Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-25 / 43. szám
Az olyan hallja magal — mit csinál maga?l — jaj beh csinos magal — féle urfiak hetyke ficsurkodásának vége, ezeket immár legfölebbl a szobalányok tűrik meg — három lépésnyire!számban gyűjtöttek egybe az ország fővá- maguktól; az igazi társaságból kizárta őket alrosában, melyeket a méltó kegyelet szent müveit szellem és a jóizlés, Még nyáron csak [áhítatával szemlélget teremről teremre a van némi létjoguk; a szúnyogokat elriasztják nemzet annyi tagja; minthogy a békésvár- mellény helyett viselt czifra öveikkel, melyek [megyei muzeum is rendelkezik egy pár oly a tót drótosok és az oláh bojtárok tüszőinek |tárgygyal, a melyek szinte méltó helyökön kitünően parodizált utánzatait. De mirevalókjlettek volna ott fent Budapesten ; minthogy őszszel? Az ősz nem csupán legyekre, hanem [interregnum állott be a muzeum ügyeiben, I gigerlikre is végzetes évszak. Az ősz széllé-[mert nagyérdemű igazgatója Mogyoróssy messég apródja, igen kedves, pajzán, költői [János működésében meg van bénítva az ő természetű és gyorsan kötekedni kész jó gye- 87 éves aggsága folytán; továbbá ritka rek, a milyennek egy igazi apródnak lennie gondosságu, halhatatlan nevű alelnöke csak kell. Az ősz tehát hamar és merészen kinézi|nemrég elszólíttatván ez élők sorából; lan- a társaságból a divat üresfejü majmait és a|kadatlan bnzgalmu elnöke pedig súlyos be- tartalmasabb elméknek hódol. [tegséggel támadtatván meg, a midőn igy Meg vagyok győződve, hogy az őszt már|be nem folyhatván ama szentelt tárgyak csak ezért is jobban szeretik még a hölgyek kiállításába: alantirott veszi magának a bá- is, a kik pedig kedvességük és bájaik viru-|^ors%°l; s szerencsét, bemutatni a békés- lásával a tavaszt jelképezik, — tehát közelebb [vármegyei múzeumban levő egy pár nem- állanak a nyárhoz. [zeti ereklyét, a melyeknek egyikéhez egy Ám a nyár — ismétlem — csak versben [dicsőén elvérzett hősének homálytalan neve szép; ellenben az ősznek egyik előnye az is,|van kötve, a másika pedig az aradi vár hogy csak a versekben nem szép (mert az őszil^6^ borongó nemzeti kegyelet érzetével versek mind kegyetlenül émelygősek az ő úgy.[találkozik, az egy rabul esett oroszlán, sok nevezett őszi hangulatukkal)—de a valóságban [fohász között alkotta, unaloműzésből létre- csupa kellem és báj, igazán oly gracziózus és| ®tt készítményét tűnteti elő. igéző, mint egy szép herczegasszony lehetett) De lássuk ezeket bővebben .is. a rokokó-korszakban. j Egyik tárgy Knézich Károly vitéz táAzonban elég legyen az ősz dicséretéből. J bornok igen szép kardja, markolat nélkül, Félek, hogy ez a nehány sor is őszi levél sor-|melyről a következő tanúsítvány beszéljen: sása jut. Gyorsan lehull az olvasók szives em | „Alulírott gyulai lakosok édes anyánk ékezetének fájáról és eltapossák az események,|néhai özvegy Czégényi Istvánná szül. Bomelyek őszi évadban oly sebesen vágtatnak a rotvás Terézia közvetlen tudomására s több■ adott s ennek tárlatában Gyulán ma ii őrizet alatt levő, markolat nélküli karc Knézich Károly 1848—49-iki honvódtá bornok tábori kardja, mely állításunk mel- * lett az is bizonyít, hogy — tudomásunk _ szerint — Knézich tábornok 1849-ik év- t ben | magyar szabadságharcz leküzdése idejében, szüléink házában volt elszállásolva. Az említett kard markolatát ugyar ő, saját kezűleg törte el s a háznál leve kútba dobta be. — Kelt Gyulán, 1890. évi ápril 20. Czógényi Mária Frankó Döménó, Czégényi Gyula.« A muzeum leltárában pedig következő van beiktatva. 22-ik szám alatt, — Knézich Károly 1848—49-iki magyar tábornok tábori kardja, pengéje aczéllal szegélyezett, kigyóbőr utánzatú hüvelyben áll. Az 1849- ik évi honvéd tiszteknek a gyulai Wenck- heim grófi várkastélyban történt lefegyve- reztetésekor Knézich Károly, Czégényi Istvánnál lévén szállva, ezen véres csatákban használt kedves kardját nem akarván beadni, markolatát saját kezével törte le s helyette másat adott be és markolat nélkül, említett szálló helyén hagyta; a kardnak elrejtése közben a letört markolat eltévedt s máig sem került elő. Maga a kard igen tetszetős, 4 arasznyi hosszú erős finom mű, hegye felé egy arabon szélesedő 3 ujnyi széles vasú most is jó élesnek mondható. A tok 4 arasznyi hosszú, mindenik oldalon 2 — 2 aczél kereszttel, 2 arasznyi hosszúságban cigyóbőrt utánzó verettel. A másik tárgy, egy fehér fából készült karperecz, közepe táján fa sarokkal ellátva, hogy kinyitható legyen s a karra sönnyebben rá mehessen, hossza lehet 12 ctmtr, a két széle ormóval ellátva vé- setett, bezárható utánozott kis fa lakatocs- cával, belsejében pedig ezen körirat áll tentával, tiszta, biztos vonásokban: „Okuli- csny István honvéd őrnagy, mint fogoly aradi várban készité 1850.« Igen ügyes, csinos készítmény. Vájjon íol él vagy hal e a karperecz készítője ? Ki tudná elmondani? Kinek alakja lebegett fájó, borult lelke előtt ennek faragásakor? És vájjon hány perezre űzé el hazafiboru- latos leikéről a fájdalom, sötét unalom nyomasztó felhőjét? Vájjon gondolkozott-e közben-közben arról, hogy hová vezet bőr tönéből az út, a jövő? Dicsőség-e vagy .................de hát hova is vezetett volna má sféle, mint dicsőségbe ? A költővel szól va: megistenültek még az ég alatt!« Hiszen ő is egyike lehetett ama félistenek nek, kikről mondható a saját lánghevében elhamvadt költővel: »a végetlen birodalom helyett, adának neki egy kis ketreczet ! Rácz János, muzeumőr. változatosság tündérszekerén .,. szőri elbeszélése folytán hitelesen tanúsítjuk, hogy nevezett édes anyánk által a bó- kósvármegyei muzeum részére ajándékul Hírek. A vármegye tegnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melyre két miniszteri rendelet adott alkalmat. Egyik a kereskedelmi miniszteré a szarvasi vámos hid átvétele tárgyában, a másik a belügyminiszteré, a munkás-mozgalmak követ keztében történt tiszti kiküldetések költségeinek mikénti fedezése tárgyában, mely rendeleteket az illető miniszterek az alispáni feliratok ellenére is fentartották. A közgyűlés lefolyásáról lapunk más helyén közlünk tudósítást. A körgát munkálat a kedvező idő folytán a lehető legserényebben folyik a vonal legnagyobb részén, a zsilip építés is szépen halad és 14 nap alatt remélhetőleg egészen be fog fejeztetni. — Amily csekély érdeklődés volt a körgát vonal iránt akkor, amidőn a munkálat még a tervez- getés stádiumában volt, ép oly élénk és osztatlan felháborodás van moBt, amidőn a közönség előtt nem csak terven, hanem szemmel láthatólag demonstrálódik, hol fogják voltaképen a körgátat felépíteni. Ezen felháborodás illetőleg megbotránkozás, különösen az Erkel-féle gőzmalomtól a vasúti indóházig s innen a Bodoky-féle majorig tervezett vonal fölött nyilvánul, mint amelyre nézve — ismételjük, hogy osztatlan — a közvélemény, hogy a körgát ezen a szakaszon nem csak inesztetikus, talán nem is okvetlenül szük- séges, de mindenek fölött rendkívül költséges. A magas költség és az esztétikai tekintetek a kör' gát bizottság körében is tanácskozás tárgyát képezték es kísérlet történt arra nézve, hogy az Erkel malomtól a vasúti indóházig terjedő vo nal, a tervvel ellentétben, helyesebben mondva annak részleges módosításával a beltelkekhez még közelebb hozassék, ami azonban több épület és néhány aranyági szőlő kisajátításának szükségét okozná. Ily czélból az érdekelt ház és szőlőtulajdonosok folyó hó 21-ikére a bizottság elé tárgyalásra voltak meghiva, de egyetlenegy sem volt hajlandó a módosítandó terv érdekében háza* illetőleg szőlője kisajátításába megnyugodni, né- hányan pedig oly horribilis összegeket követelnek, aminőkkel teljesen elzárják a kölcsönös megegyezésnek lehetőségét is. A körgát mizériákkal már több Ízben foglalkoztunk ; legutóbbi czikkünkben is aggodalmunkat nyilvánítottuk, hogy a jelzálog hitelbanktól felvett 160 ezer forintos kölcsön aligha fogja a kisajátítási s felépítési költségeket fedezni. Eme aggodalmunk a kisajátítási bírói becslés eredménye után nem hogy enyhülne, hanem fokozódik; nem egyszerű aggály többé, hanem ténynyó válik. Eme ténynyel szemben mindenesetre állást kell foglalni a körgát bizottságnak, képviselő testületnek, és ha kell, még felettes hatóságoknak is. Ugyanis — nézetünk szerint — ha tény az, hogy a kölcsön nem fedezi a teljes költségeket, azesetben a munkálat valamely részének elkészítéséről, legalább ez óv folyamán, úgy is le kell mondanunk. Ez a ész pedig nem lehet olyan, mely halasztást nem tűr, hanem csakis az, mely nagyobb veszélyt nem keltöleg — elmaradhat. Már pedig az Erkel malomtól a vasúti indóházig és attól a Bodoky-féle majorig tervezett körgát csakis arra az eshetőségre subsummáltátik, ha netalán a Fehér-Körös csatorna balpartján a vári pálinkaháztól a vasúti hídig történnék partszakadás. Bárhol egyébütt történjék katasztrófa, a kitóduló vizár semmi szín alatt sem jutna a körgát fennevezett vonaláig: helyesebben írva, az Erkel malom — Bodoky majorig épülő körgátra csak is ekkor volna szükség, más körülmények között soha. — Nem mondjuk, hogy a balpartnak ép a város fölötti kiszakadási eshetősége teljesen ki volna zárva, ezt semmi féle töltésre nem lehet felállítani, de annyi tény, hogy ez az eshetőség, ha — mint ismételjük — nincsen is kizárva, de a legvalószinütlenebb. Leg- valószinütlenebb pedig azért, mert a társulatnak ép a vári pálinkaháztól a vasúti hídig legmegü- lepedettebb és legerősebb a töltése, mely töltés — az eddigi árvizek krónikája is tanúsítja — soha meg sem szivárgott; pedig még a múlthoz képest is tetemesen megjavította a helyzetet a Körös alsóbb vonalain történt számos átmetszés, Kettős-Körös töltés belebbezése, mely a Fehér- Körös vizének lefolyását tetemesen meggyorsítja és ha mindezek daczára is nagyobb veszély fe- yegetné a várost, utolsó mentségül még mindig fenmaradna a Körös jobb parti töltésének átvágása, mely biztosan megmentené a várost a katasztrófától. Ha tehát annak kényszere forogna fen — amit aligha lehet kikerülni — hogy a körgát kiépítésének valamely részlete ez évről elmaradjon, azesetre nyúgodt lélekkel proponálható a többször említett Erkel gőzmalomtól a Bodoky-féle majorig, vagy legalább az indáházig terjedő szakasz kiépítésének ez évre leendő elejtése. Birói kinevezések. A hivatalos lap csütörtöki száma jélenti, hogy a király Fekete József gyulai törvényszéki aljegyzőt a szolnoki kir. törvényszékhez, — Lipóczy István törvényszéki jegyzőt pedig a békési kir. járásbírósághoz al- biráknak nevezte ki. Kir. törvényszékünk mindkét egyénben jeles munkaerőt vészit, mely körülmény egyúttal legjobb bizonyitéka, hogy megérdemelték előléptetésüket, mihez szívünkből gratulálunk. Áthelyezés. A gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz a Budapestre távozott Schopf Alajos helyére, Metzner Mór sátorolja-ujhelyi pénzügy- igazgatósági titkár helyeztetett át. A megyebizottsági tagok soraiban részint elhalálozás, részint elköltözés következtében 7 tagsági állás lesz betölteudő, és pedig Gyulán, Csabán s Szarvason két—két, Szeghalmon pedig egy bizottsági tag. — A választás november hó 9-ikére van kitűzve. Áthelyezés. Molnár József csendőrhadnagy, hasonminőségben Nyitrára helyeztetett át. Molnár két év óta működött megyénkben, és úgy hivatalos, mint társadalmi érintkezése oly kellemes, volt, hogy körünkből való távozását ősziu- tén kell sajnálnunk. Csaba városa képviselő testületé — a kormány körében felmerült három új dohánygyár terv folytán — agitácziót indít, hogy az egyik dohánygyár Csabán állittassék fel. E czélból küldöttséget meneszt a pénzügyminiszterhez, mely ingyen telket és fél milló téglát ajánl fel építési czélra. Szívünkből kívánunk a szomszéd városnak sikert az agitáczióhoz, melyet teljesen ogosultnak tartunk; az állam is csak nyerne vele, ha oly kiváló dohánytermelő vidék czen- trumán állítana fel dohánygyárat, mint aminő Csaba; másrészről a lefolyt munkásmozgalmak egyik, mindenki által elismert tanúsága, hogy annak főtényezője a gyáripar hiánya. Egy ily dohánygyár felállítása, mely számos munkás kezet tudna állandóan foglalkoztatni, minden hatósági atyáskodás fölött álló alkalmasabb panacea volna a szocziális bajok ellen, és ama nyilatkozatok után, melyekkel a miniszterelnök, a munkászavargások alkalmából tartott beszédeiben élt, Csaba városa egész joggal remélhetné a dohánygyárat, ha olyan hatalmas konkurrensei évi XIV. t.-cz. 13. §-a értelmében közszemléi ki volt téve, valamint társulati elnöknek a föle mivel ásügyi miniszter 25899/1891. és 33102/139. számú rendeletéire tett jelentését a műszaki á térfejlesztés tárgyában jóváhagyólag tudomást veszi. A műszaki ártérfejlesztési munkálat ellen a közszemlére való kitétel alatt beérkezett 45 drb felszólamlást az ig.-választmány a közgyük elé terjeszti, mely a beadott panaszok elbírálására a 1884. évi XIV. t.-cz. 13. §-a értelmében az 5 tag bizottságba Aszalay Gyula, Haan Béla, dr. Eajna István, Keller Imre és Szekér Gyula társ tagoka megválasztja. Ezen bizottságnak Erkel János tár* főmérnök és Csausz Lajos társ. igazgató hivatal ból tagjai. Az osztályozás és a hozzájárulási kulcs meg állapítása végett egy öt tagú bizottságnah meg választása j — mint korai, a napirendről le vétetik. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszternek Békésmegye közigazgatási bizottságához intézeti és a társulathoz másolatban megküldött 26246 1891. számú rendelete, melyszerint a társulat a békési és dobozi hidak meghosszabbítási költségeinek viselésére 9004 frt 87 kr. erejéig kötelez- tetik. Olvastatott továbbá a földmivelésügyi miniszternek Békésmegye közigazgatási bizottságához intézett 25900—1891. számú rendeletnek másolata, melyszerint a békési és dobozi hidak meghosszabbítási költségeiből a társulatunkat terhelő 18004 frt 87 kr. összegből 9000 frtot elvállalt és ezen összeget segélyképen a vármegyei közúti alap részére, mely ezen összeget előlegezte, fo-i lyóvá tette. A közgyűlés a miniszteri rendeletet az ig. választmány javaslatához képest tudomásul veszi; i társ. elnök áltál tett kiutalványozását a 9004 rt 87 krnak pedig jóváhagyja. A „Ti szavölgyi-Társulat“ f. évi közgyűlésén I -aló megjelenésre és a társulat képviseletére, I a közgyűlés gróf Wenckheim Frigyes tár-1 ulati tagot egyhangúlag megválasztja és ezen] legbizatás elfogadására felkéri. Elnök bemutatja a Hegedűs Mihály, minti róf Wenckheim Antal örökösei részéről megbi-| ott társulati tag által megbízói nevében és Bé-I és község elöljárósága által beadott két rendbeli! iditványt a műszaki ártérfejlesztési munkálat ki-1 lazítása iránt. I, A közgyűlés az indítványokat kiadja ugyan-ll ion öt tagú bizottságnak, mely az ártérfejlesz-|l si munka ellen beadott felszólamlások elbirá-l sára XX—1891. kgy. számú határozattal meg-|j dasztatott, azon utasítással, miszerint kérje feli bizottság a gyulai m. kir. folyammérnöki hiva-h lt, hogy az indítványok átvizsgálása után adjonL okról véleményt; a szakértői vélemény beér-P ■zése után, de a fölszólamlások elintézésének |( egkezdése előtt, vegye a bizottság az inditvá-L ukat a m. kir. folyammérnöki hivatal megbi-|] tt közegének közbejöttével tárgyalás alá és alr rgyalás eredményéről tegyen jelentést a legkö-l lebbi közgyűlésnek. ________ |r ér éi A régész- és közművelődési egylet v >id- dorgyülése Szeghalmon. (Október 18.) suli Szeghalom ünnepe. így kell neveznüni Ihó 18-ik napját, a melyen megyénk régész Imívelődéstörténelmi társulata, felolvasással < n 1 bekötött vándorgyűlését tartotta a községi 151 nagy termében. lésl A délutáni órákban már karavánonként Inuit a közönség a szokatlan ünnepély hely az úgy hogy 3 órakor már a szó szoros érteiméi Izsufolva volt nemcsak a terem, de a mell ® .(helyiségek is. A gyengélkedése daczára oda töroc ía,t\Göndöcs Benedek apát elnököt lapunk múlt s «■ mában közölt lendületteljes megnyitó beszé al-|nek felolvasása után a közönség lelkesen m [éljenezte Az első felolvasót fiatal tudósunk, . \Csánky Dezsőt betegsége akadályozta meg ®"| eljövetelben és igy „F.-Gyarmat és Szeghal IJs I birtokstatisztikája • czimü értekezését Dr. Ka le-jcsonyi főtitkár olvasta fel. E két község vis Inyaira élénk színt derítő értekezést a közöm ekjélénken megéljenezte, nemkülönben Chris tt| Miklós is a ki .Igazságszolgáltatás Szeghalmon ' Imúlt században| czimmel olvasott fel. A f B[olvasás 6 órakor ért véget, a mikor kezde a|vette a gyűlés, mely alkalommal Dr. Csán é-|Dr. Karácsonyi indítványára, az egylet tisztel z. Ibeli tagjává választatott meg, és Bodoky Mihi - Ipénztárnoknak kifejtett buzgalmáért köszöl , I szavaztatott. Az úri kaszinóban este 7 órakor már gi Mnyedeztek az asztalok a jó és jobb ételek V italoktól. Száztíz terítékes bankett volt, mely lő azonban az ünnepelt Göndöcs apát — a közö ígIség legnagyobb sajnálatára — betegsége mia ' már nem jöhetett el. Az intelligens hölgyközö ”|ség olyan lakomát varázsolt az asztalokra, Hmely hangosan dicséré készítőit. A házi asszony nehéz tisztét Dr. Pa\ J-IJózsefné teljesité nagy szeretetreméltósággal. •[Gondoskodása, figyelme mindenkire, minden 4| kiterjedt, s megnyerő, lekötelező modorával [közönség minden egyes tagjának elismerési I köszönetét nyerte ki. Az első toasztot Tatár János lelkész moi dotta, a tőle már megszokott ékesszólással, [poharát kedves vendége, Göndöcs apát egészs ajgére emelé, a ki minden szépnek, jónak, iga |nak lelkes bajnoka, zászlóvivője, Dr. Karácson [főtitkár a társaságra, majd Tatár lelkész úr Mtársulat jelen volt képviselőire, végre Chrisz -[Miklós a háziasszonyra, a hölgyekre, és Dr. Paj. .[Józsefre emelte poharát, kiemelve utóbbinak jl község érdekében kifejtett bokros érdemeit. A lucullusi vacsora után a fiatalság egy k [része, Badé Pista gyulai zenekara zenéje melle [tánezra perdült, (a másik rész a 32 levelű bibli [forgatásához fogott) és fokozódó jó kedvvel é .[fél utánig áldozott Terpsyhorenek. Ott voltak : Dr. Papp Józsefné, Petri M | hályné, Kiss Ferenczné, Kovács Mihályné, Duffe |Kálmánné, Fejér Jánosné, Dapsy Kálmánná, Sere [józsefoé és Gyuláné, Janaschen Ernöné, Klauszn: [tzer Viktorné, Dr. Csák Istvánná, Kuttner Lászlóm |Ambrus Lajosné, Gaal Ferdinándné, Nyitrai Isi |vánné, Emődi Imréné, Nagy Zsigmondné, Wei [dinger Györgyné és Kiss Jánosné úrnők; to |vábbá: Takács Aranka (Budapest), Nagy Flór |(Gyula), Kis Irma, Tatár Vilma és Kornélig [Nyitrai nővérek, Szijjártó Margit, Emődi nővé írek és Ambrus nővérek kisasszonyok stb. Az ünnepély rendezése körül Tatár lelkész IDr. Papp József és Dapsy Kálmán urak sze Ireztek kiváló érdemeket, fáradságot nem ismer [buzgalmukért.
