Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

Kisnyékben Í424 frt 97 kr. bevétel, éá — frt — kr. kiadás mellét!, tan arad vány 4424 frt 97 kr. ]) Á közművelődési-alap pénztárban : készpénzben 10 frt 34 kr. bevetel, és _ frt — kr. kiadás mellett, a ma radvány 10 frt 34 kr., kötvényekben 15600 frt 19 kr. bevétel, és — frt — kr. kiadás mellett, a maradvány 15600 frt 19 kr. m) Az ipar és kereskedelmi alap pénztarban : készpénzben 29 frt 66 kr. bevétel, és 26 frt — kr. kiadás mellett, a maradvány 3 frt 66 kr., kötvényekben 1041 frt 16 kr, és semmi kiadás mellett, a maradvány 1041 frt 16 kr. n) A vármegyei tiszti nyugdíj pénztárban. készpénzben 1505 frt 08 kr. bevétel, és 1147 frt 50 kr. kiadás mellett, a maradvány 357 frt 58 kr, kötvényekben 72260 frt 79 kr. bevétel, és 822 frt 98 kr. kiadás mellett a maradvány 71437 frt 81 kr. o) A községi állategészségügyi pénzalap pénztárba: készpénzben 25 frt 34 kr. bevétel, és 25 frt — kr. kiadás mellett, a maradvány — frt 34 kr, kötvényekben 346 frt 09 kr. és semmi kiadás mellett a maradvány 346 frt 9 kr. p) A békésmegyei 18ia/ig-ki honvéd-gyámolitó- egylet alapítvány pénztárban : készpénzben — frt — kr. bevétel, — frt — kr. kiadás mellett, a maradvány — frt — kr. kötvényekben, 2735 frt 56 kr. bevétel, és semmi kiadás mellett a maradvány 2735 frt 56 kr. Összesítve a szaknaplók szerint meghatá­rozott pénztári maradvány összegeket, a pénz-i tári készlet, a szaknaplók szerint készpénzben 6593 frt 81 kr, kötvényekben 387,517 frt 72 írt tett ki. A vármegyének, nemkülönben a vármegye­beli összes községeknek, az 1891. évre szóló költségvetései és némely községnek a tavaszi közgyűlésről visszamaradt 1889. évi számadásai az őszi rendes és a november és deczember havi rendkívüli közgyűléseken megvizsgáltattak. (Folyt, kőv.) Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság február hó 9-ki ülésén. Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A vármegye állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. 15. §-a ér­telmében a következőkben terjesztem tisztelet­tel elő. I. Közegészségügy. A mait hónapban a vármegye nem volt járványoktól ment, s ezek közt uralkodó volt a kanyaró. Fellépett e kór Vésztőn, K-Ladányban és Csabán. Ez utóbbi helyt 286-ra rúgott a meg- betegültek száma, kik közül meggyógyult 247, meghalt 21, s gyógykezelés alatt maradt 18. — Uralkodott azonkívül a vörheny Bánfalván és Sámsonban, s mutatkozott az Békésen egy nép iskola tanulói között, elterjedését azonban itt si­került meggátolni. Kétegyházán a roncsoló to­roklob, mely még a múlt évben lépett fel, még mindig szedi áldozatait, s e járvány miatt az is kólákat is be kellett záratni — Az egészségügyi rendészetre egyébiránt megyeszerte kellő — gond fordittatott. Járvá­nyos megbetegüléseknél az óvó rendszabályok foganatba vétettek, a lakházak a beérkezett je lentések szerint tisztán tartattak, az eladásra szánt élelmiszerek több ízben vizsgálat alá vé­tettek, stb. Az állategészségügy állapota a múlt hóról jónak mondható. A ragadós száj- és körömfájás csapán P.-Szt.-Tornyán mutatkozott, s Gyulán hullott el két ló lépfenében. — Egyéb ragályos megbetegülések nem fordultak elő. II. Közbiztosság. Rég űzött, rendkivüli nagy mérvű sikkasz­tásról hullt le a titok leple a múlt hó 25-dikén Lauuer Károly a csabai népbank pénztárosa e napon, a reggeli órákban öngyilkos szándékkal fordította lőfegyverét maga ellen, a lövés azon­ban nem ölte rögtön meg őt, s csakis egy heti epilepticus kínlódás után menekülhetett meg a földi büntetéstől. Az öngyilkosságba ugyanis Lau- nert, a bűnös öntudat, s a büntetéstől való fé­lelem hajtotta, mert, mint a rögtön folyamatba tett vizsgálat kiderítette Launer a csabai nép­bank fennállása óta folyton sikkasztott, és sik­kasztására a felügyelő bizottság az öngyilkossá­gi kísérlet napján reá jött. Bűntársa volt Lau- nernak a sikkasztásban okvetlenül Krnák Mi­hály a bank könyvvezetője is, mert önmagára mondotta ki ez az ítéletet, Launer öngyilkossá­gi kísérletének hírére főbe lővén magát. Öntu­data, és keze úgy látszik biztosabb volt mint a Launeré, mert golyója biztosan talált, s a sze­rencsétlen rögtön kimúlt. A jelenleg még mindig folyamatba levő vizsgálat adatai szerint az elsikkasztott összeg körülbelül 3—400,000 forintra rúg. S a sikkasz» tásban való részesség gyanúja kiterjeszkedett a bank vezérigazgatójára Bartóky Lászlóra is, mi­nélfojjvá nevezett a vizsgálóbíró által letartóztat- tatott, s a vizsgálati fogságba helyeztetett. A sikkasztás folytán igen sokan vannak megkárosítva. Csaba községének is 51,000 frtja volt a bűnös üzelmek folytán tönkre ment bank­ba elhelyezve, s most ennek valószínűleg legna­gyobb része oda vész. A községekre vonatkozó felügyeleti jogomnál figva kötelességemnek tar­tottam vizsgálatot indítani meg a tekintetben, hogy megtartattak-e a községi pénzek elhelye­zésénél az 1886. évi XXII. t. czikknek e^ rész­ben való rendelkezése, s a vizsgálatból sajnosán kellett meggyőződnöm arról, hogy azon pénzin­tézetek, melyekben a község pénzei elhelyeztet­tek, bár képviselő testületi gyűlésen, de nem névszerinti szavazással lőttek meghatározva, s hogy elmulasztatott a képviselő testület azon rendelkezésének teljesítése, melyszerint a köz­ség pénzei egyenlő összegben lettek voln j a csa­bai két pénzintézetben elhelyezendő^. Jelenté­semből értesülvén főispán úr ő méltósága ezen mulasztásokról, Csaba község bírája s első jegy­zője ellen elrendelte a fegyelmi eljárást, mely nek teljesítésével a csabai járás főszolgabirája megbízatott. (Vége következik.) A csabai népbank katasztrófája, m. A csabai népbank bukása által érdekeltek még folyton jelentkeznek, persze kevés kilátássá arra, hogy veszteségeik megtérüljenek, igyekez­nek biztosításokat tenni, a hol csak némileg is törvényes alapot vélnek; igy újabban az első ha­zai takarékpénztár kért 47,389 frt 10 kr. erejéig biztosítási végrehajtást a népbank régebbi-igaz gatósági tagjai; Szemián Sámuel, Fáy Mór örö­kösei, özv. Krcsmarik Jánosné, továbbá a jelen­legi igazgatók: Horvath Janos, Zelenyanszky György, Bartóky László, .Havran Pál. Badics Elek, Sztraka György és Achim Pál ellen, kik kezességi nyilatkozatot irtait alá. Hol csak ke­vésbé kis pénzbőséget fedezett fel a csabai nép­bank, ott azonnal kölcsönért fordultak pincze | váltókkal. Egyik ilyen jó forrás volt az ujaradi takarékpénztár, mely február 1-én tartotta ren­des évi közgyűlését és azon az igazgató többek közt jelentette a részvényeseknek, hogy a békés­csabai bank bukása, sajnos hatással volt az uj­aradi takarékpénztárra is. Midőn a jelenlegi igazgatóság az ujaradi takarékpénztár vezetését átvette a b -csabai banktól 32,000 frt követelése volt. Azt leszorította 12059 forintra. Mikor a b.- csabai krach beütött, az igazgatóság megbízásá­ból kiküldettek a helyszínére Hemmen Mátyás és dr. Winter Adolf, kik meggyőződtek, hogy a kisebb összegű váltók be fognak folyni, a na­gyobbak nem. Ezek értéke 5000 forintot kö zelit meg. A csabai népbank sikkasztási ügyében, az erélyesen folytatott vizsgálat rövid két hét alatt annyi adatot tudott összegyűjteni, hogy most már bizton remélhető a pénztárnok és könyvelő ha­lála daczára a sikkasztás és bámulatos növeke­dése módjának kiderítése. A mily szerencsés választást tett a gyulai királyi törvényszék, mi­dőn Tribusz Gusztávot, ezt az erélyes és tapasz­talt birót küldte ki vizsgálóbíróul ebben a mon­stre bűnpörben, ép oly szerencsés volt a vizs­gálóbíró, midőn a népbanki könyvek átvizsgálá­sára egyik szakértőül Schwarz Ármint, a magyar ipar- és kereskedelmi bank czégvezetőjét nyerte meg. E kiváló szakerőnek néhány napi megfe szitett munka után sikerült megállapítania, hogy a hiány a bankváltószámlán szerepel, és pedig; 1870. évtől kezdve minden évben növekedő arány­ban, oly módon, hogy a váltó-rovancsokból kimu­tatandó váltóvagyon helyett önkényes váltóvagyon állittattott a mérleg'.tartozik" oldalára. Bámu­latos azon vakmerőség, melylyel e manipulácziót a hiszékeny igazgatók és felügyelők félrevezeté­sével két évtizeden át űzték. így a hiány követ­kező lett: 1872. év végével körülbelül 49,000 frt; 1874- ben 73,000 frt; 1875- ben 65,000 frt; 1876- ban 52,000 frt; 1877- ben 53,000 frt; 1878- ban 76,000 frt; 1879- ben 87,000 frt; 1880- ban 134,000 frt; 1881- ben 180,000 frt j 1882- ben 235,000 frt; 1883- ban 290,000 frt; 1884- ben 335,000 frt; 1885- ben 380,000 frt; 1886- ban 460,000 frt; 1887- ben 472,000 frt; 1888- ban 556,000 frt; 1889- ben 589,000 frt; 1890 ben 665,000 frt, A pontos hiány megállapitásához szükséges még a takarékbetéti teherösszeg megállapítása. Ez azonban a hamis bevezetéseket tartalmazó, ha­nyagon vezetett betéti főkönyvből nehezen álla­pítható meg, s nem lehetetlen, hogy a betéti könyvek behívását, illetve a betevők kihallgatását kell majd elrendelni, mert csak igy lehetne kon­statálni, vájjon a mérlegben kitüntetett betéti te­her nem nagyobb, nagy kisebb-e? A szakértők­nek most arra kell törekednie, hogy az első he­lyes váltóvagyon-kimutatás évétől kezdve új köny­velést eszközöljön, mert csak ily eljárással remél­hető a sikkasztás módjának és rohamos növeke désének pontos kiderítése. A kiküldött vizsgáló- biró állandóan Csabán tartózkodik és már befe­jezte az igazgatók és felügyelők kihallgatását. A a letartóztatott vezérigazgatót már többször hall­gatta ki. A kihallgatás részleteiről természetesen mit sem tudunk. H i r e k. A gyulai posta s táviró állomáshoz Sándor Albert nagyváradi kir. posta s táviró tiszt ne­veztetett ki főnöknek, és el is foglalta állását. Kinevezés. A pénzügyminiszter Balogh Jó­zsef II, oszt. pénzügyőri biztost ideiglenes mi­nőségű I. osztályú pénzügyőri biztosnak ne­vezte ki. A kórháznál újonnan szervezendő műtő osztály orvosi állásra, mely 1000 forint fizetéssel lesz javadalmazva, pályázat van hirdetve. Pá­lyázati kérvények e hó 25-éig adandók be a vármegye alispánjához. A kórházat illetőleg re­mény mutatkozik rá, hogy a belső felszerelés is legkésőbb május hó végéig elkészül s akkorára az osztályok is elkülöníthetők lesznek. Most es valószínűleg mindaz ideig a betegek csak korlá­tolt számban vehetők fel a kórházba. Állategészségügy. Wenckheim Frigyes gróf békési uradalmában a szarvasmarhák között száj és körömfájás járványszerűleg lépett fel. Kisajátitási jog. A földmivclési miniszter, a tisza maros körösi társulatnak a kettős Körös és egyesült Körösök balpartja mentén végrehaj­tandó szabályozási munkálatokhoz kisajátitási jo­got adott. A járványok krónikájából. A vármegye al­ispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Csabán a kanyaró megszűnt; ellenben Békésen fellépett. A Sárréti vasútra megszavazott 400, 000 frt megyei segély fejében, a vármegye alispán­jának a napokban küldetett le a 4000 db. 100 frt. névértékű törzsrészvény megfelelő szelvényekkel együtt. A részvények megőrzés végett a pénztár­ban lett elhelyezve. A polgári iskolaszék ma délelőtt 11 órakor ülést tart a polgármesteri hivatalban. Az aisó-fehér-körösi társulat folyó hó 11 én közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya volt a földmivelési miniszter rendelete folytán, a nagy bó miatt beállható árvíz veszélylyel szemben teendő védekezésnek részletes megállapítása. A védanyagok a vízjogi törvény intézkedései ér telmében bőséges mennyiségben be lettek sze­rezve és a töltésekre szállítva, amennyiben vé­dekezés folyamán több anyag is szükségeltetnék, erről is van gondoskodva. Az idő egyébként egészen úgy viseli magát, mint ha nem kifelé jönnénk a télből, hanem most mennénk belé. — Más években ilyenkor megszoktuk a böjti sze­leket; az idén farsang utolsó napjai s ráadásul hamvazó szerda is, Vizkeresztnek is egészen be­vált, sőt számot tett volna. Csütörtökön virra­dóra a hévmérő R. szerint 15 fokra szállott alá. A szánút karácsony óta folyton tart, a szántó­földeket mindenfelé majdnem lábnyi hó borítja. Mindazáltal, ha a hegyeken levő havat nem fogja hirtelen eső olvasztani, reményünk van rá. hogy megmenekülünk az árvíztől. A gyulai r. kath. egyháztanács múlt vasár­napi közgyűlésében Göndöcs Benedek és Terényi Lajos főispán elnöklete alatt az alapszabályok véglegesen elfogadtattak, s amennyiben az egy­háztanács és az egyházmegyei főhatóság közt felmerült differencziák eloszlatnak valószínűleg kormányhatóságilag is jóváhagyatnak. — Az 1890. és az előtti évekről összesen 4833 frt egy­házi adóhátralék van künn, melyeknek kímélet nélküli végrehajtás útjáni beszedése elhatároz­tatott. Mivel pedig ezzel szemben az egyháznak 2300 frt halaszthatatlan kiadása volt, mint még részben a múlt évről elmaradt tanítói fizetések stb., melyeket kifizetni feltétlenül kötelessége volt, — a lakosság hanyag fizetése miatt azon kényszerhelyzetbe jutott az egyház, hogy ezen 2300 frt kiadást kölcsön felvétele útján fedezze, ami meg is történt, s annak visszafizetése a künn lévő adóhátralékokból lesz teljesítve. Az egyház új gondnokai és pénztárnoka hivatalukat átvették s szabályszerint felesküdtek. Az epres­kerti faiskola, miután annak eddigi jövedelmé­ből a hitközség már egy másik új faiskolát vett és létesített, — szőllővel leendő beültetés végett Múlt János bérlőnek 20 évre kiadatott oly fel­tétel alatt, hogy évenkint 60 frt bért fizet, s 20 év elteltével a szőllőt az egyháznak jó karban átadja. — Az új bórház építésében a kiküldött bizottság részletes jelentése és határozata e hét folyamán elkészül. A szabadkai és győrkehelyi iskolák segelyezeset a tanács beszüntette, ámeny- nyiben a bemutatott névjegyzékből kitűnt, hogy az ottan feljáró gyermekek túlnyomó része nem rom. kath. vadasu, s ezen iskolákat az egyház több mint 10 éve, egymaga segélyezi, a többi hitfelekezetek pedig ahhoz nem járulnak. Yégül egyházi elnök beterjeszti a gyulai 1 k. plébánia összes hívei összeírását; eszerint Gyulán és ha­tárában van 9930 r. kath., 33 gőr. kath.. Dobo­zon 491, Gyulaváriban 424, Póstelekon 110, Sólymosban 18, Remetén 14, összesen 1.1,020 r. kath. lélek. Az idei fösorozás működési terve követke­zőleg van megállapítva. Csabán mártius 3, 4, 5 és 6-án, összeiratott első korosztályban 361, má­sodik korosztályban 250, harmadik korosztályban 232, összesen 843 hadköteles ; a sorozó bízott* ság polgári tagjai dr. Fábry Sándor és dr. Kovács István főorvos. Gyulán (a járási községeket il­letőleg) márczius 9 és 10-ike, összeiratott öj-ső korosztályban 94, második korosztályban 83, har­madik korosztályban 77, összesen 254 hadköte­les . Gyulán (a várost illetőleg) márczius 11 és 12-ikén; összeiratott első korosztályban 136, má­sodik korosztályban 138, harmadik korosztályban 116, összesen 390 hadköteles ; a sorozó bizott­ság polgári tagjai Jancsovics Pál alispán és dr. Kovács István főorvos. Szeghalmon április 2, 3, 4 és 6-án. Összeiratott az első korosztályban 300, a második korosztályban 207, a harmadik korosztályban 14■*, összesen 650 hadköteles; a sorozó bizottság polgári tagjai Jancsovics Pál al ispán és dr. Chriszto Pál tb. főorvos. Szarvason április 9, 10, II és 13-án. Összeiratott első kor­osztályban 357, második korosztályban 274, har­madik korosztályban 298, összesen 929 hadköte­les ; a sorozó bizottság polgári tagjai dr. Fábry Sándor főjegyző s dr. Kovács István főorvos. Gyomán április 15 és 16-án. Összeiratott első korosztályban 218, második korosztályban 165, harmadik korosztályban 122, összesen 505 had­köteles ; a sorozó bizottság polgári tagjai Jan­csovics Pál alispán és dr. Kovács István főor­vos. Békésen április 18, 20, 21, 22 és 23-án. Ösz- szeiratott ? ; a sorozó bizottság polgári tagjai dr. Fábry Sándor főjegyző és dr. Kovács István fő­orvos. Orosházán április 25, 27, 28, 29 és 30-án. Összeiratott első korosztályban 419, második korosztályban 300, harmadik korosztályban 276, összesen 995 hadköteles; a sorozó bizottság pol­gári tagjai Jancsovics Pál alispán és dr. Kovács István főorvos. Tiszti estély. Hódító ördögök ezek a kato­nák! Annyi szép angyalt toborzottak ez este ösz- sze, — mennyien nagy idő óta nem mulattak váro­sunkban egyszerre; még most is káprádzik a szemem a tündéri látványtól, melyet e szép női csoport nyújtott; úgy el nézem ma is, mint sí­múl egy-egy aranyos attilához egy-egy „aranyos!“ s mint nézi az egyik a galléron, a másik az ar- ezon, — a szemben, — a ragyogó csillagot! Bár a másik két estélyök is fényeseit sikerült, mind­azonáltal e harmadik jóval felül múlta azokat: úgy népesség, mint hungulat tekintetében. A né­pességet feltünteti majd a cziiclcem .végére zárt névsor, a hangulatot pedig annak említése, hogy többen — városunk előkelőségei közül, — kik az előbbeni estélyeken csak a mások tánczában gyönyörködtek, most kétszeresen élveztek. E jó han­gulat oly tartós volt, hogy még szünóra utón is 42 pár tánczolta a négyest; s a mulatságnak a reggeli 8 óra vetett végett. Kitánczolta magát mindenki,—- kedvére! | kinek köszönhető mindez? Nem másnak, mint a mi közkedveltségben álló Fürdők István alezredes urunknak és az ő sze­retetreméltó családjának. Szeretik a társas össze jövetelt, a nemes szórakozást; s erre áldoznak is; és midőn másokat is hasonló cselekedetre buzdítanak, élénkítik városunkban az egyhangú, unal-mas életet. Elismerést, köszönetét érdemel az egész tisztikar, mert nélkülök hosszú, nagyon hosszú lett volna ez igen-igen rövi d farsang. De nem csak dicséretett tartalmaz czikkem! Mondok én rosszat is az alezredes úrról. Katona lőttére félt és drukkolt, midőn valamelyik nőt táncz közben ülni látott. No de mutatta magát bátor­nak is, — nem félt a gyilkos tekintetektől, _ ugyancsak belenézett egyiknek-másiknak a szemé­be. S midőn gratuláltak neki fényesen sikerültesté­lyeiért, ő megosztja mással érdemét és azt mondja szerényen: „Göndöcs apát úrnak van legtöbb ér­deme benne; mert ha ő nem létesíti ezt a csar­nokot, én nem tudtam volna összehozni ezt a szép publikumot!“ — Van egy kis igaza, mert mindkettőnek köszönhetjük farsangi mulatságain­kat. Sok ilyen embert adjon nekünk az Isten, s e kettőt közöttünk még sokáig éltesse; nagy szükség van rájok társadalmi életünkbenl — A tánczestélyen részt vettek: Asszonyok: Ambrus Sándorné, Bodoky Károlyné, Bőhm Mihályné (Kétegyháza), Domby Lajosné, Dutkay Béláné, Fiuk Károlyné, Frankó Döméné, Fürdők István­ná, Gaszner Pálné, Hajnal Albertné (Kígyós),- Haviár Lajosné, Hüke Szeréne, Keller Imréné, Kliment Gyuláné, Kohlmann Feronczné, Köpf Károlyné, Lucchy Juzsefné, Moldovány Gyuláné, Nagy Józsefué, Novák Kamilné, Otrok Istvánnó, Rimler Lajosné (Kígyós), Scbrancz Forenczné, Steineker Gáborné, Szénásy Józsefné, Uferbach Jánosné, Vályi Lajosné (Kisjenő), özv. Winkler Ferenczné, id. Zöldi Jánosné. Leányok: Bodoky Erzsiké, Buzárth Ilona (Szeged), Czifra Lujza Uubány Erzsiké, Frankó Mariska, Fiuk nővérek’ Fürdők nővérek, Gundhardt Fáni, Hajnal Margit (Kígyós), Kalmár Ilona, Keller Rózsika, Kherndl nővérek (Gyoma), Kliment nővérek, Köpf nővé­rek, Kiss Emma (Kétegyháza), Kohlmann Ilonka, Kövér Malvin, Lucchy Esztella, Nagy Ilona, No­vák Iza,. Nyári Teréz, Otrok Mariska, Szántó Pepi, Szénásy Gizella, Szeghő Sarolta, Schrancz Ilonka, Uferbach Jolán, Vieland Matild, Walden- berg Laura, Zöldi Róza. A kereskedők és kereskedő ifjak társula­tának a „Magyar király“ szálloda helyiségeiben múlt vasárnap megtartott farsang befejező es­télye hasonlóan az előbbiekhez is, igen jól si-

Next

/
Oldalképek
Tartalom