Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-14 / 24. szám
késvármégyo népességi viszonyainak kedvezőtlen volta főleg a gyermekek nagymérvű halálozásán, helyesen mondva, a gyermekek ápolás hiányán alapszik. j 3. A népszámlálás adataiból községeink életképességére is lehetvén következtetni azon az alapon, hogy mely községben volt a népesség szaporulata aránylag nagyobb vagy kisebb: a népszámlálás adatait e tekintetben is feldolgozva, az eredményt a következőkben tárom fel: Legnagyobb volt aránylag a szaporulat a lefolyt 10 év alatt: 1. Szabad-Szent-Tornyán, hol a szaporulat 51°/o'ot tesz ki, tehát a lakosság száma több, mint felével növekedett; utána következnek a többi községek a következő sorrendben : 2. Puszta-Földváron szaporulat 50-53 °/0, 3. Sámsonban „ 39'07 „ 4. Csorváson „ 34‘94 „ 5. Puszta-Szent-Tornyán „ 33 89 „ 6. Gyula-Vári „ 22-36 t 7. Kondoros „ 21 '94 „ 8. Nagy-Szénás „ 21-72 „ 9. Füzes Gyarmat i 20.65 „ 10. Vésztő „ 19 20 „ 11. Szeghalom „ 18 23 „ 12. Endréd „ 16*49 „ 13. Uj-Kigyóson „ 16-14 „ 14. Bánfalva „ 16-12 „ 15. Körös-Ladány „ 14.20 „ 16. Tót-Komlós „ 13 98 „ 17. Doboz „ 13-76 „ 18. Kétegyháza „ 12-85 „ 19. Körös-Tarosa „ 11-58 „ 20. Orosháza „ 11-— „ 21. Gyula „ 10-45 „ 22. Öcsöd „ 10-23 „ 23. Békés „ 9"39 „ 24. Szent-András „ 8*42 % 25. Szarvas „ 8*15 „ 26. Mező-Berény , „ 7-29 „ 27. Gyoma „ 7-05 „ 28. Csaba „ 4-79 „ Ez adatokból kitűnik, hogy vármegyénk lakosságának növekedése a legkisebb közsé gekt-e. s eszerint azon járásokra esik, melyekben több a kis község; mig nagyobb helyek lakosságának száma alig növekedett. (Folyt, köv.) Tanüg13r. A gyulai első fokú ipariskola évzáró vizsgálatai a következő sorrendben fognak megtartatni : junius 17-ikén szerdán d. u. 6—8 óráig az I. és III. osztályban, junius 19-én d. u. 6—8-ig az előkészítő és Il ik osztályban. Junius 21-én azaz : vasárnap d. u. 3 órakor rajz és munkakiállitás, jutalmak kiosztása és az iskolai év berekesztése. Nevezett vizsgálatokra a tanügy iránt érdeklődő n. é. közönséget tisztelettel meghívja. Gyulán, 1891. junius 13-án. Az igazgatóság. Hírek. A városi képviselőválasztások folyó hó 8-án folytak le a város összes választókerületeiben, más alkalmakhoz viszonyítva, a választó közönség nagyobb érdeklődése mellett, ameny- nyiben ha a jogosítottak számához képest nem is sokán, de mégis jelentékenyen többen éltek jogukkal, mint a múlt alkalommal történt. A választások eredményét egyszerűen köböljük, a nélkül, hogy ezen eredmény érdemleges bírálatába bocsátkoznánk. Csupán annyit említhetünk meg, hogy a frissülés, ha nem is válik a képviselőtestület hátrányára, még kevésbé mondható előnyének; a testül, t színvonala körülbelül a régi marad. A belvárosban beadatott 109 sza vázát, megválasztattak rendes tagoknak : dr Kovács István 104, Terényi Lajos 101, Szénásy József 98; Sál József 97, Multas Adolf 90, Másik János 63, Kövér László 62, Dr. Foil man János 54 és Bauer Lipót 52, — póttagoknak : Némedy Lajos 89, Popp Alajos 86, Nyikora Illés 67 és Deimel Lipót 29 szavazattal. A nagymagyarvá- roson beadatott 102 szavazat, megválasztalak Góg György 99, Dutkay Béla 98, Szabados János 90, Glacz János 89, ifj. Mondák György 88, Fodor Antal 88, Horváth Pál 80, Balog György 71, Kukta István 71, id. Merza Mihály 61, — póttagoknak Szilágyi Imre 90, Dávid András 85, Menyhárt Gáspár 80 és Gazsó János 65 szavazattal. A kosároldal, kisváros és kis- oláhvároson beadatott 126 szavazat, megválasz tattak Schmidt József 124. Czinczár Adolf 80, Rusz Miklós 70, Anuló Pál 66, Laczkó Péter 65, Borbély János 59, — póttagoknak Magda Illés 69, Alb Illés 69, Kimpián Péter 68, Prekup Illés 51 szavazattal. A németvároson beadatott, összesen 76 szavazat, megválasztatott Sál Sebestyén 74, Gróh Márton 72, Mecz Antal 71, Kneifel Mátyás 63, Kis István 61 és Steigerwald Adám 60, — póttagoknak Schriffert György 62, A. Sál József 62, Geszner József 55 és Szikes György 31 szavazattal. Az újvároson] beadatott összesen 125 szavazat, megválasztattak : ifj. Gombkötő István 100, Dömény Lajos 99, Rostás János 62, ifj. Végh József 62, Takács János 61. Bordó István 57, ifj. Bordó György 54 és Lendvay Mátyás 49, póttagoknak Tóth Béla 92, Bállá Fe- rencz 41, Szilvási István 37 és Portörő András 31 szavazattal. A nagy oláhvár oson beadatott ösz- szesen 120 szavazat; megválasztattak Mundruczó Demeter 79, Rusz Demeter 75, Ujicz Pál 64, Popovics Szilviusz 58, Vonyiga Illés 53, Miskucza Illés 50, Pap Demeter 48, Argyelán Dávid 47, póttagoknak Bogyó György 46, Marosán József 41, ifj. Styr György 36 és Ucza Mojsza 33 szavazattal. A munkásmozgalom megyénkben csendesebb mederben ugyan, de mégis ver némi hullámot. Vannak olyan mozzanatok, aminők felváltva egyik és másik vidéken rendszerint előfordultak eddig is, de a mostani helyzetben, ha nem is becsülnők azokat túl, mi is elismerjük, hogy kétszeres beszámítás alá esnek. N.-Széná- son Károlyi Gyula gróf örökösei birtokán, hallomás szerint a részes takarók nem akarnak a már megállapított szerződési feltételek mellett maradni, hanem újabb alkura szeretnének lépni ; egyébként semmi rendzavarást nem hallottunk róluk. P.-Sz - Tornyán, a Sváb féle majorban az éves cselédek, nevezetesen a béresek több bért és vasárnapi munkaszünetet kivánnak (noha tudomásunk szerint eddig sem szorították őket vasárnapi napon semminemű elkerülhető munkára). Hétfőn rakonczátlankodva meg is jelentek a községháza előtt, de Bartóky József szol- gabiró a rejtve tartott csendőrökkel körülfogatta őket és 46-ot közülök bekisértetett az orosházi fogságba. Dr. Kiss János kir. alügyész Gyuláról ki is utazott Orosházára, hogy a letartóztatott béresek elleni bűnfenyitő vizsgálat gyorsabban legyen foganatosítható. Reiszig Ede főispán kormánybiztos egyébként a közigazgatási bizottság ülése után hétfőn déli vonattal újra kiutazott az orosházi járásba, az ottani helyzet további tanulmányozása 8 a netalán szükséges intézkedé sek megtétele végett, és csak csütörtökön este jött haza Gyulára. Kinevezés. Az iga/.ságügyminiszter Asztalos Károly törvényszéki napdijast a szeghalmi kir. járásbírósághoz írnoknak nevezte ki. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint a Doboz községhez tartozó maksári, a Vésztő községhez tartozó mágori, s végül a Békés határában levő bodzászugi urodalmakban a sertések között or- báncz járványszerüleg lépett fel Juniális. * Már azt hittük, hogy végképpen kimarad a nyári mulatságok amúgy is elég kicsiny számából a zöldbe való kirándulás, a mi kor a polgári iskolai tantestület újból felveendő régen elhagyott szokását, egész rögtönözve olyan majálist, illetve juniálist rendezett az iskola növendékeivel, a milyennek párja régen volt. — Korán reggel, teljes számmal indult ki az iskola falai közül a mulatni vágyó ifjúság zeneszóval, lobogókkal ékesen, és az ablakaikból az itt-ott kitekintgető szép asszonyok által kedves és üdvözlő mosolylyal köszöntve, egyszersmint nem kevés bosszúságot (?) keltve azoknál, kiket e szokatlan reggeli zaj édes álmaikból felvert. Két órai hosszas gyaloglás után, melyet a jelenlévő tanfelügyelő és tanári kar éltetése által igyekeztek röviditeui; harsány „éljen“-zés jer lezte, hogy elérkeztek a mulatság színhelyéhez, hol rövid pihenés és reggelizés után kiki elszé- ledt. hogy kedve szerint töltsön a sok tanulás és fáradságos munka után egy jó napot, a melynek eredményével minden tanuló egyformán me" volt elégedve, a tanári kar is különböző játékok és versenyek rendezése által, melyek nem egy érdekes jelenetre adtak alkalmat, nagy mérték-' ben járult hozzá e nap sikeréhez — s ennek is tulajdonítható, hogy egy vigan eltöltött napnak kellemes emlékeivel gazdagabban — azon hő óhajjal tért haza az ifjúság : „vajha minden évben rendezietnék egy ilyen mulatság. Azonban e nap nemcsak a tanuló ifjúságé volt. Városunk szép asszonyai és lányai közül ugyanis — engedve a rendező szívélyes meghívásának — többen jöttek ki este felé az erdőbe, hozván magukkal mindent, „mi szemnek, szájnak ingere“, s a mi a legfőbb, azt- az aranyos, jó kedvet, a mi gyulai hölgyeknek jellemző tulajdonsága, s minek köszönhető még az ilyen mulatságoknál elmaradhatatlan eső sem volt képes e kedves társaságot s annak igazi jó hangulatát megzavarni. S a zene vidám hangja mellett folyt a mulatság fesztelenül tovább és tovább, mig a késő éjjeli óra annak véget nem vetett. Ott voltak: Ambrus Sándorné, Bánhegyi Istvánná, Csiszár Sámuelné, Gaszner Pálné, Hoffmann Mihályné, Jantsovits Emilné, Kliment Gyuláné, Kövér Lászlóné, özv. Ormos Jánosáé Továbbá Bánhegyi Olga, Kliment nővérek, Kis Giziké, Kövér Malvin, Pivár Ilonka. Az aradi katonai zenekar pompás szórakozást nyújtott vasárnap este közönségünknek, mely nagy tömegben lepte meg a népkerti csarnokot és elvezettel hallgatta a 46 tagból álló zenekarnak praecis, ügyes játékát. A plakátokon jelzett műsor este 9 óra utánig le volt játszva, de a karmester és a zenekar, buzdítva a műsor minden darabja után élénken felhangzott tetszésnyilatkozat és tapsok által, programmon kívüli darabokkal meghosszabbította a hangversenyt éjfél utáni 2 óráig. A hangverseny sikerének egyik főtényezője volt a nagyszerű idő is, mely alkalmasabb és kedvezőbb már akarva sem le hetett. Szvoboda János vasúti pénztárnok, ki már múlt évben a léggömb felbocsátásával, ez alkalommal is egy „Isten hozott“ feliratú s trans- parenttel világított, igen díszes diadalkapuval adta tanújelét ízlésének és ügyességének. Az estély egyetlen árnyoldala a vendéglői felszolgálás több tekintetbeni fogyatkozása volt, mely ről sokkal több panaszt hallottunk és ezen panaszok tolmácsolására annyi helyről provottál- tattunk is, hogy hirlapirói kötelességünket mulasztanánk el, ha ezen panaszokat egyszerűen ignorálnánk. Más oldalról azonban igazságosak és méltányosak óhajtanánk lenni a vendéglős iránt is, akire nézve nem közönséges feladat, annyi közönséget, mint ezúttal együtt volt, teljes megelégedésre kiszolgálni. Hisszük is, hogy ami a méltányosságon felül jogosult panasz és sérelem marad, azon Huszka János okulva, igyekezni fog hason alkalommal a csorbát kiköszörülni. Csatár Zsigmond országgyűlési képviselőről, nehogy egyoldalúsággal, vagy roszakarattal vádolhasson bennünket, pártatlanságunkat igazolandó, konstatáljuk, hogy ellentétben a pünkösdi * Múlt számunkból elkésett. beszámoló beszédjéről hozott tudósításunkkal, a közigazgatási törvényjavaslat általános tárgyalása alkalmával, f. hó 8-án 2 és fél óráig tartott beszédében nemcsak hogy az államosítás ellen nyilatkozott, de a megyei önkormányzat illetőleg a tisztviselőválasztási rendszer csonkittatlan fen- tartása érdekében határozati javaslatot is terjesztett elő a képviselőházban. Fényes esküvő volt Csabán folyó hó 10-én délelőtt. Ifj. Houchard Ferencz pénzügyminiszteri fogalmazó vezette ekkor oltárhoz az evang. nagytemplomban szeretetreméltó aráját Urszinyi Margitot, Karassiay István vármegyénk volt első alispánja s országgyűlési képviselője egyetlen kedves unokáját. Násznagyok voltak a vőlegény részéről Prónay Gábor b. volt országgy. képvi selő 8 Beliczey István megyénk volt főispánja Az ifjú párt Szász Károly ref. püspök eskette, költői szép beszédben kérve áldást az Úr színe előtt kötött szent frigyre. Esküvő után a nagyszülék házánál pazar lakoma volt, a déli vonattal az ifjú boldog pár nászútra indult. Hymen. Petik Ferencz helybeli fiatal törekvő iparos, f. hó 9 én jegyezte el Rebel Luiza kisasszonyt Gyomáról. — 8ok boldogságot kívánunk. Remény és aggodalommal váltakozva nézünk eléje a küszöbön levő napoknak. Azoktól függ a termés sorsa, olyannyira, hogy az előttünk álló két-három hét, hónapok kedvezőtlen időjárását képes volna reparálni, de egyúttal képes mindent meg is semmisiteni. Ma még egyforma okunk van reményre s aggodalomra. A tegnap és tegnapelőtti eső nagyon jó hatással volt ugyan a kapás növényekre s legelőre, de egészen felesleges volt a búzára. Ártani még annak sem ártott ugyan, de további eső végzetessé válhat, mert ködtől, rozsdától lehet tar tani, s az teljesen tönkre tenné a búza termést, mely már ma is, legkedvezőbb esetben csak közép minőseinek Ígérkezik. Virághullás. Böcz Géza kir. törvényszéki birót, továbbá Pivár János polg. iskolai igazgató tanárt és családjaikat súlyos csapás érte. Előbbinek harmadféléves kedves kis leánykája Erzsiké, utóbbinak két éves kis fia Viktor, folyó hó 9-én hosszas súlyos szenvedés után jobblétre szenderültek. A bánatos szülék fájdalmát eny- hitse a súlyos veszteség fölött széles körökben nyilvánuló közrészvét. Jászay Mari hétfőn és kedden Csabán játszott, nem ugyan egészen zsúfolt házak előtt, különösen nem az első napon, mindamellett nagy számú közönségnek, melynek tekintélyes kontingensét a vidék adta. Első estén |Medea“\s&n lépett fel, második estén az immár több mint ország —; mert világhírű „Elektra"--ban mutatva be páratlan művészetét. A közönség mindkét estén tüntetőleg fogadta a művésznőt elárasztva tapsokkal, virágcsokorral és kihívásokkal, szóval a külső siker minden szokásos jelével. Hanem nagy élvezetet az előadások, különösen „Elektra“ épen nem nyújtottak. Az antik görög tragoedia csakis nagy színpadon, fényes kiállítás mellett és rendkívül kifejlődött műérzékkel bíró közönség előtt tehet hatást, ezek nélkül a hatás csupán a művésznő egyetlen egy jelenetére redukálódik, de abban Jászay azután olyat és annyit nyújt, bogy teljesen kárpótolja a nézőt az összelőadás unalmáért. A Csóka társulata tagjai voltak a közreműködők, ezek közül kiváltak Rónayné Balog Etel és Peterdi Sándor. Viskovics Ignácz meghalt. A szarvasi árva- pénztári sikkasztásnak szomorú hírnévre vergődött alakja, az öreg Viskovics immár kiállotta földi büntetését, és az elevenek sírjából kiköltő zött a halottak örök nyughelyére. Nyolcz évi börtönből két évet ült le, de bűnügyének végtárgyalása alkalmával az akkor már 74 éves agas tyán oly szánalmas látvány volt. hogy senki se hitte volna róla, hogy ennyi időt is el fog érui. Őt magát is a büntetéskiszabás csak annyiban érdekelte, hogy öt éven alul vagy felül itélik-e el, mert ha felül, az esetben közönyös volt rá a büntetési évek száma, mert érezte, hogy nem sok ideje van hátra, s ezt az ítélet jogérvényességeig nagyon szerette volna szabadlábon eltölteni. Ha tálának hire, ép oly vegyes érzelmeket költ fel Szarvason, mint elfogatásáé keltett A lakosságnak tekintélyes rétege, mondhatni túlnyomó része akkor sem, most sem tudja elhinni, hogy Viskovics maga költötte volna el az 50,000 frt körüli elsikkasztott pénzeket, de a vizsgálat, mely maga is hasonló nézetből indult ki — nem tudott olyan nyomot felfedezni, mely, ha ugyan volt, a bűntársra vezetett volna; maga Viskovics pedig minden elfogadható felvilágosítást megtagadott a hiány hollétére nézve. Bizonyára megrázó tragikum marad az ő sorsa, hogy 74 esztendőt élhetett közbecsülésben, előkelő társadalmi pozi czióban, és a sir szélén kellett vádlottak padjára jutva, végnapjait börtönben töltve, ugyanott örök álomra hunyni szemeit. Folyó hó 10 én szenvedett ki, holttestét elvitték Gyulán lakó nővére házához, honnan csupán a legközelebbi családtagok fájó részvéte mellett csütörtök délután kisérték ki örök pihenése helyére. Tűz volt Puszta-Szent-Tornyán f. hó 5-én. Leégett Zsibrita Pál gazdának háza nádtetőzete; a hatóságilag felbecsült kár értéke 240 frt, az épület 350 frtra volt biztosítva. A községi elöljáróság gyújtogatást gyanít. Csabán egy veszett macska Kvasz Tuska András kereki tanyáján öt egyént mart meg. A macskát agyonütötték és a bonczolás minden kétségen kívül megállapította, hogy veszett volt A megmart egyének, névszerint Tuska Zsófia, Kolarovszky János, Trippe Mikolai János, Csernyik György és Kesjár Mária felküldettek Högyes dr. budapesti Pasteur-féle intézetébe. Öngyilkosságok. Nem kevesebbről, mint háromról kell egyszerre referálnunk. Hajdú István szeghalmi, s idősb Pardi János vésztői földművesek, előbbi f. hó_ 6 án, utóbbi pedig 8-án felakasztotta magát. Őr. Labancz András nevű napszámos pedig kútba ugrott, és mire végzetes tettét észrevették, csak holttestét tudták kihúzni. Csabán, f. hó 10-ikén a reggeli órákban betöréses lopást követtek el Kovács Faragó János kárára Betörték az utczára nyiló ablakot, behatoltak az első szobába, felfeszitették a tulipános ládát és abból az összes selyemnemüeket, továbbá 116 frt készpénzt elvittek. Az ösmeret- len tettest nagy buzgalommal nyomozza a rendőrség. Irodalom. Nádor Kálmán nemzeti zeneműkereskedő kiadásában megjelent Gaál Ferencz zenedei igazgató gondos szerkesztősege alatt megindult „férfi négyesek“ 2-ik füzete, melyben a következő gyönyörű magyar népdalok vannak férfi négyeskarra feldolgozva: „Hét csillagból van a gönezöl...“, „Gyötör engem a szerelem.., “ „Zöldre van a rácsos kapu ... “ E vállalat már az 1-ső füzet kibocsátása alkalmával hazai dalárdáink által igen kedvező fogadtatásban részesült és a 2 ik füzete bizonyítéka, hogy csakugyan megérdemli ama pártolást, hogy összes dalárdáink ezt maguknak megszerezzék. A vezérkönyv ára 30 kr. Egyes szólamoké 5 kr. Alig van társadalmi vagy irodalmi kérdés, melyre figyelmét ki ne terjesztené hazánknak egyik legjobb és legelterjedtebb szépirodalmi hetilapja : a „Képes Családi Lapok.“- Legujabbi — 21-ik számában — czikksorozatot kezd meg Tolnai Lajos jeles regényírónk és aesthikusunk hírneves tollából.- „ A vidék és költői“- czim alatt, melyben irodalmi viszonyaink számos ferdeségét éles tollal ecseteli. Meg vagyunk győződve, hogy e czikksorozat, mely különösen a vidéki irók és költők hivatottjaira akarja a közfigyelmet terelni, kellő méltánylásban fog részesülni a közönség részéről. Az ismertetés sora Könyves Tóth Kálmánnal kezdődik, kinek egy kitűnő rajza mindjárt közöltetik is. Ugyanazon számban van továbbá egy igen érdekes közegészségügyi czikk is: „A telefon mint járvány terjesztő“- czim alatt, melyet a közönség különös figyelmébe ajánlunk. A ki a „Házi Közlöny“-t még nem ismeri, ajánljuk, hogy e közhasznú lapból, e valóságos házi kincstárból rendeljen egy ingyen mutató- Uzámot, hogy személyesen győződjék meg e kitűnő lap praktikus értékéről és közhasznú voltáról. Minden száma egész sereg házi receptet s hasznos tudnivalókat hoz a mindennapi praktikus élet köréből. A mit haszonnal, anyagi előnynyel a család körében alkalmazni lehet, az mind föltalálható e hézagpótló lapban. Megjelenik Aradon, honnan bárkinek is szívesen küldenek ingyen és bérmentve mutatószámokat. Vasúti menetrend. Érvényes 1891. június 1-től. ^ 1 I 'O Nagyváradra { h ! Indul I1 Érkezik 4*50 p. regg. 8 31 p. d. e. 7-44 „ regg. 9-46 „ d. e. 2 56 1 d. n. 1 5 20 „ d. u. H II 1 ! 12-18 1 d. u. 3-45 1 d. n. jj Aradra . . , < k II 6*23 1 este 8-45 „ este p 1 1 12-18 „ d. a. I 7-20 „ este (jj Budapestre. < j 10-14 „ este 5 50 „ regg. ii Szegedre . . | 12-18 „ d. u. 4-54 „ d. u. — HIRDETÉSEK. Árlejtési hirdetmény. A szabadkai és a pejréti düllőben tanyai iskolák építése határoztatván el, az építésnek vállalkozó részére leendő átadása czéljából f. év junius hó 28-án délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni. Egy-egy iskola előirányzat építési költsége 1231 frt 50 kr. Vállalkozni óhajtók az árlejtés megkezdése előtt az előirányzott összeg lO°/0-át kötelesek bánompénzül letenni. Megfelelő bánompénzzel ellátott Írásbeli zárt ajánlatok elfogadtatnak s azok a szóbeli árlejtés befejezése után vétetnek tárgyalás alá. Gyulán, 1891. évi junius 6-án. Dutkay Béla, s. k. 130. 1—2. polgármester. Hirdetmény. Gyula város tanácsa, a képviselőtestület f. évi 2945. ikt. 61. bgy. számú határozata folytán, a felemelt vásári hely- pénzszedÓ8Í-jog gyakorlását 1891. évi július hó l-ső napjától, 1893. évi deczember hó 31-ik napjáig terjedő 2*/2 évre folyó évi junius hó 15-ik napján megtartandó tárgyalás alkalmával a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe adni fogja. A haszonbérelni óhajtók ezennel felhivatnak, hogy Írásos zárt ajánlataikat 500 frt bánompénzzel ellátva, legkésőbb f. évi junius hó 15-ik napjának d. ej ll órájáig Gyula város polgármesterénél adják be. Szóbeli ajánlatok nem fogadtatnak el. Gyula, 1891. évi junius hó 3-án. Dutkay Béla, s. k, 126) 1—2. polgármester.
