Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
A gyulai r. kath. hitközség tanácsának f. hó 13-án tartott közgyűlésén felolvastatott a megyés püspök úr leirata az építendő bérházra vonatkozólag, mely leiratban felsorolt okok és aggodalmak mérlegelése után a püspök a bérháznak emeletre építését nem hagyja jóvá. Először is nem járulhat hozzá, mert az emeletre építkezési vállalat a hitközségre biztos nyereséggel nem jár, sőt még az ez időszerint nyert 500 frt tiszta házbérjövedelem is elvész.' Igaz, hogy a hitközség megelégedett azzal is, ha az épület magamagát kifizeti, t. i. ha arra ráfizetnie nem kellene, de éppen ebbe nem egyezik bele a főhatóság, mert a ma élvezett 500 frt tiszta bérjö vedelmet is biztosan meg kellene hoznia az emeletes háznak, csak úgy és akkor lenne hasznos a vállalat; — továbbá hogy két nemzedékre kiható teher nehezednék a hívekre akkor, midőn a vállalatra nincs a hitközség szükségből kényszerítve s midőn ,bizonytalan a nyereség, de biztos a koczkázat;“ — továbbá az eddig tett lakbérajánlatok. kivált az emeleti hivatalok után, a befektetett tőkének csak 59/,0-ed kamatait hozzák meg. mig ezzel szemben a földszint 79/,0°/0-ot hoz, világos tehát, hogy az emeletes építkezést a földszintnek kell balancirozni, s ezen körülmény amilyen erősen sarkal a földszintes ház építésére, épúgy int az emelet mellőzésér -, mert a földszint jövedelmezősége úgy viszonylik az emelet jövedelméhez, mint a 4 a 10-héz; a főhatósági leirat tehát a Scher-féle s minden bírálatot sikerrel kiállott terv földszinti beosztásának keresztülvitelére int. Ezek után az cgyháztauács beható vita és tanácskozás után kimondotta, hogy az emeletes bérház helyett a b;ztos nyereséggel járó földszinti épület épitése mellett marad, s az építkezés 1892. ápril 1-én meg is kezdetik; nézeteltérés most csak arra nézve áll fenn, vájjon egyszerű falakra legyen-e építve, vagy oly vastagokra, melyek idővel egy emelet ráépitését lehetővé teszik. A második főtárgy volt az eperjesi birtokosok — Széchényi és Vagner iskolai adó elleni fellebbezésük, melyek figyelembevételével a püspök őket az egyházi adó alól feloldotta; mivel azonban a feloldás olyan adóra nézve vonatkozik, mely kérvényezőkre soha ki sem vettetett, t. i. vallási czélokra, holott a hitközség által a kőznevelésügyi adózás az iskolafenntartási adó kéretett, megbizatott az ügyész, hogy ezen másodfokú határozatot a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz megfellebbezze. A fellebbezés végső elintézéséig a hitközségi határozat marad érvényben. A körgát építését ellenőrző bizottság f. hó 17-én tartott ülésének legfontosabb tárgya az élővízben építendő két zsilipnél a futóhomok okozta több költség fedezésének kérdése volt; a bizottság előző ülésében Szarvassy Arzén kir. mérnököt kérte fel a költségek meghatározására, a ki a talaj minőség tekintetében próba fúrásokat tétetett, s ezek alapján megállapította a szükséges szádfal költségeit; a mely költség vetést az időközben meghívott vállalkozó is elfogadott. — A kisajátítások egy részére vonatkozó, városi tanácsosok becsűjén alapuló költségelőterjesztések a bizottság által méltányosaknak találtattak és elfogadtattak. Az ártérfejlesztési műszaki munkálatokat, mióta közszemlére vannak kitéve, folyton nézi az érdekeltség, különösen a gyulai gazdák. Ősz tályozás, aránykulcs megállapítás és azok alap jón költségvetés még távolabbi jövő problémáihoz tartozik; a mostani közszemlére kitétel csupán arról ád felvilágositást, hogy kinek melyik, és abból mennyi földje jutott az 1855- vagy 1881 ik. árvizmagasság alá, de aki erről tudó mást is szerez, még csak megközelítő adatot sem kaphat rá, hogy — különösen Gyula városában — mennyivel fog a mainál több vagy kevesebb költséggel a körösszabályozási költségekhez járulni. A gyulai német-benedeki, szlányi, farkashalmi, kis-péli s szabadkai gazdák túlnyomó részét — akik Bethlen András gróf földmivelés- ügyi miniszter, lapunkban is közölt nyilatkozatáig, sőt azon túl is a legszigorúbb végrehajtás vezetéséig, hallani sem akartak a körösszabályozási költségek fizetéséről— most az a kellemetlen felfedezés éri, hogy az ő földjeik is ártérbe es- pek és hogy igy a műszaki fejlesztési munkálat után is hozzá fognak a költségekhez járulni. A város 31,000 kát. holdnyi határából alig marad ki 1500—1600 hold, mely árterületet nem képez. A gyulai vasúti állomás főépülete régóta élénk szükségletet képező előnyös változáson esett át. A második osztályú váróteremből első osztályú, a harmadik osztályú váróteremből másod osztályú, a pályafelügyelői lakosztályból harmad osztályú váróterem alakíttatott át; a perron előtt pedig végig csinos fakorlátot állítottak fel. Alapszabály megerősítés. A belügyminiszter, a mező-berényi temetkezési egylet alapszabályait jóváhagyta. _ A kigyÓS-gyula-CSabai vadvizlevezető társulat, Szemián Sámuel csabai főjegyző elhalálozása következtében, Vidovszky Jánost választotta meg elnöknek. A csabai evang. egyház presbitériuma által kiküldött bizottság, folyó hó 16-án tartott gyűlésében Boltik Frigyes dunamelléki püspök liptó szent-miklósi lelkészt jelölte bold. Haan Lajos helyére. A jelölés egyhangúlag történt, ami mindenesetre igen feltűnő dolog. Feltűnő doloe pedig azért, mert ha a csabai egyháznak az képezi ambiczióját, hogy lelkésze egyúttal az egyházkerület püspöke is legyen, — ami igen szép és jogosult ambiczió tárgya is lehet — akkor csodá latos, hogy a bizottságnak nem jutott eszébe, hogy Csaba nem a dunamelléki, hanem a bányakerülethez tartozik, utóbbi kerületnek pedig nem Baltik Frigyes liptó-szent-miklósi. hanem Sárkány Bámuel pilisi lelkész a püspöke. És azt hisszük, hogy annyi remény és eshetőség is volna reá, hogy Sárkány elfogadja egyhangú jelölés utáni egyhangú megválasztását, mint aminő joggal ezt az idegen kerület püspökéről feltételezhették. Ily körülmények között Baltik Frigyes jelölését nem csak czéitalan, hanem felesleges, sőt bizonyos irányban határozottan káros tüntetésnek kell elbírálnunk. Uj-Kigyóson, a községi képviselő testület, a dr. Glaser Károly lemondása folytán üresedésbe jött községi orvosi állásra öt pályázó körül dr. Bressel Pált választotta meg. A meteorologiai jóslatokat, hetek óta gúnyolja a vidékünkön uralgó hallatlan szárazság. Igazán nagy szerencse, hogy ez a szárazság, ha már be kellett következnie, a nyár második felére esett, mert különben nem termett volna semmink sem. így csak károkat okozott a késői tengeriben és különösen a szőlőkben, melyek a múlt hó folyamán, sőt még e hó elején is egészen lesültek és — sajnos — mennél jobban közeledünk a szürethez, annál inkább bebizonyul, hogy kevés borra lehet számítanunk. A szüret egyébként a gyulai összes szőlőkre nézve a holnapi napon kezdődik; annyiban tudniillik, hogy a városi tanács a szüret kezdetét szeptember hó 21-ikére tűzte ki. Sokan már korábban akartak szüretelni s meg is felebbezték a határidőt, de eredménytelenül, mert az alispán a tanács határozatát jóváhagyta. Amit csak helyeselhetünk, mert a szüretet még mindig korainak tartjuk; kevésbé kapzsi szőlősgazdák, akik nemcsak boruk mennyiségére, hanem minőségére is súlyt fektetnek, anélkül is csak a jövő héten, vagy legkorábban e hét végén fognak szüretelni. Eljegyzés. Novák Antal gyulai m. kir. pénzügyigazgatósági számt'szt eljegyezte Nagy Károlyban Mártonfy Márton ottoni pénzügyi tisztviselő kedves leányát: Pannit. Gratulálunk! Házasságok. Popovics Szilvesztervármegyénk első aljegyzője, folyó hó 12-én vezette oltárhoz Tisza-Füreden kedves aráját, Nyári Teréziát, Nyári József ottani takarékpénztári igazgató kedves leányát. A boldog ifjú pár hétfőn délután érkezett haza Gyulára. Dr. Salacz Oszkár szarvasi fiatal ügyvéd, folyó hó 15-én esküdött örök hűséget az orosházi róm. kath templomban Székács István urod igazgató bájos leányá iák Melindá ■ nak.—Szeghalmon folyó hó 16-án vezette oltárhoz Petry József őcsődi gyógyszertártulajdonos. Kovács Mihály járási főszolgabíró szellemes szép leányát Izmént. Az ifjú párak fogadják szívből fakadó legjobb szerencsekivánatunkat. Jancsovics Margit vendégjátékai folyó hó 15-én és 16-án valóságos eseményszámba men tek Békésen. A tágas terem egészen megtelt közönséggel, ott volt a békési intelligenczia s előkelő polgári osztály teljes számban, sokan voltak vidékről, különösen mezőberényiek. Jancsovics Margit első este „Sárga csikó"-ban játszta Erzsit, második este pedig „Czigánybáró“-ban lépett fel; mindkét este igen jól volt disponálva és a közönséget színpadi otthoniasságával, játékával és énekével egyaránt meglepte s elbűvölte. Felléptének teljes erkölcsi s anyagi sikere volt, az anyagi si kert legfényesebben igazolja, hogy az igazgatónak „Czigánybáró“ előadása napiköltségen felül 100 frt körüli tiszta jövedelmet produkált, ami nagy dolog Békésen és a direktorra s a társulatra egyaránt ráfért. Jancsovics Margit is egyébként sokféle óváczióban részesítették. A szinügyi bizottság ünnepélyesen fogadta, elárasztották szép nél szebb csokrokkal, dalait megujrázták és minden jelenése után többszörösen megtapsolták. — Szerdán este előadást követőleg bankettet rendeztek tiszteletére, melyen résztvett Békés társadalmának szine-java, a szinügyi bizottság és a közönség nevében dr. Hajnal István elnök és még többen ékesen köszöntötték fel; a társasvacsorát hajnalig tartó rögtönzött tánczmulatság fejezte be. Jancsovics Margit vendégszereplése úgy reá mint a békési közönségre nézve is soká felcdhetlen kedves emlék lészen. A „gyulai dalkör“, mely Kristójfy karnagy vezetése alatt elismerést és pártolást érdemlő haladást és kitartást tanúsít, a napokban elnö kévé választotta Göndöcs Benedek apát és lelkész urat; a dalkör igazgatójává pedig Székely Lajos kéretett fel azaz választatott meg. Ez alkalommal is megjegyezzük, hogy ezen dalkör sem a buzgalom, kitartás és szakértő vezetés, sem a kellő jó hanganyagnak hiányával nincs, s hogy fel virágozzék, ahoz csak a város közönségének kellő pártolása, támogatása szükséges. A dalegylet működő tagjai száma 86. Gyula-Vári községe folyamodott a vármegyéhez, hogy eszközöltessék ki a községnek hetivásár tartási jog. Meg sem várták, hogy meg kapják, és az első hetipiaczot hallomás szerint csötörtökön már meg is tartották. És ennek az első, esetleg második és harmadik hetipiacztartás kisérletnek tapasztalatai, bizonyára elegendő tanúságul fognak szolgálni, hogy Yári sokkal közelebb esik Gyulához, semhogy a hetivásári luxusra rá volna szorulva, vagy abból valami hasznot menthetne. # A mi már nem tűrhető. Van városunkban több olyan utcza, de különösen a város kellő közepén levő (katholikus) „kántor utcza“, a melyikben nem hogy lakni, de rajta keresztülmenni is istpnkisértés, még pedig borzasztó bűzös volta miatt, a mit az ott végig vonuló fedetlen sár, piszok és dudvával benőtt árok idéz elő Erre már többször fel volt kérve és hiva ja városi tanács és mérnökség figyelme, de eddig csak pusztában kiáltó szó vala. Most ez úton ismét felhívjuk az illető közegeket — az ott lakók panaszai folytán — tegyenek ez ügyben valamit, azon hozzáadással, hogy a pallóit is okvetlen ren- deztesse, mert a mi kényelmetlen és rósz — az mégis előbb utóbb tűrhetetlen is lesz. Beküldetett. Versenyre felhívás. A Badé Pista zenekara azon czélból, hogy az ő és Rácz Jancsi volt zenekara közt levő különbségről a nagyérdemű közönség meggyőződhessék, ezennel kihívja aj nevezett zenekart a „Komló“ vendéglő éttermében tartandó versenyre, a melyen 3 műdarab lesz a két zenekar által előadandó : Hunyadi László“ opera, „Bánk bán“ ez. opera és „Kaposvári induló“ Linka Kamillától. A Badé Pista zenekara a maga részéről műbirálónak Fehér Püldi, országszerte ismert szegedi prímást jelöli ki, a másik bíráló választását a kihívott zenekarra bízza. Szülői gondatlanság áldozatai. Kétegyházán Simonira Mihály földmivesnek Flóra nevű egy éves leánya a mészes dézsába esett, s a szegény kisded oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy irtózatos fájdalmak között meghalt. A járványok krónikájából. V észtőn, legutóbbi kimutatás szerint a trachomás betegek száma 32. közöttük 11 eset fölötte súlyos. A szemcsés köt- hártyalob szórványosan megyénk több községében is előfordul Ettől eltekintve a közegészség meglehetősen kedvező. Tüzek a megyében. Csaba-Jaminán folyó hó 13-án éjfélkor Morovszky Mihály háza nádfödele égett el. A hatóságilag felbecsült kár értéke 303 forint. Vésztőn folyó hó 3-dikán Vig Lajos háza égett el, a szenvedett kár értéke 405 frt, mind akót épület biztosítva volt. Gazdák figyelmébe. Az őszi fontos vetés munkájának ideje itt lévén, nem mulasztjuk el arra figyelmeztetni a gazdaközönséget, hogy fáradságának eredménye, a termés, nemcsak a tiszta es egészséges vetőmagtól, hanem attól is függ) h°gy milyen fajtát vetünk. Azzal nem csak mi magyarok, hanem a külföld is már régen teljesen tisztában van, hogy olyan kitűnő búza, mint a magyar, másutt sehol a világon nem terem, de már a mi a rozsot illeti, ezzel a külföld túlszárnyal bennünket, mert a mienknél sokkai jobb rozsfajtákat bocsát forgalomba. Az utóbbi években többféle kitűnő uj fajtával szaporították a rozsot, de valamennyit felülmúlja a két legújabb fajta: a schlanstädti óriás-rozs és a zsáktöltő Mammuth-rozs. Mindkét fajtának meg vannak mind ama tulajdonságai, melyekkel a jó rozsnak bírni kell; az előbbi némileg ked vező időjárás mellett kataszteri holdankint 1500 kilogrammot is fizet, az utóbbit pedig éppen bő termőségért nevezték el méltán zsáktöltőnek Mauthner Ödön, ki egy alkalmat sem mulaszt el, melyei a hazai mezőgazdaság felvirágzását előmozdítja és a gazdaközönség érdekeinek szolgálatot tehet, mint a most megjelent őszi árjegyzékéből látjuk, e két kitűnő rozsfajt is azonnal sietett megszerezni, hogy a haladni szerető gazdaközönségnek rendelkezésére bocsáthassa. Kétségtelen, hog ezzel is oly kiváló szol gálatot tesz a gazdaközönségnek, mint a mon tagnei rozszsal, melyet nyolez évvel ezelőtt honosított meg nálunk és melyet kitűnő tulajdonságaiért a földmivelési miniszter is felkarolt és a gazdaközönség közt buzgón terjesztett. Meg vagyunk róla győződve, hogy gazdaközönségünk, mely a mai viszonyok közt csak úgy boldogul hat, ha a külföldi versenynyel lépést tud tartani, megragadja az alkalmat ama két rozsfajtának a beszerzésére, mely az eddigi rozsokat bizonyára háttérbe fogja szorítani. Megjegyezzük, h°gy ugy a schlanstädti mint a zsáktöltő Mara muth rozs nálunk csakis Mauthner Ödön magkereskedőnél kapható, mit azért tartunk szükségesnek megemlíteni, hogy a gazdaközönség félre ne vezettesse magát. 190. 1—1. Irodalom. A „Budapesti Ellenőr” legújabb száma következő tartalommal jelent meg: A csődkiosztás ról Dr. Friedmann Bernáttól. A forrongó Újpest Dr. Maislis Mórtól. A szegedi botrány Szigetvári M.-tól. Az impormátióról Késő Eusel Sándortól. A csabai népbank csődügye Vagáes Rácz Flórjától. Ügyvéd képviselők X. Busbach Péter (tárcza.) Hogdányi Mórtól. Fővárosi heti szemle, helyt hírek, különfélék, vidék, külföldi hírek és Hitelezők Útmutatója. A „Budapesti Ellenőr“ hazánkban az egyedüli hetilap, mely kizárólago san a jogi élettel, bíróságaink és közhivatalaink eljárásával foglalkozik s ez irányban úgy a jogkereső közönség, valamint a szakkörök érdekeit előmozdítani törekszik. Alig egy éve, hogy pályafutását megkezdette, és márts számottevő, tényezőnek tekintik jogi életünkben. A lap előfizetési ára egy évre 6 frt. Kiadóhivatala IV. kerttel! Váczi-utcza 4—6 szám. Egy nagyórdekü irodalmi cziklus folytatását tartalmazza a „Képes Családi Lapok“ legutóbb megjelent száma Tolnai Lajos, a vidék költőinek jellemzése után áttért a fővárosi írók egyik kitűnőségére, Váradi Antalra, s époly tárgyilagosan, mint szellemesen jellemzi irótársát. Általában a „Képes Családi Lapok“ szerkesztő sége mindent elkövet, hogy a lapot minden tekintetben olyanná tegye, hogy a magyar olvasó közönség szellemi igényeit egyre fokozottabb mértékben kielégítse. Szépirodalmi közleményei válogatottak, ismeretterjesztő czikkei a legérdekesebb és legaktuálisabb kérdésekkel foglalkoznak az egészségügy s egyéb társadalmi szükségletek köréből. Meg is érdemli, hogy egy család asztaláról se hiányozzék. A magunk részéről legmelegebben ajánljuk főkép a most beállott évnegyedre. Előfizetési ára: egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Feneleányok Spanyol indulója ének hanggal zongorára jelent meg Nádor Kálmán zeneműkiadóhivatalában. rég nem közöltünk már oly csinos zenedarab megjelenését mint a Feneleányok indulója. Budapesten a megjelenés napján az első kiadást véglegesen elkapkodták és nincs divatba ez alkalommal oly népszerű és kedvelt induló mint ez, mi minden zongorázónak a legjobban ajánlhatjuk. Czimlapját, moly kitünően sikerült az előadó öt művésznő csinos fotográfiája díszíti. Bolti ára 75 kr. Törvényszéki csarnok. .A. bíró előtt. A kétegyházi Koch és sanatoriuma. Csak egy szikra bijja volt, hogy Kauten Mihály tisztelendő úr hir és dicsőség dolgában le nem főzte a világhírű Koch professort, és fel nem építette Kétegyházán, árnyékos helyen azt a sanatoriumot, melyet a nagyvilág minden részéből látogattak_ volna a tüdőgümőkóros betegek. Dr. Zoltán Ármin és Seiler Dénes gyógyszerész lelke rajta, hogy nem sikerült, hogy Kétegyháza község nem lesz világhírű várossá! De hát ki tehet róla ? I — Minden szentnek maga felé hajlik a keze;—aztán meg a patiensek úgy kerülgették az orvosok lakását, mint ördög a tömjént, a patikának meg nem volt kelete. Pedig annyi volt a tüdőgümőkóros beteg, mint égen a csillag. Az orvos és gyógyszerész nrak megso- kalták a böjtölést (nem csoda! egyik Izráel fia, a másik pedig Luther tanát követi), törvénybe mentek és Mészáros albiró előtt azzal vádolták a pátert, hogy orvosi jogosítvány nélkül, (csak nem lehet 2 diplomája, elég abból egy is), fizetésért gyógyít, gyógyszert betegek számára árúi; elád és ingyen osztogat. (Hát a potya is baj már?) A recidivus (?) vádlott töredelmesen beismerte a nyakába sózott kihágást, melyet az 1879. évi XL. t. ez. 92. §-a elég szigorúan, t. i. 1 hóig terjedhető elzárással és 300 írtig terjedhető pénzbüntetéssel sújt. Mintegy 400 üveg kelt el 1 írtjával. Tévedés kikerülése czéljából megemlítem, hogy ez az összeg a gyógyszer ára. Honoráriumról szó sincs. A tisztelendő úr, hogy szerét az emberiség számára hozzáférhetővé tehesse, asszony protec- tióhoz folyamodott. Gr. Szapáry Gézáné útján ugyanis engedélyért folyamodott a minisztériumhoz De, incredibile auditul a protectio eneme ezúttal csütörtököt mondott, mert a petitio most is a minisztérium levéltárában hallgatva vár elintézésére. A tisztelendő úr azonban nem az az ember, a kin ki lehetne fogni. De nem ám! Hát mire való Réthy szabadalom irodája? — Arra. hogy patentét lehessen általa nyerni. Nyert is, a mit legjobban’igazol azon körülmény, hogy az aradi kereskedelmi- és ipar kamara felszólította vádlottat, hogy iparengedélyért folyamodjon. Erre azonban már miért? miért nem? — nem vállalkozott a tisztelendő úr? Képviselője a tárgyaláson önérzetesen hivatkozott Kiss Ferencz Biharvármegye főorvosára és Bodor Károly nagy-váradi gyakorló orvosra, akik a törvényben is kimondandják áper- te. hogy a felügyeletük alatt volt előrehaladott gümőkóros betegek a tisztelendő úr szerétől ineggyógyúltak. Ez ellen szóljon aztán valaki! A megrökönyödött m. vádlók utoljára előveszik az Uchátiusokat. Nagy prozopopeával felmutatnak egy elszakított írást, amelyen már messziről érzik a ge- \seft szaga a megsemmisített contractus értelmében, Dr. Krich Imre eleki orvos kötelezte magát, hogy a közadó kasszából felépítendő gyógyhelyen a betegeket a páter gyógyszerével, a jövedelem 60°/o-nak biztosítása mellett (nem megvetendő sallarium) gyógyította volna. Lám, milyen szép ez a doctor úrtól 1 Hogy az írás annál erősebb legyen, a dr. úr 60 frt foglalót fel is vett. Az érdekesnek Ígérkező tanúkihallgatást Mészáros bíró úr a közel jövőre tűzte ki, melynek eredményéről és az ítéletről megemléke- zendünk. Egy anyósért. Gyepes István gyulai lakos ez évi ápril 11-én valami csekélységért összeko- ezódott a feleségével, a mi közben őt jól le korholta, mit meghallván ott levő Lovász Pálné a feleség anyja is, Gyepest kíméletesebb bánású módra figyelmeztette, a mire Gyepes még nagyobb tűzbe jött, 8 a kezében volt kapával az anyóst két Ízben úgy megütötte, hogy, az menten összerogyott, s oly sérülést szenvedett, hogy 6 hét múlva épült fel bajából. A törvényszék Gyepest ezen tettért 3 havi fogházra s 10 forint pénzbüntetésre ítélte, mit megfelebbeztek. Érdekes volt Gyepesnek keserű megjegyzése,£ mit a törvényszék folyosóján tett ítélete után, mondván : „ez még is sok — egy anyósért.“ * Spekuláns izgató. A bűnfenyitő törvényszéknél e hó 16 án Daubner Béla nagy-szénási lakosnak bűnügye tárgyaltatott le. Nevezett 40 éves, evang. vallású, 5 gyermek atyja, kereskedő, orosházi születésű, de Orosházán gyengén menvén üzleti dolga, átköltözött N.-Szénásra, hol üzletet nyitván, s a nálla megfordult munkásokat munkáskor alapítására buzdította, kijelentvén azonban, hogy a kör helyiség nálla lenne, s igy már ez év ápril elseje körül a beiratások is javában folytak, a midőn 15—20 ember már együtt volt, figyelmeztette őket a kapálás és aratás idejére; buzdította, ne engedjenek idegen munkásokat az egyes birtokosokhoz s uradalmakhoz, csak tartsanak össze, mert igy lehet keresztül vinni valamit, fennen hirdetve: „A nép szava Isten szava!“ s e mellett, ha látják a tömeges összetartást, akkor még az urak is — megretirálnak, igy a szó teljes értelmében a birtokos osztály ellen és a tulajdonjog intézménye elleni gyűlölségre izgatott, mint ilyet, a btkv. 172-ik § ának 2 ik bekezdése alapján 3 havi államfogházra, 200 frt pénzbüntetésre ítélték, nem fizetés esetén további 20 napi állam- fogházra. — Vádlottak és kir. ügyész felebbeztek. HIRDETÉSEK. Egy jó házból Taló iskolázott fiú gyakornoknak felvétetik Fái J. fényképésznél 191. 1—1. o-yulán..
