Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

szűk, hogy az iparkodó dalkör, derék karmesterük : Kristóffy vezetésével — nem utolsó helyet fog elfoglalni, társas életünk lendítésénél.

Chriszto Miklós a gyulai önkéntes tüzoltó- testület parancsnoka Budapesten a tűzoltói szakvizsgát kitüntetéssel tette le s legközelebb Gyulára visszatér, hogy gyakorlottságát a tűzoltóságnál érvényesítse.

Nagy Pista színész, a népszínháznak volt tenoristája, aki egyébbként nálunk sem ismeretlen, mert 7 évvel ezelőtt egy saisont Gyulán is töltött, szerdán este a „Komló"-ban meglehetős számú közönség előtt produkálta még mindig kellemes, érczos és magas tenorját. Műsora ügyesen volt összeállítva, s az egy begy ült közönség élvezettel hallgatta végig a sikerült estélyt.

A bánfalvi újonnan épült diszes róm. kath. templomot, f hó 8-án Nogáll János püspök szentelte fel. A felszentelési aktust emelte Dr. Wolafka Nándor nagyváradi kanonok, vallásügyi miniszteri osztálytanácsos remek egyházi beszéde, mely látható mély hatást keltett a jelenvoltakra. A püspököt Gyulán üdvözölte útjában Reiszig Ede megyénk főispánja. Innen együtt mentek Bánfai vára. A főispán kíséretében volt dr. Fábry Sándor főjegyző és Orosházán csatlakozott hozzá Oláh György főügyész. — Az egyházi ünnepély után Szauer Alajos plébános vendégszerető hajlékánál kitűnő ebéd volt, melyen a plébános nagy örömének és hálájának adott kifejezést e becses ajándékért, a saját és hívei nevében éltette ösz- szes kedves vendégeit, kik részvétükkel teljessé tették mai örömét. Utána dr. Nogáll püspök szólott hatalmas szónoki lendülettel, majd a főispán és még sokan. Roppant számban volt képviselve a kath. nép ez ünnepélyen, mert a nagy uj templomot legkevesebb 3000 lélek töltötte be és 6 processio jött kereszt alatt erre a vidékről s ehhez még a legnépesebb plébániák lelkészei kép viselték ott híveiket. Ott voltak Bernácsky Fe- rencz hód-mező-vásárhelyi, Keller Lajos csong- rád-mindszenti plébános, Dózsa József kunszent mártoni, Grócz Béla esperes endrődi, Péky Antal kanonok kerületi esperes csabai plébános és az orosházi róm. kath. lelkészek.

Csaba városa képviselő testületének folyó hó 5-én tartott ülésében, a Szemián Sámuel elhalálozása folytán üresedésbe jött első jegyzői állás betöltése, tekintettel ama körülményre, hogy a város szervezetének változtatása tárgyában mozgalom indult meg, októberig elhalásztatok. Sztraka György főszolgabíró egyébként az első jegyzői állásra Korossy Lászlót helyettesítette.

Színészet Békésen. Bárdy Lajos színtársulata ugyancsak törekszik az eléje szabott kötelmeknek megfelelni. Napról napra rokonszenvesebb módon tűnik ki. Műsorával is tapintatos s kötelességtudó. — E hét folyamán színre került „Megboldogult“ legújabb vígjáték jeles előadásban. Minden szereplő kitüntette magát. Jutalomjáték is volt. Alpár Irén, a társulat tehetséges, szorgalmas drámai s/endéje „Yasember“-t választotta, mely darab „Edith“ szerepében bő alkal mat nyújtott, szép tehetségét csillogtatni. Mellette Nagyné K. Mari (Anna) tűnt fel érzelmes, szép játékával. Bárdi színigazgató a czimszerepben. feltűnő jelét adta képzettségének és erélyes játékának, valamint a többi szereplő is. Vasárnap „Kondorosi szép csaplárné" uj népszínmű adatott jó előadásban. A czimszerepben Kovacsicsné Sarolta zajos elismerést adatott. Igazi „szép“ csaplárné volt és gyönyörűen énekelt. Minden fellépte alkalmával újabb bizonyítékát nyújtja művészetének. Folyó hó 12-én és 15-ikén érdekes vendégünk lesz. Jancsovics Margit k. a. lép fel „Sárga csikó“ népszinmüben és „Czigánybáró“ operettében. — A társulat méltán megérdemli a pártfogást, nemcsak jeles működésével, de társadalmi tisztességével is.

Makó Lajos színtársulata Orosházán működik, hol kedden este tartotta első előadását. A társulat kiváló tagjai: Réti Laura a főváros és vidék legerősebb hangú primadonnája, Pourma Henriette, Juhász baritonista, Hunfi tenorista, Zombory Hona kómika, Sziklay buffó, a drámai szakban Molnár László tragikus és hősszerelmes, Réthey jellemszinész, Megyaszay Evelin hősnő, Cserny Berta szende, Törökné anyaszinésznő, Győré apaszinész, Fényéig Mór jellemkomikus. A műsor élénk és változatos. Eddigelé színre kerültek : Szegény Jonathán, A becsület, Troubadour (opera) Megboldogult, Komédiás Her- czegnő, TyukoÖi Lőrincz. Az orosházi közönség szépen látogatja az előadásokat, eddigelé mindig nagy közönség volt.

— Hangverseny Szarvason. Ney Dávid operánk páratlan szép hangú bassistája 8 t ü m p- iler hegedűművész társaságában e hó 2. és 3-án változatos műsorral bíró hangversenyt tartott Szarvason. A nem uagy számú közönség zajos tapsviharban részesítette a művészeket s a lelkesülés tetőpontjára hágott, midőn Ney a „Bü vös vadásziból, a „Gáspár-áriá"-t majd "Werner „Säckingeni trombitás, sából az egész müveit világon ismert és kedvelt „Bucsudal“-t énekelte el. Hangverseny után a kaszinó nagytermében banquette volt, melyen Benka Gyula gymn. igazgató mondott lelkes pohárkÖBZöntőt a jeles művészekre.

Házasság. Szabó János csorvási urodalmi gazdatiszt tegnap délelőtt vezette oltárhoz a csabai görög kel. temolomban bájos aráját Nemesi Irént, özv. Jeszenszky Miklósné kedves -nevelt leányát. Az ifjú házaspár fogadja legjobb sze- rencsekivánatunkat.

Több orosházi munkás egy kérvényt adott be a múlt héten Oláh György h. főszolgabíróhoz, azon kéréssel, hogy terjessze azt fel a minisztériumhoz. A többek közt kérik, hogy a munkáskor újra nyittassák meg, az eddigi „munkáskor“ czim helyett azonban „orosházi földműves munkás kör„ czlmet óhajtanák felvenni; továbbá, kérik, hogy a haszonbérleti földek, legyenek azok akár magánosoké, községé vagy az államé, kis részletekben legyenek kiadva; — az állam eladó földje ne magánosoknak, hanem telepít- yényeseknek adassák hosszú idei törlesztés mellett; a cséplőgépek államosítassanak; — a köny- nyelmü családalapítás megakadályoztassék; — a kinek egynél több gyermeke van, a gyremekek számához képest egész 16 éves korig állami segélyben réBzesíttessék; — úgy az éves cselédség, mint minden rendű földmíves munkásra nézve a lakásviszony és élelmi czikk, továbbá a munka ideje és a vasárnapi munka szünet törvénye- sittessék (az állatok gondozását kivéve,) továbbá az ingyenes munka vagy fizetés (robot és uzsora) eltöröltessék. A munka időt a napkelte és nyugta határolja meg; a napszám minimuma 80 krban állapittasék meg felnőttek számára, 16 éves kortól lefelé és nők részére pedig 60 krban s végül az általános választási jogot (titkos szavazással) kérik.

Orosházán a községi iskolaszék, a polgári iskolához Bakos Kálmánt választotta meg tanítónak.

Vizbe fűlt. Orosházán Rajki József volt köz ségi esküdt 15 éves József nevű fia vasárnap délután a Kis István gödrökben fürdött s fürdés közben a vizbe fűlt.

— Összedőlt magtár. Özv. gr. Lamberg Fü- löpné k.-ladányi uradalmában f. hó 1-én meny- dőrgésszerü robajjal szakadt be a gőzmalom padlása, melyet az uradalom terményeinek elhelyezésére szoktak felhasználni. Mintegy 450 mm zab volt most is a padláson, g a roppant terhet a meggyöngült szarufák nem lévén képesek elviselni, az egész padlás leszakadt, ösBze- törve-zúzva mindent a malomban, mely épen javítás alatt állott. Szerencsére emberélet nem esett áldozatul, bár a kár igy is igen nagy.

Halálos esés. Csicsely Andrásné, Csaba — ó- szőlőbeli lako8nó elment Szegény Mihály csabai gazda házához, hogy annak feleségétől gyógynövényt kérjen fia számára, kit múlt héten a tanyán egy kandisznó megharapott. A gazda felesége nem volt otthon, igy Csicselyné egy cseléddel felment a padlásra a szárított gyógynövényt keresni. Csicselyné keresés közben nagyon közel jött a száraz kapu alatt levő pad- lásnyilásához, megcsúszott és a magasból lezuhant a földre, és oly szerencsétlenül, hogy agyrázkódás és belső elvérzés következtében nem sokára meghalt.

Láda lopás. Svéd nevezetű gyomai kereskedő a vásárról haza indulván, kocsijáról egy kendővel telt ládát elloptak. A rendőrség a nyomozást azonnal megindítva, kitűnt, hogy a tettesek a városszerte ismert Bangó-familia és felvidéki Kolompárék voltak, s hogy a lopott tárgyakat 5 részre osztva a gyepmesteri telepen ásták el, a lopott tárgyak közül 20 darab kendő mint egy 60 frt értékben megkerült, a nagyobbrészt az eltávozott Kolompárék magukkal vitték. — Bangóék és társaik ellen a kir. ügyészségnél a feljelentés megtétetett.

Kútba fűlt. F. Kovács Mihály gyulai lakos, ki is már régebb idő óta nehéz kórban szenvedett, s midőn ezen betegsége rájött, viz felhúzásával volt elfoglalva, ekkor egyensúlyt vesztve a kútba esett, és segéíy hiányában belefult.

Bitang jószágok. Szeptember hó 4-ikén egy 6 éves fennálló szarvú jobb oldalán T. 8. bé- lyegü fehér tehén és egy 2 éven felüli daru- szörü, jobb oldalán ismeretlen bélyegü tinó vétetett bitangságba; tulajdonosai jelentkezhetnek a rendőrkapitány ihivatalnál.

Szívtelenség vagy nyomor. Talán mind a két körülmény együttvéve működött közre ama meglepetés szerzésénél, mely Marjai Józsefné gyomai lakosnőt érte, midőn egy ismeretlen asszony fél éves fi 'gyermekkel karján belépett házához, és rövid idő múlva valamely kicsinyes ürügy miatt letéve a csecsemőt, eltávozott, hogy többé vissza ne térjen. Marjainé egy darabig csak várta, hogy majd visszajön, de utóbb jelentést tett a hatóságnál, az viszont a vármegye alispánjánál, aki a szívtelen nőt (anyát?) körözteti.

Tüzek a megyében. Szent-Andráson folyó hó 6-dikán ör. Fazekas Ferencznek három boglya szalmája égett el. Szemtanú állítása szerint valaki bűnös szándékkal gyújtotta fel a boglyát, a tűz keletkezésekor látott is egy férfit a tüztől elfutni, de nem ismert rá. — Gyomán folyó hó 3-án és 4-én két napon egymásután tűz volt. Első napon Kovács Józsefnek 4 boglya szalma, 2 boglya széna, továbbá töreke s kukoricza szára égett le, a hatóságilag felbecsült kár 223 forint, második napon Csapó Sándornak egy kocsi szé- ínája gyuladt ki. Utóbbinál érdekes, hogy a tüzet a szekéren ülő embernek mellényzsebéből kiesett gyufája okozta, mely a nap hevétől gyuladt meg, ami szeptember hónapban már ritkaság számba megy ; az igaz, hogy ez a nap az idén egész nyár alatt legnagyobb hőségű volt. Tót-Komlóson folyó hó 1-én Iricz Bernát és Bobor Györgynek házai égtek le. A hatóságilag felbecsült kár a két háznál 1137 frt, mindkét épület biztosítva volt. Szarvason ugyanakkor az evang. egyháznak egy melléképülete s Sziráczki János tanítónak 9 kocsi szénája hamvadt el; a kár 261 frt, biztosítva volt. Sz.-Szent-Tornyán Albert Mihály háza nádfödele égett le, a hatóságilag felbecsült kár 200 frt, annyire volt a ház is biztosítva.

Törvényszéki csarnok.

A csabai lázongok bünpöre.

(Vége.)

A kir. törvényszék büntető tanácsa e hó 7-én folytatta a végtárgyalást a b.-csabai lázongó munkások bűnügyében. Cziffra Imre kir. ügyész 5/4 óráig tartó csinos vádbeszédének elhangzása atán Dr. Berényi Ármin védő emelkedett fel s mondotta el nagy tanulmányra valló védbeszédét, s igen szépen s meghatóan festette munkás néposztályunk elhagyatott, míveletlen állapotát, s aggasztó, nyomasztó anyagi helyzetét. Nagy, büntető jogi alaposságra valló véd- beszédet mondott még Dr. Follmann János védő, Dr. Ladies László és Dr. Bállá Henrik védők;

melyeknek előterjesztése után a kir. törvényszék &z ítélet hirdetést 8 ának délutáni >/„4 órájára tűzte ki. J

A jelzett időben igen számosán jelentek meg meghallgatni az ítéletet. — Pontban 7.4 orakor emelkedett fel Novák elnök, s amint elhangzott ajkán | „Ő felsége a király nevében“, ^ vádlottak arczai elhalványodtak s síri csen desség követte az elnök hangját. Az ítélet a következő :

Nagy Krkács Mihály és Obsuszt Pál vádlottak 5—5 évi fegyházra, Szlovák Tóth Márton és Ivan János vádlottak 2—3 évi fegyházra, Szvo pék György vádlott négy évi fegyházra, úgyszintén Zadik András is négy évi fegyházra, Kiszely János, Maján János 1—1 évi börtönre, Galó András 2 évi fegyházra, Pluhár György 2 évi börtönre, Szabó Mihály egy és fél évi börtönre. Seben János 2 évi börtönre, Zsubrita János egy évi börtönre, Kiszely Mihály vádlott és 15 társa 7 hótól egy évig terjedő börtön büntetés elszenvedésére ítéltetett, 10 vádlott pedig felmentetett,

Vádlottak—kik az egész végtárgyalás alat. daczos magaviseletét tanúsítottak — az ítélet meghallása után sírva fakadtak, a férfiak könyes szemeiket törülgetve, az asszonyok pedig jajgatva jelentették ki, hogy felebbeznek. — Kir, ügyész valamennyi vádlottra súlyosbítás véget jelentett be felebbezést. — Nagy Krkács Mihályt, ki oly hősiesen vezette a népet a szolgabirói lakhoz, most két fegyveres őrnek kellett támogatni, hogy össze ne essék.

Az orosházai lázadás.

A gyulai törvényszék f. hó 9-én kezdte tárgyalni az orosházi lázadók ügyét. A vádlottak ötvennégyen vannak. Legérdekesebb alak köztük Kunos József napszámos, az orosházai munkáskor elnöke, a ki napszámosnál szokatlan intelligenciát árult el. Az ítélő tanács elnöke Novák Kamill, szavazó hirák Balogh Samu és V. Szak- máry Arisztid, jegyző Tapolcsányi Imre. A vádhatóságot Kiss János dr. királyi alügyész képviseli, a vádlottakat egyedül Berényi Ármin dr. védelmezi.

Az elnök mindenekelőtt felolvastatta azt a belügyminiszteri rendeletet, mely május hó elsejére minden munkásgyülést és tüntetést eltilt, s mely rendeletet az orosházai főszolgabiró útján az odavaló munkáskörrel íb közöltek.

Ezután Eördögh Lajos orosházai főszolgabírót hallgatták ki. A főszolgabiró elmondta, hogy már márczius végén értesült arról, hogy az orosházai munkáskor a kör helyiségében április 12-én szociáldemokrata gyűlést akar tartani s arra Kürschner Jakabot és Csillag Zsigmond drt is meghívták Budapestről. 0 a gyűlés megtartására nem adta meg az engedélyt és határozata jogerőre is emelkedett, miután azt Békésmegye alispánja szintén jóváhagyta. Ennek ellenére a munkások a gyűlést meg akarták tartani és rendeletének csakis 16 csendőr segélyével tudott érvényt szerezni, a kik a gyűlés megtartását megakadályozták és Kürschner úgy Csillag urak is, a kik a kitűzött időre pontosan megérkeztek, a munkáskor pénztárából kapott tizenöt forint útiköltséggel és a munkások adakozásából begyült extra honoráriummal hazautaztak a nélkül, hogy szónoklataikat elmondhatták volna. Nemsokára ezután arról értesült, hogy az orosházai munkáskor és a szomszéd községek munkásai május elsejére tüntetésre készülnek. E hirre az alispántól csendőri segitséget kért és kapott is tíz csendőrt.

Ezekkel együtt huszonegy csendőr fölött rendelkezett. Tizet a szomszédfalvakba küldött ki, a többi Orosházán maradt. Május elsején reggel valamivel nyolez óra előtt a csendőrök bekísérték Kunos Józsefet, az orosházai munkáskor elnökét, Vági György jegyzőt és Csöntör István pénztárost s elhozták a munkáskörnek május elsejére készült fehér lobogóját is, melynek egyik oldalára ez volt felírva: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!“ a másik oldalára pedig: „Nyolez órai munka, nyolez órai pihenés és nyolez órai alvás.“ Miután ezt a zászlót a hatóság tilalma ellenére a kör helyiségére kitűzték, és mivel a körben 100—120 ember volt összegyűlve és egyik társuk szónoklatát hallgat ták, a főszolgabiró azonnal hozzáfogott a letar tóztatottak kihallgatásához. E közben megjelent előtte nagy néptömeg által kisérve, a munkások húsz tagból álló küldöttsége és a zászló kiadását és társaik szabadon bocsátását kérték, de kérésüket megtagadta. Ekkor a tömeg, mely assankint 2—3 ezer emberre szaporodott fel, a csendőröket beszorította a hivatal udvarára és a kapukat döngetve, követelte a zászló kiadását és a foglyok szabadon bocsátását. A helyzet aggasztó lévén, katonaságért táviratozott, mely délután negyed 5-kor meg is érkezett. A tömeg még a katonaság látására sem oszlott szét, hanem tégladarabokat dobált a katonákra s a szolgabirói épületre, melynek hat ablakát beverték. Ekkor a vezénylő tiszt a fegyvereket megtöltette és éppen lövetni akart, midőn segítségül érkezett öt lovas csendőr, a kik aztán a katonaság segítségével a zavargókat szétkergették. A csendőrök négy lövést is tettek a népre és egy embert megsebesítettek. Szurony és kard által többen sérültek meg.

Kincses Gergely őrsvezető vallja, hogy május elsején reggel 7 órakor körülbelül 150 ember gyűlt össze a kör helyiségébe s kitűzték a háztetőre a zászlót. Midőn ő csendőreivel belépett a kör helyiségbe, hogy a zászlót eltávolítsa, egy ember éppen szónokolt s meglátván a csendőröket, igy kiáltott föl : „Kerüljön bár vérünkbe, el nem hagyjuk, a mit e zászló alatt fogadtunk.“ Mikor pedig a tömeg a szolgabirói hivatal elé érkezett, azt kiabálta: „Megnyúzzuk a szolgabirót, kitömjük a bőrét, ha lebontjuk is a házat, még akkor is kihozzuk a zászlót.“

Simon Sándor csendőr, Kinlovies Ferencz és Jéger Pál csendőrök is igy vallanak.

Ezután a munkáskor elnökét, Kunos Józsefet hallgatták ki. Azt mondja, hogy a gyülekezést és tüntetést betiltó miniszteri rendeletről értesült ugyan, de ebből nem olvasta ki azt, hogy a körhélyiségben felolvasást tartani nem szabad, a választmány pedig még április 25-én elhatározta, hogy május elsején a körhelyiségben felolvasást fognak tartani. Erre a felolvasásra jelentek meg május elsején reggel már 60—70-en, a kik az előtte való este készült zászlót is meg akarták tekinteni és csakis ezek kívánságára és nem tüntetés czéljából tűzte ki a zászlót.

Zsiga János azt mondja, hogy ő nem lármázott, nem is követelt semmit, hanem csak szépen kérte, hogy adják ki a zászlót és bocsássák szabadon a három foglyot. Ámde Kincses, Kindlovics, Bubla és Simon tanuk hallották, a mint Zsiga torkaszakadtából azt kiáltotta, hogy ha nem teljesitik kívánságát, „nem jó vége lesz a dolognak“ s hogy kész élete árán is megváltani az elkobzott szimbólumot.

Balog Sándor is ártatlannak vallja magát, noha többen hallották, hogy öklével fenyegetőzve azt kiáltotta: „Innen addig el nem megyünk, inkább meghalunk, mig a zászlót ki nem adják :*

Ferenczi Pál az ő álllitása szerint csak „távolról nézte a kavarodást*, a tanuk vallomása szerint pedig ott volt a tömegben s egyre azt ordította: „Ki kell adni azt a zászlót 1“

Csöntör Istvánná délután 2 órakor egy három tagú küldöttséget vezetett a szolgabiró elé s kérte a lobogó kiadását. Ennél többet, mint 8 mondja, nem tett, Erre a vádlottra nagyon rá- czáfoltak a tanuk. Az egyik hallotta, amint Csontomé azt. kiabálta, hogy inkább meghal, de nem tágit addig, mig a zászlót ki nem adják, a másik hallotta, a mint szidta a népet, mondván : „gyávák vagytok, a miért azok által a tolvajok által el hagytátok venni a zászlót“, a harmadik meg a mellett tanúskodott, hogy Csontomé asszony a csendőröket illette mélyen a becsületbe vágó czimekkel

Benedek Tóth Józsefné szintén ösztökélte a tömeget, hogy vegye el a zászlót i közbe-közbe szidta a csendőröket.

Szabó Jánosné a legfáradhatatlanabb volt az izgatásban. Egyre azt ordította, hogy be kell törni a szolgabirói hivatal kapuját, s mikor teljesítették a parancsát, ő volt az első, a ki a kapun belépett s biztatta a népet, hogy „Utánam emberek, vagy itt halunk meg, vagy kihozzuk azt a zászlót!“

Máté Kata a tanúk vallomása szerint tolvajoknak nevezte a szolgabirót s a csendőröket s bátorította az embereket, hogy ne féljenek a csendőröktől. Még akkor sem állott el a nyelve, midőn a katonák puskatussal szorították vissza a tömeget, hanem, hogy buzdító példát szolgáltasson a férfiaknak, ott állott rendületlenül, mig a hátráló tömeg magával nem sodorta.

Az asszonyok közül kiváltak még Bella An- talné és Bikádi Antalné. Az utóbbi a csendőrök közé furakodott s mikor visszaszorították, össze- szidta a csendőröket.

Varga József szabómester csak 4 órakor ment a tüntetők közé a katonaságot nézni, de nem csinált semmit, csak mikor az elöljárók őket szidták, ő is visszaszidta őket, mert mint mondja, ő, habár csak 6 hétig járt is iskolába, de több esze van, mint akármelyik községi jegyzőjüknek.

A többi kihallgatott vádlottak is makacsul tagadják, hogy erőszakoskodtak volna. Csak egyszerű nézői voltak a zavargásnak.

A tárgyalás igy minden nagyobb érdeklődés, minden nevezetesebb mozzanat nélkül folyt le, úgy hogy már 11-én d. e. */a 12 órakor a védés védbeszéd is meg volt tartható, mely alkalommal ugyancsak kötelességünk kiemelni dr. Berényi Ármin kriminalistánk igen hatásos véd- beszódét, ki 36 vádlottat képviselt, de azért az egész ügyet felölelve, oly remekül védte az egész vádlott sereget, hogy semmi kívánni valót nem hagyott fenn.

Az ítélő bíróság 11-én délután ült össze tanácskozni, s az Ítéleteket 12-én (szombaton) reggeli 9 órakor a következőkben hirdette ki:

Morócz István, Antali József, Zsiga János, Szabó Jánosné 2—2 évi börtönre;

Tóth Mikó György egy év és 9 havi börtönre ;

Voska Sándor másfél évi börtönre;

Balog Sándor, Csöntör Istvánné 1—1 évi börtönre;

Benedek helyesebben Tóth Józsefné — ki örömmel fogadta az ítéletet, — és Máté Katalin egy és fél — egy és fél évi börtönre;

Bors Pál, Ferenczi Pál, Dömötör Károlyné 9—9 havi börtönre;

Havasi Jánosné 1 évi börtönre;

Csont István, Szilasi Pál, Virág Pálné 6—6 havi börtönre!