hanem az abuormis időjárás következménye. A tulajdonosok pazar vendégszc retettel látták el a szemlén résztvett nagyszámú bizottságot. Magáról a szemléről szóló szakszerű tudósítás az egylet évkönyvében fog megjelenti A negyvennyolezas kör folyó hó 23-án, ma este a népkerti csarnokban tánczvigalmat rendez. Belépti dij személyenkint 50 kr. A nagyrománvárosi olvasókör, gör. kel hitvallást követő polgártársaink pünkösti ünnepe alkalmával tartotta tánczvigalmát a kör helyisé gében. A kedvezőtlen idő miatt a bál nem volt népes, és a siker rovására történt, hogy a mii latságot a szabadból át kellett tenni a terembe, ami ugyan nem feszélyezte a mindkét nemű fiatalságot, mely kedvvel kitartással tánczolt haj nali órákig. Felüljizettek: Dr. Bodoky Zoltán kör- elnök 1 személy 1 frt 50 kr., Miskucza György alelnök 3 személy ÍO krajezár, Miskovits Száva 1 személy 70 kr., Dr. Bárdos Arthur 1 kr., Popovits Jusztin 1 személy 50 kr., Braun Dávid 2 személy 20 kr., N. N. 1 személy 20 kr., N. N. 1 szemóly 20 kr., Kocsis Szilárd 1 szemóly 20 kr., Laczkó Péter 1 személy 20 kr., Schröder N. 1 személy 20 kr. Rendes viszonyok, rendes időjárás melle11 unius hó utolsó vasárnapján azt szoktuk regisz- tálni, hogy az aratás megkezdetett; igy a mull evben már junius hó 24-én lehetett szikvegyülékü hevesebb szántóföldeken vontatókat látni. Ezúttal szó sem lehet róla, az aratás — legkedvezőbb körülmények között is — legalább egy héttel vagy még annál is több idővel késett. Ez ugyan nem volna nagy baj, ha az esőzések megszűnnének, és amitől leginkább lehet tartani, a nagy őség be nem következnék. A hét folyamán gazdáink rendkívül nagy aggodalmakat éltek át. — Hétfőn virradóra óriási köd rémiiette meg őket. Áthatlan erős köd, melytől alig lehetett egy dűlő földnyire látni. A köd hatása ugyan csak később tapasztalható, de erről az inkább pessimismusra hajlóknak is az a véleménye, hogy nem okozott kárt. A naponta ismétlődő esőzések már eddig tagadhatlanúl nagy kárt tettek a búzában mely helyenkint megdőlt, de még minden elvi selhető volna, ha az idő most már szárazra fordulna s a bekövetkező hőséget légáramlat, nevezetesen állandó szél ellensúlyozná. A légsúlymérő azonban — sajnos — még mindig nem tud emelkedni. Bukás bukás Után. A Bruckner féle csőd, mint az előrelátható volt, több bukást vont Orosházán maga után. A kir. törvényszék a napokban két újabb csődöt rendelt el és pedig Leopold Sándorné s Weisz László bejegyzett kereskedők ellen. — A Leopold csődben tömeggoadnok dr. Márky János, helyettes Hoffmann Mihály, — a Weisz-félénél tömeggondnok Hasz Soma, helyettes Schröder Kornél. Csődbiztos Pallay Jenő kir. törvényszéki biró. Orosházán a rövid napok alatt egymást követő bukások képzelhető nagy pánikot keltettek. A bukások által súlyosan érintett orosházi hitelintézetek bevonták a hitelt, a bizalmatlanság és félelem nöttön nő, és méltán lehet tartani tőle, hogy a bukások rubrikája egyáltalában nincs még lezárva. Halálozás. A gyulai czigányok legkiválób bika : Farkas József, akit mindenki „Kóka Jóska1 név alatt ösmert, mint részvéttel értesülünk, f. hó 25-én este, hosszas, súlyos betegség után 51 éves korában meghalt. Az idomtalan púpos alakban valódi művész rejlett, — fiatalabb korában senki sem versenyezhetett vele magyar nóták húzásában. — Eveken át prímása volt az egyik bandának és nagy fegyelemben tartotta társait. Szegény Jóska két év óta állandóan ágyban fekvő beteg volt és kínjait testvérei önfeláldozó gondozása s szeretete tette csak elviselhetővé. Temetése tegnap délután volt nagy czigány gyász- pompa mellett. Nyugodjék békében. Büntetés elől a halálba menekült Csabán Selioarcz Sámuel n.-péli illetőségű katona. A za - vargások alkalmával ő is Orosházára volt. vezé nyelve, ott szolgálatból kifolyólag összeveszett egy altiszt felettesével és azt mérgében úgy ütötte arczúl, — hogy az altiszt most is nagyot hall egyik fülére. Schvarcz helyzetét súlyosbította az is, hogy egyszer már volt ítélve katonai fegyházra és mint visszaeső nagyobb büntetéssel volt sújtandó. Hétfőn már vitték volna Aradra s ez elől menekült a halálba. Szolgálati fegyverével ugyanis agyonlőtte magát. A golyó keresztül hatolt szívén és rögtöni halált okozott. Temetése kedden délelőtt volt szüleinek bánata s minden kit megható kétségbeesése mellett. Kettős szerelmi tragédia. A rendőrkapitányi hivatalhoz pénteken délelőtt sürgöny jött a nagyváradi kapitányi hivataltól, hogy a Sebes- Körösből két hullát fogtak ki, melyekről a személyazonosság megállapítása előtt is feltételezhető volt, hogy Kiss Károly és Szilágyi Zsu- zsánna holttestei lesznek. A tragikus esetnek előzményei ugyanis következők : Kiss Károly 20 éves gyulai kőműves segéd pár hét óta Csökmőn volt munkával elfoglalva, Szilágyi Zsuzsáuna, fejletlen 14 éves parasztlánykával platonikus szerelmi viszonyban volt, és a lányka Gyuláról utána is szökött Kis Károlynak, a szülék csak a szerelmes pár leveléből, melyben kérték, hogy a lány ruháját küldjék utánuk Nagy-Váradra, — vettek tudomást hollétükről, de a kért ruhát nem küldték el, hanem ahelyett lépéseket tettek a lány hazahozatalára. Ezt a szerelmesek megsejtették, mert új levelet írtak, melyben is mételten kérték a lány ruháinak elküldését, és pedig a „Nemzeti kávéház“ 10. sz. szobájába czimezve, mellesleg azonban azt is megírták, hogy kölcsönös beleegyezés mellett meg fognak az élettől válni. A megrémült szülék siettek dr. Bodoky rendőrkapitányhoz és megmutatták neki a levelet, ki is ennek alapján még csütörtökön állapítása végett a küldöttség Dobay János elnöklete mellett f. hó 22-én az érdekeltekkel a helyszínén tanácskozást tartott, a mikor az érdeklettek többsége a Farkashalomnak e czélra felhasználását jelölte meg, s ezen nézetet a kiküldött bizottság is egyhangúlag magáévá tette. A tanács terv és költségvetés készítése végett a bizottságot megbízta, s mint teljes munkálatot terjeszti a képviselőtestület elé. Az önkéntes tűzoltó-egylet julius 5-én a népkertben rendezendő népünnepélyére a falragaszokat előzetesen már kibocsátotta. — A programra e hét folytán fog szétosztatni. Lapunk mai számához a „Budapesti Hirlap“ terjedelmes előfizetési felhívása van mellékelve. _____________ _ ö L________________ távirt Váradra, felhíva az ottani rendőrség figyelmét az öngyilkos gondolatokkal foglalkozó gyerek-párra; a varadi kapitányság még akkor nap vissza8Ürgönyzött, hogy nein talált öngyilkos jelölteket sem a meghatározott, sem a többi fogadóban. — Péntek délelőtt azonban jött a fentebb jelzett újabbi sürgöny, hogy a vízből az öngyilkos jelöltek személyleirásának és ko rának megfelelő fiatal férfi s lányka hulláját fogták ki. A helybeli rendőrkapitány értesítette a szerencsétlen fiú s leány kétségbeesett szüleit és hozzátartozóit, kik a hullák agnoskálása vé gett péntek délután elutaztak Váradra. Gyula városa képviselőtestületének alakuló közgyűlése tegnap volt d e. 9 órakor az alispán elnöklete alatt a képviselők közepes számú je lenlétében. E gyűlésen alakíttatott meg a can didáló bizottság a következőleg : a képviselő testület által választattak : Dobay János, Schmidt József, megyei alispán úr által kineveztettek Keller Imre, Dr. Herényi Armin. — A oandidál bizottság f. hó 29-én délután 4 órakor ül össze A tisztújító közgyűlés junius 30-án d. e. 9 órakor veszi kezdetét, melyre a meghívók már szétkül dettek. A farkashalmi iskola fellitási helyének meg Budapesti levél. A tanidény befejezése után rendesen nagy számmal ráudul fel ‘a vidéki közönség Budapestre; a szülök gyermekeikkel, a tanárok és tanítók családjukkal a szünidőt arra használják, hogy az ország fővárosát, mely évről-évre szépül, növekedik és érdekesüedik, megtekintsék, megcsodálják. Az idén azonban még egy rendkívüli a maga nemében páratlan látványosság, az agyagipar kiállító» is különösen vonzó hatással kell, hogy legyen a vidéki közönségre nézve. Hogy némi fogalmat nyújtsunk t. olvasóinknak, röviden ismertetjük, a kiállítás nehány csoportjátAz asphaltnak hazánkban elért fejlettségéről fényes bizonyítékot ad a magyar asphalt-részvény-társaság kiállítása, melyről a legkiválóbb szaktekintélyek s a fővárosi sajtó a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. Ezen másfél évtized óta fennálló hazai iparvállalat bemutatja telső-dernai (Biharmegye) gazdag és kiapaszthatlan bányáinak termékeit, melyek az utóbbi években rendezett valamennyi kiállításon kitüntetésben, az 1888. évi brüs- seli világkiállításon a legnagyobb kitüntetésben (díszoklevél) részesültek. A kiállításon látjuk e vállalatnak különböző burkolat-próbáit, s ezek közt a szabadalmat képező asphalt-macadám kocsiút-burkolatát, falszárazzá tételi próbáit; a különböző bányatermékeket, nevezetesen a Frinidadinál is szebb bitument, a ma már igen keresett kiviteli czikket képező derna-asphaltot, vasmáz készítésére, asphalt vasmázat és aspbalt-olajat stb. A magyar Asphalt-részvény-társaság állandóan 800—1000 munkást foglalkoztat gyártelepein és a különböző mnnka- helyekeu, s érdeműi sorolható fel, hogy a modern építkezés dolgában visszamaradt vidéki városainknak a járda- és útépítést az előbbi magas áraknak jelentékeny leszállítása s kedvező fizetési feltételek concedalása által meg- kőnnyitett, minek folytán Arad, Budapest, Debreczen, Eger, Eszék, Győr, Kecskemét, M.-Sziget, N.-Várad, Pécs, Radna-Lippa, Szabadka, Szeged, Szombathely, Temesvár, Ungvár, Zágráb, Zombor stb. városok, ezen vállalat által készíttetik aszfalt járdáikat. Ha még tekintetbe vesszük, hogy ezen vállalat a külföldi versenyt szép és tartós munkája s árainak mérsékeltségével mindinkább lehetetlenné teszi, úgy kmstatálnuuk kell, hogy e hazai iparvállalat feladatának magaslatán áll s méltán kiérdemelte a magas kormány, a törvényhatóságok és a nagy közönség támogatását. Károly Lajos föherczeg a budapesti agyag-ipar kiállításon. O kir. fensége jun. 6-án az agyagipar kiállítást is megtekintette, s az „Ungvári porczellán- és agyagipar részvény-társaság“ által készített főbejárat a rajta levő igen csinos rózsaszínű terracotta épület díszítményekkel nagyon megnyerte tetszését, s érdekkel halgutta a kalauzoló államtitkár magyarázatait, és örömmel vett arról tudomást, hogy az ungvári gyár különféle stylú épületdiszitményei nagy vevő körrel bírnak s hogy a gyárvezetőség az építő közönségnek az épület homlokzatok rajzait is rendelkezésre bocsátja, úgy hogy egyszerű megrendelés utján szép és olcsó épülethomlokzathoz juthat. Nagyon tetszettek még 5 fenségének a kerti díszítmények, majolica díszedények és terrakottából készült különböző szobrok és mellszobrok, különösen a király, a magyar államférfiak és költők azon mellszobrai és dombormű arczképei,- melyeket az ungvári gyár elsőrendű hazai szobrászok mintázatai után terrakottából készít. Az ungvári majolika kályhái annyira megtetszettek ő fenségének, hogy kijelentette miszerint hagy-Tapolcsányi kastélya részére ezekből fog rendeltetni. T. olvasóink kényelmére megemlítjük, hogy a magyar írók mellszobrai és domboiművei igen olcsó.árban akár az ungvári gyárban, vagy a budapesti főraktárban jAndrássy-nt 30; rendelhetők meg. __________ Tö rvényszéki csarnok. A munkásmozgalmakból kifolyó első bünper, illetőleg végtárgyalás tegnap volt a kir. törvényszéknél. Matók Sándor és társai sámsoni lakosok összesen 12 en voltak magánosok elleni erőszak vétségével vádolva. Nevezetesen májuB 13-án vádlottak a sámsoni piaczon összegyűlve elbatá- ózták, hogy Kerekes Istvánt, B. Pap Ferenczet, és Boros Istvánt, akik előző napi megbeszélésük daczára Wolfinger Lipót aranyádi bérleténél ku- koricza kapálásba állottak, a munkában megakadályozzák. A csoport ki is ment és ott Matók dándor vezetése alatt oly fenyegető magatartást tanúsított, bogy ezen egyének jónak látták a munkát abbahagyni, mert Matók és Horvát agyon- éréssel fenyegették őket. A kir. törvényszék (elnök : Novák, Nagy József és Miskovicz Száva birák, közvádló : Cziffra Imre, védő ügyvédek nem voltak) Matók Sándort és Horvát Sándort 3—3 hónapi, Józsa János, Moczán János, Tarján Ferenoz, id. Pa- lócz Sándor, Tarján József, Vetró Lajos és ifj. Palócz Sándort 2—2 hónapi fogházra Ítélte a btkv. 177. § ába ütköző magánosok elleni erőszak vétsége miatt. Fejér László a kihágási btk. 41 g-ába ütköző veszélyes fenyegetésért volt vádolva, de a kir. ügyész végtárgyalás folyamán ádját elejtette, — Gulácsi János és Dobó Imre szintén ilyen veszélyes fenyegetésért voltak vádolva, ámde a kir. törvényszék ezeket felmentette. Az elitéltek mindnyájan felebbeztek, — a kir. ügyész a napszámosok elleni erőszak vétségéért elitéltek ellen súlyosbítás végett, Dobó és Gulácsi lien a felmentés miatt szintén. Irodalom. Az olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál legújabban megjelent füzetek a „Franklin- Társulat“ kiadásában Budapesten : 285. füzet. A nagymama. Vigjátjék három felvonásban. Irta Csiky Gergely. Ara fűzve 30 kr. (Először adatott a nemzeti színházban 1891. már- czius 6-án.) 286. füzet. Európa politikai történetének átnézete. Irta Laviss Ernő. Fran- cziából fordította Angyal Dávid. Ára fűzve 30 kr. 287. füzet. Aristoteles poétikája.. Görögből ford., bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátta Dr. Geréb József. Ára fűzve 30 kr. 288. füzet. Sophokles. Elektra. For- ditotla Csiky Gergely. Második kiadás. Ára fűzve 20 kr.
